Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-16 / 15. szám, szombat

Az Egyesült Államok tervszerűen bombázza Laosz területét Washington (CTK) — Az amerikai kormánykörökből származó hírek megerősítik, hogy a Laosz középső része fölött szerdán lelőtt két lök­hajtásos vadászgép az országutakat bombázta. Amint az AFP hírügynök­ség megjegyzi, eddig az a vélemény uralkodott, hogy az amerikai repülő­gépek csak felderítést végeznek Laosz területe felett. Az Egyesült Államok azonban a múlt év decemberétől meg kezdte a laoszi terület tervszerű bom bázását. A Reuter hírügynökség tegnapi je­lentése szerint a Közép-Laosz elleni szerdai bombatámadásban, amelynek során a két amerikai vadászgépet le­lőttek, 22 amerikai repülőgép vett részt. SEMLEGES VIETNAMOT McGovern szenátor javaslatai a dél-vietnami béke megteremtésére Washington (CTK) — A dél-vietna mi partizánok felett lehetetlen a ka­tonai győzelem — jelentette ki McGo­vern demokrata szenátor, aki a sze­nátusban a délkelet-ázsiai válság meg­tárgyalásakor élesen elítélte a dél­vietnami háború kiterjesztésének ter­vét. Olyan kormányt támogatunk, mely nem képes győzelmet aratni katonai konfliktusban és nem tud kormányoz­ni sem — hangsúlyozta a szenátor. Közölte, hogy a vidéki lakosság a partizánokat támogatja. A szenátor'öt pontot javasolt, mely­nek alapul szolgálnának a dél-vietna­mi probléma politikai megoldásához. • 1. Észak- és Dél-Vietnam szoro­sabb összekapcsolása vagy szövetsége, viiközben észak és dél megőrizné au­tonómiáját • 2. Az Észak-Vietnam és Dél-Viet­nam közti kereskedelmi és közlekedé­si kapcsolatok felújítása. Ez megfelel­ne a VDK-nak, melynek szüksége van a délen termelt mezőgazdasági cik­kekre. ) • 3. Közös tervezés, mely elősegí­tené Észak- és Dél-Vietnam gazdasá­gi fejlődését és lehetővé tenné a Me­kong folyó menti területek fejleszté­sét. Árvíz-szolgálat létesítését Dél­Vietnamban és vízierőművek építését Észak Vietnamban. • 4. Észak és Dél-Vietnam sem­legesítése azzal a biztosítékkal, hogy fokozatosan kivonják a külföldi csa­patokat és külföldi tanácsadókat. • 5. Helyezzenek el Délkelet­Ázsiában ENSZ csapatokat, melyek szavatolnák az orsiág határait, megvédenék Vietnamot, egyes államo­kat a külső agresszióitól és ameny­nyiben lehetséges biztosítsák az egyes törzsek és nemzett kisebbségek követeléseinek igazságos megoldását. McGovern befejezésül kijelentette, hogy a semlegesítésre tett javaslata nem jelenti valamennyi amerikai csa­pat eltávozását Ázsiából, valamint az amerikai segítség beszüntetését és a polgári tanácsadók kivonását. McGovern szenátor nézetei a dél­vietnami helyzetet illetően nem egye­dülállóak. Az AP hírügynökség a múlt héten közvéleménykutatást végzett a szenátusban, melynek eredménye megmutatta, hogy egyre többen támo. gatják a dél-vietnami helyzet békés rendezését. nlélh ANASZTASZ MIKOJAN fogadta a Kremlben a keresztény békemozga­lom küldöttségét J. Hromádka pro­fesszor vezetésével. A küldöttség át­nyújtotta Mikojannak a világmozga­lom békefelhívását. HEINZ HOFFMANN tábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere pén­teki sajtóértekezletén felhívta a vi­lág figyelmét a bonpi atomak-nazár tervre, amely felháborította áz egész békeszerető világ közvéleményét. ERNESTO GUEVARA, Kuba iparügyi minisztere, csütörtök éjszaka Brazza­villéből egyhetes baráti látogatásra Accrába utazott. Ghana fővárosában átadja Nkrumah elnöknek Fidel Cast­ro és a kubai nép üzenetét. IVAN SZPIRIDONOV és jan Peive, a Szovjetunió Legíelsőbb Tanácsa két házának elnökei pénteken fogadták Hasan Esat Isik török nagykövetet, aki átadta a Nagy Nemzetgyűlés két íiáza elnökeinek üzenetét. (CTK) AZ OLASZ VÁMŐRÜK csütörtökön bejelentették, hogy január 20-án tíz­napos sztrájkot kezdenek. A sztrájk oka az, hogy az olasz kormány a vámőrök szakszervezeti szövetségével nem tárgyalta meg a vámhívatalno­kok javasolt bérrendezését. (CTK) MOSZKVÁBÓL különrepülögépen nagymennyiségű takarót, kötszert és gyógyszert indítottak útnak Msila földrengés sújtotta algériai város la­kossága számára. (ČTK) A SZOVJET NŐSZÖVETSÉG meghí­vására indonéz nőküldöttség érke­zett Moszkvába, melyet Huristiati Su­bandrio, az Indonéz Nőkongresszus egéiszségügyi miniszterhelyettes vezet. (ČTK) KONYEV, a Szovjetunió marsallja a Lengyel Népköztársaságba utazott, ahol részt vesz Krakkó felszabadu­lása 20. évfordulójának ünnepségein. (CTK) RÁÜL LEONI venezuelai elnök be­jelentette, hogy februárban találko­zik Guillerm Leone Valencióval, Ko­lumbia elnökével. A tanácskozáson a venezuelai és kolumbiai partizánok elleni harcról fognak tárgyalni. (CTK) HIVATALOS jelentés szerint az Egyesült Államok aranyfedezete e hé­ten érte el a legalacsonyabb színvo­nalat 1939 óta. Január 6-tól az arany­fedezet 200 millió dollárral csökkent. (CTK) SZATO japán miniszterelnök talál­kozott U Thant ENSZ-főtitkárral. Sza­to biztosította U Thantot, hogy Japán segítséget nyújt a malaysia-i kérdés­ben é s az Indonézia kilépése után keletkezett probléma megoldásában. (CTK) McCLOSKEY, az amerikai külügy­minisztérium szóvivője sajtóértekez­letén az újságíróknak a Laosz felett lelőtt amerikai repülőgépekre vonat­kozó kérdéseikre semmitmondó vá­laszokat adott. Washington mélyen hallgat a Laosz fölött lelőtt két ame­rikai repülőgépről. (CTK) A Szovjetunó kifizette ENSZ-járulékát New York (ČTK) — A Szovjetunió, az Ukrán, és a Belorusz SZSZK csü­törtökön kifizette az ENSZ 1964. évi költségvetése alapján reáháruló fize tési kötelezettség hátralevő részét így a szervezet alapokmányának meg­felelően eleget tett az ENSZ iránti kötelezettségének. A Szovjetunió állandó ENSZ-kül­döttsége ezzel egyidejűleg figyelmez­tette U Thant főtitkárt a Szovjetunió­nak e kérdésben elfoglalt álláspont­jára, amelyet már nem egyszer meg­világítottak az erre vonatkozó szov­jet nyilatkozatok. A szovjet küldöttség kijelentette, hogy a szovjet kormány nem fedezi az 1964. évi kiadásainak azt a részét, amelyet az ENSZ alapokmányával el­lentétben folytatott katonai művele­tekre költött. Grccsko marsall W. Ulbrichtnál Berlin (ČTK) — Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön és pénteken Grecsko marsallal, a var­sói szerződés fegyveres erőinek fő­parancsnokával tárgyalt. A csütörtö­ki tanácskozáson jelen volt Eric'h Ho­necker a SED politikai irodájának tagja és Heinz Hoffmann, az NDK honvédelmi minisztere. A pénteki tárgyalásokon más magasrangú kato­natisztek is részt vettek, ott volt Ja­kubovszkij hadseregtáborok, az NDK­ban állomásozó szovjet katonaság fő­parancsnoka. A .tárgyalások a teljes egyetértés és szívélyesség légköré­ben folytak. Tovább tart a feszültség Brazília és Uruguay között Montevidpq (ČTK) — Brazília és Uruguay között tovább tart a ko­moly feszültség, amelyet az uru­guayi kormányra gyakorolt brazil nyomás váltott ki. A brazil kormány ugyanis csökönyösen követeli az Uru­guayban élő brazil menekültek ki­adását. E kényes kérdésről kedd óta tárgyalt Montevideóban a brazil nagykövet az uruguay állam képvi­selőivel. A brazil külügyminisztérium szóvi­vője csütörtökön kijelentette, hogy a Brazília és Uruguay közötti kapcso­latok most állják ki a legnehezebb próbát, de a brazil kormány nem gondol a kölcsönös diplomáciai kap­csolat megszakítására. Bocsássák szabadon az iraki hazafiakat Beirut (ČTK) — „Szabadon kell bocsátani az Irakban bebörtönzött valamennyi hazifit és haladó embert" című cikkében a beiruti An-Nida cí­mű lap január 15-1 számában a kö­vetkezőket írja: „Annak ellenére, hogy 1963. november 18-án megdőlt az iraki baathista rendszer s a kor­mány ígéretet tett, hogy szabadon bocsátják a politikai foglyokat, az iraki nép leghűbb fiainak, az impe­rializmus ellen küzdő legelszántabb harcosoknak tízezrei mindmáig bör­tönben és táborokban sínylődnek. Az internált hazafiak tízezrei bírósági eljárás nélkül borzalmas körülmé­nyek között élnek a börtönökben és a sivatagi táborokban. KÉTSÉGBEVONHATATLAN - EZ NÉMET TERÜLET! BIZONYÍTÉK: KAVENSBRÜCK* • SACHSENHAUSEN LODZ' GK.RQSEN • KATOVICE* TREBLINKA SOBIBOf MAMI LIDICE LEI M. Kopriva rajza Az Odera—Neisse menti határ megváltoztathatatlan Párizs (ČTKJ — Maurice Faure, a francia demokratikus egyesülés elnö­ke csütörtökön január 14-én a pári­zsi parlamenti tudósítók tiszteletére rendezett ebéden kijelentette, hogy a Nyugatnak ugyan szolidaritását kel­lene nyilvánítania a Német Szövetsé­gi Köztársasággal, de ugyanakkor a németek tudomására kell hozni, hogy az Odera—Neisse menti határ nem változik meg. „Nincs olyan francia, aki elhinné, hogy fel lehet újítani „a Nagy Német Birodalom határait" — mondotta Faure. Maurice Faure tavaly több „magán­látogatást" tett külföldön, elsősorban a Szovjetunióban, a Kínai Népköztár­saságban és az EAK-ban, amelyek fo­lyamán — nyilván a francia kormány megbízásából — fontos politikai tár­gyalásokat folytatott. A nyugati nagyhatalmak elutasítják Bonn revansista területi igényeit München (ČTKJ — A nyugati nagy­hatalmak saját biztonságukat féltve nem hajlandók támogatni Bonn re­vansista „német kezdeményezését". Az odera—nelssel határt mindenütt vég­leges határnak tekintik. Ez a benyo­másuk a Süddeutsche Zeitung nyu­gatnémet lap washingtoni, londoni és párizsi tudósítóinak. „Nem találkoztam senkivel sem, aki reális lehetőséget látna Németor­szág 1937. évi határainak felújításá­ra — nem is beszélve a csehszlovák határoknak az 1938. évi müncheni egyezmény alapján való megváltozta­tásáról" — írja a Süddeutsche Zei­tung londoni tudósítója. A lap párizsi tudósítója hangsúlyoz­za, hogy nézete szerint az egyszerű francia emberek igen kedvezőtlenül vélekednek a Lengyelország és Csehr Szlovákia ellen irányuló nyugatnémet revansista megnyilvánulásokról. A háborús gaztett nem évüliiet el Tüntetés a washingtoni nyugatnémet nagykövetség előtt Washington (ČTK) — A washingto­ni nyugatnémet nagykövetség épülete előtt a zsidó hitközség csaknem 2000 tagja tüntetett a háborús gaztettek elévülése ellen. Hasonló tüntetések voltak az NSZK New York-i főkonzu­látusa előtt és további 12 amerikai városban. Johnson elnök a kongresszus e!é terjesztette leszerelési javaslatait Washington (ČTK J — Beszüntetni az atomfegyverek további terjesztését, csökkenteni a háború kitörésének ve­szélyét, és korlátozni a fegyverkezést — állítólag ezek Johnson elnök a kongresszus elé terjesztett leszerelési javaslatának főbb pontjai. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak fenn kell tartania haderejét, és éberen kell őrködnie a „szabadság" fölött. Egyebek között a javaslat aláhúzva taglalja azt'a veszélyt, amelyet az atomfegyverek elterjedése jelent a bé­kére és űz USA biztonságára nézve. Az amerikai kormány eddig még min­dig nem mondott le a sokoldalú atom­ütőerő kiépítésének tervéről, amely a NATO országok legfontosabb államai kezébe adja a tömegpusztító fegyve­rek fölötti ellenőrzést. A genfi 18-hatalmi leszerelési ér­tekezleten az USA mindeddig nega­tív álláspontra helyezkedett a teljes és általános leszereléssel összefüggő szovjet követelményekkel szemben. Az amerikaiak csupán olyan részlet­intézkedésekről voltak hajlandók tár­gyalni, mint az atomfegyverhordozók számának csökkentése, a katonai cé­lokat szolgáló hasadóanyagok gyár­tásának korlátozása, a háború vélet­len kitörésének megakadályozása stb. Johnson javaslatának zárórészében hangsúlyozza, hogy „az USA csupán olyan javaslatokat fogadhat el, ame­lyek nem veszélyeztetnék az USA biz­tonságát, tekintettel a jelenlegi erővi­szonyokra". Francia Szomália függetlenséget követel Mogadiso (ČTK) — Francia Szomá­lia Felszabadítást Frontja levelet adott át az Afrikai Egység Szervezetének, y melyben a francia gyarmatosító csa­patok embertelen akcióiról számol be. Az országban számos koncentrációs tábort létesítettek, és több ezer pol­gárt ítéltek halálra. Francia Szomália Felszabadítás! Frontja azt követeli, hogy Francia­ország nyújtson azonnal függetlensé­get az országnak, vonja kl csapatalt, és bocsássák azonnal szabadon a po­litikai foglyokat. KOMMENTÁRUNK: Hl Erfiard—De Gauüe találkozó elolt E rhardt nyugatnémet kancellár Schrö­der külügyminiszterrel és más ve­zető politikusokkal egyUtt Párizsba ké­szül, ahol január 19-én és 20-án tárgya­lásokat folytat De Gaulle francia elnök­kel és a francia kormány tagjaival. A találkozót eredetileg január végére, vagy februárra tervezték, és De Gaulle kérte, hogy korábbi időpontban tartsak meg. E döntés két okból jelentfis. Egy­részt Erhard szívesebben vette volna, ha még párizsi útja elfitt találkozhatott volna az angol miniszterelnökkel, ami most már lehetetlen, másrészt De Gaul­le azáltal, hogy megbeszéléseit Erhard­dal korábbi időpontban tartja meg, biz­tosította a maga számára azt a lehető­séget, hogy a találkozó eredményeit kommentálhassa a február elejére ter­vezett sajtóértekezletén. A nyugatnémet polgári lapok aggodalmukat fejezik kl amiatt, hogy De Gaulle e lehetőséget felhasználhatja arra, hogy nyomást gya­koroljon a nyugatnémet politikusokra. De Gaulle ugyanis 1964. július elején EVharddal lefolyt legutóbbi találkozása alkalmával utalt arra, hogy amennyiben az európai politikai unió kérdésében nem kertil sor az álláspontok közeledé­sére. az ugyancsak küszöbön álló sajtó­értekezleten bizonyos javaslatokat tesz Nagy-Britanniának. Az utóbbi idfiben eléggé gyakran ta­lálkoznak Franciaország és az NSZK ve­zető képviselői. Múlt év februárjában De Gaulle Párizsban tárgyalt Erharddal, július elején Bonnban találkoztak újra, novemberben Erhard megbízásából Kon­rád Adenauer, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, volt nyugatnémet kancel­lár tárgyalt De Gauíle-lal. Mindezek a tárgyalások csak igen szerény eredményt hoztak, s Franciaország és az NSZK kö­zötti viszony továbbra is igen hűvös, sőt időnként feszült. De Gaulle bonni láto­gatása például csak egy konkrét ered­ményt hozott, azt a megállapodást, hogy az NSZK 900 millió márka értékű hadi­felszerelést vásárol Franciaországban. Egy vitás kérdést sikerült megoldani. A tanácskozás napirendjén szereplő fon­tos kérdésben, a nyugat-európai politi­kai integráció kérdésében az álláspon­toknak csak jelentéktelen közeledését érték el. De Gaulle bonni látogatása óta csak egyetlen problémát, a közös piaci gabonárakat sikerült megoldani. A Bonn­ban megtárgyalt többi probléma Párizs­ban ismét szőnyegre kerUl. Amint a francia és nyugatnémet szó­vivők nyilatkozataiból kitűnik, a jelen­legi De Gaulle—Erhard találkozó alkal­mával a Kelet és a Nyugat közötti köl­csönös kapcsolatok kérdését, a német kérdést, a Nyugat katonai együttműkö­dését, vagyis elsősorban az Eszakatlanti Szövetségben keletkezett ellentéteket fogják megtárgyalni. Erhard nyilvánva­lóan igyekszik majd De Gaullet rábe­szélni az Európai Gazdasági Közösség tagállamai kormányfői értekezlete össze­hívására, amely hozzájárulna a nyugat­európai politikai unió megteremtéséhez. E kérdésekben még mindig nagy súr­lódási felületek mutatkoznak. Francia­ország továbbra is elutasítja a NATO sokoldalú atomhaderejét, amelynek lét­rehozása Bonn érdeke, és folytatja sa­ját atomhaderejének kiépítését. Bonn nemtetszéssel fogadta azt is, hogy Fran­ciaország bővíti kereskedelmi kapcsola­tait az NDK-val, hogy diplomáciai kap­csolatot vett fel a Kínai Népköztársa­sággal, s hajlandó egyes szocialista or­szágoknak hosszú lejáratú hitelt nyújta­ni. A nyugat-európai unióról is lényege­sen eltérő a francia és a nyugatnémet elképzelés. Még számos más fontos kérdésben ls eltér Franciaország és az NSZK nézete. Mindez kétségtelenül hat majd a küszö­bönálló tárgyalásokra. Franciaország — az NSZK-tól eltérően — elismeri Német­ország jelenlegi határait. Különbözően Ítélik meg a szocialista országokkal va­ló kapcsolatok továbbfejlesztését, vala­mint a délkelet-ázsiai országokkal szem­ben folytatott politikát is. Eltérnek né­zeteik továbbá a Közös Piac keretében a közös mezőgazdasági piac fejlesztése tekintetében is. Sok tehát a probléma, s nyilvánvaló, hogy nagyon nehéz lesz akár csak egyet is végérvényesen megoldani. JÁN BLANSKÝ 1965. Január 10. * ŰJ SZÖ 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom