Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-09 / 8. szám, szombat

REPÜLŐ TÁNYÉR Ne 'Ijedjen meg a kedves olvasó, nem a repülő csészealjakról, a titokzatos Mars-lakúk „közlekedési eszközeiről" van sző. melyek évekkel ezelőtt szenzációként hatottak. A repülő tányér vagy tudományos néven diszkoplán nem más, mint újszerű vitorlásgép. „Atyja" M. V. Szuhanov mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa három évtizede foglalkozik a kör alakú gépelemek kutatásával. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a kör alakú szárnyak alkalmazása rendkívül tökéletesíti a vitorlázó gépek szerkezetét. A gép lényegében egy nagy és egy kis körből áll. A nagy kör helyettesíti a szárnyakat, ebbe építik bele a pilóta fülkéjét. A farokrészen elhelyezett kis kör a magassági és a harántkormány szerepét tölti be. Az új szerkezet a szokványosnál tartósabbnak és könnyebbnek bizonyul, műszaki előnyeit tekintve, a gép na gyobb sebességet ér el. AKI SOHASEM ALSZIK A jugoszláviai Hercegovinában, az eldugott Blagaj faluban él a 29 éoes Franjo Mikulics, aki arról nevezetes, hogy 22 év óta nem aludt. Mikulics még arról híres, hogy csodálatos emlékezőtehetsége van, s fejben különféle bonyolult számtani műveleteket el tud végezni. ... 1942 tavaszán kézigránát robbant a hétéves fiúcska mellett. A gyermek szinte kővé meredt a félelemtől, aztán felocsúdva hanyatliomlok futott haza. Este hiába próbált elaludni, nem tudott. Hetek, hónapok, évek múltak, de Franjo csak nem tudott aludni. Az érdekes esettel foglalkozó orvosok kijelentették, hogy Mikulics teljesen egészséges. Az elemi Iskolát minden nehézség nélkül elvégezte. Azóta földművelésből él. A hadseregben példás katona volt. Csak a takarót nem tudta megszokni. Hisz nvári éjjeleken otthon sétálni szokott. Csodálatos emlékezőtehetsége van. Mind a négy alapvető számtani műveletet ceruza és papír nélkül fejben elvégzi. Több mint hét éve leszerelt, de még mindig emlékszik a rajában kiosztott fegyverek számára. Azt állítja, hogy évszázadokra viszszamenően fel tudja sorolni a nagy ünnepek időpontját. A százéves kalendáriumban már eddig harminc nagy hibát fedezett fel. ELVÁLASZTHATATLAN HOLLAND IKERPÁR Tíz évvel ezelőtt a nyugati lapokban nagy port vert fel az az eset, hogy a de Fries családban összenőtt sziámi ikrek születtek. Az orvosok több órás konzílium után elhatározták, hogy műtétileg szétválasztják az ikerpárt. Az operáció szenzációsan sikerült. Az ikerpár testileg-lelkileg egészséges. A lelki kapcsolatot azonban a sebészkés sem vágta el: a két lánytestvér nem tud egvmás nélkül élni, afféle láthatatlan lelki szálak fűzik őket egymáshoz. Bab onas emoere berek Vízbe esett ecset, ébresztő kakas füstöli ki a babonákat Azt hinnők, a XX. század második felében, a nagy űrutazások és a rakétatechnika korában kiszorult a babona az emberek életéből. Még sincs így! Nem a falusi nénikék babonáira gondolunk... Ezek lassan valóban kivesznek, ám makacsul gyökereznek az óceánok vándorai, a tengerészek világában. Ezekből következnek a tengerésznép különös szokásai:- ahány tiáció, annyi babona. Nagyon sok országban a tengerészek rossz előjelnek tartják például azt, ha ecset vagy más fanyelű eszköz a fedélzetről a vízbe esik. Ilyenkor hanyatt-homlok levetik magukat a vízbe, hogy megkeressék a leesett tárgyat, máskülönben — azt hiszik — szerencsétlenség éri a hajót. A francia tengerészek reggelente kakasszóra ébrednek. Talán nem bíznak a korszerű ébresztőórákban? Egyszerűen egy régi gall szokást ápolnak. A gall hajósok tengeri csaták előtt a kakas kukorékolásából következtettek a harc kimenetelére. Ha a kocsmából egyenesen az induló hajóra tartó dán matrózok útjukban fehér főkötős asszonyságot pillantottak meg, inkább megfordultak, és kerülő úton igyekeztek elérni a hajót, hogy így elkerüljék a balszerencsét. A sirályfélék családjába tartozó albatrosz madár nagy tiszteletnek örvend. A babonás tengerészek azt hiszik, hogy a hajótörésnél elpusztult társaik lelke költözik beléjük. A XVI. és a XVII. században azt hitték, az albatrosz rikoltozása azt jelenti: az elpusztult tengerészek kérik társaikat, könyörögjenek lelkük üdvéért. és a többiek • A XX. század sem a tengerészek világából A dél-amerikai tengereken étkezés közben nem szabad csörömpölni a tányérokkal és a poharakkal. E babonás tilalom oka az a hiedelem, hogy a poharak és a tányérok csörömpölése lélekharang csendüléseként hat, s az abban a pillanatban hullámokkal küzdő hajótörött tengerészek vesztét okozza. Több országban a tengerészek nem mernek kiköpni a fedélzetről, sem fütyörészni, mert azt tartjákj hogy ezzel magukra haragítanák a nyugvó tengert és szélvihart idéznének eló. Szélcsend idején viszont fütyörésznek, nagy zenebonát csapnak, káromkodnak, hogy felébresszék álmából a „szelek istenét". A tengerészek megkülönböztetnek szerencsés és szerencsétlen napokat. teket szerencsés napnak tartják, mert Kolumbusz is pénteki napon indult Amerika felfedezésére, viszont a franciák és az angolok félnek a péntek tői. Február 2., december 31., április első hétfője, augusztus második hétfője különösen veszélyes nap, mert ezeken a napokon nagy hajótörések voltak, így a legtöbb ország tengeré szei ezeken a napokon nem hajlandók kihajózni. Ha két hajó találkozik a nyílt ten geren, s mindkettő egyenrangú, korá tói függetlenül a hazatérő üdvözli az indulót. Ez a szokás azzal magyaráz ható, hogy a tengeri csatából meg rongálva hazatérő hajó is többet je lentett, mint az induló büszke óriás, melynek visszatérése bizonytalan volt Sok más szokás él még a tengeré szek körében, például az Egyenlítő átúszásakor rendezett „keresztelő", Neptunus Isten ceremóniája stb. Va laha rossz előjelnek számított, ha nő jelent meg a fedélzeten. Nos, a mai valóság ezt a babonát megdöntötte. Hétfőn egyetlen országban sem vágnak neki a tengernek. Egy Monday nevű angol kapitány (monday hétfőt jelent angolul) meg akarta törni a szabályt, és hétfőn hajózott kl az óceánra, de egy hétfői napon hajó törést szenvedett. A spanyolok a pén A Szovjetunióban, ahol a nemek teljesen egyenjogúak, nem egy nö megállta a helyét, mint hajóskapitány; például Natalija Kissza az Azóvi-tengeren, Anna Ivanovna Scsetyinylna ugyancsak tengerjáró női hajóskapitány. N

emrégen adták át a forgalomnak Olaszországban Európa legkorszerűbb autóútját. A fénykedvelő olaszok delSole-nek, naposnak nevezik a Milánót Rómával összekötő utat, amely most már az autóval közlekedő pénzes emberek rendelkezésére áll. Az új autóút valóban különbözik a többi európai autó úttól, és a dél felé haladó közép-európai motorosok számára azért is vonzó, mert a Róma—Nápoly— Szicília útszakaszt lényegesen lerövidítve átszeli a Bologna és Firenze között levő rossz hírű Futa szakadékot. Völgyeken, dombokon, hegyeken át vezet, és architektonikus megoldása valóban meste"mű, hiszen 38 alagút és 110 híd építését követelte. A 7,5 méter széles út mellett 3 méter széles szakasz teszi lehetővé a parkolást. DEL S O LE Milánót — Rómával köti össze Európa legkorszecübb autóstrá

dája • Hossza 553,5 km, 38 alagúton és 110 hídon halad át Természetes; ' hogy a „napos" út Olaszország fő útvonalává lett. Például a siető autós ezen az úton Ausztriából egy nap alatt eléri Rómát, akinek viszont több az ideje, mint a pénze, annak a régi útAz új autfiút vonalon, Velencén vagy Nápolyon keresztül két napig tart az út. A szlovákiai kiránduló útvonala így alakulna: Bratislava, Wien, Bruck, Loeben, Judenbu

r'g, Freisach, St. Veit, Feldkirchen, Villach, Tarvis, Udine, Trevlso, Mestre, Padua, Ferrara, Bologna és végül a del Sole 189 kilométere. Ennyi a távolság ugyanis Bologna és Milano között, ahol az autósztráda kezdődik. Persze közben nem látjuk Pármát és Modenát, elkerüljük a legszebb olasz városokat, mint például Rioveggiót, Firenzét, Incisát, Monte San Savinót, Magliánót, Sabinát... A „napos út" hossza Milánótól Rómáig 553,5 km, és 37 elágazása van. A 202 km-es Róma—Nápoly útszakaszból 19 bekötő út vezet a városokba. Az, aki ezt az új utat választja, soha nem tudhatja előre, mennyibe fog neki ez az út kerülni. Véletlenül sikerült megszerezni a díjszabás kiszámításához szükséges táblázatot is. Az első tényező a megtett kilométerek száma, a második — a fontosabb — a kocsi márkája. Ugyanis a járműveket osztályozták. A motorkerékpárokat az I. osztályba, míg a többieket a lóerő és a hengerek száma szerint osztották be. Például a Fiat-600 a II. osztályba, a Renault R-4 és R-8, Ford Cortina, Ford Anglia, valamint a mi Škoda Octaviánk a III. osztályba, az autóbuszok és teherautók pedig a IV. csoportba tartoznak. A negyedik osztályú jármű Bolognától Rómáig 3300 líra, (körülbelül 75 korona), a III. osztályú 2300 líra, a II. osztályú 1450 llva, és az I. osztályú 1200 líra „útpénzt" fizet. Igaz, nem olcsó utazás, mégis sokan vállalják az anyagi terhet, hogy legalább életükben egyszer gyönyörködhessenek a csodálatos tájban, és utazhassanak századunk egyik legmerészebb útvonalán, a del Solen. J. S. KÁRBÓL ÜZLET A pisai ferde torony sorsa évek óta aggasztja a műkincsek barátait. A híres torony 1918 és 1962 között 4 centimétert süllyedt, s ei a tempó egyelőre nem jelentene különösebb veszélyt, ám a gyakori esőzések azzal fenyegetik az építőművészet e ritka alkotását, hogy bármikor lezuhanhat. A hiba a talajban van. A szeszélyes pisai talaj tréfálta meg 1174ben Bonanno doktort, a torony építőjét is. Már az oszlopsor harmadik gyűrűjének építéséné! süllyedni kezdett. A doktort elcsapták és kiűzték a városból, s tévedésének kiigazítására jóval később, csak 1275-ben vállalkozott Giovanni dl Simoné. Még öt emeletet húzott rá, aztán ő ls abbahagyta, mert mindjobban dőlni kezdett a torony. Mai formájában Tomasso Pisano 1350-ben fejezte be az építkezést... Az olasz kultúra köreit régóta foglalkoztatja a pisai ferde torony megmentése. Építészek tanakodnak, mit tegyenek, közben az amerikai üzletemberek is felfigyeltek. S ez az, ami talán a legjobban aggasztja az olaszokat. Ugyanis felajánlották, hogy a düledező műremeket megvásárolják és hazaviszik, hogy a felhőkarcolók között állítsák fel. Miért ne? Amerika nem ismer lehetetlent... Például már arra számítanak, hogy ha a Colosseum végleg romba dől, belsejében éjjeli klubot nyitnak ... 600 MILLIÓ ÉVES LELET A kelet-szibériai kambrium kori sziklaképződményekben Viktor Dmitrijevics Fomin szovjet tudós különösen becses leletre bukkant. A mai tudományos világban ismeretlen mikroorganizmusok megkövesedett maradványait tárta fel hatszázmillió éves sziklaképződmények között. Ecetsav és különféle más savak hatására levált a felesleges kőzet, és a megkövesedett parányi élő szervezetek a maguk teljes szépségükben álltak a tudós előtt. Olyan volt ez, mint fénykép előhívása, azzal a különbséggel, hogy 600 millió éves felvételeket kellett előhívni, s a fényképező maga a természet volt. Különféle színes kagylók és áljati páncélok is előkerültek a kőrétegből. Fomin moszkvai laboratóriumában különleges ultrahang-berendezéssel folytatja további kutatását, mellyel belepillanthatunk egy ősrégi ismeretlen világba. SZÁZÉVESEK FALUJA A hegylakó népek ősi hagyománya szerint a szentek lelke csodálatos növényekbe költözik, melyeket megízlelve századokig élhetnek az emberek. Ez persze csak legenda, de tény az, hogy az Abház SZSZK gudautai kerületének Durips falujában több mint kétszáz olyan ember él, ekik 80 és 100 évesnél is idősebbek. Tudósok vizsgálják őket, s megállapították, hogy a betegségek, vagy a korral járó bajok ismeretlen tünetek a faluban. Százéves emberek 70—75 évesnek látszanak. A duripsi öregek hosszú, sovány emberek, normális életmódot folytatnak: dohányoznak, erősen fűszerezett hagyományos ételeket esznek, sok zöldséget, tejet, babot, sajtot, mamaligát és húst fogyasztanak. Kinn, a szabadban dolgoznak, sokat gyalogolnak, és főként tiszta szőlőbort isznak. Látásuk kitűnő, alig van köztük szemüveges ember. Állatok a vádlottak padján Bármilyen furcsán hangzik, való igaz: a jog magas védelmezői nemegyszer, s nemcsak a múltban, ma is állatokat vontak felelősségre bűntettek elkövetéséért, s megfelelő büntetést szabtak ki rájuk. ... A londoni lapok 1953-ban leplezetlen Iróniával tudatták a nagyközönséggel, hogy a rendőrség nem közönséges cellalakót tart fogva: a fehér Koki papagáj vasrúdhoz láncolva várja sorsa beteljesülését. Azért tartóztatták le, mert csőrével halálra sújtotta gazdáját, Mrs. Minny Fitcher asszonyt. A londoni bíróság nem tudta megállapítani, mi szándék vezette az álnok papagájt, mindenesetre elmarasztalta emberölés vádjában. A különcködő angol Igazságszolgáltatás ítéletével évszázados hagyományokat ápolt. .. 1120-ban a laonl püspök kiközösítette az egyházból a hernyókat és a mezei egereket, 1121-ben pedig az apátsági templomba betolakodott legyeket. A XIII. században egy sertés került bíróság elé. Azzal vádolták, hogy megette magzatát, s ezért halálra ítélték. A hagyományok értelmében a halálra ítéltet fel kellett öltöztetni. Zekébe bujtatták a disznót, hátulsó lábaira nadrágot, az elülsőkre pedig fehér kesztyűt húztak. Így ment a jámbor állat a halálba. A franciaországi Moassiban 1314ben egy feldühödött bika emberre támadt. Börtönbe zárták a közönséges bűnözők közé, majd a bíróság kötél általi halálra ítélte. 1474 augusztusában Bázelben máglyahalálra Ítéltek egy kakast, mert tojást tojt. A bűnöst tojásával együtt hatalmas tömeg előtt égették meg. Akkoriban azt hitték, hogy ha egy kakas tojást tojik, bizonyára rossz szellem költözött belé, tehát varázsló. VII. Henrik angol király egyszer felakasztatott négy kutyát, mert széttéptek egy oroszlánt. A király méltatlannak tartotta, hogy a rangsorban alacsonyabban álló állatok rátámadjanak az állatok királyára. Hasonló okból kivégeztette egyik kedvenc sólymát, mert vetélkedésben legyőzte a sast. 1499-ben ForeNoir körzetében medve garázdálkodott a falvakban. Végre elfogták. A védőügyvéd kikeresett egy olyan törvénycikkelyt, amelynek értelmében védence követelhette, hogy Tajtabellek Ítélkezzenek fölötte. A bíróság egy álló hétig tanakodott azon, alkalmazható-e a medve esetében ls ez az érdekes törvénycikk. 1442-ben a zürichi Piactéren, az Igazságügyi Palotával szemben fekete talárba öltözött bírák foglaltak helyet egy hosszú asztalnál. A vádlottat — egy farkast — ketrecben állítottak elő. Az volt a bűne, hogy két embert megharapott. A főügyész vádbeszédet mondott, ügyvéd látta el a védő szerepét. A tanúk meghallgatása után megfelelő törvénycikkely alkalmazásával a bíróság bűnösnek mondta kl, és kötél általi halálra ítélte a farkast. A XV. században egy csikót állítottak bíróság elé azzal a váddal, hogy lusta, és rendkívül lobbanékony. Megállapították, hogy két rossz szellem: a lustaság és ez őrjöngés szelleme költözött belé, s halálra ítélték az állatot. Egy tölgyfahusánggal agyonütötték, miközben a száftátő tömeg egyházi énekeket énekelt. 1584-ben és 1585-ben hernyók tömegei lepték el Valenciát. Az emberek kénytelenek voltak bezárni az ablakokat és az ajtókat, betömni a kürtőket. A valenciai vikárius elrendelte, hogy a hernyók hagyják el az egyházmegyét. Azt mondják, a hernyók mégsem engedelmeskedtek, s a vikárius nagyon csodálkozott, hogy az emberi igazságszolgáltatás nem terjed ki ezekre a „teremtményekre". A XVIII. században brazil papok Piedade do Maranha tartományban bírósági eljárást Indítottak hangyák ellen, mert megdézsmálták lisztjüket, és agyonrágták a pincelépcsőket A hangyák védője beszédében az egyházatyák könyveiből és a szentírásból Idézett, melyek védelembe vették a hangyákat, hisz ezek ls isten teremtményei, akár csak az elítélésüket követelő szerzetesek. Tehát a hangyák is, a szerzetesek is Istent szolgálják, akinek útjai kifürkészhetetlenek. A bíróság úgy határozott: a papok kötelesek megfelelő teret biztosítani a hangyáknak, hogy letelepedhessenek, a hangyák viszont kiközösítés terhe mellett kötelesek elhagyni a kolostor falait. Az ítéletet 1713. január 17-én olvasták fel a hangyák előtt. ül SZÓ 6 * 1965. január 8.