Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-09 / 8. szám, szombat

A

kadnak apró országok, úgyszólván a világ peremén, amelyekről szinte megfeledkezünk. A napok I egyhanqúan suhannak tova, a lakosai elszakadva élnek a világ eseményeitől és a fejlődéstől. Évszázadok Óta ml sem változik, amíg egy nap egyszerre váratlan esemény hirtelen visszarántja . az országot világunkba. Sze- 9 repet vállal a történelemben, f J neve megjelenik a sajtóban, elhangzik a rádióban, diplomáciai jegyzékeket váltanak miatta. A nagyhatalmak úgy foglalkoznak vele, mintha létezésére éppen csak most eszméltek volna rá. Néhány furcsa adat Ez történt a közelmúltban egy himalájai kis királysággal, Bhutánnál is. Egy pillantás a térképre és megtudjuk, hogy Bhután a Himalája hegység keleti csücskében terül el. Délen Ássam indiai állammal, keleten az északkeleti Határ Ügynökség INEFA — North F.ast Frointier Agencyl indiai területtel, nyugaton a még kisebb Sikkin királysággal és északon Tibettel határos. Csupán ennyit tudunk pontosan Bhutánról. Minden róla való Ismeretünk kétes, még az ország nagysága is. Egyes adatok szerint területe 41 000, mások szerint 50 000 km

2. Lakosságának száma 350 000 és 850 000 fő között mozog. Bhutánt a külvilággal Tibet felé öt hegyszoros, India irányában pedig két, csakis jeeppel járható országút köti össze. Bhutanban nincs villany, repülőgép, vasút, országutak, városok, bankok, boltok, csatornázás, statisztika, költségvetés. Néhány évvel ezelőtt Ismeretlen volt még az olyan őstörténeti találmány is, mint a kocsikerék. Ezzel szemben azonban Bhutannak kétszer annyi főváVosa van; ' mint bármelyik nagyhatalomnak, ugyanis kettő: Punakha a téli főváros, gazdasági központ a völgyben', és Tasi-csodzsong politikai központ és nyári kormányszékhely. A Bhután népgazdaságáról szóló tankönyv valószínűleg csak egy lapból állna. Az óriási füves területeken legelő jakcsordákat nyáron 4000 m-nyl magasságba is felterelik. Háromezer méter magasságban még rizsteraszok találhatók. Ipara kezdetleges, viasz, mósusz (pézsma) és sellak előállításával, valamint nemesja feldolgozásával foglalkoznak. A zárt völgyekben, ahol a tengerszint feletti tekintélyes magasság ellenére szubtropikus az időjárás, megterem a banán és a mangó. A „holtidényben" a kereskedők és parasztok kelmét, fűszert, és gabonát cipelve Tibetbe és Indiába vándorolnak, s onnan sót. gyaplút, lámpaolajat, s olykor egynéhány jakot hoznak haza. Pénznem és váltóárfolyam náluk nem látszik szerepet, mivel kizárólag pénz nélküli cserekereskedelmet folytatnak. A föld mélye álIftólag aranyat, rezet, dolomitot, mészkövet rejteget, ám ez csak feltevés. a fekete mágia és ötéves terv között vergődő ország Két család évszázados háborúja Földrajzilag fontosnak mondható a hétezerötszáz méter magasságba is felnyúló Fekete-hegység. Az országot ugvanis északról délre két részre szeli, a múltban ellenségeskedés folyt a nyugati és keleti országrész között, mely még a legújabb eseményekre ls kihat. A nyugati és a keleti rész hűbérurai évszázadokon át elkeseredetten hadakoztak eevmással. Egymást követték a polgárháborúk, az összeesküvések és a palota forradalmak. Kedvelt eszköz volt a méreg, a tőr és a hatae, (a lámahívek szertartási selyemsálja, melyet az ellenfél nyaka köré tekertek, vagy torkába gyömöszöltek). Valamikor a IX. században a tibetiek meghódították az itt élő tephú őslakókat. /Keveredésük eredménye a bhotija nép. j Bhutanban nincs se közép-, se munkászosztály. A lámák mellett a penlopók (hűbérurak) gyakorolják a hatalmat. Valóságos lovagvárakban székelnek, némelyikük kétezer főnyi udvart tart, onnan parancsol, uralkodik a környező birtokok jobbágyain és hajtja be az adókat. A jelenlegi állam valamennyi hadnagya és tisztviselője fiatal penlopnemzedék. Az idők folyamán két hatalmas család alakult ki az országban: a Tongsza család keleten és a Dordzsi család nyugaton. Több évszázadon át hadakoztak egymással, úgyhogy egész nemzedékek pusztultak el a harcokban, melyek csak 1907-bén értek véget egy Tongsza" pörilopnak a lámák, az apátok és a laikusok gytHBkézefe -előtt történt királlyá választásán val. A két család kibékült, s azóta mindig a Dordzsi család egv tagja a' minisz^ terelnök. A jelenlegi király: a 35 éves Druk Gialpo Vang-. csuk Dordzsi l sslgme maharadzsa (nem tévesztendő össze Dordzsi Dzsigmével, aki történetünkben gyilkosság áldozata) a dinasztia alapítójának az unokája. Dordzsi lányt vett feleségül: apia miniszterelnökének a leányát, aki a két legutóbbi miniszterelnök: Dordzsi Dzsigme és Lhendup leánytestvére. Nem sikerült katonai diktatúrát teremteni Amióta csak feltalálták a puskaport, minden korszak elejét, az új harcát a régi ellen (s ellenkezőleg] puskalövések jelezték. Az a lövés, mely a feledésbe ment királyság csendjében 1964. április 5-én dördült el este fél kilenckor; Dordzsi Dzsigme miniszterelnököt érte, és azon nyomban meg is ölte. A gyilkos Dzsambay. a királyi palota egyik szakácsának a fia. Dordzsi pár órával azelőtt fejezett be egy beszélgetést Avtar Sztnghgel, India politikai megbízottjával. Az éppen Svájcban gyógykezelésen tartózkodó szívbajos király azonnal hazasietett. Ünnepélyes fogadtatására Naingial Bahadur dandártábornok, a hadsereg parancsnoka 2000 katonát állíttatott, fel Thimpu díszterén április 10 én. A király megérkezését azonban rössz idő megakadályozta. Csak másnap reggel jött meg, de a dísztérre nem ért el Közvetlenül palotájának kapuja előtt szállt le helikopterrel. Nagy Józser rajza Valószínű, hogy ez mentette meg életét. Namgial tábornokot ugyanis két napra rá letartóztatták, hazaárulás vádjával bíróság elé állították, és rábizonyították Dordzsi miniszterelnök meggyilkoltatását. A kétezer katonát — akikről kiderült, hogy állig fel voltak fegyverezve, és hogy Namgial parancsára meg kellett volna ölniük a királyt, s katonai diktatúrát kikiáltani — lefegyverezték és börtönbe vetették. A gyilkosok ellen indított per meglepő dolgokat hozott napvilágra. Namgial már 1964. januárjában 15 gyilkost bérelt fel. Egy banketten megesküdtette őket, hogy megölik a miniszterelnököt, ' bármikor és bárhol adódik erre alkalom. Vele együtt lehetőleg meg kell ölni Dordzsi fivérét, Lhendukot (aki Dzsigmet követte a miniszterelnöki székben) és Avtar Szingh indiai megbízottat is. Ogy látszik, hogy Namgialt a régi gárda bérelte fel. Tettét ugyan azzal indokolta, hogy a királyt nyugati orvosok meg akarták ölni, éš hogy ezért Dordzsi felelős. Bizonyítékul Namgial a fekete mágiához folyamodott, aki — úgy^ mond — egy papirost egy, személy nevével egy blzo-. nyos kolostor falánál elás, s az a szóban forgó személy halálát idézi elő. Ezt tette Dordzsi a király nevével. Továbbá, hogy .Csondu, a HaTalesz (a Dordzsi család székhelye) Istene egy médium útján megüzente: szerencsétlenség éri a családot. Ezenkívül állítólag egy leopárd öt nap egymás után üvöltött a Dordzslk kertjében, ami szintén a halál biztos jele, Dordzsi életét tehát akkor sem lehetett volna megmenteni, ha nem esett volna gyilkos merénylet áldozatává. Namgialt, aki a király nagybácsija volt, május 17én négy bűntársával együtt kivégezték. A miniszterelnöki tisztséget Dordzsi Lhendup, a királynő és a meggyilkolt fivére vette át, hadseregparancsnokká pedig a 35 éves Tangbt Ugien dandártábornokot nevezték ki, aki közvádló volt a Namgial-perben. A király vlszszarepiilt Svájcba, hogy folytassa orvosi kezeltetését. Az volt az általános vélemény, hogy a válság szerencsésen megoldódott, s hogy Bhutanban ismét vlszszatér a béke és nyugalom. Az intrikák folytatódnak Am rövid életű volt az öröm. 1964. november 21-én ugyanis Tangbi tábornok néhány magasabb tiszttel elmenekült, éppen akkor, amikor a királyt Svájcból ismét visszavárták. Csaknem ugyanabban az órában érkezett állítólag Bhutanba Shirley McLaine amerikai filmszínésznő. A riadó miatt a határőrök több órán át feltartották. Még nem derült fény arra, vajon megérkezése összefüggésében volt-e a történtekkel. Tény az, hogy Shirley egyike ama ^kevés amerikainak és egyáltalán külföldinek, akiknek •Bhutanba a beutazást enge. délyezték. Állítólag volt meghívója Dordzsi Lhendup miniszterelnöktől, aki az események idején már Londonban volt, és onnan azóta sem tért vissza. Ám most kezdenek a dolgok csak valóban bonyolódni. Nem tudni még, hogy Tangbi és vitézei Tibetbe, Nepálba vagy Indiába menekiiltek-e. Homályban van a megfutamodás Indítóoka ls, hacsak nem az, hogy Tangbi a régi lámahierarchia befolyása alatt állt, és nem tudott napirendre térni Namgial kivégzése felett, többek között azért, mert mint buddhisták ellenzik a halálbüntetést. A király viszszatérte után közzétette, hogy Lhendup miniszterelnök a király távollétében a hadsereget nemcsak királyára és hazájára eskettette fel, mint ahogy ez szokás, hanem saját személyére is. A király mindenesetre — miután Lhendupot hivatalától megfosztotta — maga vette kezébe a kormányügyeket, és huszonnyolc éves fivérét, Daso Vangcsukot nevezte ki hadseregparancsnoknak. A lóm«-arisrtokráeia irtózik a haladástól Nem könnyű felismerni a szemben álló erőket e „játékban". A királyt a reformok hívének ismerik, és így magára zúdította a régi lámák haragját. Nemcsak azért, mert a hűbérurak most kénytelenek az adók java részét az államnak beszolgáltatni, hanem azért is, mert a király iskolákat és kórházakat létesít, küzd a nemíbajok kiirtásáért, továbbá, mert ötezer jobbágyat felszabadított a robot alól, hogy az útépítéshez munkásokat nyerjen. Végül pedig a király valami ötéves terv-félét hirdetett az ország kincseinek feltárására és gazdaságának korszerűsítésére, melyben egy vízi erőmű és egy papírgyár létesítése, valamint az úthálózat kiépítése is szerepel. A láma arisztokrácia mindettől iszonyodik. Ezért ellenzi a szoros kapcsolatot a Bhutánt külpolitikai téren képviselő Indiával ls. A bhutáni lámák szemében Tibet még mindig a vallási központ és példakép, jóllehet ott a Kínai Népköztársaság a hierarchiát már megfosztotta hatalmától. Bhután teljes függetlenségének elismerése Kína részéről tetszést váltana ki a lakosság körében. Az utóbbi Időben — különösen, amióta a Sikkimi maharadzsa amerikai nőt vett feleségül — az Egyesült Államok Is kinyújtja csápjait a Himalája államok felé, sejtetve, hogy a király reformterveit dollárral és más egyébbel erősen előmozdíthatná. Ez viszont Angliát hívja ki a porondra, melynek az amerikai áttörés semmiképp sem érdeke, s ezzel magyarázható talán Lhendup londoni utazása is. Vajon hogyan oldódik majd meg az ellentmondások és különböző érdekek e gordiuszi csomója? Annyi bizonyos. hogy a világtól elzárt 'kis himalájai királyság nyugalmának végleg befellegzett. H

a fehér ember utazásra indul az Ucayali folyón, völgyében egy érdekes és bölcs indián törzzsel ismerkedhet meg, a csámákkal. Az Ucayali halainak békés fogyasztói nincsenek elragadtatva a fehér ember szellemi képességeitől. Ogy vélik, a fehér faj fejletlen, s a fehér ember amolyan tökfilkó. — Miért gondolod, hogy butább vagyok nálad? — kérdi a vérig sértett fehér ember a félmeztelen csámától. — Ennek annyi oka van, ahány hal van a vízben. Például nem tudsz rendesen evezni -— válaszolja az indián. — Az igaz, hogy nem tudok evezni, mint ti, d» mi tudunk gőzhajókat építeni. A csáma megvetően elmosolyodik: — Mondd csak, gyakran jönnek ide gőzösök? — Körülbelül havonta egyszer. • — No látod, itt meg naponta háromszor kell evezned. Hát mi a fontosabb? EMBEREK A varázslatnak igen nagy szerepe van a csámák életében. A csámák mindkét kezük uj |ain tudnak számolni, sőt volt egy, híres kurakájuk — (ve zériik), aki Ily módon tízezerig tudott s&ámolnl. A pénz ismeretlen fogalom előttük. Általában nem ismerik a dolgok értékét. Előfordul, hogy egy csámának megtetszik szomszédjának a kése. Hajlandó érte odaadni eszkopétá lát (indián fegyver), mely a késnél hússzorta drágább. Az itteni missziós papok és a haciendák tulajdonosai sokat panaszkodnak, hogy még ilyen konok, önfejű emberekkel, mint a csámák, soha sem volt dolguk. Ne feledjék, hogy ebben a kegyetlen conqulstadorok és utódaik a hibásak. Párválasztás A csámák, helyesebben a csáma asszonyok rendkívüli művészi érzékükről híresek. II ISTEN NÉLKÜL Egy bölcs indián törzs: i uím i & Ki Mi tagadás, az Amazonas mellékfolyóin nagyobb szerepe van az evezőknek, mint a gőzösöknek. Ismerkedesem Az Ucayali felső folyásán fokozatosan közeledtem a i csámákhoz. Egyedüli foglalkozásuk a halászat, és csak az Ucayali partjain élnek. Sem az erdőkben, sem a mellékfolyók mentén nem találkozunk velük. A csámák alacsony termetű, zömök, izmos emberek. Arcvonásuk mongolos; ez is bizonyltja sok antropológus feltevését, hogy egyes indián törzsek ázsiai eredetűek. A csámák fő tápláléka a hal, melyet különféleképpen készítenek el. Még a legnagyobb ínyenc Is csemegének tartani a pataraskát — a pálmalevélbe göngyölt sült halat. Reggel, délben és este nagy mennyiségben fogyasztják a csiaput — ezt a különleges banánlevest. Nagyon kedvelik a cukornádból főzött pálinkát; ha ez nincs, akkor maszatul, jukkiszörpöt isznak. Ogy látszik, a halhús meg a banán is egészségükre válik, mert a csámák nem tudják, mi a betegség. Általában mindig jókedvűek, vidám indiánoknak is nevezik őket. UmiELI Bár a csámák fehérek között élnek, és szinte naponta érintkeznek velük, mégis kíaal fallal határolják el magukat a fehér kultúrától és civilizációtól. Talán ezért nem halnak ki, sőt mindinkább szaporodnak. A csámák csak formálisan vették fel a kereszténységet. Megőrizték pogány szertartásaikat, és nagyon sötét elkép zeléseik vannak a keresztények istenéről, jó ismerőjük, Tessmann „isten nélküli emberekéként emlegeti őket a csámákról irt monográfiában. ARKADY FIEDLER PERUI RIPORTJA Különféle formájú ügyes agyagedényeket készítenek, melyeket aztán vörös és sö tétbarna mértani formákkal díszítenek. A csáma férfiak egynejűek. A lányok korán érnek. Nyolc —tízéves korukban már meny asszonyok. Férjüket maguk szemelik ki, de szükség van az atyai beleegyezésre. A házasságkötésre azonban csak akkor kerül sor, ha a lányok elsajátítják az összes gazdasági teendőket, és megismerkednek asszonyi kötelességeikkel. A csámák a világon a legféltékenyebb férjek, szemüket szinte le sem veszik feleségükről. Gyakran előfordul, hogy a menyasszony férje családjánál nevelkedik. A féltékenységgel függ össze az uszlata viselése ls. Ez egy ötcentlméteres, sarló alakúra görbített kés, melyet a csáma férfi állandóan a nyakéban hordoz. Ha a felesége őt felszarvazza, köteles a vetélytárs fejbőréből olyan darabot ki metszeni, amilyet csak tud, hogy lemossa a gyalázatot. Ez rendszerint az évente megrendezett „megbékélés ünnepén" történik. A csámák ehetőnek tartják ugyan a majomhúst, még sem élnek vele, lealázőnak tart ják, mivel a majmok hasonlítanak az emberekre, éppen olyan gömbölyű a fejük Ezért a csámáknál szokás az új szülött fejét két deszkalap közé szorítani, és hosszúkás sá lapítani. Minél hosszúkásabb egy indián feje, annál önérzetesebb, mert ez méltó ságot kölcsönöz a csámának A fehér ember nagyon meg kedveli ezt az eredeti indián törzset, mely vidám életével derűlátást sugároz. Ám eszébe ne jusson letelepedést kér i tőlük. Áthághatatlan bűv kör választla el őket a fehér embertől, akinek a legjobb esetben azt tanácsolják, hogy ha le akar telepedni akkor a településüktől Jó messzire építsen magának egy nagy kunyhót, és ne avatkozzék bele életükbe. TUDÓSÍTÓN K.HARRYSICHROVSKY INDIAI LEVELE 1965. január 9. * (Jj SZÖ 7