Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-05 / 4. szám, kedd

Európa legmagasabb kéménye értéke is megtévesztőleg hat az építmény függőleges irányba való vezetésére. A statikai számításnál ezenkívül feltétlenül figyelembe kellett venni az üzemszerűen fellépő, 200 C fok körüli belső hőhatást. Az említett tényezőknek az egymásra hatását gondosan Az égbe nyúló gyárkémények láttán az embert elgondolkoztatják az ilyen kérdések: Hogyan tervezik a kéményóriásokat? Hogyan gondoskodnak stabilitásukról? Nem dőlhet-e le az ilyen tűépítmény? Miként építik őket? Keressünk választ ezekre az érdekes kérdésekre Európa legmagasabb kéményénél, amelyet a magyarországi Százhalombattán láthatunk. 200 méter magas mű A Százhalombattán létesített ü] erőmű 200 méter magas kéménye Európa legmagasabb és a világ harmadik legmagasabb kéménye. A kémény törzse 9 m belső szabad átmérőjű vasbeton henger, 60 cm-ről 22 cm-re csökkenő falvastagsággal. Belül különleges hő- és savszigetelővel látták el. Az alsó 24 m magas „átmeneti test" alsó átmérője 16 méter. A kémény teljes súlya, a hő- és savszigeteléssel együtt, mintegy 14 000 tonna, ebből a kéménytörzsbe épített betonanyag kereken 2900 m

3, és a vasanyag 4200 q. A 200 méteren elosztva 5 vasbeton körerkélyt kellett elhelyezni az irányfények számára, illetve a kezelésére, s a kémény karbantartásának lehetővé tételére. A tervezők, a Mélyépítési Tervező Vállalat munkatársai, csúszózsaiuzásos építéstechnológiát választottak, amit megkívánt a mű jellege — nagy magasság és közel azonos átmérő —, de a gazdaságosság és az optimális minőség elérése szempontjából is ez látszott a legjobb megoldásnak. A csúszózsaluzat indulási szintjén 1,20 méter magas zsaluszerkezetet építettek, amelyet különleges berendezéssel megszakítás nélkül, folyamatosan emeltek, miközben a zsaluzat közé ugyancsak folyamatosan helyezték el a vasszerelést, és dolgozták be a betont. Ily módon naponta 2—3 métert haladtak felfelé. A stabilitás biztosítása A tervezőknek elsősorban a statikai szempontok okoztak problémákat. Figyelembe kellett venniük mindenekelőtt a nagy magasságban uralkodó szélhatásokat, amire nincsenek előírások. Már építés közben is gyakran előfordult, hogy 100—130 km/ó sebességű széllel kellett megküzdeni. Erősen befolyásoló tényező továbbá a nemkívánatos építési pontatlanság, ami pótigénybevételekhez vezethet. Ez egyébként is kényes és sokrétű Az erőmüvek, gyárak füstjét magasba feladat, különösen ha meggondoljuk, vezető kémények fontos szerepet tölhogy építés közben a napsütés okoz- tenek be a városok levegőjének tiszta elhúzódás több cm nagyságrendű tán tartásában. mérlegelve írták elő az építkezés közben végzett állandó ellenőrzést is. hogy a hibákat azonnnal korrigálhas sák. A nagy gondosság és a pontos kivitelezés nyújtotta végül azt a vi lágviszonylatban is feltűnő eredményt, hogy a kémény teljes magasságában, a 200. méterénél, csupán 46 milliméter volt a középponttól való eltérés a tervezésnél figyelembe vett és megengedett 600 mm-rel szemben. Tervezés közben persze számos további szempontot is figyelembe kel lett venni. Olyan konstrukciót kellett tervezni, amely biztosítja a változó falvastagság építését, és a vasbeton körerkélyek kivitelezését. Biztosítani kellett továbbá, hogy erről a munka szintről lehessen folyamatosan sze relni a feljáró hágcsókat, a különféle kábeleket és a belső szigetelést tartó vasbeton konzolokat. Meg kellett oldani, hogy a szokatlan nagy magasságban mozgó munkaszintre folyama tosan szállítani lehessen az anyago kat, a szigorított munkavédelmi előírások még egy személyfelvonó épí tését is kötelezővé tették. Az építők nem szédültek Érdekes megoldású volt a csúszó zsaluzatos berendezés is. Több részből állt: egy belső és egy külső szerelő és betonozó szintből, továbbá az ez alatt elhelyezett belső és külső függő szintekből, amelyekről a hetonfeliilet utókezelését végezték, a hágcsókat és kábeleket szerelték, Illetve a kereszt metszet szűkítéséhez szükséges zsa lutáblák átállítását hajtották végre Az összes színt egymással összeme revített 24 emelő jármon függött, a járom pedig az úgynevezett orsó se gítségével támaszkodott a folyama tosan elkészült vasbetontalapzatba nyúló támrudakra. Ezt az egész szerkezetet ponyvákkal burkolták be oly módon, hogy az ott dolgozók nem is érezték, hogy szédítő magasságban végzik munkájukat. Tulajdonképpen egy zárt kisebb szerelő és betonozó üzemet hoztak létre. Ilyen volt dióhéjban a világ egyik legmagasabb kéményének a „születé se". Az alacsonyabb kéményeknél a betonozó és szerelő munkához járul még a sok ezernyi tégla befalazása is, ami szintén nem csekély igényeket támaszt a munka minőségével és pontosságával szemben. A gyárak, erőművek és más ipari vállalatok kéményei fontos szerepet töltenek be a légkör tisztántartása szempontjából, s ezért építőik és tervezőik munkája igen értékes. VILLAMOSSÁG A NÖVÉNYEKBEN A nagy érzékenységű mérési módszerek és mérőeszközök kifejlesztése útján lehetővé vált annak kimutatása, hogy az életjelenségeket minden élő szervezetben villamos terek és áram keletkezése kíséri. Egyes szervezetekben e bioelektromosság funkcionális szerepe is kitűnt. Így tudjuk, hogy az idegsejtben fellépő villamos ingerület élettanilag fontos információkat szállít tova az idegrost mentén. Az egész központi idegrendszer elképzelhetetlenül bonyolult hírközlő hálózat, amely lényegében villamossági elven működik. Amikor az idegfiziológiában kipróbált eszközöket megkísérelték a növényekre is alkalmazni, kiderült, hogy a villamos terek és áram a növényi életfolyamatok kíséretében is megtalálható. Egyelőre azonban nem sikerült kideríteni, milyen szerepe van a növényi villamosságnak a növény életében, beleavatkozik-e a növény fejlődésébe vagy anyagcseréjébe, avagv csupán mint melléktermék jelentkszik-e. A legújabb kísérletekből arra köDr. Dei japán zoológus és biológus, az osakai állatkert igazgatója évek óta sikertelenül próbálkozott egy nőstény oroszlán és egy leopárd keresz tezésével. Ez a rendkívül nehéz kísérlet végül is eredménnyel járt. A si kor annál értékesebb, mert ez a két vadállat a természetben egyáltalán nem fér meg együtt. A Sonoko nevű nőstény oroszlán két leopont hozott a világra — ez az új állatfaj szak neve. Az osakai állatkert két új lakó jának elnevezésében 16 000 személy vett részt Az ifjú leopon végül is a Leokocsi nevet kapta, húga pedig Ponko lett Mindkét újszülött a hí rek szerint szépen gyarapodik, s ter mészetesen mind a tudósok, mind a/ állatkert látogatói érdeklődésének kö zéppontjában állnak. — A képen: Ka neo leopárd apa türelmesen viseli » kis Leokinsi nsínjeit. Sonoko, B mama megértően nézi leopon fia játékát. vetkeztethetünk, hogy a növényben keletkező vilamosságnak valamiféle koordináló és szabályozó szerepe van a növény növekedése során. Azt találták, hogy egyes nagy méretű növényi sejtek ugyanúgy reagálnak vegyi, mechanikai és villamos hatásokra, mint az állati idegsejt. Az élő szervezet villamos generátorai kis galvánelemek: különböző koncentrációjú sőoldatok, melyek vékony hártyákkal vannak elválasztva egymástól. Az ionok átdiffundálásához és a potenciálkülönbség fenntartásához szükséges koncentrációkülönbségről a sejt anyagcseréjével együttjáró szivattyúzó folyamatok gondoskodnak. SÓ OKOZZA AZ ESŐ KELETKEZÉSÉT? A meteorológusok régóta tudják, hogy a víz nem elegendő az esőképződéshez. A „mag", amelyből az esőcsepp „kinő", a levegőben eloszlott sok milliárd szilárd anyagrészecskének egyike. De vajon milyen anyag ez? Egyes tudósok szerint az eső keletkezését só okozza. Köztudomású, hogy a só erősen magába szívja a vizet. A levegőben levő sókristályok körül a vízpára cseppekké alakul, olyan piciny cseppekké, hogy egy gyűszűt egymillió cseppel lehetne csak megtölteni. A cseppek között akadnak nagyobbak is — ezek nyilván a nagyobb sókristályok körül keletkeznek. A nagy cseppek a felhőből lehullanak. Esés közben odaütődnek a többi csepphez, azokat is magukkal rántják, és így még tovább „nőnek". De nemcsak sókristályok alkothatják az esőcsepp „magját". Ausztráliai radiofizikusok összefüggést állapítottak meg a nagy esők és azon időpontok között, amikor a Föld pályája meteorrészecskéken halad keresztül. Ezek a részecskék néha finom port képeznek. A legapróbb részecskék lassan leereszkednek, és áthatolnak a vastag levegőrétegeken, esőcseppek „magvát" alkothatják — és esőzést okozhatnak. Jíidtáw A rádió műsoráró Műsorát az. elmúlt napokban a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége is az ünnepek jegyében készítette. Karácsony alkalmából több összeállítást sugároztak. Ezek közül legjobbnak a Kiskarácsony-nagykarácsony című adást tartjuk. A csallóközi, gömöri és Nyitra környéki karácsonyi népszokásokat felelevenítő műsor kellemes perceket szerzett. A rendkívül gazdag karácsonyi hagyományok közül igazi gyöngyszemeket csillogtattak meg. A jeleneteknek különösen bájos mondanivalójuk és hangulatteremtő erejük tetszett. Az adás jó példája volt annak, hogy viszonylag rövid műsoridő is milyen színessé, érde. késsé tehető A Molnár György szerkesztette és Branislav Koreň rendezte, kedves légkört árasztó, sokrétű, műsorban közreműködött Kopasz, Csilla, Tankó László, Vavreczky Géza, Ko vács Gáspár, Csizmár Miklós és Kozma Gyula. Nagy nevek fémjelezték az Egy hazában című, Dénes György szer kesztette és Monoszlóy Éva rendezte karácsonyi irodalmi félórát. Többek között Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Arpád és juhász Gyula anyát köszöntő írásai hangzottak el. Az összeállítás igényes és gondolatgazdag volt, kifejezte a szeretetet — a karácsony egyik jellegzetességét — mondanivalóját tekintve mégis jobban illet volna nők napjára. Az adásban jeles előadói teljesítményt nyújtott Dráfi Mátyás. Megragadóan szépen szavalta Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című művének egyik részletét. Nem tartjuk stílusosnak a Vidám karácsonyi félóra című műsort sem. Az Ezeregyéjszaka egyik meséjét és egy-egy Mikszáth és Móricz írást tartalmazó adásnak nagyon kevés köze volt a karácsonyhoz. Sőt a „vénaszszony"-ozó Móricz írás ütötte az előbbi adás mély humanizmusát és emelkedett hangját. Móricz Zsigmond írásából árad a derű. Ez a humoreszk szerintünk mégsem karácsonyra, kivált nem a mindenkihez szóló rádióba való. Tudjuk, nem könnyű kifejezetten karácsonyi műsort szerkeszteni, különösen, ha szem előtt tartjuk az elmúlt éveket, és nem akarjuk azt adni, ami egyszer már „lement". Valahogy a műsort mégis jobban időszerűvé kellett volna tenni. A karácsonyi összeállítások a legfontosabbat: a békegondolatot mellőzték. Ha már az irodalmi adásoknál tartunk, itt jegyezzük meg: az újév alkalmából érdeklődéssel hallgattuk a csehszlovákiai magyar írók nyilatkozatait. Az Egy hazában című, most szombaton elhangzott műsor keretéhen Ozsvald Árpád, Mács józsej, Gyurcsó István, Duba Gyula, Farkas jenő és Petrik józsej beszélt célkitűzéséről, írói tervéről. Jól hatott, hogy a nyilatkozókat írásaikkal is bemutatták, ezzel is színesítve az adást és ízelítőt adva az író, költő művéből. Kár., hogy az egyébként érdekes műsort azzal törték meg, hogy befejezésül ismertetést olvastak fel Bábi Tibor legújabb verseskönyvéről. Ha már az újév alkalmából az írók nyilatkoztak, Rábí esetében is inkább' hallottuk volna a költő nyilatkozatát, mint a róla szóló könyvkritikát... Kíváncsian vártuk a Népvándorlás - 1964 című kétórás szilveszteri műsort. Annak idején részt vettünk a bratislavai Tatra-kabaréban az adás nyilvános felvételén. Akkor rendkívül jól szórakoztunk, kitűnő jeleneteket láttunk, hallottunk. Nem állítjuk, hogy a műsor rádióközvetítése csalódást okozott. Az adást szívesen hallgattuk, ezúttal is sokszor derültünk, jókat nevettünk. Különösen Kabos Lászlónak az amerikai utazásról és Kazal Lászlónak a Balatonról szóló monológja tetszett. Jók voltak a dalbetétek iš. Egészében véve a műsor mégis jóval gyengébben hatott, mint a nyilvános felvételen. Ezt leginkább az előadók szuggesztív erejének tuBiztató kezdés Csatán Az irodalmi színpadok vezetőinek nemrégen Losoncon megtartott értekezletén örömmel hallottuk az egyes csoportok Ígéretes fejlődéséről szóló beszámolókat. Meglepetést jelentett a losonci Irodalmi színpad igényes első bemutatója, amely felülmúlta a tavalyi Jókai-napokon részt vett együttesek színvonalát. Csoportjaink idei felkészülése arra enged következtetni, hogy műkedve. lőlnk a mennyiségi és minőségi fej lődés útjára léptek. Erről győződtünk meg a csatai CSILLAG irodalmi színpad bemutatóján is. Édesanya címmel a magyar és világirodalom legszebb verseiből állították össze színvonalas műsorukat. Az összeállítást Lovicsek Béla szerkesztette és Űjváry László rendezte. Sándor Károly lajdonítjuk, amiből a készülék előtt kevés érvényesült. Kazal László vezérvonala a tudományos borkóstolóhoz például (ez az egyébként kitűnő paródia, amely elsősorban vizuális hatásokra épül és amelyen a nyilvános adáson könnyfakasztóan nevettünk) ezúttal érdektelenné, lapossá vált. Fónay Márta sem hatott úgy, mint a színpadon. A Népvándorlás — 1964 gondolata jó volt: a műsor a megélénkült turistaforgalmat próbálta kifigurázni. A jószándéko.t a halvány, igazán csak egy-kétszer ötletes és parázsló összekötő szövegnek azonban nem sikerült maradéktalanul teljesítenie. A szerkesztő bemondó /Nagy jenő j elsősorban neves művészek felvonultatásáért érdemel dicséretet. A műsorban közreműködött: Hana Hegerová, Zuzka Lonská, Olláry Melánia, Hermélyt Gabriela, Ivan Stanislav, Ervin Chalúpka, Palotás Gabi, Fazekas Imre és a budapesti vendégek: Fónay Márta, Balogh Erzst, Kabos László és Kazal László. Ezzel a műsorral kapcsolatban szeretnénk megjegyezni: jó elképzelés, hogy színpadjainkon színvonalmeghatározónak, példamutatásként, időnkint fellépnek neves vendégművészek. Az így elért sikerrel azonban mégsem lehetünk elégedettek. Nekünk elsősorban az a fontos, és az a lényeg, ami önerőnkből telik. Törekedni is saját soraink és erőlétünk javítására kell. A nehézségek „importtal" csak részben oldhatók meg... Sok jó oldala ellenére a szilveszteri műsor egyik legnagyobb gyengéjének tartjuk, hogy háttérbe szorultak benne a hazai magyar előadók és írók. Bár az ünnepek alatt az említett műsorok domináltak, hallottunk több igényes összeállítást is. A Csóka Ferenc szerkesztette Faluról falura című műsor ezúttal szintén a karácsonyt idézte és egy cigányszármazású család életén keresztül a falu megváltozott életét mutatta be. Helyes, hogy az ünnepek alkalmából a rádió figyelmét ez a probléma sem kerülte el. A műsor azonban hitelesebb és talán érdekesebb lett volna, ha nem csupán egy, hanem több családot szólaltatnak meg. Hasznosnak és „rámenősnek" tartjuk a Faluról falura előbbi közvetítését is. A Gondolatok egy hiányzó tangazdaságról című Nagy jenő riport befejező része szakembereket és funkcionáriusokat szólaltatott meg: mi a véleményük arról, hogy az ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Iskolának nincs „birtokteste", vagyis tangazdasága. A nyilatkozók egybehangzó véleménye szerint: ha egy mezőgazdasági iskola mellett nincs tangazdaság, a tanulók elméletileg bármennyire felkészültek, a legfontosabbat, a gyakorlati ismereteket nem sajátíthatják el. A tangazdaság az ipolysági iskolát is megilleti és bármennyire is nehéznek tűnik, av kérdés megoldható és mielőbb meg is kell oldanunk. Ilyen érdekes, gondolatban és hangképekben egyáránt gazdag, segítő szándékú műsort máskor is örömmel hallgatnánk. A Skergyák Katalin szerkesztette és írta. múit héten elhangzott Amiről beszélni kell című adás a jellemalakulásról, a példamutatásról és az emberségről szólót; meleg, lírai hangon. Az Ismerd meg hazádat-ban Delmár Gábor Pezinokról, a bor városának múltjáról és jelenéről adott hiteles képet, jakál István Tudomány és technika című műsorában a technika világából hallottunk rövid, érdekes híreket. Az elmúlt napokban több hangjátékot sugárzott a rádió és gazdag volt zenei műsora is. Nem értjük azonban •tekintve, hogy a Területi Színház is bemutatta és végigjárta vele az ország magyarlakta vidékét), mi szükség volt közvetíteni Arisztophanész: Lüszisztraté című darabiát — a budapesti Vígszínház előadásában? Még mindig sok az eltérés az újságban közölt műsor és kezdési időpont, valamint a rádióban közölt műsor és kezdése között. (bl R ÜLT URÁLIS HÍREK • A CSEMADOK oroszkai (lévai járás) helyi szervezetének színjátszói az ünnepek alkalmából egész estét betöltő kulturális műsort rendeztek. A bemutató után táncmulatságot tartottak. A jó hangulat megteremtésében nagy része volt a helyi EFSZ népi zenekarának. (*z. j.) • A búcsi szövetkezeti klub a napokban vendégül látta Hunyadi Józsefet, a Hollós vitéz, a Fekete lovag és több más történelmi regény szerzőjét. A találkozó baráti légkörben folyt le. (m. 1., 1985. január S. • Oj SZÖ 5