Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-17 / 16. szám, vasárnap

Gyors ütemű fejlődés — új nagy feladatok Anton Ťažký elvtársnak, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökének felszólalása az SZLKP KB ianuár 14-15-i ülésén Tisztelt Elvtársak! A kelet-szlovákiai kerület 20 esz­tendővel ezelőtt olyan helyzetben volt, amilyenbe a München előtti köztársaság, az úgynevezett szlovák állam és a fasiszta Horthy-megszállás tőkés rendszerel juttatták. Általános volt a kulturális és gazdasági elma­radottság, a köztársaság többi terü­letéhez viszonyítva. Csak a felszaba­dulás után változott meg kerületünk lakosságának élete. A kerületben a felszabadulástól 1964-ig 95 kisebb-nagyobb ipari üze­met építettünk fel, illetve rekonst­ruáltunk, amelyek majdnem 82 ezer új munkaalkalmat nyújtottak. Az el­múlt 15 esztendő alatt a szocialista szektorban két és félszeresére emel­kedett az alkalmazottak száma, az iparban pedig több mint háromszoro­sára. Az ipari termelés 1949-től máig 5 és félszeresére emelkedett. A kommunista pártnak kerületünk fejlődéséről valő gondoskodása ked­vezően tükröződött a lakosság élet­színvonalában. A felszabadulás óta 1963-ig kerületünkben 124 491 lakás épült fel, ami a lakások jelenlegi számának 33,9 százaléka. Átadtunk rendeltetésének 26 kórházat és poli­kllnikát, 42 egészségügyi központot, 325 új iskolát 95 ezer tanuló számá­ra, összesen több mint 400 ezer férő­hellyel 57 óvodát és 3700 férőhellyel 107 bölcsődét. 1948-ban csak a kerület községei­nek 35,1 százalékában volt villany, 1960-ban azonban már minden köz­séget rákapcsoltunk a villany-, és távbeszélő hálózatra. Az autóbuszvo­nalak hossza 3 és félszeresére emel­kedett. Hasonló sikereket értünk el a mozik, könyvtárak és más kulturá­lis intézmények alapításában is. Az elmúlt évtizedben a lakosság pénzjövedelme 60,1 százalékkal, az egy lakosra eső átlagos kereset 40,8 százalékkal emelkedett. A kiskeres­kedelmi áruforgalom ugyanebben az időszakban 62,8 százalékkal gyarapo­dott, és 1964-ben már több mint 7 milliárd korona értéket képviselt. A kelet-szlovákiai kerület a múlt örökéként olyannyira elmaradott volt, hogy az ipar és más ágazatok lendü­letes fejlesztése ellenére ma is a köztársaság gazdasági és kulturális viszonylatban legkevésbé fejlett ke­rületei közié tartozik. A CSKP XI. kongresszusának a Kelet-szlovákiai Vasmű építéséről hozott határozata viszont megalapozta a kerület gyor­sabb iparosítását, és annak feltételeit, hogy nagyobb iramban közelítsük meg más kerületek gazdasági szint­jét. Bátran mondhatjuk, hogy az or­szágos jelentőségű Vasmű építéséből részt vállal egész társadalmunk. A CSKP Központi Bizottságának és a köztársaság kormányának intézke­dései megszabták a kerületi és a többi nemzeti bízottság alapvető fel­adatait a vasmű építésében. Engedjék meg, hogy az SZLKP Központi Bizott­ságának plénumát röviden tájékoz­tassam, miként teljesítik kerületünk nemzeti bizottságai ezeket a felada­tokat. A vasmű építésének egyik elsőren­dű, sürgetű feladata volt megszervez­ni az építkezés dolgozóit. Azt mond­hatjuk, hogy a párt szervei és szer­vezetei segítségével, a kerületi nem­zeti bizottság segítségére támaszkod­va sikerült a feladatot megoldanunk. Már az építkezés első évében több mint 13 ezer munkás dolgozott itt, s tavaly a dolgozók és az alkalmazot­tak száma elérte a 21500-at. Termé­szetes, hogy a dolgozók számára ki kellett alakítanunk a megfelelő élet­körülményeket. Elsősorban azt, hogy a nemzeti bizottságok gondoskodja­nak elszállásolásukról, ellátásukról és a közszolgáltatásokról. Az egyik legfontosabb feladat a lakásépítkezés. Az 1959-et megelőző öt esztendőben átlag 500 lakásegy­ség épült fel Košicén, az ezt követő években azonban a felépülő lakások száma majdnem meghatszorozódott. 1964-ben 2790 lakásegység épült fel. Ezidén több mint 3000 lakást aka­runk átadni rendelkezésének. A la­kásépítkezésnek ez a rohamos fejlő­dése a dolgozók számának növelése mellett megkövetelte az építkezés anyagi-műszaki alapjának megterem­tését is. Már 1961-ben elkészült egy nagy panelgyár, a további években átépítettük a Krásna nad Hornádom-1 Prefa tizemet stb. A Hernád mentén számos kavicskitermelő bányát léte­sítettünk. Csak ezekre a célokra több mint 50 millió koronát fordítot­tunk. Ennek köszönhető, hogy az 1960—1964-es években Košicén 10 605 lakást, míg Sacán, Szepsiben és Tor­nán további 757 lakást építettünk fel. Ezzel a lakásépítkezéssel egysé­ges telepek kialakítására törekszünk. A košicei Újváros lakótelep például a legnagyobb lesz a kerületben, és felépülése után több mint 70 ezer dolgozó talál itt otthonra. Meg kell mondanunk, hogy a lakás­építkezés feladatainak teljesítése mellett lemarad a lakótelepek műsza­ki és polgári ellátottsága. Erre a célra az elmúlt 5 év alatt csak a városban 207,5 millió koronát fordí­tottunk, és átadtunk 13 iskolát, 8 óvodát, 6 bölcsődét, több üzletet stb. Ennek ellenére még sokban adósak vagyunk. Csak az utóbbi három esz­tendőben 45,5 millió koronát tesz ki a lemaradás a tervezetthez viszonyít­va. Ebből okulva sokkal következete­sebben fogunk törekedni e kérdés megoldására is, mégha az a lakás­építkezés terhére történik is. A beruházási építkezés egyéb sza­kaszain, főleg a vasmű közlekedési hálózatának építésében hárultak ránk fontos feladatok. A legfontosabb útvonalakat, amelyeknek felépítését a párt és a kormány elhatározta, 1964-ig befejeztük, mégpedig 107 mil­lió korona költséggel. Többek között 14 kilométer hosszú villarnosgyors­vasútvonal épült fel Kosicéből a Kelet-szlovákiai Vasműbe, amely már ezidén lehetővé teszi a dolgozók szál­lítását munkahelyükre. A vízgazdaságban az a jelentős feladat állt előttünk, hogy 54,7 kilo­méter hosszúságban 60,1 millió koro­na költséggel fektessük le a Sotno­di— Košice közti vízvezetéket. 1963­ban befejeztük az első szakasz épí­tését, s így segítséget nyújjtottunk több település, valamint Košice Ivó­vízellátásában. Több mint 218 millió koronát fordítunk a vízvezetékek, a csatornahálózat, valamint egy tisztí­tóállomás kiépítésére. 1964 végéig több mint 40 kilométernyi csatornát felújítottunk, és a tisztítóállomás egyik részlegét üzembe állítottuk. Annak érdekében, hogy a város és környéke lakosságát megfelelő mennyiségben jó minőségű kenyérrel elláthassuk, a múlt év decemberében átadtuk rendeltetésének a rekonst­ruált és korszerűsített pékgyárat. Ha­sonló munkálatok folynak 12 millió korona költséggel a sörgyárban, hogy még ebben a? esztendőben 300 ezer hektoliter sört gyárthasson. 1962-ben befejeztük a városi mo­soda és vegytisztító építését. Ez na­ponta 1,2, illetve 1,6 tonna fehérne­műt tisztít. Sacán 1963-ban elkészült a szolgáltatások háza. Egyik legfon­tosabb feladatunknak tartjuk külön­ben is a szolgáltatások fejlesztését. 1964-ben az 1961. esztendőhöz viszo­nyítva a fizetett szolgáltatások háló­zata a vasmű körzetében 20 százalék­kal nagyobb teljesítményt nyújtott. Meg kell azonban mondani, hogy a megfelelő anyagi-műszaki feltételek lassú kialakítása következtében e té­ren főleg az új lakótelepeken rend­kívüli nehézségekkel küszködünk. Habár általában fejlesztettük a szol­gáltatásokat, nem lehetünk elégedet­tek mennyiségükkel, minőségükkel. Ezért ezidén számos újfajta szolgál­tatást vezetünk be. Különleges figyelmet szentelünk annak, hogy az új lakótelepek kör­nyékét kellemessé tegyük. 1964-ben erre a célra 2 410 000 koronát fordí­tottunk. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése jelentős-igényeket támaszt az egész? ségiigy fejlesztésével szemben is. Tavaly 1961-hez viszonyítva 12,3 szá­zalékkal gyarapodott a kórházi ágyak száma, ugyanakkor hozzáláttunk Sa­cán egy 375 férőhelyes kórház építé­séhez. Még mindig kevés a férőhely a bölcsődékben annak ellenére, hogy számuk több mint kétszeresére emel­kedett. Az egészségügyi létesítmények to­vábbi tervszerű építése a városban és környékén az egyedüli útja-módja annak, hogy a jövőben megfelelő színvonalú egészségügyi gondoskodás- I ban legyen részük a vasmű dolgozói­nak, valamint a város és környéke lakosságának. Ebben a félévben átadjuk rendelte­tésének az új košicei polikünlkát, amely 9 egészségügyi körzetnek nyújt hajlékot és összesen 45 ezer lakost fog szolgálni. A távolsági' közlekedés terén ls je­lentős az előrehaladás. A vasmű dolgozóit 20 vonalon 31 autóbusz szállítja munkahelyükre. Közvetlenül a vasmű térségében 93 autóbusz biz­tosítja a közlekedést vagyis 86 száza­lékkal több, mint 1962-ben. A Városi lakosság létszámának gyarapodása ls megköveteli új közlekedési vonalak létesítését. A várost közlekedési vál­lalat tavaly több mint 62 millió utast szállított, tehát 22,5 százalékkal töb­bet, mint 1962-ben. A felsorolt eredmények, a nemzeti bizottságok és más szervek jelentős igyekezete ellenére a vasmű építésé­vel és üzemeltetésével kapcsolatos számos feladat teljesítésében nagy a lemaradás. E fogyatékosságok közül sokat a mű méreteivel magyarázha­tunk, de úgy vélem, hogy a nagyobb igyekezet és az egyes minisztériumok részéről tanúsított nagyobb megér­tés hozzájárul az építkezés első sza­kaszának a határidőhöz Igazodó be­fejezéséhez még ebben az évben, összhangban a párt Központi Bizott­ságának és a köztársaság kormányá­nak határozataival. Több helyen az építkezésben elma­radtak, egy-egy létesítmény építése pedig még csak meg sem kezdődött. Megemlíthetjük például az üzletház, az új szálloda, a poliklinika, a sebé­szeti pavilon, a Műszaki Főiskola, az állomás előtti térség stb. építését. Indokoltan attól tartunk, hogy az építkezés jelenlegi módja és Irama mellett a jövőben még nagyobb mé­reteket öltenek a már ma nehezen áthidalható nehézségek, az iskola­és kulturális létesítmények, az üzle­tek, szállók, vendéglők, sport- és üdülési objektumok és más műszaki­és gazdasági létesítmények felépíté­sében. Ez a város lakosainak és a vasmű építőinek elégedetlenségét vál­taná ki. Ettől eltekintve nehéz munkaalkal­mat találni a városban élő nők, vala­mint a vasmű már működő részlegei­ben dolgozók feleségei számára. Ez a profiíéftia mindinkább elmélyül, és ezért úgy vélem, nem halogathatjuk megoldását. Tisztelt Elvtársak! Felszólalásomban csupán azzal fog­lalkoztam, hogyan biztosítják kerüle­tünk nemzeti bizottságai a vasmű épí­tésével kapcsolatos kérdések megoldá­sát, és miként akarnak megbirkózni a jövő feladataival. Nem foglalkoz­tam azzal, mekkora a vasmű hatása a kerületre, lakosságának életszínvo­nalára. A kelet-szlovákiai kerületnek meg­van minden feltétele és lehetősége szocialista társadalmunkban a továb* bi gazdasági és kulturális fejlődés­hez. A vasmű építésével fokozatosan nyersanyag- és félkészárubázis jön létre, amely elősegíti a kerület gép­.pari üzemeivel való együttműködés fejlesztését, valamint új, főleg a le­mezt feldolgozó gépipari gyárak épí­tését. A kelet-szlovákiai kerület kedvező fekvése kialakítja gazdasága gyorsabb iramú fejlesztésének előnyös feltéte­leit. A széles nyomtávú vasútvonal, a földgáz és a kőolaj távvezetékei le­hetővé teszik a kerület legfontosabb ágazatainak, a kohászatnak, a vegy­és gépiparnak, az energetikának stb. további fejlesztését. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ebben a kerületben számos fon­tos ásvány található. Főleg a magne­zit, a vasérc, a só, a bentonit és a mészkő felhasználása mind ez Ideig nem kielégítő. Űgy véljük, hogy a ke­rület nyersanyagforrásainak fokozot­tabb kihasználása jelentősen hozzájá­rulhat egész népgazdaságunk további fellendítéséhez. A jelentős munkaerőtartalékok és a produktív korban levő lakosság szá­mának nagyméretű gyarapodása hoz­zájárul a kerületben a további fejlő­dé^ fontos feltételeinek kialakításá­hoz. A kerületi nemzeti bizottság szem előtt tartva a kerület kulcsfon­tosságú ágazatainak fejlesztését, ki­dolgozta a kerület 1970-ig terjedő gaz­daságfejlesztésének komplex tervét. Űgy látjuk, hogy az alkalmazottak száma főleg olyan ágazatokban gya­rapodhat, ahol nem foglalkoztatha­tunk nőket. Ez megnehezíti a nők al­kalmaztatását. Ezért a központi szervek segítségé­vel feladatul tűztük ki, hogy főleg az 1966—1970. évi terv kidolgozásával kapcsolatban kialakítjuk a női mun­kaerők nagyobb mérvű foglalkoztatá­sának feltételeit A bölcsődék, óvo­dák, napközi otthonok, Iskolai étter­mek, mosodák, tisztítók, közétkezteté­si üzemek stb. fejlesztése mellett hoz­zálátunk a közszükségleti és az ál­talános feldolgozó ipar fellendítésé­hez. Ez lehetővé teszi, hogy a ke­rületben helyhez kötött és női mun­kaerőket is jobban bevonhassuk a termelésbe. Ogy véljük, hogy a vasmű és a vegyipar alapján fejlesztett fel­dolgozó Ipar erőteljesebb fellendítése — összhangban az egész népgazdaság szükségleteivel — segítséget nyújt a kerület kevésbé fejlett vidékei problé­máinak megoldásában. Ennek útján minden munkaerőt bevonhatunk az új javak előállítási munKálataiba, és ez gazdagítani fogja társadalmunkat, hozzájárul a kelet-szlovákiai kerület gazdasági színvonalának, lakossága élet- és kulturális színvonalának eme­léséhez. nciifi ii(5i íTfj f j • j Cr*nt Fekete rádió Á „láthatatlan kormány" hatásos és hírhedt Ideológiai fegyverei közé tartozik az ún. fekete rádió. Ezen a fogalmon olyan hivatalos és nem hivatalos vagy titkos adóállomások tevékenysé­gét értjüR, amelyek a legfelsőbb helyek nyílt vagy hallgatólagos beleegyezésével egymás el­len uszítanak országokat, kiélezik egyes orszá­gok belső helyzetét, hogy a körülmények az amerikai kormánykörök kíváhságának megfe­lelően alakuljanak. ELEKTRONHÁBORŰ A tranzisztorok elterjedése, a műszaki fejlő­dés nagy működési teret nyújtott a fekete rá­diónak. A második világháború óta va­lóságos szócsaták zajlottak le az éterben. A C1A nagyon sok rádióállomást irányít, egyes esetekben közvetlenül, más esetek­ben a háttérből. A „fekete rádió" tevékenysége két kategóriába tartozik: • az Egyesült Államok területén különböző pontokon elhelyezett szuperérzékeny állomáso­kon lehallgatják a főbb külföldi adóállomások híreit, ezeket jeldolgozzák, és sokszorosítva el­küldik a rádió előfizetőinek vagy támogatóinak, akik egyben megrendelők ls. Ezek a füzetek rendkívül fontos gazdasági és politikai elemzé­seket tartalmaznak; • a helyzetnek megfelelően rendszeres pro­pagandaadásokat sugároznak meghatározott földrajzi terület országát számára, hogy meg.­Ül SZÖ 4 * 1965. ianuár-17.. tévesszék a közvéleményt, uszítsák az Ameri­ka-barát csoportokat, s az adott pillanatban eszmei diverzióval puccsokat készítsenek elő. A CIA ideológiai fegyvertárában a „fekete" rádiótól a „szürke" rádión át a hivatalos adó­állomásokig, mint amilyen az Amerika Hangja, mindenféle adóállomás megtalálható. A titkos, „fekete" adóállomásoknak rendszerint nincs gazdájuk. Ezeket hivatalosan magántársaságok vagy valamilyen érdekszervezetek Intézményei­ként könyvelik el, mert valóban kapnak támo­gatást magánszemélyektől és társaságoktól, de ez csak a közvélemény figyelmének elterelésé­re szolgál. Valójában a CIA, a „láthatatlan kormány" a gazda, amit azonban még a kisebb beosztású munkatársak sem sejtenek. EISENHOWER „ÖNBfRÁLATA" 1958. július 23-án furcsa hír Jelent meg több amerikai lapban. „Az IJPI jelenti Beirut­ból. Megkezdte működését az Igazságszolgálta­tás nevű titkos arab rádió-állomás. Azt állítja, hogy Szíriából közvetít, program/ára Szovjet­Oroszország éles bírálata jellemző." Néhány hónap múlva hivatalos egyiptomi személyiségek panaszt emeltek az ellen, hogy a Közép-Keleten hét olyan rádió-adóállomás van, amely adásaiban támadja az Egyesült Arab Köztársaságot és Nasszer elnök személyét. Kai­ról vélemény szerint az egyik adó a francia Riviéráról, a másik a brit Adenből, továbbiak Jordániából, Libanonból, Ciprusról és Kenyából közvetítenek, s volt egy titkos adóállomás Bag­dadban ls, amely később Kasszem forradalma után beszüntette működését. Az egyiptomiak jó irányban tapogatóztak. Már 1956-ban, a szuezi válság idején a NEBS közel-keleti adóállomás nagy szerepet játszott e földrészen, míg később Nasszer rendszerének rádióállomása ki nem szorította. A ciprusi Zí­gában is működött egy titkos adóállomás, és Adenből ls mérgezték az étert. Mint utólag ki­derült, a CIA együttműködött az angolokkal. Az amerikai Iapliír időzített volt. Azért látott napvilágot, hogy a közvélemény figyelmét el­teeeliék a. libanoni eseményekről. Az ország forrongott, a libanoni tömegek az Amerika-ba­rát Chamoun elnök távozását követelték, a pol­gárháború elfajulással fenyegetett. Az Egyesült Államok támogatta Chamount, két nappal az idézett hír után Etsenhower elnök elrendelte a Blue Bat [kék denevér) operációt: amerikai tengerészgyalogság szállt partra Chamoun meg­segítésére, két nappal később pedig kétezer angol katona érkezett Jordániába, ahol szintén forró volt a közhangulat. Chamount nem mentették meg, sőt a CIA legnagyobb meglepetésére gyors államfordulat következett be Irakban, s a monarchia össze­omlását idézte elő. A közép-keleti fekete rádióállomások felsül­tek. Egyiptomi hivatalos személyiségek köz­vetve megvádolták az Egyesült Államokat: — Bár ismeretlen a titkos adóállomások rendeltetése, és tulajdonosaik kilétét is homály fedi, annyi bizonyos, hogy ilyen költséges szó­rakozást kis ország vagy államcsoport nem en­gedhet meg magának... Ezért érthető volt Eisenhower magyarázko­dása az ENSZ-ben. A közgyűlés 1958. augusz­tus 13-1 illésén kijelentette: „Az ENSZ-közgyűlés három esetben — 1947­ben, 1949-ben és 1950-ben — hozott határoza­tot, hogy szűnjék meg az egyik nemzet felelőt­len uszítása más országok polgárai körében. Tudjuk, hogy e határozatokat a Közép-Keleten többször megszegték. Ha ml, az Egyesült Álla­mok, hibásak vagyunk, készek vagyunk meg­hallgatni a bíráló szavakat.. •" KALÓZKODÁS AZ ÉTERBEN A közép-keleti NEBS-hez hasonlóan az ideo­lógiai (Jiverzló szolgálatában állott a Radio Swan (hattyú) is, mely a karibi Disznó-öbölben lejátszódott nagy válság kirobbantásában mű­ködött közre. A Kuba elleni propaganda-hadjá­ratba az eléggé ismert World Wide Boroadcas­ting System nagy adóállomás Is bekapcsoló­dott, mely rendszeres műsort sugárzott „Kelj jel, Havanna!" címmel. A „szolidabb" ideológiai szócsövek közé tar­toznak a ,fiziirke" adóállomások, mely^eknals van ugyan gazdájuk, mérsékeltebb hangnemben uszítanak, de ugyancsak eszmei aknamunkát végeznek. Ilyen a Kereszteshadjárat a Szabad­ságért nevű bizottság irányítása alatt álló Szabad Európa, és a kimondottan a Szovjetunió ellen irányuló Szabadság adóállomás. A Szabad Európa szellemi atyja Lucius Clay amerikai tábornok, az egykori berlini amerikai misszió vezetője, továbbá Alien Dulles, a fő­kéin és még sok más olyan személyiség volt, akik a kubai kudarc után leszerepeltek a CIÁ­nál. A Szabad Európa rádióadó 28 géppel há­rom irányban sugároz. Két főállomása Nyugat­Németországban van, a harmadik pedig a Llsz­szabon melletti Glóriában. 1500 alkalmazottal dolgozik, akik között politikailag igen tarka múltú egyénekkel, volt nácikkal is találkozunk. A Szabad Európa rádió egyébként piszkos ak­ciókra ís vállalkozott: Prospero operáció fedő­néven ő indította el annak Idején a hírhedt léggömb-akciót... A Szabadság adóállomás orosz emigránsokat foglalkoztat. „Vezérkara", akár csak a Szabad Európáé, szintén Münchenben van. Huszonnégy órás állandó adást sugároz három közvetítő ál­lomásról (NSZK, Spanyolország, Tajvan). Fő feladata a szovjetellenes propaganda, a Szov­jetunió mocskolása és adatszerzés szovjet ve­zetőkről. Kik az igazi urai a Szabadság orosz emigráns adóállomásnak, Anatolij Szkacskov esete is bi­zonyltja. Mint a rádió munkatársa kiesett az amerikaiak kegyeiből, bizalmatlanok lettek ve­le szemben. Egy szép napon irodájában lefog­ták, és elmegyógyintézetbe szállították. Másnap két Cia-ügynök, Valerio és Sanker kereste őt fel az intézetben. Virággal és konyakkal ked­veskedtek neki. Távozásuk után Szkacskov rosszul lett, majd meghalt. Az orvosok mérge­zést állapítottak meg... A CIA erősen befolyásolja az Amerika Hang­ja nevű amerikai rádiűtácsaságot is, mely mint hivatalos intézmény évi 22 millió dolláros költségvetéssel dolgozik, s adásainak 40 száza­lékát a szocialista országok felé sugározza.., Jroe, a „láthatatlan kormány" profilja! VÉGÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom