Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)
1965-01-16 / 15. szám, szombat
V. JERMAKOV RÓMAI RIPORTJA Munkásőrök a Florentini kapujában. így kezdődött az új év Olaszországban T öbb munkás feltűrt kabátgallérral fázósan álldogál a gyár kapujában, és vizslaszemmel méregeti a be. lépőket. Az ismeretleneket megállítják, és kikérdezik. Bár késő van, egy kis csoport állandóan a gyár körül cselleng. Vannak köztük asszonyok, gyerekek, suhancok. Nem tudom, hány napja már mintegy 500 férfi tartózkodik a kapuk mögött. A Fiorentini-gyár munkásai és alkalmazottai nem hajlandók elhagyni a gyár teriiletét. A marósok, a technikusok, a könyvelők, a szerelők, az esztergályosok és a rajzolók egyszerűen elfoglalták az üzemet, és leállították a termelést. Az üzemrészlegeket lepecsételték. Az itt gyártott hatalmas kotrógépek és építőipari masinák mentén munkásőrök cirkálnak. A napok óta szitáló hideg esőben fénylik vízhatlan kabátjuk, barettsapkájukat mélyen a szemükbe húzzák. — Minden provokációra fel kell készülnünk — jegyzi meg Francesco Giordano szerelő, a sztrájkbizottság tagja. — Ezért pecsételtük le a részlegeket. Az üzemi étteremben ülök Francesco, Giulio Fraticelli, Roberto Capesciutti társaságában. SZOLIDARITÁS Felbúg a sziréna, s az étte. remben további arcok tűnnek fel. Ide tart mindenki, akinek nincs szolgálata, hogy nyugodtan, barátai társaságában elkölthessék szerény vacsorájukat, a babos tésztát. Giuseppe Tombesi könyvelő most a raktárnok szerepét tölti be. Megmutatja készleteiket, a gyümölcsös kosarakat, cigaretta- és kávéscsomagokat, olajos üvegeket. — Amit itt lát, ez mind a római munkások adakozásából gyűlt össze, hálja, azt a rengeteg gyümölcsöt, zöldséget, makarónit, egy teljes teherautó-rakományt tegnap szállították a kiskereskedők Róma „gyomrából", a városi központi piacról. Miért sztrájkolnak a Fiorentini-cég alkalmazottai? Erre ad felvilágosítást egy levél, melyet a munkások a képviselőkhöz és szenátorokhoz, a szakszervezetekhez és valamennyi római lakoshoz intéztek. „Nyomós okok késztettek az üzem elfoglalására, más választásunk nem volt. Már hónapok óta heti 32 órára csökkent a munkaidő. A bérek olyan szegényesek, ihogy elemi szükségleteinket sem tudjuk kielégíteni. November eleje óta egyáltalán nem fizetnek nekünk ... December 14-én reggel az igazgatóság közölte velünk: elhatározta, hogy bizonytalan időre beszünteti az egész személyzet munkáját. Nem adnak fizetést, nem adnak semmilyen segélyt, száz embert elbocsátanak ... Most az a helyzet, hogy a Fiorentinl-üzem teljes felszámolásától tartunk. A gyár dolgozói nagy áldozatot hoztak. 1944. március 3-án a bombázások idején 230 ember vesztette életét. Mennyi áldozatot hoztunk, amikor az üzemberendezést megmentettük a hitleristáktól. Ezért mi vagyunk a gyár lelke és szíve. Ezért nem hagyjuk el a gyárat, amíg nem biztosítanak számunkra munkát, mely létfenntartásunk egyetlen MÁSKÉNT NEM LEHET VELÜK BESZÍLNI Ezt írták Fiorentini munkásai, s levelüket az igazgatósági épület hirdetőtáblájára is kifüggesztették. A tv-készüléknél, melyet a kommunista párt Tiburtino kerületi sztrájkbizottsága ajándékozott nekik, állandóan 15—20 ember tartózkodik. OLASZORSZÁGI VAROSOK JELLEGZETES NYOMORNEGYEDE. Ez a sztrájkőrök fő ügyeletes csoportja. Minden négy órában váltakoznak. Ki tudja, mi minden történhet bármelyik pillanatban. Az útkereszteződésnél egy rendőrségi teherautó áll, s bírósági döntés van arra, hogy a sztrájkolókat a gyár elhagyására kényszerítsék. Olvastad a levelünket? Akkor hát tudod az okokat. Másként nem lehet velük beszélni — fordult hozzám Feltce Palminl, kommunista, a sztrájkbizottság tagja. — Az igazgatóság kurtán végzett velünk, úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy cselekedjünk. Először történt, hogy munkások a tisztviselőkkel együtt sztrájkolnak. Italo Ventura fiatal rajzoló első ízben veáz részt ilyen megmozdulásban. — Csak most ismertem meg a proletár összetartást. A villamosvállalat dolgozói 170 ezer, a nyomdászok 120 ezer lírát adtak össze tá•nogatásunkra. Nem akad ember, aki erre elhaladva nem nyitná mea erszényét. FIORENTINI UR Eszembe jutott, hogy Fiorentini mérnök, a gyár tulajdonosa néhány évvel ezelőtt dolgozószobájában fogadott. Akkor a cég kereskedelmi kapcsolatairól, terveiről, sőt a költészetről is beszéltünk. — Nagyszerű kapcsolatom van a munkásokkal — jelentette ki hirtelen. — Tudom, sok köztük a kommunista, de ami igaz, az igaz, testvérien megvagyunk egymással. Van úgy, hogy összeveszünk, de hol nincs ez így. Azért minden jót kívánok nekik. Nem akarom hinni, hogy Fiorentini mérnök rosszindulatból határozta volna el a gyár bezárását, a bérek visszatartását.. . — Látja ezt a golyóstollat — (Selinger felvétele) mondta akkor. — Most ír, szükségem van rá, a zsebemben tartom. Ha kiürül a betét, egyszerűen eldobom. Pontosan így van ez a gyárammal is ... — Ügy látszik, más helyet talált pénze befektetésére. Földeket, egész falvakat, vadászterületeket vásárolt, kastélyokat épített. Amíg a szakmunkások harmincéves gépeken, elavult technológiával még hasznot hajtottak neki, tűrte a gyárat. A személyzet csökkentésével, a munkaritmus fokozásával így is tudott profitálni. Most — természetesen pénzért — hajlandó átadni a gyárat az államnak . — Az állam pedig pénzt nem ad — mondja Francesco Giordano. — Mindenért mi, munkásnép fizetünk. De a mi türelmünk is elfogyott. Rákényszerítjük urainkat, hogy másítsák meg határozataikat. Vagy mi, vagy ők. Harmadik lehetőség nincs ... ** angoon sokarcú város. Egyik részével tengernyi szélességű folyamhoz simul, melyet bárkák és motorcsónakok tarkítanak, nagy hajók barázdálnak, s ahol óriási kikötőiben daruk emelőkarjai emelkednek magasba. A járókelők, a kerékpáros riksák és az autók zsúfolásig ellepik az utcákat. Ez a város közigazgatási és üzleti része. Távolabb kilométereken át a bazárutcák húzódnak. A legszebb látvány az Éjjeli Bazár, Nappal ez közönséges tér, amelyen a gyerekek sárkányt eregetnek. Az est leszálltával azonban a felismerhetetlenségig átalakul. Mint varázspálca suhintására, sátorlapok nyílnak szét, és a végtelennek látszó pultok között órák hosszat bolyonghat az ember. A piacnegyed után következik a villaváros. Parkok közé ékelődik. Több villát bérbe adnak: tulajdonosaik külföldre távoztak'. Rossz Idők járnak a negyed lakóira. A burmai forradalmi tanács, mely 1962. március 2-án átvette a hatalmat, és meghirdette „Burma útját a szocializmus felé", megtiltotta a külföldi beruházásokat, hogy megvédje az országot az idegen kapitalistáktól. Egyidejűleg az ún. ve^ gyes vállalatokat is beszüntették. Siriam Kora reggel, amikor Rangoon népe még aludt, motorcsónakon ellátogattam a szomszéd Siriam városkába, az ország legnagyobb kőolajipari vállalatába. A kikötőtől az üzemig az egész utat ezek a betűk tarkították: B O C. A Birma Oil Company angol kőolajtársasá-. got ugyanis a múlt évben államosították. Az igazgatósági épületben Tun On Csen őrnagy, a gyár ügyvezetője fogadott. FelajánANATOLIJ KUCENKOV BURMAI ÜTIJEGYZETEl Nagy átalakulások B U R M A'B A N A parasztot senki sem űzheti el földjéről lottá, hogy kalauzolni fog az ü zem rés z leg ek ben. A BOC előző gazdái mint klasszikus gyarmattartók a legegyszerűbb és legolcsóbb gépberendezéssel látták el a termelőrészlegeket. Olcsó burmai munkaerő pedig bőven akadt. — Hogyan hatott az államosítás a termelésre? — kérdem az őrnagyot. — Nem tapasztaltunk visszaesést, sőt növekedett a termelés. Kidolgoztuk a termelés továbbt fejlesztésének tervét. — Eddig, milyen hasznot hozott az államosítás a dolgozóké nak? — Az üzem keretében megalakult a dolgozók létkörülményeinek megjavításával foglalkozó bizottság. Ez viseli szívén a szaktudás növelését is. A legfőbb eredmény azonban a bérek rendezése. Azelőtt népes réteget alkották a rendkívül alacsony fizetésű munkások. Bérük színvonala még létminimumot sem biztosította. Ugyanakkor indokolatlanul magas fizetésű dolgozók is akadtak. Például eau vezető beosztású alkalmazott havi négyezer kyat (1 kyat egyenlő kb. 1,50—2 koronával) fizetést húzott. Mi 150 kyatban állapítottuk meg a minimális fizetést és 900 kyatban a maximálisai. Az őrnagy nem akar önmagáról beszélni. Hivatásos katona tiszt, 41 éves. Diákkora óta vesz részt a felszabadító mozgalomban. Húszmillió paraszt Burma 24 millió lakosságából (húszmillió falusi. Az ő munkájukból élősködtek a földesurak, az uzsorások és a kereskedőik. A parasztság nagy nyomorban élt. A háború nagy csapást mért a burmai mezőgazdaságra; sok ezer parasztcsaládot űzött el településeiről, árván maradtak a termőföldek, elburjánzott a gaz, mocsaras dzsungel keletkezett a helyükön. A forradalmi kormány már eddls is sokat tett a parasztokért. Jogaik védelmére hozott törvény értelmében ezentúl senki sem kergetheti el földjeikről vagy forgathatja ki ingó és ingatlan vagyonukból az eladósodottakat. Országszerte állami traktorállomások hálózata épül. Bur-" ma háromezer traktort vásárolt a Szovjetuniótól és Csehszlovákiától. Csemoltau közelében pedig hidrotechnikai komplexum épül. A kormány a szövetkezetek útján földhöz akar juttatni mintegg kétmillió nincstelen parasztot. Az ún. szövetkezeti falvak rendszerint 300 udvarból állnak, s a dzsungel helyén termővé tett földeken létesülnek. Minden parasztcsalád 10 acre földet kap egyéni megművelésre. Az új szövetkezeti falvakban nincs helye az uzsorásoknak és üzérkedőknek ... Nagy változások történtek néhány év alatt Burma életében, azonban még sok nehézség áll a fejlődés útjában. LŐCSEI ZOLTÁN, KANADAI RIPORTJA T oronto idegenforgalma az utóbbi években megnövekedett. Főként az Egyesült Államokból, de általában a világ minden részéből jönnek ide turisták. A Toronto Daily Star a nyár elején egész oldalas riportban hívta fel a látogatók figyelmét a város nevezetességeire és jellegzetességére. Figyelmükbe ajánlotta, hogy a milliomosok villái mellett nézzék meg a Jarvis és a Dundas Street negyedet is. || (TOMORTANyUS PROSTITÜCI^ A két utca kereszteződésénél rosszhírű éjszakai táncos mulatóhelyek sorakoznak. A jarvis Street környéke a város nyomortanyájához tartozik; itt van az alvilág központja. Sajátos zsargonnyelven beszélnek a környéken, kívülálló meg sem érti. A nyílt prostitúciót tiltja a törvény, alkonyatkor mégis félreérthetetlen szándékkal „munkába lépnek" az állástalan nők. Sajnos a nincstelenség sok fiatalkorú lányt erre kényszerít. • BIKINI — TEMPLOMBAN Az utóbbi időben egyházi körökben ls sokat vitatják, kell-e a nőknek templomban kalapot viselniük, vagy sem? A kalapviselést az Egyesült Államokban és Kanadában Íratlan törvények teszik szokássá. Ez any. nyira gyökeret vert, hogy kalap híján sokan a kesztűjiikkel vagy a zsebkendőjükkel fedik be fejüket. A kanadai egyházaknak nagy gondot okoz a templomlátogatók számának rohamos csökkenése. Az egyházak vezetői gyakran tanakodnak ennek okáról. Hívők hiányában ugyanis a jövedelmük is csökken. Az egyik torontói anglikán templom lelkésze még azt is kijelentette: nem baj, ha a nők rövid nadrágban vagy bikiniben jelennek meg a templomban, fontos, hogy eljöjjenek — mondotta —, mert lépést kell tartanunk a modern világgal, ha csak nem akarunk üres templomban prédikálni. ^^RAGAMÜVELÖg|S Toronto egyetemi város. Hírneves egyemetének környékét valóságos egyetemi várossá fejlesztik. A hallgatók száma is megsokszorozódik. Persze az oklevélszerzés nagy költséggel jár. Például egy építészmérnök, hallgató négy év alatt három és félezer dollárt költ tandíjra. A könyvek és az ellátás évente 1100 dollárt emészt fel. Bizony tízezer dollár is elúszik, még valakiből mérnök lesz. Télen a felnőttek is beülnek a diákpadokba. A nem angol anyanyelvű bevándorlók nyelvtanfolyamokon vesznek részt, akik pedig haladást értek el az angol nyelv elsajátításában, magasabb fokon továbbképezik magukat. Az egyetem keretében működő szabadegyetem nem ad oklevelet. Ez is költséges, mert húszórás előadássorozatért 25—30 dollárt ' kell fizetni. Toronto könyvtárai nagyon gazdagok, s valóban a lakosság érdekeit szolgálják. Közel félmillió kötet áll az olvasók rendelkezésére, s a négy évre fizetett tagdíj csupán tíz cent. Érdekes, hogy a könyvtárak a legújabb könyveket is azonnal beszerzik. 0 VÁSÁRJÁÉI .SZF.S/TII.ALOM A konzervatív, maradi gondolkodásmód csökevénye a va sár- és ünnepnapi szesztilalom A szeszfogyasztást másképpeii is korlátozzák. Kerthelyiségek ben még sörrel sem szolgál nak. A törvény tiltja szeszes Italok élvezetét a szabadban, még a magánházak kertjeiben is. •TRJA^KULÜNBS£££K Ä FIZETÉSEKBEN Toronto a keresetek megoszlását tekintve is az ellentétek városa. Évek óta folyik a harc a minimális bérek egy dolláros emeléséért. Végre a róla szóló törvény megszületett. Voltak vendéglők, ahol a kiszolgálók 50—60 centes órabérért dolgoztak. A textiliparban 75 cent órabér körül mozgott a kezdőfizetés. Ebből a keresetből csak nyomoroghattak. Az építőipari segédmunkások fizetése nem haladta meg az 1,15— 1,45 dollár átlagot. A vasmunkások órabére 2 dollár. Ez már nagy fizetésnek számit, melyet csak a nagyvállalatoknál, amilyen például a Massey Hairris, lehet elérni, ahol erős a szakszervezet. Persze sok a nagy Jövedelmű egyén is. Toronto polgármesterének évi jövedelme 26 ezer dollár. A magasabb kategóriába tartozó alkalmazottak évi 10—16 ezer dollárt keresnek, amihez még gépkocsihasználat és egyéb kedvezmények is tartoznak. • HOMOSZEXUÁLIS KUmriK A kanadai társadalomban nagyon sok ferde nemi hajlamú egyén él. Ezek között a homoés biszexuálisoknak saját újságjaik és klubjaik vannak. Torontóban négyezer (I) Ilyen személyt tartanak nyilván, j Az Egyesült Államok 15 milliót!). A klubokban rendszeres programok vannak, s így a törvényadta lehetőségek keretében ölik világukat. Tavaly az egyik tv-állomásnak adott nyilatkozatában egy biszexuális fiatalember elmondta élettörténetét... gSZAKRlU JÖN A SANTA CI.AUS AHOL A NYOMOR ÉS A PROSTITÚCIÓ TANYÁZIK. (A szerző felvételei) Toronto egyik legnagyobb évi eseménye a Santa Claus parádé, amelyet hagyományosan az Eaton's áruház rendez. Itt a karácsonyi ajándékokat nem a bibliai Jézuska hozza a gyereMEGJELENT A MAGAZIN I.EGÜJABB SZÁMA. keknek, hanem Santa Claus. A gyerekek tudatában így él, hogy Santa Claus északon, a hő és a jég honában él. Egész évben készíti az ajándékokat, és november közepén érkezik a városba. Színpompás ünnepség keretében bevonul az áruházba, és fogadja az izgatott gyerekek ezreit. A Santa Claus-parádét az idén a szocialista országok tvállomásai is közvetítették. Bizonyára mindenki számára élmény volt, noha a képernyő nem tudta visszaadni az ünnepség eredeti színpompáját. 1985. januőr 16. * (jj SZÖ 2