Új Szó, 1965. január (18. évfolyam, 1-29.szám)

1965-01-16 / 15. szám, szombat

I A Kelet-szlovákiai Vasmű építése országos ügy František Barbírek elvtárs beszéde az SZLKP Központi Bizottságának 1965. január 14—15-i ülésén A dicső szovjet hadsereg húsz évvel ezelőtt szabadította fel Košicét. Bár az ország életében húsz év nem nagy idő, mégis újból értékeljük, hogy pártunk vezetésével népünk ezalatt sok mindent alkotott. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése nagy változást hoz éppen itt, Kelet-Szlovákiában, amely a múltban a köztársaság legelmaradottabb területei közé tartozott. A Kelet-szlovákiai Vasmű építését a CSKP XI. kongresszusa határozta el. A népgazdaság elemzése alapján a kohóipar szerkezetében kívánatos változást, a gépipar lemezszükségletét, az elegendő munkaerő-forrással rendelkező körzet kihasználását, a szállítás előnyeit, a Szovjetunióból történő nyersanyag behozatalt figyelembe véve döntöttek úgy, hogy a kohókombinátot Kelet-Szlovákiában építik fel. A Kelet-szlovákiai Vasművet szlovák, cseh, magyar és ukrán dolgozók építik. Az építkezés méreteinél fogva megkezdése óta országos üggyé vált. A CSKP Központi Bizottsága, az SZLKP Központi Bizottsága, a köztársaság kormánya és a szlovák nemzeti szervek figyelmének középpontjában áll. Nagy gondot fordít az építkezésre a kelet-szlovákiai pártbizottság, a járási pártbizottság és a többi érdekelt szerv. A Kelet-szlovákiai Vasmű népgazdaságunk számára nagy jelentőségű lesz. Termelésével, főként a vékony és az előkészített lemez gyártásával megszünteti a kapitalista külföldről történő behozatalt. Igen nagy a jelentősége annak, hogy az egyes technológiai berendezések magas technikai színvonala a Kelet-szlovákiai Vasműben lehetővé teszi majd a tárgyiasult és az eleven munka lényeges csökkentését. A Kelet-szlovákiai Vasmű felépítésének döntő jelentősége népgazdaságunk számára az, hogy a hengerelt anyagok egész termelésében növekszik a lemez előállításának részaránya. Ezáltal megközelítjük a fejlett ipari államok kohászati termelésének összetételét, ahol a lemezgyártás a hengerelt anyagok teljes termelésének 40—60 százalékát teszi ki, míg nálunk 20 százalék." Mindez lehetővé teszi számunkra a haladó gépipari technológia nagyobb mértékű bevezetését, végső soron pedig a fém jobb kihasználását és ezáltal a gazdaságosság fokozását. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése tehát egyik fő láncszeme kohászati termelésünk átépítésének, hogy jobban szolgálja gépiparunkat és népgazdaságunk más ágazatait. Ezzel kapcsolatban szükséges megteremteni a lemez hatékonyabb kihasználásának feltételeit, különösen a gépiparban, az építőiparban, az élelmiszeriparban, a közszükségleti iparban és népgazdaságunk további ágazataiban. A termelés struktúrájában említett változáson kívül a Kelet-szlovákiai Vasmű 1970-ig a kohászati termelés növelésének fő forrását jelenti. A Kelet-szlovákiai Vasműnek egyenesen forradalmi .jelentősége van Kelet-Szlovákia gazdasági fejlődésében. Alapja annak a mélyreható változásnak, melynek nyomán ez a terület fejlett ipari körzetté válik. E kohókombinát építésével közvetlen és közvetett kapcsolatban áll az ipari üzemek egész sorának felépítése. A nagyipari létesítményeken kívül kiterjedt műszaki építkezés van folyamatban, víz-, gáz- és villanyáram vezetéket, utakat és vasúti hálózatot, lakásokat, iskolákat, kulturális, szociális és egészségügyi intézményeket építenek Kelet-Szlovákiában. A felépült üzemekben és intézményekben a dolgozók ezrei találnak munkát, s a dolgozók jelentős részének magas képzettségre lesz szüksége, hogy kezelni tudják a bonyolult technológiai berendezést. A foglalkoztatottság és a -szakképzettség növekedése az életszínvonal és a kulturális színvonal emelkedésében tükröződik majd vissza, amely fokozatosan el fogja érni köztársaságunk fejlett körzeteinek színvonalát. Mindez meggyőző bizonyítéka annak, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a CSKP a marxizmus—leninizmus szellemében helyes politikát követ a nemzetiségi kérdés és a gazdasági problémák gyakorlati megoldásában. Tudjuk, hogy a Szovjetunió hathatós és testvéri segítsége nélkül nem tudnánk sikeresen felépíteni ezt az igényes művet. Ez a segítség megnyilvánult már a Kelet-szlovákiai Vasmű tervezési előkészítése, majd a leglényegesebb technológiai berendezések szállítása és szerelése, a szakemberek betanítása, valamint az energetikai és nyersanyagalap szállítása során. Ennek az alkotásnak a felépítése folyamán — mely méreteit, az építési határidőket és egyes technológiai berendezéseket illetően páratlan hazánkban —, sok bonyolult gazdasági, technikai és szervezési jellegű problémát kellett és kell még megoldani! Ily nagy építési feladatok végrehajtása megköveteli a munkaerők és az anyagi eszközök rendkívüli koncentrációját. Ez nemcsak magán az építkezésen nyilvánul meg, hanem a tervezőirodákban és a technológiai berendezést szállító termelési vállalatokban is. Ezzel kapcsolatban nagyra becsüljük a cseh munkásosztály és műszaki értelmiség elvtársi segítségét. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése és a vele kapcsolatos beruházások egész sora döntően befolyásolja egész beruházási építkezésünk alapvető mérlegét, a kohászati és a gépipari termelést. Pártunk az építkezés kezdetétől fogva rendszeres gondot fordított e bonyolult problémák megoldására. Mozgósító hatásúak voltak a politikai és gazdasági dolgozók aktívái. A párt ezeket az építés első éveiben szervezte. A szállító üzemek vezető párt- és gazdasági dolgozóinak figyelmét az építkezés fő problémáira összpontosította, az építkezésen az elvtársi együttműködés kialakítását tartotta szem előtt, mert enélkül ilyen művet nehezen lehetne felépíteni. A Szlovák Nemzeti Tanács szervei aktív tevékenységet fejtettek ki az egyes kapcsolódó ágazatok fejlődési koncepciójának megoldásában, valamint a lakás-, a polgári, az iskolaügyi és egészségügyi építkezések területi-tervezési kérdéseinek rendezésében. Napjainkban főként az építési kapacitás kérdéseinek megoldására, a dolgozók toborzására és a szükséges beruházási építkezésre összpontosítják a figyelmet. öt éve kezdték a Kelet-szlovákiai Vasmű építését. Ez idő alatt a kohókombinátba a költségvetési összeg mintegy 40 százalékát ruházták be. Ugyanakkor az építési munkák esetében az összes költségnek már 53 százalékát kimerítették. 1964. végéig üzembe helyezték a hídgyárat, egyes karbantartó részlegeket, a kazánház, a hideghengermű egy részét és további segédrészlegek egész sorát. Az építés emellett két különböző stádiumon ment keresztül. Az 1960— 1961-es években a munkálatok lényegében az építkezés általános szervezésének jóváhagyott megoldása alapján folytatódtak, amely arra számított, hogy 1964-ben a kohászati ciklus teljes lesz. 1962-ben ezt a menetet megszakították a népgazdaságban az aránytalanságok növekedésével felmerülő nehézségek. Az építkezés előrehaladásának üteme csökkent, főként amiatt, hogy a technológiai berendezések legfontosabb szállítói nem rendelkeztek megfelelő kapacitásokkal. Ezt a helyzetet még inkább elmélyítette az a tény, hogy lemaradtak az építés és a technológiai berendezések szállítása feladatainak teljesítésében. Ezen a téren alapvető fordulatot eredményezett a CSKP Központi Bizottságának 1963. január 4-i plenáris ülése, amely a Kelet-szlovákiai Vasmű teljes kohászati ciklusa elérésének határidejét lényegében 1965-re tűzte ki. A kormány ennek alapján e feladat megvalósítása feltételeinek felülvizsgálása után 1963. április 17-én meghatározta az egyes fő kapacitások üzembe helyezésének időpontját is. Az építkezési feladatok teljesítését elősegítette az SZLKP Központi Bizottságának az az intézkedése, hogy kétezer fővel növeljék az építési dolgozók számát. Kedvezően hatott, hogy bevezették a miniszterek első helyetteseinek havi ellenőrző értekezleteit és a miniszterek negyedévi értekezleteit. Az említetf intézkedések és a Keletszlovákiai Vasmű építőinek lelkes és áldozatkész munkája eredményeként az építkezésen az eddigi legnagyobb mértékű beruházást 1964-ben végezték el. Elismeréssel értékeljük az építési vállalatok, a szállító és a szerelő, szervezetek munkáját. Köszönetet érdemel a dolgozók kollektívája azért, hogy idejében üzembe helyezték az ötszékes hengersort. E kedvező eredmények ellenére látnunk kell, hogy a múlt évi terv megvalósítása és a kitűzött célok között számottevő eltérés mutatkozik. Az egyes építkezéseken és objektumokon. nem sikerült teljes mértékben betartani az építkezés rendszerében meghatározott előrehaladást. A folyamatban levő építkezéseknek több mint a felén nem teljesítették az építési munkák tervezett feladatait, s hasonló a helyzet a technológiai berendezés szállítása terén is. Emiatt kései delmet szenvedtek és összetorlódtak a befejezési munkálatok, és az erők aránytalan összpontosítására volt szükség az egyes építkezések üzembehelyezése előtt. Most újabb fontos szakasz előtt áll a Kelet-szlovákiai Vasmű építése. Az idén kell üzembe helyezni a nagyolvasztó, a kokszoló és a széles szalagú meleghengersor kapacitásainak komplexumait. Ez rendkívül igényes feladat. Az egyes komplexumok technológiai szempontból bonyolult egységek, s méretüknél fogva Szlovákia legnagyobb ipari üzemeinek tekinthetők. A feladat igényessége nagyságából és abból ered, hogy az egyes létesítményeket egymás után nagyon rövid időközökben kell üzembe helyezni. Az ötszékes hengersor és a kazánház üzembe helyezésének tapasztalatai azt mutatják, hogy e feladatok megoldása gondos előkészületet s az építkezésben részt vevő beruházók és szállítók minden erejének mozgósátását igényli. 1965-ben az előző évhez viszonyítva mintegy 13 százalékkal csökken az építkezésen a munkák terjedelme, az építés pedig 25 százalékkal lesz kevesebb. Az építési munkák méretének említett csökkenése ellenére az 1965. évi feladatok nem becsülhetők le. A mennyiségi csökkenést kiegyenlíti a szervezés és a munka szempontjából igényesebb befejezési munkák növekedése. Az idén csaknem az öszszes folyamatban levő technológiai jellegű építkezés építési munkáit be kell fejezni. Ezenkívül sok objektumot kell elkészíteni az energetikai, a közlekedési és a kisegítő üzemrészlegek építkezésein. Feszült a helyzet különösen a nagyolvasztó és a széles sávú meleghengerde építésében, ahol az elmúlt esztendőben nem teljesítették a felkészülés ütemtervét. A Kohóépítő Vállalat és a Hydrostav dolgozóinak az a feladata, hogy erejüket az ütemtervben meghatározott határidők betartására összpontosítsák. A feladat azért is igényes, mert az egyes objektumok építkezési előkészítésének határideje a téli időszakra esik, amikor kedvezőtlenebb időjárási viszonyok közepette kell ezt biztosítani. Ugyanakkor a határidők betartása az egymáshoz kapcsolódó építkezési és iparosmunkák befejezésének sokféleségétől függ. Már a feltételek felsorolása ls azt mutatja, hogy a feladatok teljesítése majd attól függ, milyen feltételeket teremtenek az építkezéseken a téli időszakban a munkák folyamatosságára, és milyen mértékben sikerül biztosítani a munkák kapcsolódását és a szállítást. Az említett feltételek megteremtése a legjobb biztosítéka annak, hogy az idei tervfeladatokat az építők teljesítsék. Arról van szó, hogy megtaláljuk a terv egyenletes teljesítésének, a határidők betartásának, a minőség javításának és a gazdaságosság növelésének legmegfelelőbb formáit és módszereit. Ennek érdekében hatékonyabban kell kihasználni a célprémiumokat és az akkordjutalmazásokat, különösen a munkásoknál. A vállalat- és építésvezetőségekben dolgozó műszakiak tevékenységét főleg ezekre kell irányítani. Az építkezés ez Idén nagy feladatokat ró a technológiai berendezések fő szállítóira is. Annak ellenére, hogy a technológiai berendezések szállításának és szerelésének terjedelme a tavalyi szinten marad — a feladatok igényesebbek. Ez azért van így, mert a technológiai berendezések szállításának és szerelésének nagyobb részét — a múlt évtől eltérően — lényegében már az első félévben kell biztosítani. A technológiai berendezések szállítási és szerelési feladatok teljesítése feltételeinek megteremtése olyan intézkedéseket követel, melyek biztosítják, hogy a Vítkovice! Klement Gottwald Vasmű, a plzeňi Lenin Művek következetesen teljesítik feladataikat — valamint olyan intézkedéseket, melyek növelik a bratislavai Villanyszerelő Üzem és a Termostav kapacitását. A technológiai berendezések szállítóinak feladataival kapcsolatban szólnunk kell a minőségről is. A szállítóknak tudatosítaniok kell, hogy kötelességüket csupán akkor teljesítették, ha a leszállított berendezések — mind a berendezések minősége, mind a termelés minősége szempontjából — elérik a tervezett Irányszámokat. A nagyolvasztó üzemegységének, a kokszoló és a széles sávú meleghengerde határidőben történő üzembe helyezésének előkészítése olyan igényes feladat, amilyennel a Kelet-szlovákiai Vasmű építői még nem találkoztak. Ezeken a gócpontokon a befejezési munkálatok megkövetelik a résztvevő partnerek elvtársi együttműködését. A Vasmű építőinek rugalmasan és önfeláldozóan kell eleget tenniük az építkezés minden igényének. A beruházótól elvárjuk; munkáját olyan irányban javítsa, hogy az építő és szerelőmunkáknál, a tervezési előkészületek technikai tisztázásának biztosításánál az övé legyen a vezető szerep. Annak érdekében, hogy a Keletszlovákiai Vasmű kokszot, nyersvasat, acélt és lemezeket gyárthasson — nagyméretű akciókra van szükség az energetika, vízgazdálkodás, a vasúti és a közúti szállítás, a lakás-, egészségügyi és egyéb építkezések terén is. Az energetika terén nagy figyelmet kell szentelni a košicei hőerőmű építésének, a košicei városi vízforrások bővítésének, a vízvezeték-hálózat felújításának, a biológiai tisztítónak, a városi és a Vasmű tisztítóállomása üzembehelyezésének. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a szennyvíz elvezetése és a Vasmű vízszükségletének megoldása szempontjából döntő jelentősége van a ružíni vízmű építésének. A közlekedés általános megjavítása érdekében meg kell kezdeni a vasúti csomópont komplex átépítését Košicén és több figyelmet kell szentelni a közúti forgalom problémái megoldásának is. A gyorsvasút folyamatos üzemeltetése érdekében biztosítani kell rákapcsolását a városi hálózatra és be kell fejezni a központi közlekedési vállalat építését Košicén. A Kelet-szlovákiai Vasmű, és az ostravai kohómüvek számára rendkívül fontos az ércszállítás gazdaságosabbá tétele. Ebből a szempontból nagy jelentőségű az ércátrakodók építése a széles nyomtávú vasútvonalon. Minden erőt latba kell vetni, hogy mindkét kapacitást a kormány határozatában kitűzött határidőre átadják rendeltetésének. Ugyanakkor nagy figyelmet kell szentelni a méhészkei mészkőbánya építésének, hogy a nagyolvasztók termelésének megkezdésével összhangban biztosítva legyen a mészkő szállítása is. A Kelet-szlovákiai Vasműben a beruházási építkezésekkel párhuzamosan sor kerül az egyes termelőegységek üzembe helyezésére is. Azzal, hogy ezekben az üzemegységekben megkezdődik a termelés, a Kelet-szlovákiai Vasmű olyan termékeket állít elő, amelyekre a népgazdaságnak nagy szüksége van. A Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói 1961-ben mintegy 81 millió korona értékű árut gyártottak — a múlt évben azonban már 350 millió korona értékben, ugyanakkor a terven felüli gyártmányok értéke meghaladta az 50 millió koronát. Aránylag kielégítő a hideghengerde próbaüzembe helyezése, mely hazánkban a legmodernebb és egyedülálló. Ezek az eredmények annál értékesebbek, mert a dolgozók olyan kollektívái érték el, melyek azelőtt hasonló berendezésekkel nem dolgoztak (nagyobb részük prototípus). A termelés rohamos fejlődésére az idén éppen annak következtében kerül sor, hogy további kohászati kapacitásokat helyeznek üzembe. A tavalyihoz viszonyítva az idén több mint kétszeresére növekszik az árutermelés, s hasonlóképpen megkétszereződik a dolgozók száma is. A Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói előtt ugyanakkor az az igényes feladat áll, hogy a tulajdonképpeni termelés elsajátítása mellett elérjék a szükséges minőségi szintet is. Ez a műszaki, szervezési, káder- és politikai felkészültség vizsgája lesz. Az ilyen bonyolult berendezések üzembe helyezésének egyik alapvető feltétele, hogy pontosan meghatározzuk az egyes dolgozók, a gépkezelők és a szállítók, minden technikus, mester és munkás felelősségét. E követelményeket azonban csak a komplexcsoportok segítségével érhetjük el, melyek tervezőkből, a szerelő és szállítóvállalatok, valamint a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozóiból tevődnek össze Ugy véljük, hogy a Kohóipart és Ércbányászati Minisztériumnak meg kellene szerveznie a kohóüzemek tapasztalt szakembereinek segítségét. A hideghengerde üzembe helyezésének tapasztalatai azt mutatják, hogy a kapacitás, a mennyiség és a minőség tervezett paraméterei csakis akkor érhetők el, ha az üzemegységet megfelelő szabályozó és mérőműszerekkel is ellátják. Az új gépi berendezések, különösen pedig a prototípusok számára, mint például a Keletszlovákiai Vasműben is — különösen szükséges, hogy a berendezések szállítói az üzemegységet ellássák a szükséges pótalkatrészekkel is. Nem engedhető meg például az a helyzet, melyre a cínezőben került sor, ahol az egyik gépsor üzemeltetése érdekében _ a pótalkatrészek és a szükséges tervrajzok hiányában — három további gépsort kellett leállítani. Azok a bonyolult és igényes feladatok, melyek előtt ezzel kapcsolatban állunk, megkövetelik, hogy a Keletszlovákiai Vasmű gazdasági, párt- és szakszervezeti szervei mindjárt az év elejétől a megoldást tartsák a legfontosabbnak. Az évzáró taggyűléseknek, a vállalati konferenciáknak mozgósítaniuk kell a dolgozókat a feladatok teljesítésére. A Kelet-szlovákiai Vasmű építésének folyamatában a legfontosabb feladatok közé tartozik a szakképzett dolgozók előkészítése. A feladat bonyolultsága főleg az épített mű magas műszaki színvonalából ered, továbbá abból, hogy ipari hagyományokkal, nem rendelkező területen épül — és a dolgozók számának szempontjából is igen igényes. Érthető, hogy e feladatok teljesítése érdekében a szakképzett dolgozók előkészítése, szervezése és biztosítása terén új utat és módszert kellett választanunk. Ennek az előkészítésnek koncepcióját a kormány jóváhagyta és abból az elvből indult kl, hogy a szakmunkások túlnyomó részét főleg a cseh országrészek kohászati és gépipari üzemeiben kell kiképezni. A fejlett gépipari és kohászati üzemekből áthelyezett szakemberek jelentik az egyes üzemegységek szak- és politikai magvát. Ezek az üzemegységek biztosítják a zavarmentes üzemeltetést, ugyanakkor közvetlen a Vasműben hozzájárulnak a további szakemberképzéshez. Az alapelv továbbá kitűzte — figyelembe véve a következő évek szükségleteit — hogy az építkezés kezdetétől meg keli kezdeni a munkásfiatalok nevelését és a dolgozók többségét a Kelet-szlovákiai Vasmű fokozatosan üzembe helyezett részlegeiben szakmailag képezni. 1960 óta a kormányhatározatban kitűzött feladatok alapján a munkások 91 százalékát iskoláztattuk. Ezeknek jelentős része már dolgozik a vállalat üzemeiben. A munkások iskoláztatása terép nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is lényegében elértük a kitűzött célt. Mindez többéves munka eredménye, amit a vállalat dolgozói a vállalat és a kerület párt- és társadalmi szervezeteivel szorosan együttműködve értek el. Ezzel kapcsolatban nagyra értékeljük az ostravai kohóüzemek elvtársi segítségét, amelyekben a Keletszlovákiai Vasmű dolgozóinak túlnyomó többsége felkészült az itteni munkára. Ezeknek a vállalatoknak és pártszervezeteiknek munkája az együttműködés példaképévé, pártunk politikájának megvalósítása terén tanúsított konkrét erőfeszítés példájává vált. A káderképzés folyamata — a Kelet-szlovákiai Vasműben folyó munkásoktatáson kívül — ebben az időszakban a befejezés időszakához érkezett. A káderek szak- és politikai előkészítésének sikeres befejezéséhez szükséges, hogy a betanító vállalatok párt- és társadalmi szervezetei maximális erőfeszítéseket tegyenek. Elsősorban arról van sző, hogy a közös szocialista felajánlások értelmében lehetővé tegyék a gyakorló dolgozóknak az aggregátorok teljesen önálló kezelését, hogy így elősegítsék olyan komplex munkacsoportok kialakítását, melyek a Kelet-szlovákiai Vasmű-ben is együtt fognak dolgozni. A Kelet-szlovákiai Vasmű valamennyi kapacitásának folyamatos üzembe helyezésénél ebben kell látnunk a segítség egyik legfontosabb formáját. A Kelet-szlovákiai Vasműnek ugyanakkor az is feladata, hogy az elméleti oktatásba bekapcsolja azokat is, akik még ilyenen nem vettek részt. Intézkedéseket kell tenni a munkásvándorlás megakadályozására is, mert különben az iskolázott dolgozók jelentős részét vesztené el az üzem. A Kelet-szlovákiai Vasművön kívül történt káderképzés mellett a Vasmű üzemi iskolájában is képeztek szakembereket. Ezenkívül nagy figyelmet szentelünk a műszaki-gazdasági dolgozók szakképzettségének növelésére is. A képesítés további fokozásának folyamatát a jövőben is támogatnunk kell. A Kelet-szlovákiai Vasmű különböző munkaszakaszain sok fiatal mérnök dolgozik, akik a munkában megállták helyüket, s a jövőben jó funkcionáriusokká válhatnak. A legIFolytatás a 6. oldalon) 196S. január 16. • (jj SZÖ S