Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-12 / 345. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek UJSZO SZLOVÁKI* KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1964. DECEMBER 12. Szombat XVII. ÉVFOLYAM 345. szám Ára 50 fillér Véget ért a Nemzetgyűlés plenáris ülése Jóváhagyták az állami tervel és költségvetési A szocialista törvényesség következetesen érvényesül bíróságunk tevékenységében • A mi­niszterek válaszoltak a képviselők interpellációira • Néhány módosítás a légiforgalomban (Tudósítónktól) — Pénteken a Nem­zetgyűlés negyedik plenáris ülése folytatta az 1965. évi népgazdasági állami terv és költségvetés vitáját. Az ülésen részt vettek a párt és a kormány képviselői. Az elnöklő Boliuslav Lastovička elsőnek Jozef Zednik képviselőnek adott szót, aki felszólalásában a ja­vítóintézetek közötti differenciáltság szükségletét sürgette, mert nem ritka eset, liogy helyszűke miatt a deklasz­szált és bűnöző elemek számára lé­tesített intézetbe olyan fiatalkorúak kerülnek, akik életükben először vagy még egyáltalában nem követtek el bűncselekményt. Ebben a kérdés­ben Jozef Lenárt miniszterelnöktől és dr. Č. Císar iskola- és kulturális ügyi minisztertől kért felvilágosítást. Jozef Proškovec mérnök, képviselő vitafelszólalásában a Nemzetgyűlés állandó bizottságainak a terv- és költségvetési javaslat megvitatása so­rán kifejtett tevékenységét elemezte. Javasolta, hogy a Nemzetgyűlés el­nöksége mérlegelje, vajon megfelelő-e az a mód, ahogy a bizottságok meg­tárgyalták az 1965. évi tervet és költ­ségvetést. Majd gépiparunk fejleszté­vei foglalkozott. Marié Miková képviselő a mezőgaz­dasági munkaerők utánpótlásával fog­lalkozva az észak-csehországi kerület példáján demonstrálta e kérdés fon­tosságát. Elmondta, hogy a kerület­ben 1960-ban 123 780 személy dolgo­zott a mezőgazdaságban — átlagos életkoruk elérte a 43 évet. Három év alatt a kerület mezőgazdasági üze meiből összesen 18 370 szentély távo­zott ntás munkahelyre. A dolgozók jelenlegi átlagos életkora már 45 éven felül van. A mezőgazdasági munka propagálá­sával kapcsolatban annak a nézeté­nek adott kifejezést, hogy a sajtó, a rádió, a televízió és a film többet se­gíthetne a mezőgazdaságnak. Trebišovi elsőség A kelet-szlovákiai KNB községek és városok rendezésével foglalkozó albi­zottsága értékelte a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója alkalmából a falvak és városok rendezésére tett kötelezettségvállalások eredményeit. A kerület dolgozói 18 000 óra ledol­gozásával százhetvenmillió korona értéket hoztak létre az elmúlt ki­lenc hónap folyamán. Több mint száz­negyven akciót valósítottak meg: át­adtak tizenkilenc kultúrházat, felépí­tettek négy Iskolát, huszonhat sport­telepet létesítettek,' tizenegy községet rákapcsoltak a fogyasztói vízhálózat­ra, stb. A kerületben a legjobb eredménye­ket a trebišoviak érték el: több mint két és fél millió óra ledolgozásával közel harmincmillió korona értéket hoztak létre. A járás minden lakosa átlag huszonöt órát dolgozott le a közséofejlesztést akció keretében. Az értékelés során kiemelték a leg­jobb helyi nemzeti bizottságokat is, majd a legaktívabb tömegszervezetek munkáját és nem feledkeztek meg azokról az egyénekről sem, akik a községfejlesztésre tett kötelezettség vállalások teljesítéséből leginkább kivették a részüket. Pénzbeli juta­lomban részesült Pásztor István Bély­bői, aki 220 órát dolgozott le és Mol nár Mária Bolyból, aki 203 órával Járult hozzá községe szebbétételéhez. B. N. A Dél-vietnami Felszabadítási Front küldöttsége Moszkvába utazott Hanoi (ČTK) — A Dél-vietnami Felszabadítási Front küldöttsége teg­nap Hanoiból Moszkvába ' utazott, s ott részt vesz a Dél-vietnami Fel­szabadítási Front megalakulásának 4. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségeken, Felszólalása további részében a mezőgazdasági dolgozók keresetéről beszélt. Megjegyezte, hogy a fiatalok­nak mindaddig nem lesz kedvük a le­maradandó szövetkezetekben dolgoz­ni, antíg azokban nem javulnak a kereseti lehetőségek. Ján Škultéty képviselő a prešovi iárás problémáival foglalkozott. Sür­gette a terület gyorsabb iparosítását, majd a kelet-szlovákiai kerületben élő 70 000-nyi cigányszármazású lakos letelepítési problémáiról szólt. Java­solta, hogy a cigányszármazású dol­gozókat családjukkal együtt végérvé­nyesen ott telepítsék le, ahol dol­goznak. Antónia Petrusová losonci képvise­lő, a közép-szolvákiai kerület egész­ségügyi beruházási építkezéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy a kerületben jóval alacsonyabb a kór­házi férőhelyek szánta, mint csehor­szági és szlovákiai viszonylatban. Fel­szólalásában megemlítette még az Ipoly menti falvak fő problémáját, az árvizeket, amelyek évente 17 000 hek­tár termőföldet öntenek el. Érintette a losonci—Ipolysági vasútvonal fel építésének kérdését, amely Košicét Dél-Szlovákiával és Bratlslavával ösz­szekötné. „A vasútvonal felépítése 70 000 szlovák és magyar nemzetiségű lakost érintene közvetlenül" — jelen­tette ki a képviselő. Miruslav Ružička képviselő, az épí­tésügyi miniszterhez intézett Inter­pellációjában megkérdezte, mi a hely­zet a téglagyártással? Felújítják-e azokat a téglagyárakat, amelyeket anélkül szüntettek meg, hogy előze­tesen gondoskodtak volna kapacitá­suk pótlásáról. Zdének Kopecký képviselő a közle­kedésügyi miniszterhez intézett inter­pellációjában megkérdezte, mikor oldják meg az országban a városi köz­lekedés egységes díjszabását. A föld­művelésügyi minisztertől megkérdez­te, mit tesz a minisztérium annak érdekében, hogy stabilizálja a szak­embereket és a munkaerőket a mező­gazdaságban, majd feltette a kérdést: milyen módon oldják meg 1985-ben a nyugdíjasok alkalmazását? Vannak-e valamilyen változások ezen a téren? Stanislav Mikulášek vitafelszólalá­sában hangsúlyozta, hogy a jövő" évi terv szempontjából feltétlenül szüksé­ges az idei terv 100 százalékos tel­jesítése minőségi és mennyiségi szem­pontból egyaránt. Majd bírálta a bel­kereskedelmet több árucikk: villany­lámpa, a Standard porszívó, alkatré­szek, edények hiánya miatt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a helyi nemzeti bizottságok községi rádiói már elavultak, vagy nem működnek, és fennáll annak a veszélye, hogy új­ból be kell vezetni a kisbíró funk­ciót, ha azt akarjuk, hogy a lakosság tájékozott legyen. Javasolta, hogy a helyi rádiók feletti felelősséget a postaügy vegye át. Javasolta továbbá, hogy mérjék fel az állami kezelésben levo bérházak állapotát, és e felmé­rés alapján állapítsák meg, mit kell megjavítani. Mikulásek képviselő felszólalása után a Nemzetgyűlés elnöke megálla­pította, hogy az 1965. évi népgazda­sági tervjavaslat és költségvetési ja­vaslat vitájában nem volt ellenvetés a terv szerkezetét és adatait illetően. Majd O. Cerník miniszterelnök-he­lyettesnek adta át a szót. A miniszterelnök-helyettes javasol­ta a plénumnak, hogy a tervet és költségvetést érintő lényegesebb kér­désekre a kormány írásban válaszol­jon a Nemzetgyűlés elnökségének. Az ágazatokat érintő részletkérdésekre pedig a miniszterek válaszoljanak. Ezután František Tymeš, a javaslat főelőadója kapott szót, aki megálla­pította, "hogy a vita folyamán nem volt ellenvetés az 1965. évi terv és költségvetés javaslatával szemben. Leszögezte, hogy e vita gazdagsága szinte példátlan az elmúlt időszak plenáris ülésének vitájához viszonyít­va. Kijelentette, hogy a Nemzetgyű­lés elnöksége tanulmányozni fogja a vitafelszólalásokat. Felszólalása végén ismét javasol­ta az előterjesztett terv és költségve­tés kormányjavaslatának elfogadását. Ezulán Bohuslav Lastovička ismer­tette az 1965. évi népgazdasági fej­lesztés fő feladatalt. Ezután sor került a szavazásra. A Nemzetgyűlés elnöke a szavazás után megállapította: • A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Nemzetgyűlése egyértelműen jóváhagyta az 1965. évi népgazdaság­fejlesztési állami tervet és állami költségvetést. A napirend szerint dr. Václav Sko­da, a Nemzetgyűlés alelnöke, az al­(Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák térképészek kiemelkedő alkotása A Naše vojsko katonai kiadóban 1965 első negyedében figyelemre mél­tó kiadvány jelenik meg. Címe: Cseh­szlovák Katonai Atlasz. A csehszlo­vák térképészet e kiadványa színvo nal tekintetében eléri a hasonló, kül­földön kiadott atlaszok szintjét (pél dául a szovjet Atlasz míra, az angol The Times of the World stb.). Mit tartalmaz ez a mű? összesen 919 térképet — ebből 155 földrajzi, 107 tematikai (ipar, földművelés, köz lekedés, éghajlat, stb.) és 114 város, illetve jelentősebb terület térképét. Az atlasz hadtörténészett része 293 hadászati térképet, 212 ütközet terv­rajzát és 38 katonai térképvázlatot tartalmaz. A kiadvány célja a hivatásos kato­natisztek és katonai akadémiák hall­gatói földrajzi és hadtörténeti tudá­sának elmélyítése. Hasznos segéd­könyv lesz az iskolák, kulturális, tu­dományos, pedagógiai, népművelési és egyéb intézmények számára. Nem hiányozhat a társadalomtudományi in­tézetek és más, a földrajzi ismere­teket igénybe vevő tudományos mun­kahelyek könyvespolcáról. Az atlaszt az Iskola- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériuma a közép- és főiskolák szá­mára ts jóváhagyta. A csehszlovák katonai atlasz tör­ténelmi része felöleli — az ókortól napjainkig — a történelmi, hadtör­téneti és egyéb hadászati eseménye­ket; különleges figyelmet szentel a szocialista társadalom védelméért ví­vott harcnak és a második világhá­borúnak. Az atlaszhoz 1966-ban külön kiad­ványként 210 000 címszót tartalmazó névmutató jelenik meg. E jelentős kiadvány félbőrkötésben, 330 koronás árban lesz kapható, (sm) Általános sztrájk Párizsban Párizs (ČTK) — Párizsban tegnap a közalkalmazottak általános sztrájk­ja következtében csaknem teljesen megbénult az élet. Az áramszolgálta­tás félbeszakítása és a városi közle kedési alkalmazottak munkabeszünte­tése miatt a párizsi dolgozók többsége nem jelenhetett meg munkahelyén. A vasúti közlekedés ls leállt. A pos­tahivatalok be voltak zárva, a tele­fonösszeköttetést is korlátozták. A párizsi pályaudvarokon már csü törtökön délután kezdtek megnyilvá­nulni a sztrájk következményei. Teg­nap Párizs elővárosaiban teljesen megbénult a forgalom. A nagyobb tá­volságon közlekedő vonatok többsége sem indult el a pályaudvarokról, KÖZLEMÉNY a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő szerkesztőbizottság összehívásáról A testvérpártok küzötti kölcsönös tanácskozás alapján, a kommunista és munkáspártok szerkesztőbizottsága ülésének és nemzetközi tanácskozásé­nak lehető legjobb előkészítése érdekében, a szerkesztőbizottság első ülé­sét 19B5. március l-re tűzték ki. AZ ÉLET IGAZOLTA ÍRTA: DÉNES FERENC A Z EMBERISÉG történetében még nem volt példa olyan államközi, J—\ kapcsolat megteremtésére, amilyen huszonegy évvel ezelőtt köz­társaságunk és a Szovjetunió között jött létre a barátsági, kölcsö- • nös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés meg­kötésével. Ennek a barátsági és szövetségi szerződésnek igazi jelentőségét valójában csak az idő távlatából tudjuk méltatni, amikor számot adhatunk arról, hogy a fejlődésnek milyen magaslatára segített bennünket a min­den mellék szándéktól mentes együttműködés, az önzetlen és igazi elvtársi segítség. A második világháború véres forgatagában, amikor még sokak előtt ké­tes volt annak kimenetele, kommunista pártunk bölcs tanácsára sorsunkat és fövőnket e szerződés megkötésével megmásíthatatlanul a Szovjetunió és annak a hitleri fasizmus elleni harcban mérhetetlen áldozatokat hozó hősies népeinek sorsával és jövőjével jűztük egybe, azzal a szilárd meg­győződéssel, hogy nemzeteink szabadságát és köztársaságunk függetlensé­gét csak a Szovjetunió oldalán és csak segítségével vívhatjuk kl. Pártunk annak tudatára ébresztett bennünket, hogy a közös harcban nemcsak a felszabadulás feltételeit, hanem egyúttal a kapitalista kizsákmányolástól mentes új, szocialista köztársaság jelépítésének feltételeit is megteremt­jük. Ennek felismerése hozta meg 1948. februárjában a végleges győzelmet, amikor a felszabadulás utáni első években visszavertük és véglegesen le­hetetlenné tettük a burzsoázia ármánykodását és támadását, ami a Szov­jetunióval kötött barátsági és szövetségi kapcsolatunk felbontására irányult. A párt vezette munkásosztály februári győzelmével is a Szovjetunióval és népeivel való örök Időkre szóló barátság és szövetség mellett tett hitet. Amellett a barátság mellett, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelésben és a hazánk felszabadításáért vívott közös harcokban köztársaságunk és a Szovjetunió hős fiainak vére pecsételt meg. Ezt a megmásíthatatlan akaratunkat fejezi ki a baráti és szövetségi szer­ződésnek egy évvel ezelőtti további 20 évre szóló meghosszabbítása. Ezt erősíti meg még nyomatékosabban köztársaságunk párt- és állami küldött­ségének a napokban a Szovjetunióban tett látogatása, és az ebből az al­kalomból elfogadott közös közlemény is, amely hangsúli/ozzu, hogy küldött­ségünk moszkvai látogatása újból jelentősen hozzájárul a Szovjetunió és Csehszlovákia testvért kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének to­vábbi fejlesztéséhez és megszilárdításához. A Szovjetunióval való barátság és testvéri együttműködés elmélyítésével és megszilárdításával pártunk tulajdonképpen a nép által óhajtott politikát valósítja meg. Azt a politikát, amely biztosítja hazánk teljes függetlenségét, népeink számára a szabadságot, s hazánk népgazdaságának olyan felvirá­goztatását, amiŕe a úilágon kevés példa van; továbbá olyan politikát, mely az emberiség számára a borzalmas háborúktól mentes, az ember mlvoltá­hoz méltó fövő megteremtését biztosítja, s amely számunkra és a szocialis­ta tábor összes dolgozót számára lehetővé teszi az emberiség jövőjét Je­lentő szocialista társadalom békés építését. Ö RÖMMEL FOGADJUK a kiadott közös közleményt, amely az összes nemzetközi kérdésekben nézeteink és felfogásunk egységét, azo­nosságát fejezi ki, s amely ennek szellemében hangsúlyozza, hogy köztársaságunk és a Szovjetunió külpolitikájának rendíthetetlen alapja a szocialista országok egységének és összejorrottságának megszi­lárdítása, a népek felszabadító forradalmi mozgalmainak támogatása, a ve­lük való szolidaritás és együttműködés fejlesztése, a tőkés államokkal való békés együttélés, az emberiségnek a világháború veszélyétől való megóvá­sa. A világbéke biztosítása szempontjából a legfontosabb lépésnek tartjuk a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel történő általános és teljes leszerelést. Országaink elítélik a NATO sokoldalú atomhadereje megteremtésének ter­vét, mivel ennek megvalósítása a nyugatnémet militarizmus és revansiz­mus számára hozzáférhetővé tenné a rakéta- és atomfegyvert, ami nagyban növelné a háború kirobbantásának veszélyét. A német militaristák politikai fondorlatai nyilvánvalók: imperialista ka­landor terveik megvalósítása érdekében meg akarják szerezni az atomjegy­vert. Ezért helyénvaló a közös nyilatkozatnak az a komoly figyelmeztetése, hogy Nyugat-Németország a háborús veszély tűzfészkévé válik Európában, ha a nyugatnémet szoldateszka a tömegpusztító fegyverek birtokába jut. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az atomfegyverek elterje­dését megakadályozzuk. Az agresszív német imperializmus komoly veszélyt jelent népeink számára, mert revansista imperialista tervei ma is veszélyez­tetik népeink szabadságát és köztársaságunk függetlenségét. Számunkra el­sősorban ezért életkérdés a Szovjetunióval való barátságunk és szövetsé­günk, a Varsói Szerződés államai — végeredményben a szocialista tábor (Folytatás a 2. oldalon) A plzefti Lenin Műveket átépítik és korszerűsítik, hogy megfelelje­nek a termelés fokozott követelményeinek. Felvételünkön egy óriás 4aru szerelése. (CTK <—. J, yiacJs felvétele,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom