Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)
1964-12-01 / 334. szám, kedd
Szlovákia 1965. évi gazdaságfejlesztési terve (Folytatás a 4. oldalról) sére, valamint 38 üzemben a kazánok átépítésére számítunk. A terv jelentősen elősegíti a termelésen kívül eső problémáink megoldását is. Az elmúlt években ezeknek az ágazatoknak nem jutott az eszközökből. E tekintetben a jövő év fordulatot jelent. Szlovákiában a kormány által jóváhagyott megnevezett építkezések közül 60 a termelésen kívüli területen valósul meg. Ez lehetővé teszi, hogy következetesebben megoldjuk az egészségügyi berendezések, az iskolai és egészségügyi férőhelyek, valamint a közúti hálózat kérdését. Erről az is tanúskodik, hogy a kerületi nemzeti bizottságok beruházási eszközei több mint 12 százalékkal növekednek. Több vízvezeték és csatornahálózat építésére, illetve átépítésére kerül sor: Sereden, Pezinokban, Komáromban, Senicán, Trnaván, Trenőínben, Štúrovón, Zvolenben, Banská Bystricán stb. Ezen kívül hasonló kisebb akciókra 380 millió koronát fordítunk. Ez lehetővé teszi a lakosság jobb vízellátását, valamint a városok műszaki-higiéniai berendezésekkel való ellátását ls. Természetesen a jövő évben nem elégíthetünk ki minden igényt. Az említett berendezések építésének 1970-ig terjedő programja —, melyet a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége az idén hagyott jóvá — azzal számol, hogy a vízvezetékhálózat építése különösen Szlovákia déli és délnyugati területén gyorsul meg, ahol legnehezebb a helyzet. Továbbra ls megoldatlan a folyók szennyeződésének kérdése. Annak ellenére, hogy komoly a helyzet, és hogy a kormápy 1963-ban konkrét feladatokat tűzött ki a szennyvíztisztító berendezések építése terén — a helyzet igen lassan javul. Egyes ipari üzemek és vállalatok nem szentelnek megfelelő figyelmet e kérdésnek, nem biztosítják idejében a szennyvíztisztító állomások tervrajzát és építését, és az építővállalatok sem mindig hajlandók arra, hogy ezeket az építkezéseket termelési programjukban foglalják. E tekintetben következetesebben kell eljárnunk, s a felelős dolgozókkal szemben teljes mértékben érvényesíteni kell az anyagi megtorlást. A jövő évben Ismét sor kerül az iskolák és a kultúra kérdéseinek mélyrehatóbb megoldására. Ez a terület 20 százalékkal több anyagi eszközt kap, de még mindig -nem érjük el az 1960-as szintet, amikor az Iskolaügyre a legtöbb anyagi eszközt fordítottuk. Kilencszázhuszonegy új tanterem építését kezdjük meg, s ebből a jövő évben — az idén feltételezett 723mal szemben — 882 tantermet adunk át redeltetésének. S mert Szlovákiában még mindig 52 alapfokú iskola van, ahol három műszakban tanítanak, vagy ennek veszélye fenyeget és jelenleg 26 százalékot tesz ki a többműszakos tanítás — a következő években továbbra is növelni kell az iskolaépítésre fordított eszközöket. Az elmúlt években az iskolaépítés terve kisebb volt a jelenleginél, mégis évente 20—50 millió koronát nem használtak fel a tervezett összegből. E tapasztalatokból okulva ügyelni kell arra, hogy a terv ne maradjon papíron, hanem teljes mértékben megvalósuljon. A terv szem előtt tartja a szak- és a főiskolák fejlesztését is. Elsősorban a folyó építkezések befejezésére vet nagy súlyt, ezek: a nyítrai Mezőgazdasági Főiskola, a trnavai és nyitrai Pedagógiai Fakultás, a martini és košicei internátus és a košicei Kohászati Ipariskola. Bratislavában Internátus, Sninán és Humennén ipariskolák építését kezdik meg. Az egészségügyben az elmúlt években lényegében csupán a folyó építkezéseket fejezték be. E bizonyos egy helyben topogás után a jövő évben számos új építkezéshez fognak hozzá. Poprádon, Breznón, Malackyn és Dolný Kubínban kórház, Košicén pedig sebészeti pavilon építését kezdik meg. Az Havai, nagykürtös! és korponai kórház, a košicei járványosztály és a prešovi egészségügyi létesítmény építésének befejezésével az egészségügyi intézmények férőhelyei 1260 ágygyal bővülnek. Ily módon megjavul az alapvető egészségügyi ellátás feltétele elsősorban azokban a körzetekben, amelyekben eddig a kórházi ágyak száma nem /olt elegendő. Sajnos az egészségügyi intézményekre sem fordítanak olyan gondot, amilyet ez a terület a nép egészségvédelme érdekében megérdemelne. A laxásépítésDen 30 174 lakás felépítésére számítanak, ami lényegében azonos a múlt évi mennyiséggel. Nagyobb gondot kell fordítanunk a lakásépítési terv teljesítésére, és végre el kell érnünk, hogy a lakásokat teljesen felszerelve adják át. Eddig főként a lakásnak szenteltek figyelmet, a felszerelést másodrendű kérdésnek tartották. Legjobban látható ez Bratislava nagy lakónegyedeiben [ahol például az utóbbi kilenc évben a tökéletes felszerelésre előirányzott eszközökből 16,5 millió koronát nem használtak fel). Helyes lesz tehát, ha a következő években a beruházási építkezési terv növelése helyett a tervezési és az építési kapacitások minden szükséges feltételének gyakorlati biztosítására, a megl' 'levő lakótelepek teljes felszerelésére és azoknak a feltételeknek a létrehozására összpontosítjuk a figyelmet, amelyek lehetővé teszik, hogy a lakásokkal együtt adják át használatba a szükséges felszerelést is. A tervben ennek feltételeit azzal teremtjük meg, hogy kiemelt komplex lakótelepek formájában a lakásépítés tervezésének új módjára térnek át. Szlovákiában 47 ilyen lakótelep van. Nemcsak a lakásépítés fontos, hanem a lakások karbantartása Is. Ezen a területen a helyzet egyenesen kritikus. A jövő évi tervben e célra az anyagi eszközök növelésére számítunk, s a lakások karbantartása érdekében bővítjük a járási építővállalatok kapacitását (mintegy 18 százalékkal). A nemzeti bizottságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a lakások karbantartásánál a járási építővállalatok építési kapacitásának növelését valóban elérjék. Hasonlóképpen fontos ez a lakáskezelőségek esetében ls, amelyeknek lehetőségük nyílik rá, hogy e célból a munkaterven kívül is növeljék a >. dolgozók létszámát. Ügyelni kell arra, hogy az említett kapacitást csakis a lakások karbantartására használják fel. Az eddiginél nagyobb gondoskodást igényel az utak építése is. Ezen a területen jövőre az ideihez viszonyítva 15 százalékkal nagyobb összeget szánunk a beruházásokra és nagyjavításokra. Ezt a pénzt a városokba és a lakótelepekre vezető utak pormentesitésére, a helyi közlekedés kiépítésére és javítására, hidak létesítésére és a fő vonalak javítására fordítják. A nemzeti bizottságok ezeket az eszközöket használják fel gazdaságosan az említett célokra, és az új akciók mellett az utak megújításán kívül a karbantartást is biztosítsák. Szlovákiában az építési termelésnek döntő szerepe lesz a tervezett ! építési program megvalósításában. E célból az építési munkák terjedelmének több mint egymilliárd koronával kell növekednie. Ennek érdekében több mint 3600 új dolgozóra van szükség ebben az ágazatban. Az építési kapacitás tervezett növelése reális és annál inkább teljesíthető, miután az építés helyzetének megjavítására irányuló eddigi intézkedések bizonyos mértékben állandósították a dolgozókat. Az építőipar az idén teljesíti a tervet. Aránylag kedvező eredményeket érnek el a munkatermelékenység növelésében is annak ellenére, hogy a kerületi és járási egyesült épít ővá 1 lala tokban nem érték el a dolgozók tervezett létszámát. Ennek nem teljesítésébe azonban nem nyugodhatunk bele. Szem előtt kell tartanunk, hogy az építőiparban a dolgozók létszámának növelésétől függ a jövő évben mind az építési kapacitás növekedése, mind a beruházási feladatok teljesítése. Ezért az építővállalatok vezető dolgozóinak legfontosabb feladata, hogy új dolgozókat szerezzenek az építőiparnak, a dolgozók számára megfelelő munka- és szociális feltételeket biztosítsanak. A nem építési szervezetekben és az önsegéllyel végzett építkezésben elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok vállalatai, továbbá a Közlekedésügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium szervezeteinek alapvető tevékenységére kell gondot fordítani, ahol a legnagyobb növekedésre számítanak. Az építés javasolt terjedelme álta- j Iában biztosítva van építőanyagokkal, j főleg cementtel, épületelemekkel és | téglával. Az azbeszt-cement fedőlapok gyártása mintegy 20 százalékkal lesz nagyobb, az égetett tetőfedő-cserép termelése kiesésének pótlására a jóvő évben is a cseh országrészekből szállítunk mintegy 300 ezer négyzetméternyi cserepet. 1965-ben tehát a fedőanyagot illetően is kedvezőbb lesz a helyzet. V. Rendszeresen gondoskodnunk kell a munkatermelékenység növeléséről, fokozni kell részesedését a termelés bővítésében. A tervjavaslat az iparban a munkatermelékenység 5,9 százalékos, az építőiparban pedig 4,5 százalékos növelését irányozza elő, ami ezekben az ágazatokban a termelés bővítésének mintegy v kétharmadát fedezi. A többi ágazatban is a munkatermelékenység megfelelő növekedésére számítanak. Reális feltételekkel rendelkezünk az e téren javasolt növekedés eléréséhez. A munkatermelékenység növekedésének súlypontja a kohászatban, a vegyiparban és az energetikában lesz, amelyekben a termelés fokozásának döntő részét új, korszerű kapacitások felépítésével érik el. Ezekben az ágazatokban az új berendezések a munkatermelékenység teljes növekedésének 80—90 százalékát fedezik. A terv az anyagi érdekeltség további elmélyítésével is elősegíti a munkatermelékenység növelése és a progresszívebb gazdasági eredmények elérése kedvezőbb feltételeinek megteremtését. jövőre teljes mértékben megnyilvánul elsősorban az a fizetési kedvezmény, amelyet a CSKP Központi Bizottsága januári plénumán kitűzött intézkedések keretében az építőiparban, az iparban és más ágazatokban bevezettek. A mesterek fizetésének rendezése is létrehozta annak bizonyos feltételeit, hogy a mester tisztsége vonzóbbá váljék a tapasztalt és képzett munkások számára és egyúttal a hiányzó képzettség megszervezésére ösztönözzön. Jövőre az aktív bérintézkedésekkel oda kell hatnunk, hogy az egyes ágazatokban — főként az építőiparban — elérjék a dolgozók tervezett létszámát és állandósítását, egyszersmind tovább kell növelnünk a terv teljesítésére gyakorolt befolyásukat. Szlovákiában a népgazdaság fejlődése a hatékonyság alapelveinek betartása mellett lehetővé teszi, hogy az általános alkalmazottságot 44 ezer dolgozóval növeljük. Ezenkívül legalább 11 800 dolgozóval hozzá kell járulnunk a köztársaság többi kerületeiben a kulcsiparágazatok munkaerő-szükségletének biztosításához. A vállalatok és a nemzeti bizottságok részéről e feladat teljesítése igényes szervező munkát követel. Abban a helyzetben, amikor a munkaerőforrások 60 százalékát nők képezik, szükségesnek mutatkozik folytatni a férfiak és a nők felcserélésével a munkaerők újraelosztását. Sok esetben egyes területeket és a szükséges szakképzettség összetételét illetően a fokozott igények kielégítéséről van szó. Ez főként az ú] termelési berendezésekre vonatkozik. Csupán a Kelet-szlovákiai Vasmű számára mintegy négyezer embert kell szereznünk, a dolgozók további százait pedig a Vasmű és a széles nyomtávú vasútvonal építésére stb. kell megnyernünk. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb súlyt a dolgozók szakképzésére és megfelelő széthelyezésükre kell fordítanunk. Évről évre növekszik a főiskolák és a szakközépiskolák végzett növendékeinek, s a felszabadult ipari tanulóknak a száma. Mindez megteremti a szakképzett munkaerő-források kedvező alapját. Szlovákiában az említett iskolákból és az ipari tanulók intézeteiből mintegy százezer szakember vállalt munkát népgazdaságunkban. Nagyon fontos, hogy az új szakembereket megfelelően széthelyezzük és hathatósan ki is használjuk őket. Megmutatkozik, hogy a vállalatok nem gondoskodnak megfelelően az iskolából kikerült fiatal szakemberekről, olyan helyekre és tisztségekbe állítják őket, amelyekre nem elegendő csupán az elméleti képzettség. Másutt viszont olyan munkákra osztják be őket, ahol nem hasznosítják tudásukat. Vállalatainkban többnyire nincs kidolgozva az iskolából jött fiatalok további nevelésének megfelelő rendszere, amely lehetővé tenné számukra, hogy céltudatosan és amenynyiben lehetséges, képességeikkel és érdeklődési körükkel összhangban megismerjék a vállalat egyes munkaköreit. Jövőbeni tisztségük ellátására ily módon sokoldalú szakmai tapasztalatokkal gazdagodva készülhetnének fel. A szakemberek előkészítésének ilyen gyakorlatát nemrégen számos vállalatunkban sikerrel érvényesítették. Az utóbbi időben főként a szakközépiskolák tanulóinak elhelyezésénél merülnek fel nehézségek. Ezek gyökerét abban kell keresnünk, hogy a munkaterv feladatainak érdekében nem nyilvánul meg elég határozottság az elhelyezési, étkeztetési nehézségek stb., az irányító munka távlati növelése és a vállalat műszaki alapja építési problémáinak megoldására. Az üzemek többségében jelenleg az a helyzet, hogy a műszaki-gazdasági dolgozók 40—50 százalékának még mindig nincs meg a szükséges képzettsége. 1965-ben a kötelező iskolalátogatást befejező 79 400 fiú és lány elhelyezésének feladatát is meg kell oldanunk. Közülük 43 400 fiatal tanoncviszonyba lép. A szakma tanulását megkezdő fiatalok nagy száma megkívánja, hogy felelősségteljesen gondoskodjunk a nevelés anyagi feltételeiről. A tanoncok elhelyezésére és nevelésére szolgáló épületek építésének üteme azonban nem felel meg a szükségleteknek. Egyes minisztériumok, sőt kerületi nemzeti bizottságok is másodrendűnek tekintik ezt a kérdést. Az 1965 évi tervben sem old ják meg ezt a problémát megfelelően. Csak két szaktanintézet építését kezdik meg Breznón és Košicén, valamint három internátus és három tanoncközpont építését. Különösen a gépipart, a kohászatot, az építőipart és a mezőgazdaságot érinti érzékenyen a tanoncnevelés céljait szolgáló intézmények hiánya. VI. 1965-ben a mezőgazdaság fejlesztésének biztosítása megköveteli, hogy valamennyi ágazat, főként pedig a vegyipar és a kohászat következetesen teljesítse a mezőgazdasággal szemben fennálló kötelezettségeit. Ez a követelmény annál sürgetőbb, mivel 1965-ben el akarjuk távolítani azokat a következményeket, amelyeket az utóbbi két évben a kedvezőtlen éghajlati viszonyok — főként a hoszszan tartó aszály okozott. Meg kel! értenünk, hogy a mezőgazdasági termelésben történt kiesések az élelmiszer és a mezőgazdasági nyersanyagot illetően fokozzák a külkereskedelemmel szemben támasztott követelményeket. Az 1959—1963-as évek átlagával szemben jövőre az átlagos hektárhozamok mintegy 14 százalékos növekedésére számítunk; cukorrépából a tervezett növekedés 9 százalék, évelőtakarmányokból pedig 23 százalék. A növénytermesztés intenzitása növelésének javasolt ütemét a terv az ipari trágyák fokozott szállításával támasztja alá. Hektáronként átlag 101 kg tiszta tápanyag juttatására számítunk, ami mintegy 10 kilogrammal több az tdén elért átlagnál. A növénytermesztés említett problémáinak megoldásától függ 1965-ben az állattenyésztési termelés tervezett fejlesztésének megvalósítása is. A takarmánytermesztés jelenlegi helyzete szempontjából főként az állattenyésztési termelés feladatainak 1965 első félévi teljesítése forog veszélyben. Jövőre az ipari termelés ls hozzájárul a jobb takarmányellátáshoz. Hét üzemegységgel bővül a takarmánykészítő kapacitás, közülük hármat már az idén üzembe helyeznek. Ezenkívül további hét burgonyaszárító kezdi meg a termelést. Az állattenyésztésben arra számítunk, hogy az évi átlagos tejhozam tehenenként 50 literrel emelkedik és •eléri az 1700 litert. Továbbra is komoly feladat a tehénállomány megjavítása. Nem hagyhatjuk továbbra is figyelmen kívül a tehenek számának rendszeres csökkenését. Jelenleg a mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak csak az irányításuk alá tartozó szövetkezetek és állami gazdaságok fejlődéséről van áttekintésük, ugyanakkor gyakorlatilag senki sem felelős az egyéni gazdaságok és a háztáji gazdaságok tehénállományának színvonaláért. Az egyes járások keretén belül el kellene érni, hogy ha az egyéni gazdaságokban és a háztáji gazdaságokban csökken a tehénállomány — amennyiben ezt már nem tudják megakadályozni, — akkor a szocialista mezőgazdasági üzemek tehénállománya legalább, ugyanannyi számú tehénnel bővüljön. 1965-ben a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében a terv több mint 2 milliárd koronát irányoz elő a beruházási építkezésekre. Elsősorban a föld termékennyé tételét szolgáló eszközök növekednek. Az öntöző- és a vízlevezető berendezések építése mellett a kisebb víztárolók létesítésének nagyarányú kibontakozására számítunk A terv ezenkívül a takarmányipar további építését, gyümölcsösök és szőlők tzlepítését, az üvegházak' területének bővítését stb. mérlegeli. A gépek szállítása 11 százalékkal növekszik. Ez megerősíti a traktorállományt és elősegíti a mezei növények betakarításában az új technika szélesebb körű alkalmazását. Szlovákia gazdasági fejlődésének ezek a fö irányai, amelyeket a továbbiakban pontosabbá kell tenni az 1966—1970-es évekre vonatkozó irányelvek előkészítési munkálatait is figyelembe véve. 1965-ben a népgazdaság fejlesztésével megteremtjük gazdaságunknak a párt XII. kongresszusán kitűzött távlati céljai elérésének reális feltételeit. A terv megfelelő alapot teremt erre, biztosítja a társadalmi termelés progresszív növekedését, és az építésben azokra az ágazatokra helyezi a fő súlyt, amelyek gazdaságunk jövőbeni intenzív fejlesztésében és struktúrája megváltoztatásában a leglényegesebbek. A legfontosabb azoknak a feladatoknak a megvalósítása, amelyek döntő módon befolyásolják az anyagi termelés progresszív fejlődését és hatékonyságát. Most arra van szükség, hogy a gazdasági szervek a szakszervezettel együtt tájékoztassák a dolgozókat a jövő évi terv feladatairól, teljes mértékben kihasználják a terv jóváhagyásának időelőnyét az egyes üzemekre és munkahelyekre történő szétírásra, s az év kezdetétől biztosítsák a tervben kitűzött valamennyi feladat egyenletes teljesítését.^ Ennek érdekében minden üzemben gondosan vizsgálják meg. milyen feltételeket teremtettek a döntő feladatok megvalósítására. Főként az új gyártmányok szerkesztési és tervezési előkészítésének, a termékek munkaigényessége csökkentésének, a normák pontosabbá tételének stb. felülvizsgálása szükséges. A vállalati tervek kidolgozása során a pártszervek elsőrendű feladatként biztosítsák az aktív intézkedések és végrehajtásuk közben szerzett tapasztalatok kihasználását, főleg ami a minőségi mutatók megjavítását illeti. A terv szerinti irányítás új alapelvei feldolgozásával és a terv teljesítésében az ökonómiai emelők hatékonyságának megszilárdításával kapcsolatban ls céltudatosabban ki kell használni az anyagi érdekeltség azon ösztönzőit, amelyek főként a termelési fogyasztás megtakarítása és a termékek minőségi színvonalának növelése útján elősegíthetik a hatékonyság fokozását. Végül szeretném hangsúlyozni a vezető dolgozók igen fontos feladatát: gazdasági tervünk feladatainak és minden egyes mutatójának egyenletes teljesítését minden nap, minden dekádban és minden hónapban, társadalmunk és valamennyi tagja termelési- és személyes szükségletelnek folyamatos és zavartalan kielégítése érdekében. Az irányítás és a szervezés előkészületben levő intézkedéseivel összefüggésben ezt a tevékenységet nem szabad sem lebecsülni, sem feleslegesnek tartani. A jövő évben annál nagyobb figyelmet érdemel, mivel a különféle átszervezési gondokkal kapcsolatban ilyen irányzatok megnyilvánulhatnak és érvényesülhetnek. 1965-ben ünnepeljük annak huszadik évfordulóját, hogy hazánkat a szovjet hadsereg felszabadította. Ez a tény is alkalom arra, hogy teljes mértékben kibontakoztassuk a dolgozók alkotó erejét és kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy ez is hozzájárul az 1965. évi tervbea kitűzött céljaink eléréséhez. A nyugat-szlovákiai kerület faiskoláiban az idén 533 000 gyümölcsfát neveltek. Felvételünkön: Jozef Vondal, a tomkyi (senicai járás) faiskola vezetője a facsemeték helyes ültetésére tanítja munkatársait. (CTK — K. Cíoh felv,) 1964. december 2. * (JJ SZÖ 5