Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-01 / 334. szám, kedd

A mezőgazdasági termelés fejlesztésének további útján Ján Janik elvtárs beszéde az SZLKP Központi Bizottsága november 26-27-i ülésén Ä CSKP Központi Bizottsága novemberi teljes ülésének határozataiból kiindulva, valamint a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága márciusi plénumán hozott határozatok teljesítését értékelve Szlovákia mezőgazdasági termelésének fejlesztésében az irányító és a politikai-szervező munkát azokra a problémákra akarjuk irányítani, amelyek döntően befolyásolják a jövő évi tervfeladatok teljesítését. A CSKP Központi Bizottságának márciusi ülése a mezőgazdasággal kapcsolatban a növénytermesztés, mindenekelőtt a gabona- és a takarmánytermesztés fejlesztésére fordította a fő figyelmet. A mezőgazdasági dolgozók minden erejükkel igyekeztek teljesíteni a kitűzött feladatokat. Például már 1963 őszén agrotechnikai határidőben elvetették az őszieket, és úgyszólván mindenütt elvégezték az őszi mélyszántást. A tavaszi munkákat az időjárás 7—10 nappal ugyan késleltette, ennek ellenére azért sikeresen elvégeztük. A mezőgazdasági üzemek többsége 3—4 nap alatt elvetette a tavaszi kalászosokat. A mezőgazdasági munkák második szakaszában sem volt különösebb baj. A vegetáció további szakaszában azonban az időjárás döntően befolyásolta a növények fejlődését. A keletés a közép-szlovákiai kerületben a tavaszi hónapok hosszan tartó szárazsága erősen csökkentette a kalászosok és a takarmánynövények hektárhozamát. Gabonaérés idején a kedvezőtlen éghajlati körülmények a nyugat-szlovákiai kerületben is kedvezőtlenül hatottak a gabona, a szemes- és silókukorica, valamint a cukorrépa hektárhozamának alakulására. Ennek következtében a gabonatermesztés növelésével kapcsolatos határozatot nem teljesítettük. A kisebb termés nemcsak a gabonafelvásárlást érintette kedvezőtlenül, hanem a mezőgazdasági üzemek takarmányalapját is. A takarmánymérleg azt mutatja, hogy 19ö5-ben az új termésig az állatállomány takarmányszükséglete még annyira sincs fedezve, mint a múlt évnek ebben az Időszakában volt. Az állattenyésztésben a fő figyelmet arra fordítottuk, hogy emeljük a tenyésztés színvonalát, növeljük a hasznosságot, az állatok számát és az állattenyésztés termékeinek felvásárlását. Mondhatjuk, hogy a múlt évhez viszonyítva az állattenyésztésben, főképp a termékek felvásárlásában a kedvezőtlen körülmények ellenére is bizonyos javulást értünk el. Ezt elsősorban az anyagi érdekeltség fokozása, — a tejért fizetett prémium s az állami alapokból a termelőknek juttatott célirányos és különleges abraktakarmány — valamint a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőinek jobb szervező munkája eredményezte. 1964. október 31-ig 19 349 tonna hússal, több mint 26 millió liter tejjel és 55 millió tojással többet vásároltunk fel Szlovákiában, mint tavaly ugyanabban az időszakban, s ez kedvezően járult hozzá a lakosság ellátásának javulásához. Az elért siker legnagyobb részben a nyugatszlovákiai kerület érdeme. A fő feladatot továbbra is a növénytermesztés alapvető fejlesztésében kell látnunk, mivel az állattenyésztés és az egész mezőgazdasági terhelés fejlesztéséhez ez teremti meg az alapokat. A növénytermesztés növelését mindenekelőtt a hektárhozamok fokozásával kell elérnünk. Azzal számolunk, hogy hektáronként átlag 22,5 mázsa árpát, 22,9 mázsa búzát, 31 mázsa szemeskukoricát és 290,0 mázsa cukorrépát termelünk, tjabonából az 1964es tényleges eredményekhez viszonyítva a hektárhozamok feltételezett növekedése nagy, ám normális éghajlati körülmények között az 1959— 1963-as évek átlagához hasonlítva teljesen reális. Az állattenyésztés fejlesztésének tervében főképp az állatok hasznosságának lényeges növelésére számítunk. Az állattenyésztési termékek felvásárlása azonban megközelítőleg az idei szinten marad. Az 1965-re tervezett mezőgazdasági termelés és felvásárlás igényes feladat, és teljesítésével meg kell teremtenünk a feltételeket, hogy a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emeljük, ahogy azt a párt XII. kongresszusa is kitűzte. HASZNÁLJUNK Kl MINDEN TALPALATNYI FÖLDET A következő időszakban minden erőnket arra fordítjuk, hogy a földalapot következetesen kihasználjuk, teljesítsük a iervet meliorációs és kísérleti építkezések szakaszán, jobban kihasználiuk az alapeszközöket, főképp a gépeket, csökkentsük a termelési költségeket, biztosítsuk a szükséges munkaerőt s a dolgozók szakmai nevelését, és javítsuk a mezőgazdaságban a párt és a gazdasági szervek szervező és Irányító munkáját. Az SZLKP Központi Bizottsága márciusi plénuma különleges fontosságút tulajdonított valamennyi föld megművelésének. teljes és gazdaságos kihasználásának; ezek a mezőgazdasági termelés folyamatos fejlesztésének alapvető feltételei. . A pártszervek és a nemzeti bizottságok segítségével néhány értékes, figyelemre méltó eredményt értünk el. Általában javult a talajművelés, a teljesen kihasználatlan mezőgazdasági földterületből (kb. 75 ezer hektár) eddig 24 667 hektárt fölszántottunk, további 12 700 hektárt újraműveltünk, ezzel a tervezett évi feladatot túlteljesítettük. Külön figyelmet követel a keletszlovákiai síkságon nyert földterület kihasználása Most arról van szó, hogy az ármentesített területeken biztosítsuk a termelést, és mielőbb hozzálássunk a termelés intenzitása növeléséhez. A CSKP Központi Bizottságának határozatából kiindulva a földalap teljes és ésszerű kihasználása érdekében szükséges, hogy a termelési igazgatóságok és a nemzeti bizottságok tevékeny részt vállaljanak valamennyi olyan, eddig kihasználatlan földterület termékennyé tételéből, melyeknek rekultivációs munkálatai nem kívánnak beruházási költségeket. Komoly probléma marad, hogy az EFSZ-eknek és állami gazdaságoknak átadott, eddig gazdátlan földek új gazdáinak olyan anyagi és kádersegítséget nyújtsunk, amellyel nemcsak az eddig elhanyagolt, hanem a gazdaság valamennyi területén gyorsan növelhetik a termelést. Ezzel kapcsolatban Janik elvtárs hangsúlyozta, hogy a földalap teljes és ésszerű kihasználása érdekében a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben még egyénileg gazdálkodó földművesek termelési problémáira az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk. ALAPVETŐ FELADAT: A TALAJERŐ FOKOZÁSA A földalap teljes és ésszerű kihasználásával kapcsolatban újból meg kell említenünk, hogy a növénytermesztés növelésére a legfőbb feladatunk a talajerő fokozása. Nem várhatjuk és tervezhetjük a hektárhozamok lényeges növelését, ha évenként a szántóföldeknek csupán 14—16 százalékát trágyázzuk meg szerves trágyával. Százmilliókat fordítunk a talajjavításra és az öntözésre, ezek a beruházások azonban nem hozzák meg a várt eredményt, ha a talajt; a tervezett hozamok eléréséhez kellően nem készítjük el. A talaj termőereje növelésének egyik alapvető tartaléka tehát az, hogy több jó minőségű istállótrágyánk legyen. Vagyis mind a gazdasági udvarban, mind a mezei trágyatelepeken egészen a beszántásig megfele lően gondoskodnunk kell a trágyáról. Az idén a komposzttermelési tervet sem teljesítjük kielégítően — október 31-ig mindössze 56,2 százalékra. Egyes járások, mint például a trebišovi, michalovcei, nitrai stb. már megértették, hogy a szerves trágya gondozása jelentős és kulcsfontosságú feladat, ezért a trágyával való célszerű gazdálkodás érdekében konkrét feladatokkal ellátott trágyagondozó csoportokat szerveznek. A trebišovi járásban például 56 mezőgazdasági üzem vezetői szerveztek trágyagondozó csoportokat; ezek a trágya gondozásán, széthordásán és idejében történő beszántásán kívül a komposzttermelésről ls gondoskodnak. A ter vezett 290 ezer köbméter helyett 335 ezer köbméter komposztot készítettek. Ajánljuk tehát, hogy ezeket a tapasztalatokat más járások is felhasználják, s az istállótrágyáról való gondoskodás a mezőgazdasági üzemek gazdálkodása színvonalának, valamint a mezőgazdasági instruktorok és egyáltalán a mezőgazdasági termelési igazgatóságok tevékenységének értékelésében ez legyen az egyik kritérium. További tartalékunk a trágyáié; ezt sem használjuk fel célszerűen. Ez szinte érthetetlen, hisz tudjuk, hogy ha az istállótrágya kevés, az ipari trágya mennyiségével szembeni követelmény rohamosan növekszik. Ugyanakkor sok mezőgazdasági üzemben nincs trágyalétároló, s ha van, az gyakran nem megfelelő. Több esetben a trágyáié még ott is szétfolyik a gazdasági udvarban, ahol jó a trágyalétároló. A trágyalét hozzávetőlegesen csak 25 százalékra használjuk ki. Az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala a Földművelésügyi Minisztériummal megtárgyalja a trágyalőgödrök építésének anyagi-pénzügyi biztosítását és azt, hogy az említett építkezést széles körű mozgalommá fejlesztjük. Egyidejűleg biztosítanunk kell a trágyalészállító kocsik kihasználását, lehetőleg úgy, hogy azokat kezdetben a gépállomásokon összpontosítjuk. A növények tápanyagszükségletének biztosításával kapcsolatosan a tartalékok között újra meg kell említenünk a talaj meszezését is. Ebben a tervet csak 16,8 százalékra teljesítettük. A mésztartalmú anyagok csak erre a célra történő kitermelése terén mindössze -42,9 százalékra teljesítettük a tervet. A cukorgyári hulladékot sem használjuk fel az adott lehetőségekhez mérten. A nyugat-szlovákiai kerület cukorgyáraiban például a kampány megkezdése előtt 70 ezer tonna mésziszap hevert. Ebből is" láthatjuk, hogy Szlovákiában az EFSZ-ek és az állami gazdaságok nem értékelik a talajmeszezést. A mész kitermelése és felhasználása terén jó tapasztalatokkal dicsekedhet a Bratislava-vidéki, senicai, prievidzai s az utóbbi időben a poprádi, michalovcei és rozsnyói járás. A trágya és a föld termöerejének gazdaságos kihasználása — főképp Szlovákia déli járásaiban — a csapadék mennyiségétől függ Az utóbbi száraz esztendők tapasztalatai az öntözőrendszerek építésének szükségességére. illetve a meglévők kihasználására hívják fel a figyelmet. Erre a célra egyre több anyagi és pénzügyi eszközt juttatunk. A mezőgazdasági gyakorlat már régen bebizonyította az öntözés jelentőségét és gazdaságosságát. Ennek ellenére nem használjuk ki a meglevő berendezéseket, s ez legyen figyelmeztetés a nagyméretű öntözési program megvalósításában. Szükséges, hogy valamennyi járás mezőgazdasági termelési igazgatósága és járási nemzeti bizottsága a kidolgozott vízgazdasági terv alapján mielőbb elkészítse a kis víztárolók építésének járási tervét, s a gazdasági és a társadalmi szervezeteket tegyék érdekeltté az építkezések megvalósításában. Ezen a téren különösen nagy segítséget nyújthatnak a CSISZ szervezetei, melyek az eddigi meliorációs építkezéseknél is nagy és hasznos munkát végeztek, elegendő tapasztalattal rendelkeznek, s a hazánk felszabadítása 20. évfordulójának tiszteletére indított akció keretében tovább szélesíthetik a talajjavító mozgalmat Munkájuk értékelésekor egyúttal meggyőződésünket fejezzük ki, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ebben az irányban további értékes tevékenységet fog kifejteni. FOKOZZUK A GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSÉT Janik elvtárs a továbbiakban a gabonatermesztés néhány problémájával foglalkozott, és hangsúlyozta, hogy a gabonatermesztés döntő jelentőségű a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti helyes arány kialakításában és a lakosság élelmiszer-ellátásában. Megemlítette, hogy Szlovákiában az utóbbi években a gabona hektárhozama nem növekszik a társadalmi szükséglet arányában. Tagadhatatlan — mondotta —, hogy ezt részben a kedvezőtlen éghajlati körülmények okozzák. Mint tudjuk, tavaly Szlovákia keleti és nyugati részét érintette jobban a szárazság, az idén a kelet- és a közép-szlovákiai kerületet, sőt a nyugat-szlovákiai kerület egyes részeit is. Meg kell azonban mondanunk, hogy a gabonatermesztésben a gyenge eredményeket részben az agrotechnikai és szervezési munkák fogyatékosságai okozták. Feltételezhetnénk, hogy az agrotechnika színvonalának növelését már nem szükséges hangsúlyozni. A valóság azonban az, hogy ezen a téren is van még javítani való, s hogy a gabonatermesztésben a hektárhozamok növelésére még bőségesen van tartalékunk. Az egyes járások és mezőgazdasági üzemek hektárhozampinak különbözősége is ezt bizonyítja. A gabonatermesztésben, főleg a búzatermesztésben jó eredményeket értek el az elvtársak a dunaszerdahelyi járásban. A nyugat-szlovákiai kerületben átlag 23,9 mázsa búza termett hektáronként, a dunaszerdahelyi járásban 27,6 mázsás hektárhozamot értek el. Nem állíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi járásban a búzatermesztéshez jobbak a talajviszonyok és az éghajlati körülmények, mint a többi produktív búzatermő körzetben. A kenyérgabona-beadásban rájuk háruló nagyobb feladatok, Illetve az abrak takarmány-szükséglet növekedése arra késztette az elvtársakat, hogy keressék a szükséglet biztosításának módját. A búzatermesztésben az agrotechnikai követelményeket komplex módon és céltudatosan érvényesítették. A dunaszerdahelyi járásban az elvtársak az aratás után értékelték a gabonatermesztés eredményeit az egyes mezőgazdasági üzemekben, miközben vizsgálták a jó, s a gyenge hektárhozam okait. Az elemzés azt mutatta, hogy főleg azok a mezőgazdasági üzemek értek el különlegesen jó hektárliozamokat, amelyek a búzatermesztésben a komplex agrotechnikát érvényesítették, s az osztott táperqpótlást a megállapított módon végezték. Különösen jó eredményt ért el a Várkonyi Állami Gazdaság, nekik 300 hektáron átlag 36,5 mázsa búzájuk termett hektáronként, a kürti szövetkezetben 180 hektárról 35,8. Nyárasdon 320 hektárról átlag 32 mázsás hektárhozamokat takarítottak be. A gabonatermesztésben, főképp a búzatermesztésben hasonló módszerrel néhány kelet-szlovákiai mezőgazdasági üzem ért el jó eredményt. Janik elvtárs megemlítette, hogy a gabonatermesztés további tartaléka a jövőben is a szemveszteség csökkentése. Az idén ezen a téren jó eredményekről adhatunk számot. A mezőgazdasági üzemek és járások nagyobb részében azonban a veszteségek csökkentésének nem szentelnek kellő figyelmet. A veszteség megállapításával kapcsolatosan tartottak ugyan iskolázást, az aratási munkák megszervezését, a kombájnosok, a traktorosok, a rendrakó- és szalmapréselő gépeken dolgozók díjazását és premizálását Illetően azonban nem hajtottak végre olyan konkrét intézkedéseket, hogy azokkal az aratás valamennyi dolgozóját anyagilag kellően érdekeltté tegyék a gyors betakarításban és a veszteségek csökkentésében. Helyes lenne, ha az SZNT mezőgazdasági megbízotti hivatala és a termelési igazgatóságok a veszteség szempontjából értékelnék az elért eredményeket s a szerzett tapasztalatokat. és a következő évre már a téli időszakban alaposan felkészítenék mind az emberekét, mind a gépeket. TERMESSZÜNK SOK FEHÉRJEDÚS TAKARMÁNYT A növénytermesztésben a gabonatermesztés melletti fontos feladat a takarmányalap biztosítása. Szükségszerű, hogy mind a szántóföldeken, mind a réteken és legelőkön lényegesen több takarmányt termeljünk, és döntő fordulatot érjünk el a takarmánytermő területek termöerejének fokozásában. Az utóbbi években az emészthető fehérjeszükséglet szempontjából bizonyos javulást eredményezett az. hogy több hüvelyest vetettünk, s az évelő takarmányok vetésterülete 18,8-ról 18 százalékra növekedett. A lucerna és a hüvelyes takarmány vetésterületéi azonban továbbra is bővíteni kell. s emellett a fő feladat, hogy ezeknek a növényeknek hektárhozamát jelentősen növeljük. Helyes Irányban halad ezen a téren az érsekújvári járás; itt az egy hektárra eső maximális tápérték elérésére indított mozgalom keretében két íő takarmánynövény: a lucerna és a kukorica termesztésére helyezik a fő súlyt. A fehérjetartalom növelése érdekében megszervezték a lucernaliszt termelését, ennek fehérjetartalma 11—12 százalék, az EFSZ-ek és ÁG-ok 1800 hektárról fehérjedús lucernasilót készítettek, miközben a többi területről betakarított lucernát légárainlásosan szárították. Az érsekújvári járásban a takarmánytermesztés további fejlesztésé! szolgálja, hogy távlati tervet dolgoztak ki arra bogy milyen mérték ben lesznek képviselve a vetésforgó ban a takarmánynövények. Eszerint már 1967-ben elérik, hogy a járás >akormánymérlege az állattenyésztés tervezett fejlesztése mellett is fedezni fogja a szükségletet. Janik elvtárs ezután a kapások termelésének néhány kérdésével foglalkozott. s kiemelte hogy a burgonyatermesztésben a poprádi Havlícküv Brod-i mozgalom jóvoltából Szlovákiában is kiváló eredményeket értünk el. A poprádi járásban például egyegy hektárról 214,6, a Spišská Nová Ve s-l járásban 209,5 mázsa burgonyát takarítottak be. Hasonló eredményt ért el a Liptovský Mikuláš-i és a martini járás. Ezeket a jó eredményeket tovább kell szaporítani, s a jó tapasztalatok átadásán kivül äz SZNT mezőgazdasági megbízotti hivatalának az iS Teladata, hogy a Földművelésügyi Minisztériummal és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal karöltve a produktív járásokban biztosítsák a burgonyaraktárak építését, s hogy megoldják a burgonya-silózás és raktározás technológiáját. Szlovákiában nagy tartalékot jelentenek a rétek és a legelők, melyek kihasználása eddig nagyon külterjes jellegű. A saját takarmányalap biztosításának a legnagyobb tartaléka a rétekkel és legelőkkel való belterjesebb gazdálkodás. Mondhatjuk, hogy az utóbbi években az intenzívebb rét- és legelőgazdálkodás biztosításával elértünk néhány részeredményt, melyek egyidejűleg megmutatják az utat, hogy feltételeink közepette hogyan növelhetjük a füves területek termelékenységét. A Banská Bystrica-i mozgalom konkrét megnyilvánulása annak, hogy céltudatos és fokozott gondoskodással intenzívebbé tehetjük a gazdálkodást a réteken és a legelőkön. A mozgalom célja, hogy valamennyi EFSZ-ben és ÁG-ban kidolgozzák a komplex agi roiechnikai intézkedéseket, a rövid időre (műtrágyázás, felület-rendezés, felszántás, szervezett legeltetés) és a hosszabb időszakra szólókat (talajjavítás, átművelési munkák, hígtrágyázás), s ezek realizálásával biztosítsák a rétek és a legelők hozamának nevekedését s egyúttal az állattenyésžfés fejlesztését. A Banská Bystrica-i mozgalom jelenleg a Banská Bystrica-i, poprádi és Dolný Kubín-i lárásban van elterjedve. Ezekben a járásokban a mozgalom kiszélesítéséhez jelentős segítséget nyújt a rét- és legelőgazdálkodással foglalkozó poprádi Kísérleti Intézet, valamint a nitrai Mezőgazdasági Főiskola takarmányozási tanszéke. A Banská Bystrica-i. járásban a komplex agrotechnikai. és szervezési intézkedéseknek köszönhetik, hogy 1963-ban f>2 százalékkal több szénát és 40 százalékkal több silót készítettek. mint 1962-ben, s emellett a széna 35 százalékát ventillátorokkal szárítják, A poprádi járás az említett idő alatt 25, a Dolný Kubín-i 15 százalékkal növelte a szériatermelést. Az intenzív rét- és legelőgazdálkodás legkifejezőbb megnyilvánulása a hígtrágyás és trágyalégazdálkodásos üzemek építése. A rétek és legelők javításában megmutatkozó komoly fogyatékosság, hogy a már kiépített hígtrágyás és. trágvaléöntözéses/ rendszereket nem használják ki kellőképpen. A Liptovský Mikuláš-i járásban ez Idén például a 22 öntözőberendezésből 11-et nem használtak ki. Ezt többé-kevésbé a pótalkatrészek hiánya, a kevés viz, a munkaerőhiány és a rossz szervező munka okozza. Ezért a trágyaléöntözéses gazdaságok további építésénél következetesen gondoskodni keli a vízkészletről, és ki kell dolgozni az öntöző-berendezések teljes kihasználásának tervét. A füvek hozama növelésének döntő tényezője az elegendő trágya, főleg a nitrogén. A füvek ipari trá^yaigényébol kiindulva a kerületek és járások követeléseit nem tudjuk megfelelő mértékben kielégíteni. Abban az Irányban jelentős erőfeszítést kell tennünk, hogv a mezőgazdasági üzemek ne becsüljék le a rétek és legelők talajjavításának jelentőségét, s hogy a méglevö műtrágyát elsősorban azokon a területeken használják fel, melyeken lényegesen növelhetik a hozamot. Az eddigi tapasztalatok alapján a réteken és a legelőkön a takarmánytermesztés további fejlesztését a következőképpen valósítjuk meg: Hígtrágyás és trágyaleves öntözőberendezések építésével, melyek egyrészt elősegítik* a rétek legintenzívebb kihasználásához szükséges trágyáié-öntözéses gazdaságok létesítését, másrészt tapasztalatokkal szolgálnak majd az említett gazdaságokban a fogyatékosságok eltávolításhoz; L\ speciális, rét-legelő gazdálkndási irányú mezőgazdasági üzenlek létesítésével; —\ a füvek osztályozása alapján a kiválasztott területeken az intenzív műtrágyázás megszervezésével; J% természetes trágyázás célszerű kosaras legeltetéssel; (Folytatás a 7. oldalon,] ŰJ SZÓ 6 * 1964. december 1,