Új Szó, 1964. december (17. évfolyam, 334-362.szám)

1964-12-01 / 334. szám, kedd

Szlovákia 1965. évi gazdaságfejlesztési terve Vincent Krahulec elvtárs beszéde Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának november 26-27-i ülésén Ä jövő év alapvető feladata — amiből a terv kiindul és amit biztosít — az idei gazdaságfejlesztés pozitív vonásainak megszilárdítása, továbbá a gazdaság belső forrásainak mozgósítása, hogy ezáltal létrejöjjenek a további időszak fejlődésének még progresszívebb feltételei. Mindezek teljesítésével további lépést teszünk a XII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósításához. A kongresszus meghagyta, hogy — a gazdaság strukturális átépítése, a belső források célszerű kihasználása útján — igyekeze tünket a gazdaságfejlesztés hatékony ságának növelésére összpontosítsuk. I. Az előző évekkel szemben a jövő évi terv kedvezőbb helyzetből indul ki. Ez egyrészt az eddigi tervteljesítésből, másrészt a tervelökészítés egyes új elemeiből s bizonyos időelőnyéből adódik. A CSKP Központi Bizottságának januári plénuma kitűzte az 1964. és 1965. évi népgazdaságfejlesztés fö irányait, s rámutatott megvalósításuk útjára. A CSKP Központi Bizottságának plénuma a párt- és gazdasági dolgozók figyelmét elsősorban a terv minőségi feladatainak progresszívebbé tételére, a piaci alapok anyagi fedezésének biztosításánál kedvezőbb eredmények elérésére, valamint az egyes ágazatok és a külkereskedelem közötti kapcsolatok megjavítására irányította. Az idei terv teljesítésének elemzése azt mutatja, hogy főleg a termelés növekedése terén értünk el bizonyos javulást. Az iparban 2 százalékkal túlszárnyaljuk a termelési feladatokat. Feltehető, hogy az idei feladatokat túlteljesítjük, s Szlovákiában — 1963mal szemben — 6,6 százalékkal növekadik a termelés, míg a terv 6 százalékos növekedéssel számolt. Az építőiparban — az elmúlt tíz hónapban — a vállalatok 3,4 százalékkal teljesítették túl a tervet, több mint 130 millió korona értékben végeztek el több munkát, s a munkák terjedelme — a múlt évvel szemben —mintegy 13 százalékkal nagyobb. Ezzel szemben lemaradnak a nem építőipari szervezetek és az önsegélyezés. Ezen a szakaszon várható, hogy a tervet 200—250 millió korona értékben nem teljesítik. Hasonló a helyzet a gépek és a technológiai berendezések szállítása terén is, ahol az idei feladatokat 100—130 millió , korona értékben nem teljesítik. Bizonyos javulás mutatkozik a szállítás terén. A népgazdaság ellátása folyamatosabb, megjavult a szén-, és részben az építőanyagellátás is. Lemarad azonban a vasérc, kőolajtermékek és egyéb ipari készítmények szállítása, főleg azért, mert nem teljesítik a berakodási feladatokat. Más a helyzet a népgazdaság fejlődése terén minőségi szempontból. A termelés' minőségi mutatóinak, főleg a munkatermelékenység, a termelési szükségletek, a készletek, az állóalapok kihasználásának, a beruházások megkezdésének és az építkezések befejezésének stb. fejlődése továbbra sem kielégítő, s a népgazdaság fejlődése hatékonyságának növeléséhez sem járul különösebben hozzá. Igaz ugyan, hogy szeptember végéig az iparban 2,2 százalékkal az építőiparban 4,3 százalékkal túlteljesítettük a munkatermelékenység tervét — ezzel azonban csupán az utóbbi két esztendő egy helyben toppgását hoztuk be. A munkatermelékenység fejlődése továbbra is gyenge pont a gép- és a közszükségleti iparban, ahol a munkaigényesség csökkentése terén nem teljesítik a feladatokat. Bár az iparban és az építészetben az első negyedév Kedvezőtlen fejlődése után bizonyos javulás állt be az önköltségek alakulásában — a tervvel szemben az iparban 83 millió koronát, az építészetben 59 millió koronát tesz ki a megtakarítás — még távolról sem merítettük ki a takarékoskodás forrásait. A beruházási építkezés szakaszán az építőmunkák terjedelmének aránylag jó teljesítése mellett az objektumok befejezésének tervét csupán 70— 75 százalékra teljesítik. A befejezés eltolódására ugyanakkor az olyan fontos építkezéseken is sor kerül, mint például a hlohoveci drótgyár, a Slovnaft, a novákyi PVC-részleg, a púchovi Május 1. Gumigyár, a Zlaté Moravcei Hűtőszekrénygyár stb. Bonyolult problémák merültek fel a mezőgazdaságban is. Bár az első félévben — a múlt évvel szemben — a műtrágyaellátás több mint 19 százalékkal növekedett és jobban hajtották végre az agrotechnikai intézkedéseket is — a kevés téli csapadék és a nyári szárazság következtében a fö termékekből Szlovákia nem éri el a tavalyi szintet. Bár a szárazság következményeinek enyhítésére már eddig is több intézkedés történt — mint például szemes takarmány kiutalása a szárazságsújtotta területek számára a takarmányhiány már a jelenlegi időszakban is megmutatkozik a tej termelésében és felvásárlásában. Október végéig 6,5 millió liter tejjel vásároltunk fel kevesebbet s az év végéig az adósság további növekedésére kell számítanunk. Továbbra sem kielégítő a tehénállomány számbeli fejlődése. Míg a szarvasmarhaállomány körülbelül a tavalyi szinten mozog — tehénállományunk az idén is tovább csökken. Annak ellenére, hogy a várható idei eredmények kedvező alapot teremtenek az 1965. évi tervnek, nem lehetünk elégedettek a minőségi mutatók eredményeivel, különösen a kapacitások üzembe helyezése, a megkezdett építkezések befejezése, a gyártmányok minősége terén, s általában a fejlődés hatékonyságával sem, ahol nem sikerült valóra váltani a C£KP Központi Bizottsága januári plénumánal: irányelveit. A terv minőségi megjavítására irányuló intézkedések nem kielégítő hatását az a tény okozta, hogy a jelenlegi irányítási rendszer nem serkenti eléggé a dolgozók és a vállalatok gazdasági vezetőinek kezdeményezését a fejlődés minőségi oldalának biztosításánál. tészetben 16 800 ember számára. A lakosság egyéni fogyasztása 4,6 százalékkal lesz magasabb. így a tervben létrejönnek annak feltételei, hogy Szlovákia részvétele tovább növekedjen az ország népgazdasági feladatainak és problémáinak megoldásában. Ezt a részvételt legjobban az a tény szemlélteti, hogy az ország foglalkoztatottságának növekedésében Szlovákia 53 százalékkal veszi ki részét, és az ország beruházásának egyharmadát Szlovákiában realizáljuk. Ugyanakkor az alapágazatok egész soráriái — mint például a vegyipar és a kohászat —, melyek megteremtik a további fejlődés feltételeit, ee az arány még magasabb. Ni. II. Az elmúlt évekkel szemben az idén - már az év első hónapjaiban — időelőnnyel kezdtük meg az 1965. évi gazdaságfejlesztés főbb irányainak kidolgozását. Az irányelveket és a beruházási építkezés tervét is korábban hagytuk jóvá ezt az előnyt azonban a vállalati tervek előkészítésének munkálatai során, az egyes vállalatok és ágazatok fegyelmezetlensége következtében lényegében elvesztettük, mivel túlzott beruházási és munkaerőigényeket támasztottak. Az adott alapból a XII. kongresszus távlati irányelveiből kiindulva — amelyeket a CSKP KB januári plénuma konkretizált a jelenlegi időszakra — az 1965. évi terv a hatékonyság következetesebb érvényesítésével a gazdaság valamennyi szakaszán biztosítja a termelés további gyors növekedését. Az említett célt a következőképpen kell elérnünk: 1. az eszközöket a legfontosabb termelési kapacitások befejezésére, a megkezdett építkezések számának csökkentésére, az új beruházások irányításával a vegyipar, kohászat, energetika és a közlekedés termelési bázisának strukturális átépítésére, valamint a feldolgozóipar szűk keresztmetszetének megoldására összpontosítjuk: 2. az iparban a termelési berendezések teljesebb kihasználásával, ahol a termelésnövekedés több mint 50 százalékát kell elérni, főleg 4 gépiparban, melynél részben megoldja a termelési program állandósításának problémáját is. A termelés hatékonyságát azzal is növeljük, hogy a termelést fokozatosan a korszerű üzemekbe összpontosítjuk, kihasználjuk a további tartalékokat s a munkatermelékenység növekedését, különösen a műszaki fejlesztés útján; 3. a mezőgazdaság anyagi bázisának megjavításával, éspedig egyrészt úgy, hogy a beruházási eszközöket a föld termővé tételére, a géppark bővítésére, a takarmánytermelés fejlesztésére, másrészt a műtrágya és a vegyszerek szállításának növelésére fordítjuk. A terv a fejlődés fontos szükségleteinek megoldására számít az iskolaügy, az egészségügy, a kereskedelem és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terén is. Ezeket a célkitűzéseket röviden a következő adatokkal szemléltetjük: Az ipari termelésnek 9,3 százalékkal kell növekednie. Szlovákia az idén 19,9 százalékkal részesedik az ország ipari termelésében, a jövő évi terv szerint ez az arány eléri a 20,6 százalékot. Ugyanakkor az országos átlagnál sokkai gyorsabban fejlődik a kohászat, vegyipar, az energetika és a feldolgozó ágazatok közül főleg az általános gépipar termelése. Az építkezésekre 8,2 százalékkal löbbet fordítunk, mint az idén, és 25 százalékkal többet, mint 1963-ban. Ennek megfelelően az építőipari termelés az idén elért eredményekkel szemben több 'mint 10 százalékkal növekedik. A javasolt fejlődés több mint 44 000 ember számára teremt munkalehetőséget — ebből az iparban és az épíA társadalmi termelés növekedési ütemének felújítása reális alapot teremt a fejlődés minőségi oldalának teljesebb érvényesítésére. Bár sokéves folyamatról van szó, az intenzív fejlődés több eleme már megtalálható a jövő évi tervben is. Ezek főleg a gazdaság strukturális átépítésére irányuló intézkedések. Folytatjuk azoknak a kapacitásoknak az építését, amelyek a mezőgazdasági termelés intenzifikálását, a kőolaj komplex feldolgozásának kibővítését és a műanyagok termelését biztosítják. Ugyanakkor megteremtjük a textil és cipőipar, valamint az élelmiszeripar egyes termelési szakasza fejlesztésének további feltételeit. Az előző évek építkezéseire alapozott fejlődés lehetővé teszi, hogy az új, korszerű kapacitásokban a termelés gyors növekedésével számítsunk. Ez a növekedés közel 50 százalékát jelenti, s ennek a növekedésnek a súlypontja a kohászatban és a vegyiparban van. Így Szlovákia ipari termelésének terjedelmében a nyersanyagágazatok súlya tovább növekedik, s ezzei létrejönnek a feldolgozóágazatok további fejlesztésének feltételei. Mindez a tervet nagyon igényessé teszi, annak ellenére, hogy az új kapacitások termelésének meghatározásánál az előre nem látott üzemeltetési nehézségek esetére bizonyos tartalékokat biztosítsanak. Az ipari termelés növekedésének meggyorsulása lehetővé teszi az állóalapok jobb kihasználását, különösen a gépiparban, ahol a termelésnövekedés döntő részét a meglevő kapacitásokkal kell elérni. Természetesen szem előtt tartjuk a termelési programok állandósításának kérdését és azt is, hogy a termelést gazdaságilag hatékonyan összpontosítsuk. Szükséges, hogy vállalatainkat megszilárdítsuk, és biztosítsuk, hogy megteremtsék a műszaki fejlesztés jobb feltételeit, megszilárdítsák tudományos-kutatási bázisukat, mert csakis így tudják biztosítani gyártmányaik magas műszaki színvonalát, s az ezzel összefüggő nagy keresletet — és nem utolsósorban a termelési program szükséges stabilizálását. A tervjavaslat feltételezi az új termelés és gyártmányok szélesebb körű bevezetését. Itt elsősorban a gépiparról van szó, ahol a termelés terjedelmének több mint 10 százalékos növelése mellett az új gyártmányok egész sorát vezetik be. Bevezetjük az egyen- és váltóáramra működő villanymozdonyok transzformátorainak sorozatgyártását, s megkezdjük az új típusú csúcsesztergák, 38 fajta üvegipari gép, két új típusú abszorbciós hűtőszekrény, három újfajta televíziókészülék, négy új típusú rádió és egyéb újdonságok gyártását. A vegyiiparban kezdetét veszi a kőolaj petrokémiai feldolgozása, elkészül az első polietilén, hatékonyabb mezőgazdasági vegyszerek, újfajta gumiipari vegyszerek és a germániumkoncentrátum gyártását kezdjük meg. Ezen kívül a terv feltétlezi, hogy nagyobb súlyt fektetünk a műszálak minőségére és a gumiabroncsok használhatóságának meghosszabbítására. Meg kell azonban mondanunk, hogy a műszakilag igényes termelés bevezetésének eddigi terjedelme nem kielégítő. A jövő évben például a gépiparban a termelés teljes terjedelmének mindössze 4 százalékát teszi ki. Ez pedig kevés, különösen, ha figyelembe vesszük az elavult gyártmányok nagy mennyiségét. Sokkal kezdeményezőbben és célszerűbben kell a termékek gyártását változtatni — beleértve az új kapacitások választékát is —, hogy rugalmasabban reagáljunk a lakosság és a külkereskedelem szükségleteire. A terv számol a tüzelőanyag és villamos energia-szükséglet gazdaságosságának növelésével. A takarékosság fő forrása az új villany- és hőerőművek termelésének növelése. Az enerszik. Ugyanakkor a terv a nem gazdaságos termelés korlátozásával, és az elavult kazánok fokozatos korszerűsítésével és átépítésével is számol. Az áramtermelésben a szén specifikus szükséglete ezáltal 4,5 százalékra csökken. Ezeknek az elgondolásoknak teljesen megfelel a fűtőolaj alkalmazásának fokozatos kiterjesztése, Szlovákiában a fűtőolajszükséglet a jövő évben közel 30 százalékkal növekedik. Azonban még így is nagy menynyiségű fűtőolajtöbbletünk lesz, amit — a fogyasztó-berendezések felkészületlensége miatt — továbbra is külföldre szállítunk. Hogy a jövő évben elérjük a terv alapvető célkitűzéseit, annak fő feltétele, hogy minden vállalatban és üzemben biztosítsuk a tudomány és technika jobb kihasználását, hogy a dolgozók olyan feladatok megoldására összpontosítsák erejüket, amelyek a népgazdaság minőségi fejlődésének elmélyítését teszi lehetővé. Ezzel párhuzamosan a ' tudományos-kutató és fejlesztő intézmények dolgozóinak száma lényegesen emelkedik. Ezeket a munkahelyeket különösen a gépiparban, a vegyiparban, a kohászatban, valamint a fa- és élelmiszeriparban erősítjük meg. A minőségi fejlődés követelményeinek megfelel az új technika előkészítésének terve is. így például a kohászatban folytatjuk a kutatást a hőálló építőanyagok minőségének javítása érdekében, különösen azáltal, hogy további haladó fejtési módszereket vezetünk be, fokozzuk a nyersanyag komplex kihasználását, tökéletesítjük az építőanyagok termelésének és feldolgozásának technológiáját. A vegyiparban folytatjuk a kutatásokat a mezőgazdasági vegyszerek újabb fajtáinak fejlesztése, s az üzemanyagok, kenő- és fűtőolajak, aszfaltok és más termékek minőségének javítása érdekében a kén- és parafintartalmú kőolaj gazdaságos feldolgozása terén. Folytatjuk a nagy szilárdságú viszkóza szálak és viszkóza kordszövetek a szintetikus szálak lerövidített gyártási módszerének, a faanyagok komplex kihasználásának, a vegyileg nemesített cellulóz stb. gyártásának fejlesztését. A gépiparban az. „új. technika előkészítésének súlypontja a szerelőmunkák komplex racionalizálásának megoldásán, a szikraforgácsoló berendezés, az elektrolitikus köszörű, és a zsugorított barbidok fejlesztésén van. IV. Szlovákia fejlődésének egyik legfontosabb területe a beruházási építkezés. Az 1962—1963-as években a beruházási építkezéseket korlátoznunk kell. Erre a népgazdaság lehetőségei és a sok megkezdett építkezés miatt került sor. A jövő évben is elsőrendű feladatunk, hogy meggyorsítsuk az építkezések befejezését és csökkentsek a megkezdett építkezések számát, amely még mindig nagy. Szlovákiában jelenleg több mint 300 nagy építkezésen dolgoznak, amelyekbe eddig közel 25 milliárd koronát fektettünk. Ezeknek a. kapacitásoknak idejében történő üzembe helyezése lényegesen hozzájárul a népgazdaság lemez-, villanyenergia-, műtrágya-, transzformátor-, gumiabroncs-, textil-, élelmiszer-, és egyéb terméK szükségletének jobb kielégítéséhez. Az 1965. évben 120 építkezést kell átadni rendeltetésének, míg az elmúlt években az átadott építkezések száma 80 körül volt. Ezek között elsősorban a Keletszlovákiai Vasműben épülő kapacitásokat találjuk, ahol üzembe kell helyezni a nagyolvasztót, a kokszoló egységet, az agglomerációs gépsort, a szélesszalagú meleghengersort stb. A teljes kohászati ciklus elérése szempontjából döntő fontosságú gépeket már a jövő év végén üzembe helyezik. Továbbá megemlíthetjük a vajáni erőművet, ahol két 110 megawattos gépegységet helyeznek üzembe, a vágsellyei nitrogéngyár második szakaszát, — ahol megkezdik, az ammónia gyártását — a farkastoroki Slovnaft polietilén és fenol-gyártó részlegét, és a púchovi Május 1. Gumigyárban, a bratislavai Elektrotechnikai Üzemben átadandó további kapacitásokat. Nagy kapacitások építésének befejezésével számolunk a közszükségleti és az élelmiszeriparban is. Befejeződik a nemšovái üveggyár, a rybárpolei szövöde, a rimaszombati cukor- és malátagyár, valamint a topolcanyi sörgyár további részlegeinek építés? is. Az ilyen nagyarányú építkezések befejezése és a folyamatos termelés biztosítása nagy feladat. Az elmúlt j évek tapasztalatai azt mutatják, hogy getikai termelés egyötödével novek- j beruházási építkezésünk leggyengébb pontja éppen az építkezések befejezése és a kapacitások zavarmentes üzembe helyezése. A kapacitások átadásának tervét az előző években csupán háromnegyedrészt teljesítettük, ami a népgazdaságnak nagy veszteségeket okozott. Csupán a vágsellyei nitrongéhgyárat említem. Az üzem első szakaszának építésére mindtegy 500 millió koronát fordítottunk. A gyártásnak 1964 kö^ zepén kellett volna megkezdődnie, de az üzem ma is próbaüzemelési nehézségekkel küzd. Ennek oka elsősorban a rossz minőségű technológiai berendezésekben és szerelési munkálatokban, a feltárt hibák késedelmes eltávolításában és a komplex szállítások iránti elégtelen felelősségben rejlik. Az eredeti építkezési ütemterv szerint a seredi nikkelkohóban is 1965ben kellett volna elérni a tervezett paramétereket. Miután utólagosan technológiai változásokra volt szükség — az üzemelés határideje két évvel kitolódott. Hasonlóképpen beszélhetnénk azokról a veszteségekről, amelyekre a további jelentős 'létesítményekben, például a novákyi PVC-részlegben, a skalicai miniatűr-csapágygyárban és a cementgyárak átépítésénél került sor. A terv — az előző évekkel szemben — elsősorban azzal teremti meg az építkezések befejezése terén kitűzött feladatok teljesítésének kedvezőbb feltételeit, hogy következetesen a gépipari és az építővállalatok kapacitás-lehetőségeiből indul ki. Ez azt jelenti, hogy a szállítóvállalatok az egyes építkezéseken idejében felismerték feladataikat s ezeket el is fogadták. Természetesen ez még nem biztosíték arra, hogy az év folyamán nem történnek olyan fennakadások a szállításokban, amelyek veszélyeztetnék az építkezés befejezését. Az építővállalatoktól, de különösen a Priemstavtől, a Stavoindustriától, a Hydrostavtói és a Váhoslavtól megköveteljük: következelesebben tartsák be a munkahelyek átadásának részhatáridejét, hogy idejében megkezdhessék a gépek és berendezések szerelését. Még inkább vonatkozik ez a bratislavai Villanyszerelő Üzemre, a prágai Ipari Automatizálási .,Üzemre, a milevskói légtechnikai berendezéseket gyártó üzemre stb. A berendezések szállításával kapcsolatban szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy túlnyomórészt műszakilag igényes berendezésekről, sokszor mintapéldányokról van szó, amelyek szerkesztése és gyártása terén nem rendelkezünk megfelelő tapasztalatokkal. Ez nagy igényeket támaszt a gépipari vállalatokkal szemben. Határozottan meg kell követelnünk, hogy a gépipar az eddiginél sokkal jobban teljesítse igényes feladatait. Bátrabban kell kihasználnunk a külföldi szabadalmakat is: az állam által ezekre a célokra tartalékolt eszközök minden évben kihasználatlanul maradnak. A tervjavaslatokban több teret kap az új építkezés. Míg az elmúlt két-három évben 17—45 építkezést kezdtünk meg — a jövő évben több mint 80 nagyobb építkezés megkezdésére számítunk. Ez lehetővé teszi, hogy megalapozzuk azoknak az ágazatoknak és termelési szakaszoknak további fokozatos fejlesztését, amelyektől a népgazdaság strukturális átépítése függ. Az új építkezések középpontjában elsősorban a vegyipar áll, ahol az új építkezések — beleszámítva az 1964ben megkezdetteket is — az ipari építkezések egyharmadát teszik ki. Megkezdődik a vágsellyei nitrogéngyár III. szakaszának építése, a žilinai bükkcellulóz-gyár átépítése, a humennéi poiiamid-kordszövetek részlege, Bratislavában a mezőgazdasági és a gumiipari vegyszereket gyártó üzem második szakaszának építése stb. Más ágazatokban is sor kerül új építkezésekre. Megkezdődik a Spišská Nová Ves-i Tatrasvit, a košicei és a nyitrai húskombinát építése, a trebišovi cukorgyár korszerűsítése — és több gabonaraktárar is építünk. Számítunk arra, hogy a tervezési előkészületek befejezése és az egyes technológiai kérdések megoldása után a jövő évben, tehát időelőnnyel — további építkezéseket kezdünk meg, mint például a parťizánskei és a bardejovi termelőcsarnok és más építkezések. További csoportot jelentenek azok az építkezések, amelyek a tüzelőanyag-fogyasztás hatékonyságát növelik, ami a szlovákiai feltételek között különösen fontos. A bratislavai I. hőerőmű és a žilinai hővezeték felépíté(Folytatás az 5. oldalon) SZŐ 4 * 19B4. december t>