Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-01 / 304. szám, vasárnap

JL Akarat, felelősségérzet és - kevés tapasztalat Dióhéjban ez jellemzi a Stúrovői Cellulóz- és Papírkombinát építőinek alig félesztendős életútra visszatekin­tő tizenhattagú pártalapszervezetét. Dicséretet, de ugyanakkor aggodalmat ls kifejez ez az öt szó. Dicséretet, mert az akarat, a jó munka akarása önmagában ts elismerésre méltó, s a felelősségérzet, amely a kommunisták munkájából sohasem hiányozhat, ter­mészetesen ugyancsak javára válhat a szervezeti életnek. De önmagában a kettő együttvéve sem eredményezheti a feltétlen jó munkát, ha figyelembe vesszük, hogy a pártbizottság — saját beismerése szerint — nem rendelkezik a pártépí­tésben oly nagy szerepet játszó gya­korlati tapasztalatokkal. Mindez, persze, úgy hangzik, mint­ha eleve kétségbe vonnánk annak le­hetőségét, hogy a kombinátot építő kommunisták eredményes munkát vé­gezhetnének. Ilyesmi távol áll tőlünk. Egyrészt, mert a pártszervezet eddigi munkássága korántsem mondható eredménytelennek, másrészt, mert a járási pártbizottság és az anyaüzem pártbizottságának közvetlen támoga­tása révén az alapszervezet maradék­talanul leküzdheti saját fogyatékossá­gait. Minden kezdet nehéz! — mondogat­juk olykor-olykor, s nem is alaptala­nul. Minden bizonnyal így van ez a pártmunkában ts, csakhogy természe­tesen minden mulasztást nem írhatunk a kezdet nehézségeinek rovására, még akkor sem, ha azok jórészt a vezetők tapasztalatlanságából származnak. Az alapszervezet vezetőségének leg­rokonszenvesebb vonása éppen az, hogy az eddigi fogyatékosságokat nem ÚJ MÓDSZEREKKEL A CSSZBSZ galántal járási szervezete nagy gondot fordít a népi orosz nyelv­tanfolyamok szervezésére. Az 1963—64-es tanév ugyan nem a legjobban sikerült, mert a 32 körből csaknem a fele a tan­év befejezése előtt szétesett. Ma már sokkal jobb a helyzet. A vág­sellyel Duslóban két orosz szaktanfolyam indult, a seredl Vttana gyárban és » ga­lántal bútorgyárban ls kezdődik egy-egy tanfolyam. Jó munkát végeznek a galán­tal járás aktivistái. Az idén, főleg a nagyobb Üzemekben, összesen 30 nyelv­kör megalakítását tervezi i népi orosz nyelvtanfolyamok járási bizottsága. Az flzeml dolgozók a szaktanfolyamok el­végzése után nyelvvizsgára ls jelentkez­hetnek. Az orosz nyelv tanítói ebbsn a járás­ban ls a legújabb módszerekkel — mag­netofon, diafilm, rádió stb. felhasználá­sával tanítanak. Borgula Péter igyekszik mindenáron a kezdeti nehéz­ségekkel Indokolni. Mert Igaz, hogy a tervteljesítésért — bár az a 100 szá­zalékot rendszerint meghaladta — még nem tették meg mindazt, amire képesek volnának, a pártoktatást meg­késve szervezik, a tagság jelentős ré­szét még nem sikerült aktivizálniuk és így tovább. De mindezt nem a kezdeti objektív okokkal magyarázzák — mint általában szokás —, hanem elismerik, hogy a szervezés náluk még nem zök­kenőmentes, gyakran a feladatokkal sincsenek tisztában, vagy nem tudják, melyik problémát hogyan volna cél­szerű megoldani. Ha mérlegre tennénk az eredménye­ket és a fogyatékosságokat, feltétlenül az előbbiek serpenyője volna a nehe­zebb. Határozottan eredményeik közé számít, hogy a pártbizottság napról napra figyelemmel követi a tervtelje­sítést, segíti a vezetőséget a munka­erő-, anyag- és gépproblémák meg­oldásában, ha kell, biráló cikket ír a Prlemstav vállalati újságjába, gon­doskodik a munkások szabad Idejének ésszerű kihasználásáról, foglalkozik a munkafegyelem kérdéseivel, ellenőrzi, irányítja a munkaversenyt és szemmel tartja a határozatok teljesítését. De a legfontosabb, a propaganda- és politi­kai nevelömunka még háttérbe szorul. Tehát — s ezt Jól tudják — eddig nem gyakoroltak az építkezés meneté­re olyan hatást, mint amilyet egy párt­szervezetnek gyakorolnia kell. Ez nem utolsósorban azzal ís indokolható, hogy a csaknem 300 építő közül mind­össze 16 párttag, vagyis olyan rész­legek, nagyobb munkacsoportok Is vannak, amelyben nincs kommunista. Eszerint feltétlenül helyeselnünk kell Podubszký Mihály elnök, Ocsekovszký László alelnök, Horváth Vince és Fran­tišek Hain elvtársak nézetét, akik az egész pártbizottsággal egyetértésben a pártszervezet legfőbb feladatát a tag­létszám növelésében látják. Az épít­kezés legjobb dolgozóival akarják bővíteni soraikat, s a pártszervezetben olyan „törzsgárdát" akarnak kiépíte­ni, megszervezni, amelyre a későbbiek folyamán bőrmikor fenntartás nélkül támaszkodhatnak, számíthatnak — a legigényesebb problémák megoldása­kor is. Ez az akarás és szándék kétségkívül helyénvaló, de olyan feladat elé állít­ja a vezetőséget és az egész pártszer­vezetet, amelyet nem lesz könnyű tel­jesíteni. Nagyon körültekintő, céltu­datos szervező és nevelömunka e fel­adat valóraváltásának első feltétele. Valóban a legjobb dolgozókat kell megnyerniök a párt soraiba, de meg­nyerésükkel még nem érnek célt. Ez­után következik a munka neheze, a tagjelöltek nevelése, amit nem elég csak a pártoktatásra bízni. A pártbizottság egyedül aligha tud majd megbirkózni mindezzel (tehát az új feladatokkal és az eddigi hibák ki­küszöbölésével), ezért Üdvös lenne, ha a iárási pártbizottság az eddiginél minden tekintetben Jóval hatékonyab­ban segítené őket, ha közvetlenebbül és rendszeresebben egyengetné, Irányí­taná útjukat. így könnyebben leküzd­hetnôk azt e bizonytalanságot, amely abból származik, hogy e bizottság tag­jai még alig viseltek párttisztséget. Ha ezt a támogatást megkapják, munkájuk eredménye nem lehet két­séges. Mindenekelőtt azért, mert a tenniakarás, a munka iránt tanúsított felelősségérzet és az önellenőrzés máris a pártszervezet legfőbb erényei közétartozik. SZABŰ GÉZA AWA/WWWWWUWVVWWWWW II U L O K VTIÜK A DOLGOZO EDESANYA Persének (losonci járás) a helyi vendéglő nem válik büszkeségére. A kívül-belül kopott épület falai düle­deznek, s a raktár, amelyben élelmi­szerek vannak, piszkos, nedves, nem megfelelő. A perseiek tehát joggal kérdezik: Meddig tűri még a Jednota és a HNB a község kellős közepén ezt a „bosszúság fészkét?" (Felvétel: Agócs V.) A nők mind nagyobb része találja ma már elfogadhatatlannak, hogy le­mondjon hivatásáról, munkájáról s pusztán a család ellátásának, gon dozásának szentelje életét. A nők jo­gainak, társadalmi, emberi egyenjo gúságuknak egyik legkifejezőbb meg nyilatkozása ez. Nem egyszerűen gaz­dasági, megélhetési, pénzügyi kérdés, hanem nagyon is társadalmi, emberi probléma. Persze, a dolgozó édes anyák számos többletgonddal küsz­ködnek, de ami a gyermeknevelési illeti, közülük soknak nincs több problémája, mint a csak otthon dol­gozó édesanyáknak. A családi egyen súly és a helyes gyermeknevelés megoldásának kulcsa ugyanis elsősor­ban nem abban rejlik, hogy az édes­anya dolgozik-e vagy sem, bár a többgyermekes családoknál nehezen nélkülözhető az édesanya, legalábbis addig, amíg kicsi gyermek van a csa­ládban. Milyen nevelési elveket és módsze­reket kell különösképpen megszívlel­niük a dolgozó édesanyáknak — te­gyük hozzá: az édesapáknak is —, hogy nehéz körülményeik közepette, a gyermek gyakori magárahagyatott­sága mellett elkerüljék a veszélyes buktatókat. Mindenekelőtt a gyakor­latban is érvényesíteni kell azt az el­vet, hogy a gyermek helyes nevelése nemcsak idő kérdése. Talán ez az egyik legfontosabb elv, amit nagyon sokan felismertek már a dolgozó szü­lők közül. Mit tudunk adni a gyer­meknek — nemcsak attól függ, meny­nyit vagyunk együtt vele, inkább attól, mit adunk neki a még oly rö­vid idő alatt is. S a dolgozó szü­lőknél különösen fontos, hogy tartal­massá tegyék a gyermek számára az együttlét rövid óráit. Ez pedig meg­követeli az előrelátást, a tervszerű­séget, az idő pontos beosztását. A szülőknek nagyon ls a gyermekek­hez kell alkalmazkodniuk, sokszor még a szórakozásban, az olvasmá­nyok stb. megválasztásában is. Egy másik igen fontos feltétel, hogy a dolgozó szülő mindent megtudjon, ami napközben gyermekével történt, tájékozódjon iskolai munkájáról, já­tékáról, barátairól stb. S mindezt le­hetőleg magától a gyermektől tudja meg. S hogy az megszokja, magától értetődőnek és'né puszta számonké­résnek, faggatásnak fogja fel a szülők kérdezősködését, ehhez feltétlen bl­Szcrda, november 4. BRATISLAVA Hétfő, november 2. BRATISLAVA 17.30: Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.). 18.00: Pályaválasztási tanácsadó. 18-30: Olimpiai bajnokok tokiói élmé­nyeikről. 19.00: TV Híradó. 19.30: Jacques Róbert—Julién Duvlvier— Henri Jeanson: Marié Octobre, tv­játék. 21.00: Eugen Suchoň műveiből. 21.30: TV Híradó. Kedd, november 3. BRATISLAVA 9.00: Dundo és a többiek', tv-játék'. 10.20: TV-érdekességek. 17.00: Ifjúsági adás. 17.35: Dukla Košice—CHZ Lltvínov jég­korongmérkőzés közvetítése. A szünetben: TV Híradó. 20.15: A film története. XV. rész. 21.45: Beszélgetés a filmmüvészetról. 22.00: TV Híradó. BUDAFEST 10.25: 15.00: 15.30: 16.00: 16.55: 17.40: 18.10: 18.40: 19.00: 19.15: 20.00: 22.30: 22.45: 8.05: 9.00: 10.05: 14.00: 14.55: 15.50: 17.23: 17.40: 17.45: 17.55: 18.25: 18.55: 19.20: 19.30: 19.45: 20.00: 21.20: 21.40: 22.00: Iskola-tv. Orosz nyelv. Környezetismeret. Élővilág. Iskola-tv. Orosz nyelv (Ism.). Környezetismeret (ism.) Iskola-tv. Élővilág (ism.) Az Iskola-tv postája. Műsorkalauz pedagógusoknak. Hírek. Tapasztalatok, tanulságok. Az őszi mélyszántásról. Tudni Illik, hogy ml illik. A te­lefon. Csak egy kicsivel jobban. Közve­títés a Technika Házából. Zenei szótár. Esti mese. TV Híradó. Mai vendégünk ... Már nem olyan időket élünk, ma­gyar film (csak 16 éven felüliek­nek). Parabola. Egy könyvkiadó születésnapja. TV Híradó, 2. kiadás. Politikai előadás katonáknak'. Építsenek velünk! Beszélgetés a filmművészetről. Ipari adás. Filmhíradó. Bányaművelés Európa szívében. A Selmecbányát Bányaipari Főis­kola 200 éves hagyományai. Kollégák, szovjet film. Fejőnők tanfolyama. Kisfilmek. A diákklubok műsora. Iskola-tv. Fizika I. Angol nyelvlecke haladóknak. Egy kis technika. Építsenek velünkl TV Híradó. Kérdezz — válaszolunk. Iskola­rendszerünk. Csehov: Három nővér, tv-játék. TV Híradó. Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). BUDAPEST 9.30: TV Híradó (Ism.). 9.40: Már nem olyan Időket élünk, ma­gyar film (csak 16 éven felüllek­nek). 11.00: Régmúlt századok, szovjet film. 16.43: Hírek. 16.50: FTC—Wiener SC VVK labdarúgó­mérkőzés közvetítése a Népsta­dionból. 18.15: Esti mese. 19.05: Puccini: Tosca. Közvetítés az Er­kel Színházból. Az 1. szünetben: TV Híradó. A 2. szUnetben: Napi jegyzetünk. 22.00: TV Híradó, 2. kiadás. Csütörtök, november 5. BRATISLAVA 9.00: 9.30: 10.35: 17.00: 17.30: 18.00: 19.30: 20.00: 21.30: 21.45: 22.00: 22.15: Orosz társalgás. Kisfilmek. TV-érdekességek. Kicsinyek műsora. Orosz társalgás (ism.). Ifjúsági adás. Dokumentumfilmek a Szovjetunió­ról. 5x5. A rejtvényműsor 2. része. Paul Gauguin életműve. Kisfilmek. Beszélgetés a filmművészetről. TV Híradó. Orosz társalgás (ism.). Péntek, november 6. BRATISLAVA 9.00: Angol nyelvlecke kezdőknek. 9.30: Angol nyelvlecke haladóknak. (Ism.). 10.00: Dokumentumfilm a Szovjetunió dé­li tájainak szépségeiről. 10.30: Iskola-tv. Fizika 1. 11.15: Iskola-tv. Fizika II. 17.00: Gyermekműsor. 17.30: Iskola-tv. Fizika II. (ism.). 18.00: A logarléc használata. 2. rész. 18.30: Ukrajnai képeslapok. Filmriport. 19.00: TV Híradó. 19.45: A prágai tréfacsináló, szovjet film. 21.23: TV Híradó. 21.40: Népek táncai. Zenés táncműsor. BUDAPEST 8.05: Iskola-tv. Fizika.. 9.30: TV Híradó (ism.). 9.40: Az álnok papagáj, magyarul be­szélő angol film (csak 14 éven fe­lülieknek). 17.03: Hírek. 17.10: Iskola-tv. Fizika. 17.40: A cirkusz művészei, szovjet kis­film. 18.00: Ki minek mestere? 18.30: Bajai változatok. 18.50: Esti mese. 19.00: Díszünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfor­dulója alkalmából. A szünetben: TV Híradó. Kb. 21.10: Élők és holtak. I. rész (ma­gyarul beszélő szovjet film). 22.40: TV Híradó, 2. kiadás. Szombat, november 7. BRATISLAVA 7.55: Az Intervízió műsora Moszkvából. A szovjet fegyveres erők dísz­szemléje a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 47. évfordulóján. 9.30: A prágai tréfacslnáló, szovjet film. 11.10: Óvodások műsora. 11.40: A logarléc használata. 2. rész (ism.). 13.53: Iskra Otrokovice—Spartak Trnava labdarúgó-mérkőzés közvetítése. 18.00: Pionírműsor. 19.00: TV Híradó. 19.30: Időszerű nemzetközi kérdések. 19.50: Új dalok. 20.00: Névai szvit, a Szovjet TV doku­mentumfilmje. 20.30: Kék láng. Vidám találkozó Jurlj Gagarinnal, Maja Pliszeckajával, Edit Pehova és Legyija Klemento­va énekesnőkkel a moszkvai TV esztrádstúdiójában. 21.40: TV Híradó. 22.00: Huszárkisasszony, szovjet film. BUDAPEST 7.53: A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 47. évfordulóján. Közvetí­tés Moszkvából, a Vörös térről. Kb. 9.00: Hétmérföldes kamera. ÜttörS­híradó. 9.15: Nehéz gyerekek, magyarul beszélő szovjet film. 10:45: Zenekedvelő Gyerekek Klubja. 13.55: Magyar Népköztársasági Kupa döntő labdarúgó-mérkőzés közve­títése a Népstadionból. 17.48: Hírek. 17.55: Tudós az Ezeregyéjszaka földjén. Germanus Gyula születésének 80. évfordulóján. 18.25: Szellemi olimpia. Eredményhirde­tés. 18.30: Földindulás Mórlcgáton, kisfilm. 18.15: A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 47. évfordulóján. Ünnepi beszédet mond G. A. Gyenlszov, a Szovjetunió rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. 19.00: Szobrok Leninről. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Élők és holtak. II. rész, magyarul beszélő szovjet film. 21.25: Érmek és érmesek. Visszapillantás a toklói olimpiára. 21.40: Tehetségkölcsönzés, csehszlovák revflfilm. 22.10: TV Híradó, 2. kiadás. Vasárnap, november 8. BRATISLAVA 10.GG: Gyermekműsor. 11.30: A vitaminokról. 17.15: Voskovec és Werlch: Dtnamlt-szt­get, Ifjúsági tv-játék. 18.30: Telesport. 19.00: TV Híradó. 19.30: Artisták műsora. 20.50: Vasárnapi vers. 21.10: Két élet I. rész, szovjet film. 22.50: TV Híradó. BUDAPEST 8.20: Iskola-tv. Kémia. 8.55: A bölcs egér, rajzfilmsorozat. 10.25: Budapest—Bukarest jégkorong-mér­kőzés közvetítése. 18.00: Foxi Maxi kalandjai, amerikai rajzfilmsorozat. 18.25: Delta. Tudományos híradó. 18.45: Thomas Mann, életrajzi dokumen­tumfilm. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Két és fél vendég, részletek az Országos Rendező Iroda előadásá­ból. 20.20: Angyal kalandjai: A szerető férj, magyarul beszélő angol film (csak 14 éven felülieknek). 21.40: Barangolás az Állami Népi Együttesnél. Helyszíni közvetítés 22.10: TV Híradó, 2. kiadás. 22.30: Telesport. zalomra van szükség a szülő és gyer­meke között. Kölcsönös bizalomra, amelynek a többi között nagyon fon­tos feltétele az, hogy a szülő se ma­radjon adós a napi események elbe­szélésével, meséljen munkájáról, örö­meiről, éppúgy, mint gondjairól, ter­mészetesen a gyermek értelmének, korának megfelelő fokon. így min­dennapos lesz a meghitt beszélgetés és elkerülhetjük azt a veszélyt, hogy a gyermek — érezve az ellenőrzés hiányát — szabad utat enged magá­nak kötelességei elmulasztásában, szabad ideje helytelen felhasználásá­ban, vagy magára marad olyan prob­lémákban, amelyeknek nemcsak gond­jait nem oszthatja meg a szülővel, hanem a szükséges tanácsokat sem kaphatja meg. A dolgozó szülők gyereke a leg­szorosabb kapcsolat, ellenőrzés mel­lett ís nagyobb önállóságot élvez, mint a csak a háztartással törődő édesanya mellett. S ez bizonyos előnyt ls jelent a nevelés szempont­jából, de csak abban az esetben, ha a nagyobb önállóságot helyes irány­ban bontakoztatjuk ki. Ha azonban ez az önállóság azt jelenti, hogy a gyermek program, tennivaló nélkül marad a szabad idejében, — az önál­lóság rossz utakra is csalhatja. De ha arra szoktatjuk, liogy segítsen a házi munkátlan, a bevásárlásban, a kisebb testvérek ellátásában, ha nem bízzuk csak őrá magára, mit tesz üres óráiban, olvas-e, vagy moziba megy, vagy barátaival cselleng, ha te­hát gondoskodunk szabad Ideje terv­szerű kitöltéséről és számon ls kér­jük, hogyan használta fel azt, az önállóság számos értékes tulajdonsá­got fejleszt ki benne, nem is szólva arról, hogy jelentős segítséget nyújt­hat magának a szülőnek is. A dolgozó szülőnek alkalma nyílik rá, hogy személyes példamutatásával is nevelje gyermekét a munka, a hi­vatás megbecsülésére, szeretetére. A gyermek édesanyjában nemcsak a gondját viselő szerető szülőt tiszte­li, hanem az áldozatokat vállaló, a hivatását szerető embert is. Büszke' lesz rá, hogy édesanyja ért valami­lyen szakmához, hivatáshoz. Persze * ennek előfeltétele, hogy megismertes­se gyermekével munkáját, beszéljen neki róla. De nemcsak e munka szép­ségeiről, hanem a nehézségeiről is, az üzem, a hivatal gondjairól is, ha azt a gyermek már felfoghatja, meg­érti. A gyermek nevlése szempontjá­ból a későbbiekben nagyon károsan üthet vissza az, ha a szülő csak a szépet, csak a jót mondja el gyerme­kének munkájáról, de káros az is, ha ennek az ellenkezőjét teszi. A gyer­meknek is vannak iskolai, a köteles­ségteljesítéssel összefüggő nehézsé­gei, gondjai s ezeken keresztül meg­érti, fogalmat alkothat magának a szülők gondjairól, problémáiról is. A dolgozó édesanya tanul, műve­lődik, nagyobbak a kulturális igényei, jobban ismeri a politikai, társadalmi élet eseményeit, jobban el tud iga­zodni a nagyvilág dolgaiban is. Több segítséget tud tehát nyújtani gyer­meke fejlődésében, látókörének tágu­lásában, mintha csak a házi teendők­kel foglalkozna. De ezt az ismeret- ós műveltségi többletet kamatoztatnia kell gyermekei számára az együttlét rövid ideje alatt is, mindennap át kell adnia azokból valamit. Bármennyire helyesen is nevelnek a szülők, vitathatatlan, hogy a dol­gozó édesanya számára nemcsak az üzemben, a hivatalban végzett mun­ka jelent többletet, hanem a gyer­meknevelés is. S napi ezernyi elfog­laltságának fáradalmait úgy könnyít­heti a legjobban, ha otthoni munká­jától nem hessegeti el, hanem' bekapcsolja abba a nagyobb gyermeke­ket. Kevesebb ideje jut a felnőttek­nek a szórakozásra — ezzel számol­nia kell. Hiszen helyes úgy megvá­lasztania például olvasmányait is, hogy azokról beszélgetni tudjon gyer­mekeivel, például a tanulás ellenőr­zése, segítsége kapcsán. A rövid együttlét óráit elsősorban a gyerme­kek érdekeinek, szükségleteinek szem előtt tartásával kell megterveznie. De ha a gyermekek cselekvően be tud­nak Illeszkedni a szülők otthoni mun­kájába, szórakozásaiba, aligha fogják érezni a szülők munkája miatti ke­vesebb együttlét hátrányát. így nem is fosztjuk meg őket mindattól, amit minden gyermeknek m,eg kell kapnia a szülőktől szeretetben, gondoskodás­ban, a tanulás, a szórakozás segíté­sében, a helyes gondolkodásra és magatartásra nevelésben. FARAGŰ JENŐ 1984. november 1. ir (JJ SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom