Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-07 / 310. szám, szombat

Az Októberi Forradalom 47. évfordulójának ünnepségei yetlen nagy célunk - a kommunizmus MOSZKVA (CTK) — A moszkvai dolgozók hagyományos nagygyűlésével megkezdődtek Moszkvában az Októberi Forradalom 47. évfordulójának ünnepségei. A nagygyűlésen részt vettek az SZKP és a szovjet kormány képviselői, a bolgár, csehszlovák, kínai, koreai, kubai, magyar, mongol, NDK-beli, lengyel, román, vietnami párt- és kormányküldöttségek, számos ország kommunista és munkáspártjainak küldöttségei, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság és az EAK vezető képviselői, a moszkvai üze­mek, vállalatok, a szovjet tudomány neves képviselői, az űrhajósak, a leg­jobb dolgozók és a kommunista mozgalom régi harcosai. A nagygyűlésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Leonyid Brezsnyev beszéde Elvtársaki 47 év telt el azóta, hogy a bolse­vikok vezette pétervári proletariátus által megkezdett és egész Oroszország harcra kelt munkásai, parasztjai és katonái által folytatott forradalmi harcok tüzében megszületett a világ első szocialista állama. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom hazánk újjászületésének nap­ja lett. Megnyitotta az utat a nép számára a szabadsághoz, az igazság­hoz és a boldogsághoz. Ugyanakkor az októberi foradalom megváltoztat­ta az egész emberiség sorsát. Forradalmunk messze világító tor­nya ma ls lelkesítőleg hat az egész világ népeire, megvilágítja számukra az utat az imperialista elnyomástól való felszabaduláshoz, a szabadság­hoz és a függetlenséghez, a szocia­lizmushoz és a kommunizmushoz. Ma már senki sem tudja megállítani a világ nagy megújhodásának folyama­tát, amely az októberi forradalommal kezdetét vette Oroszországban. Az októberi forradalom évfordulója a szovjet emberek legnagyobb ünne­pe. Egyúttal nemzetközi ünnep is. Megünneplik az egész világ dolgozói a szabadság, a béke és a haladás összes hívei. Nagy megelégedéssel és őszinte örömmel tölt el bennünket, hogy ma itt vannak a szocialista test­vérországok képviselői és más külföl­di barátaink, akik azért jöttek a Szovjetunióba, hogy részt vegyenek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 47. évfordulójának megünnep­lésén. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió legfelső Tanácsának el­nöksége, a szovjet kormány és min­den szovjet embpr nevében melegen üdvözlöm a szocialista országokból érkezett kedves vendégeinket: a bol­gár küldöttséget Todor Zsivkov elv­társ vezetésével, a csehszlovák kül­döttséget jirí Hendrych elvtárs veze­tésével, a jugoszláv küldöttséget Vel­ko Vlahovics elvtárs vezetésével, a kínai küldöttséget Csou En-laj elvtárs vezetésével, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság küldöttségét Kim Ir Szen elvtárs vezetésével, a kubai kül­döttséget Ernesto Guevara el\rtárs ve­zetésével, a lengyel küldöttségét Wla­dyslav Gomulka elvtárs vezetésével, a magyar küldöttséget Kádár jános elvtárs vezetésével, a mongol kül­döttséget Jumzsagijn Cedenbal elvtárs vezetésével, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét Walter Ulb­richt elvtárs vezetésével, a román küldöttséget, Ion Gheorghe Maurer elvtárs vezetésével, és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldöttségét Phan Van Dong elvtárs vezetésével. Szívélyesen üdvözöljük önöket, ked­ves elvtársak! Az önök személyében az európai, ázsiai és latin-amerikai szocialista országok testvérnépeit üd­vözöljük! Testvéri üdvözlő szavakkal fordulunk a más államokbeli kommu­nista és munkáspártok itt jelenlevő képviselőihez, valamint a külföldi or­szágok dolgozóinak mindazon küldöt­teihez, akik Moszkvába jöttek, hogy velünk együtt ünnepeljék az októberi évfordulót. Kedves elvtársak, az önök jelenléte szimbolizálja a proletár nemzetköziség nagy erejét, amely eggyé forrasztja az egész világ dol­gozóit, és a szocializmus általános győzelmének biztos záloga. Engedjék meg, elvtársak, hogy üd­vözöljem az ideérkezettek között Ab­del Hakim Amer marsallt, az Egye­sült Arab Köztársaság elnökét, to­vábbá az Algériai Népi Demokrati­kus Köztársaság küldöttségét Hadzs Ben Alla elvtárs vezetésével. A nagy október világtörténelmi győzelmei Elvtársak! A nagy október egyszer s mindenkorra összekapcsolódott V. I. Lenin halhatatlan nevével. Az ő ra­gyogó lángelméje volt a forradalom fő ihletője. Ö egyesítette és lelkesí­tette a forradalom hős harcosait. Majdnem fél évszázad óta a világ egész fejlődése az októberr forrada­lom eszméinek, a leninizmus esz­méinek erőteljes hatása alatt megy végbe. Népünk forradalmi hőstette hatalmas lökés volt, amely világszer­te foradalmi változások egész lánco­latának kezdetét jelentette. Október után hamarosan hatalmas forradalmi hullám indult meg más európai és ázsiai országokban is. 1921-ben Mongóliábán győzedelmeske­dett a népi forradalom. A fasizmusnak a második világhá­borúban történt szétzúzása kedvező feltételeket teremtett a forradalmi mozgalom újabb fellendüléséhez. Len­gyelországban, Csehszlovákiában, Ju­goszláviában, Bulgáriában, Romániá­ban, Magyarországon, Albániában, Észak-Vietnamban és Észak-Koreában győzött a szocializmus. 1949 októbe­rében győzött a kínai forradalom, és létrejött a Kínai Népköztársaság. Ugyanebben az időben szocialista ál­lam keletkezett német földön: a Né­met Demokratikus Köztársaság. Tíz évvel később pedig a szocializmus út­jára lépett az amerikai' földrészen el­sőül a Kubai Köztársaság. A szocialista államok világrendsze­rének megalakulása, a gyarmatbiro­dalmak felbomlása s egész sor ázsiai és afrikai független nemzeti állam létrejötte az osztályharc fokozódása a tőkés országokban a világimperializ­mus pozícióinak szakadatlan gyengü­lése: íme az 1917 október után meg­indult történelmi fejlődés nagyszerű eredménye. Ennek az eredménynek csak örülhetünk, elvtársak! A forradalom legfontosabb eredmé­nye, hogy' a Szovjetunióban teljesen és véglegesen győzött a szocializmus, és hazánk a kommunizmus általáno­san kibontakozó építésének időszaká­ba lépett. A szovjet emberek, pártunk a kommunizmusnak a Szovjetunióban folyó építését internacionalista köte­l lességüknek is tekintik, az a véle­ményük, hogy ez az egész világ dol­gozói által vívott forradalmi küzde­lem szerves része. A szovjet embereknek van mivel büszkélkedniük, A szovjethatalom éveiben valóban gigászi ugrás tör­tént az elmaradott cári Oroszország­tól ahhoz a hatalmas virágzó szocia­lista hatalomhoz, amellyé országunk vált. Ez Lenin pártja által vezetett népünk hősies munkájának és erőfe­szítéseinek eredménye. Az októberi forradalom 47. évfordu­lóját köszöntve mély tisztelettel adó­zunk a forradalom hőseinek, a lenini gárdának. Dicsérettel emlékezünk meg a szovjet nép odaadó bátorságáról és önfeláldozó munkájáról, amellyel kiépítette az utat az emberiség szá­mára, a szocializmus felé. Sikerein­ket összegezve joggal elmondhatjuk: a jelenlegi szovjet nemzedék becsü­lettel viszi az októberi forradalom győzelmes zászlaját. Lenin rámutatott arra, hogy a győz­tes szocialista forradalom fő és leg­nehezebb feladata az építés. Az új rendszer győzelme szempontjából dön­tő az — mondotta — hogy kiépítsük az új gazdasági viszonyokat, elérjük a munka legmagasabb termelékenysé­gét. Pártunk s a szovjet nép becsü­lettel végrehajtja Lenin hagyatékát. Hatalmas termelőerőket hoztunk létre, növekszik ipari és mezőgaz­dasági termelésünk, sikeresen folyik a kommunizmus anyagi és technikai bázisának megteremtésével járó fel­adatok megoldása. Nézzünk egy olyan fontos mutatót, mint a fejlődés üteme. A szovjethatalom eddigi éveiben az ipari termelés átlagos évi növeke­dése 10 százalék volt. összehasonlí­tásként elmondhatjuk, hogy az Egye­sült Államokban, a kapitalizmus veze­tő országában ugyanebben az időszak­ban az ipari termelés általános évi növekedése mindössze 3,4 százalék volt. A tudomány, az új technika és a termelés szövetségének alapján a Szovjetunió biztosan halad az élen a világ tudományos technikai fejlődésé­nek kulcsfontosságú területein. Szá­zadunkban ennek döntő jelentősége van. A szovjet emberek megnyitották az utat a világűrbe. A Voszhod űrhajó fellövése úi kimagasló győzelem volt ezen az úton. A szovjet népnek e té­ren elért sikereiben fejlődésünk össz­pontosítva nyilvánul meg Megteste­sül bennük mind a szovjethatalom gazdasági ereje, mind az a színvo­nal, amelyre technikánk eljutott, mind tudósaink alkotó lendülete, mind pedig az egész szovjet társada­lom magas kultúrája. Elvtársak! Az októberi forradalom gyökeres átalakulást jelentett a tár­sadalom szerkezetében. E téren mu­tatkozott meg mindenekelőtt a szo­cializmus felsőbbrendűsége a társa­dalom kapitalista szervezete fölött. Országunkban régen felszámolták a kizsákmányoló osztályokat. Egyre lobban erősödik a munkások, parasz­tok, a haladó értelmiség elpusztítha­tatlan szövetsége. A szovjet nép, amely szorosan tömörül a kommunis­ta párt körül, eszmei és politikai egységben összeforrott az emberek új, a történelemben korábban nem is­mert közössége, amely mentes a tár­sadalmi és nemzeti ellentétektől. Nálunk sikeresen megoldották a nemzeti kérdést, egyikét azon leg­élesebb és legnehezebb problémák­nak, amelyek a kapitalizmus öröksé­geként maradtak ránk. Ma már or­szágunk valamennyi nemzete és nem­zetisége egységes testvéri családként él. A népek barátsága társadalmi éle­tünk vérévé vált. Oroszok, ukránok, beloruszok, üzbégek, kazachok, grú­zok, azerbajdzsanok, litvánok, mold­vaiak, lettek, kirgizek, tadzsikok, ör­mények, türkmének, észtek, hazánk valamennyi népe elvtársat és fegy­vertársat Iát egymásban, segít egy­másnak, együtt dolgozik, együtt har­col a kommunizmus építéséért. Ez a lenini nemzetiségi politika nagyszerű eredménye. A kizsákmányolástól való mentes­ség, a társadalmi igazságosság diada­la, az osztály- és nemzeti igától való mentesség, a jogegyenlőség orszá­gunkban az alkotó felemelkedés lég­körét teremtette meg, biztosította a széles tömegek tevékenységét és kez­deményezését. Az elvtársiasság, test­vériesség, a kollektív érzület, a holnap­ban való hit a szocialista társadalom életének elidegeníthetetlen vonásává vált. össznépi államunk, amely tulajdon­képpen a proletár diktatúra államá­nak természetes továbbfejlesztése, az egész szovjet nép akaratát fejezi ki, és annak érdekeit védi. Évről évre egyre hathatósabb, egyre jelentősebb a dolgozók részvétele az állami és társadalmi ügyek vezetésében. Ebben mi a nagy október eszméinek győzel­mét látjuk! Állandóan fejlődik és tökéletesedik a szovjet demokrácia fokozva társa­dalmunk erőit, a nép kollektív böl­csességének szolgálatába állítva azo­kat. A szocialista demokrácia a leg­emberibb demokrácia, minthogy annak alapjául a legigazságosabb elvek, a szocializmus és a kommunizmus elvei szolgálnak. A szocialista társadalom­ban az ember helyzetét nem gazdag­sága és származása szerint, hanem munkateljesítményei, képességei, kez­deményező kedve és a közös ügyhöz való hozzájárulása szerint ítélik meg. A szocializmus megújulást hoz a szellemi élet területén is. A dolgozók közkincsévé teszik a tudomány és a kultúra minden gazdagságát. A szov­jethatalom éveiben hazánk a magas fokú kultúra és tudomány országává vált. A népnevelés, az irodalom és a tudomány művelői sehol másutt nem töltenek be olyan fontos szerepet, nem élveznek olyan tiszteletet, mint a szocialista társadalomban. A szovjet embereknek az új világért folytatott harcuk eszmei fegyverének alapja a marxista—leninista világné­zet. Nálunk új ember nevelődik, a ne­mes eszmények, a kommunizmus épí­tőinek erkölcsi kódexében kifejezésre jutó magas erkölcsi elvek embere: a „szovjet ember". Ez a fogalom egy­értelmű a bátorsággal és szilárdság­gal, a munkában és a harcban tanúsí­tott hősiességgel, a társadalmi köte­lesség magas fokú tudatával. Elvtársak! Nálunk már hagyomány­nyá vált, hogy az októberi ünnepsé­gek napjaiban összegezzük a folyó népgazdasági év előzetes eredményeit. . Hazánkat szép eredményekkel ör­vendezteti meg iparunk. Az idén hoz­závetőlegesen 85 millió tonna acélt gyártunk. Ez több, mint Anglia, Fran­ciaország és Nyugat-Németország egy­évi összes acéltermelése. Nyersvasból 62 millió tonnát, kőolajból 223 millió tonnát, szénből 551 millió tonnát ter­melünk. Elektromos energia termelé­sünk eléri a 459 milliárd kilowattórát. Ez majdnem másfélszer haladja meg azt a mennyiséget, amennyit összes erőműveink a háború előtti húsz év­ben termeltek. Sikeresen hajtjuk végre a vegyipar elsődleges fejlesztésének és a népgaz­daság kemizálásának pártprogramját. Az ezzel kapcsolatban hozott intézke­déseknek már kézzelfogható eredmé­nyeik vannak: ebben az esztendőben csupán terven felül több mint két­százmillió rubel értékű vegyipari ter­méket állítunk elő. Ismeretes, hogy az elmúlt év nehéz volt mezőgazdaságunknak. Az idén a kolhozisták és a szovhozok dolgozói magas termelési mutatókkal zárják a mezőgazdasági évet. A gabonafelvá­sárlás állami tervét maradéktalanul teljesítették. A korábbi évekhez viszo nyitva jelentősen több cukorrépát, napraforgót, burgonyát és zöldségfé­' lét termesztettünk és vásároltunk fel. Kevésbé eredményes a fejlődés az ál­lattenyésztési termékek előállításában. Sokat kell még tenni, hogy ezen a téren is helyrehozzuk a dolgokat. Jó munkát végeztek mostanában az orosz föderáció Kazahsztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Kirgizia, a balti köztár­saságok Bjelorusszia és más szövetsé­ges köztársaságok mezőgazdasági dol­gozói. Ezeket a sikereket örömmel fogadja a szovjet nép, mert alapot ad arra, hogy biztosan számolhassunk a föld­művelés és az állattenyésztés vala­mennyi ágának további fellendülésé­vel. Él kell követni mindent, hogy mezőgazdasági termelésünk töretlenül haladjon felfelé, hogy tökéletesen ki­használhassuk a szocialista mezőgaz­daság óriási lehetőségeit. A párt és a kormány az anyagi ter­melés eredményei alapján intézkedé­seket hoz az életszínvonal emelésére. Pártunk tevékenységének jelszava: „mindent az ember nevében, mindent az ember javára". Mi ezt töretlenül követjük. Növekedett az idén a fogyasztás. A lakosság az eddigihez mérten több ruhaneműt, cipőt, kötött szövetárut, hűtőszekrényt, televíziót, kerékpárt és órát vásárolt. Helyes intézkedés volt az idei bér­emelési törvény elfogadása a művelő­dési, az egészségügyi, a kereskedelmi és a népgazdaság más ágaiban fog­lalkoztatott dolgozóknál. Megoldották a kolhozparasztság nyugdijkérdését is. A szovjet emberek, akárcsak az el­múlt években, sok új lakáshoz jutnak. A kommunista építés fejlődésével népünk életében egyre nagyobb jelen­tőségre tesznek szert a társadalmi fo­gyasztási alapok. Ez azt jelenti, hogy egyre több pénzt fordítunk Ingyenes oktatásra és egészségvédelemre, a bölcsődék és óvodák fenntartására, a nyugdíj-kifizetésekre, valamint a dol­gozók üdültetésének fedezésére. Elég, ha megemlítjük, hogy a társadalmi ' fogyasztási alapok most több mint 36 j milliárd rubelt érnek el, s a jövőben is növekedni fognak. Ez a nép élet­színvonala emelésének fontos ténye­zője. Elvtársak! Az októberi forradalom népünkben kibontakoztatta az újjászü­letés és a megújhodás hatalmas erőit, feltárta a társadalom anyagi és szel­lemi gazdagsága szakadatlan fokozó­dásának kiapadhatatlan forrását. Kommunista pártunk, a dicső szov­jet munkásosztály, a kolhozparaszt­ság, a népi értelmiség, az egész nagy szovjet nép önfeláldozóan dolgozik a kommunizmus győzelméért. Jelentős eredményeket értünk el ez alatt a negyvenhét esztendő alatt. De még többet kell tenni. A szovjet emberek nem sajnálják erejüket, hogy valóra váltsák a nagy tervet — a kommunis­ta társadalom felépítését a Szovjet­unióban. A lenini irányvonallal a kommunizmus győzelméhez Elvtársak! Lenin azt mondotta, hogy a nagy forradalom évfordulója megünneplésé nek legméltóbb módja, ha figyelműn ket a megoldatlan feladatokra össz pontosítjuk. Az élet nem áll egy hely ben. Társadalmunk szakadatlanul fej­lődik, egyik feladat a másikat követi, újabb problémák merülnek fel, ame­lyek gondos tanulmányozást és helyes megoldást igényelnek. A kommunizmus felé történő hala­dásunk lenini irányvonala világosan és pontosan kifejezésre jut az SZKP programjában. Mi követjük ezt az irányvonalat, miközben azokra a ta­pasztalatokra támaszkodunk, amelyek a szovjethatalom éveiben és a szo­cialista világrendszer fennállása alatt halmozódtak fel. Lenin pártja arra tanít, hogy ne elégedjünk meg az elért eredmények­kel, ne hunyjunk szemet a fogyaté­kosságok fölött, lássuk az életet a maga teljes bonyolultságában. Csakis ebből kiindulva oldhattuk meg kellő időben a megoldásra érett kérdéseket, küszöbölhettük ki a felmerülő nehéz­ségeket, haladhatunk előre gyorsab ban és biztosabban. Látnunk kell, hogy országunk egészben véve eredményes fejlődése mellett van sok probléma. Ezek meg­oldása rendkívül fontos. Tudjuk, hogy nálunk számos termék minősége elmarad a legjobb mögött, hogy a lakosság ellátásában és szol­gáltatásában távolról sem jó minden. A népgazdaságnak nem kevés veszte­séget okoz a lassú beruházás, az épít­kezési határidők elhúzása, az új tech­nika és a kiváló munkamódszerek bá­tortalan bevezetése. A mezőgazdasági termelés még mindig nem elégíti ki maradéktalanul a társadalom növek­vő szükségleteit. Világos, minden szovjet ember ér­dekelt abban, hogy ezek a problémák mielőbb megoldódjanak. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Tudjuk azonban, hogy megoldásukra bizonyos időre egész pártunk, egész népünk megfeszített munkájára van szükség. Gazdaságpolitikánknak biztosítania kell a szocialista ipar és főképpen a progresszív iparágak további fejlődé­sét, a népgazdaság teljes elektrifiká­lását és kemizálását, a mezőgazdaság fejlődésének gyorsítását és jövedelme­zőségének növelését, a fogyasztási cikkek termelésének bővítését, és a lakosság kiszolgálásának teljes meg­javítását. Egész tervgazdaságunk az objektív értékelések, a pontos tájékoztatás, a szocializmus gazdasági törvényei és a tudományos vívmányok helyes alkal­mazása betonalapzatára kell épülnie. Az élet nemegyszer megmutatta, hogy ahol a dolgok tudományos meg­közelítését szubjektivizmussal, önké­nyes döntésekkel cserélik fel, ott a kudarcok és a hibák elkerülhetetle­nek. Lenin már annak idején megmon­dotta: nálunk az átszervezésnek ret­tenetes sok híve van, és ezekből az átszervezésekből olyan bajok származ­nak, hogy ennél nagyobb bajokat éle­temben nem tapasztaltam. Lenin azt tanította, hogy nem az intézmények­ben, nem az átszervezésben és nem az új dekrétumokban van a dolog lé­nyege, hanem az emberekben és a végrehajtás ellenőrzésében. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány kötelességének tartja, hogy a népgazdaság irányításának tökéletesí­tése érdekébep kellő körültekintéssel, kapkodás és elhamarkodás nélkül szükséges intézkedéseket foganatosít­son. A népgazdaságnak harmonikusan kell fejlődnie, meg kell felelnie a leg­termékenyebb társadalmi munka kö­vetelményeinek és az életszínvonal szakadatlan növekedése érdekeinek. A nehézipar fejlesztése legyen aláren­delve mind az egész népgazdaság ál­landó technikai fejlesztése követelmé­nyeinek, a védelem szükségleteinek, mind pedig a mezőgazdaság, a köny­nyű- és élelmiszeripar gyors felemel­kedése érdekeinek. Iparunk most óriási tömegű árufé­leségeket gyárt. A további műszaki elő­rehaladás érdekében a termelés meny­nyiségi növekedése mellett szem előtt tartandó a minőség, valamint a ter­melés és a beruházás gazdaságosságá­nak növelése is. A társadalomnak egyáltalán nem közömbös, milyen ráfordítások árán elégítik ki szükségleteit. Hasonlókép­pen nem közömbös az sem, milyen jól elégítik ki ezeket a szükséglete­ket, mennyire tartósak a készítmé­nyek, mennyire megbízhatóan és ter­melékenyen dolgoznak az új gépek. A termékek minőségének javítása a munkatermelékenység növekedésének egyik legfontosabb tényezője. Szüksé­ges, hogy minden vállalat, minden dolgozó ismerje saját területének leg­jobb világszabványait, és azok utol­érésére, sőt feliilműlására törekedjék. Még sohasem volt annyira szüksé­ges, mint most, hogy széles körben alkalmazzuk a termelés fejlődésének gazdasági ösztönzőit. A gazdasági ösz­tönzőknek arra kell a vállalatokat serkenteniük, hogy jobban használják fel a termelési alapokat, gazdaságo­sabban használják fel a különböző anyagokat, gyorsabban honosítsák meg az új technikát, tökéletesítsék a gyártmányokat, emeljék a munka ter­melékenységét minden vállalatnál. (Folytatás a 4. oldalon} november 7, * (JJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom