Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-07 / 310. szám, szombat

Egyetlen nagy célunk — a kommunizmus (Folytatás a 3. oldalról) Ebben vannak a gazdasági fejlődés nagy kihasználatlan tartalékai. E feladatok megoldása lehetővé teszi, hogy helyesen egyeztessük össze az egész társadalom érdekeit minden egyes termelő kollektíva és minden egyes dolgozó anyagi érdekeivel. Amellett, hogy következetesen megvalósítsuk azt az elvet, amely szerint a dolgozóknak anyagilag érdekelve kell lenniük munkájuk eredményében, társadalmunkban erkölcsi ösztönzők is működnek, amelyek arra serkentik a dolgozókat, hogy munkájukban jobb eredményekre törekedjenek. A kommunista építés feladatainak megértése, e feladatok gyorsabb megoldására irányuló törekvés a tömegek versenyét, a munkához való kommunista viszonyulás széles körű népi mozgalmát eredményezi. Ez, elvtársak, hatalmas erő, amely meggyorsítja országunk fejlődését a kommunizmus felé. Országunknak egyre több élelmiszerre és nyersanyagra van szüksége. E szükségletek növekedése parancsolóan azt a feladatot állítja elénk, hogy le kell küzdeni a mezőgazdasági termelés elmaradottságát. Továbbra is növelni kell a befektetéseket a mezőgazdaságba, és a mezőgazdaságot gépekkel, műtrágyával ellátó iparágakba. Különösen nagy jelentőségű a kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltsége elvének teljesebb kihasználása. Nem szavakban, hanem ténylegesen kell több jogot biztosítani a kolhozoknak és a szovhozoknak közösségi termelésük megszervezésében és termelési terveik kidolgozásában. Helytelen lenne semmibe venni azokat a lehetőségeket, amelyek a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak háztáji gazdaságában rejlenek e dolgozók saját szükségleteinek fedezése szempontjából. Az utóbbi években e téren indokolatlan korlátozásokat vezettek be, jóllehet még nem értek meg a gazdasági feltételek egy ilyen lépéshez. Most hatálytalanítottuk az emiitett korlátozásokat. A szovjet emberek jövedelmének növekedése alapján fokozódik a kereslet a közszükségleti cikkek iránt, egyre nagyobb igényeket támasztanak a közszükségleti cikkek minősége és sokfélesége iránt. Számolnunk kell ezzel, ki kell használnunk a tudományos és műszaki haladás összes lehetőségeit és vívmányait a tömegtermelés továbbfeljesztésére és a fogyasztási cikkek olcsóbbá tételére. Országunkban továbbra is széles vonalon folyik a lakásépítés, javulnak a dolgozók lakásviszonyai.

1 Ezekről pártunk és kormányunk állandóan gondoskodik. Indokolatlanul kevés figyelmet szenteltek eddig a kereskedelemnek és a lakosságnak szóló szolgáltatásoknak. Márpedig ezek azok a fontos népgazdasági ágak, amelyeknek a kapcsolatuk közvetlen a dolgozók tömegeivel. Nagy anyagi eszközöket fordítunk a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésére. Ezeket az eszközöket azonban ésszerűen kell felhasználni. A lakosságot jobban, kulturáltabban kell kiszolgálni. Meg kell változtatni, elvtársak, a szolgáltatásokkal és ezsk dolgozóival szemben jelenleg fennálló felfogást. Ezek mind elsőrendű feladatok. Természetesen nem merítik ki teljesen azt, amit gazdasági téren tennünk kell. Mégis az a meggyőződésünk, hogy e feladatok megoldása elengedhetetlenül szükséges pártunk programjának teljesítéséhez. Elvtársak! A kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése, a kommunista társadalmi viszonyok kialakítása., az ember személyiségének sokoldalú kibontakoztatása lehetetlen a tömegek alkotó kezdeményezésének minden vonalon megmutatkozó fellendülése nélkül, a szocialista demokrácia kifejlesztése nélkül. Lenin azt tanította, hogy az űj társadalmat csak akkor lehet felépíteni, ha a dolgozók tömegei maguk építik az államot, az új gazdaságot. E lenini irányvonal megvalósítására törekedve pártunk jelentős munkát végzett. Rendszerint széles körű jogokat és politikai szabadságjogokat biztosít a dolgozóknak. A párt és az állam éberen őrködik e jogok fölött, szigorúan betartja és betartatja a szocialista törvényességet. Kötelességünk, hogy határozottan küzdiünk a bürokratizmus és az üres fellengzősség ellen, síkra szálljunk azért, hogy valamennyi dolgozó fő célját a nép szolgálatában lássa. Mérhetetlenül megnőtt nálunk a munkások és parasztok politikai öntudata és szakképzettsége, a szovjet értelmiség ideológiai érettsége és alkotó ereje. A szovjet hatalom éveiben országunkban a szakemberek óriási hadserege jött létre, amelynek tagjai tökéletesen értik dolgukat, és odaadó hívei a kommunizmus eszméinek. Meg kell becsülni ezeket az embereket, ismereteikre és tapasztalataikra kell támaszkodni. Bátrabban közülük a legjobbakat kell kiemelni és vezető funkciókba állítani. Népünk büszkesége a szovjet Ifjúság, amelynek neveléséért és képzéséért nem kímélünk se erőt se fáradságot, és amely tevékenyen vesz részt a kommunizmus építésében. A kommunizmus építése minden szovjet embertől — munkásoktól, a mezőgazdaság dolgozóitól, a szovjet értelmiségtől — maximális energiát, kezdeményezést és öntudatot követel. Minden egyes szovjet ember polgári kötelessége, hogy becsületesen dolgozzék a közjóért, a társadalom és az állam érdekeit saját érdekének tekintse, szigorúan megtartsa az állami és társadalmi fegyelmet, magas felelősségérzettel, ke^deményezőképességgel és aktivitással rendelkezzék. Életünkben nincs nemesebb és magasztosabb ügy, mint a szocialista hazánk, a nagy október hazájának szolgálata. Október zászlaja—a békéért és a szocializmusért folytatott harc zászlaja Elvtársak! A világ első szocialista államának megszületése nemzetközi viszonylatban új politika megszületését jelentette. Szocializmust, békét, szabadságot, a népeknek! — ezeket a jelszókat írta zászlaira október. A kommunista párt az egész szovjet nép híve az októberi forradalom ügyének és eszméinek. I A szovjet állam külpolitikáját annak szocialista jellege, a pártunk és népünk által kitűzött nemes célok és feladatok irányítják. Ezt a politikát a nagy Lenin alapozta meg. Ma a békéért, demokráciáért, nemzeti függetlenségéért és a szocializmusért folytatott harc frontja! minden kontinensen végighúzódnak, s az Imperializmus egyik állást a másik után adja fel. Ennek a harcnak legfontosabb vívmánya a szocializmus világrendszerének létrejötte, s abban rejlik a világ forradalmi átalakulásának egyik legfontosabb eredménye, amit október indított el. A Szovjetunió Kommunista Pártját és az egész szovjet népet a szocialista országokkal fennálló kapcsolataiban a szocialista nemzetköziség elvei, a testvéri barátság, együttműködés, a kölcsönös segítség megerősítésére irányuló törekvés vezérli az egyes országok teljes egyenjogúságának, önállóságának és az érdekek helyes összeegyeztetésének alapján, az egész baráti közösség érdekeinek megfelelően. A szovjet ország fennállásának 47. évfordulóját ünnepli. Más szocialista országok ebben az évbe

n huszadik, vagy huszonötödik évfordulójukat ünneplik. A hősi Kuba csupán nemrégiben lépett a szocialista útra. Mélységes meggyőződésünk, hogy a történelem naptárában új fontos dátumok jelennek meg, amelyek azt jelzik majd, hogy újabb országok és népek léptek be a mi közös szocialista családunkba. A szocialista építés bármilyen szakaszában legyen is egyik vagy másik ország, a szocialista világrendszer szabad egyenjogú népének társadalmi, gazdasági és politikai baráti közösségébe tartozik. Még 1920-ban, az Imperialista igát levetett különféle népek dolgozóinak testvéri szövetsége útját kijelölve V. I. Lenin rámutatott annak szükségességére, hogy ez a népek közti kapcsolatokat a legteljesebb bizalom, a testvéri egység világos tudatossága, a teljesen önkéntes egyetértés alapján kell építeni. „Az Ilyen szövetséget — írta V. I. Lenin — nem lehet egyszerre megvalósítani: érdekében Igen nagy türelemmel és óvatossággal kell eljárni, hogy ne ártsanak az ügynek, hogy ne keltsenek bizalmatlanságot, hogy eloszlassák azt a bizalmatlanságot, amelyet a földbirtokosok és kapitalisták Igájának évszázadai hagytak hátra..." (Lenin Műveinek 40. kötete, 43. oldal.) A szocializmus a világrendszert alkotó szuverén államok kapcsolataiban ennek a lenini végakaratnak a megvalósítása még nagyobb jelentőséget nyer. Megvan minden objektív feltétel ahhoz, hogy a szocialista országok baráti közössége egyre jobban erősödjék. Népeinket az alapvető érdekek közössége egyesíti, nálunk egy típusú gazdasági alap van — a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Nálunk egytípusú államrendszer van — a munkásosztály vezette nép hatalma. Egy az ideológiánk — a marxizmus—leninizmus. Közösek az érdekeink a biztonság fenntartásában, a népek békéjének és biztonságának védelmében, a forradalmi vívmányoknak az imperialista beavatkozásoktól való megvédésében. Egyetlen nagy célunk van — a kommunizmus. Természetesen az egyes szocialista országok figyelemmel kisérik az új társadalom más országokban folyó építésének tapasztalatait. Egyúttal úgy véljük, helytelen lenne egyik vagy másik pártnak és országnak a tapasztalatát más pártokra és országokra ráerőszakolni. A szocialista építés ilyen vagy olyan módszereinek, formáinak, eszközeinek megválasztása minden egyes nép szuverén joga. Mi abból Indulunk ki, hogy a szocializmus építésének útjait illető sajátosságok semmilyen mértékben sem akadályozhatják a testvéri szocialista országok barát! kapcsolatainak fejlesztését. A szocialista építőmunka konkrét kérdéseiben vallott álláspontok helyességét véleményünk szerint a gyakorlatnak, az új társadalom építésében elért eredmények hatékonyságának kell eldöntenie. Nagy és hatalmas családot alkotnak a szocialista államok, amelyek örökre búcsút vettek a kapitalizmustól, és új, boldog életet biztosítanak a dolgozó emberek számára. A szocializmus világa Európa és Ázsia beláthatatlan térségein sok ezer km-re terjed ki. Létrejött a szocializmus erődje az afrikai földrészen is. A szocializmus lelkesítő példaként áll sok afrikai nép előtt. Napról napra egyre erősebb, egyre kézzelfoghatóbb az a befolyás, amelyet a szocialista világ gyakorol az emberiség egész történelmi fejlődésére. Elvtársak! Hadd jelentsem ki erről az ünnepi emelvényről a minden szovjet ember szivének oly kedves nagy nap előestéjén: a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormányunk szent kötelességének tartja, hogy mindent elkövessen a szocialista országok egységének megszilárdításáért, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség alapján. Ezt követeli a szocializmus és a kommunizmus lehető legsikeresebb építése valamennyi országban, de ezt követeli közös nagy ügyünk világméretű győzelme is. Erősödjék hát a szocialista országok barátsága és egybeforrottsága! Elvtársak! Pártunk vallotta és vallja, hogy változatlanul támogatja az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeknek az imperializmus és a gyarmati rendszer minden formája elle

n vívott nemzeti felszabadító küzdelmét. Az SZKP — amint erre pártunk programja is rámutat — nemzetközi politikája egyik sarkkövének tekinti a gyarmati és félgyarmati igát lerázó népekkel kötött testvéri szövetségét. Az októberi forracjalom felébresztette a népek nemzeti öntudatát, s példátlan lendületet adott az idegen uralom ellen folytatott küzdelmüknek. V. I. Lenin előre látta, hogy „a szocialista forradalom nem csupán és nem is főleg az egyes országok forradalmi proletárjainak saját burzsoáziájuk elleni harca lesz, — nem, ez a forradalom az Imperializmus által elnyomott valamennyi gyarmat és ország harca lesz, minden függő ország küzdelme a nemzetközi imperializmus ellen. (30. kötet, 138. oldal, oroszul)." Ma már mindenki látja, hogy a történelem e tekintetben is Lenin meglátása szerint alakul. Ha egybevetjük a világ két politikai térképét — az 1917 októberi és a mai térképet — akkor szemünk előtt már az első pillantásra teljes élességgel feltűnnek azok a kolosszális változások, amelyek bolygónkon e történelmi Időszak alatt mentek végbe. Az első térképen csaknem egész Ázsia és Afrika a gyarmati hatalmak színeivel van bemázolva. Ma már e kontinenseken csaknem 60 ország fölött szuverén országok zászlai lobognak. Ml jól megértjük a felszabadult népek érzéseit és óhajalt, azt a törekvésüket, hogy megszilárdítsák függetlenségüket, s győzelemre vigyék az imperializmus és a gyarmati rendszer elleni küzdelmüket. Az imperialisták nem csekély erőfeszítéseket lesznek, hogy külön-külön mederbe tereljék az egyetlen forradalmi áradatba egybefolyó szocializmust és nemzeti felszabadító mozgalmat. Ám a fiatal nemzeti államok népei egyre jobban felismerik, hol keressék valódi, megbízható barátaikat, és hol vannak azok a rosszakaróik, akik gyarmatosító céljaikat álcázzák. A szovjet embereknek őszinte örömöt szerez az, hogy a világpolitikában fokozódik a gyarmati béklyók alól felszabadult országok szerepe. Az el nem kötelezett országok nemrég befejeződött kairói értekezlete szemléltetően megmutatta eltökéltségüket, hogy végezzenek a gyarmati rendszer minden formájával, megőrizzék és tartóssá tegyék a békét, megszilárdítsák az imperializmus ellen küzdő erők egységét. Mi egyek vagyunk az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal abban a meggyőződésben, hogy el kell törölni a föld színéről az utolsó gyarmati rezsimeket is. Mindenütt, ahol kibontakozik a népek haŕca a külföldi imperialista beavatkozás ellen — Cipruson és Kongóban, Délkelet-Ázsiában és az Arábiai félszigeten, LatinAmerika országaiban — a népek látják, és a gyakorlatban ls érzékelik, hogy mi támogatjuk a nemzeti és társadalmi felszabadításért vívott igazságos harcukat. A népek felszabadításának kezdetét jelentő október! forradalom napián mi kijelentjük: Legyen örökké a múlté a kolonializmus gyalázata, éljen minden nép szabadsága és függetlensége! A Szovjetunió folytatta és folytatja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini politikáját. Ennek az a célja, hogy elhárítsuk a termonukleáris világháborút, az államok közötti vitás kérdéseket tárgyalások útján oldják msg, tiszteljék minden népnek azt a jogát, hogy önállóan válassza meg a neki tetsző társadalmi és állami rendszert, önállóan oldja meg az országa belső fejlődésével kapcsolatos kérdéseket. A békés együttélés politikája alapot ad az országok kölcsönös megértésére és kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésére, függetlenül a társadalmi rendszerekben mutatkozó különbségektől. A békés együttélés légköre ugyanakkor elősegíti a felszabadító harc sikerét, a népek forradalmi feladatainak megvalósulását. A szovjet emberek forrón óhajtják, hogy tovább enyhüljön a nemzetközi feszültség, hogy megoldódjanak azok az alapvető nemzetközi problémák, amelyektől a béke biztosítása, a népek biztonsága függ. Államunk azért száll síkra, hogy lépésről lépésre rendezzük a megoldatlan problémákat, megszilárdítsuk a békét. A Szovjetunió eddig is, most is állást foglal a fegyverkezési hajsza megszüntetése mellett, a leszerelési egyezmény megkötéséért. Az Imperialista hatalmak politikája arra kényszeri tette hazánkat, hogy erőfeszíté| seinek összpontosításával nagyerejű rakéta- és nukleáris fegyvert teremtsünk, hogy az megbízhatóan garantálja saját biztonságunkat ls, de barátaink és szövetségeseink biztonságát is. Mi azonba

n hajlandók vagyunk felszámolni a nukleáris fegyvereket — sőt minden fegyvert —, ha ebbe más államok is beleegyeznek. Szívósan harcolunk az általános és teljes leszerelésért, de olyan Intézkedésekért is síkra szállunk, amelyek — legalább kezdetben — korlátozzák a fegyverkezési hajszát. Mi természetesen olyan egyezmények mellett is állást foglalunk, amelyek — mint a moszkvai atomcsend-szerződés — korlátozzák a nukleáris fegyverek további tökéletesítésének lehetőségeit. Különböző javaslatok születtek arra nézve, hogy a leszerelés, mely vonatkozását kell jelenleg elsőrendűnek tekinteni, vagy hogy milyen t>szszetételben és milyen szinten kell tárgyalni. Ami a Szovjetuniót illeti, véleményünk szerint az a legfontosabb, hogy előbbre jusson a leszerelés ügye és kézzelfogható eredmények szülessenek. A világon bizonytalanságot keltő megoldatlan problémákhoz tartozik az európai biztonság és a németországi békés rendezés problémája. Az európai biztonság szavatolása elsősorban azt jelenti, hogy sutba kell dobni a revansista doktrínákat és koncepciókat, el kell ismerni az Európa közepén kialakult helyzetet, azt a mindenki számára nyilvánvaló tényt, hogy két német állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Nincs és nem Is lehet más alap az európai béke biztosítására. Eddig ls, most is szót emelünk a NATO' „többoldalú erői" megteremtésének tervei ellen, mert ezek megnyitnák a nyugatnémet Bundeswehr előtt a nukleáris fegyverekhez vezető utat, síkra szállunk a nukleáris fegyverek további elterjesztése ellen. Semmiféle idegen beavatkozást más népek és országok belügyeibe! — ez a Szovjetunió szilárd és világos álláspontja. Mindenki ismeri azokat az Intrikákat, provokációkat ós összeesküvéseket, amelyeket szakadatlanul szőnek a forradalmi Kuba ellen, a kubai nép azon joga ellen, hogy a maga módján rendezze be saját életét. A Kuba elleni kirohanások jogos felháborodást keltenek, s Ideje, hogy ezeknek véget vessenek. El a kezekkel a kubai forradalomtól! — ezt követeli a szovjet nép, ezt követeli a föld minden becsületes embere. Eddig is azon voltunk, most Is azon vagyunk, hogy Tajwan újra egyesülhessen hazájával, a Kínai Népköztársasággal. Erélyesen elítéljük a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen Intézett provokációkat. Üdvözöljük DélVietnam bátor népét, amely hősi felszabadító harcát vívja a korrupt népellenes rezsim és az amerikai Imperializmus fegyveres beavatkozása ellen hazája békés újraegyesítéséért. Üdvözöljük Dél-Korea bátor népét, amely küzd az amerikai csapatok kivonásáért hazájának békés újraegyesítéséért. E népek harca mélységesen Igazságos küzdelem, s a győzelem az övék lesz. A ml politikánk: minden országgal a jó kapcsolatok és kölcsönösen előnyös együttműködés politikája, s évről évre javulnak kapcsolataink azokkal az országokká), amelyek óhajukat erre nyilvánítják. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az üzleti kapcsolatok fejlesztésének, a főbb tőkés országokkal való kapcsolataink erősítésének. A Szovjetunió hajlandó fejleszteni a szovjet—amerikai kapcsolatokat népeink érdekéljen, a béke megszilárdításának érdekében. A napokban hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt kötöttünk Franciaországgal. Mi szívesen fogadnánk más tőkés országok hajlandóságát is, hogy bővítsék a hozzánk fűződő kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolataikat. Kétségkívül kínálkoznak lehetőségek arra, hogy továbbfejlesszük kapcsolatainkat Angliával, Olaszországgal, a Német Szövetségi Köztársasággal, Japánnal és más államokkal. A békés együttélés politikájának megvalósításában a szocialista közösség országainak erejére támaszkodunk, egyszersmind a független államok és az összes békeszerető erők békevédelm! akcióira is építünk. A nagy néptömegek minden országban a béke megszilárdítását és a nemzetközi együttműködés fejlesztését követelik. A minapi amerikai választások meggyőzően mutatták, hogy az amerikai nép többsége is szívügyének tekinti a béke érdekeit, torkig van a hidegháborúval. Az amerikai ultrák veresége jó lecke a kalandorpolitika, a reakció minden hívének okulására. Hagyományos és változatlan az az Irányvonalunk, hogy jószomszédságot és baráti kapcsolatot tartsunk fenn Indiával, Finnországgal, Afganisztánnal, Iránnal, Törökországgal, a skandináv országokkal és a Szovjetunió többi szomszédaival. A jelenlegi nemzetközi helyzetben — annak minden bonyolult és ellentmondásos Irányzatával — számunkra vezércsillagként mutatják ez utat a külpolitika lenini elvei. Ez a politika következetes az elvi álláspontok védelmében, mélységesen felelősségteljes a népek sorsát érintő legfontosabb világpolitikai kérdésekben, hajlandó tárgyalásokra és megegyezésekre, rugalmas a gyakorlati kérdések megoldásában. Pártunk — mint a többi marxistaleninista párt — abból indul ki, hogy a jelenlegi feltételek között nem elkerülhetetlen a világháború. Mély meggyőződésünk, hogy a világháborút el lehet hárítani a szocialista államok, a nemzetközi munkásosztály, a gyarmati igától megszabadult népek és a békét védő öszszes egyéb erők közös harcával. A világbékét lehet biztosítani. Ám sohasem feledkezzünk meg arról, hogy a világon működnek agreszszív erők ls. Ezek érdeke, hogy fehér izzásba hozzák a nemzetköz! légkört. Nemzetközi válságok kialakítása, a fegyverkezési hajsza fokozása, a világ háborúba taszítása — minden olyasmi, amiből közvetlen hasznot akarnak húzni. A népek csaknem mindennap kénytelenek beleütközni ezeknek az erőknek a tevékenységébe. A Szovjetunió éppen ezért nem veszíti el éberségét. Hatalmas fegyvereink vannak. Ezek garantálják a Szovjetunió és a több! szocialista ország biztonságát. Mindaddig, amíg nem jön létre a leszerelésről szóló egyezmény, magas színien tartjuk védelmi készségünket. A kommunizmus nagy vívmányait őrzik a ml bátor és dicső fegyveres erőink. Kipróbált hadvezérek és korszerűen jól kiképzett tisztek állnak fegyveres erőink élén. Hadseregünk a béke hadserege. A szovjet nép szereti, és gondoskodással övezi hadseregét. Dicső hadseregünk pedig híven szolgálja népét, éberen őrzi a nép alkotó munkáját. Becsület és dicsőség a szovjet fegyveres erőknek! Következetes és változatlan a Szovjetunió általános külpolitikai Irányvonala. Ezt pártunk legutóbbi kong(Folytatás az S. oldalon) üj SZÖ 4 * 1964. november %, V,