Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-27 / 330. szám, péntek

Űj módszerek o dolgozók munkaiskolójóbon a Nagyíödémesi Állami Gazdaságban A mezőgazdasági termelés Idény­jellege miatt az üzemi munkaiskolák a mezőgazdaságban általában a téli Időszakban folynak. Nemsokára a naptár szerint is bekövetkezik ez az évszak, ezért nem árt, ha már most foglalkozunk az üzemi munkaiskolák­kal, illetve az előkészületekkel. Az alábbiakban a Nagyfödémesi Ál­lami gazdaság előkészületeiről számo­lunk be. A gazdaság üzemi iskolájá­nak módszertervezete néhány olyan új vonást tartalmaz, amellyel érdemes foglalkozni, bárhol tanulhatnak belő­le. Az 1964—65-ös iskolaévben a Nagy­födémesi Állami Gazdaságban először alkalmazzák a különféle termelést ágak szerinti szakmai nevelést. Az új módszereket a gazdaság vezetősége — a Központi Szakszervezeti Tanács irányelvei alapján — azért vezeti be, mert az eddigi Iskolázások többé­kevésbé formálisak voltak és nem já­rultak hozzá a dolgozók szakképzé­séhez. Az új oktatási módszer alapformá­ja továbbra is az üzemi munkaiskola, ám alapjában megváltozik a tananyag előadásának módszere. Megszűnnek az évről évre ismétlődő általános elő­adássorozatok, helyettük célszerű tanfolyamok nyílnak az egyes mun­kaszakaszok és munkabeosztás sze­rint. A tananyag magvát ezentúl nem a közismert alapismeretek képezik. Az előadások túlnyomó részben a legújabb ismeretek elsajátítását cé­lozzák. A jövőben a traktoros nem lesz kénytelen végighallgatni a szar­vasmarhatenyésztés alapelveit, és fordítva, a fejőgulyás nem fogja ta­nulni a traktor gépszerkezetét. Az egyes munkaszakaszokon dolgozók a munkájuk tartalmának megfelelő elő­adásokat látogatnak. Az általános ér­dekű előadásokat természetesen ez­után is közösen tartják. Az új elvek szerint a növénytérfhesztésben dol­gozók közül külön tanfolyamra jár­nak majd a traktorosok, a kocsisok, a gyalogmunkások, továbbá a zöldség­termesztők, a gyümölcskertészet és a szőlészet dolgozói. Az állattenyész­tésben alkalmazottakat még szűkebb szaktanfolyamokba sorolják. Az idén először szerveznek tanfolyamot az öntözőcsoportok számára, amelyet az TÖRVÉNYMAGYARÁZATUNK AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV a vásárló érdekeit is védi Az új Polgári Törvénykönyv értel­mében a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások maradéktalan elvégzéséért, továbbá a közszükségleti árucikkek minőségéért kötelesek a közszolgál­tatást üzemek és az üzletek szavatos­ságot vállalni. A korábbi gyakorlattól eltérően — amikor csak bizonyos áruért és szolgáltatásokért vállaltak kezességet — az új intézkedés sze­rint a közszolgáltatási üzemek és az üzletek, illetve meghatározott esetek­ben közvetlenül a termelőüzemek, kötelesek minden egyes áruért és el­végzett szolgáltatásért kezességet vállalni. Természetesen a szavatossági határidő az áru és a szolgáltatás mi­nősége, valamint egyéb meghatározók szerint változó. Hat hónapnál hosz­szabb kezességet csak meghatározott áruért váltóinak. Itt jegyezzük meg, hogy az olyan él el m i szere Ilike Ŕ'et, amelyek felhasználhatóságát szavatos­sági határidőhöz kötik, csak a meg­adott határidőig szabad árusítani. A kezességi határidő lejárta után a vevő az árut nem köteles átvenni, de ha ezt figyelmetlenségből, vagy más okokból mégis megtette, még a cso­magolás felbontása után ls reklamál­hat a kereskedelem pedig köteles a hibás árut megtéríteni pénzben, eset­leg teljes értékű áruval pótolni, min­dig a vásárló kívánsága szerint. Az új Polgári Törvénykönyv megje­lenése előtt a kereskedelem csak szavatossági lappal ellátott áruért vállalt felelősséget. Az új Polgári Törvénykönyv azonban a szavatossá­got azokra az árucikkekre is kiter­jeszti, amelyeknek nincs szavatossági lapjuk. Kicserélhető minden olyan árucikk is, amelynek hibája javítással, alkatrész cserével vagy más úton eltávolítható. Ha a hiba orvosolható, a fogyasztónak joga van a javítást díjmentesen, időben és a legjobb mi­nőségben megkövetelni. Ha a hibás iparcikket a vevő még használat előtt reklamálja, javítás helyett jogosan kérheti az árucikk vagy a hibás al­katrész kicserélését. Az új Polgári Törvénykönyv a ház­hoz szállított és minden meghatáro­zott helyre megrendelt árura is ki­terjeszti a szállítási veszteségekből adódó szavatosságot. Ez annyit jelent, hogy az áruért a vásárlót addig, amíg azt át nem vetie. semmi felelősség nem terheli. A régebbi előírások ér­telmében az áruvételi szerződés meg­kötésével a vevőt terhelte az áru szállításánál előforduló esetleges veszteség is. A hibás árut a vevőnek abban az üzletben kell reklamálnia, amelyben az árut vette. Ha a szavatossági la­pon különreklamációs vagy javítóhe­lyet határoznak meg, az áru minősé­gére vonatkoztatott panaszokat ott keli érvényesíteni. Az új Polgári Tör­vénykönyv kimondja, hogy a vevő a távoleső iizlet aelyett a közelebbi ja­vítóhelyen is reklamálhat. A szavatos­sági idő lejárta után a reklamációt nem veszik figyelembe. Az új Polgári Törvénykönyv fentebb vázolt rendelkezései a vásárlók érde­keit fokozottabb mértékben biztosít­ják. J. B. számadatok ui ŕ 11 M F :< A következő hét filmműsorán három érdekes alkotás szerepel. Eisflként kell megemlítenünk Branko Bauer jugoszláv rendező díjnyertes filmjét. SZEMTŐL SZEMBE Témáját a mai életből vette, a kommunisták kölcsönös viszonyáról, az egészséges pártos, lenini szellem győzelméről szól. Nagyon jó lélekrajzzal eleveníti meg egy gyár légkörét, amelyben a harc két régi elvtárs között: az igazgató és Milun Koprivlca érdemes régi munkás, közéleti személyiség között dúl. Koprlvica bírálja az igazgató — különben régi becsületes har­cos — diktátori módszereit. A gyár kommunistái csak akkor döbbennek rá, hogy igazgatójuk helytelen módszereket alkalmazott, amikor mindenáron el akarja érni Koprivica kizárását a pártból. Erről szól a film, amelyet ta­valy a X. pulai filmfesztiválon nagydíjjal tüntettek kl, s részt vett az idei Karlovy Vary-i fesztiválon. Antonio Isasi Issasmendi francia, spanyol és olasz koprodukcióban ké­szült filmje, a SCARAMOUCHE a kései lovagvilág álromantikáját Idézi, a hasonló koprodukcióban ké­szült úgynevezett történelmi filmek sorozatához tartozik. A látványos, kosztümös jelenetek, az izgalmas epizódok vonzzák a látogatókat, a tar­talom azonban silány. A régi felújítások közül most ismét Vlasta Buriant láthatja viszont a kö­zönség afféle Münchausen-változatban. A rendkívül népszerű komikus egyé­niségével, feledhetetlen játékstílusával örök kedvence marad a filmkedve­lőknek. Az új filmek között érdeklődésre tarthat számot a'Galápagos című NSZK-film, mely a Csendes-óceáni szigetcsoportok állatvilágát mutatja be. A film az 1962-es berlini fesztiválon nagydíjat nyert. A dokumentumfilm útkeresése A dokumentum- és rövid filmek VII. nemzetközi fesztiválján Lipcsében az volt a legértékesebb — és a fesztiválo­kon ezt kellene a leginkább értékel­nünk —, hogy rövid idő alatt sok filmet láthattunk és összehasonlításukkal kö­vetkeztetéseket vonhatunk le a rövid film mai helyzetéről. Természetesen már maga az jelentős, hogy egy helyen összejöttek a dokumentum- és rövid film legkiemelkedőbb alkotói. Nem azért, hogy a fesztivál tekintélyét emeljék, hanem, hogy jelenlétükkel ösztönözzék a vitát és befolyásolják a legifjabb nemzedéket. A rendezőség a fesztivál alkalmából monográfia-gyűj­teményt is kiadott, amely kiváló se­gédanyagnak bizonyult. A lipcsei fesztivál a szociális-politi­kai dokumentumfilmekre fektette a fősúlyt. Győzött a hiteles valóság. A mesterkélt, képeslap-gyűjteményhez hasonló stílusú filmek mosolyt váltot­tak kj. Természetesen a vásznon sok féle módon lehet ábrázolni az embert és világot, tényleges időszerű problémái­val. Az a tény, hogy tavaly, Marker Gyönyörű május című filmje nyerte a nagydíjat, az idén számos interjúszerű filmet vonzott Lipcsébe. A szerzők ter­mészetesen úgy vélték, hogy ez a for­ma könnyű, és kényelmes. Csakhogy éppen ez a forma a tehetségek próba­kövévé vált. Marker kiemelkedő alko­tása ugyanis rögtönzésnek hathat, ám a valóságban szilárd koncepciója van, szerkezetileg a legaprólékosabban ki­dolgozott, míg követőinél gyakran ta­lálkoztunk tanácstalansággal, kínos helyzetekkel. Ha a filmnek nincs köz­ponti gondolata, amiért keményen és következetesen harcolhatna, ha nincs csattanója, ami ezt még jobban kihang­súlyozza, a kamera előtti beszélgeté­sek formálisak és unalmasak lesznek. Ha ezen felül a film még a szakmai tapasztalatot és biztonságot is nélkü­lözi, az eredmény bizony szánalmas. Az eszmecsere módját jól alkalmaz­ták a Bagnoló-falu a vörös és fekete között cimű nyugatnémet dokumentum­filmben és a Szeretet nélküli gyerme­kek című csehszlovák tudományos­népszerű filmben. E két film körül volt a legtöbb vita a fesztiválon. A Bag­noló egy ötezer lakosú olasz városká­ról szól, ahol a kommunisták vannak többségben és éles harc dúl az embe­rért és nézeteiért a pap által képviselt jobboldal és a baloldal között. A film teljes nyíltsággal, konkrét eseteken és helyzeteken kiválóan mutatja be ezt problematikát. Néha azonban különösen haladónak mutatkozik az a módszer, amely pusz­tán a valóság passzív feljegyzésével dolgozik, kompozíciós irányzat nélkül. Nem állíthatjuk, hogy ez minden esetben érdektelen vagy haszontalan munka. Mégis helyesnek vélem, hogy a fesztiválon az ilyen nyers munkát dokumentációnak nevezték. Ugyanis a dokumentáció és a dokumentumfilm között vitathatatlan különbség van. Az ilyen dokumentációt jól lehet alkal­mazni a televízióban. Ha mindeddig a dokumentumfilm­forgatás módjáról beszélek, természe­tes, hogy az alkalmazott módnak össz­hangban Kell lennie a tartalommal. Ugyanis rendkívül groteszkül hat, ha a szubjektív kamerát, vagy más va­rázsszert kimondottan klasszikus, se­matikusan feldolgozott témánál alkal­mazzák. Számtalan szerző viszont té­vesen azt tartja, hogy a rövid film annál jobb, minél hosszabb. AzUtletek és a humor még mindig roppant érté­kesek. További gondolatok is felmerültek a fesztivál vége felé. Például sok vitára adott alkalmat a Corps profond című francia népszerű-tudományos film, ahol a kamera az emberi test mélyébe hatolt. Figyelemre méltó haladásról tanúskodtak az Ázsia és Afrika néhány országának alkotásai. így például mindkét indiai film, valamint a mon­gol, marokkói és mások. A fesztivál jelentőségét sajnos erő­sen gyengítette a zsűri döntése, egy­részt azáltal, hogy aránytalanul sok dijat osztott ki és így az átlagos, sőt a gyengébb filmek díjazásával felap­rózta az értékeket, másrészt pedig az­által, hogy nem vette figyelembe azo­kat a filmeket, amelyek a szakmai viták és a nézők érdeklődésének kö­zéppontjában állottak, s így megsértet­te a kritériumok stabilitását, márpe­dig ez a verseny ilyen ambíciók nélkül elképzelhetetlen. J. S. Énekkari kultúránkért Ráeszmélnek? Intézkednek? Az egész világon hasonló a mére­tük, színük, jelentőségük. Leginkább államférfiakról, Írókról, hadvezérekről, esetleg költőkről kap­ják elnevezésüket, de előfordul, hogy nevezetes eseményről, vagy évfordu­lóról is. Nálunk leggyakrabban Lenin, Gcrkij, Hviezdoslav, Smetana, Komen­ský nevét viselik, Franciaországban nyilván Napóleonét, Pasteurét, Zoláét, Magyarországon Kossuthét vagy Pető­fiét. Nincs kizárva, hogy Rióban Pe­lének vagy Garrinchának is van már uicajelző névtáblája. A kis névtáblák ugyanis megbecsü­lést, tiszteletet, hálát jelképeznek. Azért gondozzák, azért ls tartják mindenhol becsben őket. Tán csak Košice kivétel. Ott búsla­kodnak gondozatlanul, sárosan, nem­egyszer vakolat burka alatt. Nincs aki törődjön velük, aki időnként meg­tisztítaná, lemosná őket. Ha fcsak olykor-olykor egy hirtelen jött zá­por ... Többnyire siralmas állapotban van­nak. Puskin, Urx, Šverma, Gottwald neveit, — ember legyen a talpán — aki elolvassa ... Rövidesen megünnepeljük Košice felszabadításának 20. évfordulóját. Bi­zonyára sok Idegen, jelentős szemé­lyiség látogat majd el Kelet-Szlová­kiába. Ráeszmélnek addig az illetékesek, íogy ilyen „csekélység" ls fokmérője a város kulturális fejlettségének? Ráeszmélnek? Iintézkednek? (tä) Vádoló Haláleset... súlyos testi sérülés... Még leírni is nehéz e megdöbbentően súlyos szavakat. A balesetek száma azonban — főleg a mezőgazdaságban — emelkedő Irányzatot mutat. A gép­kezelők, traktorosok, állatgondozók és a vegyszerekkel dolgozók figyel­men kíviil hagyják a biztonsági In­tézkedéseket, nem tartják be a közúti forgalom előírásait. A következmény? Az év elejétől november derekáig — csupán a mezőgazdaságban — 120 dolgozó, köztük sok családapa, ifjú­munkás veszítette életét. Megdöbben­tő számadatai ezek a következetlen­ségnek, az emberek felületességének. A traktorosok nem tartják be a közlekedési szabályokat, vétenek a munkabiztonsági intézkedések ellen. Sok esetben a felületes karbantartás is halálos kimenetelű balesetet okoz. A komáromi járásban például a fo­lyó év legutóbbi három havában több mint 51 közúti baleset történt. Három személy életét vesztette, 27-en Sú­lyos, 26-an pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Az anyagi kár meghalad­ja a 66 000 koronát. Rosszabb a helyzet a nyitral járás­ban, ahol az említett időszakban kö­zel 90 baleset. történt s több inint 130 000 korona kár keletkezett, 8 em ber pedig életével fizetett az előírá­sok megkerüléséért. Szemléltetéskép­pen csak egy ártatlannak látszó esetet említünk: S. H., a gergelyfalusi szö­Öntözéses Gazdálkodás Kísérleti In­tézetének dolgozói vezetnek. Az eddigi gyakorlattól eltérően az előadások zömét idegen előadók, fő­leg a kísérleti Intézetek dolgozói tart­ják. Beigazolódott ugyanis, hogy a helybeli szakemberek előadásai nem vonzzák úgy a dolgozókat, mint a tu­dományos dolgozóké. Az oktatás ke­retén belül rendszeres tanulmányi látogatásokat szerveznek a kísérleti intézetekbe és célgazdaságokba. Eddig általában az a téves nézet uralkodott a legtöbb helyen, hogy az üzemi munkaiskolát elég csupán kö­telességből „végigülni". Ezt a hiedel­met az a rossz módszer szülte, hogy sok helyen nem tulajdonítottak külö­nösebb figyelmet az - üzemi iskolák szervezésének. Aztá , mikor elérke­zett az Iskolázás Ideje, hirtelenében összeverbuválták a hallgatóságot. Te­gyük még hozzá, az előadások ala­csony színvonala ls közrejátszott ab­ban, hogy a mezőgazdasági dolgozók kevés érdeklődést tanúsítottak a mun­kaiskolák Iránt. A Nagyfödémesi Állami Gazdaság­ban úgy akarják leküzdeni ezt a lát­szólagos közönyt, hogy a közeljövő­ben induló munkaiskolában teljesen érvényre juttatják az önkéntesség el­vét. Csupán a munkabiztonsággal fog­lalkozó előadásokat teszik kötelezővé. Hogy a színvonalas előadások Iránt érdeklődnek, arról tanúskodik a nagy­födémesi és pusztafödémesi gépjaví­tók esete, akik kérik, hogy újra szer­vezzék meg a tavaly megkezdett népi a'kadémifit, amely magas szakmai szinten folyt, s eredetileg nem akar­ták felújítani. A Nagyfödémesi Állami Gazdaság­ban az említett tanfolyamokon kívül még több továbbképző iskolát, a gaz­daság vezető dolgozói számára pedig előadássorozatot rendeznek a szocia­lista mezőgazdaság gazdaságtanából. A nagyfödémesiek ez idén új útra térnek a dolgozók szaknevelésében. Elhatározásuk dicséretreméltó. Jó lenne azonban, ha másutt is szakítaná­nak az eddigi elevult oktatási mód­szerekkel. L. FIALA Növelik az exportot A tapoíósányi' Béke-bútorgyár régi üzem, szoba- és konyhaberendezésekeí azonban csak alig egy évtizede gyárt. Termékei iránt nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi — szovjet, magyar, belga és más országbeli — piacon is nagy a kereslet. Legutóbb a svájci piac érdeklődött gyártmányai iránt. Szem­lére és üzletkötésre a RENAUL COR­PORATION cég küldte el képviselőjét, aki a gyárrészlegek megtekintése után kijelentette, hogy a konyhaberen­dezések érdeklik. Az üzem dolgozói elfogadták azt az ajánlatot, hogy a RENAUL CORPORATION-nak több mil­lió' korona értékben, a megadott raj­zok alapján speciális, svájci konyha­berendezéseket gyártsanak. A közeljövőben tehát ötmillió koro­na értékű terméket szállít Svájcba a tapolcsányi Béke-bútorgyár. Az első ötven konyhaberendezés már Svájc­ban van, s a további szállítmány útnak indítására most készül az üzem. (kj) vetkezet 51 éves traktorosa, pótkocsin kavicsot fuvarozott Alsóbodok köz­ségbe. Amikor a rakományt kiürítette, hogy mielőbb hazaérjen, a felázott, hepehupás sáros határi úton igyeke­zett hazafelé. Az egyik gödörben a traktor megcsúszott, kisiklott a ke­réknyomból és felborulva maga alá temette a vezetőt. Hasonló sors érte két társát, akik életükkel fizettek az előírások megszegéséért. Jelentős azoknak a baleseteknek a száma ls, melyek szerencsés körülmé­nyek folytán nem végződtek halállal, ám tetemes károkat, munkakiesést okoztak a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Szlovákia mezőgazda­sági üzemeiben ezek a balesetek ed­dig 90 500 munkanap kiesését okoz­ták. Most a tél küszöbén csúszósabb, bi­zonytalanabb az út, a jármüvek veze­tőinek óvatosabban kell vezetniük, hogy a baleseteket megelőzhessék. Ezenkívül a biztonsági intézkedések betartására is nagy súlyt kell helyez­niük, hiszen csak egy felületes javí­tás, vagy a pótkocsi helytelen kap­csolása következtében tetemes anya­gi kár és ezen felül tragikus kimene­telű baleset adódhat elő. A balesetek számadatai vádolják a mezőgazdasági üzemek vezetőit, a hanyag traktoro­sokat. javítómestereket és mindazo­kat, akik felelőtlenségükkel veszé­lyeztetik a dolgozók testi épségét. (th) Ezzel a címmel rendezett ankétot az Oj Szó ez évi január 25-i számában. Kórusmozgalmunk időszerű kérdései­re kereste a választ, azokat az oko­kat kutatva, melyek a kibontakozás lehetőségeit gátolják. Nem véletlen, hogy az ankétban részvevők mindegyi­ke énekkari kultúránk alapvető prob­lémáját a szakavatott kórusvezetok hiá­nyában látta, s a megoldás bíztató ígéreteként a szlovákiai magyar ta­nítók központi énekkarának megala­kítását tekintette. Az ankét elhangzott s ezt követően több szó alig esett róla. Csaknem fél esztendő múlva azután a Népművelési Intézet felhívással fordult az iskolák igazgatóihoz. Szinte toborzólag hatott a kérés: „Jelentkezzen minden jó hangú tanító és tanítónő! Segítsen a szakszervezet és a szülői munkakö­zösség ..." Ugyancsak az Üj Szó egyik interjújából értesültünk arról, hogy a felhívásra mindössze hetven jelentkezésilap érkezett. Mi volt en­nek a kevés számú jelentkezésnek az oka? A tanév vége, vagy az igazga­tók passzív magatartása? Talán mind a kettő. Hiszen az október első felé­ben megismételt felhívásra rövid időn belül kétszeresre nőtt a jelentkezők .száma. És ebben — érzésünk szerint — nagy segítséget nyújtott a sajtó. Az eredmény: a megküldött jelentke­zési lapokon kívül — melyek ugyan­csak kevés esetben jutottak el az érdekeltekhez — egyszerűen, nyom­tatvány nélkül is érkeztek a jelent­kezések, az énekkart sürgető levelek kíséretében. A sajtóban közölt hír alapján a hangprőbákra is egymás után jöttek a jelentkezők, mondván, csak ma«t szereztek tudomást a ne­mes Ügyről ... Az évek óta húzódó probléma tehát megoldódik, realizálódik. Az a bizott­ság, melynek feladata volt a jelentke­zőket meghallgatni, jóleső érzéssel vehette tudomásul azt az erkölcsi felelősséget, melyet tanítóink éreznek a kórusmozgalom iránt. A hangpróbák eredménye pedig már olyan reális valósággá érett, hogy a mai nappal megkezdheti Nyitrán első összpontosí­tását, három napos összpróbáját — 90 taggal — a karvezetök és a taní­tók összesített központi énekkara. Hogy mit nyer közművelődésünk ez­zel az újabb lehetőséggel, azt csak az mérheti fel, akinek valóban szívügye az általános zenei ízlés kialakítása, az emberi magatartás humánus esztéti­kuma. Énekkari kultúránk is ezt a nemes ügyet szolgálja. És még inkább szol­gálja majd, ha a mozgalom élén ott áll a szlovákiai magyar tanítók köz­ponti énekkara is. GYURCSÖ ISTVÁN 1964. november 27. * 0] SZŐ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom