Új Szó, 1964. november (17. évfolyam, 304-333.szám)

1964-11-04 / 307. szám, szerda

A szocialista tábor ereje az egység és összeforrottság A MOSZKVAI PRAVDA ÉS A; IZVESZTYIJA VEZÉRCIKKE Ä moszkvai Pravda keddi vezércikkében többek között hangsúlyozza", hogy nenl egészen fél évszázaddal ezelőtt a kommunizmus csupán forradalmi harcra serkentő álom volt, mely ma megvalósult, s korunk legnagyobb erejévé vált. Az emberiség történelmében beköszöntött a kapitalizmus vereségének és a kommunizmus győzelmének kora. Ezt az új korszakot a Nagy Október nyitotta meg. A szocialista forradalom győzött számos európai, ázsiai és latin-amerikai országban. Kialakult és tovább fejlődik a szocialista világrendszer, a szocializmus és kommunizmus felé haladó szabad, szuverén népek társadalma. Negyvenhét évvel ezelőtt, amikor megszületett az első szovjet köztársaság, a szocialista világ a földkerekség 16 százalékán terült el, ma meg már több mint 26 százalékát foglalja el. Míg akkor a világ lakosságának csak mintegy 8 százalékát ölelte fel, ma több mint 35 százalékát tömöríti magába. Az emberiségnek több mint egyharmada a szocializmus útjára lépett, és új életet épít a kommunizmus zászlaja alatt. A nemzetközi munkásosztály és a szocialista világrendszer áll korunk középpontjában, egyre nagyobb hatást gyakorolva a társadalom fejlődésére a béke, a demokrácia és a haladás útján. A szocializmus vonzóerő lett valamennyi nép számára. A háború utáni években több mint hatvan ország szabadult fel a gyarmati uralom alól és \épett az önálló fejlődés útjára. A szocialista országok elsősorban gazdasági politikájukkal befolyásolják a nemzetközi forradalmat. A szocializmus a kapitalizmussal folyó gazdasági versenyben a döntő győzelem felé halad. Míg a kapitalista világ ipari termelésének terjedelme a háború előtti színvonalhoz viszonyítva 2,9-re növekedett, a szocialista országoké nyolcszorosára emelkedett. A szocialista országok, kihasználva a nemzetközi szocialista munkamegosztás nagy lehetőségeit, egyesült erővel oldják meg legfontosabb problémáikat. A sokoldalú együttműködésben nagy szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A szocialista országok legfontosabb kötelességünknek tartják a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. Külpolitikai tevékenységük a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elvén alapul, s e politika már számos pozitív eredményt hozott. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataiban az SZKP XX., XXI., és XXII. kongresszusának történelmi határozatait és az SZKP programját tartja szem előtt. A moszkvai Pravda vezércikkének befejező részében azt írja, hogy a proletár nemzetköziség lenini elvének szellemében nevelkedett szovjet nép a dicső Október előestjén testvéri üdvözletét küldi valamennyi szocialista ország dolgozóinak. A szovjet emberek meggyőződése, hogy a szocialista országok népeinek összefogása, testvéri barátsága és egysége tovább fo^ erősödni és fejlődni. A szovjet békés külpolitika növekvő szerepe a világfejlődésben Az Izvesztyija keddi számában „Lenini külpolitika" címmel vezércikket közölt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a nemzetközi porondon folytatott tevékenysége az SZKP XX., XXI. és XXII. kongresszusán kidolgozott fő irányvonalat követi. Külpolitikai téren ez szüntelen harcot jelent a békéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a politika nem valamilyen szubjektív' elképzelések eredménye, hanem szigorúan tudományos alapokon, a társadalomfejlődés törvényein, a szovjet állam lényegéből fakadó elveken nyugszik. HEVES ELLENTETEK a Kereszténydemokrata Untéban Adenauer támadta Erhardot és Schrödert • Fokozódik a belpolitikai válság • Adenauert megrótták párthívei • A hatalmi vetekedés tovább tart Adenauer a Büd am Sonntagnak adott vasárnapi nyilatkozatában megtámadta Erliardot és Schrödert, s azt hangsúlyozta, hogy De Gaulle jelenlegi magatartásáért tulajdonképpen a bonni kormány felelős. Adenauer véleményét hangoztatta, hogy a nyugatnémet külpolitika még sohasem forgott akkora veszélyben, mint ma, mert „lehetséges, hogy De Gaulle megváltoztatja majd magatartását az NSZK-val szemben és kialakulhat a Párizs—Moszkva tengely Bonnal szemben". Adenauer ezzel kapcsolatban azt sürgeti, hogy a külügyminisztérium azonnali kezdeményezéssel javítsa meg a nyugatnémet—francia viszonyt, és szemére vetette a betegszabadságon levő Schröder külügyminiszternek, hogy „ilyen mozgalmas időben" nincs a helyén. Közvetve Erhardot is bírálta a volt kancellár, aki a CDU legutóbbi választási kudarcainak fő okát abban látja, hogy az Erhard-kormány nem folytat „világos politikát" és hiányzik a „világos vezetés". Hétfőn délután Bonnban összeült a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) parlamenti csoportjának vezetősége, hogy megvitassa az Adenauer nyilatkozata utáni helyzetet. A vezetőségi ülésen az „öreg kancellárt", ahogy Adenauert Bonnban nevezik — komolyan megintették. Újból megismételték Rainer Barzelnek, a CDU frakciója ügyvezető elnökének szavait, aki négy héttel ezelőtt Saarbrückenben kijelentette: „A CDU-nak minden esélye meglesz a jövőben is, de csak akkor, ha egységesek leszünk, egységesen fogunk eljárni, és egyszer s mindenkorra megszüntetjük a régi viszályokat. Aki a jövőben nem tartja tiszteletben ezt a követelményt — legyen az bárki —, ki kell zárni vezető politikusaink köréből". Adenauer nyilatkozata heves belpolitikai válságot okozott a Kereszténydemokrata Unióban. Gerstenmaer, a szövetségi parlament elnöke rámutatott, hogy a Nyugat-Németország és Franciaország kapcsolatainak megromlását nem lehet csupán Erhard számlájára írni, mert a Közös Piac kérdésében folytatott nyugatnémet politikát és a NATO úgynevezett sokoldalú atomhaderejének megvalósítására irányuló törekvést tulajdonképpen még Adenauer kezdte el. A Kereszténydemokrata Unió vezetőségének hétfői ülésén bizonyos fokig átmenetileg sikerült a heves hatalmi vetekedést tompítani. Tekintettel arra, hogy a jövő évben — valószínűleg szeptemberben — az NSZKban parlamenti választások lesznek, a kormánypárt elnöksége egyelőre nem óhajt személyi változásokat a kormányban, ám minden jel arra vall, s ezt maguk a bonni politikusok is tudják, hogy a Kereszténydemokrata Unió belső ellentéteit nem tudjálí át-' hidalni. Bjg hl* A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY az Egyesült Államokban mindkét pártnak mintegy 200—200 millió dolláréba került, tehát 25 százalékkal többé, mint amennyit 1960-ban a Kennedy—Nixon kampányra költöttek. (ČTK) BOHUMIL MUCHA, Csehszlovákia rendkívüli és meghatalmazott új nagykövete a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tiszteletét tette Pham Van Do-ng miniszterelnöknél. (ČTK) A SZOVJET KORMÁNY fogadást rendezett a 18. olimpián részt vett szovjet sportolók tiszteletére. (ČTK) MODIBO KEITA mongóliai látogatá. sáról Ulánbátorban közös mongolmali nyilatkozatot adtak ki. [ČTK) IBI A FÜLÖP-SZIGETEK fegyveres erői néhány kisebb egységet Dél-Vietnamba átcsoportosítanak. (ČTK) A PAKISZTÁNI VÁLASZTÁSOK három hétig tartanak. A közvetett választási rendszer alapján a lakosság először 80 OOtf elektort választ. Ezek megválasztják az elnököt, s a központi parlament meg a két tartományi törvényhozó gyűlés képviselőit. (ČTK) A STUTTGARTI BÍRÓSÁG „bizonytalan időre" elhalasztotta a tárgyalást Kurt Leibrand háborús bűnös ügyében, aki a második világháborúban Franciaországban 22 olasz munkást lőtt agyon. IČTK) E politika egyre döntőbb befolyást gyakorol a világesemények fejlődésére a béke és a népek barátsága, a de. mokrácia, a nemzeti függetlenség, a szocializmus és a kommunizmus érdekében. Az Izvesztyija hangoztatja, hogy a testvérpártok képviselőivel az utóbbi időben folytatott tanácskozások és számos szocialista ország párt- és kormányküldöttségének látogatásai megerősítették a nézetek azonosságát korunk fő kérdéseiben. Az SZKP és a szovjet kormány — Írja a lap — továbbra is a szocialista országok egységének és együttműködésének a teljes egyenjogúság és a kölcsönös érdekek egybehangolása alapján történő megszilárdítására fog törekedni. A Szovjetunió a békés egymás mellett élés lenini elvei alapján tevékenyen küzd kapcsolatainak megjaví tására és fejlesztésére a tőkés orszá gokkal. A tartós béke feltétlenül megköveteli, hogy megszűnjék a lázas fegyverkezés és megvalósuljon a teljes és általános leszerelés. A nemzetközi feszültség enyhítése érdekében szükséges, hogy valamennyi állam kormánya valóban a békére töreked jék, s a vitás kérdéseket tárgyalások útján igyekezzék megoldani. IBTVÉitMtTOKmraLETfeBliL AZ SZKP ÉS AZ OSZTRÁK KP KÉPVISELŐINEK TALÁLKOZÁSA Október 31-én az SZKP Központi Bizottságában találkoztak a Szovjetunió Kommunista Pártjának) és az Osztrák Kommunista Pártnak a képviselői. Az SZKP részéről Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a központi bizottság titkára és Borisz Ponomarjov, a központi bizottság titkára, az Osztrák Kommunista Párt részéről F. Fürnberg, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, valamint E. Scharf és F. Muhri, a politikai bizottság tagjai vettek részt a találkozón. A baráti légkörben lefolyt találkozón megvitatták a két pártot érdeklő kérdéseket. A tájékoztatáscsere megmutatta két párt hűségét a marxista—leninista elvekhez, és azt az eltökélt szándékát, hogy folytatni fogja a békéért és a demokráciáért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, a kommunizmus eszméinek győzelméért vívott harcot. Mindkét párt szilárdan követi az SZKP XX. kongresszusának a nemzetközi kommunista mozgalom által oly sokra becsült álláspontját és eszmélt. A két párt képviselői hangsúlyozták, hogy törekedni kell a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak öszszekovácsolására,, folytatni kell a kommunista és munkáspártok újabb tanácskozásának és a szerkesztő bizottság ülésének előkészítését. A DÁN KOMMUNISTA PÁRT KÜLDÖTTSÉGE MOSZKVÁBAN November 1-én az SZKP Központi Bizottságában találkoztak a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Dán Kommunista Pártnak a képviselői. Az SZKP részéről Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a központi bizottság titkára és Borisz Ponomarjov, a központi bizottság titkára, a Dán Kommunista Párt részéről Knud Jespersen, a párt elnöke ős Villiy Karlsson, a politikai bizottság tagja vett részt a találkozón. A tanácskozásról kiadott hivatalos közlemény szerint a két párt képviselői eszmecserét folytattak a mindkét felet érdeklő kérdések széles köréről. Beszélgetésük során kiemelték a békés együttélésért, a békéért és a leszerelésért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcot. Mindkét párt a jövőben is törekedni fog a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és összeforrottságSi>ak erősítésére a marxizmus—leninizmus, a proletár nemzetköziség és a moszkvai nyilatkozatok alapján. A találkozó a kölcsönös megértés és barátság légkörében folyt le. ÖSSZEÜL AZ FKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A Francia Kommunista Párt Politi- bizottság plénumát. A központi bikái Bizottsága meghallgatta és jóvá- z

ottság plénuma meghallgatja Georhagyta az SZKP képviselőivel folyta- ges Marchal

s beszámolóját az SZKP beszámo^ót FgyľdejÍleg S "l^vel folytatott tárgyalásokról, hogy november 6-ára Párizs Bagnolet továbbá Paul Laurent beszámolóját a külvárosában összehívja a Központi községi választások előkészületeiről. HAZAUTAZOTT AZ OKP KÜLDÖTTSÉGE Az Olasz Kommunista Párt küldött- Kirilenko, az SZKP Központi Bizottságé: Enrico Berlinguer, az OKP veze- sága elnökségének tagja, Alekszander tőségi és titkársági tagja, Paolo Bu- Rudakov, az SZKP Központi Bizottsáfalini és Emilio Sereni vezetőségi ta- gának titkára és a központi bizottság gok tegnap hazautaztak Moszkvából, apparátusának felelős munkatársai A seremetyevói repülőtéren Andrej búcsúztatták a küldöttséget. BOLGÁR ÉS NORVÉG KOMMUNISTÁK TÁRGYALÁSAI Világhírű a jénai törhetetlen üveg. Jénában nemcsak háztartási cikkeket gyártanak tűzálló üvegből, hanem — inint a képen látható — laboratóriumi berendezéseket is. (ČTK fejvétele) Szófiában közleményt adtak ki a Bolgár Kommunista Párt és a Norvég Kommunista Párt küldöttségeinek tanácskozásáról. A norvég pártküldöttség Hans Klevennek, a titkárság tagjának vezetésével október 23-tól november 2-ig tartózkodott Bulgáriában. Iparvállalatokat, földművesszövetkezeteket, kulturális intézményeket látogatott meg, megismerkedett a bolgár nép életével és munkasikereivel. A küldöttséget fogadta Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára. A két párt küldöttségei tanácskozást folytattak a szocialista építéssel, valamint a nemzetközi kommunista mozgalommal, a békeharccal és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésével összefüggő kérdésekről. AZ NDK FÜVÁROSÁBA hétfőn 23 ezer nyugat-berlini látogatott. Ugyanekkor első ízben lépték át a határt a nyugdíjasok ezrei. Az NDK legújabb rendelete értelmében a nyugdíjasok egy hónapi látogatást tehetnek rokonaiknál Nyugat-Berlinben vagy az NSZK-ban. Nyugat-Németországból szintén számos nyugdíjas érkezett az NDK-ba. (ČTK) KOMMENTÁRUNK: Vajúdik a multilaterális terv Nyugat-Németország az utóbbi hetekben minden erejét latba vetette azért, hogy a NATO sokoldalú atomhaderejének létrehozásáról szóló egyezményt még ez év vége előtt aláírják — amint ebben nemrégen Erhard és Johnson megállapodott. E terv útjába azonban annyi akadály gördült, hoéy a megállapodás aláírását Bonn minden erőfeszítése ellenére el kellett halasztani. Számos nyugateurópai állam tartózkodóbb álláspontra helyezkedett e kérdésben, sőt Franciaország nyíltan elutasította e sokoldalú atomhaderő létrehozásának tervét. Bonn szélsőséges megoldás lehetőségére utalt, amikor Erhard kijelentette, hogy az NSZK hajlandó volna az erre vonatkozó, szerződést egyenlőre csak az Egyesült Államokkal megkötni, és később a szerződéshez csatlakozhatnak más országok is, ha akarnak. Az Egyesült Államoknak azonban kevéssé tetszett ez a megoldás. Ugyanis világosan kibújt a szög a zsákból, hogy tulajdonképpen nem sokoldalú atomhaderő megteremtéséről van szó, hanem csupán olyan tervről, amely lehetővé tenné NyugatNémetország számára az atomfegyverek megkaparintását. Az Egyesült Államok elhatározta, hogy további támogatókat szerez a többi nyugat-európai országok soraiból a multilaterális atomhaderő gondolatának. Emellett nagy súlyt helyez arra, hogy e haderő kialakításában Nagy-Britannia is részt vegyen. A munkáspártiak kezdetben elutasító álláspontra helyezkedtek a NATO sokoldalú atomhaderejének létrehozásával szemben, de most miután a kormány élére kerültek, megmásították szándékukat. Nyilvánvaló, hogy hajlandók az együttműködésre, csupán néhány módósító javaslatot szeretné, nek keresztülvinni. Elsősorban azt akarják, hogy Nyugat-Németország tervezett 30—40 százalékos részvételét csökkentsék, és hogy a NATO jövő atomhaderején belül megszilárduljon Nagy-Britannia pozíciója. A jelek szerint Nagy-Britannia javaslatot szándékszik előterjeszteni, a NATO-atomfegyvertár egyesítésére. Bizonyára nem lesz könnyű valamennyi vitás kérdésben egy véleményre jutni, az Egyesült Államok mégis fontosnak tartja azt, hogy a munkáspártiak elvben hajlandók részt venni a sokoldalú atomhaderőben, és ezért nem ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződést az év végéig aláírják. Johnson elnök, Rusk külügyminiszter és Gordon Walker új angol külügyminiszter tárgyalásai során megállapodás jött létre: Nagy-Britanniának bizonyos időt engednek ahhoz, hogy véglegesen állást foglaljon a NATO multilaterális atomhaderejének megteremtésével kapcsolatban. Az Egyesült Államok belenyugodott abba, hogy a szerződést az éy végéig nem írják alá. Bonnban ez a döntés nagy kedvetlenséget keltett. Von Hase, a nyugatnémet kormány szóvivője október 28-án kijelentette, hogy „a nyugatnémet kormány' politikai és katonaipolitikai okokból" továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a NATO sokoldalú atomhaderejéről szóló szerződést még az év végéig aláírják. Bonnak nem kevésbé fontos az is, hogy a sokoldalú atomhaderő megteremtésének kérdésében pozitívabb álláspontot foglaljon el Franciaország is, mert azt várja, hogy ebben az esetben előbb sor kerülne a szerződés aláírására. Bonn ezért síkra száll, hogy a szerződésbe foglalják bele az úgynevezett európai záradékot. Ez feltételezi, hogy a sokoldalú atomerő terveinek hatáskörét át lehet majd ruházni „a NATO keretébe tartozó európai államok" szerveire. E nyugatnémet javaslat alapján megalakítanák a NATO sokoldalú atomhadereje európai tagjainak szövetségét, s ez a szerv intézné a fontos katonai-politikai kérdéseket. A sokoldalú haderő eme „európai jellegének" hangsúlyozása azonban nyilvánvalóan nem képes megváltoztatni az egész tervvel kapcsolatos francia álláspontot. A NATO tagállamai között fennálló jelenlegi ellentétek tehát nem teszik lehetővé, hogy a sokoldalú atomhaderőről szóló szerződést rövidesen aláírják. A szerződés sorsa most elsősorban az angol kormány állásfoglalásától függ. A munkáspártiak a választások előtt azt ígérgették: arra fognak törekedni, hogy az atomfegyver ne kerüljön Nyugat-Németország kezébe. Ha teljesíteni akarják ígéretüket, akkor még módosított formájában sem támogathatják a NATO sokoldalú atomhaderejének tervét, mert e terv ilyen vagy amolyan módon az NSZK számára a nukleáris fegyvereket hozzáférhetővé teszi. JAN BLANSKÝ 1984. november 4. * (Jj SZÖ 3