Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-09 / 251. szám, szerda

M a ünnepli Bulgária népe felszabadulásának 20. év­fordulóját, szabad életének, építő munkájának liúsz esztendejét. Bolgár barátaink sohasem felejtik el, milyen volt az életük, mielőtt a hős szovjet hadsereg fel­szabadította az országot. Bulgária egészen másképpen festett, mint ma. Jelentéktelen ipar, kezdetleges földmű­velés és írástudatlanság jellemezte húsz év előtt Bulgá­riát. A húsz esztendő nagyon kurta idő az elmúlt évszáza­dokhoz mérten, de mégis külön fejezet a bolgár nép tör­ténelmében. A szocialista forradalom elsöpörte az aka­dályokat az általános fejlődés útjából. A tervgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy rövid időn belül meg tudták szün­tetni az ipar és a mezőgazdaság elmaradottságát, meg­teremtették az ország természeti kincsei, energetikai- és munkaerőforrásai feltárásának és kiaknázásának feltéte­leit. Mindez lehetővé tette az életszínvonal állandó eme­lését, s a nép kulturális felemelkedését. Az elmúlt két évtized alatt, az ipari termelés mennyi­sége tizenötszörösen emelke­dett, s a nemzeti jövedelem összehasonlítva az 1939-es év­vel 3,3-szor növekedett. Az ipa­ri termelés évente mintegy 15 százalékkal növekedett. A nép­gazdaság fejlesztésében a leg­nagyobb sikereket Bulgária Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának 1956 áprilisi plénu­ma után érték el, amikor a népgazdaság irányítását meg­tisztították a szubjektivizmustól és a dogmatizmustól. A bolgár ipar ma 18 nap alatt termel annyit, amennyit a kapitaliz­musban egy egész év alatt pro­dukált. A szocialista iparosítás alapvető változásokat hozott a termelés struk­túrájában. Az ipar a népgazda­ság elsőrendű fontosságú ága­zatává vált A mezőgazdasági termelés mennyiségének abszo lút növekedése révén lényege sen megváltozott az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti arány a felszabadulás előtt 1:3, 1963-ban pedig 3:1 volt az arányszám A kapitalista agrár­országból tehát ipari ország lett, gépesített mezőgazdasággal, magas munkatermelé­kenységgel. A szocialista építés éveiben rohamos fejlődésnek indult a művelődés, a tudomány és a kultúra, amelyek hozzá­férhetővé váltak a széles néptömegek számára. Már a fel­szabadulás utáni első években felszámolták az írástudat­lanságot. Bulgáriában ma 1,700 000 személy tanul, ami azt jelenti, hogy minden hatodik állampolgár valamilyen is­kolát látogat. Bulgáriában húsz űj főiskolát létesítettek (ma összesen 25 főiskolája van az országnak), több mint 72 000 hallgatóval. A főiskolások egyharmada műszaki fő­iskolákat íátogat (ilyenek Bulgáriában 1944 előtt egyál­talán nem léteztek). A mezőgazdasági főiskolákon tizen­kétszer több szakember készül fel hivatására, mint a fel­szabadulás előtt. A tanulók száma a lakosság számához viszonyítva magasabb, mint az USÁ-n kívül bármelyik ka­pitalista államban. Évről-évre miaid Jobban kiszélesítik az egészségügyi hálózatot is. Az orvosi kezelés ingyenes. Ma már az egész országban egyetlen olyan község sincs, amelyben ne len­ne jól felszerelt egészségügyi intézmény. Míg 1939-ben 2021 lakosra jutott egy orvos, ma ez a szám már 640-re csökkent A Csehszlovákia és Bulgária között létrejött gyümöl­csöző együttműködés nem a véletlen műve. A két nép barátságának hagyományai a múltba nyúlnak vissza Kapcsolataink évről-évre szorosabbra fűződnek, s az utóbbi években külkereskedelmen kívül tudományos-mű­szaki térre, a népgazdaság különböző ágazataira is kiter­jedtek. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok virágzó fejlődésének meggyőző bizonyítéka az állandóan növekvő árucsere-forgalom. A csehszlovák—bolgár árucsere-forga­lom 1956-ban 61,5 millió rubelt tett ki, a múlt évben azonban már 136,3 millió rubelt, ami azt jelenti, hogy több mint kétszeresére növekedett. Az utóbbi években Bulgária árucsereforgalmának 9 százalékát Csehszlovákiá­val bonyolítja le, tehát hazánk e téren a harmadik helyet foglalja el a Szovjetunió és az NDK után. Csehszlovákia főként víz- és hőerőműveket szállít Bul­gáriába — az ország villamos energiatermelésének körül­belül egy harmadát a csehszlovák gépekkel termelik. Ha­zánkból évente jelentős mennyiségű hengerelt vas, koksz, gép, teher- és személygépkocsi, autóbusz, traktor, vegy­szer, gyógyszeripari készítmény, papír, cellulóz, közszük­ségleti cikk stb. érkezik Bulgáriába Ezzel szemben a "bolgár mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb vásárlója éppen Csehszlovákia: almát, epret, őszibarackot, barackot, paradicsomot, paprikát, dinnyét, dohányt, cigarettát s egyéb élelmiszeripari termékeket ka­punk Bulgáriából, Iparunk Jelentős mennyiségű bolgár ércet és ólom-, valamint ónkoncentrátumot dolgpz fel. Az utóbbi tíz év folyamán több új cikkel bővült a hazánkba mportált áruk jegyzéke, többek között villamosmotorok­kal, akkumulátorokkal, esztergapadokkal stb. K ét évtized telt el, s mennyi minden megváltozott a testvéri Bulgáriában. Vázlatos áttekintés is ele­gendő, hogy megbizonyosodjunk afelől, milyen ha­talmas utat tett meg a bolgár nép húsz év alatt. ĽUBOMÍR HÄJEK H a Bulgáriában nyitott szemmel jár az em­ber, sok helyütt olyan dolgokra bukkan, amilyeneket nálunk már talán csak a múzeu­mokban lálhat. Ennek az országnak a történelme egyaránt bővelkedik az aranyban és a vérben, de emberi bölcsességben, vitézségben, gyűlölet­ben és szerelemben is. Több ezer éves amforák cserepei, trák vezérek sírkövei és újonnan épült lakótömbök, színházak és gyárak a kuliszák, amelyek között zajlik az élet. Valamikor harcias és dolgos trák törzsek éltek ezen a földön, akik idővel elárasztották a ten­germelléki városokat is, Burgaszt. Neszebart, Szozopolt, Várnát. A görögök leigázták az őslakos­ságot, de az idők múltával olykor szövetségre léptek s kereskedtek is egymással. De ez már régen volt, nagyon régen. Évszázadok múltak el azóta, és a Riszicán, meg a Maricán sok víznek kellett lefolynia, amíg a ma enbere új ťem Janko Markovval. Kelle­metlen havaseső csapdosott, a hideg csontokig hatolt, s min­dent felvettünk magunkra, ami csak felvehető volt Jankónak a fülére húzott sapkája egybeol­vadt prémgallérjával, s csak fe­utat szabott medrüknek, hogy vizük villamos ára kete szemp és h e8V es 0lra lá t" mot termeljen és öntözze a virágzó földeket. Nem szőtt kl. Kíváncsi voltam, miért csak a táj arculata változott meg, hanem lassan jött Csehszlovákiába. Vállát vo­a múlt homályába vész a mindennapi életnek az nógatva közölte velem, hogy a képe is, amelyet az ötszáz esztendeig tartó török odahaza még nincs elég munka, uralom alakított ki; emlékké válik amelynek nyo- Ti Sovában akkoriban kezdtük mait muzeumok es leveltárak falai közt őrzik. *„(.„„, ,, „„„„i,i, 1877-ben - amikor II. Sándor orosz cár hadat ff f en i legnagyobb urbocentrd­iizent Törökországnak, az orosz katonák átlépték 'ailkat. |anko Markovval ma­a Dunát, és a bolgár felkelőkkel együtt kiűzték sodszor már Bulgáriában talál­a törököket az országból, ismét megalakult a bol- koztam Alig válOZOtt, csak gár állam. De az az idfi még sokáig váratott ma- mintha az arca gömbölyödött gára, amikor [elvirradt az igazi szabadság nap- volna meg egy kissé. Arcára ja... Sok vérnek kellett kifolynia, amíg 1944. árnyékot vetett szalmnkalapjá­szeptember 9-én a munkások és a parasztok átve- nak széles karimája, és divatos hették a hatalmat. Ma úgy emlegetik ezt a nopot. kockás inget Viselt. A nagy hő­mint határkövet, amely a múltat elválasztja a je­lentől és a jövőtől. szebari kikötőt. Csak ez után ségben verejtékcseppek csillog­tak napbarnított mellkasán. Janko már nem kőmüvesse­Persze, hogy nem. Egye- szeDari KIKOIOI. usaK ez uian géd i hanem egy tizenkéttagú dűl utazom. tudtam meg, hogy a pincérlány szerelőcsoportnak a vezetője. - Es oda mégy, ahova érettségi bizonyítvánnyal ren- Azt a CSŐ Vezetéket szerelték, delkezik. S eppen ez az, ami am eiyben most, amikor ezeket olyannyira jellemző a bolgárok- a sorokat {rom má r , sfros 0Ía J akarsz ? Oda - Es írni is azt foaod amit ra: ű tudáss z° mi• állandóan új benzi benzol és sok más azt jogod, amit ü j peretek szerzése Tanul egyŔb áramltk amj a köol aj bö l akarsz ? — Azt írok, amit akarok — válaszoltam röviden. — Na látod — és szemrehá­itt mindenki, fiatalok és öre­gek egyaránt állhatatosan ost romolják annak a mesebeli ti termelhető. A bolgárok itt Bur­gasz mellett rekordidő alatt építettek fel egy kőolaj-üzemet, zenkettedik szobának az ajta- a, ök nevezik amelyb ől ­i A 4- a«v\/iIti n wiillhiw !•»«+ I a Ír o 1* " ' a szélrózsa minden irányába nyóan nézett rám — akkor ]á t_ amely a múltban hét lakat­miért mondogatják Jolyton-Joly- t ai V 0lt előlük elzárva. Ma Bul- c„ övpk futna k _ hnev f t . vást ott Nyugaton a rádióban, gária a fôiskola i hallgatók szá- "fv lut ätia el a' vér? az erek hogyha idegen újságírók Járnak mfit me tően Európában a har- 'SL.ák /halók ľvo nálunk, akkor kommunisták ki- ma cu k heh/en áll a Szovjetunió ® 7 eljuttassak a najok a vo­sérgeük őket, s csak azt mu- ™teSZÍ!l utaÍTs Tö Seiésélí ^i^SľlétS" tatjak meg nekik, amit ók akar- rökország, az a Törökország, foÄ^amÄ „„ „ , amely ötszáz esztendeig tartót- gyógyszereket, vagy Amikor az utkaparonak meg- ta Jármában Bulgáriát, csaknem takarmáiivanvagot is svárthat­nnfJtom hftnnan irítinm arri- j,. 1 ... -- * / o O/ mondtam, honnan jöttem, azt az utolsón, sem tudta, hová legyen nagy örömében. Hosszan tartó testvé­ri ölelgetés után megmutatta merre menjek, s utamra enge­dett. Még jóval a falu előtt egy . / ,r s öreg nénit értem utói. Az anyó­/i Z UtKCLpCITO ka nagyon-nagyon öreg lehe­tett, talán még a török uralom Meleg szeptemberi nap volt, alatt született, bizonyosan írni­amikor felszálltam a Trnovo— olvasni sem tudott, s talán so­Szójia közti aul:óbuszra, hogy hasem járt tovább Kakrina ha­Kakrinába utazzam. Kicsi falu táránál. Hátán nagykendőbe kö­ez a Kakrina, be sem rajzolják tött kosarat cipelt. Nagyot kö­a térképbe, de minden gyermek szöntem, s megkérdeztem, hol ismeri. Ugyanis a törökök itt találhatom meg Vaszil Levszki ejtették fogságba Vaszil Lev- múzeumát. Nem válaszolt, ha­szkit, a nagy bolgár szabadság- nem afelől kezdett tudakozódni, harcost, a török elleni felkelés hogy honnan Jöttem. Nyilván szervezőjét. Még áll az a kocs- megérezte a beszédemen, hogy ma — hancsenak nevezik, és idegen vagyok, sem külsején, sem belsejében — Csehszlovákiából jöttem, mi sem változott azóta —, anyóka — mondtam s ezzel a amelyben az áruló Krszttja pó- következő beszélgetés vette pa segítségével a török csend- kezdetét: őrök rajtaütöttek az alvó Lev- — Es az hol van, az a Cseh­szkin. A szabadsághőst 1873- Szlovákia? ban Szófiába hurcolták, ahol — Messze, igen messze, de már várta az akasztófa... szivben-lélekben nagyon is kö­Tudoin, hogy Trnovtól számít- zel vagyunk egymáshoz. A mú­va a tizenharmadik megállón zeumot... ksll leszállnom, s onnan kis Újabb kérdéssel vágott a sza­Jártányi gyalogút vezet utam vamba: céljához. A biztonság kedvéért — Van jeleséged? azonban még megkérdezem a _ van. De a múzeumot. .. sofőrt — oroszul. Miután oro- Az anyóka ismét csak eleresz­szul alig értett valamit, meg- tette a füle mellett a kérdést, próbáltam franciául, de így már Kioldotta a nagykendö csomó­végképp néni értettünk szót. Is- j á t_ s a kosárból teli marokkal mét az orosszal kísérleteztem, nagyszemű, zamatos, igazi bői­mig végül körülbelül megértet- gá l. szőlőfürtöket nyújtott fe­te, mit akarok. A kakrinai meg- jg m. A szerelőbrigád vezetője Jó néhány év telt el azóta, hogy Tisovában megismerked- utat. nak. Bulgáriában még sok ilyen Jankó Markov él, akik előtt 1944. szeptember kilencedike — ma emlékezünk meg 20. év­fordulójáról — nyitotta meg az új, napsugaras életbe vezető MILAN RAJSKÝ állónál lapáttal a vállán, mé­— Nesze vidd. Vigyél az asz­lyen a homlokába húzott Jel- monynak.. Bs az a múzeum.. legzetes sapkaval egy utkaparo no, nincs is már olyan mész­ácsorgott. A sofőr, mikor ki- ^ gU mR Ri mod ? _ m u. ..-rí, 11 tar*, maty rtrínOTnlt nou-l- ' tátott egy élosövennvel korul­kerített alacsony, szürke épü­A csősz szálltam, még odaszólt neki: — Egy francia van itt, Kakri­nába igyekszik. Tud oroszul is, j etre. mutasd meg neki az utat. Az útkaparó intett a kezével, — megmutatja, persze hogy megmutatja, miért ne mutat- Megtörtént, hogy egymagam­ná. Egy ideig szótlanul baktat- ban eltévedtem a nagy kiterje­tunk egymás mellett. Megpró- désű dinnyeföldek között, báltam beszélgetést kezdeni, de Szomjas voltam, fáradt, és sem­az útkaparó, úgy látszik, nem mire sem vágytam jobban, mint volt beszédes kedvében. Még a nekiülni egy illatos, nedvdús cigarettát sem fogadta el. Csak gyümölcsnek. Beszélgetésbe amikor már fölértünk a dombra, elegyedtem a csősszel, aki az­s megpillantottuk a falut, kér- tán kunyhójából szép sárga­üezte meg elég jó oroszság- dinnyét hozott nekem, gal: — Mennyibe kerül? — kér­— Miért mégy Kakrinába? deztem. Nagyon rosszul tettem. — A Vaszil Levszki múzeu- vérig sértődött. mot akarom látni — mondom. ... „ „„. M„„i. „!,„„,.„ „„ ... , , ,, - — Mi a csudának akarsz ne­­M1 " ÍÄÍT"ÍL* Vénzt adni?, Nem vagyunk A FELSZABADULÁSI ÉVFORDULÓ NAPJÁN Tudósítónk távirati jelentése Menetelő katonák léptei dobbannak szeptember 9-én reggel 9 órakor a Dimitrov Mauzóleum előtt. A bolgár néphadsereg fegyveres erőinek díszszemléjével csúcsosodnak ki Bulgária felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségei. Az egész ország ünnepel. Az utcákon mindenütt ünneplőbe öltözött emberek. Lobagóknt és az utóbbi két évtized eredményeit hirdető transz­parenseket lenget a kellemes szellő. Az idei ünnepségek, ha nem is látványosságban, de terjedelem­ben felülmúlják az előző évieket. Az ünnepségek keretében nyitja meg például kapuit vasárnap a plovdivi vásár, amely a Baikán egyik legnagyobb kereskedelmi eseménye. 60 000 négyzetméternyi fedett területen ós 40 000 négyzetméternyi szabad térségen állítja ki Bulgária és további 33 állam a leg­jobb gyártmányait. A Fekete-tenger partján épült szállodák megalapozták a bol­gár építészek hírnevét a nagyvilágban. De nemcsak a várnai, aw.nyhomokparti és neszebári tengeri fürdőhelyek épületei, hanem a szófiai, plovdivi és egyéb városok, új lakónegyedei is mind-mind a bolgár építészek tehetségéről tanúskodnak. Kis­sé lassabban épülnek a házak mint nálunk, mert kevés itt a panelépítkezés, de ízlésesek és nem egyhangúak. Bulgária felszabadulása 20. évfordulójának statisztikájában vezető helyen áll az idegenforgalom. Az ország mai életében az idegenforgalom fontosabb, mint bármikor ezelőtt. Jóllehet még messze az év vége, amikor megkezdődik a munka a statisz­tikai évkönyveken, már elmondhatjuk, hogy az idei Idegenfor­galmi idény minden eddigit felülmúlt. Nemcsak a Fekete-ten­gernél nyaraló turisták száma gyarapodott, hanem jóval több országból érkeztek vendégek mint a múltban. Nem mentek ritkaság számba még az olyan hagyományos idegenforgalmi or­szágból, mint Olaszországból jött látogatók sem. Bulgáriában az idén gazdag a szőlőtermés. A jelek szerint az ez évi bortermés kitűnő minőségű és igen bőséges. Emeljük tehát mi is ezen a napon gyöngyöző bolgár vörös borral telt poharunkat és ürítsük a fiatal, 20 éves Bolgár Népköztársaság egészségére. PETER RIVAL F N CB «! S­O K K Z Š5 *Š s * w K •X 5 6 liangzott a következő kérdés nem kis meglepetésemre. — Újságíró vagyok. Vizsgálódó pillantással mére­getett végig tetőtől talpig, majd tovább faggatott: — Egyedül jöttél? — Egyedül. Az útkaparó most már a la­pátjára támaszkodva folytatta a vallatást. a piacon, A pincérlány Egy alkalommal autóbusszal utaztam Burgaszból Neszabar­ba. Útközben egy fiatal pincér­lánnyal társalogtam, aki a Na pos Parton dolgozott. Amikor áthaladtunk Aheloj falun, csak Es hol vannak a kommu úg y találomra feltettem a kér­dést, vajon tudja- mi Játszódott itt le valamikor. Csodálkozva tekintett rám, majd részletesen elmesélte Krum kán csatáját a görögökkel, amelyben a bolgá­nisták? Hirtelenében nem tudtam, Hová akar kilyukadni, hát visz­szakérdeztem: — Miféle kommunisták? — Ogy ... Csak nem azt aka- rok először arattak győzelmet rod mondani, hogy nem utaz- az idegenek felett, és elfoglal­i gátnak veled f?. ták a stratégiailag fontos ne­Ül SZÖ 4 * 19 64. szeptember 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom