Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)
1964-09-09 / 251. szám, szerda
M a ünnepli Bulgária népe felszabadulásának 20. évfordulóját, szabad életének, építő munkájának liúsz esztendejét. Bolgár barátaink sohasem felejtik el, milyen volt az életük, mielőtt a hős szovjet hadsereg felszabadította az országot. Bulgária egészen másképpen festett, mint ma. Jelentéktelen ipar, kezdetleges földművelés és írástudatlanság jellemezte húsz év előtt Bulgáriát. A húsz esztendő nagyon kurta idő az elmúlt évszázadokhoz mérten, de mégis külön fejezet a bolgár nép történelmében. A szocialista forradalom elsöpörte az akadályokat az általános fejlődés útjából. A tervgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy rövid időn belül meg tudták szüntetni az ipar és a mezőgazdaság elmaradottságát, megteremtették az ország természeti kincsei, energetikai- és munkaerőforrásai feltárásának és kiaknázásának feltételeit. Mindez lehetővé tette az életszínvonal állandó emelését, s a nép kulturális felemelkedését. Az elmúlt két évtized alatt, az ipari termelés mennyisége tizenötszörösen emelkedett, s a nemzeti jövedelem összehasonlítva az 1939-es évvel 3,3-szor növekedett. Az ipari termelés évente mintegy 15 százalékkal növekedett. A népgazdaság fejlesztésében a legnagyobb sikereket Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1956 áprilisi plénuma után érték el, amikor a népgazdaság irányítását megtisztították a szubjektivizmustól és a dogmatizmustól. A bolgár ipar ma 18 nap alatt termel annyit, amennyit a kapitalizmusban egy egész év alatt produkált. A szocialista iparosítás alapvető változásokat hozott a termelés struktúrájában. Az ipar a népgazdaság elsőrendű fontosságú ágazatává vált A mezőgazdasági termelés mennyiségének abszo lút növekedése révén lényege sen megváltozott az ipari és a mezőgazdasági termelés közötti arány a felszabadulás előtt 1:3, 1963-ban pedig 3:1 volt az arányszám A kapitalista agrárországból tehát ipari ország lett, gépesített mezőgazdasággal, magas munkatermelékenységgel. A szocialista építés éveiben rohamos fejlődésnek indult a művelődés, a tudomány és a kultúra, amelyek hozzáférhetővé váltak a széles néptömegek számára. Már a felszabadulás utáni első években felszámolták az írástudatlanságot. Bulgáriában ma 1,700 000 személy tanul, ami azt jelenti, hogy minden hatodik állampolgár valamilyen iskolát látogat. Bulgáriában húsz űj főiskolát létesítettek (ma összesen 25 főiskolája van az országnak), több mint 72 000 hallgatóval. A főiskolások egyharmada műszaki főiskolákat íátogat (ilyenek Bulgáriában 1944 előtt egyáltalán nem léteztek). A mezőgazdasági főiskolákon tizenkétszer több szakember készül fel hivatására, mint a felszabadulás előtt. A tanulók száma a lakosság számához viszonyítva magasabb, mint az USÁ-n kívül bármelyik kapitalista államban. Évről-évre miaid Jobban kiszélesítik az egészségügyi hálózatot is. Az orvosi kezelés ingyenes. Ma már az egész országban egyetlen olyan község sincs, amelyben ne lenne jól felszerelt egészségügyi intézmény. Míg 1939-ben 2021 lakosra jutott egy orvos, ma ez a szám már 640-re csökkent A Csehszlovákia és Bulgária között létrejött gyümölcsöző együttműködés nem a véletlen műve. A két nép barátságának hagyományai a múltba nyúlnak vissza Kapcsolataink évről-évre szorosabbra fűződnek, s az utóbbi években külkereskedelmen kívül tudományos-műszaki térre, a népgazdaság különböző ágazataira is kiterjedtek. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok virágzó fejlődésének meggyőző bizonyítéka az állandóan növekvő árucsere-forgalom. A csehszlovák—bolgár árucsere-forgalom 1956-ban 61,5 millió rubelt tett ki, a múlt évben azonban már 136,3 millió rubelt, ami azt jelenti, hogy több mint kétszeresére növekedett. Az utóbbi években Bulgária árucsereforgalmának 9 százalékát Csehszlovákiával bonyolítja le, tehát hazánk e téren a harmadik helyet foglalja el a Szovjetunió és az NDK után. Csehszlovákia főként víz- és hőerőműveket szállít Bulgáriába — az ország villamos energiatermelésének körülbelül egy harmadát a csehszlovák gépekkel termelik. Hazánkból évente jelentős mennyiségű hengerelt vas, koksz, gép, teher- és személygépkocsi, autóbusz, traktor, vegyszer, gyógyszeripari készítmény, papír, cellulóz, közszükségleti cikk stb. érkezik Bulgáriába Ezzel szemben a "bolgár mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb vásárlója éppen Csehszlovákia: almát, epret, őszibarackot, barackot, paradicsomot, paprikát, dinnyét, dohányt, cigarettát s egyéb élelmiszeripari termékeket kapunk Bulgáriából, Iparunk Jelentős mennyiségű bolgár ércet és ólom-, valamint ónkoncentrátumot dolgpz fel. Az utóbbi tíz év folyamán több új cikkel bővült a hazánkba mportált áruk jegyzéke, többek között villamosmotorokkal, akkumulátorokkal, esztergapadokkal stb. K ét évtized telt el, s mennyi minden megváltozott a testvéri Bulgáriában. Vázlatos áttekintés is elegendő, hogy megbizonyosodjunk afelől, milyen hatalmas utat tett meg a bolgár nép húsz év alatt. ĽUBOMÍR HÄJEK H a Bulgáriában nyitott szemmel jár az ember, sok helyütt olyan dolgokra bukkan, amilyeneket nálunk már talán csak a múzeumokban lálhat. Ennek az országnak a történelme egyaránt bővelkedik az aranyban és a vérben, de emberi bölcsességben, vitézségben, gyűlöletben és szerelemben is. Több ezer éves amforák cserepei, trák vezérek sírkövei és újonnan épült lakótömbök, színházak és gyárak a kuliszák, amelyek között zajlik az élet. Valamikor harcias és dolgos trák törzsek éltek ezen a földön, akik idővel elárasztották a tengermelléki városokat is, Burgaszt. Neszebart, Szozopolt, Várnát. A görögök leigázták az őslakosságot, de az idők múltával olykor szövetségre léptek s kereskedtek is egymással. De ez már régen volt, nagyon régen. Évszázadok múltak el azóta, és a Riszicán, meg a Maricán sok víznek kellett lefolynia, amíg a ma enbere új ťem Janko Markovval. Kellemetlen havaseső csapdosott, a hideg csontokig hatolt, s mindent felvettünk magunkra, ami csak felvehető volt Jankónak a fülére húzott sapkája egybeolvadt prémgallérjával, s csak feutat szabott medrüknek, hogy vizük villamos ára kete szemp és h e8V es 0lra lá t" mot termeljen és öntözze a virágzó földeket. Nem szőtt kl. Kíváncsi voltam, miért csak a táj arculata változott meg, hanem lassan jött Csehszlovákiába. Vállát voa múlt homályába vész a mindennapi életnek az nógatva közölte velem, hogy a képe is, amelyet az ötszáz esztendeig tartó török odahaza még nincs elég munka, uralom alakított ki; emlékké válik amelynek nyo- Ti Sovában akkoriban kezdtük mait muzeumok es leveltárak falai közt őrzik. *„(.„„, ,, „„„„i,i, 1877-ben - amikor II. Sándor orosz cár hadat ff f en i legnagyobb urbocentrdiizent Törökországnak, az orosz katonák átlépték 'ailkat. |anko Markovval maa Dunát, és a bolgár felkelőkkel együtt kiűzték sodszor már Bulgáriában talála törököket az országból, ismét megalakult a bol- koztam Alig válOZOtt, csak gár állam. De az az idfi még sokáig váratott ma- mintha az arca gömbölyödött gára, amikor [elvirradt az igazi szabadság nap- volna meg egy kissé. Arcára ja... Sok vérnek kellett kifolynia, amíg 1944. árnyékot vetett szalmnkalapjászeptember 9-én a munkások és a parasztok átve- nak széles karimája, és divatos hették a hatalmat. Ma úgy emlegetik ezt a nopot. kockás inget Viselt. A nagy hőmint határkövet, amely a múltat elválasztja a jelentől és a jövőtől. szebari kikötőt. Csak ez után ségben verejtékcseppek csillogtak napbarnított mellkasán. Janko már nem kőmüvessePersze, hogy nem. Egye- szeDari KIKOIOI. usaK ez uian géd i hanem egy tizenkéttagú dűl utazom. tudtam meg, hogy a pincérlány szerelőcsoportnak a vezetője. - Es oda mégy, ahova érettségi bizonyítvánnyal ren- Azt a CSŐ Vezetéket szerelték, delkezik. S eppen ez az, ami am eiyben most, amikor ezeket olyannyira jellemző a bolgárok- a sorokat {rom má r , sfros 0Ía J akarsz ? Oda - Es írni is azt foaod amit ra: ű tudáss z° mi• állandóan új benzi benzol és sok más azt jogod, amit ü j peretek szerzése Tanul egyŔb áramltk amj a köol aj bö l akarsz ? — Azt írok, amit akarok — válaszoltam röviden. — Na látod — és szemreháitt mindenki, fiatalok és öregek egyaránt állhatatosan ost romolják annak a mesebeli ti termelhető. A bolgárok itt Burgasz mellett rekordidő alatt építettek fel egy kőolaj-üzemet, zenkettedik szobának az ajta- a, ök nevezik amelyb ől i A 4- a«v\/iIti n wiillhiw !•»«+ I a Ír o 1* " ' a szélrózsa minden irányába nyóan nézett rám — akkor ]á t_ amely a múltban hét lakatmiért mondogatják Jolyton-Joly- t ai V 0lt előlük elzárva. Ma Bul- c„ övpk futna k _ hnev f t . vást ott Nyugaton a rádióban, gária a fôiskola i hallgatók szá- "fv lut ätia el a' vér? az erek hogyha idegen újságírók Járnak mfit me tően Európában a har- 'SL.ák /halók ľvo nálunk, akkor kommunisták ki- ma cu k heh/en áll a Szovjetunió ® 7 eljuttassak a najok a vosérgeük őket, s csak azt mu- ™teSZÍ!l utaÍTs Tö Seiésélí ^i^SľlétS" tatjak meg nekik, amit ók akar- rökország, az a Törökország, foÄ^amÄ „„ „ , amely ötszáz esztendeig tartót- gyógyszereket, vagy Amikor az utkaparonak meg- ta Jármában Bulgáriát, csaknem takarmáiivanvagot is svárthatnnfJtom hftnnan irítinm arri- j,. 1 ... -- * / o O/ mondtam, honnan jöttem, azt az utolsón, sem tudta, hová legyen nagy örömében. Hosszan tartó testvéri ölelgetés után megmutatta merre menjek, s utamra engedett. Még jóval a falu előtt egy . / ,r s öreg nénit értem utói. Az anyó/i Z UtKCLpCITO ka nagyon-nagyon öreg lehetett, talán még a török uralom Meleg szeptemberi nap volt, alatt született, bizonyosan írniamikor felszálltam a Trnovo— olvasni sem tudott, s talán soSzójia közti aul:óbuszra, hogy hasem járt tovább Kakrina haKakrinába utazzam. Kicsi falu táránál. Hátán nagykendőbe köez a Kakrina, be sem rajzolják tött kosarat cipelt. Nagyot köa térképbe, de minden gyermek szöntem, s megkérdeztem, hol ismeri. Ugyanis a törökök itt találhatom meg Vaszil Levszki ejtették fogságba Vaszil Lev- múzeumát. Nem válaszolt, haszkit, a nagy bolgár szabadság- nem afelől kezdett tudakozódni, harcost, a török elleni felkelés hogy honnan Jöttem. Nyilván szervezőjét. Még áll az a kocs- megérezte a beszédemen, hogy ma — hancsenak nevezik, és idegen vagyok, sem külsején, sem belsejében — Csehszlovákiából jöttem, mi sem változott azóta —, anyóka — mondtam s ezzel a amelyben az áruló Krszttja pó- következő beszélgetés vette pa segítségével a török csend- kezdetét: őrök rajtaütöttek az alvó Lev- — Es az hol van, az a Csehszkin. A szabadsághőst 1873- Szlovákia? ban Szófiába hurcolták, ahol — Messze, igen messze, de már várta az akasztófa... szivben-lélekben nagyon is köTudoin, hogy Trnovtól számít- zel vagyunk egymáshoz. A múva a tizenharmadik megállón zeumot... ksll leszállnom, s onnan kis Újabb kérdéssel vágott a szaJártányi gyalogút vezet utam vamba: céljához. A biztonság kedvéért — Van jeleséged? azonban még megkérdezem a _ van. De a múzeumot. .. sofőrt — oroszul. Miután oro- Az anyóka ismét csak elereszszul alig értett valamit, meg- tette a füle mellett a kérdést, próbáltam franciául, de így már Kioldotta a nagykendö csomóvégképp néni értettünk szót. Is- j á t_ s a kosárból teli marokkal mét az orosszal kísérleteztem, nagyszemű, zamatos, igazi bőimig végül körülbelül megértet- gá l. szőlőfürtöket nyújtott fete, mit akarok. A kakrinai meg- jg m. A szerelőbrigád vezetője Jó néhány év telt el azóta, hogy Tisovában megismerked- utat. nak. Bulgáriában még sok ilyen Jankó Markov él, akik előtt 1944. szeptember kilencedike — ma emlékezünk meg 20. évfordulójáról — nyitotta meg az új, napsugaras életbe vezető MILAN RAJSKÝ állónál lapáttal a vállán, mé— Nesze vidd. Vigyél az aszlyen a homlokába húzott Jel- monynak.. Bs az a múzeum.. legzetes sapkaval egy utkaparo no, nincs is már olyan mészácsorgott. A sofőr, mikor ki- ^ gU mR Ri mod ? _ m u. ..-rí, 11 tar*, maty rtrínOTnlt nou-l- ' tátott egy élosövennvel korulkerített alacsony, szürke épüA csősz szálltam, még odaszólt neki: — Egy francia van itt, Kakrinába igyekszik. Tud oroszul is, j etre. mutasd meg neki az utat. Az útkaparó intett a kezével, — megmutatja, persze hogy megmutatja, miért ne mutat- Megtörtént, hogy egymagamná. Egy ideig szótlanul baktat- ban eltévedtem a nagy kiterjetunk egymás mellett. Megpró- désű dinnyeföldek között, báltam beszélgetést kezdeni, de Szomjas voltam, fáradt, és semaz útkaparó, úgy látszik, nem mire sem vágytam jobban, mint volt beszédes kedvében. Még a nekiülni egy illatos, nedvdús cigarettát sem fogadta el. Csak gyümölcsnek. Beszélgetésbe amikor már fölértünk a dombra, elegyedtem a csősszel, aki azs megpillantottuk a falut, kér- tán kunyhójából szép sárgaüezte meg elég jó oroszság- dinnyét hozott nekem, gal: — Mennyibe kerül? — kér— Miért mégy Kakrinába? deztem. Nagyon rosszul tettem. — A Vaszil Levszki múzeu- vérig sértődött. mot akarom látni — mondom. ... „ „„. M„„i. „!,„„,.„ „„ ... , , ,, - — Mi a csudának akarsz neM1 " ÍÄÍT"ÍL* Vénzt adni?, Nem vagyunk A FELSZABADULÁSI ÉVFORDULÓ NAPJÁN Tudósítónk távirati jelentése Menetelő katonák léptei dobbannak szeptember 9-én reggel 9 órakor a Dimitrov Mauzóleum előtt. A bolgár néphadsereg fegyveres erőinek díszszemléjével csúcsosodnak ki Bulgária felszabadulása 20. évfordulójának ünnepségei. Az egész ország ünnepel. Az utcákon mindenütt ünneplőbe öltözött emberek. Lobagóknt és az utóbbi két évtized eredményeit hirdető transzparenseket lenget a kellemes szellő. Az idei ünnepségek, ha nem is látványosságban, de terjedelemben felülmúlják az előző évieket. Az ünnepségek keretében nyitja meg például kapuit vasárnap a plovdivi vásár, amely a Baikán egyik legnagyobb kereskedelmi eseménye. 60 000 négyzetméternyi fedett területen ós 40 000 négyzetméternyi szabad térségen állítja ki Bulgária és további 33 állam a legjobb gyártmányait. A Fekete-tenger partján épült szállodák megalapozták a bolgár építészek hírnevét a nagyvilágban. De nemcsak a várnai, aw.nyhomokparti és neszebári tengeri fürdőhelyek épületei, hanem a szófiai, plovdivi és egyéb városok, új lakónegyedei is mind-mind a bolgár építészek tehetségéről tanúskodnak. Kissé lassabban épülnek a házak mint nálunk, mert kevés itt a panelépítkezés, de ízlésesek és nem egyhangúak. Bulgária felszabadulása 20. évfordulójának statisztikájában vezető helyen áll az idegenforgalom. Az ország mai életében az idegenforgalom fontosabb, mint bármikor ezelőtt. Jóllehet még messze az év vége, amikor megkezdődik a munka a statisztikai évkönyveken, már elmondhatjuk, hogy az idei Idegenforgalmi idény minden eddigit felülmúlt. Nemcsak a Fekete-tengernél nyaraló turisták száma gyarapodott, hanem jóval több országból érkeztek vendégek mint a múltban. Nem mentek ritkaság számba még az olyan hagyományos idegenforgalmi országból, mint Olaszországból jött látogatók sem. Bulgáriában az idén gazdag a szőlőtermés. A jelek szerint az ez évi bortermés kitűnő minőségű és igen bőséges. Emeljük tehát mi is ezen a napon gyöngyöző bolgár vörös borral telt poharunkat és ürítsük a fiatal, 20 éves Bolgár Népköztársaság egészségére. PETER RIVAL F N CB «! SO K K Z Š5 *Š s * w K •X 5 6 liangzott a következő kérdés nem kis meglepetésemre. — Újságíró vagyok. Vizsgálódó pillantással méregetett végig tetőtől talpig, majd tovább faggatott: — Egyedül jöttél? — Egyedül. Az útkaparó most már a lapátjára támaszkodva folytatta a vallatást. a piacon, A pincérlány Egy alkalommal autóbusszal utaztam Burgaszból Neszabarba. Útközben egy fiatal pincérlánnyal társalogtam, aki a Na pos Parton dolgozott. Amikor áthaladtunk Aheloj falun, csak Es hol vannak a kommu úg y találomra feltettem a kérdést, vajon tudja- mi Játszódott itt le valamikor. Csodálkozva tekintett rám, majd részletesen elmesélte Krum kán csatáját a görögökkel, amelyben a bolgánisták? Hirtelenében nem tudtam, Hová akar kilyukadni, hát viszszakérdeztem: — Miféle kommunisták? — Ogy ... Csak nem azt aka- rok először arattak győzelmet rod mondani, hogy nem utaz- az idegenek felett, és elfoglali gátnak veled f?. ták a stratégiailag fontos neÜl SZÖ 4 * 19 64. szeptember 12.
