Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-04 / 246. szám, péntek

Egy n*p a népi ellenőrző szervekkel Aron felül kifizetett fillérek... VVAAAA/WAAAIWWWWW Rövidnadrágos gimnazista koromban, történelemórán hallottam először éle­temben, Kovács tanár úr szájából ezt a figyelmezte tő közmondást: „Ki kevéssel be nem éri, az a sokat nem érdemli. .. Már pedig sok kicsi, sokra megy . ,." Agyamban akkortájt még csak deren­gett az idézett mondás helyességének tudata. Elgondolkodtam később is lelet­te s végül megértettem. Azt viszont annál kevésbé értem ma, hátamon négy kereszttel, hogy egyesek a „.tőkekovácsolás" forrásaként a be­csületes vásárlóközönség „bukszáját" használják fel. Szép, ha valaki takaré­koskodik, megbecsüli a filléreket, de sa­ját keresetéből, nem a másokéból. Saj­nos, számtalan üzletvezető, elárusító él a pénzsszerzés eme elítélendő gyakor­latával. Bizonyító példa akad bőven. Csak kí­sérjük el útjára a népi ellenőrző szer veket például a turista- és idegenforga lom egyik eléggé látogatott körzetébe, Gömörbe ... Milyen lesz a „kasszazárás"? — Ezt nehéz volt megállapítani nap­közben. Az előző napi „eredményről" pedig ugyan kinek számolna be a Mé- • száros-házaspár?" Hogy mennyit „hoz" a Tátrai Vendéglátóipar! Vál­lalat gombaszögi étterme, ez kettő­jük titka. Annyi bizonyos, nem keve­set. Példázzunk?! Két turista ételt, italt rendelt, majd fizetett. A számo­lócédulán feltüntetett összeg és az ellenőrző szervek által kiszámított árak között ebben az esetben 18,70 korona különbség mutatkozott — ter­mészetesen a két fogyasztó rovására. Naponta vajon hány ilyen eset duz­zasztja a Mészárosék családi pénz­tárcáját? A kereskedelmi elllenőrök legalább egyszer-kétszer megállapíthatnák, pénztárzárás idején, ha messze is van Starý Smokovec, a vállalat székhelye. Akkor talán felébredne a Mészáros­házaspár lelkiismerete?! Bableves, árban „virslivel" A vendéglátóipar üzemeiben nem ritka az árdrágítás. Kérj egy féldeci szilvapálinkát Pelsőcön a Korona-ven­déglő kimérésében, majd meglátod. Cuchran „kartárs" pontosan három milliméterrel a vonal alatt tölti meg poharadat. Hasonló hozzáértéssel gyakorolják ezt a módszert a Plani­na kimérésében is. Nem kivétel a rozsnyói Havran kimérése sem, ahol Gálová az „árkerekítés" vonalán remekel. Például 11,80 korona érték­ben fogyaszt a vendég, de 13 koro­nát fizet. Ha kedved szottyan egy bablevesre, térj be a Volovec-falatozóba. De vi­gyázz! A megrendelt s kolbászosnak vélt helyett „babkrémlevelest" kap­hatsz, aminek az ára 1,40 korona. Vi­szont az eredetileg óhajtott leves árát 2,30 koronát fizeted. Ha rekla­málsz, megtudod, hogy a szakácsnő, Zuzanna Šafárová „véletlenül" átmi­nősítette a krémlevest, virslire. Ez a kis tévedés 79 leves esetében 181 korona hasznot hozott a konyhára, beleértve a kisebb „félreértéseket" is. A Jednotánál is baj van a mércékkel „Basáskodnak" ám a falvakon is a csaposok és elárusítók. Ennek több­nyire az alkoholkedvelők esnek áldo­zatul. A revučkal italmérésben két féldeci vodkánál egy koronát keres a csapos. Kováčová, a Mokrá Lúka-i üzlet vezetője hasonlóképpen, aki ezenkívül a szirupok árát is saját hasznára „keverte meg". GoCovón, Pa­lacková szintén „vonal alá" tölti a féldecis poharakat. „Csupán" 3 mil­liméterrel, Martinko üzletvezető Vla­Ghovon már 4 milliméterrel. Valaki felvetheti a kérdést: „Ugyan mit jelent az a pár milliméter?" A tamáskodóknak ajánljuk, számolják ki, naponta mennyire rúghat az Ilyen módon „megtakarított" szeszesital ér­téke! — Pontatlanok a mérlegek — pa­naszkodnak sok helyen az üzletveze­tők. — Gyári hiba —. Érdekes, min­dig azzal a serpenyővel van baj, aho­vá az áru kerüli? Emiatt még egy üzletvezetőnek se volt „mankója". MERÉNYLET - AZ IDEGENFORGALOM ELLEN Télen aratna, nyáron nádat vágna Parasztember sem most, a kombáj­nok korában,, sgm.ségebben, a kaszás aratás világában nftm. jpUtoit arra, hogy tér tríés Bé fe ka rí fó s kö r a hétköz-' napok valamelyikén szögre akassza az arató alkalmatosságot és —.• mai szak­kifejezéssel élve — „szabadnapot" vegyen ki magának. Sőt, ha a szükség úgy hozta, a szántó-vető nem volt rest és néhány órával megtoldotta a napot. A legnagyobb dologidőben pe­dig a család — vagy mostanában a szövetkezet — apraja-nagyja még a !hét hetedik napján is kiment a mezőre, mert kár ilyenkor minden hiába el­illant percért. Persze a múltban és napjainkban ls akadnak hanyag gaz­dák, akik elmennének a munka teme­tésére. Ennek az embertípusnak a nyár túl meleg, a tél pedig kibírha­tatlanul hideg. A falusi nép az ilyen embereket így Jellemzi: „Télen arat­na, nyáron nádot vágna". A minap akaratlanul ls ez a szó­lás-mondás Jutott eszembe. Hanem mindjárt elöljáróban azt is elárulom, hogy nem a szövetkezetesekkel kap­csolatban! A bratislavai várban történt. A hő­mérő legalább 35 fokot mutatott ár­nyékban és az ember örüit, ha a vár valamelyik lőrésén itt-ott becslnta­lankodott egy kis lenge szellő. A vár újjáépítésén dolgozó kőművesek, ácsok ls tíkkadtan kalapálgatták az évszázados köveket, szögelték az ál­lásokat. A méla hangulatot később megtörte egy autóbusz szapora berre­gése. Német turisták érkeztek. Lehettek valami negyvenen. Valamennyiük nya­kában fényképezőgép lógott, öt perc sem telt bele, már kattogtak ís a gépek zárószerkezetei. Láttam a né­met vendégeknek szerfölött tetszett, mekkora becsben tartják nálunk a műemlékeket. Az idegenvezető nem kis adag önérzettel mindjárt azt is felsorolta, mennyit áldozott a város az utóbbi tíz év alatt a több évszá­dos épületek újjáépítésére, majd rö­vid áttekintésben arról is beszámolt, milyen történelmi érdekességek talál­hatók a szlovák fővárosban. Sbrivó náció lévén a német, a ven­dégek közül valamelyik javasolta, tér­jenek be az osztályon felüli várven­déglőbe, jólesik ilyenkor egy-két pll­zeni. Az elhatározást tett követte volna, ha a vendéglő bejárata fölött nem lóg ott tilalomfaként a „Hétfőn zárva" jelzésű tábla. Akadt valaki a néme tek között, aki azonnal lefordította a kisded szöveget. És mert a fáma azt tartja, hogy a germánok évszázadok alatt megtanulták az engedelmessé­get, vendégeink szó nélkül sarkonfor­dultak. Egyetlen ember kivételével, aki mielőtt távozott volna, Leicáját rászögezte a táblára, csettent a ma­sina, majd elhangzott' a Vendég kófn­mentárnak ls beillő véleménye: „Ezt a képet elteszem emlékbe. Ez unikum, ilyen táblát így nyár közepén sehol sem látni Európában." A vár restaurálásán dolgozó kőmű­ves jó pressburgi németséggel (és nem minden gúny nélkül) még meg­jegyezte: — Ja, kérem, itt minden szigorúan terv szerint történik. • • • Hazánk világhírű fürdőhelyén — Trencséntepllcen — is találkozhat a külföldi turista (és a belföldi közön­séges halandó, aki ilyenkor nyár ide­jén amúgy is hiába keres szálloda­szobát) hasonló „különlegességekkel". Ki tudja miért, valaki éppen a nyári hónapokra tervezte a város legszebb és legnagyobb szállodája, a Krim ta­tarozását. Ott ls kint lóg a tábla, de nem az van ráírva, ami ilyenkor min­den szálloda portájára, hogy „Minden hely elkelt", hanem ez: „Tatarozás miatt november 15-ig zárva". Bratislavában is szállodahiány van. A Devín vagy a Carlton portáján mos­tanában szinte naponta a szó szoros értelmében ostromállapot van a — szobákért. A portások véleménye sze­rint akár háromszor annyi vendéget is elhelyezhetnének. Vendég lenne elég, csak hely nincs. Mindez azon­ban mintha egyáltalában nem érde­kelné az építőket és azokat, akik a város szállodáinak Javítását irányít­ják. A bratislavai Krim szállót pél­dául már áprilisban üzemen kívül he­lyezték. Ma ís ott lóg a „tábla": „Tatarozás miatt csak egy emelet van üzemben". És mindez 1964 nyarán történik, amikor szakemberek szerint felhőkarcolókat fel lehet építeni öt hónap alatt. (A gyengébbek kedvéért megjegyezzük: a Krim szálló mindösz­sze kétemeletes). A szántó-vető emberek között fehér holló a naplopó. Ez ugyanígy elmond­ható a bányászokról, a gyári mun­kásokról vagy bármely más foglal­kozásúakról is. És ugyanez érvényes a szállodaipar dolgozóira is. Megtör­ténik azonban, hogy itt is akad né­hány vaskalapos, akire ráillik a pa­raszti szólás-mondás: „Télen arat na...", aki még nem értette meg ezt az egyszerű Igazságot: az idegenfor­galom nem idegen érdek. Miért tűrjük őket? TÓTH MIHÁLY A vlachovói Jednota üzletvezetőjét betegsége idején, jogtalanul felesége helyettesitette. Ciglanová szaktudás ! hiányában sem fizetett rá a „boltra" Csak egy vevőnél három koronával számolt többet. A gömörhorkai hús­elárusítóban sem a vevő javára lát­szik a mérleg. önkiszolgáló húskiméréssel és egyéb ... A rozsnyói Bányász-téren önkiszol- ; gáló húselárusitót létesítettek, de a < húst továbbra is hagyományos módon mérik. Nem vitás .miért? Az eláru­sító szívesen vagdalja a húst. rádob ja a mérlegre, „beszoroz" és 70! dkg húsnál hét koronát bekeres. ; Amellett, hogy „jól" számol a mérleg is őt szolgálja. joggal idekívánkozik a kérdés: A húsipari üzem illetékesel miért nem gondoskodnak arról, hogy ponto­san lemért csomagokban kerüljön a hús ebbe az önkiszolgáló üzletbe? A lelkiismeretlen elárusítók, a be­avatatlan vevőket félrevezetve, ki­használják a kedvező árváltozásokat • ls, de csak a saját javukra. Ez ls \ egyik forrása a jogtalan keresetnek. Például a rosznyói Mototechnában 10 < hűtő eladásánál 410 koronával drá- ' gított az elárusító. A játéküzlet vezetőnője, Hramecová a lengyel gyártmányú autócskákat 17 korona helyett 20-ért árusította... Ogy Véljük, nincs szükség tovább ­sorolni a meggyőző bizonyítékokat. Csupán a forgalom fontos? A kereskedelmi szervek ellenőrei felé lenne még néhány megjegyzé­sünk. Annál is inkább, mert hivatalos ; berkekben is ez a hír Járja, hogy pél­dául a Zdroj ellenőrei az elárusító helyeken csupán az árumegrendelés, a kiskereskedelmi forgalmi terv tel­jesítése felől érdeklődnek s az áru­sítás módját, helyességét nem ellen­őrzik. Ha erre ls kiterjedne figyelmünk, nem következhetett volna be, hogy Rozsnyó egyik üzletében, ahol Tőzsé­rová a vezető, a mérleg 5 dkg-ot „vétsen" a vevőkkel szemben. Nem beszélve a „kisebb tévedésekről". Az előre csomagolt cukornál közel há­rom, a tarhonyánál négy dekával rö­vidítették meg a vásárlókat. A rozsnyói Zöldfa utcai Italmérés­ben az utóbbi időben legalább tízszer jártak a vállalati ellenőrök, de ellen­őrzést hat hónap, alätt Ssäk' egýšzef' végeztek. A revúcal Jednota ellen­őrei egy fél év alatt háromszor lá­togattak el a helybeli üzletekbe, de egy esetben sem gondoltak a vevők­re, vajon helyesen és becsületesen szolgálják-e ki őket. Nem bántja egy kicsit az önérzetü­ket, hogy a népi ellenőrző szervek­nek kellett ezekre a törvénysértő visszásságokra, társadalmi szégyenfol­tokra rávilágítani? KULIK GELLÉRT JÚ'JtÚia OLASZ GRAFIKÁK a Nemzeti Ga áriában Miláno, Berlin, Krakkó, Varsó és Párizsban rendezett kiállításai után most Bratislavában, a Grafikai Kabl net e napokban megnyílt tárlatán ta lálkozunk az 50 éves Italo Zettl alko tásaival. Szűkebb hazájában Toscanában ér te el a múltban az olasz képzöművé szet leggazdagabb s legteljesebb vi rágzását. — Zetti szülővárosa, Firenze fes tészetl és grafikai főiskoláját látogat ta. A toszkán hagyomány követője Ki­egyensúlyozottság, harmónia tormai és mesterségbeli tökéletesség |ellemzi művészetét A bemutatott anyag év jelzései 1928 és 63 között mozognak. A latin klasszi­kus költők, középkor) legendák és versek s a reneszánsz irodalma vol tak sugallmazól korábbi műveinek Finom érzékenységgel, fába metszett és karcolt miniatúra szerű, aprólékos rajzú illusztrációi az egyes könyvek­nek ékesítői, egyszersmind légkörü­ket, s szellemüket is éreztetik. Mert a könyveknek nemcsak sorsuk, ha­nem lelkük .is van, amibe Zetti be­leéli magát. A nézőt, az olvasót ls magával ragadja Vergilius Aeneisének CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ - NYOLCSZAZSZOR A budapesti Operettszínház szep­tember elsejei évadnyitó előadásával 749-edszer került műsorra Kálmán Imre Ismert és népszerű operettje, a Csárdáskirálynő. Ha a külföldi turné­kat is számítjuk, ez az előadás sor­rendben a nyolcszázadik volt. Persze, nem az 1916-os Király színházbeli be­mutatótól, hanem 1954 nov. 12-től számítva. S 10 év alatt ez valóban kiugró siker. A dal szép, a dal örök A CSEMADOK dunaszerdahelyl járá­si bizottsága a Nemzeti Front tömeg­szervezeteivel karöltve 1964. szep­tember 12—13-án emlékünnepélyt rendez Bihari János születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ün­nepségekre Dunaszerdahelyen és Bi­hari szülőfalujában, Nagyabonyban kerül sor. A szeptember 12-én (19,00 órakor) kezdődő emlékesten fellép a Csehszlo­vák Ráüld Farkas Jenő vezette zene­kara is, A bratislavai szereplőkön kívül külföldi vendégművészek is fel­lépnek, így Kovács Apollónia, Béres Ferenc és Kürti Éva, a budapesti rá­dió és televízió művészei. Vasárnap (10 órai kezdettel) Nagyabonyban emléktáblát lepleznek le s utcát ne­veznek el a nagy magyar muzsikus­ról. A délutáni műsorban a járás leg­jobb ének, zene és táncegyüttesei, va­lamint az ünnepre érkezett vendég­művészek lépnek fel. (sz. b.) hősi világába. Ovidius a Szerelem mű­vészetének Urai finomságaiba s a tas­=ói Felszabadított Jeruzsálem harcos és idilli tá|alra. Az ötvenes évek utáni szabad lap­ia! fehér fekete grafikák szintén a vonalra épülnek Erős körvonalak kö­zé fogott klasszikusan tiszta formájú, sokféleképen árnyalt majd kubizáló nőalakokat mutatnak |Artista, Fürdő­ző nok holdfényben, Rock and Roll). Következő nagyméretű lapiain az előbbi szigorú rajzosságot oldottabb festőiség váltja fel. Alapvető kifeje­ző eszköze itt a tiszta, világító szí­nek Techniká|a is változatosabb lesz. Többszínű iametszetei, munotípái, friss, festékbe karcoli folyamatos vo­nalú rajzai új élettel telnek meg. Modern tormaadással, drámai feszült­séggel szól mitológiai jelenetről (Eu­rópa elrablása). Legutolsó lapjai az absztraháló Köasszony s a Fehér bi­ka, — a leegyszerűsített, mértanias Városképek — megkapó szuggesztivi­tásukkal hatnak érzékeinkre, érzé­seinkre. A jelenleg Milánóban élő Zettl fes­tő és grafikus működése a ma oly jelentékeny szerepet betöltő díszítő művészetekre és ezen kívül a szakiro­dalomra ls kiterjed. Örömmel köszöntjük ezt a szemün­ket gyönyörködtető, látókörünket s a mai világművészetre vonatkozó isme­reteinket bővítő, tartalmas és válasz­tékos ízléssel rendezett kiállítást. Bárkány Jenőné K I! L T IIR U IS HI !{E K • A mahacskalai helyl múzeum raktárában iDagesztán ASZSZK) al­bumot találtak, amely ötven fényké­pet tartalmaz a múlt század 80-as évelnek kabardjairól. A fényképek kifogástalan állapotban maradtak fenn és történelmi szempontból rop­pant érdekesek. A degasztáni nép­rajzkutatók az albumot átadták kol­légáiknak, a nalcslki Kabard-Balkar Tájmúzeum tudósainak. • 775 éve született az ó-orosz iro­dalom „Ének Igor hadjáratáról" című híres műve. Erre az alkalomra bronz­ból öntött emlékérmet adott kl a leningrádi Pénzverde. Színoldala a pergamentekercs fölé hajló krónikást., ábrázolja; túlsó oldalán a harcosok serege és „az orosz földért, Igor sebei­ért" feltra-r látható. A-bronz-emlék­ére m tervezője Igor Daragan szobrász. • A Kaunaszi Történelmi Múzeum épületének öregtornyát „fakasztotta dalra" Viktoras Kuprevicius litván zeneszerző és fia, Gintautas. Különle­ges blllentyűszerkezetet kapcsoltak a torony harangjaihoz. A torony va­sárnaponként „hangversenyekkel lép fel" és különböző dallamokat ad elő, ősi énekektől kezdve egészen a V. Kuprevicius által szerzett „Ostromol­játok a világűrt" című indulóig. A prágai kúolajinotorgyár dolgozói František Stehlík vezetésével egy Diesel elektromos gépet szerelnek ösz ? sze a brnói mintavásár „X" pavilonjában. j; pjesvad-ba «- piK fejfy MM. Maptember 4. * 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom