Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-24 / 266. szám, csütörtök

gandista az alkoholellenes gyűlésen ben, és egyenesen onnan szállítják a mondott lelkes beszéde után elkérte témákat Persze nem hanyagolható el magát, mert úgymond, a vendéglátó- a szakmai művelődés sem, amelynek ipar szeszjogyasztásl tervteljesítéséért fejlesztésében Heller Józsefé, együtte kell még lángoló beszédet tartania sünk, vezetőjéé, a Sztanyiszlavszkij egy másik gyűlésen sok másnak a kicsúfolőja, gúnyolója a — Dongó. Mindennek és stúdi 6 tagjáé a legnagyobb ér­dem. Pálíy tanár úr — vagy ahogy a ,,. . _ ,„ ,, . diákok hívják „Fidél" — szintén az Ki, mi ez a Dongó? Hat ember: Egy frói közösség tagj a. A színpadon, al kozepiskolai angol-orosz szakos ta- kat i adottságai miatt a buffo-komé nár, egy orvosi műszergyár fiók-veze- diát, az oroszlánhumort, azt a bizo­tője, egy építőipari vállalat munkás- nyos ne'nézfelfogású embert testesíti ellátási előadója, egy biológus, egy meg. A „poén-ember", a „kisember. „A pénzügy kiváló dolgozója" címet aki odamond", a sztár — Heller jó­viselő tanácsi osztályvezető, és egy "<?/> a Gyógyászati Segédeszközök építészeti műszaki rajzoló, összesen: Gy áľ a fiókvezetője. Molnár_ Gábor a i debreceni művelődési otthon szati­2. DONGÓ Debrecenben kidobolták, hogy a dongót ne dalolják. Csak azért is dongó, diri-diri dongó! Történt pedig, nem ís olyan ré­gen, Debrecen közelében, hogy egy termelőszövetkezetnek nagyon jól ment a sora. Egy faluval arrébb a termelőszövetkezetnek azonban na­gyon is rosszul állt a szénája. A le­maradók meg is kérdezték: „Mondjá­tok már meg, hogyan csináljátok, hadd tanuljunk bölcsességet." De azok bizony nem mondták meg, mert akkor nehezebb lenne megtartaniuk első helyüket a járásban. Nemsokára eljöttek nem is az Óperencián túl­ról, csak innen a szomszéd ország­ból az emberek és megkérdezték őket: „Hát nekünk eláruljátok-e a nagy tit­kot?" „Nektek igen, mert attól mi még elsők lehetünk a járásban." A külföldiek csak úgy szívták magukba a sok bölcsességet, és sok minden jó­val megrakodva., tudományban gazda­godva megtértek országukba. A sze­gény szövetkezet parasztjai erre gon­doltak egyet: jelöltöztek japánoknak, ferdére festették szemüket, útnak ke­rekedtek és átrándultak a szomszéd faluba, ahol nagy tisztelettel fogadták őket, minden jóval ellátták és ráadá­sul szívesörömest nagy titkukat is elárulták, hiszen a japánoktól igazán nem kell félteniük elsőségüket. Bez­zeg, amikor rájöttek a' turpisságra, be szívesen kidoboltatták volna Debre­cenben, hogy szégyenüket, önzésüket ne emlegessék Csakhogy Debrecen­ben azt éneklik „csak azért is don­gó, diri-diri dongó" és bizony ország­világriak elhíresztelték az esetet, okul­janak mások is belőle. Ki híresztelte el? A Dongó. És jöttek egyre-másra egyéb visz­szásságok,amelyeket be jó lett volna elhallgatni. De a Dongó mindent nagy dobra vert. Azt is, hogy 24 forin­tos kárért milyen nagy hűhót csaptak egy üzemben, és a 24 milliós kár 1 okozóját észre sem vették. Azt is, hogy a sok funkcióval terhelt propa­„kisember nagy pozícióban", egyéb ként az életből hozott témák fő szál rikus együttese - a Dongó. m ój a a_ munkásellátási előadó. Taar Lényegében egy 1954-ben megszűnt István a zenei főnök, aki biológus, szatirikus lap szerkesztő gárdája a szintén nagy témaszállító, hiszen a Dtfngó, amely műjajt változtatott — járványügyi állomáson dolgozik éppen most a színpadról nevetteti az embe- a felvilágosító osztályon, ahol az al­reket. Nem csekély sikerrel - eddig koholizmust ostorozó témák ugyszM­,„ .. . . ' , . , ., , ván a rendelőben hevernek. A .burok 17 műsort mutatott be, mindegyiket ^ i egre]tetteb b titkaiban is kiis­átlagosan 60-70 előadásban. Műso- merj magá t j ako b­my i András, aki ci­rukból részleteket mutat be a buda- vüben nem más mint a megyei adó­pesti rádió, sőt a televízió is. A je- osztály vezetője. De őrá bízzák a ne­leneteket maguk írják, szerkesztik, hezebb énekes szerepeket is. Nehéz a rendezik, és adják elő. Amatőrökként sorsa Molnár Évának, akinek civil dolgoznak a szatírában - mégis hí- foglalkozása - műszaki rajzolás — vatásos színvonalon. Érdemes köze- mellett, mint egyetlen nőnek el kell ... ,.., _ , játszania a csinos titkárnőtol a laza lebbrol megismerkedni velük, mert J erkölcsű pülangó n keresztül az öreg­nem ellenzékieskedő kétértelműségek- asszonyl g minden női szerepet. Teheti kel értek el népszerűséget, hanem _ játszott már a Csokonai Színház egyértelmű, hibákat ostorozó állásfog- színpadán is> és szi ntén tagja volt a lalásukkal vetettek jókedvet, arattak sztanyiszlavszkij stúdiónak, nagyte­tapsot, igazi sikert. hetgégű szinészn ő. — A siker nyitja, úgy vélem — mondja Páljy István konferanszié, Mondanivalójuk, színészi tudásuk nagy akadályokat győzött le első fel­a közismerten szigorú tanár — az lépésük óta. Mert találkoztak már az­igazmondásban rejlik. Témáink az z ai j S > hogy Macs községben, amikor életből valók. Ne feledjük, hogy a a nézők rájöttek, a debreceni színé­csoport tagjai a sokmillió máséhoz szek nem egész estét betöltő darab­hasonló körülmények között élnek, bal, hanem szatirikus jelenetekkel jot. ahogy mondani szokás künn az élet- tek el hozzájuk, ütemes „egybe dara­bot akarunk felkiáltá­sokkal úgyszólván szóhoz sem engedték őket. A konferanszié lélekjelenlé­tén múlott, hogy kitalál­ta az „egybe darab" el­lenszerét és bemondta, hogy ők „bele-bele né­zünk darabot" játszanak. Nemrég ismét ellátogat­tak Macs községbe, de nem a terv szerint, ha­nem mert hívták őket. Ügy látszik, a „bele-bele nézünk darab" is tetszik már — ha jól játsszák. A korszerű szatíra utat tört a hortobágyi szövet­kezetekben, a debreceni üzemekben és az értelmi­ség körében egyaránt. Mert a korszerűség nem­csak a debreceni modern gördülő csapágygyár au­tomatarészlegén tapasz­talható, hanem u néha tenyérnyi színpadokon is. Következik: Halászok A DEBRECENI DONGO EGYUTTES TAGJA!, BAL­RÖL JOBBRA: PÄLFY ISTVÄN, JAKOBlNYI AND­RÁS, HELLER JÖZSEF, MOLNÁR ÉVA ÉS MOLNÁR GÁBOR. IFJÚSÁGUNK A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELLENDÍTÉSÉÉRT Megmentett termőföld Egymillió köbméter komposzt a mezőgazdaságnak • Az ifjúság 214 meliorációs építkezésen • Fiatalok a cseh határvidéken 1963 őszén a termőföld kihasználá­sának felülvizsgálása során hazánk területén csaknem 170 000 hektár par­lagon heverő, vagy kevésbé kihasz­nált földet találtak. Ennek nagy ré­szén már újra megindult a termeié^ A kihasználatlanul heverő termőföld újraműveléséből az ifjúság is jelen tős részt vállalt. Az év elején a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kerületi és járási szervei az alapszervezetek kötelezettségválla­lásai alapján akciótervet fogadtak el a kihasználatlan termőföld újraműve­lésére. Meghatározták az egyes szer vezetek konkrét feladatait, amiből kitűnik, hogy az ifjúság nem csekély részt vállalt a fontos akcióból. Esze rint a CSISZ-szervezet tagjai az idén több mint egymillió köbméter kom posztot készítenek, mintegy 59 D00 hektáron elvégzik a rét- és legelőja­vítást, azonkívül védnökséget vállal­tak 190 talajjavítási és 24 trágyaleves gazdálkodás építése fölött. ÄZ ÍGÉRETEKET VALÓRA VÁLTJÁK Az ifjúság a rá jellemző munkalen­dülettel fogott a merész elhatározá­sok megvalósításához. A mezőgazda­sági termelésben dolgozó fiatalok és brigádosok az év elejétől megközelí­tőleg 575 000 köbméter komposztot készítettek. A legjobb eredményt az észak-csehországi kerület fiataljai mutathatják fel, ahol a fiatal gépe­sítők és szakemberek is nagyon jól bekapcsolódtak a termelésbe. Jó mun­kát fejtettek ki a dél-csehországi és a nyugat-szlovákiai kerület fiataljai is. Még a tavasz folyamán megkezdték a munkát 214 meliorációs építkezé­sen, s csupán az első félévben közel 1000 hektár területet tettek termővé. Ezen a munkaszakaszon nagy segítsé­get jelentettek a tanulóifjúság nyári brigádjai. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLET ifjúságának jó tapasztalatai után az idén az észak-morvaországi és a ke let-szlovákiai kerületbep is hozzáfog­tak a trágyaleves gazdálkodások ki­építéséhez. Az említett két kerület ben az ifjúság 24 ilyen építkezés fö lött vállalt védnökséget. A HATÁRVIDÉK IS TEREM Az ifjúság körében nagy visszhang ra talált a Šumava környéki határvi­dék termővé tétele, amely a prágai CKD fiataljainak kezdeményezésére indult. A dél-csehországi kerületbe érkeztek azóta a strakonicei gépgyá rak, a České Budéjovice-i Motora, a velešíni Jihostroj, a České Budéjovi ce-i Sfinx fiataljai is. Eddig mintegy 75 hektárt tettek termővé. A Český Krumlov-i járásban 54 hektár, a Jind­íichüv Hradec-i járásban 210 hektár, a7. észak-morvaországi járásban több mint 400 hektár elhanyagolt területet tettek ismét termővé. SZEMFÜLES A MEZŐGAZDASÁGBAN Bizonyára mindenki emlékszik az ipari üzemekben lezajlott szemfüles akcióra. Az Itt szerzett jó tapasztala­tok a mezőgazdasági termelésben is meghonosodtak. Kezdetben főleg a parlagon heverő földek feltárására törekedtek. Később az öntözőberende­zések kihasználására is kiterjedt a fi­gyelmük. Megállapítást nyert, hogy a mezőgazdasági üzemekben — orszá­gos viszonylatban — az öntözőberen­dezések negyedrészét nem használják ki. A közép-szlovákiai kerületben pél­dául bebizonyosodott, hogy hanyagul kezelik az öntözőberendezéseket, a dolgozók nagy része megfelelő szak­képzettség, vagy anyagi érdekeltség hiányában nem törődik a rábízott gé­pekkel, amiért ezek rövid idő alatt tönkremennek. A Liptovský Mikuláš-i járásban például emiatt a 22 öntöző­berendezésből csupán 11 üzemképes. Az Ifjúság szemfüles akciójának csoportjai észrevételeiket közölték a népi ellenőrző bizottságokkal. Sok helyen védnökséget vállaltak az ön­tözőbrendezések fölött, (pl) Qisszhang...| Visszhang,, Ivan Gyenyiszovics segít a dogmatizmus elleni harcban cikkíró is helyesen megállapítja, a tanulmány nem íródott a teljesseg igényével. A hiányérzetnek mégis van Két héttel ezelőtt ugyanezen a he- talaja, mert „Novomeský... az első, lyen foglalkoztunk néhány mondatban aki észreveszi a közép-, illetve kelet­A I. Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovics európni antifasiszta irodalmi front egy napja című művével. Ha tekin egységét, lehetőséget nyújt összeha­tetbe vesszük, miiyen nagy hatást sonlító irodalomtörténeti vizsgálódás­váltott ki szinte világszerte a szibé­riai munkatáborban lejátszódó törté net, bizonyára meglepetést keltettek kintetbe vesszük L. Novomeský való­ra". Természetesen ilyen gondolati koncepció mellett, különösen ha te­Borisz Polevoj idézett szavai. A neves szovjet író ugyanis egyrészt azt ál­ban tüzetes és széles látókörű anyag ismeretét — beleértve a magyar iro­lította, hogy Szolzsenyicin még nem dalmat is — kicsit méltánytalánság­nagy író, másrészt elég szenvedélye sen kifogásolta, hogy Suhov, a kisre gény fő alakja semmiképpen sem ha­sonlít azokhoz a regényhősökhöz, aki­ket az orosz klasszikus irodalom mesterei festettek meg hasonló tragi­kumokkal terhes környezetben. Jelez­tük állításának vitathatóságát, és ez a nézetünk most bizonyos mértékig igazolást is nyer, mégpedig a BÉKE riezendő dolgaink' ÉS SZOCIALIZMUS legújabb számá- aezenao a°igaink. ban. Itt jelent meg J. Karjakin figyelem­re méltó írása, amely első ízben mé­ri fel, hogy a kommunista világmoz­galomban milyen hatást és ellenha­tást váltott ki az Ivan Gyenyiszovics nak érezzük a mellőzést. Bár úgy hisszük, nem kell nagy fe­neket keríteni a dolognak; és túlzot­tan patetikusnak tartjuk a cikk befe­jező részét: „.. vajon törvényszerű­nek keli lennie, hogy a mi példáink mindig utólag, kiegészítésként hang­zanak el?" — nekünk is az a néze­tünk, hogy vannak még közösen ren­Szabadjon közülük egyet megemlí­tenünk, éppen annak jogán, hogy nemzeti kultúrák érintkező pontján élünk. A cseh és a szlovák írástudó­kat, a sajtó kulturális dolgozóit érde­kelhetné apró észrevételünk. Tény, hogy a magyarországi lapok és folyó­VS 'rátok lényegesen rendszeresebben, két tényező váltja ki: a Kínai Kom­munista Párt vezetőinek nyílt fellé­többet és behatóbban foglalkoznak a cseh és szlovák kulturális termékek­eflľn Is a^Tkörmm én Vfhog°v 8s azr ke l> ®int megfordítva. Tudjuk, hogy euen. es az a korulmeny, hogy szol a lvj határok leküzdé séhez a Du­zsenyicin tárta fe irodalmi forrná- na másik fi kk kedvező b. ban a személy, kultusz legembertele- bek az {eltéteIek De idfih a. nebb megnyilvánulásait. így aztan za sokkal könnyebben megbírkózhat­nem véletlen, hogy a kínai és a Mao- á . nehézségekkel ha a rsplisrln­barát sajtó „dekadensnek", „elleníor- nanK 3 neftezs éS eklíe l- "a a csehszlo­vákiai magyar írókat, kritikusokat és radalminak bélyegzi a könyvet, lrodalome l% életl s zákembereket amelynek szerzője „elutasítja a szov az let társadalmi rendet" ráealmazza eddiginél sokka l ' obba n ösztönöznék ľszľciansľľtárLdalmat éľa § pľrtve a közreműködésre e feladat megoldá­zetést". Különben hasonló jelzőkkel sában. Vegyük ezt közösen fontoló­ra! Edinburghi jó tapasztalatok Furcsa fesztivál, amelyen szóhoz illetik Tvardovszkij, Csuhraj és más szovjet művészek alkotásait is, ame­lyek szót emeltek a személyi kultusz ellen. A cikkíró Suhov alakját elemezve juthat a színművészet éppen úgy, mint arra a következtetésre jut — és ez a z ene, a tánc és a képzőművészet, egyben akaratlan válasz Potevojnak Hyen a skóciai edinburghi, amelyen is —, hogy az ilyen hősök ugyan ez idén nagy sikerrel szerepelt a nemcsak a nép erejét, hanem egyben prágai Nemzeti Színház operaegyütte­gyengéit is jelzik. Viszont a döntő se is. De akármennyire furcsa, ez adja az; hogy Suhovot még a nyolc esz- meg jellegét és elvitathatatlan: ma tendős kényszermunka sem változtat- ma r méltó helyet foglal el a világ el­ja hiénává. A munka, és nem kevésbé sőrendű fesztiváljai között. Ezt iga­Bujnovszkij iránti viszonya tanúsko- zo]t a já n Cikker, a neves szlovák dik róla, hogy emberségének nem operakomponista is, aki Edinburgh­egy értékes vonását átmentette. Su- bó] hazatérve interjút adott Július hov természetesen nem a szovjet nép, Krajőínak, a KULTURNÍ TVORBA szer­de nem is állítható szembe a szovjet kesztőjének. Hangsúlyozza: nagy meg­néppel, ahogy ezt a kínai „bírálók teszik. Karjakin mély gondolatokban elem­zi ezután a személyi kultusz lénye gét, amelynek létrejöttét ugyan meg tiszteltetés a részvétel ezen a sereg­szemlén, és a csehszlovák operamű­vészet történelmi pillanatokat élt át Skóciában. A Nemzeti Színház szereplése a kri­lehet magyarázni, de menteni nem. ... , , , Hangsúlyozza, hogy a XX. kongresz- ^ * 3 s'^ nľ fddf/ leľtôbL" kritikája férfias volt. Minden j"*^ ™ Ärghot Ä hisztéria nélkül leplezte le a törvény- ... , . , ­szegést és az önkLyt, s ugyanakkor , yT čľ* a személyi kultusz által okozott ká­rok helyrehozására mozgósított. Ta­egyiittesek, amilyen például a buda­pesti, a svéd, jugoszláv és stuttgarti láló az a megállapítása, hogy az ilyen t A közönség nagyon szereti Ja­,,„_„ „*„>, =, nácekot, az eloadott Kata Kabanová jelenség elleni harc sikerét csak az „ ' , , , Uu • biztosítja, ha valamennyien felelőssé- clm u °P« ra ,lozte a ^gnagyobb st­get vállalunk mindazért, ami körülöt­kert, de Dvofák Sellőjét is nyíltszíni fűnk, a világban történik. Nem elég t aP so k fogadták. Nem is annyira a annak hajtolatása, hogy a tényeket zeneszerző szavaibő , mint inkább a nem ismerve vakon hittünk, hanem f aJ t ó tudöslttfsaibol tudjuk• hogy Sme­egvben a tudományos kommunizmus tana Dal,bor ja melle t Cikker Fel á­talaján állva fel kell számolnunk sa- ™ adása t ' s na gy r a értékelték. Az elo­ját ábrándjainkat is, hogy soha többé adásokról sokat írt nemcsak az an­ne kerülhessen sor ilyesmire. A sze- ? n l- hane m « ^ancia, német, osztrák mély i kultusz leleplezése nemcsak ?s/vasajtó is esvilág.minden annyit jelent, hogy kimondjuk az igazságot Sztálinról, hanem saját ma­gunkról, illúzióinkról is. A marxiz­must sohasem helyettesítheti a vallás, a hit valamilyen sajátos új formája, amint az a személyi kultusz idején na k" Györl Dezsöne k válogatott és volt, és jelenleg Kínában tapasztalna- üj versait jel entette meg Az^élo vála­tó. A tudatos, marxista cselekvésért szol clmmel a budapest i szépirodalmi vívott harcban segitseget nyújtanak Könyvkiadó. A kötetet elismerő sza­nekünk az Ivan Gyenyiszovics egy vakkaJ mŔltat]a a NÉPSZABADSÁG tájáról jött zenekedvelők tapsoltak művészeinknek. Az élő válaszol Magyarországra szakadt hazánkfiá­szeptember 17. számában Illés László. Tömör, fajsúlyos szavakban toglaija össze a költő életútját és művét, amely a húszas években ..nevet és eszményt adott a kibontakozó Sarló­napjához hasonló művek Szívesen közreműködnek A táléi nemzetközi antifasiszta író­találkozó egyik kicsit kesernyés hang- , .. . „ vételű utózöngéjét olvastuk E. Fehér mozgalom fiataljainak. Pál tollából az ÉLET ÉS IRODALOM Az élő válaszol című ciklus foglal­36. számában. Hiányérzetről ad szá- ja össze az utolsó években írt ver­mot ez az őszinte írás, amely elisme- seit. „Július Fučík szellemével foly­rő szavakkal ecseteli a konferencia tat itt párbeszédet," állapítja meg a jelentőségét és időszerűségét. A fájó bíráló. Végül ls így sommázza a köl­pont, hogy Ladislav Novomeský beve- tőről kialakított nézetét: „Győry egy zető tanulmánya, amely „tartalmas, kisebbségi sorsból volt képes évti­egy élet által hitelesített világirodai- zedekkel ezelőtt európai szintre emol­mi példákkal megdönthetetlenné szí- ni szemléletét de nem a kozmopolita lárdított" — nem említi meg, hogy régiókba, hanem arra a magaslatra, a magyar irodalom számos jelentős amelyről nem a népek különbségei képviselőjének művében is mély, meg­határozó nyomokat hagyott az anti­fasizmust érlelő, tápláló és vele azo­nosuló emberség. A cseh és szlovák írók mellett né­tűnnek elő, hanem sorsuk és gond­jaik azonossága, a Duna-táj békessé­gét és egyiittmunkálkndást zengő né­peit fogja át a költői horizont." Erről a nékünk is szóló költői be­hány magyar írástudót említ fel a szédről illene minél előbb véleményt sok közül a cikk, akiknek művük és mondanunk. G. I. helytállásuk rangja feledést tilt. Jó­zsef Attila, Radnóti Miklós mellett Fábry Zoltánunk és Forbáth Imrénk A BELGRÁDI nemzetközi könyv­is ebbe a sorba tartozik. Egy pilla- vásáron ez év november elején ismét natra sem kételkedünk abban, Iwgy részt vesznek a csehszlovákiai kiadó; az nem célzatosság, mert ahogy a vállalatok is. Ű] SZÖ 554 * 1964. szeptember 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom