Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-21 / 263. szám, hétfő

Ha az agresszorok kirobbantják a háborút, belepusztulnak Nyikita Hruscsov beszélgetése a japán parlamenti küldöttséggel "Moszkva (ČTK J — Szombaton Moszkvában nyilvánosságra hozták azt a feljegyzést, amely Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő és a japán parlamenti küldöttség szeptember 15-i ^beszélgetéséről készült. A kölcsönös üdvözlés után Fukunaga, a japán küldöttség vezetője beszámolt élményeikről. Kijelentette, hogy a szovjetország hatalmas területein nagyarányú építkezés folyik, rendkívül nagymértékben fejlődik a tudomány és a közoktatás, a szovjet emberek minden gondolatát a békevágy hatja át. A japán küldöttséget mindenütt szívélyesen és barátságosan fogadták. Élményeikről a japán népnek is beszámolnak, hogy hozzájáruljanak a Jöbaráti kapcsolatok fejlesztéséhez. Nyikita Hruscsov megköszönte a küldöttség vezetőjének szívélyes szavait, melyektől nagyon meghatódott. Nagyon jól megértjük a Japán nép tragédiáját, melyet a múlt világháborúban át kellett élnie. Olyan kijelentések, hogy az atombomba papírtigris, hogy nem kell félni az atomháborútól stb. — szörnyűségként hangzanak azok számára, akik sokat láttak, sokat átéltek és részt vettek háborúkban. Akik így beszélnek — vagy nem értik meg, mit jelentene napjainkban egy háború az emberiségre nézve, milyen áldozatokkal és gyötrelmekkel Járna, vagy pedig egyszerűen felelőtlen játékot űznek az emberiség sorsával. Mi becsületesen megmondjuk: nem akarunk háborút. Nem azért, mintha életünket féltenénk, hisz halandók vagyunk és háború nélkül ls meghalunk. Azért nem akarunk új világháborút, mert felette veszélyeztetné milliók életét, sok nemzedék munkaeredményeit és erőfeszítését. A népek boldog életéhez és jólétéhez nics szükség háborúra. Most nem a felszabadító háborúkra gondolok, hanem az államok közötti hódító világháborúkra. Rég elmúlt az az idő, anikor a hódítók büntetlenül fosztogathatták a népeket és nyerészkedhettek a háborún. Egy mai világháború, a támadónak sem győzelmet, sem kincseket nem eredményezhet. Az agresszornak is szörnyű szenvedést és károkat okoz. Napjainkban egy termonukleáris háború kirobbantása kész őrültség. Természetesen, ha belekényszerítenek a háborúba, minden erőnkkel és eszközünkkel harcolni fogunk. Elég sok, mondhatnám korlátlan mennyiségű hadviselési eszközzel rendelkezünk. Ha az agresszorok kirobbantják a háborút, belepusztulnak. Az előző napot új fegyvertípusok megszemlélésével töltöttem. Kénytelen voltam ezzel foglalkozni, mert amíg farkasok lesznek a világon, feltétlenül rendelkeznünk kell olyan eszközökkel, amelyekkel védekezhetünk ellenük. Azért hozzuk létre a legkorszerűbb harci eszközöket, hogy védelmezhessük államunkat, népünket és a népek békéjét, jól ismerjük e borzalmas fegyverek erejét, sohasem szeretnénk alkalmazni. Hruscsov elvtárs a továbbiakban el. mondotta, hogy az emberi boldogság lényege a szabadságért folytatott küzdelemben, a munkában, a termelőerők fejlesztésében, anyagi és szellemi értékek létrehozásában van, hogy minden ember szabadon és biztonságtudatban élhessen. Más nyelvet beszélő, más fajhoz vagy társadalmi rendhez tartozó emberek gyilkolása nem lehet boldogság. Sajnálattal kell megállapítanunk, liogy egyes államférfiak más országok képviselőível folytatott tárgyalásaik során nem a békén munkálkodnak, hanem viszályt és ellenségeskedést szítanak. Egyikük nemrégen japán szocialistákkal beszélgetett. Ezzel kapcsolatban szeretnék véleményt mondani Mao Ce-tung kijelentéseiről. Szomorú érzés kijelentéseit olvasni, nemcsak azért, mert a Szovjetunió, országunk és népeink ellen irányulnak, hanem azért is, mert Mao Cetung kommunistának nevezi magát, márpedig filozófiája, melyet beszélgetése során fejtegetett, nagyon idegen a dolgozó néptől, és nem lehet az egyik leghaladóbb és legforradalmibb tan — a kommunizmus képviselőjének filozófiája. A múltban Japán és Oroszország nemegyszer hadban állott egymással. Japán legyőzte az orosz cárizmust. Ez két imperialista hatalom háborúja volt. A második világháborúban a Szovjetunió szövetségeseivel együtt legyőzte az akkoriban Japánban uralkodó militarista, imperialista klikket. Ez a múlt. De mit hoz a jövő? Szomszédok vagyunk, egymás mellett élünk. Milyenek lesznek kapcsolataink, államaink és népeink viszonya? Folytatható-e a régi „gyakorlat", amely abban állott, hogy az egyik háború befejezése után az államok nyomban továbbira készültek? Mao Ce-tung ma tulajdonképpen erre az útra unszolja Japánt, pedig a japán népre nézve ebből nem származik semmi jó. Amikor a japán szocialisták felvetették a Kuril-szigetek kérdését, Mao Ce-tung nem tudott mást mondani, mint azt, hogy Japán ilyen, meg ilyen területtel rendelkezik, ennyi, meg ennyi a lakossága, s ezt összehasonlította a Szovjetunió viszonyaival. Hangoztatta, hogy a Szovjetunióban állítólag sokkal több föld esik egy lakosra, mint Japánban és más országban. Ezt az egész világon háborús uszításként könyvelték el. A túlnépesedés és az élettérhiány „elméletét" — ha ez egyáltalán elméletnek nevezhető — mint tudjuk, már sok hódító hirdette s a legszemléltetőbben az eszelős Hitler fejtette ki. Kezével Keletre mutatott és azt állította, hogy a fasiszta uraknak meg kell kapniuk legalább az Uraiig terjedő területet, mert a német népnek erre mint „élettérre" van szüksége. Hitler egy gyékényen árult a japán militaristákkal, akik abban a hitben ringatták magukat, hogyha majd Hitler eljut az Uraiig, akkor ők a Bajkálig vonulnak, vagy talán még tovább. Hogyan végződött a dolog? A fasiszta Németországot és a militarista Japánt egyaránt katasztrófa érte, a Szovjetunió, egész Európa s mondhatnám az egész világ népei sokat szenvedtek és veszítettek. A hitleri Németország leverése után a német imperialisták, akik más területekre fenték a fogukat, még azokat a területeiket is elvesztették, amelyektől a múltban szomszédalkat, más népeket fosztottak meg. Most két német állam van, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, kapitalista és szocialista Németország, valamint Nyugat-Berlin. Nyugat-Németország most sűrűbben lakott, mint a háború előtt. Vajon rosszabbul, vagy jobban élnek-e a németek, mint a háború előtt? Köztudomású, hogy a nyugatnémet gazdaság és termelés a háború előtti időkhöz képest jelentősen fejlődött. Az NSZK fejlett iparral és nagy gazdasági erővel rendelkezik. Európa és a világ egyik leggazdagabb országa. Ez ismét azt bizonyítja, hogy a terület nagysága nem elsőrendű fontosságú, bár kétségtelenül van jelentősége. Mindenesetre az adott történelmi világhelyzetből kell kiindulni. Ezt bizonyít jti egy másik fejlett ország, japán helyzete is. Tehát nem a terület nagyságáról, nem az ún. „élettérről" van szó. Hruscsov a továbbiakban hivatkozott a szovjet kormány 1963. december 31-i üzenetére, melyben javasolta, hogy az államok ne alkalmazzanak erőszakos módszereket a területi kérdések megoldására. Háború nem lehet a határok megváltoztatásának eszköze. Csak ezzel a feltétellel biztosítható a béke. A határok megváltoztatásának egyedüli elfogadható útja a tárgyalás. * Mao Ce-tung arra céloz, hogy a Szovjetunió túl nagy ország. Pekingben előszeretettel hangoztatják, hogy a cári Oroszország túl sok területet szerzett. Nem akarjuk védelmezni az orosz cárokat. Am az egykori hódítókkal az orosz cárokkal és a kínai császárokkal kapcsolatban egyforma álláspontot kell képviselni. Jó, az orosz cárok hódító háborúkat folytattak, de mivel foglalkoztak a kínai császárok? Ugyanolyan rablóhadjáratokkai, mint az orosz cárok. Megszállták Koreát, Mongóliát, Tibetet és Hszincsiangot. Talán örök idők óta laktak kínaiak Hszincsiangban? Az ottani őslakosság néprajzi, nyelvi és más szempontból nagyon is eltér a kínaiaktól. Ujgurok, kazahok, kirgizek és más népek laknak ott, akiket a kínai császárok a múltban leigáztak és megfosztottak önállóságuktól. Az orosz cárok betörtek Mandzsúriába, fenték a fogukat Koreára, majd a japánok leverték az orosz cárt, elfoglalták Koreát és Mandzsúriát. Szóval a történelemben sok véres háború és hadjárat volt. Ma azonban más időben, átmeneti történelmi korszakban élünk. Kialakult a szocialista világrendszer, befejezéséhez közeledik a gyarmaturalom felszámolása. Forradalmak, nagy nemzeti felszabadító mozgalom korában élünk. Oroszországban győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a munkások és a parasztok kezükbe vették a hatalmat. A felszabadult nép munkájával az egykori elmaradott Oroszországot fejlett országgá változtatta, óriási anyagi értékeket teremtett, magas színvonalra emelte a tudományt és a művészetet. A Szovjetunió gazdasági erejét tekintve világméretben a második helyen áll. Mit akarunk? Nem akarunk háborút, védelmezzük a békét, de ha mégis megtámadnak minket, a rendelkezésünkre álló minden eszközzel védelmezni fogjuk határainkat. A Szovjetunió határai sérthetetlenek, s akt e határokat megsérti, a szovjet nép határozott ellenállásába ütközik. A kínai nép megvalósította a forradalmat és nagy társadalmi vívmányokat ért el. Igaz, hogy Kínának még sokat kell tennie gazdasági elmaradottságának megszüntetésére. Ez azonban az idő, a munka és a kitartás kérdése. Kínának nagy lehetőségei vannak gazdasági és kulturális fejlődésre, többek között óriási területtel is rendelkezik. Ha ma Kína nehézségekkel küszködik, akkor ez azzal magyarázható, hogy Kína olyan történelmi időszakot élt át, amelyben a hűbéri reakció és az imperialisták gúzsba kötötték a kínai nép erejét. Mi bízunk benne, hogy a tehetséges és szorgalmas kínai nép gyarapítani fogja gazdaságát és egyre magasabb szintet fog elérni. Minden nép képes a haladásra. Japán kis területén munkaszerető és energikus nép él, amely tehetségével csodálatot kelt a békés együttműködés hívetben. A Szovjetunió szeretne együttműködni a japán néppel. A kínai vezetők bírálnak bennünket, mert a békés egymás mellett élés hívet vagyunk és ezt az elvet következetesen betartjuk. Ám kitartunk álláspontunk mellett, mert ez felel meg a Szovjetunió és a világ népei érdekeinek. A Szovjetunió területe a történelem során alakult ki. Az Októberi Forradalom Oroszország minden népének megadta az önrendelkezési jogot. Egyes népek elszakadtak Oroszország tói, mások viszont önként beilleszkedtek a Szovjetunióba. A Szovjetunió népei nem akarnak Idegen te rületet, de senkinek sem engedik meg, hogy területükre tegye kezét. Ä kínai állam szintén soknemzető állam. Ugyancsak a történelem során alakult kl. A kínai császárok nem voltak kisebb rablók az orosz cároknál. A nemzeti felszabadító harc eredményeképpen jött létre és fejlődik a független Mongol Népköztársaság, míg a mongollakta terület másik része a kínai államhoz tartozik. A kazahok többsége *a Szovjetunióban él és a kazah nép területének nagy része a Szovjetunió szerves része. A kazah nép ezen a területen létrehozta a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaságot, amely a kazah nép szuverén állama, s az alkotmány értelmében a kazah népnek — ha akarja — joga van kilépni a Szovjetunió kötelékéből. Nyikita Hruscsov a továbbiakban a német kérdést érintette, foglalkozott a két német állam fejlődésével. Hangoztatta, hogy a határkérdés bonyolult. Egye? államok bizonyos okokból elégedetlenek a fennálló határokkal. A fő dolog az, hogy türelmet, megértést tanúsítsanak, tiszteletben tartsák a fennálló viszonyokat és meg őrizzék az államok és népek közötti békés, baráti jóviszonyt. A szovjet kormányfő beszélgetés közben a szovjet—japán viszonyt érintve említést tett Habomai és Sikotan szigetről. Kijelentettük, hogy az említett szigeteket átadjuk Japánnak, mihelyt aláírjuk a békeszerződést. A békeszerződés azonban még mindig nem született meg. Ezenkívül az Egyesült Államoknak Japánban katonai támaszpontjai vannak. Az amerikaiak elszakították önöktől Okinavát, amelyet egész Japánnal együtt stratégiai támaszpontnak tekintenek a Szovjetunióval és Kínával szemben. Ha ebben a helyzetben átadnánk önöknek Habomai és Sikotan szigeteket, halászaik elégedettek lennének, mert ott is halászhatnának és kiaknázhatnák a tenger kincseit. Mi azonban a japánoknak tett engedményekkel nem akarjuk az amerikai imperializmust erősíteni. Ha az amerikaiak ma eltávoznának Japánból, ha felszabadulna Okinava és megszületne a békeszerződés, azonnal telefonálnánk önöknek; jöjjenek és megállapodásunk értelmében vegyék át Habomai és Sikotan szigeteket. Egyelőre nem így fest a helyzet. Hruscsov elvtárs a japán képviselőkkel folytatott beszélgetése végén elismerően nyilatkozott a japán iparról és a két ország együttműködésének bővítését óhajtotta. Walter U'bricht hazautazott Jugoszláviából Belgrád (CTK) — Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt Belgrádból hazautazott Berlinbe. Ulbricht elvtárs és felesége Szófiából hazatérőben joszlp Broz Tito elnök vendége volt. A látogatásról kiadott közlemény szerint a két államférfi párt- és kormányküldöttségek kicseréléséről tanácskozott. Baráti légkörben hasznos eszmecserét folytattak a két szocialista ország kölcsönös kapcsolatainak fejlesztéséről és gazdasági együttműködésük bővítéséről, valamint időszerű nemzetközi kérdésekről. Walter Ulbricht Magyarország és Csehszlovákia területe fölött a repülőgépről üdvözlő táviratot küldött Dobi István, Kádár jános és Antonín Novotný elvtársaknak. A gyarmati rendszer fölött mondanak ítéletet a Világifjúsági Fórum szónokai Moszkva (CTK

J — A moszkvai Világtfjúságt Fórum résztvevői tegnap délelőtt tiltakozó táviratot küldtek az Egyesült Államok kormányának, s elítélték a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen elkövetett agresszív akcióit. A fórum délelőtti ülésén az argentin küldött mondott beszámolót. Lefestette a latin-amerikai népek nyomorúságos helyzetét, majd hangoztatta, hogy az emberiség csak a békeharccal és a nemzeti felszabadító mozgalommal érhet el haladást. Kiemelte a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének fontosságát. nlélhlálnly HAILE SZELASSZIÉ Etiópia császára és Edvvard Ochab, a Lengyel Államtanács elnöke szombaton aláírta az etiópiai császár lengyelországi látogatásáról és a két ország küldöttségeinek tárgyalásairól szóló zárónyilatkozatot. (CTK) SZOMBATON több ezer tüntető kődobásokkal és „Ki az angolokkal!" íelkiáltásokkaf fogadta Fülöp herceget, az angol királynő férjét és kíséretét La Valettában, Málta fővárosában. (CTK) HAILE SZELASSZIÉ, Etiópia császára Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására vasárnap Budapestre érkezett. (CTK) A PERUI CHIMBOTE kohóipari üzemének munkásai sztrájkba léptek s az elbocsátott munkások segélyezését, Illetve visszafogadását követelik. Az Az indiai küldöttség vezetője a neokolonialisták üzelmeiről rántotta 18 a leplet. A határviszályokról szólva megjegyezte, hogy Pakisztán, Kína és India határviszályáböl csak az imperialista hatalmaknak van hasznuk. Ezután az elnök tiltakozása ellenére a kínai küldött lépett a szónoki emelvényre és támadta az indiai küldöttet, majd igyekezett elterelni a hali* gatóság figyelmét a napirendi kérdésekről. Kongó küldötte kijelentette, hogy szó sem lehet kompromisszumról Csombéval, Lumumba gyilkosával* „Forradalmunk népi forradalom." Vasárnap délelőtt megkezdték mun^ kájukat a fórum bizottságai. országban jelenleg 5000 munkás öa más alkalmazott sztrájkol. (CTK) ALI SZABRI, az EAK miniszterelnöke kíséretével szeptember 20-án látogatást tett a Taskent közelében levő gyümölcstermesztési és borászati intézetben. (CTK) MINTEGY 200 EMBER tüntetett vasárnap délelőtt a madridi amerikai nagykövetség épülete előtt. A tüntetők a Kubába árucikkeket szállító spanyol hajó elsüllyesztése miatt tiltakoztak. (CTK) MOSZKVÁBAN nyilatkozatot adtak ki Sarvapalli Radhakrisnan India elnöke látogatásáról. A nyilatkozatban a két fél hangsúlyozza, hogy a feszült nemzetközi helyzet enyhülése eredményeképpen fennáll a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásának reális lehetősége. (CTK) Á L T A Málta földközi-tengeri szigetcsoport, több mint másfélszázados angol gyarmaturalom után ma, szeptember 21-én válik független országgá a Brit Nemzetközösség kéretében. Fülöp herceg képviseli az angol királynőt az ünnepségeken, melyekről azonban távolmaradnak a nép érdekelt szívükön viselő, Don Mint o f f vezette Máltai Munkáspárt tagjai. Ily módon tiltakoznak az új, reakciós alkotmány ellen, mely nem az emberi jogokat, hanem a katolikus egyháztól támogatott pártok kiváltságait védelmezi, s továbbra is Málta gazdasági és politikai életének szigorú ellenőrzését biztosítja Anglia részéről. A Málta főszigetből, továbbá Gozo, Coinino és még három lakatlan kis szigetből álló ország 316 négyzetkilométeres területén 329 000 lakos él. (Négyzetkilométerenként 1000 fővel Európa legsűrűbben lakott országa). Fekvése révén az Afrika és Olaszország közötti tengeri útvonalon egyformán ellenőrizheti a Földközi-tengeren mind a kelet-nyugat irányú forgalmat, mind a Szicíliai és Észak-Afrika közötti vízi közlekedést. Ezért igázták le már az ókorban a föníciaiak, karthágóiak, majd a rómaiak. Később bizánci, azután arab uralom alá került. Volt szicíliai tulajdon ls. 1530-tól a katolikus Máltai Lovagrend birtokában volt. A XVIII. század végén Napóleon foglalta el. 1800-ban a franciákat Nelson csapatai váltották fel. Az angolok Máltát azóta sem engedték ki kezükből. Idővel egyik legnagyobb haditengerészeti bázisukká fejlesztették, s az utóbbi időben valóságos nukleáris fegyvertár lett. itt yail é brit földközi-tengeri flotta főparancsnoksága, s a NATO flottának egyik legerősebb tengerészeti és légi támaszpontja. A karsztos, terméketlen sziget még belterjes gazdálkodással és öntözéssel Sem tudja a lakosság élelmezését biztosítani. Textil- és dohányfeldolgozó ipara fejletlen. Ásványkincsei nincsenek. A lakosság zöme az angol haditengerészetből élt. 65 százalékuk a dokkokban dolgozott, melyeket Anglia 1960-ban leállított, mivel a modern hadviselés már feleslegessé tette a nagy csatahajókat. A munkanélküliség-súJtotta Málta ettől kezdve erélyesen követelte függetlenségét. Hosszas alkudozás után a kül- éji belügyek kivételével — 1961-ben Málta autonómlát kapott. A független köztársaságot szorgalmazó, Mintoff vezette munkáspárti kormány 1962-ben megbukott, mert a gyarmatosítókat szolgáló katolikus egyház — mely a szigeten már a Máltai, Lovagrend ideje óta a leg? nagyobb úr — a nép megfélemlítésével beavatkozott a választási kampányba. A klerikális reakció támogatásával dr, Bor g O 1 i v i e r nacionalista párt! kormánya új alkotmányt javasolt, melyet ez év májusában 65 700 máltai meg ls szavazott, (miután a papok a szószékről egyházi átokkal fenyegették az esetleges ellenszegülőket), 53 900-an ellene szavaztak, s 9000 volt az érvénytelen szavazatok száma. A nép megkérdezése nélkül Angliává* kötött, most érvénybe lépő „védelmi" és függetlenségi szerződés értelmében a brit csapatok további 10 esztendeig Mái- tán maradnak. A NATO-parancsnokság ugyancsak a szigeten marad. A második világháborúban tanúsított vitézségéért György-keresztet kapott Málta (a fasiszta szövetségesek szakadatlanul bombázták a szigetet) tehát a NATO hidegháborús céljait kénytelen szolgálni. AZ új alkotmány kimondja, hogy Málta monarchia, melynek államfője az angol királynő. Az államvallás a római katolikus: szocialisták és ateisták nem alkalmazhatók állami szolgálatban. Az ellenzéki' munkáspárt elképzelései szerint Málta független, semleges köztársaságként vállalhatta volna bármely nemzet kereskedelmi vagy szállltóhajóinak javítását, s az ország ipari és kereskedelmi hídfő lehetne az európai kontinens és az arab nemzetek között. Ám a „védelmi" szerződés megtiltja Málta kormányának, hogy La Valletta főváros fontos kikötőjét, hajógyárát, repülőterét s a sziget közlekedési vonalalt Anglia és Amerika kivételével bárkinek is rendelkezésére bocsássa. Az egyezmény e pontjával Anglia akadályozni igyekszik Málta bárminő békés kapcsolatát a szocialista vagy semleges országokkal. 1984. szeptember 2$, * 8 ŰJ SZÓ