Új Szó, 1964. szeptember (17. évfolyam, 243-272.szám)

1964-09-21 / 263. szám, hétfő

Ha az agresszorok kirobbantják a háborút, belepusztulnak Nyikita Hruscsov beszélgetése a japán parlamenti küldöttséggel "Moszkva (ČTK J — Szombaton Moszkvában nyilvánosságra hozták azt a feljegyzést, amely Nyikita Hrus­csov szovjet kormányfő és a japán parlamenti küldöttség szeptember 15-i ^beszélgetéséről készült. A kölcsönös üdvözlés után Fukuna­ga, a japán küldöttség vezetője beszá­molt élményeikről. Kijelentette, hogy a szovjetország hatalmas területein nagyarányú építkezés folyik, rendkí­vül nagymértékben fejlődik a tudo­mány és a közoktatás, a szovjet em­berek minden gondolatát a békevágy hatja át. A japán küldöttséget min­denütt szívélyesen és barátságosan fogadták. Élményeikről a japán nép­nek is beszámolnak, hogy hozzájárul­janak a Jöbaráti kapcsolatok fejlesz­téséhez. Nyikita Hruscsov megköszönte a küldöttség vezetőjének szívélyes sza­vait, melyektől nagyon meghatódott. Nagyon jól megértjük a Japán nép tragédiáját, melyet a múlt világhábo­rúban át kellett élnie. Olyan kijelen­tések, hogy az atombomba papírtigris, hogy nem kell félni az atomháború­tól stb. — szörnyűségként hangzanak azok számára, akik sokat láttak, so­kat átéltek és részt vettek háborúk­ban. Akik így beszélnek — vagy nem értik meg, mit jelentene napjainkban egy háború az emberiségre nézve, milyen áldozatokkal és gyötrelmek­kel Járna, vagy pedig egyszerűen fe­lelőtlen játékot űznek az emberiség sorsával. Mi becsületesen megmondjuk: nem akarunk háborút. Nem azért, mintha életünket féltenénk, hisz halandók vagyunk és háború nélkül ls megha­lunk. Azért nem akarunk új világhá­borút, mert felette veszélyeztetné mil­liók életét, sok nemzedék munkaered­ményeit és erőfeszítését. A népek bol­dog életéhez és jólétéhez nics szükség háborúra. Most nem a felszabadító háborúkra gondolok, hanem az álla­mok közötti hódító világháborúkra. Rég elmúlt az az idő, anikor a hó­dítók büntetlenül fosztogathatták a népeket és nyerészkedhettek a hábo­rún. Egy mai világháború, a támadó­nak sem győzelmet, sem kincseket nem eredményezhet. Az agresszornak is szörnyű szenvedést és károkat okoz. Napjainkban egy termonukleáris háború kirobbantása kész őrültség. Természetesen, ha belekényszeríte­nek a háborúba, minden erőnkkel és eszközünkkel harcolni fogunk. Elég sok, mondhatnám korlátlan mennyisé­gű hadviselési eszközzel rendelke­zünk. Ha az agresszorok kirobbantják a háborút, belepusztulnak. Az előző napot új fegyvertípusok megszemlélésével töltöttem. Kényte­len voltam ezzel foglalkozni, mert amíg farkasok lesznek a világon, fel­tétlenül rendelkeznünk kell olyan eszközökkel, amelyekkel védekezhe­tünk ellenük. Azért hozzuk létre a legkorszerűbb harci eszközöket, hogy védelmezhessük államunkat, népünket és a népek békéjét, jól ismerjük e borzalmas fegyverek erejét, soha­sem szeretnénk alkalmazni. Hruscsov elvtárs a továbbiakban el. mondotta, hogy az emberi boldogság lényege a szabadságért folytatott küzdelemben, a munkában, a termelő­erők fejlesztésében, anyagi és szelle­mi értékek létrehozásában van, hogy minden ember szabadon és biztonság­tudatban élhessen. Más nyelvet beszé­lő, más fajhoz vagy társadalmi rend­hez tartozó emberek gyilkolása nem lehet boldogság. Sajnálattal kell megállapítanunk, liogy egyes államférfiak más orszá­gok képviselőível folytatott tárgyalá­saik során nem a békén munkálkod­nak, hanem viszályt és ellenséges­kedést szítanak. Egyikük nemrégen japán szocialistákkal beszélgetett. Ez­zel kapcsolatban szeretnék véleményt mondani Mao Ce-tung kijelentéseiről. Szomorú érzés kijelentéseit olvasni, nemcsak azért, mert a Szovjetunió, országunk és népeink ellen irányul­nak, hanem azért is, mert Mao Ce­tung kommunistának nevezi magát, márpedig filozófiája, melyet beszél­getése során fejtegetett, nagyon ide­gen a dolgozó néptől, és nem lehet az egyik leghaladóbb és legforradal­mibb tan — a kommunizmus képvise­lőjének filozófiája. A múltban Japán és Oroszország nemegyszer hadban állott egymással. Japán legyőzte az orosz cárizmust. Ez két imperialista hatalom háborúja volt. A második világháborúban a Szovjetunió szövetségeseivel együtt legyőzte az akkoriban Japánban ural­kodó militarista, imperialista klikket. Ez a múlt. De mit hoz a jövő? Szom­szédok vagyunk, egymás mellett élünk. Milyenek lesznek kapcsola­taink, államaink és népeink viszonya? Folytatható-e a régi „gyakorlat", amely abban állott, hogy az egyik háború befejezése után az államok nyomban továbbira készültek? Mao Ce-tung ma tulajdonképpen erre az útra unszolja Japánt, pedig a japán népre nézve ebből nem származik semmi jó. Amikor a japán szocialisták felve­tették a Kuril-szigetek kérdését, Mao Ce-tung nem tudott mást mondani, mint azt, hogy Japán ilyen, meg ilyen területtel rendelkezik, ennyi, meg ennyi a lakossága, s ezt összehason­lította a Szovjetunió viszonyaival. Hangoztatta, hogy a Szovjetunióban állítólag sokkal több föld esik egy lakosra, mint Japánban és más or­szágban. Ezt az egész világon háborús uszításként könyvelték el. A túlnépesedés és az élettérhiány „elméletét" — ha ez egyáltalán elmé­letnek nevezhető — mint tudjuk, már sok hódító hirdette s a legszemlélte­tőbben az eszelős Hitler fejtette ki. Kezével Keletre mutatott és azt állí­totta, hogy a fasiszta uraknak meg kell kapniuk legalább az Uraiig ter­jedő területet, mert a német népnek erre mint „élettérre" van szüksége. Hitler egy gyékényen árult a japán militaristákkal, akik abban a hitben ringatták magukat, hogyha majd Hit­ler eljut az Uraiig, akkor ők a Bajká­lig vonulnak, vagy talán még tovább. Hogyan végződött a dolog? A fasisz­ta Németországot és a militarista Ja­pánt egyaránt katasztrófa érte, a Szovjetunió, egész Európa s mondhat­nám az egész világ népei sokat szen­vedtek és veszítettek. A hitleri Németország leverése után a német imperialisták, akik más te­rületekre fenték a fogukat, még azo­kat a területeiket is elvesztették, amelyektől a múltban szomszédalkat, más népeket fosztottak meg. Most két német állam van, a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság, kapitalista és szo­cialista Németország, valamint Nyu­gat-Berlin. Nyugat-Németország most sűrűbben lakott, mint a háború előtt. Vajon rosszabbul, vagy jobban élnek-e a né­metek, mint a háború előtt? Köztu­domású, hogy a nyugatnémet gazda­ság és termelés a háború előtti idők­höz képest jelentősen fejlődött. Az NSZK fejlett iparral és nagy gazda­sági erővel rendelkezik. Európa és a világ egyik leggazdagabb országa. Ez ismét azt bizonyítja, hogy a te­rület nagysága nem elsőrendű fontos­ságú, bár kétségtelenül van jelentő­sége. Mindenesetre az adott történel­mi világhelyzetből kell kiindulni. Ezt bizonyít jti egy másik fejlett ország, japán helyzete is. Tehát nem a terület nagyságáról, nem az ún. „élettérről" van szó. Hruscsov a továbbiakban hivatkozott a szovjet kormány 1963. december 31-i üzenetére, melyben javasolta, hogy az államok ne alkalmazzanak erősza­kos módszereket a területi kérdések megoldására. Háború nem lehet a ha­tárok megváltoztatásának eszköze. Csak ezzel a feltétellel biztosítható a béke. A határok megváltoztatásának egyedüli elfogadható útja a tárgyalás. * Mao Ce-tung arra céloz, hogy a Szovjetunió túl nagy ország. Peking­ben előszeretettel hangoztatják, hogy a cári Oroszország túl sok területet szerzett. Nem akarjuk védelmezni az orosz cárokat. Am az egykori hódí­tókkal az orosz cárokkal és a kínai császárokkal kapcsolatban egyforma álláspontot kell képviselni. Jó, az orosz cárok hódító háborúkat foly­tattak, de mivel foglalkoztak a kínai császárok? Ugyanolyan rablóhadjára­tokkai, mint az orosz cárok. Megszáll­ták Koreát, Mongóliát, Tibetet és Hszincsiangot. Talán örök idők óta laktak kínaiak Hszincsiangban? Az ottani őslakosság néprajzi, nyelvi és más szempontból nagyon is eltér a kí­naiaktól. Ujgurok, kazahok, kirgizek és más népek laknak ott, akiket a kínai császárok a múltban leigáztak és megfosztottak önállóságuktól. Az orosz cárok betörtek Mandzsú­riába, fenték a fogukat Koreára, majd a japánok leverték az orosz cárt, elfoglalták Koreát és Mandzsúriát. Szóval a történelemben sok véres há­ború és hadjárat volt. Ma azonban más időben, átmeneti történelmi korszakban élünk. Kiala­kult a szocialista világrendszer, befe­jezéséhez közeledik a gyarmaturalom felszámolása. Forradalmak, nagy nem­zeti felszabadító mozgalom korában élünk. Oroszországban győzött a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom, a mun­kások és a parasztok kezükbe vették a hatalmat. A felszabadult nép mun­kájával az egykori elmaradott Orosz­országot fejlett országgá változtatta, óriási anyagi értékeket teremtett, ma­gas színvonalra emelte a tudományt és a művészetet. A Szovjetunió gaz­dasági erejét tekintve világméretben a második helyen áll. Mit akarunk? Nem akarunk háborút, védelmezzük a békét, de ha mégis megtámadnak minket, a rendelkezésünkre álló min­den eszközzel védelmezni fogjuk ha­tárainkat. A Szovjetunió határai sért­hetetlenek, s akt e határokat meg­sérti, a szovjet nép határozott ellen­állásába ütközik. A kínai nép megvalósította a forra­dalmat és nagy társadalmi vívmá­nyokat ért el. Igaz, hogy Kínának még sokat kell tennie gazdasági el­maradottságának megszüntetésére. Ez azonban az idő, a munka és a kitar­tás kérdése. Kínának nagy lehetőségei vannak gazdasági és kulturális fejlő­désre, többek között óriási terület­tel is rendelkezik. Ha ma Kína ne­hézségekkel küszködik, akkor ez az­zal magyarázható, hogy Kína olyan történelmi időszakot élt át, amelyben a hűbéri reakció és az imperialisták gúzsba kötötték a kínai nép erejét. Mi bízunk benne, hogy a tehetséges és szorgalmas kínai nép gyarapítani fogja gazdaságát és egyre magasabb szintet fog elérni. Minden nép képes a haladásra. Ja­pán kis területén munkaszerető és energikus nép él, amely tehetségével csodálatot kelt a békés együttműkö­dés hívetben. A Szovjetunió szeretne együttműködni a japán néppel. A kínai vezetők bírálnak bennün­ket, mert a békés egymás mellett élés hívet vagyunk és ezt az elvet követ­kezetesen betartjuk. Ám kitartunk ál­láspontunk mellett, mert ez felel meg a Szovjetunió és a világ népei érde­keinek. A Szovjetunió területe a történelem során alakult ki. Az Októberi For­radalom Oroszország minden népének megadta az önrendelkezési jogot. Egyes népek elszakadtak Oroszország tói, mások viszont önként beillesz­kedtek a Szovjetunióba. A Szovjet­unió népei nem akarnak Idegen te rületet, de senkinek sem engedik meg, hogy területükre tegye kezét. Ä kínai állam szintén soknemzető állam. Ugyancsak a történelem során alakult kl. A kínai császárok nem voltak kisebb rablók az orosz cárok­nál. A nemzeti felszabadító harc ered­ményeképpen jött létre és fejlődik a független Mongol Népköztársaság, míg a mongollakta terület másik része a kínai államhoz tartozik. A kazahok többsége *a Szovjetunió­ban él és a kazah nép területének nagy része a Szovjetunió szerves ré­sze. A kazah nép ezen a terü­leten létrehozta a Kazah Szovjet Szo­cialista Köztársaságot, amely a kazah nép szuverén állama, s az alkotmány értelmében a kazah népnek — ha akarja — joga van kilépni a Szov­jetunió kötelékéből. Nyikita Hruscsov a továbbiakban a német kérdést érintette, foglalkozott a két német állam fejlődésével. Han­goztatta, hogy a határkérdés bonyo­lult. Egye? államok bizonyos okokból elégedetlenek a fennálló határokkal. A fő dolog az, hogy türelmet, meg­értést tanúsítsanak, tiszteletben tart­sák a fennálló viszonyokat és meg őrizzék az államok és népek közötti békés, baráti jóviszonyt. A szovjet kormányfő beszélgetés közben a szovjet—japán viszonyt érintve említést tett Habomai és Si­kotan szigetről. Kijelentettük, hogy az említett szi­geteket átadjuk Japánnak, mihelyt alá­írjuk a békeszerződést. A békeszerző­dés azonban még mindig nem szüle­tett meg. Ezenkívül az Egyesült Ál­lamoknak Japánban katonai támasz­pontjai vannak. Az amerikaiak elsza­kították önöktől Okinavát, amelyet egész Japánnal együtt stratégiai tá­maszpontnak tekintenek a Szovjet­unióval és Kínával szemben. Ha eb­ben a helyzetben átadnánk önöknek Habomai és Sikotan szigeteket, halá­szaik elégedettek lennének, mert ott is halászhatnának és kiaknázhatnák a tenger kincseit. Mi azonban a ja­pánoknak tett engedményekkel nem akarjuk az amerikai imperializmust erősíteni. Ha az amerikaiak ma eltá­voznának Japánból, ha felszabadulna Okinava és megszületne a békeszer­ződés, azonnal telefonálnánk önök­nek; jöjjenek és megállapodásunk ér­telmében vegyék át Habomai és Siko­tan szigeteket. Egyelőre nem így fest a helyzet. Hruscsov elvtárs a japán képvise­lőkkel folytatott beszélgetése végén elismerően nyilatkozott a japán ipar­ról és a két ország együttműködésé­nek bővítését óhajtotta. Walter U'bricht hazautazott Jugoszláviából Belgrád (CTK) — Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt Belgrádból ha­zautazott Berlinbe. Ulbricht elvtárs és felesége Szófiából hazatérőben joszlp Broz Tito elnök vendége volt. A látogatásról kiadott közlemény szerint a két államférfi párt- és kor­mányküldöttségek kicseréléséről ta­nácskozott. Baráti légkörben hasznos eszmecserét folytattak a két szocia­lista ország kölcsönös kapcsolatai­nak fejlesztéséről és gazdasági együttműködésük bővítéséről, vala­mint időszerű nemzetközi kérdések­ről. Walter Ulbricht Magyarország és Csehszlovákia területe fölött a repü­lőgépről üdvözlő táviratot küldött Do­bi István, Kádár jános és Antonín No­votný elvtársaknak. A gyarmati rendszer fölött mondanak ítéletet a Világifjúsági Fórum szónokai Moszkva (CTK J — A moszkvai Vi­lágtfjúságt Fórum résztvevői tegnap délelőtt tiltakozó táviratot küldtek az Egyesült Államok kormányának, s el­ítélték a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen elkövetett agresszív akcióit. A fórum délelőtti ülésén az argen­tin küldött mondott beszámolót. Le­festette a latin-amerikai népek nyo­morúságos helyzetét, majd hangoztat­ta, hogy az emberiség csak a béke­harccal és a nemzeti felszabadító mozgalommal érhet el haladást. Ki­emelte a különböző társadalmi rend­szerű országok békés együttélésének fontosságát. nlélhlálnly HAILE SZELASSZIÉ Etiópia császá­ra és Edvvard Ochab, a Lengyel Ál­lamtanács elnöke szombaton aláírta az etiópiai császár lengyelországi lá­togatásáról és a két ország küldött­ségeinek tárgyalásairól szóló zárónyi­latkozatot. (CTK) SZOMBATON több ezer tüntető kő­dobásokkal és „Ki az angolokkal!" íelkiáltásokkaf fogadta Fülöp herce­get, az angol királynő férjét és kísé­retét La Valettában, Málta fővárosá­ban. (CTK) HAILE SZELASSZIÉ, Etiópia császá­ra Dobi Istvánnak, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására vasárnap Budapestre ér­kezett. (CTK) A PERUI CHIMBOTE kohóipari üze­mének munkásai sztrájkba léptek s az elbocsátott munkások segélyezését, Il­letve visszafogadását követelik. Az Az indiai küldöttség vezetője a neo­kolonialisták üzelmeiről rántotta 18 a leplet. A határviszályokról szólva megjegyezte, hogy Pakisztán, Kína és India határviszályáböl csak az impe­rialista hatalmaknak van hasznuk. Ezután az elnök tiltakozása ellenére a kínai küldött lépett a szónoki emel­vényre és támadta az indiai küldöt­tet, majd igyekezett elterelni a hali* gatóság figyelmét a napirendi kérdé­sekről. Kongó küldötte kijelentette, hogy szó sem lehet kompromisszumról Csombéval, Lumumba gyilkosával* „Forradalmunk népi forradalom." Vasárnap délelőtt megkezdték mun^ kájukat a fórum bizottságai. országban jelenleg 5000 munkás öa más alkalmazott sztrájkol. (CTK) ALI SZABRI, az EAK miniszterelnö­ke kíséretével szeptember 20-án láto­gatást tett a Taskent közelében levő gyümölcstermesztési és borászati in­tézetben. (CTK) MINTEGY 200 EMBER tüntetett va­sárnap délelőtt a madridi amerikai nagykövetség épülete előtt. A tünte­tők a Kubába árucikkeket szállító spanyol hajó elsüllyesztése miatt til­takoztak. (CTK) MOSZKVÁBAN nyilatkozatot adtak ki Sarvapalli Radhakrisnan India el­nöke látogatásáról. A nyilatkozatban a két fél hangsúlyozza, hogy a fe­szült nemzetközi helyzet enyhülése eredményeképpen fennáll a vitás nemzetközi kérdések békés megoldá­sának reális lehetősége. (CTK) Á L T A Málta földközi-tengeri szigetcsoport, több mint másfélszázados angol gyarmat­uralom után ma, szeptember 21-én válik független országgá a Brit Nemzetközös­ség kéretében. Fülöp herceg képvise­li az angol királynőt az ünnepségeken, melyekről azonban távolmaradnak a nép érdekelt szívükön viselő, Don Min­t o f f vezette Máltai Munkáspárt tagjai. Ily módon tiltakoznak az új, reakciós alkotmány ellen, mely nem az emberi jogokat, hanem a katolikus egyháztól támogatott pártok kiváltságait védelmezi, s továbbra is Málta gazdasági és politi­kai életének szigorú ellenőrzését bizto­sítja Anglia részéről. A Málta főszigetből, továbbá Gozo, Coinino és még három lakatlan kis szi­getből álló ország 316 négyzetkilométe­res területén 329 000 lakos él. (Négyzet­kilométerenként 1000 fővel Európa leg­sűrűbben lakott országa). Fekvése révén az Afrika és Olaszország közötti tengeri útvonalon egyformán ellenőrizheti a Földközi-tengeren mind a kelet-nyugat irányú forgalmat, mind a Szicíliai és Észak-Afrika közötti vízi közlekedést. Ezért igázták le már az ókorban a föní­ciaiak, karthágóiak, majd a rómaiak. Ké­sőbb bizánci, azután arab uralom alá ke­rült. Volt szicíliai tulajdon ls. 1530-tól a katolikus Máltai Lovagrend birtokában volt. A XVIII. század végén Napóleon foglalta el. 1800-ban a franciákat Nel­son csapatai váltották fel. Az angolok Máltát azóta sem engedték ki kezükből. Idővel egyik legnagyobb haditengerészeti bázisukká fejlesztették, s az utóbbi idő­ben valóságos nukleáris fegyvertár lett. itt yail é brit földközi-tengeri flotta fő­parancsnoksága, s a NATO flottának egyik legerősebb tengerészeti és légi tá­maszpontja. A karsztos, terméketlen sziget még belterjes gazdálkodással és öntözéssel Sem tudja a lakosság élelmezését biz­tosítani. Textil- és dohányfeldolgozó ipa­ra fejletlen. Ásványkincsei nincsenek. A lakosság zöme az angol haditenge­részetből élt. 65 százalékuk a dokkokban dolgozott, melyeket Anglia 1960-ban leál­lított, mivel a modern hadviselés már feleslegessé tette a nagy csatahajókat. A munkanélküliség-súJtotta Málta ettől kezdve erélyesen követelte függetlensé­gét. Hosszas alkudozás után a kül- éji belügyek kivételével — 1961-ben Málta autonómlát kapott. A független köztár­saságot szorgalmazó, Mintoff vezette munkáspárti kormány 1962-ben megbu­kott, mert a gyarmatosítókat szolgáló katolikus egyház — mely a szigeten már a Máltai, Lovagrend ideje óta a leg? nagyobb úr — a nép megfélemlítésével beavatkozott a választási kampányba. A klerikális reakció támogatásával dr, Bor g O 1 i v i e r nacionalista párt! kormánya új alkotmányt javasolt, me­lyet ez év májusában 65 700 máltai meg ls szavazott, (miután a papok a szószék­ről egyházi átokkal fenyegették az eset­leges ellenszegülőket), 53 900-an ellene szavaztak, s 9000 volt az érvénytelen szavazatok száma. A nép megkérdezése nélkül Angliává* kötött, most érvénybe lépő „védelmi" és függetlenségi szerződés értelmében a brit csapatok további 10 esztendeig Mái- ­tán maradnak. A NATO-parancsnokság ugyancsak a szigeten marad. A második világháborúban tanúsított vitézségéért György-keresztet kapott Málta (a fasisz­ta szövetségesek szakadatlanul bombáz­ták a szigetet) tehát a NATO hideghábo­rús céljait kénytelen szolgálni. AZ új alkotmány kimondja, hogy Málta monarchia, melynek államfője az angol királynő. Az államvallás a római kato­likus: szocialisták és ateisták nem al­kalmazhatók állami szolgálatban. Az ellenzéki' munkáspárt elképzelései szerint Málta független, semleges köz­társaságként vállalhatta volna bármely nemzet kereskedelmi vagy szállltóhajói­nak javítását, s az ország ipari és ke­reskedelmi hídfő lehetne az európai kon­tinens és az arab nemzetek között. Ám a „védelmi" szerződés megtiltja Málta kormányának, hogy La Valletta főváros fontos kikötőjét, hajógyárát, re­pülőterét s a sziget közlekedési vonalalt Anglia és Amerika kivételével bárkinek is rendelkezésére bocsássa. Az egyez­mény e pontjával Anglia akadályozni igyekszik Málta bárminő békés kapcso­latát a szocialista vagy semleges orszá­gokkal. 1984. szeptember 2$, * 8 ŰJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom