Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-01 / 212. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO HLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTCÁ6ÁMAK NAPILAPJA Bratislava, 1964,augusztus 1. szombat • 50 fillér • XVII. évi., 212. szám Ceské Budéjovice peremén új gépipari üzem — a plzeňi Lenin Müvek acélöntödéje épül. Már a jövő év derekán próbaüzembe helyezik az acél­ön tilde legfontosabb részét. Képünkön: az új üzem mintázőcsarnoka lát­ható. (CTK — J. Saroch felvétele) A oülontoi járás teljesítette a gabonafelvásárlási tervet (CTK) — A galántai járás mezőgaz­dasági dolgozói tegnap — hat nappal előbb, mint tavaly — 100,1 százalékra teljesítették a gabona, 105 százalékra a vetőmagvak és 120,1 százalékra a szalma felvásárlási tervét, A földmű­vesszövetkezetek és az állami gazda­ságok 3095 vagon gabonát szállítottak a felvásárló szervezetek raktáraiba. Ez 577 vagonnal több a tavalyinál. A szép siker egyben a Járási Mező­gazdasági Terményfelvásárlási Üzem dolgozóinak az érdeme is. A munka Jó megszervezésével jelentősen meggyor­sították a beszállított gabona átvételét, A mezőgazdasági dolgozók a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy terven felül 200 vagon búzát ad­nak át. A Galántai Állami Gazdaság már 25 vagon búzát szállított terven felül. A Ranger 7. elérte a Holdat Washington (CTK) — Az Ame­rikai Űrhajózási Hivatal kalifor­niai megfigyelő központjából Je­lentették, hogy a Ranger 7. hold­rakéta tegnap közép-európai idő szerint 14.30 órakor a számítások­nak megfelelően elérte a Hold felszínét. Becsapódása előtt állí­tólag értékes felvételeket készített a Hold felszínéről. A Ranger 7. hat kameráját 1800 kilométer ma­gasságban a Földről hozták mű­ködésbe. A fényképezés a Hold felszíne fölött 600 méter magassá­gig tartott. A tudósok, akik most a fényképeket feldolgozzák, re­mélik, hogy mintegy 290 ezer négyzetkilométer holdfelületről kaptak képet. A fokozott idegenforgalom ĽUDOVÍT BORTEL elvtárs, a belkereskedelmi miniszter helyettese nyilatkozik az Új Szónak Ilyenkor nyár derekán, amikor dolgozóink szerte az országban megér­demelt szabadságukat töltik, amikor a tömegesen érkező külföldiek ha­zánk természeti szépségeiben gyönyörködnek, városainkkal és fürdőhe­lyeinkkel ismerkednek, amikor az idegenforgalom már elérte tetőfokát, nem árt, ha egy pillantást vetünk a kulisszák mögé. A gyakran szinte le­küzdhetetlennek látszó nehézségekről, az időszerű problémák megoldásá­ról ĽUDOVÍT BORTEL elvtárs, a Turistaforgalmi Kormánybizottság titkára, a belkereskedelmi miniszter helyettese tájékoztatja az Oj Szó olvasóit.: Milyenek voltak az idei eiső félév eredményei az idegenforgalomban? — Míg tavaly összesen mintegy 1 300 000 külföldi kereste fel hazán-, kat, ez év június végéig számuk egy millióra tehető. A legnagyobb érdek­lődés Magyarország (327 000), Ausztria (145 000) és az NDK (54 000) részéről mutatkozott. Természetesen a mi állampolgára­ink is szívesen utaznak. Az elmúlt év­ben alig félmillió, az idén június vé­géig pedig több mint 400 000-en láto­gattak el külföldre. A legtöbben per­sze Magyarországra mentek (144 000). Milyen előkészületek történtek az idei szezonra? — Már 1960 ót a keményen küzdünk a helyszűke ellen. Szálloda-hálóza­tunk bővítésének gondolata tehát nem új keletű, bár az építkezések lendülete csak az utóbbi időben mond­ható megfelelőnek. Az klón öt motelt építettünk fel: Karlovy Varyban, Konopištén, Modŕi­c én, Bratislavában és Táléban (Ala­csony Tátra). Az utóbbi kivételével már valamennyit üzembe is helyeztük. A táléi motelt egy hónapon belül ad­juk át a rendeltetésének, A nemzet­közi színvonalú 15 autocamping közül tizenegyben már üdülnek a turisták. Frant. Láznében, Banská Bystricán, Štrbáň és Javorinán még nagyban folynak a befejező munkálatok. Az új motelekben és campingekben összesen mintegy 5700 fekhely várja a vendégeket. Több idényszállás tata­rozásával és karbantartásával további 8900 kényelmes fekhelyre tettünk szert, amivel körülbelül 15 000 újabb szálláshely áll az üdülők rendelke­zésére. Ezektől eltekintve az idén a második félévben számos új szálloda készül el. A legfontosabbak: Chopo­kon, a Kis-Fátrában, Bobotyban, Felső Sniokovecen, Prága-StraSnicén, Galán­tán, Vágsellyén, Topolčanyban. Ezek a szállodák további 1000 vendég fo­gadását biztosítják. Milyen új szállodák épülnek Prá­gában? — A fővárost természetesen a leg­több külföldi látni akarja. Ezért a legsürgősebb a prágai szállodák bő­vítése. A már említett Prága-Strašnl­ce-I szállodán kívül a közeljövőben több 600—800 személyes szálloda épí­tésére kerül sor. A Val. és a Vili. ke­rületben az építkezési munkákat már (Folytatás a 4. oldalon) A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentése i a népgazdaság 1964 első félévi fejlődéséről Az ipar két százalékkal túlteljesítette tervét • A közlekedésben a legjobb eredményt a légi­forgalmi és hajóközlekedési vállalatok érték el • A mennyiségi mutatókat jobban teljesí­tettük a minőségieknél * A vegyipar fejlődése az élen e 10,6 százalékkal növekedett külkereskedelmünk A Közpunti Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelenti: 1964 első félévében a termelés állami tervének feladatait a népgazda­ság döntő ágazataiban teljesítették és túlteljesítették A tervteljesítésre jellemző, hogy johb eredményeket értek el a mennyiségi, mint a minőségi mutatókban. A tavalyi stagnálás után a társadalmi termelés ismét növek­szik, a népgazdaság fejlődése visszanyerte dinamikus ritmusát. Az ipari termelés 1963 első felével szemben 4,5 százalékkal növekedett, az állat­tenyésztési termékek felvásárlása 13,1 százalékkai *olt nagyobb, az épít­kezéseken 12,7 százalékkal több munkát végeztek el, a közlekedés 11,6 százalékkal több árut szállított. A beruházások 11,6, a kiskereskedelmi forgalom 2,4, a külkereskedelem 10,6 százalékkal növekedett. Az iparban az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység a múlt év első Teléhez vi­szonyítva 4.3 százalékkal növekedett. A CSKP KB januári plénumán elfogadott határozatok konkretizálták a CSKP XII. kongresszusának irányvonalát E határozatok célkitűzéseit a pártszervezetek, a kormány és a gazdasági szervek rendszeres ás céltu­datos szervező munkával, ez ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közle­kedés és a többi ágazat dolgozói áldozatkész törekvéssel megvalósították. A népgazdaság fő ágazataiban jól teljesítették a tervet és elérték az első sikereket a minőségi mutatókban is. A döntő fordulat a termelés minőségi fejlődésében azonban még nem állt be. E téren a tő ágazatok­ban a második félévben is nagy feladatok állnak a dolgozők előtt, első­sorban az önköltségcsökkentésben. A tartalékok fejlődése, a berendezések késve történő átadása, és az új berendezések gyakori üzemzavara még mindig kísértenek. Némely gyártmány műszaki színvonala és minősége nem felelt meg teljes mértékben a fogyasztók követelményeinek, a tudo­mány és a technika legújabb vívmányai még nem segítették kellőképpen a társadalmi munkatermelékenység növekedését és a termelés intenzívebbé tételét. Ezzel szemben az új gyártmányok részaránya a gépipar termelé­sében az eiső félévben elérte a 12 százaléket. A népgazdaság egyes iparágazatai a következő eredményeket érték el: I. Ipar Az első félévi tervet az ipar 102 százalékra teljesítette, s az áruterme­lés tervét ugyancsak 102 százalékra. A nyersanyagiparban megteremtették a feldolgozó ipar számára a folya­matos termelés feltételeit. A terv teljesítése 1964. első felében: * 'O • > * 'O N ágazat « > n $ 5 2 s » s .s 09 t-t ipar összesen 102.0 104,5 tnzelőanyagipar 103,1 105,9 energetika 100,4 109,5 kohászat és ércbányaip. 102,6 108,3 vegyipar 101,1 110,1 nehézgépipar 101,2 107,0 általános gépipar 101,5 100,6 építűanyagipar 103,0 107,9 közszükségleti ipar 101,2 100,4 élelmiszeripar 102,9 102,5 Bizonyos kedvező eredményeket ér­tek el az iparban a minőségi muta­tók teljesítésében Is, ámbár ez eddig még nem felel meg a lehetőségeknek és az eddigi tervteljesítés némely esetben még nem biztosítja teljes mértékben az egész évi feladatokat. Az iparban a munkatermelékeny­ség növelésének tervét az első félév­ben 102,1 százalékra teljesítették, a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva a munkatermelékenység tehát 4,3 százalékkal volt nagyobb. Az Iparban dolgozók átlagbére el­érte a havi 1509 koronát, ebből a munkásoké az 1479 koronát. Ez azt jelenti, hogy az átlagbérek tervét 0;7 százalékkal túlteljesítették. Az átlag­bérek a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 3 százalékkal voltak nagyobbak, a munkásoké 2,9 száza­lékkal. A munkatermelékenység és az átlagbérek közti arányt betartották. Az iparban az első félévben 17 000 dolgozóval több dolgozott, mlnt ta­valy az első félévben. Az ágazatok szükségletei szerint azonban most sem sikerült teljes mértékben elérni a kívánatos arányt. Míg az általános gépiparban 600, az élelmiszeriparban 500 dolgozóval lépték túl a munka­erőkeretet, addig a tüzelőanyag a ko­hászati, a vegyipar és az energetika szakaszán nem érték el a szakképzett munkások tervezett létszámát. Kevésbé eredményesen teljesítették az önköltségek tervét. Annak ellené­re, hogy az első félévben a megtaka­rítások 0,4 százalékkal nagyobbak vol­tak a tervezettnél, e mutató teljesí­tése nem volt egyenletes. Az önkölt­ségeket túllépték az általános gép­iparban. Figyelembe kell venni, hogy a második félév önköltségcsökkentési terve igényesebb az elsőnél. Az önköltségek fejlődésére káros hatással voltak a selejt okozta vesz­teségek, valamint a gépipari üzemek ben "a nem produktív költségek emel­kedése. Az első félévben a selejtes gyártmányok 700 millió korona kárt okoztak a népgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy a múlt év hasonló idő­szakával szemben semmilyen komoly javulás nem tapasztalható. Az egyes iparágazatokban 1964 el­ső felében a következő eredményeket érték el: • A TÜZELÖANYAGIPARBAN a szénfejtési tervet 103,2 százalékra teljesítették, tehát 1 627 000 tonna szenet jövesztettek terven felül. Az egész évre tervezett kötelezettsége vállalást az első félévben már 95,6 százalékra teljesítették. A szénfejtési terv túlteljesítése általában jó felté­teleket terémt arra, hogy a többi ágazat és a lakosság előre biztosít­hassa téli szénszükségletét. A szénfejtés jó eredményeiben je­lentős szerep jutott az új gépek al­kalmazásának (13,6 százalékkal több kombájn dolgozott a szénbányákban mint tavaly ebben az Időszakban), valamint a jobb munkaszervezésnek. • AZ ENERGETIKAI IPARBAN a villanyáram-termelés tervét 101,5 szá­zalékra teljesítették. Az első félévben tehát 15,7 milliárd kilowattóra ára­mot termeltek, ami 9,5 százalékkal több, mlnt 1963 első felében. A vil­lanyáram-termelésben a hőerőművek többet, a vízerőművek pedig a terve­zettnél kevesebbet termeltek. A nép­gazdaság áramellátása az első fél­évben jobb volt, mint tavaly ebben az időszakban. Ez jelentős mérték­ben a KGST-tagállamok közös ener­getikai rendszerének és a prágai nemzetközi KGST-diszpécser-szoIgálat­nak köszönhető. • A KOHÁSZATBAN ugyancsak jó eredményeket értek el az első fél­évben. A fő árucikkekben a tervet egyenletesen teljesítették, csupán a finom fémlemezek és a minőségi for­maacél gyártásának tervét nem tel­jesítették. A kohászatban az eddigi­nél jobban kielégítették a megren­delők követelményeit. A választék nem fedezte teljes mértékben a gép- nyeit. ipar szükségletelt, például a fémle­mezek terén. • A VEGYIPARBAN érték el a leg­nagyobb termelésnövekedést — 10,1 százalékot. A nagy termelésnövekedés ellenére néhány fontos termék előál­lítása nehézségekbe ütközött, ame­lyek az új gyáregységek késedelmes üzembe helyezése miatt keletkeztek, így például a vágsellyei nitrogén műtrágyagyár, a záluží szintetikus szeszgyár, a kralupyl kaucsukgyár, a štétli papírgyár üzembehelyezése ké­sett. • A GÉPIPARBAN főleg a katla­nok, turbinák kőolajmolorok, komp­lett üzemegységek, közlekedési esz­közök, vasúti kocsik és mozdonyok gyártása növekedett. A közszükségle­ti árucikkek közül különösen azok termelése növekedett, amelyeknek biztos az eladásuk — a hűtőszekré­nyeké, kerékpároké, villanytűzhelye­ké és a háztartási mosógépeké. Az új S-1000 MB típusú személyautó gyártásának megkezdése miatt átme­netileg csökkent a személygépkocsik gyártása. Néhány adat a gépipari termelés­ből: összesen 510 ezer lóerőt képvi­selő kőolajmotort, 634 millió korona értékű vegyipari berendezést, 10 819 darab famegmunkáló gépet, 15 000 traktort, 114 villanymozdonyt, 151 Diesel-mozdonyt, 731 autóbuszt, 18 897 személyautót, 5729 teherautót, 119 300 háztartási hűtőszekrényt és 97 900 háztartási mosógépet gyártottunk. A termelési programok tervezett megváltoztatása érdekében gyorsított ütemben ellenőrzik a gyártmányok műszaki színvonalát. • AZ EPITÖANYAGIPAR termelése egészében megfelelt a beruházási építkezések követelményeinek. Leg­nagyobb mértékben az előregyártóit elemek termelése növekedett, ame-* lyekből 22,1 százalékkal többet gyár* tottunk, mlnt a múlt év első felében. • A KÖZSZÜKSÉGLETI IPAR 101,2 százalékra teljesítette az első félévi tervet. A legnagyobb termelésnöve­kedést az üveggyártásban, a bútor­gyártásban, a műszaki és sportcik­kek termelésében és a ruhaiparban tapasztalhattuk. A közszükségleti Ipar fő feladata a második félévben az lesz, hogy növelje a hiánycikkek szállítását a hazai piac számára és fo­kozza a divatos textil és cipőipari új­donságok kivitelét. Bútoriparunk az első félévben 1 359 000 korona értékű árut gyártott, az üvegipar 12 millió négyzetméter üveglemezt készített. Felsőruhából 25,6 millió darabot gyártott, 23,9 mil­lió pár bőrclpőt és 17,6 millió pár gu­micipőt adott a piacnak. • AZ ÉLELMISZERIPAR azért telje­síthette első félévi tervét, mert meg­javult az állattenyésztési termékek felvásárlása. Az élelmiszeripar ter­melése 2,5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos Időszakában. A leggyorsabban a baromfifeldolgo­zás növekedett. Nem növekedett a termelés, sőt bizonyos csökkenés is állt be a cuKorkagyártás, a kekszgyár­tás terén és a malmok munkájában. Csökkent a zsiradékok és a szesz­félék előállítása. A hazai piac 8,8 százalékkal több sört kapott a ter­vezettnél, de ennek ellenére sem elé­gítette ki a fogyasztók követeimé* II. Mező- és erdőgazdaság A mezőgazdasági termelésre nézve kedvezően indult az esztendő. Az őszi vetemények a hosszú tél ellenére jól átteleltek, s tavasszal a vetésterület­nek mindössze 1,4 százalékát kellett kiszántani. Az utóbbi évek során ez a legkisebb veszteség. A tavaszi munkák ís az előző évek­hez viszonyítva kedvezően haladtak. A jónak ígérkező termést azonban egyes helyeken, a közép- és kelet­szlovákiai, s az észak- és közép-cseh­országi kerületben tönkre tette a ve­getációs idö alatti hosszan tartó szá­razság. Elsősorban a gabonatermés szenvedett nagy kárt, ezért különös súlyt kell vetni az aratásban a vesz­teségek csökkentésére. Az egyes növények vetésterületé nek nagysága május 31-ig a múlt év­vel szemben a következőképpen bő­vült: gabonából 40 000 hektárral (eb­ből búzából 111000 hektárral), hüve­lyesekből 15 000 hektárral, a kukorica vetésterülete ezzel szemben 27 000 hektárral csökkent. A CSKP KB márciusi ülésén kitű­zött feladatokat eszerint csak búzá­ból teljesítettük túl 21000 hektárral. A búza vetésterületének bővítésére kétségkívül kedvezően hatott az elő­irányzott' prémium, és a terven felül eladott búzáért járó felár. Nem tel­jesítettük maradéktalanul azt a to­vábbi feladatot, amely szerint a sze­mes termények vetésterületét a szán­tóföld 53 százalékára kellett volna bővíteni. A szemes termények vetés­területe a tavalyi 50,8 százalékról mindössze 51,7 százalékra bővült. Nem sikerült továbbá biztosítanunk az ipa­ri növények előirányzott vetésterüle­tét. Cukorrépával például a tervezett­nél 1,4 százalékkal kisebb területet vetettünk be. Kedvezően kell azon­ban értékelni, hogy a lucerna vetés­területe tavaly óta 58 000 hektárral, 23,9 százalékkal bővült. A takarmányok betakarításánál az Idén a tavalyinál fokozottabb mér­tékben kihasználtuk az új technoló­giát — az összterület 28 százalékán alkalmazták a mezőgazdasági űzetneK a mesterséges szárítást. A takarmány* ellátással kapcsolatban meg kell álla­(Folytatís a 2. eláaliu4

Next

/
Oldalképek
Tartalom