Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-11 / 191. szám, szombat

EGYETLEN AZ ORSZÁGBAN A SUPRAPHON világmárka • Évente 7 millió hanglemez A munkáselőadások és baloldali szavalóestek rendezői úgyszólván va-: Ifemennyi műsornál cselgáncs-viadal­ban állottak a fasiszta rendészeti ha­tóságokkal. A rendőrségi betiltás el­kerülésére mindig újabb meg újabb „trükkökhöz" kellett folyamodniuk. Az elhárító trükköt a helyzethez, a körülményekhez és a műhöz alkal­mazták. Voltak általános módszerek, amikor némi változtatással, fejlesz­téssel taeg lehetett újítani, s volt olyan sajátos eljárás, ami csak az adott esetre illett. Az általános módszer eredetileg az volt, hogy a „kényes" verseket vagy dalszövegeket nem verssorok, nem strófák szerint tagolva terjesztették be az engedélyügyi osztályra, hanem egyvégtében, prózában, írva ... Így a pult, elködösödött. Mikor már ez az eljárás megszokottá vált, és a rendő­rök beletanultak a versek olvasásába, a Vándor-kórus titkára, Flórián Lász­ló, akkor a Pester Lloyd gépszedője további „újítást" vezetett be. A verset, a dalszöveget ezentúl nemcsupán egy­végtében, prózában írták le, de ezen­felül az egyes sorokat és strófákat úgy összecserélték, hogy ember azon ej nem igazodott. Nagyon műveltnek, képzettnek, okosnak kellett volna a rendőrtisztnek lennie, hogy a „ló­ugrás szerint" eltorzított szövegeket megfejtse. És mi történt, amikor aztán a kör rus énekelni kezdett? Nem történt semmi. A karéneklés ismétlődő és összefonódó szólamaiból csak nagyon vájt fülű ember tudta volna „menetközben" kisilabizálni a beterjesztett és énekelt sor- vagy strófarend közötti különbséget. Sze­rencsére a rendőrség se karmestere­ket, se költőket nem küldött ügyelet-: re.,. Mégis néha szükség volt különleges eljárásra is. Ezek között az egyik legötletesebb arra az elgondolásra épült, hogy akármilyen tiszta ejtésű is az énekkar szövegmondása, egyet­lenegy betűt mégsem lehet a kóruson számonkérnl. Erre számított a munkáselőadások rendezősége, mikor József Attila Dú­dolójának utolsó 'szakaszát — a szö-, veg-konspirációban jártas Hont Fe­renc ötletére — eképpen terjesztették a cenzúra elé: Senkije sincs, nem éri gyász akire csak egy pár vigyáz sejhaj akire csak egy pár vigyáz. — De énekelni már az elorzott t be-, tűvel és az elorzott értelemmel éne^ kelték: Senkije sincs, nem éri gyász, akire csak egy párt vigyáz sejhaj akire csak egy párt vigyáz, •—* A Hont-féle tartalom-leplező, szö-, veg-ferdítő találmányok közül ne­vezetes volt az is, amely a Törté­nelmi Emlékbizottság 1941-ben meg-; indult estjeinek egyikén, az Ady­esten, az Űj, tavaszi seregszemle forradalmi szózatát leplezte. Hont Ferenc vastag sállal kötötte be a nyakát, és minden eshetőség­re számítva, megjátszotta, hogy nát­hás, hogy alig tud beszélni. így vo-: nult be a leíró-irodába, hogy a rend­őrség számára lediktálja az enge­délyezendő versek szövegét. Az Üj, tavaszi seregszemle gyönyörű sorát: „Örök tavasz, örök forradalom" — köhögve, krákogva így szuszogta el: „Örök tavasz, örök! Forr a da-. lom..." Ezt aztán mért ne engedélyezték volna? Engedélyezték is. Az más kér­dés, hogy az előadáson az „örök tavasz, örök forradalom" sornál parázs tün­tetés tört ki. Az ügyeletes rendőr­tiszt tajtékozva tiltakozott, aztán látva az előre megadott versszöveget, nyo­mozást indított. Kihallgatták Hontot, kihallgatták a gépírőnőt, de hogy a náthás ember diktálta-e rosszul, vagy a gépírónő hallotta-e félre a szöve­get, azt utólag már nem lehetett meg­állapítani. 80000 akna A lemezjátszó ma már majdnem olyan természetes a lakásban, mint a rá­dió. Van aki a klasszikus zenét tolmácsoló lemezeket gyűjti szenvedélye­sen, az operák hívei nem sajnálnak sem időt, sem fáradságot egy-egy rit­ka operalemez beszerzéséért, a könnyűzene, divatos tánclemezek főleg a fiatalság körében hódítottak tért. Vajon eszébe jut-e a zenekedvelők­nek, ha otthon kényelmes karosszékben hanglemezeket hallgatnak, hogyan készül a szebbnél szebb melódiákat megszólaltató kerek fekete csoda? Csehszlovákia egyetlen hangle­mezgyára a Prágá­hoz közeli berouni járás L o d é n i c e nevű kis községé­ben talált otthon­ra. A látogatóra, ha beljebb kerül a szerény portán, az első benyomás megtévesztően hat. Az egyszerű épüle­tek láttán fel sem tételezi, milyen iz­galmas és nagy je­lentőségű munka folyik odabent. František Janoušek főtechnológus tá­jékoztatása alap­ján kiderül, hogy a jelentéktelennek látszó üzem falain belül évente 7 és fél millió hangle­mez lát napvilágot, amelynek a fele jóformán a világ minden országában, de főleg a kapitalista államokban ta­lál vevőre. A Supraphon védjegy­gyei ellátott csehszlovák hangleme­zek külföldön kitűnő hírnévnek ör­vendenek. Tökéletes művészi és tech­nikai kivitelezésükért nem egy nem­zetközi nagydíjat nyertek. A jó hírnevet ki kell érdemelni. A CSKP XII. kongresszusa címet vi­selő üzem dolgozói pontos, selejt­mentes munkával vívták ki a hazai és külföldi fogyasztók elismerését. Mi is történik a hangfelvételt rögzítő magnetofonszalaggal, amíg hanglemez lesz belőle? Az első és egyik legfontosabb művelet a pontos másolás tel bevont fóliákat és anyalemezeket galvanikus úton gyors fürdőkben ál-; lítják elő. Másolás a zafirtűvel A bonyolult másolóautomatán a magnetikus felvétel fóliába vésett mechanikus felvétellé alakul át. Az érzékeny gépezet elkülönített, posz­tóval kitapétázott helyiségben áll s a műszakilag és zeneileg képzett gaz­dája felelős a lakkózott alumínium­tekercsbe meleg zafírtűvel vésett ba­rázdák minőségéért. A tulajdonképpeni hanglemez ter­moplasztikus műanyagból készül. A chemton nevű alapanyagot a stráž­skéi Chemko szállítja és bizony nem mindig kielégítő a minősége. Sok gon­dot okoz ez a nyersanyagot présel­hető fóliává feldolgozó részleg dol­gozóinak. Néha az egész szállítmány használhatatlan, várni kell a követke­zőre s azután a kettő keverékéből va­lahogy „elővarázsolják" a megfelelő tulajdonsággal rendelkező anyagot. A présanyag előállítása részben ha­gyományos kalandereken, részben az NSZK-ból behozott nagy teljesítmé­nyű automatagépen történik. A ke­mény gramofonlemez apró, fekete drazséhoz hasonló szemcsékből, majd előmelegített nyúlós, tapadós anyag­ból születik. A hidraulikus félautoma­ta és automata prések fél-egy percen­ként ontják a már hideg, szilárd hal­mazállapotú kész lemezeket. Az ezüst-. A jobbnál is jobbak A kész hanglemezeket szigorúan el­lenőrzik. Külső zajtól tökéletesen szi­getelt kabinokban hallgatják az ellen­őrzéssel megbízott dolgozók egy-egy anyalemezről készült sorozat néhány darabját. Avatatlan fül talán meg sem hallja azt az egész parányi zörejt, ami már elegendő ahhoz, hogy az ellenőr az egész sorozatot kidobassa. Nincs elnézés, nincs pardon. Selejtet nem engednek forgalomba hozni. Meg is van az eredmény, a reklamáció egé­szen minimális. Mércéjük olyan szigo­rú, hogy a forgalomban levő külföldi lemezek közül sokat át sem engedné­nek szűrőjükön. — Nem teszünk kivételt a belföl­dön és külföldön árusított lemezek között — tájékoztat Jtfina Bartosová, az üzem saját neveltje. A szakmát a gyár tanoncinté.zetében sajátította el. és mint évfolyamának egyik legjobb tanulóját, az előkelő ellenőrzési teen­dőkkel bízták meg, ami különben csak régi, tapasztalt dolgozók mun­kaköre. — Bevallom — folytatja —, a Gramofonklub tagjai részére gyár­tott lemezeket különleges bánásmód­ban részesítjük. Ezeknek még a jók­nál is jobbaknak kell lenniök, hiszen a zenerajongók táborának tulajdonába mennek át. Álljunk csak meg egy pillanatra; miféle intézmény a Gramofonklub és egyáltalán hogyan aránylik a hangle­mezek száma a lakosság számához? Miért kevés? Vratlslav Janoušek válasza kissé meglepő. Míg külföldön az arány egy az egyhez, addig nálunk körülbelül öt lakosra jut egy lemez. Az okát ne­héz kideríteni, talán a zenei nevelés sántikál, vagy a forgalomba hozott lemezek nem alkalmazkodnak eléggé a kereslethez. Tény, hogy a Matuška­vagy Gott-lemezeket rögtön szétkap­kodják, mások meg nem találnak ve­vőre. Sokat várunk az elsején végre­hajtott átszervezéstől. Az Állami Ze­nei Kiadóvállalat (amelyhez a hang­lemezgyártó üzem is tartozik) ismét átvette a lemezek árusítását. Ez mos­tanáig a Kniha nemzeti vállalathoz tartozott, a könyvüzletekben árulták a hanglemezeket is. A könyvszakmá­ban specializált eladók a lemezeknek nem szenteltek kellő figyelmet. A ki­zárólag hanglemezeket árusító üzle­tek alkalmazottainak megfelelő felké­szültsége, szakmai tájékozottsága jó hatással lesz az eladásra, az igénye­sebb lemezek népszerűsítésére is. Nem beszélve arról, hogy lényegesen le­egyszerűsödött az adminisztráció, az üzletek a gyár központi raktárából közvetlenül kapják az árut. Az üzem a következő években kétszeresére nö­veli a termelést. 1967-ben évi 14 millió hanglemezt fog gyártani, hogy kielé­gítse az emelkedő irányzatú export­és a fokozódó hazai igényeket. Klub 20 000 taggal A zenebarátok és zeneértők külön kategóriája a Gramofonklub húszezer tagja. Az Állami Zenei Kiadóvállalat­nak ez a hat évvel ezelőtt alakult kul­turális intézménye tagjai számára az előce megbeszélt program szerint évenként többféle sorozatot jelentet meg, hasonló elv alapján, mint a könyvkiadók. A tagok bizonyos számú lemezt kötelezően megvásárolnak, egy lemezt ingyen kapnak. A részükre gyártott lemezeket különleges cso­magolásban, magyarázó szövegekkel ellátva hozzák forgalomba és az üz­letekben csak egy évvel később áru­sítják. A jövő évi kiadói terv igen változatos. Klasszikus sorozat, modern zeneművek, operák, dzsessz- és szó­rakoztató zene szerepel az összesen 105 mikrobarázdás lemezt képviselő programon. Ebből 38 sztereofon-felvé­tel és valamennyi antisztatikus anyag­ból készül. Hazánk a világon harmadik ... A hanglemezgyár keretében működő kutatóintézetnek köszönhető, hogy a sztereofon-lemezek előállítását a kül­földdel lépést tartva idejében megol­dották és folyamatosan gyártják. A világon pedig a harmadik ország vagyunk az USA-n, és Japánon kí­vül, ahol úgynevezett antisztatikus lemezeket gyártanak. A műanyagok tulajdonságához tartozik, hogy szta­tikus elektromos töltés képződik ben­nük, ami fokozott mértékben vonzza a port. Az alapanyagnak antisztatikus anyaggal való keverése lényegesen csökkenti a töltés képződését. Ezért az antisztatikus lemezek minősége jobb, élettartama hosszabb, a repro­dukált hang tisztább. A kutatóintézet dolgozói miniatűrl'emezek előállításá­val is próbálkoznak. A kísérletek biz­tatók. Nemsokára egyetlen hangleme­zen egy egész operát lejátszhatunk. A gyár aránylag fiatal. 1951-ben lé­tesült. Eredményei annál gazdagab­bak, sikeresebbek. Ha valamelyik hanglemez megnyeri tetszésünket, ne csak a szerző, a művet tolmácsoló mű­vész teljesítményét dicsérjük, gondol­junk a gyártó nagyszerű munkájára is. KIS EVA Néphadseregünk tűzszerészei a má­sodik világháború óta mintegy 80 000 aknát tettek ártalmatlanná a duklai harcok színhelyén, azonban most — 20 év eltelte után — Medvedzje kö­zelében még mindig 14 német srap­nel-aknára, több aknalövedékre és mintegy 400 gyalogsági töltényre buk­kantak. A legutóbbi két hét alatt csaknem 40 német tankelhárító aknát tettek ártalmatlanná. ' IUZSNYIKI MADÁRTÁVLATBÓL (A szovjet fényképíkióllítps ELEKTRONIKUS ELEKTROFONO KARDIOGRÁF, Elektronikus elektrofonokardiográ­fot vezettek be az orvosi kar női klinikáján Lipcsében, amelynek se­gítségével nagyon pontos megfigyelé­seket végezhetnek a leendő anyák vérének oxigénellátási folyamatáról, a még meg nem született gyermekek szív- és agyműködéséről és a szülési fájdalmakról. E műszer segítségével megállapítható a születendő gyermek szívbetegsége is. FŰTÉS ÜVEGGEL A leningrádi kutatók olyan üveget készítettek, amely nemcsakhogy át­engedi a fényt, hanem fűti a helyi­séget is. Csak a szakember fedezi fel az üvegen a vékony .színtelen fólia­réteget, amelybe elektromos áramot vezetnek, és az üvegből fűtőtest lesz. A konsztantyinovkai üveggyár (Ukrajna) 1965-ben üzemrészleg épí­tését kezdi meg, amelyben az új faj­ta üveget gyártja majd. Az üveg iránt — főleg az északi országok — nagy ér­deklődést tanúsítottak. SZÁNTÁS ZENESZÓ MELLETT Agri-Penge jelzésű tranzisztoros rá­diókészülékkel ellátott traktorokat ál­lítottak ki legutóbb a Rendsburgban, Stuttgartban és Münchenben rende­zett kiállításon. E rádiókészülékkel szemben támasztott követelmény^ hogy ne csak a rázásnak, hanem a nedvességnek és a pornak is ellent álljon. Ezért fémszekrénykébe helye­zik, amelyet a traktor sárhányójára erősítenek. Bár a készülék mikrofon­nal ellátott, a traktorosok szíveseb­ben használnak fülkagylót, hogy ne hallják a traktor zúgását. Az új rá­diókészülék iránt nagy az érdeklő­dés, mert kellemesebbé teszi az egész napi munkát a traktoron. HÍDEMELŐ BERENDEZÉS Vasutaink villamosításánál felme­rült a probléma: a villanyvezeték miatt néhány felüljárót magasabbra keli helyezni. Brnói szakemberek e célra emelő berendezést szerkesz­tettek, és kipróbálták egy vasbeton felüljáró megemelésénél a Brno— HavlíCkűv Brod vonalon, a ríkoníni vasútállomás közelében. Az emelés úgy történt, hogy a felüljáró pillé­reit elvágták, a hidat az emelő be­rendezés a kívánt magasságba emel­te, acél hevedereket helyeztek alá és újból bebetonozták. Az emelés ma­ga mindössze két óra hosszat tartott. Ez az új módszer világ viszonylatban is siker. Elhatározták, hogy vala­mennyi felüljárót ezzel a módszerrel emelnek magasabbra. FAMETSZÉS VÍZZEL Az Egyesült Államokban kísérlet­képpen vízsugárral metszették a deszkaíát. 0,09—0,0025 milliméter átmérőjű résen, nagy nyomás alatt vizet bocsátottak át, s így óriási, má­sodpercenként 1000 méter kezdőse­besség keletkezett. A metszés helyén csak igen szűk rés keletkezett, úgy­hogy a forgácshulladék a fűrésszel történő metszéssel szemben elenyé­sző mennyiségű volt. E módszerrel történő fametszésnek sok előnye van, ám gyakorlati alkalmazása akkor vá­lik majd lehetővé, ha kiderül, hogy e módszer gazdaságos is. REZGÉSTOMPÍTÓ CIPŐ A különböző nehéz gépek mellett dolgozó munkások számára a szovjet Uralobuv üzem új, ún. rezgéstompító cipő gyártását kezdte meg, amely tompítja a dolgozók egészségére ká­ros hatású rezgéseket. Az űj lábbeli talpa vastag, néhány réteg nabgumi­ból és különböző anyagokból készült, ami tökéletesen tompítja a rezgést. MOZGÓ NEONJAVÍTÓ MŰHELY Az idei Budapesti Nagyvásáron a látogató megfigyelhette, hogy az ösz­szesen 4 kilométer hosszúságú neon.; csövekből álló feliratokban előfordult hibákat nagyon gyorsan kijavították. A budapesti „FNV" neongyártó üzem dolgozóinak ugyanis jó ötlete támadt: Ikarus autóbuszt mozgó neonjavító műhellyé rendeztek be, amely kija­vítja 4 legigényesebb hibákat is. ÜJ SZÖ 6 * 1384. július M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom