Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)

1964-07-31 / 211. szám, péntek

Butler Leningrádban Moszkva (CTK) — A Moszkvában vendégeskedő Butler angol külügymi­niszter szerdán estebédet adott, ame­lyen szovjet részről Rudnyev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, Gromlko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek voltak jelen. Angol részről Butleron kívül Trevelyan nagykövet és a Butler kísé­retéhez tartozó személyek jelentek meg a vacsorán. Butler csütörtök reggel Leningrádba érkezett. A magas rangú vendéget Vaszili] Iszajev, a leningrádi városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke, a városi szervezetek vezetői és újságírók fogadták. Butler a csütörtököt Leningrádban töltötte, s ma reggel tér vissza Moszkvába. HELYESBÍTETTÉK A RANGER 7. PÁLYÁJÁT A Ranger 7. amerikai holdrakéta Föld körüli „parkoló pályájáról" a felgyorsított rakéta által biztosított sebességgel elindult a Hold felé. A rakéta sikeresen jutott kl az „égi kulcslyukon", azon a 16 kilométer át­mérőjű térségen, amelyet érintenie kellett ahhoz, hogy megfelelő Irány­ba haladjon. A kaliforniai goldstonei rakétakutatási központból jelentették, hogy sikerült helyesbíteni a holdra­kéta pályáját, s így a rakéta a. Hold látható részén fog becsapódni, s előt­te mintegy négyezer felvételt továb­bít a Földre. A holdrakéta — úgy számítják — hatvannyolc és fél óra alatt 460 ezer kilométeres út megtételével, ma dél­ben jut el a Holdra. A Ranger 7. fel­bocsátásával az amerikai Apoll> programot, azaz a holdutazást akarják előkészíteni, amire a hatvanas évek vég to kerülne sor, ALGÍRBAN algériai-szírial kereske­delmi, tudományos, műszaki és kultu­rális együttműködési szerződést írtak alá. Algír és Damaszkusz között rend­szeres légijárat Indul. (CTK) ÉSZAK-RHODESIA egyik távoleső északi tartományában egyre nagyobb méreteket ölt egy vallási szekta fana­tikus híveinek lázadása, mely már sok halálos áldozatot követelt. A kormány erős rendőri és katsnai osztagokat küldött a területre. (CTK) PRETORIÁBAN letartóztatták Maritz van den Bergh építészt, a dél-afrikai Liberális Párt pretoriai szervezetének elnökhelyettesét. (CTK) LISZABONBAN 10 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek 65 személyt, akik 1962-ben kísérletet tettek Sala­zar fasiszta rendszerének megdönté­sére. Tizenhét személyt felmentettek a vád alól. (CTK) BERLINBEN folytatódnak a tárgya­lások a nyugat-berlini lakosok határ­átlépési engedélyeiről. A fontos kér­désekben még nem egyeztek meg. (CTK) ANGLIÁBAN ez év júniusában 225 sztrájk volt 67 000 személy részvé­telével. Összesen 156 000 munkanap veszett kárba sztrájk-akciók miatt. (CTK) TOKIÓBAN befejeződött az egyhá­zak képviselőinek II. nemzetközi konferenciája. Az elfogadott nyilat­kozat hangsúlyozza valamennyi egy­ház egységes és szolidáris fellépé­sének szükségességét a békeharcban. (CTK) A GHANAI KORMÁNY új állami tár­saságot létesít az áruelosztás irányí­tására az egész országban. A jövő­ben olyan elosztási vállalatok háló­zatát tervezik, melyekben a legfon­tosabb, szűk keresztmetszetű árucik­kek kerülnek majd eladásra. (CTK) RÖMÁBAN megkezdődött az Olasz Általános Munkásszövetség végrehaj­tó bizottságának ülése. Agostino No­vella főtitkár a szakszervezeti har­cok jelenlegi helyzetéről számolt be. (CTK) ALGÉRIÁBAN rendkívüli bíróság lé­tesül, amely az állambiztonság elle­ni bűntettekkel, valamint a hadsereg egységének megbontásával és fegyel­mének megsértésével foglalkozik majd. E bíróság döntései ellen nem lesz fellebbezés és az ítéleteket azonnal végrehajtják (CTK) COSTA RICA fővárosában, San jó­séban, kubai ellenforradalmárok szá­guldó gépkocsiból bombákat dobtak a mexikói nagykövetségre tiltakozá­sul hogy Mexikó küldötte az Ameri­kai' Államok Szervezetében nem volt haljandó megszavazni a_ Kuba elleni kollektív szankciókat. (CTK) A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG kul ügyminisztériuma tiltakozott a Kínai Népköztársaságnál, mivel a két or­szág kerékpárversenyén Ulánbátorban kínai állampolgárok verekedéseket provokáltak ki, megbontották a ren­det a versenypályán és sértegették a mongol nézőket ős a milícia tagjait. (CTK) PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE? Repedezik a Párizs—Bonn tengely De Gaulle legutóbbi sajtókonferen­ciáján főként külpolitikai kérdések szerepeltek. Különösen sok sző esett De Gaulle viszályairól az Egyesült Államokkal és Németországgal. Ami az előbbieket illeti, ezek ismeretesek voltak, hiszen a tábornok már nem egy ízben adott hangot neheztelésé­nek. Az sem volt titok, hogy nincs minden rendben De Gaulle és Erhard kancellár között. Mégis meglepetést keltettek a francia államfő keserű szavai a Bonnal fenntartott szövetség csődjéről. A tábornok azonban a ku­darc ellenére sem szándékszik lemon­dani Európa egyesítéséről. Hová lett a lelkesedés, amely De Gaulle-t 18 hónappal ezelőtt az együttműködési szerződés aláírásakor, majd Adenauernek ezt követő idilli­kus látogatása után eltöltötte? 1 Egye­sítési politikája kudarcának megálla­pításával De Gaulle a növekvő ellen­tétekről tesz bizonyságot a kapita­lista táborban. A francia államfő, aki­nek az „európai Európa" (értsd az európai trösztök Európája) az eszmé­nye, természetesen szemére hányja a német szövetségi kormánynak, hogy nagyon is Amerikától függ. Ám jómaga sem következetes e kérdés­ben. Igaz, a gaulleista politika fő jellemzője az európai nacionalizmus. De ne feledjük, hogy Franciaország ls nagymértékben Amerika aláren­deltje, és De Gaulle-nak nincs is szándékában megszabadulni a függő­ségtől. Hiszen újból kijelentette, hogy Európának fenn kell tartania szövetségét Amerikával. Franciaor­szág továbbra is tagja az Atlanti Szö­vetségnek, s a Nyugat-Németország­gal kötött szerződések ls érvényben maradnak. Az Egyesült Államoknak továbbra ls agresszív rendeltetésű haditámasz­pontjai vannak Franciaországban, és De Gaulle, aki annyit dicsekedett a sajtókonferencián a francia atom-^ bombával, egyben elárulta, hogy az atomhordozó repülőgépeket amerikai készülékekkel szerelik fel. Ez nem je­lent kevesebbet, mint azt, hogy még a francia atomütőerő is Amerikától függ. Akárhogy is állnak a dolgok, min­denesetre figyelemre méltó, hogy a monopóliumok törvényeinek alávetett ország kormánya egy fontos pontban beismeri politikájának kudarcát. A francia munkások mindenesetre igyekeznek majd ebből a tényből a maguk és az egész ország javára hasznot húzni. Diplomáciai téren is érdekes a francia államfő állásfoglalása. így például „elhatárolta magát" Seebohm német miniszter nézeteitől. Seebohm kijelentette, hogy a müncheni egyez­mény még érvényben van, és ennél fogva Németország igényt tarthat a csehszlovák Szudéta-vídékre. De Gaulle ugyan nem adott közvetlen választ az újságíróknak, de elmondot­ta, hogy a határkérdés egyike azok­nak a problémáknak, amelyekben nem ért egyet a nyugatnémetekkel. PÁRIZSBAN a CGT politikai bizott­sága a gazdasági és szociális hely­zet fejlődéséről tárgyalt. A közzétett nyilatkozat rámutat arra, hogy De Gaulle elnöknek a legutóbbi sajtó­konferencián tartott értékelése nem felel meg a valóságnak. (CTK) ­Franciaország folytatja a nukleáris fegyverkísérletek előkészületeit Az amerikai John Birch Társaság fasiszta ügynökei Georgetownban, Brit Guayana fővárosában sorozatos merényleteket követnek el. A képen: A Népi Haladó Párt székhelye bombamerénylet után, amelynek során Ja­gan miniszterelnök felesége könnyebb sérülést szenvedett. (CTK felvételei Ciprusi görög közlemény Athén (CTK) — Makariosz elnök görögországi tárgyalásai végén közös közleményt adtak ki, amely hangsú­lyozza, hogy a két kormány az ENSZ alapokmánya által nyújtott minden eszközt felhasznál a teljes és korlát­lan függetlenség biztosítására, arra, hogy a ciprusi nép szabadon dönt­hessen jövőjéről. A közlemény szerint Makariosz el­nök görög vezető személyiséggel a ciprusi problémáról tárgyalt és hatá­rozatot fogadtak el, milyen állást foglaljanak a probléma megoldásával kapcsolatban. A közlemény szerint a tárgyalások újból megerősítették, hogy a görög és ciprusi kormány né­zete a ciprusi kérdést Illetően telje­sen megegyezik. A jordán miniszterelnök nyilatkozata Papeete (ČTK) — Pompidou mi­niszterelnök ellenőrző körutat tett a Csendes-őceán térségében, ahol elő­készületek folynak a nukleáris fegy­verkísérletekre. A kíséretéhez tartozó vezető személyiségek kijelentették, hogy a kísérleti támaszpont építését 1966 márciusában fejezik be. A kí­sérleteket 1966 júliusában kezdik meg. A támaszpontot 2,5—3 milliárd új frank költséggel építik. Kijelenté­sük szerint a kísérleteknél figyelem­be veszik a meteorológiai feltételeket, és állítólag olyan típusú fegyvereket választanak ki, melyek csak kis­mértékben szennyezik a légkört. Ez a kijelentés nem nyugtathatja meg Új­Zéland és más országok lakosságát, amely a világlfözvéleménnyel együtt felháborodottan tiltakozik a készülő francia nukleáris fegyverkísérletek ellen. Amman (CTK) — A jordán kor­mány eltökélt szándéka, hogy tavább­ra is baráti politikát folytasson vala­mennyi országgal, az egyenjogúság és kölcsönös tisztelet elve alapján. A kormány külpolitikai irányzata azon az elven alapszik, hogy minden olyan országgal baráti kapcsolatokat tar­tunk fenn, amely baráti viszonyt ta­núsít hozzánk és az arab néphez, és szeinbenállunk azokkal, akik ellensé­geik népünknek és az arab népnek — jelentette ki Bahdzsa Talhuni jji'dá­niai miniszterelnök kormánynyilatko­zatában. Megerősítette, hogy Jordá­nia hű az ENSZ alapokmányához és az arab egység elveihez. A jordániai politika központi prob­lémája a palesztinai kérdés. Az el­lenséggel szemben elfoglalt álláspont­tal kapcsolatban Jordániának joga van a testvéri arab országok önzetlen és hatásDs támogatására. Belpolitikai téren Talhuni az ország gazdasági felvirágoztatását tartja a legfontosabb feladatnak. Nukleáris kísérleti terep Svédországban Párizs (CTK) — Párizsban beje­lentették, hogy Svédország és az Európai Világűrkutatási Szervezet szerződést írt alá, mely szerint Svédországban, Kiruna közelében ki­lövő állomást építenek kísérleti ra­kéták felbocsátására. A szervezet évente körülbelül 50 rakétát bocsát majd fel erről a kilövő-állomásról. Ezek a rakéták kizárólag békés célo­kat szolgálnak majd. A szervezet­nek az NSZK ls tagja, és közismert tény, hogy a nyugatnémet ipar sokat vár a közös rakétakutatástól. A kísér­letek végleges célja egy nagy ható­sugarú stratégiai rakéta előállítása. Á békemozgalom egységbontói Tokió (CTK) — Az atom- és hidrogén­fegyverek betiltásáról tárgyaló toklói ér­tekezleten részt vevő kínai küldöttség meg akarja bontani a nukleáris tegyve­rek elleni mozgalom egységét. Azt hir­detik, hogy a mozgalom egyik része revizionistu. A kínai küldöttség külön „tanácsadó" értekezletet szervezett, melyben rágalomkampányt Indított a Szovjetunió ellen. Lehetetlenné akarják tenni a szovjet küldöttség részvételét az értekezleten. A kínai küldöttség ve­zetője szovjet-ellenes beszédet tartott, amelyben a japán békemozgalomban fel­merülő viszályért a szovjet békevédőkre hárította a felelősséget. A lelszólaló angol küldött rámutatott arra, hogy a békeharcban különböző Irányzatok merülhetnek fel, melyek azonban nem zárják kl egymást. A szovjet küldöttség nem kapcsolódott be a vitába, megvárta, míg megkezdik a napirend megvitatását, és konstruktív programot terjesztett elő. A program a következőket tartalmazza: harc az ame­rikai Imperializmus délkelet-ázsiai és Kuba-ellenes fondorlatai ellen, a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek betil­tásáért folytatott küzdelem, harc a francia • nukleáris fegyverkísérletek el­len, az atommentes övezetek kialakítá­sáért, a NATO sokoldalú atomütőerejé­nek megszervezése ellen, és harc a békeharcosok egységéért. RUDNYANSZKY ISTVÁN BUDAPESTI LEVELE m a magyar népgazdaság félévi mérlegéről Mitől növekszik az életszínvonal? • A piacnak, s nem a rak­táraknak kell termelni • Napirenden: gazdaságosság, mű­szaki színvonal, termelékenység, harc az egyenletes terv­teljesítésért • A félévi értékelés — a még jobb eredmények előkészítése AZ esztendő első hat hónapjáról szóló tervjelentést a magyar közvé­lemény nagy érdeklődéssel fogadta. A számok és az adatok, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal ismer­tetett a népgazdaság első félévi fej­lődéséről, jelentős sikereket hoznak a közönség tudomására, de egyálta­lán nem kendőzik el a fogyatékossá­gokat, a nehézségeket sem. Ami az ipart illeti, az állami ipar az év első felében két százalékkal túlteljesítette a tervidőszak termelési előirányzatát. A napi átlagos termelés* 10 százalék­kal volt több, mint 1963 első felében. A termelés nagymértékű növekedésé­ben fontos szerepet játszott az is, hogy ez év elején nem befolyásolták a termelést oly kedvezőtlenül a rend­kívüli időjárási viszonyok, mint a múlt év elején. Ebből következett, hogy az év első negyedében a napi átlagos termelési színvonal 12 száza­lékkal, a másik negyedben pedig mintegy 8 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakainak szintjét. A nehéziparon belül a szénterme­lés 4 százalékkal, a kőolajtermelés 7 százalékkal múlta felül az 1963-as első félév termelési színvonalát. A gépipar, amelynek termelése jelen­tős részben kivitelre került, 10 szá­zalékkal többet termelt, mint a múlt év megfelelő időszakában, termelési tervét azonban mégsem teljesítette. A vegyipar 2 százalékkal több nitro gén-műtrágyát, 8 százalékkal több foszforműtrágyát és 22 százalékkal több gyógyszert termelt, mint a múlt év első felében. Ami a könnyűipart illeti, 1964 első felében mintegy 8 százalékkal ter­melt többet, mint tavaly az első fél­évben. Különösen nagymértékben nőtt a bútoripar termelése; egyes típusok­ból azonban még mindig nem tudják kielégíteni a keresletet. A pamutszö­vet termelése 8 százalékkal, a gyap­júszöveté 4 százalékkal, a cipőé 6 százalékkal nőtt s e termékek kivite­le is számottevően növekedett a félév folyamán. v 1964 első felében a foglalkozta­tottak száma és a termelékenység egyaránt mintegy 5—5 százalékkal volt nagyobb, mint 1963 első felében. A termelés növekedésének fele tehát a létszám, másik fele pedig a terme­lékenység növekedéséből adódott. Az ipar termelési tervét a tervezettnél magasabb létszámmal teljesítette túl, de az építőiparban jelentős munkaerő­hiány mutatkozott. A gazdaságosság az iparban a félév folyamán nem alakult kielégítően — állapítja meg a tervjelentés. A sajtó az olvasók figyelmét éppen a gazdaságosság problémáira irányít­ja. A Népszabadság vezércikke pél­dául rámutat arra, hogy az ütemtelen termelés, a hó- és a negyedév-végi hajrá igen sokba kerül a vállalatok­nak, rontja az áruk minőségét, nehe­zíti a szállítást. A hiányosságokra mutat, hogy az év első öt hónapjában az állami iparban 13 százalékkal több túlórát használtak fel, mint egy évvel korábban. (Ebben az adatban nem szerepelnek a júniusi számok, de bi­zonyára a félév utolsó hónapjában sem javult ez a helyzet.) A tervezett­nél kedvezőtlenebbül alakult a ter­melékenység is: az év első felében a termelésnek csak a felét fedezte a jobb, termelékenyebb munka, másik fele a létszámnak a tervezettnél is nagyobb növekedéséből származott. Többet kell törődni a gazdaságosság­gal, a termékek műszaki színvonalá­val, a gyártás és a gyártmányok fej­lesztésével. „Figyelmeztetni kell arra is, hogy a terv túlteljesítése csak ott és olyan cikkekből engedhető meg, ahol ezt konkrét rendelés támasztja alá — fűzi hozzá a lap. — Semmit sem ér, sőt tetemes kár okoz a nép­gazdaságnak az olyan túlteljesítés, ami csak feleslegesen köt le import­anyagokat vagy hazai nyersanyagokat s duzzasztja a raktárakat." A Magyar Nemzet vezércikke is idézi a tervteljesítésnek azokat az adatait, amelyekből kitűnik, hogy költségesebben termeltünk az első félévben, mint szabad lett volna. „Ezek a mutatószámok azt is jelen­tik — írja a lap —, hogy ha ez a gyakorlat huzamosabbá válik, növel­hetjük ugyan a foglalkoztatottságot és a lakosság jövedelmét, de közben nem emelkedik kellőképpen a nemze­ti jövedelem. Ez. pedig akadályozza a népgazdaság tervbevett és feltétle­nül szükséges fejlesztését, közvetve, de közvetlenül is az életszínvonal emelését." Az életszínvonal emelkedésé­nek lényeit természetesen örömmel regisztrálja a sajtó. A tervjelentés a lakosság jövedelmeinek és vásárlásai­nak jelentős növekedéséről számol be. így például az első félévben, ré­szint központi intézkedésekből, ré­szint pedig az átlagkeresetek és a foglalkoztatottak számának növeke­déséből adódóan, a lakosság részére folyósított összes munkabér 8 száza­lékkal volt nagyobb, mint 1963 első felében. A termelőszövetkezeti pa­rasztság munkaegységeire 17 száza­lékkal több készpénzt fizettek ki; mint 1963 megfelelő időszakában. A növekvő pénzjövedelmek hatásá­ra Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom 1964 első felében 8 száza­lékkal haladta meg a tavalyi szintet, és 2 százalékkal volt több a tervezett­nél. A félév folyamán a kiskereske­delem forgalma élelmiszerekből 10 százalékkal, ruházati cikkekből 4 szá­zalékkal, vegyes iparcikkekből pedig 8 százalékkal nőtt. A lakosság mint­egy 10 százalékkal többet költött á különféle szolgáltatásokra és javítá­sokra, mint a múlt év első felében. A takarékbetétállomány a félév fo­lyamán 3,2 milliárd forinttal nőtt, és a félév végén meghaladta a 15,5 mil­liárd forintot. A félévi számvetés adatai kö­zött különös érdeklődésre tarthatnak számot azok, amelyek a népmozga­lomról, a kulturális ellátottságról, az idegenforgalomról szólnak. Június 30-án 10 millió 120 ezer fő volt Ma­gyarország lakossága. Az év első felé­ben 2000 könyvet adtak ki, 21 millió példányban. A mozilátogatók száma a, félév folyamán 56 millió volt, a szín­ház- és operalátogatóké 3,5 millió. A televízió előfizetők száma a félév végén elérte az 548 ezret. Az év első felében 365 000 külföldi állampolgár járt Magyarországon, vagyis a tava­lyinál 110 százalékkal tobb. Ugrássze­rűen növekedett a külföldre látogató magyarok száma is: a félév folyamán félmillió magyar államoplgár utazott külföldre, 166 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A hagyományokhoz híven az üze­mekben sorra megtartják a félévi munkát értékelő termelési értekezle­teket. Az üzemi pártszervezetek is megvizsgálják, hogyan valósultak meg az év elején készített tervek. Ezeken az értekezleteken közös munkával dolgozzák ki a hátralévő hónapok te­endőit, hogy az évvégi jelentés még kedvezőbb képet tárhasson az ország közvéleménye elé. 1964. július 31. • Ül SZÓ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom