Új Szó, 1964. július (17. évfolyam, 181-211.szám)
1964-07-26 / 206. szám, vasárnap
Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOHHUHISTA PARTJA KOZPONTIBIZ0TTCA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. július 28. vasárnap • 30 fillér • XVII. évt., 206. szám Ne sikkadjon el o kezdeményezés Javában folyik az aratás. Szükség van most minden munkáskézre és gépre. Mindent el kell követni az ország kenyéréért, főleg azért, mert a vártnál gyengébb a termés. Nagyon hiányzana minden szem, ami nem a zsákba kerül. A takarmány sem fejlődött mindenütt jól, a kapásokból viszont jobb termés várható. Az aratásban megsokszorozódott a dolgozó parasztság szorgalma, munkakedve. Harcolnak a termés gyors betakarításáért, de már arról is vitatkoznak, hogyan készítsék el a jövő évi gazdálkodás tervét, mit vetnek majd őszszel, hogy mind kenyérgabonából, mind takarmányfélékből kielégítsék a társadalom és a szövetkezet igényeit. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben egyre több szó esik a tervezésről, a mezőgazdasági tervezés új, haladóbb formáiról. A XII. kongresszus határozata alapján a CSKP KB mezőgazdasági bizottsága a közelmúltban vitatta meg ezt a fontos kérdést. Azt mondhatnók, messze van az ősz, korai még ezzel foglalkozni. Nos, mi azt állítjuk, — s ezzel sokan egyetértenek velünk —hogy a jó terv a nagyüzemi földművelés alapja volt, s lesz a jövőben is. Régen még a kisgazda is tervezett. Bár nem csinált oldalas kimutatásokat, artiilyenek ezer-, esetleg többhektáros gazdaságban szükségesek, hiszen a gazda fejből vagy néhány feljegyzésből tudta, mennyi munkát kell elvégeznie, milyen erő áll rendelkezésére. A szocialista nagyüzemi termelésben másra, a népgazdaságra is gondolni kell egy-egy mezőgazdasági üzem tervezésekor. Ezért nem készíthet a szövetkezet önálló tervet, hiszen egy járás keretein belül okosan, a természeti, helyi adottságok tekintetbevételével készül a terv, mindig összhangban a népgazdaság és a szövetkezet érdekeivel. Természetesen nincs szükség olyan tervekre, amelyek nem segítik elő a termelés fokozását, lianem inkább megkötik a földműves kezét, elsikkasztják a kezdeményezést. S hogy ez több esetben így volt a múlt években, az az „adminisztratív" módszerek következménye. Ennek káros hatását lépten-nyomon éreztük. Ezért az élet igényli már az új formákat. A jövő évi tervekben az árutermelést már csupán a fő terményekre tervezik. Mit jelent ez a gyakorlatban? A szövetkezetnek nem a járás szabja meg, hogy ennyi és ennyi búzát termelsz, ennyi és ennyi hektárhozamot érsz el. A mezőgazdasági üzem megkapja tervét, melynek értelmében el kell adnia mondjuk 10 vagon búzát, 6 vagon sörárpát. Az már a szövetkezet vezetői és a tagság gondja, hogyan, hány hektáron tudják ezt kitermelni. A növénytermesztés előrelátó megtervezésével párhuzamosan gondolni kell arra is, hogy az adott gazdaságban hogyan kívánják továbbfejleszteni az állattenyésztést Az állattenyésztés alapja a növénytermesztés. A takarmánybázistól függ, milyen az állatok teleltetése és az árutermelés. Hogy a cél eléréséhez hány hektár takarmányt kell vetniük, azt is ők, a szövetkezet tagjai tudják a legjobban. Sokak szerint tehát az új tervezés célja: a nemes versengés, a kezdeményezés fokozása. Ezenkívül elejét vesszük a fölösleges vitáknak is, melyek a tervkészítésnél nemegyszer előfordultak. A járás igyekezett bizonygatni, hogy 100 hektár cukorrépát kell vetni, bár az elnök, illetve az agronómus Jól tudta, hogy a tervezett mennyiséghez 80 hektár is elegendő. Néha viszont olyan magas eladási kötelezettséget „varrtak" a szövetkezet nyakába, hogy azon a területen, amit a járás tervezett, a legjobb akarattal sem tudták elérni a kívánt hektárhozamokat. A tervezés új formája nemcsak a kezdeményezést, hanem a termőtalaj lehető legjobb kihasználását is elősegíti. Nagyszerű alkalom nyílik — ezt a XII. kongresszus is hangsúlyozta — a helyi adottságok jobb kihasználására. A szövetkezet tagsága tudja a legjobban, mit, mennyit lehet kicsikarni a földből ebben és ebben a dűlőben, és mire képes a közös jószágállomány. Az új tervezési forma megszünteti az adminisztratív eljárásokat, hiszen ezután már nein kell majd „receptet" adni. A „két fél" teljesebb megegyezése alapján készülhet igazán jó terv, hiszen akkor lehet kiváló eredményeket várni a szövetkezettől, ha olyan feladatokat határoznak meg a tervben, amelyeket a vezetőség és a tagság is magáévá tesz. Vitathatatlan: a mezőgazdasági termelésnek mindenképpen, minden tekintetben szem előtt kell tartania a népgazdaság igényeit. Enélkül nem készülhet terv, enélkiil felborulna a népgazdaság egyensúlya. A szóban forgó igények viszont megegyeznek a szövetkezetek érdekeivel. Mert mi a népgazdasági érdek? Több mezőgazdasági termék, gabona, hús, tej jusson a piacra. S mi a szövetkezeti érdek? Többet termelni, többet adni, erősíteni, fejleszteni a közöst, jobban élniJ Van itt ellentmondás, vitás kérdés? Vitára esetleg csak akkor kerül sor (saz nem is baj, ha kicserélik nézeteiket), ha a népgazdasági érdek meghatározása, az igények elosztása nem kellő gonddal történik, s bizonyos növényfajtákat ott erőltetnek, ahol másból több teremne. Viszont másutt szívesen termelnének belőle többet is a „tervezettnél" A tervezés új rendszere így biztosít jó lehetőségeket a szakosítás elvének érvényesítésére. A mezőgazdaságnak fontos szerep jut a népgazdaság fejlesztésében. A falu látja el az országot élelmiszerekkel, nyersanyagot kell biztosítania az ipar részére. Ezért ismételten hangsúlyozzuk: a Jó terv nélkülözhetetlen tartozéka a mezőgazdasági termelés fellendítésének. Ezért fontos, hogy minden mezőgazdasági üzem a népgazdasági érdek tekintetbevételével okosan, ésszerűen használja ki az árutermelés fokozásának tartalékait. Bányásziidiilo a Tátrában A Magas-Tátra alatt. Stará Lesná környékén az ostravai Fučík bánya vezetősége három és fél milllő korona beruházással állandó üdülőközpontot létesített. A nyári szünidőben az iidülő a bányászgyermekeket, a téli időszakban szüleiket látja vendégül. — k A dunaszerdahelyi járás teljesítette a gabonafelvásárlási tervet A CSKP KB üdvözlő levele (CTK) — Hazánkban elsőként a dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági dolgozói teljesttették a gabona felvásárlási tervét. A CSKP KB ebből az alkalomból levelet intézett az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottságához, amelyben megköszöni a járás valamennyi mezőgazdasági dolgozójának, az állami szervek, a felvásárló üzemek, valamint a pártszervek dolgozóinak a gabonabetakarításban végzett önfeláldozó munkáját. A CSKP KB különösen nagyra értékeli a tervfeladatok túlszárnyalása érdekében kifejtett igyekezetet és azt a törekvést, hogy minél jobban hozzájáruljanak a szárazság következtében egyes járásokban előforduló lemaradás kiegyenlítéséhez. A járásban tegnap délutánig már 150 vagon búzát vásároltak fel terven felül. Szabotázs okozta az Alexandria felrobbanását? Algír (CTK) — Mint már jelentettük, Annaba algériai kikötőben felrobbant az Alexandria nevű lőszerszállító egyiptomi hajó. A robbanásnak eddig 182 halálos és több mint 200 sebesült áldozata van. A kikötő berendezése súlyosan megrongálódott. A károkat 2 milliárd új frankra becsülik. Algériai sajtővélemény szerint minden jel arra vall, hogy a katasztrófát a külföldi reakció és a belföldi ellenforradalmárok merénylete okozta. A kombájnaratásé az előny A nyugat-szlovákiai kerület gazdaságai 237 000 hektár gabonát arattak le, ami az összterület 81 százaléka. A galántai, a nyitrai és a komáromi járásban a gabonának már csak egytizede áll lábon. A mezőgazdasági üzemek — mivel a gabona túlérett —, előtérbe helyezhetnék a közvetlen kombájnaratást. Ezzel a módszerrel csak 41000 hektárról takarították be a termést. A kisebb veszteség érdekében az északabbra fekvő területek, ahol 'több gabona áll lábon, még kihasználhatják ezt a lehetőséget. A kerület déli részéből már hazatérőben vannak a csehországi kombájnosok. Velük együtt távozik a Bratislava-vidék és a dunaszerdahelyi járás hatvan kombájnosa viszonozni a segítséget. iiil ísfeyf ' ys iia* Terchová és Vrátna között, e természeti szépségekben rendkívül gazdag vidéken, az Állami Ütépítési Vállalat dolgozói az utat javítják. (CTK — Št. Petráš felvétele) Az elsó félévi eredmények BÍZTATÓ K Az első félévben 101,8 százalékra teljesítettük az össztermelés tervét • Nagyobb gondot kell fordítani a lakások karbantartására Tegnap délelőtt )ozef Hagara, az SZNT pénzügyi megbízottja tájékoztatta az újságírókat Szlovákia iparának I. félévi eredményeiről, a felmerülő hiányosságokról, valamint azokról a feladatokról, amelyek a közeljövőben az SZNT pénzügyi osztályára hárulnak. — Az első félévi eredmények biztatóak — mondotta bevezetőként Hagara elvtárs — az Össztermelés tervét Szlovákia üzemei 101,8 százalékra teljesítették, ami a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 6,3 százalékos növekedést jelent. Legjobban teljesítették a tervet a tüzelőanyagipar dolgozói (104,8 százalék). Az energetika kivételével — amely 99,4 százalékos tervteljesítést ért el — minden iparág 100 százalékon felül teljesítette tervfeladatát. Az építőipar dolgozói is szép ered-, ményt értek el. A félévi tervet 102,6 százalékra teljesítették, annak ellenére, hogy 790 dolgozó hiányzott létszámukból. Az első félévben 6877 lakáts adtak át rendeltetésének, a tervezettnél 400-zal többet. Ezzel ellentétben az egyes főbeépítkezéseknél nagyok a lemaradások A vágsellyeí Duslo vegyipari üzem építésénél 15 millió korona, a leopoldovi citromsavüzemnél 16 millió korona és a novákyi III. erőműnél 5,3 millió korona értékű munkával maradtak adósok építőipari dolgozóink. A lakáskarbantartás terén sem kedvező a helyzet, bár a múlt évhez viszonyítva az idén 61,9 százalékkal nagyobb pénzösszeget fordítunk karbantartási munkálatokra. Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a lakbér is. Az év első öt hónapjában ugyanis a lakbérhátralék 7,9 millióról 10,6 millió koronára növekedett. A házkezelöségek nem fejtenek ki kellő munkát a lakbérhátralékok rendezése érdekében. Az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani az iskolák karbantartására. Ezt igazolja a michalovcei járásban megtartott ellenőrzés is, ahol a 269 iskolának csak 15,6 százaléka nem szorul javításra. A legtöbb járásban azzal érvelnek, hogy nincs építővállalat, amely a javítási munkálatokat elvállalná. Megfeledkeznek arról, hogy ezeknél a munkáknál igénybe vehetik az EFSZ csoportjait, valamint a HNB kisegítő üzemrészlegeit is. Az áruforgalom tervét az év első felében 102,1 százalékra teljesítettük. Lemaradás a vendéglátó- és a zöldségfelvásárlő üzemeknél észlelhető. Az élelmiszeripar üzemei közül a közép- és kelet-szlovákiai kerület tejfeldolgozó üzemei, illetve a mezőgazdaság dolgozói az év első hat hónapjában 10 367 ezer liter tejjel maradtak adósok. A sajtóértekezlet befejező részében Hagara elvtárs megemlítette, hogy Szlovákiában június végéig a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 14,5 százalékkal növekedett a munkatermelékenység és csökkent a raktárkészlet. Befejezésül azokról a feladatokról tett említést, melyeket a képviselők segítségével akarnak a közeljövőben megoldani. Említést tett az 1965-ös termelési terv előkészítéséről is. -njA KGST tagállamainak legújabb szervéről Josef Pospíšil, a július elején megalakult Közös Kocsipark Központi Irodájának igazgatója az alábbiakban nyilatkozik az Új Szó olvasóinak. Mi • közös Kocsipark? A KGST államok új szervezete a Közös Kocsipark. A szervezet tagállaméi: Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia. A Közös Kocsiparkban ezek az államok 4000— 36 000 vagonnal részesednek. Az új szerv ez év július elsején kezdte meg tevékenységét. Az egyes államok részesedését a nemzetközi vasúti szállítások szükségleteinek megfelelően, az egyes államok szállítási terjedelmének arányában állapították meg. A Közös Kocsipark évente mintegy 100 millió tonna áru szállítását teszi lehetővé, ha tekintetbe vesszük, hogy egy OPW kocsi (az új szervezet nemzetközi elnevezése) egy évben 60 teljes kocsifordulőt és útjának 70 százalékát megrakott állapotban teszi meg. A Közös Kocsipark a többi kocsitól a jől látható OPW jelzéssel különbözik. Az új szervezet a szocialista államok közötti gazdasági együttműködés további emélyltését célozza. Létesítésének nagy gyakorlati jelentősége van a tagállamok vasúti árucsere-forgalmának összehangolásában, a vasúti szállítások gazdaságosságának fokozásában. A tagállamok azonban nemcsak' gazdálkodni kívánnak a kocsijjarkkal. Az új szervezet feladata a nemzetközi gyors- és nemzetközi teherszállítás figyelemmel kisérése, elemzések készítése a szállításokról és javaslatok kidolgozása a vasutak munkájának jobb minősége érdekében. Ez a határállomások munkájára éppen úgy vonatkozik, mint a nemzetközi szállításokra. Az új szervezet egyelőre mintegy 6000 millió korona értékű kocsival gazdálkodik. Ez az összeg a vagonok korszerűsítésével és a részesedésnek növelésével még emelkedik. Elengedhetetlen feltétel, hogy a kocsipark alapszabályaival már a kezdet kezdetén ne csupán a vasutasok, hanem az áruszállítók, sőt az exportszervezetek is megismerkedjenek. Elsősorban a negyedévi és a havi exporttervekre és azoknak a vasúti szállítás igénybevételével történő teljesítésére gondolok. Az aránytalanságok és az időnként megmutatkozó nagyobb kilengések jelentős nehézségeket okoznak. Miben térnek el a Közös Kocsipark szabályzatai a nemzetközi szállításban meghonosodott előírásoktól? A Közös Kocsipark alapszabályai néhány, a nemzetközi szállításban eddig még ismeretlen pontot tartalmaznak: 1. A tagállamok vasútvonalain az egyes napokon elvileg nem lehet több kocsi forgalomban, mint amennyire a vasutak engedélye szól. Ellenkező esetben az illető vasút pénzbírságot (izet. Ez az intézkedés arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a lehető leggyorsabban bonyolítsák le az árucserét. Ha el akarjuk kerülni a fölöslegesen üresen futó OPW kocsik csökkentését, a tagállamok vasútjainak ügy kell intézkedniük, hogy a tagállamokba Irányított exportárut lehetőleg mindig OPW kocsikban szállítsák. Ha például az egyik tagállam ÍOOO OPW kocsival túllépi a megengedett határt, akkor a központi iroda intézkedése értelmében az illetékes közlekedési minisztérium azokba az államokba irányítja a többletet, ahol azon a napon nem merítették kl a keretet. A vasút végső esetben kétféleképpen csökkentheti állomány-többletét. 1000 üres vagy 1000 megrakott OPW kocsit irányíthat máshová. Természetes, hogy az utóbbi megoldás a gazdaságosabb. Ezért Is célszerű, ha a tagállamokba irányított exportáru szállítása elsősorban OPW kocsikban történik. 2. Az OPW kocsik bármely határállomáson át közlekedhetnek, mert bár továbbra is a tagállomok vasútjainak tulajdonában maradnak, a tulajdonosok megjelölése a forgalom szempontjából mellékes. Ha például egy magyar kocsi Cana állomáson csehszlovák területre érkezik, a nemzetközi előírások szerint ugyanott köteles visszatérni. Az OPW szabályzatai értelmében az OPW jelzésű kocsik bármely határállomáson keresztül átléphetik a határt. Sőt nem is kell Magyarországra visszatérniük. Bármely tagállamba folytathatják útjukat akár üresen, akár áruval. Ezen túlmenően más országokba is Irányíthatók (például Jugoszláviába, vagy Franciaországba) — ebben az esetben természetesen csak megrakott állapotban. 3. A szabályzatok egyik pontja különösen hangsúlyozza a Közös Kocsipark tagállamai közötti elvtársi együttműködés gondolatát. Ha ugyanis az egyik vasúti területen elemi csapás érné az OPW szerelvényt, és a kocsik nem alkalmasak további szállításra, a bekövetkezett kárt mind a hét tagállam viseli. Szabálysértést követ el azonban az a határállomás, amely éjfél előtt megtagadja az OPW szerelvények átvételét, csak azért, hogy az OPW kocsik állománya ne gyarapodjon. Az ilyen és hasonló esetek azonnali elbírálása az illetékes közlekedésügyi minisztérium és az új szervezet központi irodájának feladata. 4. Az új szervezet tevékenysége külön nyilvántartás és elemzési múdszer alapján történik. A nyilvántartás abból az elvből indul kl. hogy az egyes vasutaknak és a központi irodának mindennap pontosan tisztában kell lennie a forgalomban levő OPW kocsik számával, elosztásával, megterhelésével. A helyzet pontos ismerete kötelező mind az állomások alkalmazottaira, a vonatvezetőkre, de még a nyilvántartást végző tiibbi dolgozóra is, mert igen sok függ a teljes pontosságtűl. 5. Közös Kocsipark zavartalan üzemeltetését az OPW kocsik megfelelő műszaki állapota is biztosítja. A szokásos javítások elvégzése azt a tagállamot terheli, amelynek a területén a kocsi fut. A nagyjavítás a tulajdonos kötelessége. (Folytatás a 2. oldalon)