Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-14 / 164. szám, vasárnap

c tľShľteu

e

nľL,fen ' ^ WcM m3r o

fV

an oz a!v

l<?' m?g eso* sem Tsmerft a Mv?gTé« SSOTw'íffit h®S óriásközség

6

1 ''ÉS" 'még ket? Vagy ki látott már olyat, hogy a falu határának egyik széle jó egy napi járásra legyen a másiktól? nak, gyökeréban^megváitoztatj inkább elképzelhetetlen , „ ta mac a gonaoiKouusuiuuuj De az is ritkaság, hogy egyetlen faluban annyi gyerek legyen, hogy azokat egy regimentnyi tamto ^ ^ ^ ^ — nyolcvan pedagógus - tudja csak bevezetni a betűk birodalmába,; • örtényen például az egy ez hegyvidéki viszonylatban. Igaz, Gúta — a falukolosszus — a legjobb akarattal sem mondható hegyvidéknek. Az egész határban egyetlen buckát vagy kiemelkedőbb helyet sem fedez fel a látogató. Az egyhangúságot legfeljebb a rezgő nyárfák közé beékelt kis ta Földéhség számokat. Szívesen fejezi kl magát tonnákban, százalékokban, meg hektárokban. A kíA két öregen és másokon kl- vülálló, persze, különösen az Dre regek Molnár Géza, Öszi Józsi bácsi nvák alakuleató tenvaköznnn VÜ1 m van m

é« 8 H

N

B"

títká

r' ilyén óriásközségben, nehezen és a többi idősebb ember, aki ľok törif čík mee És nen a következet elnöke és az ör- tudja első pillantásra megál- «t van most körülöttünk, egytudni miért npkpm i'ieu tfinľ tényi részI

e8 vezetője, a Kiss lapítani, kevés-e a mondott ösz- általán nem olvadoznak a gyö= T < temotemtofonv sé !stvá

n' akit nem tudni mlér

t' szeg, vagy sok. Kiderül például, nyörűségtől, miközben a titkár E

k'

t:r

P ľľ nľ de a szövetkezetesek folyton bogy a gűta

l határnak csak va- a riportert a számokkal „trakhai lsme^len éníľnmP^r fUv" csak a fogalomteremtő határo- la

rnj

Vel több, mint felét lehet 'álja". Molnár Géza végül aztán ívet hánvf vo^naV^^ ^ okos zot

t "évelővel együtt emleget- szántóként használni. Egyelő- még is mondja a véleményét: hagyománynak templomépítés ne

k' E«

y €z6rrán

c

J

ú öregasszony re

! Mert talajjavítással még - Igaz, kl lehetne számítani, céljára nem kereke kl a falu éppei

) P^

5^

0011

1 l

ott Kis

s sok száz hektárt el lehetne „ra- hogy Gútáról egy év alatt hány Ippkipmpikpririhh nnntust Pistához: bolni" a vizek birodalmából, vonatszerelvény élelmiszert kap ° ,

i . , - Jaj nekem, hogy milyen elsősorban az árterületekből, az ország lakossága. És biztoMár a lakossag számát te- embertelen ez a Kálmánl Es A szövetkezet 11 ezer hektár- san tudom szép, hosszú lenne kin ve is különös jelenség ez mé

g mindig milyen földéhes! ját 1368 tag műveli És most az a szerelvény. De jó lenne a község. Tizenegyezer lélek Képzeld csak el, már megint eg

y további érdekes adat: Az már azon is elgondolkozni, holakja a Kis-Duna és a Vág osz- ej

Szántotta a kertem negyedrészefolyásánál keletkezett tele- s

zgt pülést. Ez azt jelenti, hogy És Pista lelkemnek — azon egy-egy lakosra átlagban vala- kí

vt!l, hogy a 900 hektáros mivel több, mint egy hektár üzemrészleg vezetésével ezermezőgazdasági terület esik, nyl g

0ndja-baja van — még a mert itt a határ: 11 778 hektár. Cili nén

l contra Kálmán ügyEz az aritmetikai középérték ben í

s igazságot kell szolgálnem sokat mond, mert egyúttal tatnia. azt is tudni kell, hogy ma a _ Hiába, legyint Molnár Géközségből 2200 kereső az ipar- za A gútaiakból a földéhséget ban, vagy a közigazgatásbaa mär csak a föld nyomja ki. dolgozik. Talán attól van ez így, hogy Miből élnek hát a gútaiak? igen sokáig esetleg csak dolÉs hogyan élnek az ország leg- gozhattunk a földön. De a mánagyobb falujának lakói? Mivel sén. foglalkoznak ma Gután a régi Molnár Géza Itt - nyilván proletárok és hogyan illeszked- valaral fontoSat 0

k*

r mBŰiU

Ú gyan adhatnánk el az országnak még többet, hogy több pénzt „vehetnénk" ki a földből. Akkor nekünk, nyugdíjsorban levőknek Is több jutna. A titkár — látom — megint a jegyzetfüzethez kap. Ojabb edatot „tesz" ki az asztalra. km szerelmesei Fürdős Lászlú bácsi De közvetlen zöldségtanyaközpontban — már a té* ren is nagyot fordult a világ, Az utcán — csak úgy „kapás* ból" megkérdeztem kilenc' gye* reket: Mi akarsz lenni? A ki« lene gyerek közül hat Így lelt: tovább akarok tanulni. Mezőgazdasági szakiskolába, ipar* ba, a vasúthoz akarnak ezek $ fiatalok menni. Valahogy úgy! éreztem magam ebben & tanyaközpontban, hogy Ide már nemr csak eljutott a huszadik század szele, de a korszerű gondolkodásmód Itt már végképp la H telepedett. Császtán — egy másik tanyái központban — is megkérdeztem a tanítót: hány tanult ember került kl eddig a faluból? A ta* nító meglepődött a kérdésen. Ogy látszik, ezt eddig még sen* ki nem kérdezte tőle. Sem % község vezetősége, sem a „fentiek", ahogy Gútán a felsőbb szerveket nevezik. És kiderült, hogy amióta világ a világ; Császtáról még egyetlen gye^ rek se ment felsőbb iskolába termelésre való szakosítás tanulni. A legjobb tanulók leg-. megteremtése pillanatában egy feljebb elvégezték a kilencéves másik kérdés is felmerül ezzel Iskolát, aztán ugyanazt csinál* kapcsolatban: hova tegyük a ták, mint apjuk, dédapjuk. Ügfl zöldséget jó termés esetén? látszik, az Itt élő nyolcvan-kU A régi kisparaszt még valahogy lencven családnak még néni csak kocsin is elszállította az nőtt meg a történelmi étvágyát eladásra szánt gyümölcsöt, zöld- De hát hol vannak azok, akilfséget, de ezt a nagyüzemi gaz- nek gerjeszteniük kellene ezť . felemeli a mutatóujját. dálkodás korában már nem az étvágyat? Mintha a« tek bele a nagytáblás gazdái- __ A föidéhségből — én azt 1368 tagból körülbelül négy- 1963-ban Gútán nyugdíj feje- tehetjük. Éppen most olvastam illetékesek túlságosan poroskodásba azok, akiknek régeb- mondoi

n — azért hasznunk is százötven 25 éven aluli. Ez pe- ben 4 993 584 koronát fizettünk v

alaliol, hogy a Szovjetunióban nak, sárosnak tartanák az utalj ben is volt mit a tejbe apríta- volt Emlékeztek 1952-re? Én dig sokat mond, ha figyelembe ki az öregeknek. Ezen kívül a legnagyobb kolhozok mellett ahhoz, hogy elmenjenek a teni? Egyszóval- próbáljuk meg més most is csak azon cso- vesszük, hogy az ország szö- gyorssegélyként és a TBC-bete- konzervgyárakat is építenek. nyák népéhez. Pedig a szövet* ® vetkezetei többségében még ma gek megsegítésére további |6 Náluk így teszik intenzíveb- kezetnek itt Is sok hozzáértq is igen kevés a fiatal munka- félmillió koronát utalt ki az b£ a gazdálkodást. Ha tanul- emberre lenne szüksége. És ér* erő. állam. Átlagosan tehát — ha !lm!f a szovjetuniótól, ebben telmes emberek nemcsak a fö» Jány János, a titkár, maga Is figyelembe vesszük, hogy a a

z esetben — és Gúta eseté- városokban születnek, a fiatalok közé tartozik még, községben ma 1373 nyugdíj- ben — tanulnunk kellene tőle. így alighanem az okát is tud- igényest és rokkantot tartunk Hiszen ebben a faluban az év ŕ ja. miért maradnak otthon a nyilván — valamivel több, mint legnagyobb részében a község Lrtelmiség gútai fiatalok havi 30

0 korona esik átlagosan vezetősége 2000 asszonynak _ Akérhoowm VPCWÍÍW a egy nyugdíjasra... nem tud munkát adni. Óriási Nagy utat tett meg Gúta * dolgokat a szövetkezeteik iö^ ~ Meg lehet ebb&I élni, Itt a munkaerőtartalék. A há- felszabadulás óta. Régebben vedelnie elsősortan ea ^uter- mondják az öregek, meg lehet ziasszonyok szívesen dolgozná- például itt a TBC népbetegség ľnelésľčU füge A tavai vi esz- különösen h« hozzászámítjuk nak, csak lenne itt egy gyár. volt. Ma már a gyermekorvos tugg. A tavalyi esz ehhez a háztáji gazdas

á. Azt ma már a legegyszerűbb gű- csak Igen elvétve találkozik ez* ° .... . ... , • -, - . I _ ^nl VAnnal fi. rora kertet, miegy- tai is kiszámítja, hogy a rossz zel a kórral, öt orvos dolszállítási viszonyok között sok- gozik jelenleg a községben. A A határban tendőt például nagyon jól tuk. Beadtunk például 1 millió S

o

t- ra

eS 420 ezer 'ímL^csakneľTo "ľ De soknak nem éppen túl- kai könnyebb ienne innen a lakosság egyetlen fillért sem . e

z?l csak

nem — soknak nem eppen tui elszállítani, mint a ré- fizet az orvosi kezelésért. ÉS vagon hust 210 vagon gabonát sok, mondja egy másik oreg. jukr,« ^z'mtam, mint ^ (eghivatottabb é

s jegművelkorrénát Ezt mind JS teť- ** * f* r^

1"' Ä teherszállítás, olcsóbb lenne a tebb ember - a doktor - még, tiikT™ Phtln L I I nOS tanácsok 1

5 hangzanak el, szövetke

zetnek a répatermelés, is azt mondta: tuk. így ebben az évben már h

og

ya

n lehetne hatékonyabbá „„„„fival- a7 p

ee.L „rszáe = „,„„ f

a,„

t „

e

ac előlegként Is fizethetünk 16 , a sz

övetkezet gazdálko- egy

s l u g J Ť? ~ Ezt a nagy falut csa

k ' koronát munkaegységenként és ^sát HOKV az öregeknek is nľ

eí'

n® azza

1' h

a ,

a meZ

0*

a , ľ

t Öbb tUdá

S' a ul

üvelts

é« húz

z* mint tavaly, úgy az idén is főbb "iutna az oS j^edel- ľ

8' feId

o]«

ozo lp

aI 15 helyet k

l ^'iesen a feneketlen sár. utolsó fillérig kifizetjük a ter- me eloszlásánál kapna a falUba

n" fis CZ nem b6L vezett osztalékot. A fiatalokutolsó sorban politikai agitáció is lenne a javából. Tanyavilág „A tanyákon emberek dolMűveltség! Hiszen ma mái minden gyerek elvégzi kilenc* éves iskolátl És kétszázötvenéi tanulnak a harmadfokú iskolai kon. Meg a főiskolákon is.., Ez mind igaz, mondta S nak ezen kívül — hogy jobb kedvvel dolgozzanak — a pénz- Utak * jutalmazáshoz még 20 százalék felmérni, mekkorát fordult Itt dálkozom, hogy ez a nép akkor „ifjúsági pótlékot" is adunk. Ott van például a Nagysziget. a világ kereke. nem hagyta itt a szövetkezetet. Ezt azért tesszük, hogy az if- Meg a többi tanyavilág is. Ki- (

>„ laujollull cmu

c Ha nem látnám, hogy kérges Valahogy bízott bennne a nép, júság se érezze magét megká- váló emberek lakják, akik sze- g

0znak", írták régen — még helyi EFSZ elnöke. De tudja, kezű parasztemberek ülnek ve- hogy ennyi földnek el kell tar- rosítva, mert nem kapja meg a retnek és tudnak dolgozni. De Tömörkény István idejében — mikor lesz majd itt igazán jd lem egy asztalnál - az ortenyi tania a falu népét. háztáji földet. Mindent össze- az a feneketlen sár, ami ta- a tanyasi iskola nebulói a táb- világ, jó szövetkezet? Ha a föltanyaközpontban — azt is gon- — És talán nem volt iga- vetve tehát Gúta lakossága vasszal, meg ősszel a leglelkedolhatnám, hogy valami tör- zuk? — szól bele a vitába Kiss megtalálja számítását. Hamaro- sebb kezdeményezést ís megténelmi társaság készül itt gyű- István, a csoportvezető ls. san hogyan illusztráljam más- köti, az ma még szinte lelésre. Mert a résztvevők foly- A szövetkezetesítés útja nálunk hogy a szövetkezet gazdálkodá- gvőzhetetlen. Vagy talán mégton csak a múltra fordítják a bizony nem mindenütt volt ró- sát? A közösnek van 56 kere- sem? Nézzük meg, hogy áll a szó sodrát. Igaz, olyan embe- zsával hintve. De már az ak- kes- és 11 lánctalpas traktora, dolog. Ogy látszik, Kiss István re k vannak itt többségben, kori szövetkezetben is jobb Évek óta már egyetlen talpa- akar ezzel kapcsolatban valaakik már 1945-ben is jól túl le- élet volt, mint a nagygazdák latnyl területen sem arattunk mit mondani, hettek a negyvenen. világában. kaszával. Van 16 gabona- és 13 _ A N

a„

US7Í

getpn van nlvan Itt van például Molnár Gé- Különös, hogy Gútán - ebben kukortcatöro kombájnunk és öt na

n C

ne

v i

5nn

S

Va

n ni

vän naa za, a szövetkezet alapító tagja, a nagy-nagy határban egyet- teherautónk. A szövetkezet va- önno liter'ipíp termelünk akinek ma már nincsenek prob- len kimondottan nagy birtokot gyonának összértéke: 65 mii- A részle

K jó tíz kilométerre lémái a munkába járással, mert se talált az ember. De nagygaz- lió korona. Egy-egy tagra tehát ' „ megrokkanva a helyi mozi ve- da, az volt elég. A statisztika átlagban ötvenezer koronásva- rr a ™ ' .. s

y , ' zetésével bízták meg. Ennek el- legalább is ezt bizonyítja. Az gyon jut. Ha figyelembe vesz- kozpontba időben megérkezzek, lenére mégis folyton azért ha- akkori — csaknem 14 ezer szük, hogy némely családból az év ö

t"

ha

t hónapján kereszdäkozik, hogy: Gútán ki kell hektár területű — határ 1400 négy-öt tag is dolgozik a föl- ttil naponta lánctalpas traktort építeni az úthálózatot, mert gazdasági egységre volt fel- deken, kiderül, hogy szövetke- kell a néhány kanna tejért különben nehéz lesz Itt még osztva. Ha a „papírformát" zeteselnk csinos vagyonnal küldenünk. Mert a sárban más jobb szövetkezetet csinálni. vesszük, kiderül, hogy egy- rendelkeznek. És hogy miként ^mű nem boldogul Ez a tejOszi József, a beszélgetés egy egy gazdaságra átlagosan tíz élünk? És mit eszünk? Gútán ,p

rmplfi

<.

t ,

itp

rp

n

ká

nt ™ fillértovábbi résztvevője így szól a hektár föld Jutott. A „pa- ma 3030 házszámot tartunk 1"®™

n

i,

o "" szövetkezetről, meg általában a pírforma" azonban koránt- nyilván. Tavaly több mint 3500 ®ľ g

y . mai életről: sem mond igazat. Mert volt sertésvágási engedélyt adtunk "

ez l

esz kifizetődő tejet t«r— Negyvenkilencben kine- a faluban valami ötven-hatvan ki. Annak ellenére, hogy tavaly melnünk... vettek, mikor beléptem a szö- nagygazda, akiknek átlagosan a szárazság miatt bizony itt Végignézzük a gútai „közlekevetkezetbe. Kinevettek, mert 100—120 hektár földjük volt. sem volt valami kiemelkedő dés" lehetőségeit, ősztől tavaegyikünknek se volt egy talpa- ök bírták a föld több mint fe- termés. De ha összehasonlítom szig mindenütt feneketlen sár, latnyi földje sem lét. A további ötven százalékon a mai szövetkezetet az 1951-es A statisztika nem hazudik. El- j

ár

a g

s sokan e

zt az eevszerű deken i<s CSUD* maeac Wônjptt Öszi bácsi alighanem dacból a gazdák - és a gazdácskák esztendő szövetkezetével, Iá- árulja, hogy a tavalyi gazdasági valóságot évszázadokon keresz- ségű szakember fog dolgozni határozta el magát hogy szö- _ további százai osztoztak. Így tom, mekkorát fejlődtünk, öt- évben a szövetkezetben nem tűi szinte semmibe vették. Kü- Gondolom, úgy tíz-tizenöt & vetkezetei alakít. Mert hátán Gútán - anélkül, hogy egyet- venegyben még csak 16 vagon kevesebb, mint 150 ezer tonna i

önösen a mo

ndat azon részét, alatt megvalósítjuk ezt Eddii még most ls ott a jele annak j

e

n földbirtokos is lett volna sertéshúst adtunk el. Az idén legkülönfélébb terményt - cu- ahol a

z, álltt]ák hogy e m b e. három m

5

érnö

k J j ,

k" J ez időnek, amikor még nem a faluban - kialakult a mező- 49 vagon sertéshús eladására korrépát, gabonát, tejet, szé- rek éj

nek a'

na?y £

ai„kat kö- vetkezetben és harminchatnal volt a maga gazdája Két - ta- gazdasági proletariátus Hold- van kilátás. Hát még, ha olyan nát stb. kellett egyik helyről rülvevf

i területen is. Rendsze- van technikumi végíettsép Ián huszonot centis - heg ék- ny

i _ félholdnyi földecskéje j

6 termés lesz mint amilyen a másikra szállítani. És az év rünk vé a tanyavilág több- Sok vezető helyre m ľma teleniti még ma is az idős em- a gú

taiak százainak volt de mutatkozik..! És hogy a kul- jelentős részében tengelyig érő ezernyi parasztját is bekapcsol- képzettség nélküli dolgozót va ber hátát megélni nem tudtak belőle. így t

úr

a „mit csinál"? Kérem. Az sárban. Mi kell hát ide, hogy t

a az ország életének vérkerin- gyünk kénytelenek jdaállítani - Aratni mentünk - mond- amellett, hogy mint bérmunlíá- alapfok

ú ,

skoIába az idé

n 2030 megszűnjék ez az állapot? El- gés

éb

e. A vérkeringést ez eset- Értelmiségiek kellenek ide ja Jozs bácsi - egy koze i so

k dolgoztak, egyúttal a fold- k jár Van 87 tanít6nk

i sősorban utak, másodsorban ben például a ví!Ian

y jelenti. Olyan értelemben hogy mindéi nagybirtokra. Mi azt követel- éhségnek is meg volt itt vetve sy*™

1

1^ '

d

I- ' " ' utak és nem utolsó sorban az, vasv a TV-antennák a ház- wňvPtkP7Pi« »hhl„ . tűk, hogy tizedik részért men- a mI,

egágy

a. De egyúttal az gyerek az^Gután mind.g amjre fflár évtizedek 6t

a Jg a Vagy az hogy a ta- érľeľembľn - érteľ^sé.f le jen az aratás, a földbirtokos osztályöntudat is kialakult, igen sok volt. Harmadfokú ls- vár: a ľyasi evereknek ma mL nem a

v

er ^miségi le pedig tizenegyedikért akarta Ezér

t vannak és voltak Gútán kólában ebben az évben 250-en nyolc-tíz kilométert kell na- Sok öröme és sok gondja vai A szövetkezeti földeken Fekete Zoltán rajzrt K onzervgyar ponta kétszer is legyalogolnia, még ma is Gutának, ennek t ha iskolába akar menni? nagy falunak. De gond nélkü kiadni a munkát. Nem tudtunk mindig olyan egységesek és tanulnak. Egyetemeken, főiskomegegyezni. Egy század huszár öntudatosak a földmunkások is. já

k

0n pedig harminchatan folydöntötte el végül is a dolgot. Megkardlapoztak bennünket n alaposan és többet felé se néz- o zövetkezet hettünk a nagygazdaságnak. jarnaK — ami ertnetö is — ae nösen a Zöldségfélék, a hagy- ték már a villanyt. Ezt szem- J^ V' Más aratógazda vállalta fel az A nemzeti bizottság titkára— a tudományegyetemeken is töb- m

a, a fokhagyma hoz benne jó lélve azt kérdi az ember: az, ye

s" aratást. úgy látszik — igen kedveli a ben tanulnak. termést. És a gyümölcsösök! hogy, a tanyasiak esténként a. tatják tanulmányaikat. Többnyi- Híres föld a gútai föld. Meg- A gútai tanyavllág csaknem elképzelhető-e .."ven közösségi meíusdíudbdgi luisKuiaK a t

erem benne minden, de külö- minden kis viskójába bevezet- , -menetirány azonban, ame járnak - ami érthető is - de nösen a z

öldséefélék. a ha*v- ték már a vlllanvt. Ezt szem- í

ye

t V

aIu n

éP

e választott, he ez ma a legfon:osaöli TÖT H MIHAIA ŰJ SZÖ ~ * 1964. Június M.