Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-14 / 164. szám, vasárnap

lövőjére szavaz az ország népe CSEMICKY László festőművész, Bratislava — Az újonnan megválasztott képviselők el­sődleges feladata, hogy jő kapcsolatot teremt­senek a tömegekkel, meghallgassák a dolgo­zók észrevételeit és he lyesen értelmezve továbbít­sák a felsőbb szervekhez .Viszont, ha helytelen né zetekkel találkoznak, kö telességük a dolgozóka­felvilágosítani a tényállás ról. Sok függ a képviselő jellemétől is. Helytelen ha a választők észrevéte leit, megjegyzéseit, javas latait elferdítve, vagy szé pitve továbbítja, fölösle­ges és teljesíthetetlen ígéreteket tesz. Bár jelenleg bizonyos nehézségek vannak, a jövőt illetően mégis nagyon bizakodó vagyok. Még a második világháború alatt arról álmod­tam, hogy milyen lesz majd a világ a fasiz­mus feletti győzelem után. Olyan iskolákról álmodoztam, amelyekben majd tehetséges munkások, parasztok és gyermekeik tanul­nak. Ezek az álmaim már beteljesültek. Az em­ber nem lehet próféta, de, ha tekintetbe vesz­szük, hogy már léteznek gondolkodó gépek és egyéb technikai újdonságok, akkor önkén­telenül egy újabb, nagy technikai forradalom eljövetelére kell gondolni. Űgy érzem a közeljövőben a művészetben is rohamos fejlődésnek leszünk tanúi. Sokáig kísérleteztünk, nem egyszer hamis útra té­vedtünk, de érzem, hogy végül is révbe kell jutni. Minden olyan igyekezetnek híve vagyok, amely az ember érdekében történik. Itt nem­csak a „gyomorra" gondolok, hanem minden­nemű szellemi táplálékra, a kultúrára is. BUCSUHÁZI Károly Somorja legidősebb választója — Kilencven esztendő nagy idő. Sokat lát­tam, próbáltam. De az emlékek már el-elhagy­nak. Felejtek. Az is kiment a fejeinbői, hogy választások lesznek, pedig a keresztlányom említette Öregségemre ugyanis ö gondoz. Elégedett vagyok, pedig csak kétszázhar­minc korona öregségi já­rulékot kapok. Ez nem sok, lehetne több is. Az új képviselők talán majd erre is gondolnak. Különben mit várhatnék még, nem sok van már ne kem hátra. Nyugalomban szeretném leélni a hátralevő napjaimat. Két világháborút éltem meg, hét évig voltam fog­ságban, de épről most ne beszéljünk. Látom a város szépen fejlődik, gondozzák, törődnek vele. Az utóbbi időben azonban már nem igen járok az utcára. Inkább itt az ud­varon szöszmötölök. A tyúkokkal bajlódom és reperálgatok. Ezenkívül nagyon szeretek olvasni. Még szemüveget sem viselek, s az új­ságban az apeóbetűs cikkeket is elolvasom. Mondom meg vagyok én szerencsésen, csak így legyen továbbra is. A béke meg a nyu­galom a fontos. KOLLÁROVITS István Szlovákia legjobb asztalteniszezője — Tizenkilenc éves vagyok. Az ember ilyen­kor tele van tervekkel és vágyakkal. A mű­szaki egyetem első évfolyamának vizsgái előtt állok és itt van életem újabb nagy első szereplé­se, a választás. Örömmel teszek eleget állampolgári kötelességemnek és bízom benne, hogy a képviselők­re leadott szavazatom mindnyájunk Igaz ügyét szolgálja. Egyelőre szorgalmasan tanulok és edzem, sőt, ver­senyzek is. Egyiket sem akarom elhanyagolni. Hamarosan négy hónapos edzőtáborozásra megyek Prágába, s mint a csehszlovák válo­gatott ötös keretének egyik tagja ott járok a főiskolai előadásokra, az összpontosítás vé­géig. Minden reményem meg van arra, hogy hazánk színeit képviselhetem az ősszel sor­rakerülő Európa-bajnokságon. Remélem, hogy méltó leszek a világbajnoki kiküldetésre is, amely a jövő év februárjában Jugoszláviában lesz A gépek világa és a sport már gyermekko­rom óta vesszőparipám. Remélem, hogy mind a tanulásban, mind az életben helyt fogok tudni állni. Jő sportteljesítménnyel, becsületes 1 munkával akarom meghálálni mindazt, amit eddig kaptam, s amelyre az új választott szer­vek támogatásával várok. Tudatában vagyok, hogy aki sokat kapott, annak többet kell ad­nia. TÓTH Anna háztartásbeli, Pográny — Én csak úgy parasztosan tudom kifejezni magamat. Férjem magángazdálkodó, rengeteg A város például megkezdte a korszerű sport­pálya építését, jöttek az emberek segíteni, abban nem volt hiba Ám már régen senki semmit nem mozdít a félkész építkezésen, mert az átszervezés óta nincs gazdája. Űjvárott hagyománya van a sportnak. Egyik másik csoportunk most is jól szerepel. Az lenne a jó, ha ezután még több sikerrel ör­vendeztetnék meg a sport rajongóit. Szerintem a megválasztottak sokat tehetnsk majd azért, hogy a sok bába közt el ne vesszék a gyer­mek. Azt hiszem, hogy ezzel nemcsak a ma­gam, hanem sok választó kívánságát és egy­úttal bizakodását is tolmácsolom. Ú jból elérkezett a nagy nap. A dolgozók a szavazó urnákhoz járulnak, hogy leadják szavazatukat a Nemzeti Front jelöltjei­re. Ebből az alkalomból különböző korú toknak adtuk fel az alábbi kérd ést: foglalkozású válasz­- Mit vár a képviselőktől fP' és a jövőtől? munkát ad öt hektár föld megművelése. Arra kérem az újonnan választott nemzeti bizott­ság képviselőit, hogy az eddiginél jobban gondoskodjanak az egyénileg gazdálkodókról, nekik is adják meg az érvényesülés lehető­ségét. Mi soha sem maradtunk el eddig az ál­lam Iránti kötelezettségek teljesítésében. Nehéz pár szóban kifejezni, mit várok a jö­vőtől. Három családunk van, mind kislány és ma-holnap az egyik eladó, készítem is a ke­lengyéjét. Szeretném, ha jó férjet kapna és a többiek is megtalálhatnák számításukat az életben. TABAKOS Imre a košicei Európa-szálló portása — Nem először szavazok, s már régen megérlelődött bennem az a meggyőződés, hogy az urnák előtti helyes állásfoglalás a köz javát és a boldog jövőt szolgálja. Fontos esemény jf nek tartom a választáso §|' : kat. Remélem, a megvá lasztott képviseleti szervek mindent elkövetnek majd annak érdekében,, hogy szocialista hazánkban még szebb, boldogabb legyen az élet. Idestova tizenhat éve dolgozom a mostani be osztásomban. Naponta sok-sok oei és külföldi vendéggel kerülök kapcsolatba és a lehetősé­gekhez mérten igyekszem teljesíteni minden kívánságukat. Azonban nekünk szállodai dol­gozóknak sajnos még nem könnyű általános megelégedettségre dolgozni. Különösen Itt Ko­šicén sok a vendég és kevés a szoba. Bizony túlságosan gyakran kell elutasító választ adni. Az idegenforgalom is erősen növekszik, egyre több az átutazó vendég és igazán örö­münkre szolgálna, ha mindenkit óhaja szerint elszállásolhatnánk. Remélem, hogy a jövőben ezzel a problémával is többet és következete­sebben foglalkoznak majd az új képviseleti szervek. Bízom benne, hogy munkájuk ered­ményes lesz. SZIGETI Vasily az érsekújvári Elektrosvit dolgozója — A választásoktól mindig vár valamit az ember. Hogy mit? Valami jót. Itt az Elektro­svitben ugyan a munka- és bérosziálvon dol­gozom, de szívesen foglal­kozom a sporttal ls. Tag ja vagyok a járás sport és testnevelési bizottságé nak, üzemünkben szintén pártfogója vagyok a sport nak. Miért emlegetem annyii a sportot? Azért, mert úgy érzem, valahogy még nem alakult kl szoros együtt működés a nemzeti bizott­ság és a sportszervezetek között. Hogy csak egyet mondjak, amikor az Elektrosvit és a Lokomotíva sportklub egye­sült, sok volt a huzavona. Még most is van. Sem az anyagiakat, sem az irányítást illetően nem könnyű megegyez­ni, ha nincs egy szerv, amely összefogja a vá­ros sportját. Ennek pedig a sportolókon kívül a szurkolók is megisszák a levét. BALLA Gyula bagotai vasutas ÖTVÖS Béla a Diószegi Cukorgyári Gazdaság traktorosa — Elégedett vagyok munkámmal és az élet­tel. Mit várhatok még? Csupán azt, hogy valamennyiünknek a jövőben még jobb sora legyen. Harminckét éves vagyok. Ha korra néz­ve nem is, a szakmában rangidősnek számítok a gazdaság traktorosai között. Tiz esztendeje dolgozom traktoron. Szeretnék még sokat dol­gozni, s ehhez elsősorban egészség kell. Nem tartom helyesnek, hogy az emberek csak akkor keresik fel képviselőjüket, ha baj van, ha valamit el kell intézni. Ebben egy kis önzést látok. Életemben még soha nem vol­tam képviselő, de úgy hi­szem, érzem, hogy a kép­viselőnek jól esik, ha az emberek jóban ls osztoz­nak vele. öt hónappal ezelőtt megszaporodott a csalá­dom. Jó lenne, nagyobb lakás, be is adtam a kér­vényt. Ezt most nem azért mondom, hogy talán a kép­• viselő útján szeretnék hoz­*** JWl zájutni. Gondolom, hogy erre nem lesz szükség, hiszen eddig még mindent megkaptam, amire az életben szük­ségem volt. Családi házat most még nem építhetek, nincs hozzá elég pénzem, de egy­szer talán arra is sor kerül majd. LÁNGYINÉ VlZI Etel óvónő, Kisölyved — Két éve működöm Kisolyveden. A szövet­kezeti óvodát vezetem. Sajnos a helyiség nem nagyon felel meg e célnak. Persze, ha körül­nézünk benne, nem tesz rossz benyomást. Kezdő óvoda vagyunk, így megle­hetősen kevés a segéd­eszközünk. A tanterem be­rendezése csaknem telje­sen kölcsönbútorból áll. A lévai járásban ezen ter­mészetesen senki sem cso­dálkozik, hiszen az or­szágban e járás területén van talán a legtöbb szö­vetkezeti óvoda. A szövetkezetnek érdeke az óvoda, viszont fenntartására vajmi keveset tud fordítani. A ti­zenkilenc képviselő jelölt köziil soknak jár a gyereke óvodába és nekik is érdekük, hogy gyermekeik minél jobb ellátásban részesülje­nek. Ennek ellenére az elmúlt két esztendő-' ben nem tapasztaltam, hogy községünkben az óvoda bárkinek is szívügye lett volna. Ezúttal azbnban úgy vélem, olyan embereket válasz­tunk a helyi nemzeti bizottságba, akik az óvo­dának is szentelnek majd egy kis időt. Első­sorban a képviselő édesanyákra gondolok. Az óvoda megsegítésében azonban képviselőink csak akkor tudnak majd felmutatni jó eredmé­nyeket, ha az óvónő és a szülők is segítségük­re lesznek. — Községünkben már régebben beszélnek arról, hogy sörgyárat kapunk. Nagyon szeret­ném, ha ez mielőbb megvalósulna. Így több sör lenne a környéken, t községünk pedig ismertté I válhatna. A képviselők szervezzék meg, hogy az § önsegély akció keretében minél előbb felépüljön az s új áruház ésa gyennekját-- i szótér, amelyet már fák II kai körülültettünk. Tartsa ff nak fenn jó kapcsolatot a 1! választókkal. Ne sajnálják a fáradságot, amikor a ,-jfi, köz érdekéről van szó. A HNB gyűlései legyenek színvonalasak, a plé­numra pedig hívják meg a lakosságot is. Mély­rehatóan foglalkozzanak a mezőgazdasági ter­melés növelésével. A gyűléseken hozott hatá­rozatok konkrétek és névreszólóak legyenek, teljesítésüket pedig rendszeresen ellendrizzék. Mindezt összegezve: úgy dolgozzanak, hogy bármikor szégyenkezés nélkül nézhessenek választóik szemébe. KOLENY Iván mérnök, a losonci JNB dolgozója — A bemutatkozó gyűlések során megismer­kedtem a városi nemzeti bizottság képviselő­jelöltjeivel. Legtöbbjüket munkahelyükről, mint jó munkásokat, becsületes embereket ismerem. Bizom bennük. Hogy mit várok' tőlük? Sokat! Elsősorban azt, hogy jó kapcsolataik lesznek majd velünk, vá­lasztókkal. Észrevételein­ket nem hagyják figyel­men kívül és tájékoztat­nak arról, ml történt ja­vaslatainkkal. Szerintem a jó együttműködésnek ez lesz az első és döntő lánc­szeme. Hogy egyebet is várok a képviselőktől, az természetes. Azl is, hogy végre Losoncon ren­deződjék az ivóvíz kérdése, amely városunk­ban már igen régi probléma. A további dolog, hogy jobban gazdálkodjunk. Arra gondolok például, hogy először ne utakat és aztán ka­nalizációt építsenek. Az utat Ilyenkor újból fel kell túrni és.jz újabb kiadást jelent. Vé­gezetül pedig csak annyit: a képviselő soha ne éljen vissza a beléhelyezett bizalommal. Legyen gerinces, őszinte, a' köz érdekéért ' küzdő ember. CZÉRE Brigitta a košicei Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola tanulója — Először lépek az urnák elé. Meggyőző­désem, hogy a fiatalokban rengeteg ambíció ós akarat van. Sok függ azonban attól, he­lyesen irányítják-e az új nemzedék lendületes aka­ratát. A felnőttek több megértéssel, bizalommal foglalkozhatnának velünk. Jó lenne, ha az idősebb elvtársak többet járnának a fiatalok közé. Elsősorban ezen a téren várok javu­lást, főleg a nemzeti bizott­ságba megválasztott kép­viselőktől. Adjanak nekünk is feladatokat. Válasszák be a fiatalokat a különböző szakbizottságok­ba, serkentsenek, segítsenek bennünket. A mai fiatalokat rnár a szocialista társada­lom neveli. A rosszat, a kizsákmányolást csak könyvekből az idősebbek elbeszéléséből is­merik. Összehasonlíthatatlanul jobb életkörül­mények között nevelkedtünk, mint szüleink. Talán éppen ezért nagyobbak is az igényeink. Életcélom: kitüntetéssel érettségizni, elvégez­ni az egyetemet* Orosz, angol szakos nyelv­tanár akarok lenni. A képviselők választása egybeesik életpályám megválasztásával. Érthe­tő tehát, hogy holnap saját jövömre is sza­vazok. MOLNÁR Teréz a lekenyei nőbizottság elnöke — Az újonan meg­választott képviselőktől azt várom, hogy tegyenek meg mindent a falu fej­lesztése érdekében. Ülései­ken mélyrehatóan foglal­kozzanak az EFSZ gazdál­kodásával, hogy ismét visszaszerezhessük a rozsnyói járásban az el­sőbbséget. Munkájukban [.,4 éppúgy, mint a múltban — támaszkodjanak a nő bizottságra. Választóikkal tartsanak fenn jó baráti kapcsolatot, s ne éljenek vissza a belé­jük helyezett bizalommal. 1964. június 14. * ŰJ SZÓ 5 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom