Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)
1964-06-12 / 162. szám, péntek
I r mét egy elfelejtett, idejét múlt, szocialista társadalmunkban értelmetlenné vélt sző: köpködő. Ki tudja, mit jelent a köpködő? Mi volt az? Minek volt? Kik jártak oda, és minek jártak oda? Nem teszek föl több kérdést, — az idősebbeket kivéve — az olvasó úgysem találja seket alkalmaznak a kommunista és munkáspártokkal. Pedig nálunk sem volt másképp az első köztársaság idején. A „Munkás" 1923. augusztus 22-1 számának itt közölt cikke szintén egy ilyen választási manipulációról számol be. A cikk Diószegről tudósít, és arról szól, hogy Pfeffer úrnak, a gazdaság teljhatalmú igazgatójának nem tetszik, hogy a községi képviselőtestületben a kommunistáknak 18 mandátumuk van, s ezért a jegyzővel együtt elhatározták, hogy a legközelebbi választásokon másképp kell a mandátumokat szétosztani. Ezért a jegyző összehívta a pártok képviselőit és indítványozta, hogy közös listában állapodjanak meg. A jegyző a község lakosságát 7 csoportra osztotta, és mindegyik csoportnak négy mandátumot szánt. Eszerint: a mintegy 100 főnyi gyári hivatalnokoknak, az iparosoknak és kereskedőknek, az 5 főből álló orki. Nem is találhatja kl, nem ismerheti a szót és annak jelentését. 'A köpködő tipikus kapitalizmusbeli fogalom, a kapitalizmus tartozéka és velejárója. A tőkés államokban ma is létezik, csak lehet, hogy másképp hívják, de a szó jelentése, mondják azt magyarul vagy szlovákul, franciául vagy angolul, spanyolul vagy törökül, ugyanaz. Az első köztársaság Idején köpködőnek nevezték a munkanélkülieket nyilvántartó hivatalt, ahol a munkanélküliek jelentkeztek, s munka híján ott ácsorogtak, ténferegtek, s elkeseredésükben bizonyára köpködtek is. Aligha bizonyíthatta volna a köpködőnél bármi is jobban és meggyőzőbb erővel a kapitalizmus embertelenségét, kizsákmányoló voltát, és azt, hogy a kapitalizmusban a dolgozó ember csak áru, amelyre ha szükség van, a tőkések megveszik, ha nincs rá szükség, nem veszik. Első képünk a bratislavai köpködő előtt készült, 1932-ben, a mai Vörös hadsereg utcán. Vádirat ez .a kép a kapitalizmus embertelensége ellen, s emiékeztető arra a világra, amelyben az értékek sorrendjében az ember az utolsó helyen állt. Sokat hallunk és olvasunk a burzsoá szabadságról és demokráciáról. Am, hogy mit jelentett és jelent ez a maga valóságában, tanulságos felidézni az első köztársaságbell viszonyokat. Csak egy mozzanatot mutassunk be, amelyet második képünk örökít meg. Mit látunk ezen a képen? Iskolás gyerekeket tanítónőjükkel együtt, kint a természetben. Tanulnak. Ügy vélhetné az ember, hogy az osztály kirándult a természetbe, és ott folyik a tanítás. Kint a szabadban, a jó levegőn, — szüksége van erre az iskolás gyerekeknek. Rész•S® 1! 1 wjwmi'ÍV*® v . tr Jk,. - _ '^ffiffi^nnnw m-%, W«& f i f? ÜliiSiRl mtf MIŠflíiÄi I íülttIglp&siÉi* ^ M^mrnim | fii ÜÜ «í ň í« á ä&?A&kwk * tm&éktm» Un i ^IgP' * 8 esaíto*- ' fis -xt ':> Bt fmmtk t» (tf-Jw , «* * mu3X>ií%tm a -eseteiÍA- ík, vosi karnak, a nagybirtokosoknak, az intelligenciának éppúgy 4—4 mandátumot akart juttatni, mint a több mint ezer főnyi munkásságnak és gazdasági cselédeknek. A kommunista párt ellenállásán és a munkásság tiltakozásán ugyan megbukott ez a terv, — ám jellemző az akkori viszonyokra. Ugyancsak a „Munkás" 1923. október 21-i száma egy másik választási csalásról számol be. Tiszasalamon Igazság az ilyen feltevés, mert a gyerekek valóban a természetben vannak, ott tanulnak, de nem kiránduláson vannak. Nem azért vannak ott, hogy jó levegőn legyenek, hanem azért, mert nincs máshol tanulniok. Ninos számukra iskola, nincs tanterem. Ezek a gyerekek a brodskéi egyházi elemi iskola tanulói, ám 1938ban a klerikális reakció a proletár gyerekeket kitiltotta az iskolából. ( - - < » fffSJ ^ £ községben az történt, hogy bár az akkori törvények szerint a választásokat legalább egy héttel előbb kl kellett hirdetni, az ottani pap az utolsó nap délutánján hívott össze gyűlést, amelyen bejelentette a választásokat, és a képviselőtestületbe magán kívül csupa nagygazdát jelölt. A falu szegénységének már nem volt ideje jelölőlistát összeállítani s így a pap ós emberei kerültek be a képSí f *» fytftt -**mi* % * fftlsí ,] me » ÜiröSefcsS "feí&W ks> , ->' y . Item l rn & sfc*®esssf' tom&M sÄjr'Mt&aa ífMi'l ** % ^^ * »>««sóiért i m ivtjMW | A Nem volt más lehetőség mint az, hogy a gyerekek a szabad óg alá járjanak iskolába. Az újságolvasó ember gyakran olvashat a kapitalista államokbeli választási csalásokról s nevezetesen arról, hogy a burzsoá pártokkal szemben milyen kirívó megkiilönböztetéviselőtestületbe. A lakosság hiába tiltakozott a jegyzőnél és a járási főnöknél, hogy törvénysértés történt, és követelték új választások kiírását, a hatóságok részéről semmi intézkedés nem történt. így nézett és néznek M ma is a burzsoá választások. Nem „mostohagyerek" már a senicai járás Megszűnik a népvándorlás • Egy tucat új üzem a múlt években • Csak tavaly majdnem 80 millió korona beruházási összeggel rendelkeztek a nemzeti bizottságok • Nyolc új iskola — 3012 üj lakás • A pénz azonban nem minden... Egy-egy járás fejlettségi Tokát sok érte el a kívánt szinvonalat. 1980-ban 325 százalékkal több ruhanemű egyéb mellett főként az ipar méretei a mezőgazdaság! földterület egy hek- w,„^„„„ i o„ „MI..* hnm nr ws f f. határozzák meg, különösen ott, ahol tárjára eső termelés értéke nem érte J"'^™ , n JffiV h?| k y n^S kedvezőtlen természeti adottságok el a 4400 koronát. Tavaly azonban szerteegyre növelika lakosságnak miatt nincs mód a mezőgazdaság már meghaladta a 4800-at. A hízó S Z°'fa sľbŠan- mSteS Z gIZÍ R Ví í'Kff^Jt^f 1 1m marha éS Serté$ tenyčsz,ése 1 2' 9' a gét. örvendetes, hogy e tekintetben ít r á^ a, n J* ^^^^ PTÄ H L " tej- és tojástermelés 10,6 illetve U, f senicai járS s sem kivétel. A helyi a kenyérgabona, valamint a burgo- szövetkezeti ipar tavaly 12,6 százaaz ipar sem fejlődött az igényekhez mérten. A lakosság „mostohagyereknek érezte magát mľrľa körnvező ny a 'emésztésé 11,8, 111. 13,9 száza- lékkai több dolgozót foglalkoztatott, f£lnk£n t e ľlf^iSn 8 hÄu lékkai gyarapodott az utóbbi válasz- mint 1960-ban. A szolgáltatási üzejárásokban, a bfeclaviban, hodoníníban, trenčíniben, trnavaiban és a bra- tások óta. Ez az eredmény nem utoltislavaiban az iparosítás tekinteté mek ez idő alatt 13 százalékkal fosósorban a mezőgazdasági termelés ko z 1 t ( á k teljesítményüket, csak a ben sokkal magasabb szintet értek fokozott gépesítésének köszönhető. /-több"mta t mášfé? mülió •Z 19 6°" hOZ viszo ny" va többelt között 8 koronával növelték a szolgáltatások ŕvt.tpf ľh^ ií'fLím ^ ľľnUA traktorok száma 1 34- 3 gabonakom- mennyiségét. Leginkább a ruha- és Stav % ZTu számottevő változást bájnoké U' 9' a silókombájnoké pedig fehérnemütisztitó üzemek teljesítménegy év hozott számottevo változást. ^ százaIékk a, nött Míg a2 emlIw tt nye fokozódott. Tavaly 325 százalékévben egy „traktoregységre" 59 hek Foglalkoztatottság — életszínvonal kai több ruhafélét mostak, illetve tár szántóterület jutott, tavaly már tisztítottak ki, mint 1960-ban, majdalig 30, tehát a fele. nem 400 tonnát. Ezt mindenekelőtt „ , a nagyméretű, korszerű beruházások Ez idén a senicai járás földművé- tették l€hetöv é. A senicai járás közsei is odaadóbban jobban végezték szolgáltatás i üzemeiből a legmoderEnnek a járásnak mindig a ke vés munkalehetőség jelentette a leg uftíln €l a raunkák a!:, s a kezde t' nebb "gépek' sem^'hľányoznakľ előtt két szeszfőzde, két 1840-bol nagy lendület napjainkig még csak ö e származó bőrcserzőműhely, egy mű- fokozódott. Leghőbb vágyuk, hogy selyemgyár és a myjavai Armatúra- ebben az évben maradéktalanul elegyár jelentette itt az ipart. Eunélfog- get tegyenek tervezett kötelezettségeiknek. Amiről még szó lehetne va ez a vidék mindig munkaerőt ex> portáló terület volt. Csak 1955 után kezdtek módosulni a viszonyok. Előbb az ipari építkezések, majd az új üzemek tartották vissza a „vándorlókat". Bár még manapság is körülbelül 10 000 ember dolgozik a járás hatá- évben a könyvtárak Száraz statisztikai adatok ezek, de nélkülük aligha lehetne érzékeltetni a négyéves fejlődést. És ezúttal csak ez a célunk. Teljességre természetesen nem törekedhetünk, sőt még arra sem, hogy a legfontosabb, legA kultúra területén az elmúlt négy jellemzőbb adatokat mind feltüntessük. Beszámolhatnánk például arról Hatvanezerrel több könyv, háromezerrel több olvasó ellátottságárain kívül, a helyzet mégis alapve- ban" történt a legnagyobb változás, is, hogy 1960-tól a múlt évig több toen más, lényegesen jobb, mint tíz A járás könyvtáraiban az előző vá- mint 12 millió koronával növekedevvel ezelőtt, hiszen a skalicai hatal- lasztások idején 103 000 kötetet tar- te k a szociális biztosítás költségei, mas Golyóscsapágygyár, a kibővített tottak számon. A múlt év végén a továbbá, hogy majdnem megkétszeresenical Vegyiüzem, a még most is kölcsön-könyvek száma azonban már ződött a gépkocsikkal lebonyolított egyre terebélyesedő myjavai Armatú- meghaladta a 163 000-et. A könyvtá- teherforgalom, tavaly ezerrel több ra-gyár, a Veľké Leváre-i Epületelem- ros ok munkáját dicséri az a szép hűtőszekrényt vásároltak a járásban, gyár, a Gbely környéki korszerűsített eredmény, hogy a „könyvállomány" mint az előző években, ezenkívül kőolajtelep és még egy sor kisebb gyarapodásával párhuzamosan nőtt a majdnem 200 személygépkocsit, több méretű üzem egészen megváltoztatta kikölcsönzött kötetek száma is. a járás jellegét. Különösen akkor ismerjük ezt fel, ha figyelembe vesz3f 'P* r°s° dá s nemcsak Írrgó"Idôszak'Tla7rhaľ\zôvetkezetÍ Meglelő adaTokkal'"ta'ľáTnáňľ maguň8yľe ÍO k°; és öt üzemi klubot létesítettek a kat szemben... fértékben hanem - ami járásban) két sz éi esvásznú mozit éplegyébként természetes - egyúttal a J ettek R' ét és téIszsr több lett a telakosság életszínvonalának emelését io UÍ7 iÁ kfio 7( 1i6 kp k tiilfliflnnnsainak a is lehetővé teszi. Az ipari teljes ter- Äen csaľédban azonban m e« kel 1 említenünk egy femelés 1960-1963 között ebben a já- ™iTi Älha tľ7 t ow!ľ Jrifo m.n kete foltot i s' A statisztika ugyanis rásban majdnem 13 százalékos növe- "f® 1^ItÄJn ^ 8 a rosszat Is számba veszi, s ez a kedést ért el, de a közeljövő e tekin- aen n eSy ealKDe nmint 1000 motorkerékpárt stb. Arról A kulturális fejlődés ismérvei közt sem ártana beszélni, hogyan növekemeg kell említenünk, hogy a szóban dett egy lakos élelmiszerfogyasztása. A sok jó mellett tetben még fokozottabb fejlődési üte met hoz. Néhány nagy jelentőségű és hatalmas méretű Ipari kombinátot építenek itt a következő években. Egészségügy rossz gyakran azt bizonyltja, hogy nem becsüljük eléggé a jót. Már elmondtuk, hogy a járásban nagyarányú beruházási építkezések folytak A Járás elmaradott gazdasága a múltban kétségkívül kedvezőtlenül folynak, sőt, a iava még csak most Az ipari beruházások mellett a la- befolyásolta az egészségügy színvo- következik. Egy, a járás Iparáról kás- és egyéb szociális intézmények nalát. A fejlődés azonban — mint származó statisztikai adat azonban építésében ls számottevő eredmények szerte az országban - itt is szép nyugtalanítóan hat. Eszerint ugyanis születtek. Több mint 3000 lakást, eredményeket, nagy javulást hozott. c sf k tavaly tízmillió korona értékű nyolc iskolát, számos üzlethelyiséget, A felszabadulás előtt egy orvosra selejtet gyártottak a járasban. Ez egészségügyi intézményt stb. építet- több ezer lakos jutott, ma 765. Az nem e legjobb bizonyítvány s bizotek az elmúlt négy évben. Ez idő utóbbi év b*" ™ százalékkal nyára elgondolkoztatja majd az ipar alatt a hf^tt,.-! 1, o nott az orvosi rendelők száma. Az dolgozolt. Továbbá az is figyelmet ^ J T > f^ í , fo k° z6d ö egészségügyi gondos- érdemel, hogy hiányzások miatt az 275 millió korona beruházási összeg- kodá s legszembetűnőbb bizonyítéka ipar i termelésben ugyancsak 1963gel rendelkeztek. A sok-sok űj léte- e bben a járásban, hogy míg 1960-ban ,„„ r„ kn<ir n sítmény azt bizonyítja, hogy jól gaz • — csaknem dálkodtak a rájuk bízott pénzzel. Többet, jobbat, olcsóbbat 120 milliós kiesés keA járás területe — a nyugati kisebb részt kivéve — a mezőgazdasági termelés szempontjából nem a leg- a legrosszabbak közé tartozott alkalmasabb. Ennek ellenére a föld a TBC-megbetegedések száma 200 i« tk p_ pt t. körül volt, addig tavaly már a 70-et lelKe£B Usem érte el. Más területek adataihoz Nem vítá s. ' h°sy a senicai járás képest nem ez a legjobb eredmény, dolgozói fel tudják mérni a sokoldaazonban nem hagyhatjuk figyelmen lú fejlődés előnyeit, jelentőségét. Az kívül a felszabadulás előtti valósá- eddigi eredmények azonban arra figot, amely országos viszonylatban is gyelmeztetnek, hogy a gazdasági előUgyanllyen értelemben beszélhetművelés fejlődése az eltelt négy év- nénk például a gyermekhalandóságben sem torpant meg, jóllehet nem ról stb. rehaladás mellett gyorsítani kell a dolgozók eszmei fejlődését Is. (szőj Miről gondoskodtak az egykori városatyák? Most, a választások napjaiban sok korosabb ember idézi jel emlékezetében a régi „jó" világot. Eszükbe jut, mennyire irtózott minden mostoha sorsú kisember a hivataloktól, ahol csak „alázatosan" folyamodhatott meghallgatásért, ha ügyes-bajos dolga akadt. Indokoltan viszolygott, mert kit képviseltek, kinek az érdekét védték az akkori tisztségviselők — kezdve a falusi bírótól egészen a miniszterekig? A kisembert és érdekét csak papiroson, ha a holt betűkké züllesztett törvény megkövetelte. Egyébként nem! Viszont hazafias ügybuzgalommal intézték azok ügyeit, akik nekik ls lehetővé tették, hogy velük együtt sütkérezzenek a sokszor becstelenül biztosított jólét és társadalmi kiváltságok verőfényében. Ez jutott eszembe minap ls, amikor egy ismerősöm ezt a furcsa kérdést szegezte nekem: „Mikor cserélt ki a város azt a szerencsétlen sárga kövezetet, amelyik ha nedves, annyira síkos, hogy kicsúszik az ember lába alól" Csak úgy kapásból nem adhattam érdemleges választ erre a kérdésre. Ntncs ugyan tudomásom semmilyen, még távlati kövezetkicserélési tervről sem. Ám most már engem ls érdekelt „annak a" sárga kövezetnek a históriája, Amit megtudtam, tanulságos, mert szintén jellemző arra, mi mindenre volt „gondjuk" az egykori városatyáknak ... Ogy kezdődött, hogy a múlt század vége felé Pest megyében több tőketulajdonos részvénytársaságot és keramitgyárai alapított. Jó üzletet szimatoltak. Már hogy is ne, hiszen a kőhiányban szenvedő magyar alföldön agyag akad bőven, és ez a keramit — más néven kongótégla, klinker, vagy vastégla — elsőrendű nyersanyaga. Kitűnő lesz tehát a kőkeménnyé égetett keramit az alföldi úttestek burkolására — vélték a lelkes honfiak —, de elszámították magukat. Magyarországon akkor ugyanis sok helyütt vicinális vasutak épültek. Felemésztették a közlekedési hálózat építésére előirányzott kemény pengő forintokat. így hát a tekintetes vármegyék nem vásároltak keramitot. A pesti tőzsdén szédületesen zuhant a keramitgyár részvényeinek árfolyama. Most már néhány szemfüles, pénzes pozsonyi polgár szimatolt jó üzletet. Potom áron felvásárolták a csaknem teljesen elértéktelenedett részvényeket, ők lettek a gyár ural. Azután „támogassuk a hazai ipart!" jelszóval nemzetiszínüvé szépített tervükkel kirukkoltak az akkori Pozsonyi Törvényhatósági Bizottság előtt. Nem fukarkodtak a „kenőolajjal", könnyen meggyőzték tehát a derék városatyákat: ne vásároljanak többé a „sváboktól" Ausztriából víziúton jutányosán szállított, olcsó mauthausent gránitból faragott burkolókövet, hanem „magyar" gyártmányú, jóval drágább keramitot. Panama volt, mégpedig a legjavából ez a busásan jövedelmező „hazafias" tett, amellyel az 1900-as évek elején kezdetét vette néhány pozsonyi utca burkolása a sárga kövezettel. A „kiváló üzlet" egészen az 1918-ban bekövetkezett államfordulatig virágzott. Eddig a história. A polgári jogok egykori és mai érvényesülésének, az akkori s a mai közérdekű vívmányok értékének s céljának összehasonlítása alapján levonható tanulság pedig az objektív olvasó dolga. KOLÁR MARCELL 6f SZÖ 4 * J 6nius 1, 1
