Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-11 / 161. szám, csütörtök

1964. június 11. • ©j SZÓ 5 Csehsz/ovükiü t/s>62 t Be/g/um (1959 1 TrQtlCÍQOWZQC/ (W9> NSIK (19Col ói/éc/orsz&g W59J Nagg-Brittinnťa f f 959' 366 tfAzÁNklAKoSSAG/ÍMAk ToBB MWrfOZ-a kozÉP-ES FÓ'/SKoL*/ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZIK &97 45z 5oô 4G2 Társadalmunk fejlődésében az el­múlyt években olyan szakaszhoz ér­tünk, amikor a szocialista forrada­lom teljes győzelmének egyik fontos feltétele a szocialista kultúra erőtel­jesebb kibontakozása, hatásának fo­kozása. Előrehaladásunk nagymérték­ben függ a tömegek tudatosságától, általános és szakmai műveltségének színvonalától, a szakemberek számá­tól és tudásától. A fejlődés eddigi iránya is ezeket a követelményeket vette alapul, pár­tunk célkitűzései ls — a jövőt ille­tően — ezt célozzák. A XII. kong­resszus feladatként tűzte ki, hogy: „Biztosítsuk a nép műveltségének és ideológiai színvonalának növekedését a marxista—leninista világnézet szel­lemében ... A népgazdaság szükség­letei szerint biztosítsuk a munkások, művezetők, technikusok, szakképzett- népgazdasági igényekkel, s egyenge ségér.ek gyarapítását, növeljük a kö- ti utat a szellemi és fizikai mun- tábor is népesebbé vált. Az a tény, zépiskolai és főiskolai képzettségű k a közötti lényeges különbségek meg- hogy a napilapok példányszáma ál­dolgozók számát." szűnéséhez. 1980-ig előreláthatólag landóan növekszik, ezt a megállapí 650 ezer szakember részesül főiskolai Iskolaügyünk rohamos fejlődése s 1 . mllllĎ 350 ezre n középiskolai oktatásban. A szocialista társadalmi rend igé nyes feladatait segítve az elmúlt k od ä s~arányaiľ érzékeTteľve*'haddľm- években az Iskolaügy^ szakaszán is a , ítsün k egyetlen p éi d át : a z elmúlt S ha az újságolvasás a politikai fej rohamos fejlődés anúi lehettünk. Az nfi é lat csa k Szlovákiában 6245 lettsfig fokmérője is, úgy a számsze­öt-nyolc elemis szintről emelkedtünk - ...... ——j­dett 21-ről 25-re, hanem az olvasó­tást kétségtelenül bizonyítja. 1963-ban 1 milliárd 185 millió 879 ezer pél­dányban jelentek meg hazánkban a A fejlődés, s a társadalmi gondos- napilapok, s ez 1960-hoz viszonyítva 182 millió 504 ezer többletet jelent. rűségekből eredő következtetések ls — előnyösek számukra. Komoly konkurrens Az úft. gépkultúra-lehetőségek kö­zül a tv-nek kétségtelenül nagy mű­velő-nevelő hatása van, s az iránta „„„.,,. ... , , üj tantermet adtunk át rendeltetésé­arra a világviszonylatban rangos fok- nek mel több m, t kétszerese a n. í a 6 a™ íko ľ elmondhatjuk hogy ha- nak am j y b á közt4rsasá 20 t hh g y- f?n fel Ü" , lt k0SS á" éve alatt felépült S ha mindehhez ľáľ tel es közép skolai S1s fôis akoľai hozzászámítjuk azt is, hogy nemcsak ľé8ze ľsľfi«el rendeľkežik az aIapisko, a^ hanem a középiskola f ff, , u , . , — sőt a főiskola - is ingyenes, s az A szellemi ,avak elérhetoségenek állam öszt űn<líjakkal, ingyen tan­lehetosége s a naponta kiteljesedő Uönyvekkel i tanszerekkel és más ked- megnyilvánuló érdeklődés ezért ör­bosege együtt |art, szociális felemel- vezményekkel segíti a továbbtanulást, vendetes. Csak ez év januárjában, egyetlen hónap alatt csak Szlovákiá­ban közel 15 ezerrel növekedett a tv előfizetők száma. Olyan eredmény ez, mely nemcsak a növekvő anyagi jó­létet biztosítja, hanem a kulturált kaTlüzdT szSlióf n ySfr°me°kei alígha l8h e< kéts é* es a meggyőződés! Ktt szélesre táiúltak az St* S^lT 3 S Z° CiaüSta tá r" pui. Közoktatásunk rohamos fejlődé­sét bizonyítja, hogy míg 1937-ben az alap- és általános műveltséget nyújtó iskolák (I.—XII. évfolyam) Iskolán kívüli népművelés Beszédes számokat sorolhatunk fel életmód, és szórakozási igényt is. osztályainak száma 57 452 volt, addig az iskolán kívüli népművelés arányait A kultúra-szolgáltatásnak ez az esz­ro?.?*ľ. a, M . au á. n y. . 73 nÖt t t' 1®* 06 1! is- Könyvkiadásunk évről év- köze ugyanakkor a kulturális-népne­velő munka minőségi javulását is eredményezi. Ezért nemcsak „ver­senytárs", hanem komoly ható ténye­ző is. S bár a mozinézők száma 1963­1960­közel 36 millióval (Szlovákiában több mint 10 000 osz- r e nő, s a közkönyvtárak látogatott­tállya! gyarapodott.) S ez a fejlődés sága is állandóan gyarapszik. Az el­továbbra sem áll meg, sőt évről évre műlt évben könyvtáraink — 13 421 — fokozódik. Az a törekvés vezérel 43 millió 740 ezer kötet könyvet köl­ugyanis bennünket, hogy a kilencéves csönöztek. (Szlovákiában 3406 könyv­aiapiskola mellett egyre többen vé- tár 7 millió 515 ezret ) Az egy főre ban orsz ágos viszonylatban fľ^f ""Z ^ö^épiskolát, másszóval: esö köIcsönzé s Csehországban 3,71, na l swmwui - o általánossá váljék a kozepiskolai ok- Szlovákiában 171 köny v. csökkent (Szlovákiában 5 millióval), t0tá s' a vK„„„fí„l> Fn'in^ixn/inni „„* a látogatottság így is jelentős; az el­A szakiskolák fejlődését érzékeltet- A. kö ny vt S, ra k fejlődésének ará- | 140 millió 306 ezren lá­ve szemléltetésként a mezőgazdasági ^ kg ^7^ t lov á k iában togľttá iLszLtľnkaľ A mözill SuMffi 'szót 1936— ^-Ijen [^/ll^^U tolatás csökkenése persze nemcsak mindössze 10 702 diák tanult mező- s csak 193 6­h°z viszonyítva a szlo- a tv rovására irandó. A filmmel vég­gazda'-ági Iskolán — egészséeüsyin vákia i könyvtárak 12 millió 900 173 Z 6tt munka hiányosságait az okok 450 - az 1963—64-es tanévben pedig kötette l gyarapodtak. szakközépiskolán már 34 386 diák ké- A könyvállomány növekedése elle­szült a mezőgazdasági pályára Az nére azonban mégsem lehetünk meg­egészségügyi iskolát ebben a tanév- elégedve a könyvtárak látogatottságé- k o' nkur ens hanem a népi kultúra ter­ben 26 152-en látogatják. val s a könyvek olvasottságával. Az elmúlt évek fejlődésének üteme A népművelés feladata, hogy az el­különösen a főiskoláknál mutatkozik következendő években további ezrek­meg. jellemző például, hogy mig hez és tízezrekhez juttassa el a tu­1936-ban 13 főiskolán 27 068 diák ta- dás forrását — a könyvet. A tervek házat, vagy más, igényesebb rendez­nult, addig az 1963—• 64-es tanévben szerint a népkönyvtárak mostani 13,2 vényt egyáltalán nem láttak. S ami­48 főiskolát 141943 hallgató látogat százalékos látogatottságát [az ország kor ezt a gondolatot kiemeljük, tesz­s ebből 47 228 levelezőoktatás forrná- lakosságához viszonyítva) 1970-re 18 szük ezt zért bog y hangsúlyozzuk: jában folytatja tanulmányait. százalékra emeljük. ' A népművelés különböző formái kö­A tanulás — közügy zül sorolhatnánk az ismeretterjesztő _ , .. , , , .. ..j., előadások, üzemi és szövetkezeti mun- . . , , ^ ,, . , Dolgozóink tudásszomja kifejeződik kaisk oi ák ) érdekkörök tanfolyamok s úí igényeket ébresztenek, abban is hogy évről évre növekszik stb iránt meg nyilvánuló nagyarányú a termelomunkát végző felnőtt tanú- érdeklődés ada ta i t is. Ezekről azon- * lók száma Ily módon az iskola ma ban már többször sz óltunk. Néhány más a felnőttek továbbtanulásanak is szöt viszon t megérdemel otthona. Az 1962/63-as tanévben 125 931-en tanultak szakközépiskolá- _ (,_,_ JJI, „--„U-J-U™ kon, míg a dolgozók középiskoláit a heted, k nagyhatalom 17 761-en látogatták. Ez az érdeklő- A sajtóról van szó, közelebbről a A legfontosabb problémák közül nern dés ma már természetes, összhang- napilapokról. 1960-hoz viszonyítva szóltunk a tudomány fejlődéséről, a ku­ban van a növekvő társadalmi és nemcsak a napilapok száma növeke- tatómunkára, kísérleti intézetekre for­dított nagyarányú beruházásokról. Azonban az elmon­dottak alapján, s az élet valós tényeivel konfrontálva ma már mindenki előtt nyilvánvalónak — társadalmunk mil­liárdokat áldoz né­pünk kulturális felemelkedésére. A népi hatalom köz­kincsé tette a mű­veltséget, s minden támogatást megad, hogy dolgozóink tudása, műveltségi színvonala szünte­lenül növekedjék, június 14-én, ami­kor az urnák elé járulunk — erre is szavazunk: a jövő­re, népünk növek­vő műveltségére. -dz nal szemben között éppúgy felleljük, mint a be­mutatott filmek gyenge minőségét. A tv tehát nem a rossz néven vett jesztésében komoly nyereséget jelent. Általa olyanok is részesülnek a mű­vészi élményben, akik korábban szln­a művelődés eszközei nálunk nem egymás ellen, hanem egymást segít­ve, kiegészítve fejlődnek és hatnak, A fentiekben kulturális fejlődésünk néhány adatát vázoltuk. A tárgykör sokrétűsége lehetetlenné teszi, hogy vázlatosan is mindent felöleljünk. MmtN-HAIiMAbiK O/AKÚJ, KotSľZRU KOLIBA N 7-ANUL 4 ÍV ňlftrTSlLoVÁKMAŇ ^S/iKcLA EPi/ĹT ^ €245 TAtiTFKmMZL Kulturális ElSÓ'k KozötT A v/lAG&jy felemelkedésünk (Foiskolásokszonjo foo ezeŕ/ckosr*Qí Beszédes hiswuyiíék E képek iskolákat mutatnak be. Szemléltetnek és bizonyítanak: azt vil­lantják fel, milyen változások történtek az elmúlt években iskolaügyünk vonalán... Változott az oktató-nevelő munka színvonala: jobbá, tartalma­sabbá vált. Nőtt a tanulók száma, kiszélesedett az iskolahálózat, az új és korszerűen berendezett Iskolák tucatjait építettük ... S ebben a folyamat­ban igen megtisztelő hely jutott nekünk, magyar nemzetiségű dolgozók­nak ... Van 544 alapfokú magyar tannyelvű iskolánk, 507 óvodánk, 22 tizenkétéves iskolánk, 34 különféle mezőgazdasági iskolánk, 2 tanítókép­zőnk, 1 pedagógiai főiskolánk, 3 ipari középiskolánk, 2 gazdasági és 1 egészségügyi iskolánk... Az 1949-50-es tanévben a magyar tannyelvű iskolákban 34 200 diák tanult. Ma j az 1963—64-es tanévben) számuk 82 561 tanuló. Ezenkívül ebben a tanévben 1500 magyar nemzetiségű diák tanul különféle cseh és szlovák főiskolákon ... Ez a jelen. A jövő? Tovább bővít­jük az iskolahálózatot, növeljük a tanulók számát, újabb iskolákat építünk. Célkitűzésünk, hogy 1970-ig a tanulás iránt érdeklődő s ehhez képességekkel rendelkező valamennyi tanköteles jiatal s azok a dolgozók, akik tanulni akarnak, elérjék a teljes középiskolai végzettséget... Ennek feltételeit már ma megteremtjük. A szakiskolák és a tanonciskolák is egyre magasabb jokú műveltséget nyújtanak. Ügy építjük ezeket is ki, hogy egyre jobban egyengessék a teljes középiskolai végzettséghez vezető utat. Vasárnap az urnák elé járulunk, szavazni fogunk. Kire, mire szavazunk? A munkáshataíomra, a szocializmusra, s többek között arra, amit e beszédes számok és képek is kifejeznek... (b) A dunaszerdahelyi új 25 osztályos általános műveltséget nyújtó középis­kola. Képünkön: magyar és szlovák tanulók az épület előcsarnokában. A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola tavaly októberben ünnepelte fenn­állásának 25. évfordulóját. A felszabadulás után a főiskolát a Gottwald téren épült modern iskola-palotában helyezték el. Képünkön: a műszaki főiskola gépészmérnöki karának új épülete, amelyet az évforduló Ünnepségei keretében nyitottak meg. Alsó felvételünkön a gépészmérnöki kar épületé­nek modern megoldású előcsarnoka látható. (CTK felvételei) A csaknem hatmillió korona költséggel épült senicai 25 tantermes kilenc­éves alapfokú iskola.

Next

/
Oldalképek
Tartalom