Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-08 / 158. szám, hétfő

nÔT¥£KÄOT0KEir3LEIERht WILLIAM GALLAGHER A KÍNAI VEZETŐK POLITIKÁJÁRÓL Willlam Gallagher, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának egyik vezető­je a moszkvai Pravda tudósttójának adott nyilatkozatában „károg és na­gyon veszélyes játéknak" minősítette a kinai vezetők politikáját. A kínai vezetők nagyon megkedvelték a hang­zatos álforradalmi jelszavakat, me­lyek a valóságban semmilyen kötele­zettséget nem jelentenek. Gallagher hangoztatta, hogy a kínai vezetők megkísérlik az egységes kommunista front aláásását, hogy különböző or­szágokban belülről megbontsák a pártegységet. Felelőtlen és szennyes eszközeikhez tartozik az ls, hogy tit­kos csoportokat szerveznek egyes or­szágokban, s ezek kínai mintájú új párt alapítására törekszenek, s gya lázzák az egyes kommunista pártok vezetőit. Angliában ls felbukkant egy maroknyi trocklsta csoport, mely hí­ven követi Peking utasításait. A kí­nai szakadárok azonban sohasem érik el céljukat, mert olyan egyénekre tá­maszkodnak, akik már régen hűtlen­né váltak a párthoz és a néphez. ARAB KOMMUNISTÁK NYILATKOZATA A szíriai, jordániai, Iraki és libanoni kommunisták április végén rendezett találkozójukról nyilatkozatot adtak ki, amelyet a beiruti Al Ahbar most hozott nyilvánosságra. A nyilatkozat hangoztatja, hogy az arab kommu­nisták minden egyes kommunista párt kötelességének tartják a nemzetközi kommunista mozgalom egységének szilárdítását. A kínai vezetők eljárá­sában a gyarmatosítóknak kedvező és a nemzeti felszabadító mozgalomnak ártó magatartást látnak. Szolidárisak az SZKP-val és a többi marxista­leninista párttal, s elítélik a kínai szakadárokat. A nyilatkozat támogat­ja a kommunista pártok nemzetközi értekezletének összehívását, mely megerősítené a mozgalom egységét. SEMMI ÚJ Az Izvesztyija a fenti címmel kö­zölte Matvejev cikkét a klnal veze­tők ellenséges politikájáról. A cikk­író a szovjet külpolitika ellen irá­nyuló sorozatos kínai támadásokkal foglalkozva fejtegeti, miért ellenzik a kínai vezetők a Szovjetunió részvéte­lét a II. afroázsiai értekezleten. A má­jus 30-i kinai kormánynyilatkozat ugyanis azt állítja, hogy a Szovjetunió nem ázsiai ország, ezért nem vehet részt az értekezleten. Ez a különös kí­nai logika a „politikai központok" el­méletéből ered. Igv nevezik a főváro­sokat. Mivel Moszkva Európában fek­szik a Szovjetunió nem tekinthető ázsiai hatalomnak. A nyilatkozatból az Is kitűnik, hogy az ázsiai földrész „politikai központja" Peking. A cikkíró történelmi példákon bi­zonyítja, hogyan segítette a szovjetor­szág a keleti népeket. Chamberlain és társai a „bolsevizmus terjesztésé­vel", vádolva a szovjetországot cor­don sanitaire-t akartak köréje vonni. Ma a pekingi vezetők újkori klnal fallal akarják elszigetelni a Szovjet­uniót az afrikai és az ázsiai orszá­goktól. Történelmi tapasztalatok iga­zolják hogy a Szovjetunió baráti kap­csalatal megfelelnek e népek, vala­mint a béke, a szabadság és a tár­sadalmi haladás érdekeinek. A SVÁJCI MUNKAPÁRT KÜLDÖTTSÉGE MOSZKVÁBAN Franz Diibi vezetésével Moszkvába I SZKP irányítási munkatapasztalatait érkezett a Svájci Munkapárt küldött- és a szovjet szervezetek tevékenysé­sége, amely tanulmányozni fogja az gét. Tito Finnországban Helsinki [CTK) — Tito jugoszláv elnök — amikor Észak-Finnországból visszatért Helsinkibe — az újságírók előtt tjöb^ek, kbzött kijelentette: „Finn­országi látogatásom alatt két ízben volt alkalmam arra, hogy elbeszél­gessek Kekkonen elnökkel. Kijelent­hetem, hogy minden fontos kérdés­ben megegyeztünk egymással. Kubában megbüntették a CIA ügynökeit Havanna (CTK) — A Santiago de Cu­ba-i bíróságon e napokban tárgyaltak 3 kubai belkereskedelmi minisztérium három volt akalmazottjának ügyéről. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az USA érdekében kémkedtek.' Közvetlen céljuk az volt, hogy zavart keltsenek Oriente tartomány lakosságának ellátásában. A bíróság a kčmcsogort vezetőjét — Miguel Cásar Diaz Infsnte vádlottat — h,alálra, két vádlottat több évi börtönre ítélte. Az emigrált kubai ellenforradalmárok új „egységes" szervezetet alapítottak, melynek az a célja, hogy ..kellő össz­hangba" hozza az USA területén, vala­mint másutt létesült hatvan kubai ellen­forradalmi csoport tevékenységét. Erneido A. Oliva, a „szervezet katonai panacsnoka" kijelentette, hogy a csopor­tok nem terveznek „nagy partraszállást" Kuba területére, hanem kisebb romboló és felforgató akciókat akarnak végre­hajtani a Kubai Köztársaságban. Az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata Berlin (CTK) — Az NDK külügymi­nisztériumának sajtótitkára kijelen­tette, hogy Ernst Ferber vezérőrnagy — a Bundeswehr vezérkarának jelen­legi tagja — kinevezését a NATO ál­landó katonai bizottsága Igazgatójává nagyon veszélyes lépésnek tartja. Ez a döntés is támogatja a bonni szél­sőséges elemeket, akik döntő befo­lyást akarnak gyakorolni a NATO-ra és mindenáron atomfegyverek birtok­lására törekszenek. Ferber kinevezése is azt bizonyltja, hogy mennyire va­lótlan bizonyos nyugati körök állítá­sa, hegy az NSZK nem gyakorol be­folyást a NATO katonai s politikai be­állítottságára. Az USÁ-nak nincsenek újabb leszerelési javaslatai Genf (CTK) — William C. Foster, a 18-hatalmi leszerelési bizottság tár­gyalásain részt vevő amerikai küldött­ség vezetője Genfbe érkezett. Közölte, hogy ez alkalomból nem terjeszt újabb javaslatokat a konferencia elé. A 18-hatalmi leszerelési bizottság hatheti szünet' után kedden újból i megkezdi tárgyalásait. Az örmény főváros, Jereván délnyugati peremén egy gyárépület alapjainak ásásakor szakértői vélemény szerint legalább háromezer éves bronzedé­nyekre bukkantak A képen: Leon Karapetyan régész és Eduard Galsztyan baggerkezelő leletüket szemlélgetik. [CTK - TASZSZ felv.) Ulbricht Krasznojarszkban Krasznojarszk [CTK) — Walter Ulb richt és kísérete vasárnap megtekin­tette a Jenyiszej folyón épülő krasz­nolarszki vízi erőmüvet. A vendégek a gát beton koronáján átmentek a folyó túlsó partjára, ahol rögtönzött emelvény előtt kis ünnepség volt Ulbricht elvtárs a német—szovjet ba­rátság jelképeként Marx mellszobrá! ajándékozta az erőműépítőknek. A ven­dégek tegnap délután megtekintették a krasznojarszkl papírgyárat és a vá­ros üj negyedeit. Az angol kormány egyeiér! o lengyel javaslattal London (CTK) — Az angol kormány tájékoztatta a szovjet kormányt, hogy lényegében elfogadja azt a lengyel javaslatot, hogy Zürichben mielőbb valósuljon meg egy Laoszról tárgyaló előzetes értekezlet. Ezen hat ország küldöttel egyengetnék egy újabb gen­fi értekezlet útját, amelyen a Laosz­ra vonatkozó genfi egyezményeket aláíró 14 ország küldöttei vennének részt. Megnyílt a poznani nemzetközi vásár Poznan (CTK) — Poznanban va­sárnap ünnepélyesen megnyílt a 33 nemzetközi vásár. A megnyitón YVla­dyslav Gomulka, a LEMP KB első tit­kára és Józef Cyrankiewicz, a minisz­tertanács elnöke vezetésével a párt s a kormány vezetői, továbbá a kiál­lításon részt vevő országok küldött­ségei is jelen voltak. A többi között ielen volt Csehszlovákia küldöttsége, amelyet Karéi Poláéek általános gép­ipari miniszter vezet. Baráti búcsú Havanna (CTK) — Havannában szombaton meghitt ünnepségen bú­csúztatták a Szovjetunióba visszatérő fiatal mezőgazdasági szakembereket. Az ünnepségen Carlos Rafael Rodri­guez földrefqrmügyi miniszter, a Nemzeti Földreform Intézet elnöke, s a Kubai Kommunista Ifjúsági Szö­vetség képviselői is jelen voltak. Elfogták Mengelét? A UPI és az AP amerikai hírügy­nökségek ffcombat délelőtt gyorshír­ben jelentették, hogy Peruban letar­tóztatták a hírhedt auschwitzi orvos­hóhért, Joseph Mengelét. Maga Juan Languasco de Habich perui belügy­miniszter hivatalosan is megerősítet­te, hogy Mengelét elfogták. A hír­ügynökségek értesülése szerint Men­gelét Limától 500 kilométernyire észak-keletre egy erdős övezetben Tambo település közelében találták meg, ahol a tömeggyilkosnak mező­gazdasági üzeme volt. A La Prensa című perui lap elmondja, hogy Men­gele saját nevén tartott fenn mező­gazdasági üzemet. Lapzártakor viszont a két hírügy­nökség arról jelentett, hogy a hírt Mengele elfogásáról a perui hatósá­gok cáfolták. Újból törölt portraszállás fenyegeti Ciprust Készültségben a görög fegyveres a nemzetőrséget • Makariosz A Fehér Házban közleményt adtak ki arról, hogy a ciprusi fejlemények megtárgyalása céljából' johnson el nök meghívta Inönii török miniszter elnököt Washingtonba. A közlemény szerint még folynak a tárgyalások Inönü esetleges útjáról. A közlemény hangoztatja, az Egyesült Államok el Ismeri az ENSZ békefenntartó és köz vetítő szerepét Cipruson. Lemnitzer tábornok, a NATO euró pai haderőinek főparancsnoka várat lanul Ankarába érkezett és megbe szélést folytatott a török miniszter elnökkel. Közvetlenül ezután a kor mány minisztertanácsra ült össze A tanácskozás után a tájékoztatási miniszter kijelentette, hogy a kiéle­ződött helyzetet tárgyalták meg. A tábornok Ankarába érkezését megelőzően török politikusok fenye gető kijelentéseket tettek Ciprussal kapcsolatban. Így Erkin külügymi­niszter hangoztatta: — A ciprusi gö rögök tévednek, ha azt hiszik, hogy közömbösen nézzük alkotmánysérté­seiket, fegyvervásárlásaíkat és a cip­rusi török közösség megsemmisítésé­re Irányuló erőfeszítéseiket. Ha a ciprusi görögök folytatják törvény­telen lépéseiket, egy napon kénytele­nek leszünk közbelépni Cipruson. Papandreu görög miniszterelnök magához kérette kormányának had ügy- és külügyminiszterét, valamint a fegyveres erők vezérkari főnökeit és a ciprusi helyzetről tárgyalt ve­lük. A tanácskozás után egy katonai szóvivő közölte, hogy a megbeszé­erők • Cipruson mozgósították elnök sürgős lépéseket kíván lésre a Ciprussal szemben fekvő Is* kenderun török hadi támaszpontnál észlelt nagymérvű csapatmozdulatok és hajó-összevonások, valamint a tö­rök kormány több tagjának fenyegető kijelentései miatt került sor. A ta­nácskozás után elrendelték a görög fegyveres erők általános készültségi állapotát. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint nagyobb katonai egy­ségek vonulnak fel az ország straté­giai fontosságú pontjai irányában. Mozgósították a ciprusi nemzetőr­séget, hogy szembeszálljon az eset­leges török partraszállási kísérlettel. Az AP hírügynökség ciprusi kormány­körökre hivatkozva közli, hogy mint­egy 30 000 nemzetőrt hívtak be a part! területek védelmére. Kiprianu, a ciprusi külügyminisz­ter Athénba utazott, hogy a görög kormánnyal tanácskozzék. Újságírók­nak adott nyilatkozatában kijelentet­te, hogy Cipruson nyugalom van, s a görögök készek védelmezni szigetü­ket egy esetleges agresszióval szem­ben. Hangoztatta, hogy a ciprusi kor­mány „más feltételek mellett" haj­landó beleegyezni az ENSZ-csapatok ciprusi megbízatásának meghosszab­bításába. Makariosz elnök szombaton éjjel magához kérette Rolz-Bonnetet, az ENSZ-főtitkár kabinetirodájának he­lyettes vezetőjét, Galo Plaza Lassót, az ENSZ-főtitkár különleges megbí­zottját és Gyani tábornokot, az ENSZ­csapatok ciprusi főparancsnokát, és figyelmeztette őket a török Invázió veszélyére. Ä világkereskedelmi értekez'et teles ütése Szombaton a késő délutáni órákban nyílt meg az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája háromhóna­pos tárgyalásainak befejező szakasza. Kajszuni az EAK miniszterelnök­helyettese és gazdaságügyi miniszte­re, a konferencia elnöke az értékez­let teljes ülését megnyitva közölte, hogy a konferencia záróokmányának aláírására június 14-én, vasárnap ke­rül sor és június 15-én tartják az ér­tekezlet ünnepélyes záróülését. Ezután a mandátumvizsgáló bizott­ság terjesztette be jelentését, melyet a teljes ülés egyhangúlag jóváhagyott. Ismét garázdálkodnak az amerikai fajgyűlölők Washington (CTK) — Luther King lelkész, az amerikai négerek közis­mert vezére, azzal a kéréssel fordult a hatóságokhoz, hogy vegyék védel­mükbe a Déli Keresztény Vezetőség nevű szervezet St. Augustineban ren­dezett konferenciájának résztvevőit, mert életük veszélyben forog. A faj­gyűlölők Luther King lelkészt is meg­fenyegették, sőt lesheiyekből tüzel­tek a konferencia résztvevőire, akik a polgári jogok csorbítatlan érvénye­sítéséért szállnak síkra. A konferen­cia jogi lanácsadói már panaszt is emeltek a szövetségi bíróságnál, mert a kerület seriffje „a faji megkülön­böztetés megszüntetése kérdésében helyetteseiként" 1 alkalmazza hivata­lában a Ku-Klux-Klan hírhedt tagjait. Ezután a konferencia meghallgatta a második és a harmadik bizottság be­számoló jelentését és ajánlásait. A második számú bizottságban tár­gyalt problémáknak az a lényege, hogy a felszabadult országok a gyar­mati rendszertől elmaradottságukat csak akkor tudják behozni, ha Iparo­sítanak, s növelik a kész- és félkész­áru exportját. A szocialista országok képviselői a legteljesebb mértékben támogatták ezeket a törekvéseket. Ki­látásba helyezték, hogy a szocialista országok jelentősen növelik a fejlődő országokból származó kész- és fél­kész-termékek behozatalát. A fejlett tőkés országok képviselői elvben ugyancsak egyetértettek a probléma megoldásának szükségessé­gével, de amikor konkrét Intézkedé­sekről volt szó, a fejlődő országok csaknem minden lényeges követelését elvetették. Éles vita volt a vámkedvezmények kérdésében is. A fejlődő országok kész- és félkészáruik számára egye­;emes, viszonosság nélküli vámked­vezményeket kértek. Ezt azonban minden nyugati ország képviselői el­lenezték, bár nem egyforma hangsúly­lyal. A bizottság vitáiból a legpozitívabb tényként azt ' lehet kiemelni, hogy csaknem minden fejlődő ország kép­viselője elismerte a tervgazdálkodás célszerűségét. A harmadik bizottság jelentése pénzügyi részletkérdésekkel foglalko­zott. KOMMENTÁRUNK Erliard az Egyesült Államokban Erhard kancellár hivatalba lépése óta már harmadszor jár az Egyesült Államokban, Tavaly részt vett Kenne­dy temetésén, majd nem sokkal az­után karácsonykor Texasban Johnson­nal találkozott, Mostani látogatása al­kalmával olyan külpolitikai kérdések­ről folytat eszmecserét az elnökkel, amelyekben a két ország között már hosszabb Ideje nézeteltérések vannak. Ezeknek fő oka az a tény, hogy az Egyesült Államok célszerűnek tartja: tárgyaljanak a Szovjetunióval a nem­zetközi feszültség enyhítésére teendő további lépésekről. Viszont az NSZK mindenképpen el akarja érni, hogy a feszültség enyhítésére Irányuló lé­pések előzetes feltétele Németország egyesítése legyen bonni elképzelések szerint, azaz, hogy az NSZK bekebe­lezhesse az NDK-t. Mivel Németország egyesítése bonni módra megvalósítha tatlan, a nyugatnémet álláspont — a nemzetközi feszültség enyhülésének megakadályozása. Bonn már Kennedy elnökre rá akar­ta kényszeríteni álláspontját. Schrö­der minisztériuma emlékiratot dolgo­zott ki a német kérdésről, és ezt el­juttatta Rusk, amerikai külügyminisz­terhez. Kiderült, hogy ez az emlékirat nem volt más, mint a már egyszer elvetett Herter-terv változata, s ezért Kennedy elnök visszautasította. Bonn újabb változatot dolgozott ki és ezt januárban a washingtoni nagyköveti bizottság elé terjesztette. Ismét visz­szautasításra talált, mert a tervezet a nemzetközi feszültség enyhítésére teendő lépéseket megint Németország egyesítésének feltételéhez kötötte. Bonn az újabb kudarc után sem tett le szándékáról, ezért Bonn és Wa­shington között fokozódott a viszály. Májusban a hágai NATO-értekezle­ten Bonn újra felsült. Schröder kér­te a nyugati nagyhatalmakat, hogy az elutasított bonni „német tervet" adják át a szovjet kormánynak. A nyugati nagyhatalmak ezt visszautasí­tották és azt ajánlották, hogy Bonn saját belátása szerint közvetlenül jut­tassa el a dokumentumot a szovjet kormányhoz. Udvariasan megakadá­lyozták Schrödernek azt a szándékát is, hogy az értekezletről kiadott zá­róközleménybe valamilyen formában becsempéssze azt a kitételt, hogy Né­metország egyesítése — a nemzet­közi feszültség enyhítésére teendő to­vábbi lépések elengedhetetlen feltéte­le. Sőt, Rusk külügyminiszter világo­san értésére adta Schrödernek, hogy a washingtoni nagyköveti bizottság Inkább azzal foglalkozzék, hogyan csatlakozhatna az NSZK a váratlan támadás elhárítását szolgáló ellenőr­ző állomások felállítására vonatkozó egyezményhez, ezenkívül tárgyalhatna és megegyezhetne az NDK-val, a Nyu­gat-Berlinbe vezető utakról, továbbá azzal foglalkozhatna, hogy az NSZK és az NDK csatlakozzék egy olyan egyezményhez, amely megtiltaná az atomklub kibővítését. E javaslatok kö­zül Bonn néhányat már két évvel ez­, előtt elutasított, a többit pedig ne­gatívan kezeli. Schröder ugyan jobban alkalmazkodik az amerikai politiká­hoz, mint például Strauss, aki De Gaulle „erős Európájának" a híve, az említett kérdésekben azonban nem hajlandó alkalmazkodni. E problémák jegyében folynak majd Erhard és johnson tárgyalásai. Nem lesz könnyű dolog leküzdeni a nehéz­ségeket. Pell amerikai szenátor nem­régen kijelentette: az Egyesült Álla­moknak minden joga megvan ahhoz, hogy az amerikai—szovjet kapcsolato­kat illetően ne legyen az NSZK csat­lósa. Ez bizonyára nemcsak az ő né­zete. Bonn aligha feltételezheti, hogy Washington beadja a derekát., john­son a közelmúltban a müncheni Quick képes magazinnak adott nyi­latkozatában is éreztette, hogy az amerikai kormány másként értékeli a helyzetet, mint Bonn, s a bonni il­lúziókkal nem hagyja magát cselek­vésében megbénítani. A nyugatnémet sajtó most ráébredt, hogy Erhard aligha tudja meggyőzni johnsont a nyugatnémet álláspont helyességéről, és ebben a szellemben kommentálja a kancellár amerikai útját. JAN BLANSKÝ 1984. június 8. * Ü] SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom