Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-05 / 155. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BII0TTSA6AMAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. június 5. péntek • 30 tillér • XVII. évf. 155. szám. A megkezdett úton előre Az egész ország a választások jegyében él, amelytől már csak néhány nap választ el bennünket. A képviselőjelöltek bemutatkozásának megkezdésével egyidőben látott napvilágot a CSKP Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának választási felhívása, amely sűrítve a párt választási programját tartalmazza. Ebben mint objektív tény áll leszögezve, hogy népgazdaságunk s elsősorban iparunk jelentős fejlődésen ment öt. A felmerült nehézségek ellenére olyan sikereket könyvelhetünk el, amelyek alapján az egy lakosra eső termelésben világviszonylatban köztársaságunk ma az elsők között van, s egyes termékekből az első helyet foglalja el. Fejlett iparunk lehetővé tette a mezőgazdaságunk olyan nagymérvű fejlesztését, hogy pártunk XII. kongresszusa kitűzhette a mezőgazdaságunknak 1970ig az ipar színvonalára való emelését. Nagy hozzájárulást jelentenek a mezőgazdasági termelés még fokozottabb fejlesztésében azok az eredmények is, amelyeket most a tavaszi munkálatok elvégzésében, kiváltképpen a kapásnövények ápolásában értünk el. Ehhez hozzájárul az eléggé kedvező időjárás is, ami jogossá teszi a mezőgazdasági dolgozókat arra a reménységre, hogy ebben az esztendőben nagyobb terméshozamokat érnek majd el. De elsősorban elismerést érdemel a falvak szorgalmas népe, mely nagy szorgalommal vette ki részét ezekből a munkákból. E sikerek alapja a munkások és a szövetkezeti parasztok becsületes munkája és értelmiségünk alkotó hozzájárulása. A Központi Bizottság felhívása után két nagy jelentőségű pártdokumentum látott napvilágot. Az első a Nemzetgyűlés munkájának elmélyítésével, a másik a Szlovák Nemzeti Tanács teljesebb érvényesülésével foglalkozik. Mindkét okmány nagyon komoly és határozott irányelveket tartalmaz a két legmagasabb választott államszerv munkájának megjavítása és tökéletesítése érdekében. Célja, hogy társadalmi életünk valamennyi szakaszán megjavítsuk az irányítást és az ellenőrzést, hogy még jobban kiszélesedjék a népi képviseleti szervek hatásköre, s dolgo-i zóink nagyobb mértékben bekapcsolódjanak az állami és gazdasági élet irányításába. A dokumentumok nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy már határozottabban kifejezésre kell juttatnunk a proletár nemzetköziség elvei szerint a két testvérnemzet, a csehek ös szlovákok, valamint az Itt élő többi nemzetiségek teljes egyenjogúságát, amelyet a politikai és gazdasági feltételeken kívül a nemzeti kultúra felvirágoztatásával is biztosítani kell. Ez természetes ls, hisz szocialista köztársaságunkban a nemzetiségi politika lenini elveiből indulunk ki, s a két testvérnemzet és a nemzetiségek közötti viszonyt a lenini elvek határozzák meg. Ebből kiindulva pártunk XII. kongresszusa mint egyik alapvető feladatot tűzte ki Szlovákiát mind gazdasági, mind kulturális téren a cseh országrészek színvonalára emelni. Nemcsak a párt, hanem egész szocialista társadalmunk életében rendkívül nagy jelentőségű összejövetel volt az üzemi pártszervezetek elnökeinek a műit héten Prágában lezajlott országos konferenciája, ösz^zehívását azért tartotta szükségesnek pártunk Központi Bizottsága, hogy a közvetlen termelésben dolgozó felelős pártiunk cionáriusok előtt ismertesse a XII. kongresszus határozatainak teljesítésében elért eredményeket Ugyanakkor rámutatott az előrehalodásunk útjában felmerült problémákra és fogyatékosságokra, amelyeket közös erővel kell megoldanunk és leküzdenünk. Novotný elvtárs beszámolójában hangsúlyozta: „Nyíltan megmondjuk, hogy számos dolgot sokkal gyorsabban és jobban megvalósíthattunk volna, ha a párt szándékait teljes mértékben megértették volna politikai, gazdasági és kulturális tevékenységünk valamenynyi szakaszán, s ha cselekedeteinkben mindnyájan elsősorban abból indultunk volna ki, hogy elhatározásainkkal, munkánkkal hogyan segítsük elő a társadalom érdekeit." A továbbiakban kiemeli „... bár a múltban — akár objektív okokból, akár a helyzet és a lehetőségeink helytelen értékelése következtében — néhány komoly hibát követtünk el és súlyos időszakon mentünk át, ma azt mondhatjuk, hogy gazdaságunk fejlesztése alapvető láncszemelnek helyes figyelembevételével az irányítás és a szervezés terén foganatosított változásokkal az utóbbi időben nem egy jó eredményt értünk el." Örvendetes ezt hallanunk, s a beszámolóban elhangzott értékes megállapítások országunk egész dolgozó népét arra fogják ösztökélni, hogy megfontolt és következetes alkotómunkával, a párt vezetésével népgazdaságunkat még jobban megszilárdítsuk, és országunk a szocialista élet helyes elvei alapján még jobban fejlődjék. Az országos konferencia összehívásának másik nagyon fontos jelentősége az —• mint a beszámoló is említi —, hogy a XII. kongresszus határozatainak megvalósításával összefüggő kérdéseket és feladatokat — amelyek a szocialista társadalom fejlesztése és a kommunista társadalomba való átmenet előkészítésének problémái -— megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy az állami és gazdasági élet szakaszán éppúgy, mint az ideológia és társadalmi szervezetek szakaszán tevékenységünk még érvénybe lévő s a mai időszakban megfelelő formái és módszerei megfelelnek-e majd a jövőben. Novotný elvtárs elhangzott beszámolója alapján kell a párt- és állami szervekben ezekkel a felvetett problémákkal foglalkozni. Egész pártunknak részt kell vennie a legjobb formák és munkamódszerek keresésében, amelyek a marxizmus-leninizmus tudományos tanai szellemében a társadalom alkotó kibontakozását s ugyanakkor minden ember fejlődésének lehetőségét biztosítsák. A tanácskozáson elfogadott határozatból komolyan fontolóra kell vennünk azt a megállapítást, amely hangsúlyozza: „Az elért kedvező eredmények ellenére megmuíatkozik, hogy nem eléggé törekszünk a tartalékok feltárására és még nem merítettünk ki minden lehetőséget. Még jobban tartsuk szem előtt a termelés minőségi oldalát — a termelékenység, minőség, gazdaságosság — jelszó gyakorlati megvalósítását. Ez ma a termelés és hatékonysága fellendítésének fő módja, ez az életszínvonal további emelésének egyedüli szilárd alapja. Az értekezlet határozata nyomatékosan leszögezi teljes egyetértését NovOtný elvtárs beszámolójával. A Nemzetgyűlés 26. plenáris ülése A termelés fejlődésével összhangban egyre jobban elégítjük ki a dolgozók szükségleteit A szociális biztosítás új, törvényerejű rendezése • 200 000 lakos alacsony nyugdíjának egyszeri emelése • A háború előtti időszak kiadásainak háromszorosát fordítjuk nyugdíjakra • A fizetett szülési szabadság a leghosszabbak egyike a világon • Javul a szövetkezeti parasztokról való gondoskodás • Csaknem egymillió EFSZ-tag szociális biztosítása • A képviselők jóváhagyták a gazdasági törvénykönyvet (Tudósítónktól) — Csütörtökön délelőtt tfz órakor összeült a Nemzet gyűlés 26. kétnapos ülésszaka. Az ülés első napjának napirendjén három fontos törvényjavaslat: a szociális biztosítás, a szövetkezeti parasztság szociális biztosítása, valamint a gazdasági törvénykönyv törvényjavaslata szerepel. Az ülésen a párt képviselői, a kormány illetékes tárcáinak, a központi hivatalok, az üzemek, valamint a főldmíivesszövetkezetek képviselői vettek részt. Zdenék Fierlingernek, a Nemzetgyűlés elnökének javaslatára a képviselők jóváhagyták az ülésszak tárgysorozatát. Az ülésszak elnöke elsőnek Michal Standnak, az Állami Szociális Biztosító Hivatal elnökének adta meg a szót, aki a kormány megbízásából ismertette a Nemzetgyűlés plénumával a két szociális biztosítási törvényt. Beszédében részletesen ismertette a lakosság részesedését a társadalmi juttatási alapból. Az idei költségvetésből a szociális biztosítás 40 milliárd koronát merít ki. Ezenkívül az Iskolaügy, az egészségügy, a betegsegélyzés, az anyáknak a szü'éskor nyújtott anyagi segítség, a gyermekpótlék, a fizetett szülési szabadság, a nyugdíjak alakulásával foglalkozott az Állami Szociális Biztosító Hivatal elnöke. A szülési szabadság jelenlegi rendezéséről kijelentette, hogy nem végérvényes, mert a CSKP XII. kongresszusa azt tűzte ki célul, liog.v a fizetett szülési szabadságot a gyermek születésétől számított egy évig kell meghosszabbítani. Nyugdíjrendszerünk jelenlegi helyzetével foglalkozva a szónok elmondta, hogy az 1956-os szociális biztosítási törvény elveinek gyakorlati végrehajtásában lényeges fogyatékosságok mutatkoztak. Például annak ellenére, hogy a törvény hangsúlyozta a munkaérdemek elvének figyelembe vételét, mégis a nyugdíj megállapításánál nem vélték figyelembe a valóságos munkaviszonyt, csak a biztosítás idejét. Ez a rendszer — a régi tőkés biztosítási rendszer maradványa — azt eredményezte, hogy egyenlő tényleges munkaviszony és egyenlő keresetek mellett a dolgozók nyugdija között jelentős eltérések mutatkoztak. Jelenleg a szociális problémák közül főleg az anyákról és a gyermekekről való gondoskodás, a többgyermekes családok életszínvonalának emelése, az alacsony nyugdíjak, valamint a szövetkezeti parasztság szociális biztosítási kérdésének megoldása áll előttünk. Az alacsony nyugdíjak kérdése is rendeződik. A törvényjavaslat szerint a teljes rokkantsági és aggkori nyugdíj minimális összege havi 400, az özvegyi nyugdíj minimális összege pedig havi 360 korona lesz. Szociális okokból a rokkantsági nyugdíj havi 800 koronára is emelhető. A magas és az alacsony nyugdíjak közötti különbség megszüntetése, illetve csökkentése érdekében a 700 koronát meghaladó nyugdíjak adókötelezettség alá esnek. A szövetkezeti parasztság szociális biztosítása rendezésének lényege az, hogy a nyugdíj összegének magassága az átlagos munkabér és a tényleges munkaviszony terjedelmétől függ majd. Az alkotmányjogi és egészségügyi bizottság jelentését — a szociális biztosítás törvényjavaslatához — Andrej Žiak képviselő ismertette. Hangsúlyozta, a szociális biztosítási rendszer célja az, hogy támogassa a munkaviszony tudatos meghosszabbítását. Ezzel eléri, hogy azok a dolgozók, akik jogosultak nyugdíjra, erejükhöz és tehetségükhöz mérten járulhassanak hozzá szocialista társadalmunk további fejlesztéséhez. Andrej Zlak képviselő javasolta a Nemzetgyűlés plénumának a törvényjavaslat jóváhagyását. A mezőgazdasági, alkotmányjogi, valamint az egészségügyi bizottság jelentését a szövetkezeti parasztság szociális biztosításának törvényjavas latához Anna Hejlová képviselő Ismertette. A jelentés többek között megállapítja, hogy nfilunk jelenleg 930 000 szövetkezetes kap szociális biztosítást, ami összesen 760 millió koronát tesz ki. Ez az összeg a volt földművesek nyugdíjaival együtt egymiiliőd koronára emeišedik. A szociális biztosítás törvényjavaslatához elsőnek Eduard Manďák képviselő szólt hozzá. Felszólaláséban a magasabb nyugdíjak megadóztatásával foglalkozott. Érdemes megemlíteni — mondta többek között —, hogy az alacsony nyugdíjat élvező polgárok előnyben részesítésének folyamata inár hosszabb ido óta szociális politikánk egyik célkitűzése. Éppen ezektől a nyugdíjasoktól hallani a legtöbb panaszt. Egyet azonban le kell szögezni: nem képzelhető el, hogy a nyugdíj magasabb legyen a keresetnél. Az ilyen követelések főleg olyan polgároktól érkeznek, akik csak részleges munkaviszonyban voltak, vagy Igénytelenebb munkát végeztek stb. lie nézzük ez eddigi fejlődést! 1952ben — az összehasonlítható értékeket tekintve — a négyszáz koronáig terjedő aggkori és rokkantsági nyugdijak száma az összes kifizetett nyugdíjak 72 százalékát tette ki. 1955-ben ez az arány 48 százalékra csökkent és 1956 végén már 29 százalékra. E meggyőző adatokhoz nem kell semmit hozzáfűzni. Már ma megállapíthatjuk, hogy az 1959—61-es időszakban majdnem 700 000 nyugdíjas nyugdiját emeltük, ami nagy jelentőségű politikai tett. A következő felszólaló, Anna Karlovská képviselő, a nők szempontjából elemezte a törvényjavaslatot. Ismeretes — mondotta többek között —, hogy népgazdaságunkban a nők száma eléri a 43 százalékot. A törvényjavaslattal kapcsolatban felmerül a kérdés: Miért van szükség arra, hogy a nőkne* a nyugdíjjogosultságért az eddigi húsz év helyett huszonöt évet kell dolgozniuk? A dolgozók túlnyomó többsége 25 évnél többet dolgozik. 1962-ben a férfiak 33 évet, a nők 25 évet dolgoztak átlagban. A nőknél ez az emelkedés kiegyenlítődik azzal, hogy hoszszabb lett a szülési szabadság, hogy a nyugdíjjogosultsághoz beszámítódik a gyermekről való gondoskodás, egészen a gyermek harmadik életévéig 1918-től számítva. További jelentős kedvezmény az, hogy a nyugdíjjogosultsági időbe beszámítódik az igazolt munkaidő, tekintet nélkül a biztosításra. A szövetkezeti parasztság szociális biztosításáról szőló törvényjavaslathoz Jindŕich Pešak képviselő szólt hozzá. Többek között kijelentette, hogy az új törvény elfogadásával jelentősen megerősödik a munkásság és a szövetkezeti parasztság szövetsége. Ez egy további lépés a mezőgazdaság és az ipar színvonalának kiegyenlítése terén 1970-ig, ahogy azt a CSKP XII. kongresszusának irányelvei leszögezik. Pešak elvtárs annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szövetkezeti parasztság szociális biztosítását érintő intézkedéseket továbbiak fogják követni. Az új törvény megvalósításának feltételeiben több megoldásra váró kérdés marad még, főleg a szövetkezet segítsége szociális intézmények létesítésében. Nem szabad, hogy a falvakon az EFSZ-ek és a szövetkezetesek azokat a terheket, amelyek életkörülményeik megjavításához szükségesek, az államra ruházzák, maguk pedig kívül álljanak az olyan kérdések megoldásán, amelyek közvetlenül őket érintik. (Folytatás a 2. oldalon) Közzétették a CSISZ KB nyilatkozatát az üzemi pártszervezetek elnökeinek k onferenciájáról (CTK) — „Örömmel hallgattuk meg és maradéktalanul egyetértünk azzal a beszámolóval, amelyet Antonín Novotný elvtárs tartott az üzemi pártszervezetek és az egésziizemi pártbizottságok elnökeinek konferenciáján. A beszámoló s a határozat sok olyan elgondolást tartalmaz, amelyek fokozottabb tevékenységre serkentik a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget, s az ifjú nemzedékrt felszólítják, hogy újabb tevőleges hozzájárulásával támogassa a CŠKP XII. kongreszszusa határozatainak teljesítését." A CSISZ KB az ifjúsági szervezef8 tekre háruló feladatok részletezése után azzal a felhívással fordult a fiatalokhoz, hogy terjesszék és mélyítsék el a hazánk felszabadításának 20. évfordulója alkalmából Indított országos szocialista munkaversenyt, amelyet a Hradec Králové-i Győzelmes Február Művek ifjúsági kollektívái kezdeményeztek. Uiricht IrkutszKban Novoszibirszk (CTK) — A Szovjetunióban időző Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára tegnap folytatta körúját és különrepülőgépen Novoszibirszkből Irkutszkba érkezett. ÄÍ3SWS! Ostrava legnagyobb új lakótelepén, Porubán, az elmúlt tál .sztás- <4>szakban fejezték be Poruba negyedik kerületének kiépítését. (CTK - ^ Anaszíasz Mikojan nyilatkozott a Moscow Newsnak Moszkva (CTKj — Anasztasz Mikojan, a Szojetunló Minisztertanácsának első elnökhelyettese a Moscow News tudósítója előtt kijelentette: a szovjet emberek azt kívánják, hogy a japán politika ne álljon más országok politikájának befolyása alatt, és japán hathatósabban és önállóbban követelje a békés együttélést és a feszültség enyhülését. Ha mindkét fél Igyekezni fog, a japán-szovjet kereskedelem értéke eléri az évi egymilliárd dollárt. J.»r)án nemzetközi helyzetéről Mikojan felöntette, hogy japán még .iin £>gltUja el az őt megillető hej'cpSn az utóbbi években jelenes ijp.'idasági sikereket ért el s a 'r;Jín nép tartós békét és barátságot a többi nemzettel. A szovjet.— kereskedelem távlatait általá* kedvezően értékeljük, — jele* ki MikoiflÄ.