Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-01 / 151. szám, hétfő

DÖBEH IBEJ^npflBAfl ***** »>— 1 Jlmc 3nnbtr Jf ilBBfl Trybun. ludu int «,ua*di»ndii^víit LE SOIR" rl3A K° v^PnTso <w< P. D 8 Q D Q 0000B OBJ A szocialista országok közötti kapcsolatok jellege AZ IZVESZTYIJA CIKKE A szocialista világközösségben je­lenleg számos olyan folyamat játszó­dik le, amelyek döntő befolyással vannak, illetve lesznek további fej­lődésére. Miután a szocialista álla­mok zöme nem volt hajlandó politi­káját alárendelni a hatalomra törő pe­kingi irányvonalnak, a Kínai Kommu­nista Párt vezetői megkezdték a szocialista tábor elleni aknamunkáju­kat. Az egyik országot a másik ellen uszítják és különböző tömbök kiala­kítására törekszenek. Ilyen körülmények között a politi­kai élet homlokterébe kerül a szo­cialista országok kapcsolatairól szóló lenini elvek betartásának rendkívüli fontos kérdése. Arról van szó, hogy az ellentétek bonyodalmában a test­vérpártok közösen kidolgozott elvei a szocialista országok kapcsolatáról ne fussanak mellékvágányra, s hogy megtaláljuk a nézeteltérések és az ellentétek áthidalásához vezető utat. Természetes, hogy a szocialista vi­lágrendszer keletkezése és fejlődése lassú és bonyolult folyamat. Az an­tagonisztikus osztályok felszámolása lehetőséget nyújtott a nemzetek kö­zötti társadalmi ellentétek megszün­tetésére is, de ennek megvalósítása időt követel. A szocializmus útjára lépő nemze­tek között a múltban háborúkra ís sor került. Megváltoztak a közöttünk levő határok s a lakosságot gyakran soviniszta szellemben nevelték. Mind­ezeket a tényezőket a kommunisták­nak számításba kellett venni. A na­cionalizmus, a nemzetiségi előítéle­tek, az önzés és a korlátoltság ellen vezetett harc csak akkor vezethetett eredményre, ha helyesen választották meg a taktikát. A független és az egyenrangú államok rendszerében hiányoztak a szervezési tapasztala­tok és a demokratikus hagyományok, amit csupán türelemmel és éber, megfontolt munkával lehetett pótol­ni. A lenini szellemhez hű szovjet kommunisták fáradtságot és erőt nem kímélve segítettek a fiatal szocialis­ta államoknak abban, hogy megáll­hassanak saját lábukon. Ezt a haladó folyamatot azonban fékezte a szemé­lyi kultusz sztálini ideológiája és gyakorlata. Sztálin nagyhatalmi ma­gatartása erősen lassította a nemze­tekhez -való közeledést, gátat vetett a barátság felvirágoztatásának, és az alaptalan sértegetéseknek halmozásá­hoz és általános nyugtalansághoz ve­zetett. A személyi kultusz ideológiá­jának és gyakorlatának felszámolása nélkül lehetetlen volt a szocialista közösség baráti egységének megszi­lárdítása. Ehhez a nagy munkához az SZKP XX. kongresszusa adott len­dületet, s most ennek a kongresz­szusnak az eszméit támadják dühöd­ten a kínai vezetők. A szovjet kor­mány tehát tárgyalásokba kezdett a testvéri országok politikusaival a kö­zös érdek fontos kérdéseiről. Meg kell mondanunk, hogy a sze­mélyi kultusz okozta sebek orvoslása mind az országok belügyeiben, mind pedig kölcsönös kapcsolataikban nem mindenkinek volt ínyére. Több szo­cialista államban színre léptek a sze­mélyi kultusz csökönyös védelmezői. Megszokták az elszigeteltséget és el­szoktak a tömegektől, a bíráló meg­jegyzések pedig süket fülekre talál­tak. Az ilyen funkcionáriusok szá­mára a szocialista demokrácia a tö­megek kezdeményezésének kibonta­kozása és az elfogulatlan bírálat fe­lesleges, sőt ártalmas. Ezért aztán mindent megtettek annak érdekében, hogy saját törekvéseiknek megfele­lően fenntartsák a személyi kultusz ideológiáját és gyakorlatát. Ez ját­szódott le Albániában és Kínában. Az is vitathatatlan, hogy a sztáli­ni időkben kicsírázott és gyökeret vert módszerek, ennek az időszaknak a hibái és tévedései a belpolitikai élet kulcskérdéseiben, s ezeknek a hibáknak és tévedéseknek erőnek erejével való mentegetése előbb vagy utóbb megnyilvánult ezeknek az or­szágoknak a külpolitikájában és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatában. A szocialista államok közötti kap­csolatok sajátosságai közül a kínai vezetők a szocialista állam független­ségének és önállóságának elvét ra­gadják ki és hangsúlyozzák. A kí­naiak tettei azonban azt bizonyítják, hogy qz önállóság és a függetlenség hangoztatása képmutatás és ámítás. Politikájuk máp célt követ. Először is a szocialista államokban élő né­pek nemzeti öntudatának izmosodá­sában, a sztálini metódusok jogos elítélésére számítanak, s arra törek­szenek, hogy éket verjenek a Szov­jetunió és a szocialista országok kö­zé, hogy aláássák az SZKP befolyását és tekintélyét, s így elszigeteljék egy­mástól a testvéri államokat. Másod­szor hatalmi pozíciót akarnak kihar­colni maguknak a szocialista állam­rendszerben, hogy akaratukat rá­kényszeríttessék a többi országra és pártra. Kínában a hivatalos politika rang­jára emelték a Szovjetunió és számos szocialista állam belügyeibe való beavatkozást. Ezt bizonyítják a kü­lönböző szovjetellenes provokációk, amelyek közül nagy aggodalmat kel­tenek a szovjet—kínai határvonalon felparázsló újabb Incidensek, mert a kínai hivatalok olykor durva határ­sértéksektől sem riadnak vissza. A Kínai Kommunista Párt vezetősé­géneK a hatalmi törekvéseit szemlél­teti a jugoszláv és az albán kérdés­ben elfoglalt álláspontjuk. A kínaiak Jugoszláviával szembeni magatartása maradéktalanul elítélen­dő. Mint ismeretes, a jugoszláv kom­munisták nem értenek egyet a kínai vezetőséggel s joggal bírálják néze­teiket. Ha biztosítani akarjuk a szocialista országok hamisítatlan és szilárd egy­ségét, a kölcsönös megértés és a köl­csönös tisztelet útját kell követnünk. A ceyloni kommunisták megőrizték a párt tisztaságát A Pravda a ceyloni kommunisták kongresszusáról Moszkva (ČTK) — A ceyloni kom­munisták VII. kongresszusa az egész világ előtt bebizonyította a párt hű­ségét a proletár nemzetköziség esz­méihez azzal, hogy elítélte a kínai vezetők magatartását, s egyben jóvá­hagyta Ceylon Kommunista Pártja Központi Bizottságának intézkedéseit, amelyekkel kizárta a párt soraiból az egységbontókat — írja V. Sztye panov, a Ceylonban tartózkodó szov­jet pártküldöttség tagja a Pravda vasárnapi számában. A cikkből kitü­nlélh|á|n|y LAGOSBAN, Nigéria fővárosában szombaton a rendőrség és a tüntető munkások között heves összetűzésre került sor. Több ezer tüntető vonult a parlament épületéhez, hogy tilta­kozzék a beígért „fehér könyv" nyil­vánosságra hozásának elhalasztása ellen. A fehér könyv az árak és bé­rek felülvizsgálásának eredményeit tartalmazza. (CTK) AZ INDIAI Nemzeti Kongresszus Párt parlamenti csoportjának munka­bizottsága még vasárnap sem tudott megegyezni a parlamenti csoport új vezérének személyében. A parlamenti csoport vezetője egyúttal India mi­niszterelnöke ls lenne. A tárgyalá­sok kedden folytatódnak. (ČTK) VASÁRNAP május 31-én megnyitot­ták a Dimitrovgrad jugoszláv vám­nik, hogy a kínaiak a rágalomhadjá­rat első lépéseként az SZKP-t és ál­talában a nemzetközi kommunista mozgalmat támadták, de a ceyloni kommunisták szétrobbantását ls terv­bevették, mert a pártból engedelmes eszközt akartak faragni céljaikra. Azonban elvétették a sulykot, mert Ceylon kommunistái éberen őrködtek pártok tisztasága felett. Ezt bizonyít­ja a VII. kongresszus szervezettsége és magas politikai, valamint ideoló­giai színvonala. ban a közös bolgár—Jugoszláv vas­útállomást, amely lehetővé teszi a két ország közötti vasútforgalora nagyméretű kibővítését. (CTK) COUVE DE MURVILLE francia kül­ügyminiszter és Fernando Maria Cas­tiella spanyol külügyminiszter tár­gyalásai befejezéséül közös nyilat­kozatot adtak kl. A nyilatkozat is vlágosan példázza, hogy a francia kormány még nagyobb Igyekezettel szándékozik szorosabbra fűzni kap­csolatalt Franco Spanyolországával. (CTK) AZ ÖSSZINDIAI béketanács titkár­ságának szombati ülésén határozatot hoztak, amelynek értelmében Dzsava­harlal Nehrú emlékére a júniust a béke faóna&ánok nevezik ki, Walter Ulbricht körúton a Szovjetunióban Moszkva (CTK) — Walter Ül­bricht, Németország Szocialista Egy­ségpártja Központi Bizottságának el­ső titkára, az NDK Államtanácsának elnöke és kísérete vasárnap Moszkvá­ból Szverdlovszkba utazott. A német vendégek Novoszibirszkbe, Irkutszkba, Omszkba és más szibériai gazdasági és kulturális központokba is elláto­gatnak. A német államférfit Andrej Kirilenko, az SZKP KB elnökségi tag­je és M. Georgadze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének titkára kíséri. Elutazása előtt Walter Ulbrichtól a vnukovói repülőtéren Mikojan is el­búcsúzott. Anglia szabotálja az ENSZ határozatát London (CTK) — Londonba érke­zett az ENSZ gyarmatosítás ellenes bizottságának küldöttsége. Szeretnék elérni az angol kormánynál, hogy ne szabotálja tovább az ENSZ Dél-Rho­désiáról hozott határozatát. E határo­zat többek között javasolja, hogy Dél­Rhodesiában vezessék be az általá­nos választójogot, engedjék szabadon a politikai foglyokat és hívjanak ösZ­sze értekezletet az alkotmány kidol­gozására, amelyen az ország lakos­ságának valamennyi csoportja kifejt­heti nézetét. A küldöttség szeretné elérni, hogy addig ne adjanak füg­getlenséget Dél-Rhodéslának, amíg nem biztosítják az afrikai lakosság jogait. Már harmadízben jár ENSZ-bizott­ság Londonban ebben az ügyben. Az angol kormány most ls meghall­gatja a bizottság kívánságát, de véle­ménye szerint „az ENSZ-nek nincs joga beavatkozni" Dél-Rhodésia bel­ügyeibe. Franciaország támogatja a genfi értekezlet összehívását Vientiane (CTK) — A francia kül­ügyminiszter Souvanna Phouma laoszi miniszterelnöknek küldött levelé­ben kijelentette, hogy a francia kor­mány véleménye szerint a jelenlegi laoszi helyzet rendezésének egyetlen lehetséges útja egy új genfi érte­kezlet összehívása. Leverték a felkelést Észak-Katangában Elisabethville (CTK — A kongói kormánycsapatok pénteken megszáll­ták Észak-Katanga fővárosát — Al­bertvillet, ahol csütörtökön kormány­ellenes felkelés robbant ki. Az AFP hírügynökség szerint több mint 500 felkelőt internáltak, 150-et megöltek és 30-at a katonák a Lukuga folyóba fojtottak. Az első jelentések szerint partizá­nok foglalták el a várost. Csak most derült kl, hogy Adoula kormánya el­len robbant ki felkelés. A zendülők Lumumbát éltették és a közponl kor­mány elleni jelszavakkal tüntettek. A zendülés élén két tartományi mi­niszter állt, akik állítólag életüket vesztették a harcokban. Johnson: A mai fiataloktól függ Amerika jövője New York (CTK) — Johnson ame­rikai elnök szombaton beszédet mon­dott a texasi egyetemen. Beszédében ismertette az Egyesült Államok okta­tásügyének néhány számadatát, majd az ifjúság szerepéről szólott. Kifej­tette, hogy a válaszútra Jutott ország sorsa a mai nemzedéktől függ: meg­teremti-e hazájában az egyenlőséget, diadalra juttatja-e az igazságot, meg­teremtve így a jólét feltételeit, vagy az embert bőrének színe, felekezeti hovatartozása, vagy születési helye miatt továbbra is kilátástalan vergő­désre ítéli-e? Az egyszerű embere­ket egyazon rettegés szorongatja és egyazon remény élteti. Gyermekeik számára jobb jövőt, szabadságot és békét akarnak, — mondotta az elnök. m siiiiiii Í ROHAMOSAN TERJED a tífusz Aberdeen skóciai városban. Eddig már 136 tífuszbeteget tartanak nyil­ván és további 36 személy tífuszgya­nús. A DÉL-AFRIKAI UNIÓBAN több ezer kelet-transzvaáil lakos éhezik. Az emberek egyéb élelmiszerek híján kü­lOnböző gyökerekkel táplálkoznak, jóllehet a farmerek raktáraiban meg­rothadnak a narancsok, a citrancsok é» a citromok garmadái, mert a ter­mesztők nem akarnak hallani a gyümölcsárak leszállításáról. Az utóbbi években egyre fontosabb szerepe van a rádióasztronómiának b világürkutatásban. A képen: Szerelik az abasztumanyi csillagvizsgáló rádióteleszkópját. (CTK — APN felvétele) Az angol ellenzék vezére a leszerelésről akar tanácskomi a Szovjetunióban London (CTK) — Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezére, aki az októberi parlamenti választások után miniszterelnök lehet, Szovjetunióba utazása előtt kijelentette, hogy a szovjet államférfiakkal további haté­kony leszerelési intézkedések lehető­ségeiről akar tárgyalni. Wilson szerint a legközelebbi idő ben meg lehetne egyezni az atom­fegyverek továbbterjesztésének betil tásában és az Európában levő atom­fegyverek befagyasztásában. Helye­selte Johnson amerikai elnök néhány javaslatát, különösen a nukleáris bombák szállítására alkalmas repülő­gépek megsemmisítését. Wilson kijelentette, hogy a vezető államférfiak tanácskozásait nagyon hasznosaknak tartja, és örömmel üd­vözölné a nagyhatalmak rendszeres csúcstalálkozóit. Elmondta, hogy 1959 óta már ötször járt a Szovjetunió­ban, ezzel szemben az utolsó 12 év­ben csak egyetlen egyszer járt angol miniszterelnök szovjet földön. Wilson eszmecseréinek főpontja a leszerelés lesz. Kijelentette, hogy a Közép-Kelet és a dél-kelet ázsiai problémákban lényegében támogatja a konzervatív kormány álláspontját. Erhard nem hajlandó revansista miniszterét meneszteni Hamburg (CTK) — A nyugatnémet kormány Seebohm miniszter nürnber­gi Csehszlovákia-ellenes provokatív kijelentéseivel szemben tanúsított tel­jes közönye olyan felháborodást kel­tett világszerte, amely a nyugatnémet kancellárt legalább közvetett be­avatkozásra kényszerítette. Erhard kijelentette, hogy a „hitleri brutális kitételekből" ugyan néhány „morális kötelezettség" hárult a nyugatnémet kormányra is, dehát ezek nem jogo­sítják fel a kormányt „jogok és kö­vetelmények" érvényesítésére. Erhard ezzel a kijelentésévei csu­pán lanyhán és nagyon is homályo­san határolta el magát a Seebohm­féle szégyenteljes kirohanástól, ami azt bizonyítja, hogy a nyugatnémet kormány nem hajlandó egyértelmű és világos megfogalmazásban beis­merni a müncheni szerződés érvény­telenségét. Ezen a tényen nem vál­toztatnak a kancellárnak azok a sza­vai sem, amelyekkel az NSZK jó- 1 szomszédi kapcsolatokat kialakító szándékát ecsetelte a kelet-európai or­szágokkal szemben. S miután Erhard Seebohmot mindeddig egy szóval sem utasította rendre, bizonyosak lehe­tünk benne, hogy közlekedésügyi mi­niszterét nem óhajtja kiseprűzni a kormányból, nyilván azért, mert a miniszter mögött ott állnak a jól szervezett szudétanémetek és Erhard nem kockáztatja választóinak elvesz­tését. A japán kormány ellen 1962-ben: szervezett fasiszta puccs vezérei fe­lett szombaton este hoztak ítéletet 4 Tokióban. A háború előtti fasisztákra és a császári hadsereg volt tisztjeire nevetségesen csekély büntetést szab­tak ki: nyolc hónaptól két évig ter­jedő szabadságvesztésre Ítélték őket. (CTK); A NÉMET Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására vasárnap magyar pártmunkás kül­döttség érkezett tanulmányi látoga­tásra az NDKiba. (CTKJ KOMMENTÁRUNK Egy lépéssel kö Japán sohasem tartozott azok közé az országok közé, ahol a világ poli­tikusai egymásnak adták a kilincset. Ma azonban más a helyzet. Az utóbbi években Tokió nemcsak dél-kelet Ázsia diplomáciájának központja, ha­nem hovatovább a világpolitikábaa is rangos helyet foglal el. A japán ipar rohamos fejlődése újabb és újabb piacok keresését teszi szükségessé, ám az USA és a nyugat­európai államok (különösen a Közös Piac országainak) magas vámtarifái akadályokat gördítenek a japán áru­cikkek elé. Ezért a távolkeleti szi­getország ipari köreiben jobban ke­resik a japán—szovjet kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit. Anasztász Mikojan látogatása idején ez a törek­vés még határozottabb formákat öl­tött. A. Mikojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának alelnöke sok érdekes találkozón vett részt, amelyeken a különböző társadalmi rétegek képvi­selőivel beszélgetett. Találkozott Hi­rosima egyszerű lakóival, Ikeda mi­niszterelnökkel, valamint a kereske­delem, politika és kultúra kimagasló személyiségeivel. A világsajtó nagy érdeklődései kísérte Mikojan körútját a „felkelő nap országában" és most látogatásénak eredményeit értékelik. A cikkírók többsége elismeri hogy Mikojan Japánban sok barátra tett szert, amit a Szovjetunió a két or­szág között még fennálló problémák áthidalására tett konkrét javaslatai­nak köszönhet. Az ellentétek elsődleges oka Japán területi követelései. A Szovjetunió hajlandó átadni két szigettet, ame­lyekre Tokió Igényt tart. A két szi­get: Habomat és Sikotan. A japán kormány azonban ezen kívül még to­vábbi két szigetet követel. Ezeknek az utóbbi területeknek a problémája még tisztázatlan és további eszme­cserék tárgyát képezi. A Szovjetunió felajánlotta a japán iparvállalatoknak, hogy a szibériai üzemek számára 350 millió dollár ér­tékű berendezést venne tőlük. A Szov­jetunió a megrendelés és szállítás ellenében Japánnak kőolajat kínál, amire a szigetországnak szüksége van. Amennyiben Japán évente leg­alább tíz millió tonna kőolaj meg* vételére kötelezné magát, a Szovjet* unió Irkutszkból Nahotka kikötőbe külön kőolajvezetéket építene, ami lényegesen csökkentené az olaj árát. Szibéria kedvezőbb földrajzi fekvése meggyorsítja és olcsóbbá teszi a vízi úton történő áruszállítást Japánból a Szovjetunióba. A két ország közötti kölcsönös kereskedelem előjátéka a szovjet—japán légiforgalmi egyez­mény megkötése lesz a Moszkva­Tokió vonalon, amely a legelőnyösebb közvetlen összeköttetés ' lesz Európa és Japán között. Az egyezmény jelen­tős eseménynek számít különösen most az olimpiai játékok előtt, ami­kor a Japánba igyekvő sportolókat hosszú s ezért kellemetlen út várja. Mind a légiforgalmi egyezményt, mind az említett gépiberendezésekre szóló megrendelést (amelyről a kö­zeljövőben fognak tárgyalni) további kedvező kereskedelmi szerződések követhetik. Ezeknek a lehetőségét a szovjet küldöttség tagjai sem zárták ki beszélgetéseik során. A két állam kölcsönös kereskedelme bizonyára nem kis szerepet játszana a válasz­falak ledöntésében. E két nagy or­szág jószomszédi viszonya egyúttal például szolgálhat azoknak az álla­moknak, amelyek a közelmúltban még szinte viszolyogtak a szocialista tábor országaival való együttműkö­déstől. P. R. 19M. június f. í C] SZŐ S

Next

/
Oldalképek
Tartalom