Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-25 / 175. szám, csütörtök

Ismét találkoznak a fiatalok képviselői Moszkvában folynak a világifjúsági fórum előkészületei Moszkvában, a Komszomol egyik épületében megkezdte munkáját a szeptemberben kezdődő világifjúsági fórum rendező bizottsága. Az első fó­rum 1961 nyarán ülésezett, munkáját a gyarmati rend­szer elleni harc Je­gyében végezte, szót emelt az ifjú­ság általános érde­kei, a világhaladás érdekében. Az idei vliágifjúsági fórum jelsza­va: „Szolidaritás a nemzett független­ségért és felszabadulásért, a békéért vívott küzdelemben". Már ebből is érezni, hogy itt olyan problémákról lesz szó, amelyekhez mind az öt vi­lágrész Ifjúsága hozzászól, amely kö­zös érdekeiket érinti. A moszkvai találkozó ifjúsági és diákfórum lesz, tehát a társadalmi haladás legforradalmibb erői, fáklya­vivői ülnek össze, hogy szót értsenek a jelenlegi világfejlődés kérdéseit il­letően. Természetesen, dominálni fog­nak a gyarmati és a felszabadult, fej­lődő országok ifjúságának problémái. Melyek ezek, hadd mondják el az egyes szervezetek képviselői. Jimmy Reed, az angol kommunista ifjak vezetője úgy véli, hogy a fó­rumon feltétlenül beszélni kell Dél­Vietnam, Aden, Laosz, Brit Guayana aggasztó helyzetéről, hogy a világ if­júsága konkrétan hozzájárulhasson a gyarmati rendszer utolsó maradvá­nyainak felszámolásához. Opili Enogo kenyai delegátus sze­rint napirendre kerül az afrikai if­júság problémája. 1961 óta e téren is változások történtek. Újabb országok tértek az önálló fejlődés útjára és küszködnek gazdasági problémákkal. A fajüldöző Rhodesia és Nyaszaföld Szövetség felbomlása az antikolonia­llsta erők vitathatatlan sikere, ugyan­akkor nemzetközi segítséget kell nyúj tani a véres Verwoerd-rendszer ellen küzdő dél-afrikai lakosságnak, a Sa lazar hóhéraival élet-halál harcot vívó angolai hazafiaknak. /. /. Ikoku, a Nyugat-Afrikai Diák szövetség elnöke az ifjúság egységé nek összekovácsolásában látja a fó­rum fő célját. Hisz a visszavonuló gyarmatosítók egyik hatásos fegyve re viszálykeltés a felszabaduló népek táborában. A szolidaritási mozgalommal kap csolatos problémák széles körét vetik fel a diák- és ifjúsági mozgalom vezetői, akik részt vesznek a fórum előkészítésében. Az egyik Japán if­júsági vezető a dél-kóreat diákmoz­galom példáfán mutatott rá az ifjúság nagy szerepére a forradalmi megmoz­dulásokban. A Japán ifjúság most azért harcol, hogy hazája ne legyen amerikai bázis, és a kormánykörök ne paktáljanak a dél-koreai katonai klikkel, amely az amerikai imperia­listák háborús szekértolója. Európában is sok problémája van az ifjúságnak, amely szintén derék harcosokkal és vezetőkkel büszkél­kedhet. Tony Ambatielosz, a nemré­gen szabadult hős görög tengerészt, akit a 17 évi börtön sem tudott meg­törni, örömmel fogadta a fórum ösz­szehívását, s kijelentette: Angliában sem fog pihenni, küzdeni fog mind­addig, amíg Hellasz földjén nem dia­dalmaskodik a demokratikus szabad­ság. így nyilatkoznak az ifjúság vezetői Az élet, a közös célok természetes szükségszerűséggé teszik a világ Ifjú­ságának összefogását, hiába próbálják faji és területi alapon megbontani az egységet a pekingi propagandisták. L. L. Tengervízből ivóvíz - nukleáris energiával Szovjet és amerikai szakemberek együttműködése Moszkva (CTK) — Moszkvában hi­vatalosan bejelentették: július 14— 15-én szovjet és amerikai szakembe­rek találkoznak Washingtonban, hogy megállapítsák, milyen lehetőségek vannak a tenger vizének nukleáris energia segítségével ivóvízzé való vál­toztatására. A Szvjet Állami Atomenergia Bi­zottság rámutatott arra, hogy a Szov­jetunióban évek óta folynak kísérle­tek, amelyeknek célja hatékony mő­Megkezdődtek Johnson és Papandreu tárgyalásai New York (ČTK) — Papandreu gö­rög miniszterelnök Washingtonba ér­kezésével megkezdődik Johnson elnök Ciprusról folytatott tárgyalásainak második szakasza. Papandreu John­sonon kívül Rusk külügyminiszterrel és helyettesével, Ballal is tárgyal. Inönü kétnapos washingtoni tár­gyalásának eredményeit titokban tart­ják. Nyilván attól félnek, hogy be­folyásolnák az amerikai—görög tár­gyalásokat. Inönü és Johnson tárgya­lása befejezéséül kiadott közlemény­ben mindkét politikus kiemeli a cip­rusi válság megoldásának szükségét. A közlemény szerint az Egýesult Ál­lamok hangsúlyozta Görögország kö­telezettségeit a NATO-val szemben, melynek déli szárnyát a két NATO­tagállam közti viszály komolyan ve­szélyezteti. Cipruson két helyen újból lövöldöz­tek. nlélhlálnly JOHNSON amerikai elnök Ilewellyn Thompsont, az Egyesült Államok volt szovjetunióbeli nagykövetét ideiglene­sen külügyminiszter-helyettesi tiszt­séggel bízta meg. Thompson a kor­mány egyik főtanácsadója a szovjet— amerikai kapcsolatok terén. (CTK) DR. RAMSEY centerburyl érsek til­takozott a Mandela és továbíl hét dél-afrikai hazafi ellen hozott igaz­ságtalan ítélet ellen. Valamennyi egyházi képviselőt a dél-afrikai faj­üldöző politika elleni tiltakozásra szólított fel. (CTK) ERICH WENDT, az NDK művelődés­ügyi államtitkára és Horst Korber, a nyugat-berlini szenátus tanácsosa Nyugat-Berlinben ismét határátlépési engedélyekről tárgyal. (CTK) MC COMBO városban (Mississippi— USA) a fehér bőrű fajvédők bombame­rényletet követtek el három négerek lakta ház ellen. (CTK) A NAVIGÁCIÓS SZOLGÁLAT alkal­mazottjainak sztrájkja kedden meg­bénította a forgalmat az Orlyi és Le Bourget-i repülőtéren. Az új törvény értelmében, — huszonhárom sztráj­fcolót felfüggesztettek állásától. (CTK) dozatok kidolgozása a tengervíz iha­tóvá tételére a nukleáris energia se­gítségével. Az Egyesült Államokban is végeznek hasonló kísérleteket A közlemény rámutat a tengervíz ihatóvá tételének nagy népgazdasági jelentőségére. Köztudomású, hogy az iparilag fejlett országokban ugyan­úgy, mint a fejlődésben levő orszá­gokban egyre növekszik az ivóvíz­szükséglet. A legutóbbi tudományos és technikai eredmények alapján fel­tételezhető, hogy a nukleáris energia segítségével sikerül megoldani ezt a problémát. Újabb zavargások St. Augustineban New York (CTK) — St. Augustíne floridai városban a tengerparti stran­don harmadízben került sor összetű­zésre a fajüldözők és a négerek pol­gári jogait védelmezők között. A rend­őrség azonnal beavatkozott és kiürí­tette a strandot, mely kizárólag a fehér bőrűek számára van fenntartva. A négerek folytatták a tüntetést, követelve, hogy a strandot a színes bőrűek számára is hozzáférhetővé te­gyék. A rendőrség hét személyt őri­zetbe vett. A fajüldözés ellenzőire botokkal és kövekkel felfegyverzett csoport támadt. Magában a városban is tüntetések voltak. Egy a tüntetésen résztvevő néger kislány arcát marólúggal öntöt­ték le. HAMBURGBAN véget ért az UNESCO nemzetközi kongresszusa a mai zenei színházról. 43 ország mintegy 400 zenetudósa, zeneszerzője, rendezője, karmestere és zenekritikusa megvi­tatta a XX. század zenei színházának problémáit és lehetőségeit. (CTK) DR. ADOLF SCHÁRF, az Osztrák Köz­társaság elnöke Kreisky külügymi­niszter kíséretében Bonnba érkezett. A két külügyminiszter külön tárgya­lásokat is folytat. A megbeszélések központjában elsősorban Ausztria- és a Közös Piac viszonyának kérdése áll. (CTK) VI. PÁL PÁPA a bíboros! kúria előtt mondott beszédében kijelentette, hogy a világnak abszolút békére van szük­sége. Megígérte: erejétől telhetően mindent megtesz, hogy a béke, az összetartás, az együttműködés és a testvériség eszményei hassák át az embereket. (CTK) Az NDK-ban bélyegeket nyomtak Zanzibar számára. Az új bélyegeket, amelyek az afrikai szabadságharc egy-egy hősi mozzanatát ábrázolják, már forgalomba hozták Zanzibarban. Szovjet segítséggel létesült Afrika legnagyobb atomkutató központja az Egyesült Arab Köztársaságban. 19B1 márciusában két és fél millió EV energiájú gyorsítót helyeztek üzembe. A képon: Az atomreaktor. (CTK — TASZSZ felvétele) A Nemzeti Front küldöttsége Belgrád (CTK) — A jugoszláv Dol­gozó Nép Szocialista Szövetsége szö­vetségi bizottságának meghívására Belgrádba érkezett a csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságá­nak küldöttsége, melyet Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára vezet. A küldöttség a Dolgozó Nép Szocia­lista Szövetsége küldöttségének tava­lyi látogatását viszonozza. A belgrádi repülőtéren M. Popovics, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsé­gének főtitkára, P. Petrics, a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége szövetségi bizottságának tagja és Antonín Krou­íil, Csehszlovákia belgrádi nagyköve­te üdvözölte a csehszlovák vendége­ket. A küldöttség tíznapos látogatása alatt megismerkedik a Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének tevékeny­ségével, a Vajdaságba, Horvátország­ba és Szlovéniába látogat. Mikojan a djakartai hősök emlékmüvének leleplezésén DJakarta (CTK J — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Anasztasz Mikojannak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesé­nek vezetésévél részt vett Djakartá­ban egy hősi emlékmű ünnepélyes le­leplezésén. Az emlékművet a Szov­jtunió ajándékozta Indonéziának. Djakarta főterén a város sok ezer lakosa üdvözölte a szovjet küldött­séget és Sukarno elnököt. Anasztasz Mikojan beszédében ki­emelte az emlékmű jelentőségét és kijelentette, hogy ez a Szovjetunió és Indonézia barátságát fejezi ki. Az ünnepségen Sukarno is beszédet mondott. Levélváltás Hruscsov és Bertrand Russell között Moszkvából jelenti a TASZSZ: Nyil­vánosságra hozták Hruscsov szovjet kormányfő válaizát Bertrand Russel kiváló angol filozófus, közéleti sze mélyiség május 4-én hozzá intézett levelére. Hruscsov válaszában osztja Russell aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a kubai ellenforradalmár emigránsok mindjobban fokozzák tevékenységű ket. „Világos, hogy a kubai ellen­forradalmárok agresszív provokációs cselekményeire nem kerülhetne sor az Egyesült Államok bizonyos körei nek tudta és támogatása nélkül" — írja Hruscsov. A szovjet kormányfő osztja Russell­nek azt a véleményét is, hogy az Egyesült Államok és Kuba normális kapcsolatainak helyreállítása a két ország érdekeit szolgálná és előmoz-, dítaná a világ békéjének megszilárdl-, tását. Bertrand Russell azért írt levele^ Hruscsovnak, továbbá Johnson ameri­kai elnöknek, s a világ különböző újságjainak is, mert „mély aggoda-í lommal töltötték el a kubai esemé­mények". — A világon legutóbb végbement események nagy reményeket keltet­tek — írta levelében Russel Hrus­csovnak — és véleményem szerint öii őszinte köszönetet érdemel azért, hogy a békére és a hidegháború meg-* szüntetésére törekszik. Űj amerikai főparancsnok és nagykövet Dél-Vietnamban Cabot Lodge lemondott, utóda Taylor tábornok Johnson amerikai elnök kedden Washingtonban sajtóértekezleten je­lentette be, hogy Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok saigoni nagykö­vete lemondott tisztségéről, és a hét végén visszautazik hazájába. Az el­nök felolvasta Cabot Lodge levelét, amely a lemondás okául azt jelöli meg, hogy vissza akar térni a „ma­gánéletbe . Az elnök a nagykövet értékelése alapján derűlátóan ítélte meg az Egyesült Államok dél-vietnami poli­tikáját, majd hangoztatta, hogy az amerikai kormány kitart délkelet­ázsiai célkitűzései mellett, közölte azt is, hogy Laoszban az amerikai repülőgépek folytatni fogják felde­rítő repüléseiket. Ami a saigoni nagyköveti posztot illeti, Johnson bejelentette, hogy Ca­bot Lodge utódává Taylor táborno­kot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét nevezte ki. Taylor helyettest is kap Alexts John­son külügyi államtitkár személyé­ben, aki előreutazik Dél-Vietnamba és Taylor megérkeztéig ellátja a nagykövetség vezetését. A vezérkari főnökök egyesített bi­zottságának új elnöke Wheeler tá­bornok lesz — jelentette be Johnson. (Wheeler Jelenleg a szárazföldi had­sereg vezérkari főnöke). Az AP saigoni keltezésű jelentése szerint Cabot Lodge azzal indokolta lemondását, hogy az Egyesült Álla­mokba visszatérve tevékenyen ki akarja venni részét a választási harc­ból. Goldwater szélsőjobboldali sze­nátor előretörése után Cabot Lodge csatlakozott az „Állítsátok meg Gold­watert!" jelszóval kialakuló mozga­lomhoz. Saigoni nyilatkozatában Cabot Lod­ge hangoztatta: „Kötelességemnek érzem, hogy segítsem Scranton penn­sylvániai kormányzót az elnökjelölt-> ségért vívott harcban." Hétfő este Washingtonban érkezett Paul Harktns tábornok a dél-vietna­mi amerikai fegyveres erők nyuga-. lomba vonuló volt főparancsnoka. A repülőtéren rózsás színben tüntette fel a dél-vietnami katonai helyzetet, holott a tábornokot katonai kudarcai miatt váltották le. A többi között ki­jelentette: — Az új kormány kezd ura lenni a helyzetnek. Ez nagy bi­zakodással tölt el engem. — A tá­bornok azt a kijelentést is megkoc^ káztatta, hogy „Dél-Vietnam meg-, mentése érdekében, egy Kínával va­ló háborútól sem szabad visszariad ni". Westmoreland tábornokról, az új dél-vietnami főparancsnokról azt ír-; ja a TASZSZ washingtoni tudósítója, hogy „nem fog Saingonban rostokol­ni, hanem személyesen kívánja ve­zetni a hadműveleteket." Az új fő­parancsnok tevékenységéhez az ame­rikai fővárosban nagy reményeket fűznek. Westmoreland, mihelyt meg­érkezett állomáshelyére, megígérte, hogy hamarosan megnyeri a háborút. Csapatai azonban a dél-vietnami sza­badságharcosoktól máris súlyos vei reséget szenvedtek Tay Ninh tartói mányban, Saingon közelében. (Az 50 éves Westmoreland 29 éves korában ezredes, 42 éves korában pe^ dig az amerikai hadsereg legfiatalabb tábornoka lett. Már jóval új poszt­jának elfoglalása előtt hozzáfogott a partizánok elleni hadműveletek ta-. nulmányozásához a Malaysia Állam-: szövetség területén). BRÜSSZELI TUDÓSÍTÁSUNK Belga beavatkozás Kész tény: A belga kormány ka-: tonailag beavatkozik Kongóban. Mint­egy 120 főnyi legénységet és 10 re­pülőrajt küld kaminai támaszpontjá­ra. Köztudomású, hogy a repülőgépe­ket az Egyesült Államok szállítja, a belgák viszont a repülőgépek sze­mélyzetét és a szárazföldi legény­séget kölcsönzik. Hivatalosan a „köz­lekedés" biztosításáról van szó mű­szaki segítség keretében, de ebben senki sem hisz. Belgiumban is tud­ják, hogy a Kaminába induló repü­lőgépek hadifelszerelést és lőszert ls szállítanak. A belga katonák nem ringatják magukat illúziókban. 35 000 belga frank fizetéssel aránylag könnyen lehetett önkénteseket szerezni, vi­szont annál nehezebb volt a pilóták szerzése. A katonai hivatalok ezért kénytelenek voltak elhalasztani a re­pülők indulását. Később a repülőgé­pek hivatalosan kijelölt legénysége kénytelen volt alávetni magát a ka­tonai parancsnak. Politikai szempontból felmerül a kérdés, vajon a szóban forgó kato­nai parancs összhangban van-e a tör­vényekkel. A jogászok törvényelle­nesnek tartják ezt a lépést, mert az alkotmány — önkéntesek kivételével — nem engedi meg belga katonák külföldre küldését azzal a céllal, hogy hadműveletekben vagy akár­csak műszaki segítségnyújtásban ve­gyenek részt. A Belga Kommunista Párt politikai bizottsága elítélte a kongói katonai beavotkozást. Gaston Moulin, a kom­munista parlamenti csoport vezetője levelet intézett Spaak külügyminisz­terhez. Nyíltan felteszi a kérdést: „Belesodródunk vagy nem kevere­dünk bele a piszkos gyarmati hábo­rúba, amelynek következménye szé­gyen és sok halott lesz?" A konzer­vatív Libre Belgíque is megjegyzi: „Nehéz választás előtt áll az ország, a kongói helyzettel kapcsolatban." Mi rejlik a fejlemények mögött?. A belga nagytőkések régi érdekei­ket követik egykori gyarmataikon. Kongó függetlenségének kikiálása és Katanga elszakadása után a belga társaságok ismét lázas tevékenységet fejtettek ki. Statisztikai adatok sze­rint a kongói nép mindjobban sze­gényedik, ugyanakkor a régi gyar­matosító társaságok termelése és profitja rohamosan nő. A neokolo­nialista politika hasznot hoz a volt kizsákmányolóknak. Az a baj, hogy a régi urak által hatalomra juttatott és támogatott kormányok népszerűt­lenek és ingatagok. A Société Generale de Belgíque tár­saság, mely Kongó iparának túlnyo­mó részét ellenőrzi, és a Jelenlegi belga kormány az előző Eyskens kor­mány brutális politikájának csődje után ügyesebben taktikázott Kongó­ban, s ez Spaak külügyminiszter ér­deme. Spaak az Egyesült Államok kon­gói neokolonlalista törekvéseihez csat­lakozott. A belgák az amerikaiakkal együtt politikai befolyást gyakorol­nak Kongóban. Az Egyesült Államok kongói kivitele jóval túlhaladta Bel-, gium kivitelét. De nem ez a fontos, sokkal lényegesebb a volt gyarmati társaságok tevékenysége. Természe­tesen az amerikaiaknak merészebb terveik vannak, de Spaak hajlandó velük egy utat követni. Az ís tagadhatatlan, hogy a neo­kolonialista diplomácia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s Adoula kormánya teljesen diszkre­ditálódott. Egyre jobban erősödik a kongói nép függetlenségi harca, bár e mozgalom nagyon bonyolult. Az amerikai és a belga neokolo­nialisták kénytelenek taktikát változ­tatni, mert ha nem történik várat­lan fordulat, az ENSZ csapatok ki­vonulnak Kongóból. Ezzel kapcsolat­ban mind gyakrabban emlegetik, hogy a belga kormány „katonai se­gítséget" nyújt Adoula kormányának, így akarják palástolni a tényleges beavatkozást. A Pan című brüsszeli hetilap azt állítja, hogy már folyik a kongói be­vetésre kijelölt katonai alakulatok kiképzése és kiosztották a vaskész­leteket. A lap kérdi, nem függ-e ez össze Mobutu tábornok múltkori lá­togatásával? A lap szerint Spaak ál­lítólag megígérte Rusknak, hogy tá­mogatni fogja az Egyesült Államok ázsiai politikáját, ha viszonzásul Washington is támogatni fogja Bek gium kongói politikáját. Még érdekesebb, amit a Libre Bel-, gique írt, hogy „Várhatjuk a leg-. rosszabbakat". Az említett lap megr jegyzi, hogy a legrosszabb esetben Belgium választhat: vagy jeltétlenül támogatja a leopolvlllei kormányt, vagy teljesen feladja pozícióit. Fel­tételezhető — folytatja a konzerva­tív lap —, hogy az első esetben Kon­gó közvetlen katonai segítséget fog kérni, mint ezt hónapokkal ezelőtt a tanganyikai kormány tette, amikor. Angliához fordult katonai segítsék gért. A lap így fejezi be fejtegetéseit: az Egyesült Államok azt kívánja, hogy Belgium felkészüljön a kockázatra, De mi biztosltja azt, hogy nehézsé­gek esetéri nem hagy minket cser­ben mint 1960-ban. Spaak legyen elő­vigyázatos. Senki se kívánja tőle, hogy nyilvános gyűléseken szónokol­jon, de jó tudni, mit várhatunk tőle a kényes pillanatokban. Ha Belgium katonailag beavatkozik Kongóban, mint 1960-ban tette, akkor megérdemli, hogy a világ népeinek többsége elítélje. Lehet, hogy a beír ga munkás és demokratikus mozga­lom azonnal reagálni fog erre a lé­pésre. A kongói nép függetlenségi harca és az, ami Afrikában, Ázsiá­ban és Amerikában történik, olyan erős hullám, amelyet nem lehet visz­szaszorítani. FRANCOIS BAILLY, 1964. Június 25. * ÜJ SZŐ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom