Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-24 / 174. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozata (Folyutás • 4. oldalról) kormány tervszerűen biztosítja a ha tármenti területek fejlődését. Az acé­lunk, hogy folytatva az eddigi akció kat — különösen a nyugat-csehorszá­gi és dél-csehországi kerület határ­menti járásaiban — fejlesszük a bel terjes mezőgazdasági termelést. A ha­tármentén dolgozók élet- és munka­feltételeinek további megjavítását el­érhető reális célnak tekintjük, s ez kedvezően befolyásolja a határvidék állandó betelepítését. Elvtársak, a köztársaság valamennyi lakosa szereti fővárosunkat, azt akarja, hogy Prága szép legyen és mint városaink városa példát mutasson a többinek. Ezért a kormány kotnoly feladatnak tartja Prága fejlesztésének biztosítá­sát. A milliós főváros bonyolult és specifikus problémája megköveteli a lakásépítkezés jobb biztosítását, ter­mészetesen a jelenlegi lakásalap kar­bantartásának megjavításával együtt Azzal számolunk, hogy a jövő évben 7300 lakásegységet adnak át rendel­tetésének, vagyis 1600 lakásegység gel többet, mint 1963-ban és 800 la­kásegységgel többet, mint az idén. Jelenleg Intézkedéseket foganatosí­tunk, hogy a lakásalap megjavítására az építkezési kapacitás az Idei 185 millió koronáról a jövő évben 265 mil­lió koronára emelkedjék. A városi közlekedés helyzetének megjavítására többek között évente 30 km villamospálya újraépítésével szá­molunk, továbbá az autóbuszok mikro­buszok és taxik számának növelésé­vel, továbbá azzal, hogy a városi köz­lekedési vállalatban pótoljuk a szük­séges, képzett szakembereket. Megkez­dődik továbbá a nuslei híd, központi műhelyek és garázsok építése. A város tisztaságának és higiéniá­jának lényeges megjavítása érdekében fokozatosan aszfaltozzák a járdákat és úttesteket, a gépparkot pedig kü­lönleges tisztítógépekkel töltik fel. Megjavul az utcák és a közterek vilá­gítása is. Az egészségügy terén a kórházak korszerűsítésével számolnak a Bufov­kán, Prága 10 kerületében és Motole­ban. Prága vízellátásának megjavítása érdekében bővítik a káranyi vízveze­téket, Zelivkán új víztároló épül, mely egyben a közép-csehországi kerület lakosainak egyharmadát is ellátja Az említett feladatok fő szervezője a Prá­gai Városi Nemzeti Bizottság lesz, melynek a főváros szépítésére irá­nyuló Igyekezetében a kormány teljes támogatását ígéri. A főváros kiépíté­sében résztvesznek az ország más ke­rületei is. Az irányítómunka rendszerének to­vábbi tökéletesítése függ az ágazatok jobb együttműködésétől, kapcsolataik elmélyítésétől, a szállítói-átvevői kap­csolatok tisztázásától és attól, hogy a vállalatok hatékonyabban legyenek érdekelve a társadalom szükségletei nek maximális kielégítésében. Az Irányító munka tökéletesítését megkívánja a KGST-ben egyre mélyü­lő nemzetközi munkamegosztás ás együttműködés is. A kormány a cseh­szlovák népgazdaságot továbbra is a szocialista világgazdaság részeként fejleszti. A KGST-országok együttműködésé­nek megszilárdítását a sokoldalú együttműködésben látjuk. Elsőrendű figyelmet szentelünk az 1970-ig ter­jedő távlati terv egybehangolásának. A KGST.-ben lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a tüzelőanyagipar és az energetika beruházási akcióiban, to­vábbá a korszerű vegyipar megterem­tésében és a közlekedési problémák megoldásában. Igyekezetünk a köz­szükségleti cikkek termelésének sza­kosítására és e cikkek kölcsönös szál lítására Irányul. Ezért az egyes ipar­ágaknak kezdeményezően kell fellép­niük a szakosításban. Olyan javasla­tokat kell előterjeszteniük, amelyek a tagállamok mindegyike számára megfelelnek. A vállalatoknak be kell tartanluk a minőséget és a szállítások határidejét is. Tartsuk be a többi or­szágtól speciális gyártmányok meg­vásárlására tett kötelezettségünket is. A nemzetközi munkamegosztással fog­lalkozó központi szerveknek hatéko­nyabban kell dolgozniok együttműkö­désünk alapkérdéseiben az egyes ága­zatok szerint. A KGST egyes intézmé­nyeinek — például a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja, közös vasúti kocsipark, központi ener­getikai rendszer — teljes támogatást nyújtunk. Hasznosnak tartjuk további szakaszokon is a közös szervezetek, mint például a kohóipari szervezet ké­szülő létrehozását. Csaknem valamennyi szocialista or­szággal kormányközi szerveink van­nak, amelyek alapvető kérdéseket ol­danak meg. Együttműködésünk a szo­cialista országokkal egyáltalán nem áll ellentétben a szociaista országok érdekeivel, hanem új lehetőségeket teremt a kölcsönös gazdasági kapcso­latok elmélyítésére a fejlődő és a fej­lett tőkés országokkal is. Elvtársak, az eddiginél következe­tesebben kell felhasználni az irányí­tásban a szocialista áru- és pénzvi­szonyokat, az olyan eszközöket, mint az ár, a munkabér, a hitel. Arról van szó, hogy a vállalatok lényegesen job­ban függjenek az áruk eladásától. Érjük el azt, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége közvetlenebbül függjön a munkáskollektívák igazi eredmé­nyeitől, amelyek a társadalom szá­mára hasznosak. Ezeknek a kapcsola­toknak helyes kihasználásával lehe­tővé válik a végzett munka szerinti munkabérezés. Az Irányítási rendszernek tehát ösztönöznie keli az egészséges szo­cialista vállalkozást. Ebben fontos szerepet kell játszania az Állami Banknak. Az Állami Banknak jobban mint ed­dig, szocialista országunk bankjává kell válnia, s a termelő üzemekkel ak­tívan részt kell vennie a beruházási politikában. Meg kell mondani, hogy az álló alapok megfelelő kamatjával is érdekeltekké tesszük az üzemeket az állóalapok hatékonyabb kihaszná­lásukban. Az állóalapok kihasználásá­ban a gazdasági kapcsolatokat meg­felelően át kell vetíteni a vállalati alapok-ba és így kell befolyásolni a vezető és a többi dolgozók jutalmazá­sának szintjét. A banknak és a pénzügyi szervek­nek is hatékonyabban kell harcolnlok azért, hogy a gyakorlatban jobban ér­vényesítsék a jövedelmezőség elvét. A jövőben következetesen érvényesít­jük azt az elvet, hogy az árnak kife­jezésre kell juttatnia a társadalmilag szükséges munkaráfordítást, különö sen a közszükségleti cikkekre vonat­kozóan és a kínálat s a kereslet kö­zötti kapcsolatot. Ez azt jelenti, hogy az áraknak a termelésben és a fo­gyasztásban mutatkozó helyzetnek megfelelően kell változniok, hogy az áraknak ösztönző szerepük legyen az új termékek bevezetésében és az ön­költség csökkentésében. Népgazdaságunk irányításának el­mélyítése megkövetel bizonyos szer­vezési változásokat is. A XII. kon­gresszus határozataival összhangban elmélyítjük a szervezés ágazati elvét, következetesen érvényesítjük az ön­álló elszámolás elvét és az iparágak összpontosítását s szakosítását. A ter­melés alapvető elemét ágazatilag szer­vezett vállalati szervek képezik majd, amelyek az adott iparág vállalatait, vagy üzemeit hivatottak irányítani. Az illető iparág fejlődési távlataiból indulnak majd ki, s ezeket fokozato­san elmélyítik. E szervek feladata to­vábbá a műszaki haladás, a termelés és a forgalom operatív irányítása, az árueladás tökéletesítése és a külke­reskedelemben való aktívabb részvé­tel. Ezért ezeket a szerveket Jobban el kell látni kutatási, fejlesztési és szerkesztési, esetleg projekclós fel­adatokkal. Az ágazati vállalatok és azok szer­vezeteinek kiépítése után a központi szervek tevékenységében is több vál­tozást eszközölünk, hogy javíthassunk azok munkáján. Itt elsősorban a cél­szerűbb munkamegosztásról és a táv­lati térvek magasabb színvonalú kidol­gozásáról van szó, hogy Ily módon megjavíthassuk a népgazdaságnak mint egésznek irányítását. A kormány és elnöksége a jövőben nagyobb gon­dot fordít majd a közgazdasági poli­tika elvi kérdéseire és a központi irá­nyítás 'koordinációjának megjavítá­sára. A népgazdaság Irányítása tökélete­sítésére irányuló javaslatokat az egyes minisztériumok, központi szer­vek már ősszel kidolgozzák és fel­terjesztik a párt Központi Bizottságé nak. Az irányíás új elemeinek megva­lósításakor a gyakorlatban elért ered­ményekből kell kiindulni. Az irányítás tökéletesítésének elvei és maga az irányítás is napjaink valóságából, nép­gazdaságunk lehetőségeiből Indul ki. Gyakorlati tevékenységünkben ezeket az új elveket természetesen körülte­kintően és fokozatosan kell életbe léptetnünk. A fokozatosságot azonban úgy kell értelmeznünk, hogy népgaz­daságunk irányításában azok 1966-ban már komplex módon érvényesüljenek. Ez azonban nem Jelenti azt, hogy az új irányítási módszerek alkalmazá­sánál várakozó álláspontra helyezked­jünk. Éppen ellenkezőleg, a kormány ma fő feladatának éppen a munkairá­nyítás megjavítását, annak színvonala elmélyítését tekinti. Mind a munka tartalmára, mind a munkastílusra ér­vényes ez. Alapvető követelménynek tekintjük ezért, hogy az állami és a gazdasági szervek az irányítás minden szakaszán érvényesítsék a párt veze­tő szerepét, munkájuk vezérfonalaként a CSKP KB határozatait tartsák. A kormány a Jövőben egyre követ­kezetesebben, mint kollektív szerv fog tevékenykedni. Ezért minden ere­jét arra összpontosítja, az egyes mi­nisztériumok erőfeszítését úgy irányít­ja, hogy az egyes rezortok a lehető legnagyobb mértékben vegyék kl részü­ket a kormány előtt álló közös fel­adatok teljesítéséből. Az adminisztratív munka gazdasá­gosabbá és rugalmasabbá tétele érde­kében megteremtjük annak feltételeit, hogy már ez év végéig 35 000 fővel csökkenthessük az irányító és köz­igazgatási apparátus létszámát Itt — az adminisztratív munkaerők létszá­mának csökkentésénél — elsősorban is nem az Irodai munkaerők számának gépies csökkentésére gondolunk, ha­nem az adminisztráció és apparátusá­nak leegyszerűsítésével, az itt dolgozók munkájának megjavítására, az Irodai dolgozók tudásának gyarapítására, va­lamint az adminisztráció gépesítésére. A legközelebbi években mind gyorsab­ban gépesítjük és automatizáljuk majd az irányítást és a közigazgatást. A tu­dományos-műszaki fejlődéssel össz­hangban és a munkatermelékenység növelésével párhuzamosan alkalmazni fogjuk az önműködő számitógépek egész hadát, elsősorban ott, ahol azok­ra az irányítás tökéletesítése érdeké­ben van szükség. Az állami és a gazdasági appará­tus dolgozóitól most azt kívánjuk, hogy pá-tos szemszögből nézve, poli­tikai és szaktudás birtokában, az élet adta szükségletekkel összhangban ak­tívan segítsék biztosítani a párt irány­vonalának megvalósítását. Az elkövetkező időszakban mind jobban érvényesíteni fogjuk azt az el­vet, miszerint az irányítás dolgozói valamennyi munkaszakaszon — a mi­niszterektől le egészen a mesterekig, a KNB elnökétől az apparátus „sorka­tonájáig" mindenki — teljes egészé­ben felelős a gondjaira bízott munka szakaszért. Mindenki felelős azért, hogy saját munkaszakaszán érvénye­süljön a párt és a nép egységes aka­'•ata. A kormány .meggyőződése, az ál lami és a gazdasági szervek dolgozói minden erejüket és képességüket lat­ba vetik, hogy a lehető legnagyobb mértékben segítsék ezzel országunk továbbfejlesztését. Elvtársak! Dolgozóink életmódja egyértelműen azt bizonyítja, hogy a szocialista Csehszlovákia a magas életszinvona lú országok közé tartozik. Életmódunk azt bizonyítja, hogy hazánkat bátran összehasonlíthatjuk a világ legfejlet­tebb ipari országaival. Köztársasá gunkban különösen a szociális-kultu­rális gondoskodás terén, valamint az egészségügy szakaszán értünk el ki­magasló eredményeket. Az ezekkel összefüggő kiadásokat az állampénz­tárból adjuk. Tudjuk, hogy az életszín­vonal növekedése a nemzeti Jövede­lem növekedésével szorosan összefügg. A nemzeti Jövedelem alakulásából és fejlődéséből kiindulva szabályoztuk az életszínvonal növekedésének ütemét is. Éppen ezért a CSKP KB Januári ülése határozataival összhangban a kormány a nemzeti jövedelem elosz­tása terén is bizonyos szükséges in­tézkedéseket léptetett életbe. Ezen In­tézkedések lényegét elsősorban is a munkáért Járó jutalmazás ökonómiai szerepében kel! keresnünk. El akarjuk távolítani, meg akarjuk szűntetni az elosztásra kerülő társadalmi alapok és az árviszonyok közötti ellentéte­ket. Ezek az intézkedések bizonyos esetekben nem a legkedvezőbben érin­tették a társadalom bizonyos rétegeit Az intézkedések azonban elkerülhe­tetlenek voltak. A nemzeti Jövedelem elosztása terén hozott Intézkedéseket azzal a céllal foganatosítottuk, hogy a teríhelésben megteremthessük az életszínvonal távlati fejlesztésének feltételeit. Ez társadalmunk alapvető politikai-közgazdasági feladata, me­lyet a továbbiakban is meg kell való­sítanunk. A munka szocialista elvű jutalma­zása a jövőben is az életszínvonal nö­velésének fő formáját jelenti. Bérpo­litikánkat — mint már említettük — továbbra is következetesen a szocia­lista elvek alapján valósltjuk meg: bért a munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint fi­zetünk. A CSKP XII. kongresszusa határo­zataiból kiindulva intézkedéseket te­szünk a közszükségleti cikkek piacra dobásának fokozása, a választék és a minőség megjavítása terén is. A mi­nisztériumok és a vállalatok tevé­kenységét a jövőben ís így fogjuk Irányítani. Ami az élelmiszeripari termékeket illeti, e téren megjavítottuk az áru­ellátást és annak folyamatosságát Célul tűztük ki, hogy továbbra is ja vithassunk a lakosság élelmiszer­szükségletének összetételén, valamint az élelmiszerek minőségén. Fokoz­nunk kell, mint már mondottuk, a tejtermékek — különösen a sajtfélék — termelését, fokozni kell a halké szítmények termelését és fogyasztá sát. Hasonlóképpen a gyümölcs- és zöldségtermelést is fokoznunk kell és mindent el kell követnünk annak ér­dekében, hogy a felvásárlás és az el­adás jó megszervezésével ezek a ter­mékek Időben a fogyasztó asztalára kerülhessenek. Gondoskodunk róla hogy déligyümölcs-ellátásunk is meg­javuljon. A termelés és az üzlet­hálózat sokat tehetne még a lakos­ság alkoholmentes italokkal való el­látásáért ls. Különösen a sörtermelés fokozására kell nagy súlyt helyezni, ezért a közeljövőben több sörgyárat is korszerűsítünk. Ebben az évben To polőanyban például már üzembe he lyezték az új sörgyárat, Rimaszomba ton pedig gyors ütemben épül egy új sörgyár. Veľký Sarišon napjainkban készítik elő egy hasonló rendelteté­sű üzem építését. Az ipari termékek gyártása terén Is mindent elkövetünk, alkalmas intéz­kedéseket léptetünk életbe, hogy a kínálat e téren is a lehető legna­gyobb mértékben fedezze a keresle tet. Nem mindenütt lehetünk elégedet tek a közszükségleti cikkek minősé gével és műszaki színvonalával, Így joggal bíráljuk néha az új termékek hosszadalmas fejlesztési Idejét. Egyes „szűk keresztmetszetű" termékek piacra dobásénak meggyorsításával sem lehetünk azonban elégedettek. A belkereskedelmi áruellátás meg javítása érdekében a jövőben nagyobb mennyiségű külföldi árucikk behoza ta Iával is számolunk. Ezt a válasz ték felfrissítése érdekében tesszük A lakosság szükségletei kielégíté sében mutatkozó tiehézségek bizonyos mértékben a tervezést és az árszabá­lyozást is merevvé teszik, de a keres­kedelmi hálózat dolgozóinak tapasz talathíánya is sokszor okoz nehézsé­geket. Ez különösen az üzlethálózat áruellátásában nyilvánul meg, ahol egyrészt tömérdek eladatlan áru he­ver a polcokon, másrészt egyes áru cikkeket hiába keres a vevő. Az üz­lethálózat rugalmasabb ellátása érde­kében is hoztunk már intézkedéseket Megemlíthetjük például ezzel kap csolatban, hogy egyes termelővállala tok maguk rendezhetnek majd be szaküzleteket. De az új polgári tör­vénykönyv is világosan leszögezi az üzlethálózatnak és dolgozóinak köte­lességeit. Ezeket az elveket a jövő­ben mindenkinek teljes mértékben figyelembe kell vennie. A rugalmas áruképzés megvalósí­tásával a kínálat és a kereslet össz­hangjának megteremtését kívánjuk elérni. Le kell azonban szögezni, hogy a rugalmas árpolitika leple alatt a termelő és üzleti szervezetek­nek nem szabad kibújnlok a gazdasá­gi feladatok teljesítése alól. Árpoliti­kánkkal is a lakosság életszínvona­la állandó növekedését tartjuk szem előtt. Ennek, természetesen, összhang­ban kell lennie a népgazdaságfejlesz tésben elért eredményekkel. A lakosságnak nyújtott szolgáltatá­sok terén, melyeket társadalmi ala­pokból fedezünk, világviszonylatban is a legfejlettebb országok közé tar­tozunk. Ezek a szolgáltatások mint­egy kétötödével növelik a lakosság tényleges jövedelmét. A párthatáro zatok azonban helyesen mutatnak rá arra Is, hogy a szocialista társadalom továbbfejlesztése további szolgáltatá­sok javítását is megköveteli. A jövő­ben az eddiginél sokkal több gondot kell fordítanunk a lakások karban tartására, a városok és falvak tiszta­ságára s a higiéniai és javítószolgá­lat terén is sokat kell még tennünk. A szolgáltatások színvonala meg­javítása érdekében — különösen a la­kások karbantartása terén — az ille­tékes vállalatoknak elegendő m§ny­nyiségű szakembert ís a rendelkezé­sére kel] bocsátanunk. A járási és a városi építővállalatok tudatára kell adni, milyen feladatok várnak rájuk a lakásalap javítása és újjáépítése terén. A nemzeti bizottságok a jövő­ben létrehozzák a lakásokat karban­tartó központokat, melyek a kisebb javításokat fogják elvégezni. Hálás feladat lesz a városok és fal­vak tisztán tartása feltételeinek meg­teremtése is. Itt nemcsak az utcák tisztaságára gondolunk, mert ugyan­ilyen fontos például a zöld területek létesítése, a megfelelő közvilágítás megteremtése, az éttermek hálózatá­nak kiépítése, valamint a városi for galom kulturáltabbá tétele. Ami a városok tisztán tartását Illeti, meg kell említeni, nem elég, ha elegendő gépi eszköz áll rendelkezésünkre. El­sősorban Is a szennyeződés forrásalt kell eltávolítani. Erélyesen kell ezért fellépni a különféle épitő és más szervezetek ellen, melyek a munka elvégzése után óriási rendetlenséget hagynak maguk mögött. A városok tisztán tartásával kapcsolatban végül az úttestek karbantartását ls meg kell említenünk. A lakosságról valő gondoskodás fontos részét képezi a javító- és kar­bantartó hálózat kiépítése, valamint a higiéniai szolgáltatások — különö sen a mosodák — megszervezése. Dolgozóink joggal követelik e szol­gáltatások színvonalának megjavítá­sát. A szolgáltatások kibővítése termé­szetesen nemcsak jelentős összege­ket és beruházásokat kíván, hanem jelentős számú dolgozót is követel. Ezeken a munkaszakaszokon különö­sen a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek fejthetnének ki tevékenységet, valamint azok az asz­szonyok, akik családi viszonyaik miatt nem vállalhatnak állandó mun­kát. Ezeknek a munkaerőknek meg­nyerésére a jövőben nagy gondot kell fordítanunk. A lakásépítkezés terén mindeddig — annak ellenére hogy évente (a családi házakkal együtt) mintegy 80 000 lakást adunk át — nem tel­jesítjük a XII. kongresszus felada­tait. Éppen ezért intézkedéseket ké­szítünk elő, melyek mind az anyag­ellátás terén, mind pedig pénzügyi­leg megteremtik majd a lakásprob­léma megoldásának feltételeit. A he­lyesen irányított szövetkezeti lakás­építés a munkaerők állandósulását is elősegíti. A lakásépítésben elsősor­ban ls Prága, a szénmedencék és Ko­šice lakásproblémájának megoldását tartjuk szem előtt. A lakásprobléma megoldásával kap­csolatban a kormány mind nagyobb gondot fordít arra, hogy az illetékes szervek és szervezetek céltudatosan törekedjenek a lakótelepek környeze­tének szebbé tételére. Egyes városokban a levegő jelen­tős mennyiségű hamut és gáztermé­ket tartalmaz, amely a hőerőművek­ből és az ipari üzemekből jut a lég­körbe. Az illetékes vállalatok és intézmények eddig az építésnél és az üzemeltetésnél nem eléggé törődtek a szűrőberendezések létesítésével. En­nek az állapotnak a jövőben meg kell szűnnie Legelsősorban az észak-cseh­országi és az észak-morvaországi ke­rületekre gondolunk Itt, de a többi ipari központ sem kivétel. Nagy súlyt kell helyezni a folyóvizek tisztaságá­ra is. Jelenleg az ország területén kb. 320 víztisztító berendezést építtettnek az üzemek Az életkörnyezet megjaví­tására Irányuló igyekezetünket a jö­vőben fokoznunk kell, hogy hazánkat s városainkat szebbé tegyük, hogy a természet a maga szépségével az em­bert szolgálja. A párthatározatok értelmében a kormány az iskolaügy fejlesztésére ls nagy gondot fordít. Ez társadalmunk továbbfejlesztésének elengedhetetlen követelménye, hiszen ifjúságunk az iskolákban összpontosul, így vala­mennyien felelősek vagyunk azért, a jövőben milyen emberek kerülnek ki az Iskola falai közül. A jövőben azon­ban az eddiginél mélyrehatóbban kell azzal is foglalkoznunk, népgazdasá­gunknak a továbbfejlesztéssel kapcso­latban milyen szakemberekre van szüksége, hogy ezzel összhangban fejleszthessük az iskolahálózatot is. A legnagyobb gonddal a főiskolá­kat, a szakiskolákat és a tanoncisko­lákat fejlesztjük Ezeknek az iskola­típusoknak a fejlesztéséért az Iskola és Kulturális Ügyek Minisztériuma az illetékes ágazatok, valamint a nem­zeti bizottságok felelősek. A tervek szerint 1970-ig mind anyagilag, mind pedig szakember-ellátottság szempont­iából valamennyi főiskolát magasabb szintre emeljük és a tanulási idő ha­tékonyabb kihasználásának problémá­ját is megoldjuk. Iskolarendszerünkben, amely alap­jában véve megfelel a követelmé­nyeknek, a jövőben meg kell javíta­nunk a tanítás és a nevelés színvo­nalát. hatékonyabbá kell tennünk az iskolák munkáját, korszerűsíteni a pedagógiai tevékenységet, iskoláinkat pedig a legkorszerűbb technikai be­rendezéssel kell ellátnunk. Célszerűb­ben össze kell a jövőben kapcsolnunk az Iskolák életét a társadalom életé­vel, és ennek megfelelően a diákok alaposabb gyakorlati felkészülése ér­dekében a tananyagot mind tartalmi­lag, mind formailag módosítanunk kell. Ezzel kapcsolatban az illetékes szervektől követelni fogjuk, hogy az iskolák végzett növendékeit a társa­dalom szükségletel szerint helyezzék munkába. Szakembereinknek ott kell dolgozniuk, ahol szükség van rájuk. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy szakembereink számára az alap­vető anyagi feltételeket is meg kell teremteni. A tanoncképzésre különö­sen nagy súlyt kell a jövőben helyez­nünk. Itt elsősorban a tanoncoknak a termelőmunkába való bekapcsolá­sára gondolok. Iskoláinkban a tanítási folyamat központi alakja a tanító. Ezért a kö­zeljövőben nagy súlyt helyezünk majd a pedagógusok képzésére, azok ideo­lógiai és szakmai továbbfejlesztésére. A jövőben az Iskolán kívüli és az iskolás kor előtti nevelésre is na­gyobb gondot kell fordítanunk. Érzé­kenyen és a legnagyobb megértéssel (Folytatás a 6. oldalon) l 1964. június 27. * (Jj SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom