Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-18 / 168. szám, csütörtök

Épltőművászetünket a kor színvonalára kell emelni ALIG KÉT HÓNAPPAL ezelőtt zaj­lott le Prágában a Csehszlovák Épí­tőművészek Szövetségének II. kong­resszusa. Június 16—17-én pedig a Szlovák Építőművészek Szövetsége tartotta meg II. kongresszusát. A szlo­vákiai kongresszus igyekezett kitérni az elől a buktató elől, hogy az or­szágos kongresszuson elhangzottakat megismételje, Inkább arra törekedett, hogy az építőművészet kulcskérdései­nek megoldására tett javaslatokat a Szlovákiában különösen égető kérdé­sekre vonatkoztatva alaposabban és részletesebbea elemezze. A utóbbi mőszak feltárta az építő­művészet megoldatlan problémáit, ezek közül számtalan fogyatékosság már több ízben volt bírálat tárgya. Most a szövetség előtt az a feladat áll, hogy a kongresszuson a legfonto­sabb kérdések megoldására elhang­zott javaslatok megvalósítását szorgal­mazza. Az építészetben előforduló fogyaté­kosságok évek óta ismertek. Ilyenek például az építészeti munkák és az építőanyag rossz minősége, a lakóte­lepek befejezetlensége stb Az irányí­tás és a tervezés szervezésének adott keretei között azonban nem igen le­hetett ezen változtatni. Talán ezzel is magyarázható, hogy az építőművé­szek körében a múltban itt-ott a ki­látástalanság hangulata, a passzivitás lett úrrá. Most, hogy az irányítás és a terve­zés rendszerében komoly változtatá­sokra kerül sor, lehetőség nyílik az építőművészet és az építkezés terüle­tén előforduló hiányosságok felszámo­lására is. Az építőművészek szlovákiai kong­resszusa az országos kongresszus ha­tározataira támaszkodva már részle­tesen kidolgozott javaslatokkal állt elő. A jövőben sok függ majd attól, hogy az építészek szövetsége mint az állami szervek partnere, hogyan tudja majd álláspontját megvédeni, javasla­tait keresztülvinni. A múltban ugyan­is gyakran előfordult, hogy az építé­szekről, az építészek megkérdezése nélkül döntettek. Ma természetesen már más a helyzet, kedvezőbbek a feltételek. Társadalmunk ráébredt az építőművészet jelentőségére. MICHAL SABOLCIK elvtárs, az SZLKP KB küldöttségének vezetője az építőművészek II. szlovákiai kong­resszusán erről a következőket mon­dotta: „Az építőművészet kérdései az utóbbi időben a ' táŕsadäľom érdeklő­désének középpontjába kerülték, mi­vel aZ építőművészet jelentős szere­pet játszik a szocialista társadalom­ban, az élet- és munkakörnyezet ki­alakításában. Az architektúra nagy­mértékben befolyásolja és alakítja társadalmunk életkörülményeit. Kiha­tással van az anyagi és kulturális élet fejlődésére, sokban hozzájárul az új ember kialakításához, és a többi művészeteknél markánsabban őrzi meg korának nagyságát. A szocialista társadalomban az építészetnek szoros kapcsolatban kell állnia a társadalmi renddel, tükröznie kell korát, a tu­domány, a technika, a termelő erők és a termelési viszonyok színvonalát. Építőművészeink munkája tehát egy­re nagyobb jelentőséget kap"; Éppen ezzel kapcsolatosan új mun­kamódszerek elsajátítása vár a szlo­vák építőművészek szövetségére. Azokra a problémákra kell figyelmét összpontosítania, amelyek á mai hely­zetben és távlatilag is a legtöbbet nyomnak a latban. Nem könnyű fel­adat ez, mert hiszen tapasztalatból tudjuk, mindig könnyebb a dolgokról beszélni, mint megvalósítani őket. Megvalósításukhoz elsősorban tisztáz­ni kell a célokat, kitartásra, logikára és fegyelmezettségre, tökéletes, csak­nem tudományos munkamódszerekre, alkotó bírálatra és önbírálatra van szükség. Sokoldalúan, elfogultság nél­kül kell elemezni a problémákat, ja­vasolni megoldásukat, s mindebbe be kell kapcsolni az építőművészek né­pes kollektíváját. Nem szabad meg­állni félúton, a nyílt kérdéseket min­den esetben végig kell vezetni és le kell zárni. A múltban az építőművészek szövetsége sokat vesztett tekintélyé­• KUBÁBAN a Nemzeti Múzeum megalapításának 50. évfordulója al­kalmából kiadott négy értékből álló bélyegsorozatban az újabbkori kubai festő és szobrászok alkotásait mutat­ják be. • VÖRÖSMARTY Gondolatok a könyvtárban című költeményének szövegére Bárdos László Kossuth-dí­jas magyarországi zeneszerző kórus­művet írt. • MOLNÁR FERENC Liliom című színdarabját a müncheni Residenz theater tűzte műsorára. A bemutatót július elejére tervezik, a darabhoz Mark Lothar zenét komponál. • A SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ operaegyüttes ez év október 27., 28. és 29-én Budapesten vendégszerepel. A Budapesti Vígszínház 110-tagű együttese pedig június végén és jú­lius elején hat előadáson mutatkozik be a bratislavai közönségnek. bői éppen azáltal, hogy későn, vagy letően pillanatnyilag ellentmondás nem elég következetesen avatkozott áll fenn a tervszerű szocialista fejlő­bele az egyes problémák megoldásába, dés elvei és szükségletel és a való­s így nem érhetett el megfelelő ered- ság között. Az egyéni lakásépítkezés ményt. A SZLOVÁKIAI ÉPÍTŐMŰVÉSZEK főleg a falvakon ösztönösen fejlő­dik, a feudalizmusból fennmaradt te­SZÖVETSÉGÉNEK II. kongresszusa lepülési szokások szerint, tekintet azt az álláspontot hangsúlyozza, hogy nélkül az Ipar és a termelés szük­már a népgazdaság tervének össze- ségleteire, valamint a munkahely és állításánál figyelembe kell venni a a lakóhely közötti kapcsolatra. En­területi szempontokat. Az eddigi gya- nek még az a hátránya is megvan, korlat ugyanis azt mutatja, hogy e hogy az ösztönös lakásépítkezés kö­szempontok nélkül tisztán a számok­kal operálva nem lehet helyes ter­vet összeállítani, sem megfelelő kör­nyezetet teremteni a társadalom szá­vetkeztében nem csökken a város és a falu közötti ellentét, hanem bizo­nyos irányban még fokozódik is, mert az utak mentén épülő, elnyúló új la­mára. A területi terv azonban, amint kórelepek lakáskultúrája nem éri el azt a szovjet tapasztalat is bizonyít- az állami és szövetkezeti lakótelepek, ja, milliós megtakarításokat tesz le- műszaki és kulturális színvonalát, hetővé, mert ebben az esetben össze Sabolčík elvtárs beszédében erre lehet hangolni az egyes részletkér- a problémakörre is kitért: „Szlovákiá­déseket. Különösen nálunk, az ipari lag fejlett, sűrűn lakott Csehszlová kiában fontos a tervezésnek ezen ösz­szefogott formája s ennek lebecsülé­sét semmivel sem lehet megindokol­ban a falusi egyéni lakásépítkezés nem fejlődött kedvezően. Ösztönösen, főleg a bekötő utak mentén építkez­tek, jelentős területeket szakítva így ki a mezőgazdasági termőföldekből. ni. A területi terv elősegíti az illeté- Némileg ugyan javult a falusi lakások kes országrész, város, vagy lakótelep színvonala, ám az építkezés ilyen for­sokoldalú harmónikus fejlődését. Sa­bolčík elvtárs ezzel kapcsolatban ki jelentette mája nem segítette elő a falu és a város közötti alapvető különbségek leküzdését. Az egyéni lakásépítkezés „Az építészet és az építőművészet 7 5 százaléka a 2000-nel kevesebb lei­eddigi eredményeinek megjavítása ke t számláló községekbe osszponto­érdekében feltétlenül rá kell térnünk sul, ami hátrányos helyzetet teremtett a területi tervezés útjára, - főleg a az iP ar i és termelési központok ki­városok és falvak fejlődését illetően — ehhez kell idomítanunk a terve­zés, a beszerzés szervezését, a terü­leti tervek kidolgozását és jóváhagyá­építése szempontjából". A KONGRESSZUS foglalkozott az ipari üzemek építésének kérdéseivel is, mert a munkakörnyezet kulturáli­sát. Szükségesnek mutatkozik az ságának kialakításában még eléggé egyes reszortok és a kerületi nemzeti hátul kullogunk. Pedig kétségtelen, bizottságok mellett működő beruházó hogy az ipari architektúra esztétikai egységek kibővítése, oly módon, hogy hatása a tisztaság, és a rend, a kör­azok szorosan együttműködjenek a nyezet parkosítása csak jó hatással tervező irodákkal. lehet a munkakedvre, fokozhatja a Egy további kulcskérdés, amivel a munka termelékenységét. Sabolčík elvtárs az építészek előtt álló feladatokat ecsetelve hangsú­kongresszus foglalkozott az építészet és az építőművészet kapcsolata. E kérdés tisztázatlansága a múltban lyozta, hogy fokozott figyelmet szen­sok, drágán megfizetett félreértésre teljenek elsosorban a lakótelepek ter­adott okot. Végre ebben is tisztán veinek kidolgozására, Bratislavában kell látnunk. Az architektúra az em- főleg a károlyfalusi és a ružinovi berek, a társadalom szükségleteiből lakótelep befejezésére. Komoly lei­indul ki, s ezen szükségletek kielé- adat vár az építőművészekre és ma­gitésére készülő alkotásait az építé- gára a szövetségre is a Vár alatti szeti technika segítségével valósítja rész és a Haltér építészeti megolda­meg. Az építészet és az építészeti sának kidolgozásával és a régi va­ros újraépítésével kapcsolatban. Ha­sonló a helyzet Košicén is, ahol óriá­si iramban folyik az építkezés. Elő­technika tehát az építőművészet meg­valósllásátiak legfontosabb eszközei. Semmiképpen sem helyes és leegy­szerűsítést jelent, ha az építészetet készületben van a főiskolai város­tekintjük elsődleges tényezőnek, cél- rész, ä szakszérv'é^tétt hážáWk-épí­nak, mert ez rossz irányba befolyá- tése. a régi városnegyed lebontása snlja építőművészetünk és építésze'" s.tfti Bár fontosnak tartjuk,, a. más- vé­tünk fejlődését, mint ahogyan arra a rosokban folyó építkezéseket is, még­múltban számtalan példa adódott. Az is az említett építkezésekre kell össz­architektúra tág probléma körét fő- pontosítani a legszakképzettebb ká­leg az építészeti technika kérdéseire derokat. szűkítettük le. Komoly építészeti kér­désekről kizárólag gazdasági és épí­tőipari szempontok szerint döntöt­Sabolčík elvtárs beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy az épí­tőművészek társadalmunkban rendkí­tünk. Például az építkezési munkák vül komoly, felelősségteljes munkát eredményét csak koronákban érté­keltük, s ez odavezetett, hogy az épí­végeznek. Azt akarjuk — mondotta , hogy az építőművészek még aktí­tőiparnak nem volt érdeke olyan ha- vabban harcoljanak a haladásért, az ladó megoldásokat alkalmazni, ame- újításokért, ne féljenek a kísérlete­lyek az építkezést olcsóbbá tették zéstöl az architektúra fejlesztése ér­volna, mert az gátolta a pénzügyi dekében, és úgy alkossanak, hogy terv teljesítését. Márpedig a pénzügyi műveik — a városok és lakótelepek ne csak a mának szolgáljanak, ha­lerv volt a mérvadó. SOHA NEM TAPASZTALT méreteket « e m ugyanolyan J^ : ^olgá 1 atot^ ölt hazánkban az építkezés. Az építő­iparra tehát rendkívül fontos szerep hárul. Feltétlenül szükséges az épí­tészet további még tökéletesebb ipa­rosítása, az építőművészet és építé­szet szorosabb együttműködése. nek majd a kommunista társadalom­nak is. A párt Központi Bizottsága elvárja, hogy az építőművészek szö­vetsége még hatékonyabb segítséget nyújt majd építkezéseink problémái­nak megoldásában. Törődni fog a A lakótelenülásalT*""fellődésének szövetség tagjainak eszmei, szakmai * lakótelepülések fejlődésének fej!ödéséve ! kiemeli a tehetséges épí­S"ESMiu'£ ! roművészeket, népszerűsíti a lakás­gazdasági és életjelenségek térbe ve­títése nélkül. A lakótelepüléseket it­Országszerte százával nőnek ki a földből az új, kor szerű építi* íés követelményeinek megfelelő lakóházak. kultúra új formáit, mélyebbre hatol társadalmunk szük­ségleteinek és igé­nyeinek megisme­résében. Az építő­művészek szövetsé­gének feladata, hogy hozzájáruljon a tudomány és a technika fejleszté­séhez, a szocialista építőművészet el­méletének gyara­pításéhoz. Ezeket az igényes felada­tokat azonban csak elvtársias és öntu­datos együttműkö­désben oldhatja meg, valamennyi építőművésszel és mindazokkal, akik a szocializmus épí­téséből, s a kör­nyezet kialakításá­ból kiveszik a ré­szüket. KÍVÁNJUK, hogy építöművészetünk gyors ütemben fej­lődjék, hogy a jö­vőben lemaradásról ne lehessen szó. Ellenkezőleg, épí­tőművészetünk ma­gas színvonalával a világ élenjáró országai közé ke­H/BW fei»y)> jj&Uisss.uaiev Daloló Ipolyvö/gye A CSEMADOK losonci járási ve­zetősége a közel­múltban nagysza­bású dal- és tánc­ünnepélyt rende­zett Ipolyhalogon. A háromórás mű­sorban tíz tánc­és dalegyüttes, énekkar és több szólista lépett fel. Az ünnepély ked­ves vendégei, a magyarországi Szé­csény falu népmű­vészeti együttesé­nek tagjai is élén­kítették a műsort. Képünkön: a vendégek műsorá­nak egyik mozzanatát láthatjuk. A szünetben jól esik a frissítő. (ČTK— J. Füle felv.) A dolgozók filmfesztiválja előtt Csehszlovákia két jelentős filme ként megrendezett Karlovy Vary-i N évenként ismétlődő Dolgozók Film véleménye szerint az utóbblak a fii lyekhez hasonló sehol a világon nem sokat másfél millió ember tekintett fesztiválnak „Filmművészettel az élet szó jegyében június 26-áü lesz az ün cán, a íj^Jo\á.k . jvjgmzeji, Fpltyegés tö Párhuzamosan azután egészen júl niincegy városában kerülnek bemutat művészet kiemelkedő alkotásai. B.u) ország Az udvarló, Olaszország Ná pokol, Jugoszlávia Szemtől szembe. A rongyszedő, az NDK Szigorúan tit Lengyelország Az utas, Románia Cud rom, az USA Ordító egér, Nagy Bri Szlovákia Archimédes törvénye, Lim kel szerepel. A filmeket egyrészt országos, más be veszik a nézők s a külföldi küldőt vános vitákon elhangzott vélemény igen népszerűek ezek a nyílt és kö csak a bemutatott filmekről, hanem nematográfla kérdéseiről is sok szó ítélt díjakat Prágában a fesztivál ün seményről híres, az egyik a kétéven­emzetközi Filmfesztivál, a másik az fesztiválja. A külföldi küldöttségek niművészet legnagyobb ünnepei, me~ létezik. Tavaly például az előadá­e meg. Az idei, sorrendben tizenötödik szépségéért, a kommunizmusért" jel­nepélyes megnyitója Banská Bystrí* rtéíielmi színhelyén, ius 13-ig bezárólag az ország har­ásra a csehszlovák és a külföldi film­gária Karddal és pajzzsal, Francia­poly négy napja, Japán Az ég és a Magyarország Foto Háber, Mexikó kos, az NSZK A gripsholmi kastély, in, a Szovjetunió Moszkva utcáit já­tannia Ez a sportélet, végül is Cseh­onádé Joe és a Vádlott című filmek­részt helyi zsűri bírálja és teklntet­tségek részvételével rendezett nyil­eket. A külföldi vendégek körében zvetlen beszélgetések, melyeken nem­általában a külföldi és a hazai ki­esik. Az országos zsűri által oda­nepélyes befejezésekor osztják ki. I. nemzetközi műkedvelő bábjáték fesztivál Karlovy Varyban ÚJ HAGYOMÁNY KEZDETE Az UNIMA csehszlovák szekciója és a Színművészeti intézet kezdeménye­zésére valósult meg Karlovy Varyban a műkedvelő bábszínházak I. nemzet­közi fesztiválja, amelyen 11 országból 19 együttes, illetve hazánk és öt földrész 210 küldötte vett részt. A ha­zai műkedvelő bábosokat a košicei egészségügyi iskola, a mélnlki, a Frýdek-Mistek-i Papír, a Bystrice u Benešova-i és a prágai pionír- és ifjúsági otthon együttese képviselte. A fesztivál anyaga tartalmilag és formailag kizárólag rövidebb léleg­gelü darabokra szorítkozott, esztrád, varieté, cirkuszi stb. számokra- s töb­bé-kevésbé humoros jelenetekre. Ez a beállítás természetesen magával vonta az egyes számok több változat­ban való ismétlését, ame'lyek rendsze­rint semmi újat sem mondtak, s szembeszökő időszerűtlenségük és vontatottságuk folytán unalmassá vál­tak. Kiugró kivételnek számítottak a fesztivál legsikerültebb darabjai: a koronáját elvesztett királyról szóló bohózat a londoni diákok előadásá­ban, a szovjet diákok költői panto­mim jelenetei (amelyek kissé Obraz­covot Idézték) és a Falujárás című magyar folklorisztikus „mindenféle". A hazai együttesek közül a prágai pionírok Vigvázat, veszélyes! című műsorukkal és a bystŕicei bábosok Borovský Lávra király versének szín­realkalmazásával szerepeltek a leg­jobban. A fesztivál nemzetközi jellege ter­mészetesen alkalmat nyújtott az ösz­szehasonlításokra. Annak ellenére, hogy csupán közepes sikert könyvel­hetünk ed, elmondhatja, hogy a ki­választott darabok bábjátékos műked­velésilnk kiegyensúlyozottságáról és elfogadható színvonaláról tanúskod­nak. Dramaturgiai szempontból semmi érdemlegesen szokatlant, semmi kí­sérletezést nem láttunk, csupán a gyermekelőadások modern, ritmikus dzsesszszerű aláfestő zenéjét tartot­tuk érdekesnek. Már csak azért ls, mert üde, közvetlen légkört terem­tett. A fesztivállal párhuzamosan szemi­náriumi viták folytak a gyermek-kö­zönség télektanáról s az ezzel kap­csolatos kérdésekről. Az alapvető problémákat V. Príhoda professzor és M. Disman vázolta fel beszámolójá­ban. A vita során sok figyelemre méltó megjegyzés hangzott el, pél­dául a bábok hasznosításáról a gyer­mekorvosi rendelőkben stb., de az érdekfeszítő és hasznos eszmecsere fájó pontjának tartjuk, hogy egyetlen olyan problémát sem vetettek fel, amely összefüggött volna a fesztivál anyagával. Ennélfogva az összejöve­tel; zéró vitában sem bontakozott kl a szokásos hasznos tapasztalatcsere a látottakat és a jövőt illetően. Ezek­hez a fogyatékosságokhoz járult még a meglehetősen hanyag rendezés, s az sem keltett jó benyomást, hogy műkedvelőink csak nagyon gyéren jelentek meg Karlovy Varyban. A fesztivál végére Speibl és Hurví­nek új műsora, a Szívélyes metamor­fózisok tett pontot, bár a hivatásos együttes fellépése, — jóllehet ese­ményszámba ment — a műkedvelő bábjátékosok I. nemzetközi fesztivál­ján némiképp vitatható. Z. H. 1964. június 26. * (Jj SZÓ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom