Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-18 / 168. szám, csütörtök

Kefet Sztmákia g

az

dasági fejlődésének egyik alapvető (eltétel

e: a szakszerű vízgazdálkodás A KERÜLETBEN 100 EZER HEKTÁRNYI FÖLDET ÁRMENTESÍTENEK ÉS LECSAPOLNAK Szlovákia Kommunista Pártja, valamint a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság mezőgazdasági bizottságai a közelmúltban Michalovcén megren dezett együttes ülésén foglalkoztak Kelet-Szlovákia mezőgazdasági termelésének továbbfejlesztésére irányuló távlati javaslatokkal Ez a fontos ér tekezlet többek között leszögezte: hazánk legkeletibb kerülete gazdasági fejlődésének, a mezőgazdasági termelés színvonala emelésének egyik alap vető feltétele a vízgazdálkodás rendezése. Az ember, a társadalom szolgálatába kell állítanunk a természeti erőket — ezt az elvet valljuk. Ennek gyakorlati megvalósítását jelenti egyebeken kívül a szakszerű vízgazdálkodás Kelet-Szlovákiában ís, amely négy folyőrendszer: a Bodrog, Her nád, Sajó és Poprád körzetében terül el. Az ezzel' kapcsolatos tennivalókról beszélgetett munkatársunk ján Fábián mérnökkel, a KNB mező- és vízgazdasági osztályának vezetőjével, a michalovcei értekezlet egyik résztvevőjével. • Milyen tervek és intézkedések vannak folyamatban a kelet-szlovákiai kerület vízgazdálkodását il letően? — Kelet-Szlovákia gazdasági életének rohamos fejlődése az utóbbi időben több intézkedést tett szükségessé. Amint ismeretes, már öt évvel ezelőtt kezdetét vette a kelet-szlovákiai síkság és a Bodrogköz vízgazdálkodásának rendezése. Ezzel párhuzamosan a vihorlati, ružíni és a doma šai víztárolók építése, a folyók medrének szabályozása stb. Kelet-Szlovákia nagyméretű iparosítása, mezőgazdasági termelésének mellőzhetetlen fejlesztése igényes feladatok elé állít bennünket az újabb vízforrások biztosítása terén... • Mik az elképzelések az egyes folyamrendszerek körzetei szerint? — Kezdjük talán a Bodrog folyó környékével, ahol egész sor iparvállalat épül, illetve kibővül, a vízre jelentős mértékben igényes ipari- és vegyikombinátok, mint a strážskei Chemko, a vranovl Fafeldolgozó Kombinát, a sninai Vihorlat, a vajáni hőerőmű, s megvalósul a jó talajú kelet-szlovákiai síkság védelme az ár vizektől, megközelítőleg 55 000 hektáron. — A vízszükséglet biztosítása érdekében hatalmas víztárolók épülnek a Vihorlat alatt, Veľká Domašánál. Koäkovcén, Adidovcén, Sninán, jesenovcén, Hanušovcén és Kamienkán. A Vihorlat alatt épülő víztároló feltételezett háromszázharmincnégy millió köbmétert kitevő vízmennyiségéből a vajáni hőerőmű másodpercenként 15 köbméter vizet kap majd. Ez biztosítja a Laborc és Čierna Voda mentén fekvő 23 0(10 hektár terület öntözését is. Ebből Michalovce körzetében 12 000 hektáron 1370-ig öntözéses gazdaságok létesülnek... Az Ondava folyón épített víztároló a környező vegyi üzemek vízellátásának biztosítására hivatott. Ezenkívül Tušice—Trebišov között 6000 hektár termőföld öntözését is lehetővé teszi, továbbá megközelítőleg 1000 hektár földterületet mentesít az árvízveszély' tői. • Milyen jellegű vízgazdálkodási intézkedések történnek a Hernád mentén? — E terület déli része a mezőgazdasági termelés szempontjából jelentős. A folyó felső részén és még északabbra főleg állattenyésztéssel foglalkozó hegyvidéki gazdaságok vannak. Az ipar elsősorban Košice, Prešov, Spišská Nová Ves és Krompachy. Ruďňany, Prakovce bányavárosok környékén épül. Mindkét termelési ágazat további fejlesztése egyre több vizet igényel Ezért épül Ružín mellett egy hatalmas, 59 millió köbméter vizet befogadó víztároló. Szó van víztárolók létesítéséről Lodina, Hrabušice, Hranovnica és Obišovce környékén. ... . • Konkrétabban, milyen fo cellái épül a ružíni víztároló? — Elsősorban a Kelet-szlovákiai Vasmű ipari vízellátásának forrása lesz. Ezenkívül felhasznál iák vizét az üzemekből elfolyó szennyvizek „hígítására", hogy ne veszélyeztessék a mezőgazdasági földeket, valamint a Košice alatti ivóvízforrásokat. A víztárolót 1968-ban helyezik üzembe, ez biztosítja majd a Hernád egyenletes folyását és az alsó részén elterülő termőfödlek védelmét. Lehetővé válik Itt öntözéses gazdaságok létesítése. Az előzetes számítások alapján évente 40 millió köbméter vizet igényel a vidék mezőgazdasága. • A mezőgazdasági termelés fej lesztésének céljaira mennyi vízre van szükség évente és biztosított nak mondható-e a Sajó körzetében? — Ennek a vidéknek déli részén megközelítőleg 42 000 hektár szorul öntözésre. Ehhez nem kevesebb, mint 43 millió köbméter víz szükséges. Az áilami vizgazdasági terv alapján kidolgozott tanulmányok és tervjavaslatok számolnak a megállapított vízszükséglet fedezésével is. A tervezett öntözőrendszer megvalósításának első szakaszában számottevő vízmennyisé gel nyerünk a dobšinai Vízerőműn keresztül a hnileci folyó rendszerből. Csoltón — Lénártfalva környékén a több mint 3SC0 hektárt kitevő terület öntözéséhez szükséges vizet a Sajó szolgáltatja majd. A terv feltételezi víztároló létesítését Mellété környékén. .. — A Poprad és Dunajec vidékén kevesebb vizet igényel öntözés céljaira a mezőgazdaság, és ezt biztosítani lehet közvetlenül a Poprád folyóból. Hasonlóképpen ellátottak még a legszárazabb időszakban is a folyók közelében felépült ipari üzemek. Sőt, megfontolás tárgyát képezheti, nem lenne-e érdemes innen átvezetni a vizet s ezzel elősegíteni a Hernád folyó környéke vízszükségletének kielégítését. Ebben az esetben számolni kell egy víztároló építésével a Poprádfolyón • Beszélgetésünk elején szóltunk róla, hogy a szakszerű vízgazdálkodás végcélja nálunk: a természeti erőknek az ember, a társadalom szolgálatába állítása. Vonatkozik ez a vízre, az eddig rakoncátlan, medréből kilépő árvízzel veszélyeztető folyókra is. Mit tettünk eddig, és milyen feladatok várnak megvalósításra ezen a téren a kerületben? — Kelet-Szlovákiában az említett négy folyórendszerben 3170 km hoszszú folyómedret tartanak nyilván, amiből eddig 13 százalékot, azaz 355 kilométert rendeztek. Az állami vízgazdasági terv számol további 700 km hosszú folyammeder rendezésével, amibe nincs beleszámítva a keletszlovákiai síkság, illetve a Bodrogköz vízgazdálkodása megvalósításra váró feladatai. A kelet-szlovákiai síkságon sok kárt okozott az árvíz, aránylag keveset termett a mocsaras, talajvizes föld. Éppen azért, itt a legfontosabb feladatok közé tartozik közel 36 000 hektár ármentesítése, és több mint 60 000 hektáron a talajvíz lecsapolása. — Már eddig is derekas munkát végeztek a kelet-szlovákiai síkság építői a Latorca, Laborc, Ung és Bodrog folyók medrének szabályozásával. Szivattyúállomások létesülnek, melyek közül a csicseri már működik is. A védett és talajvízmentes területeken épülő öntözőberendezéseket a talajjavító munkálatok menetével párhuzamosan helyezik üzembe. 1970-re 18 000 hektár rendszeres öntözésére számíthatunk. Hasonló munkálatok folynak a Bodva és az Ida folyók környékén ... • Ügy vélem, a bodrogközi nagy terjedelmű öntözőrendszer építése és küldetése, tekintettel sajátos tatajjavító jellegére külön említést érdemel!? — Valóban így van. A Bodrogközben az évente többször is megáradt, medréből kilépő folyók vize, vagy a „A CSKP KB januári ülése után a kormány fontos gazdasági intézkedéseket hozott és 250 millió koronát hagyott jóvá az EFSZ-^k terven felül eladott tej mennyiségéért. Minden EFSZ prémiumban részesül azért a tejmennyiségért, amennyivel az egyes hónapokban többet adott át a tejcsarnoknak, mint az elmúlt esztendő ugyanazon hónapjában. A prémium megállapításának alapja az elmúlt évi terv, s nem a teljesítés tényleges mértéke, nehogy hátrányba kerüljenek azok az EFSZ-ek, amelyek tervezett feladataikat nemcsak teljesítették, hanem túl ls szárnyalták". Hazánkban — akárcsak másutt — több tejet szeretnének inni az emberek. Ezért a mezőgazdaság dolgozóira vár a nagy munka: jobb takarmányozással, gondozással növelni kell a tehenek tejhozamát. Ki tudjuk elégíteni az igényeket? Van elég tej nálunk? Igen van! Olykor, különösen a nyári időszakban estefelé ugyan ritkábban (nem mindig a termelők hibájából), de egyes nagyobb üzletekben reggeltől estig lehet tejet vásárolni. Az utóbbi hónapokban, amióta a terven felül eladott tejért prémiumot és takarmányt is kapnak a mezőgazdasági üzemek nagyszerűen teljesjtik feladatalkat. A mezőgazdasági dolgozók élnek az állam nyújtotta „serkentővel" és kitesznek magukért. De honnan, hogyan volt mindig lég tej az üzletekben, akkor is, amikor a tejfelvásárlás tervét nem teljesítettük. Ugy, hogy kevesebb tejtermék nagy szárazság keserítette a parasztság életét Ezen a vidéken az évi csapadékátlag nem haladja meg a 400 mm-t, a növényzetnek pedig a vegetációs időszakban legalább 700 mmes átlagra van szüksége. Ezt a hiányt, illetve a teljes csapadékszükségletet fogja pótolni az 19B2-ben, csaknem 39 millió koronás beruházással megkezdett bodrogközi nagy öntözőrendszer. Befejezését 1965-re tervezik ... — A Bodrog-folyó balpartján Szo• motor, Bodrog, Vécs, Újlak, Kis- és Nagykövesd községek határában közel 3000 hektárnyi az árterület, amelyen a vízgazdálkodás folytán megváltozik a termőtalaj összetétele. Mentesül a felesleges talaj-, és árvizektől, Illetve az öntözőberendezéseken keresztül megkapja a szükséges vizet. Megközelítőleg 19 km hosszú, csaknem két méter mély nyitott árok szeli át az említett községek határát. Ezen és az erre kapcsolt csőhálózaton keresztül öt kisebb szivattyúállomás segítségével percenként 400 liter víz folyik rendeltetési helyére. így jut majd nedvességhez a szomjas föld közel 3000 hektáron május, június, július és augusztus hónapokban, amikor a Bodrogközben legkevesebb a csapadék ... Végezetül meg kell jegyezni, hogy Kelet-Szlovákia vízgazdálkodásának rendezésére államunk milliárdos beruházásokat eszközöl. Néhány éven belül mindez megtérül. Pártunk Központi Bizottsága mezőgazdasági bizottságának a kelet-szlovákiai síkságon és Bodrogközben tett látogatása után Michalovcén megtartott ülésén is ilyen értelmű állásfoglalás született. Csak helyeselhető, hogy ezenkívül a tervezett munkálatok meggyorsítására irányuló

1 döntések is napvilágot láttak. Nem lehet nekünk közömbös, mikor fogja élvezni társadalmunk a befektetések gyümölcsét. KULIK GELLÉRT rnm A panyidaróci szövetkezetben nagy gonddal végzik a növényápolási munkálatokat. A felvételen Papp Mihály traktoros és kisegítője Rózsa Bertalan egyszerre sarabolja és fejtrágyázza a cukorrépát, s ezzel két ember és egy traktor munkáját megtakarították. (Agócs V. .felvétele) Felkészültek a z aratásra Hazánkban általában minden évben a Csallóközben kezdik meg az aratást, így hát természetes, hogy a gépek, traktorok és kombájnok javítása terén nekik kell a leghamarább elkészülniük. Tudják ezt ők is, mert már sok helyen a gépek, traktorok és kombájnok készen várják az aratás kezdetét. — A jő kezdet fél siker — tartja a közmondás. Ezt tartottuk mi is szem előtt kora tavasszal, amikor elkezdtük a kombájnok javítását, — mondja Nagy Gábor, a nagymegyeri szövetkezet gépparkjának vezetője. — Szövetkezetünkben az idén 900 hektár gabona vár kaszára. A múlt évben körülbelül szintén ennyit kellett learatnunk, s akkor tizennégy nap alatt végeztük el az aratási munkálatokat. Az idén is jól felkészültünk. A rendelkezésünkre álló négy komCSAK IGY TOVÁBB A párkányiak tudják, hogy most kell biztosítani a takarmányt • Galsán már a második félévben járnak a tervteljesítésben A NÄNAI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN Az aratásig még néhány hét van, de a határban most sem szünetel a munka. Helyenkánt a takarmánynövényeket takarítják be, silóznak, másutt már javában készülnek az aratásra. Erről számoltak be az utóbbi időben levelezőink. © LESZ ELÉG SILÖTAKARMÁNY (N. J.) — A Párkányi Állami Gazdaságban ezer hektárról már betakarították a lucerna első kaszálását, továbbá mintegy 105 vagon zöldanyagot besilóztak. A takarmánybőség az állattenyésztésben is megmutatkozik. A napi fejési átlag az ivanovól részlegben 11,18 liter, Garamkövesden 10,84 liter. A komplexbrigád lázasan készül az aratásra. A gazdaságban 2571 hektár gabona vár kaszára, amelynek több mint a felét kétmenetesen fogják betakarítani. is befejeződnek a napokban a növényápolási munkálatok — írja Meidlik Kálmán levelezőnk. A múlt napokban kiadós esőt kapott a határ, és gyorsan fejlődnek a kapásnövények. Egészen biztosra várható, hogy a tervezett hektárhozamot valamennyi termékből túllépik. ® HATÁRIDŐ ELŐTT (Cs. Z.) — A galsai szövetkezet a napokban úgyszólván minden állattenyésztési termékből teljesítette a félévi felvásárlási tervet, sőt marhahúsból 72, sertéshúsból 33 mázsával túl is lépték. Tejből már csak 9000 liter hiányzik a félévi terv teljesítéséhez, s minden jel arra mutat, hogy ebből ls jóval túlteljesítik az előirányzott mennyiséget. Tojásból rövid időn belül teljesítik az egész évi tervet, hisz már csak 17 000 darabbal tartoznak. bájnt — mi is alkatrészhiánnyal küzködtünk és küzködünk, mint az ország bármely gépparkja — sikerült idejében és jól kijavítanunk. Kombájnosaink már várják az Indulás napját, az aratás kezdetét. Mindnyájan fogadkoznak, hogy az idén is elvégzik annyi idő alatt az aratást, mint a múlt évben. Az idén a Hradec Králové-i Állami Gazdaságtól is kapunk segítséget. Ez a támogatás kölcsönös. Nálunk jóval előbb kezdődik az aratás, mint náluk Csehországban, s ezért most a kezdetben ők segítenek, aztán ha itt végzünk, mi segítünk nekik. A kombájnosok tehát már várják azt a napot, azt a pillanatot, amikor kivonulhatnak a földekre. Rajtuk áll az aratás sikeres elvégzése. A múltban Nagymegyeren is többször előfordult, hogy a kombájnosok a teljesítmény utáni hajszában eléggé elhanyagolták a minőségi kérdést. Éppen ezért az idén az elmúlt évek tapasztalataiból okulva sokkal nagyobb súlyt fektetnek a minőségre. Kidolgozták az aratási munkaverseny feltételeit, amelyek lényegében ugyanolyanok, mint az elmúlt években, csak jobban szem előtt tartják a munka minőségét és a szemveszteség csökkentését. Aratás közben is többször előfon dul kisebb, nagyobb géphiba. A nagymegyeriek ezen a téren is előrelátóak. Egy gépkocsira szerelt javítóműhely fogja javítani a kisebb hibákat, s ha a gép komolyabb javítást igényel, a géppark szerelői akár éjjel is elvégzik a javítási munkálatokat, hogy a napközben elromlott kombájn minél előbb üzemképes legyen. A nagymegyeri szövetkezet határában Imitt-amott már sárgul az őszi árpa. Ám idejében kijavították a kombájnokat, felkészülten várják az aratás kezdetét, mert tisztában vannak vele, mennyire fontos a gabonaneinűek gyors, veszteség nélküli betakarítása, N. A. Tiszta tejet a pohárba került hazai nyersanyagból a piacra, a vajat külföldről hoztuk be, így a mi mezőgazdasági üzemeinkben termelt tejnek úgyszólván minden cseppje a közellátásnak ment. Az impor éspedig a tejbegyűjtők munkája. A tejipar dolga, hogy megfelelő begyűjtőhelyekről gondoskodjék. Sok helyütt nem kielégítő a helyiség, későn szerelték fel a hűtőberendezéseket tált tejtermékekért viszont fontos gé- Április derekán például csupán Szlopeket adunk. Gazdaságosabb tehát — ha úgy mint az utóbbi időben — a mezőgazdaság több tejet ad az országnak. Van még tartalék e téren? Joggal felelhetjük: igen. Mert nem minden kerület teljesíti egyenletesen a kötelezettségét. A közép- és kelet-szlovákiai kerületben egy-egy dekádban lemaradás észlelhető. Természetesen van ennek „objektív" oka is. A tavalyi szárazság (az idén sem jobb a helyzet] főképpen a keletieket sújtotta. Kevés takarmány termett, s most is ez az egyik okozója a gyengébb hozamoknak. Ám nemcsak ez, hiszen minden kerület részesült az állami vákiában 572 tejhűtő volt üzemképtelen. A dél-morvaországi vidéken pedig 300 hűtőberendezés állt kihasználatlanul. Ennek következtében -—mondotta a minap STANISLAV VONDRA, a tejüzemek igazgatója az egyik sajtótájékoztatón — június első dekádjában 1 400 000 liter megsavanyodott tejet adtak el a mezőgazdasági üzemek. A június eleji szokatlan nagy hőség még inkább fokozta ezt a mennyiséget. Ezért jobban be kell tartani a higiéniai szabályokat, és fontos feladat vár a szövetkezetek kezelésében levő átvevő helyekre. Annál is inkább, mert amint Vondra elvtárs említette, egyes szövetkezetek a préalapokból és kaptak takarmányt, az miumhajhászásban megfeledkeznek va. elúbb említett kerület mezőgazdasági üzemei is. Az év elején még jól állt a kelet-szlovákiai kerület, később — különösen április végén, május elején — már több millió literre rúg itt tartozása. Talán túlságosan bőkezűen bántak a takarmánnyal, s aztán kevesebb jutott a jószágnak? Lehet, liogy így van. Legyen ez tanulság a jövőre nézve. Még más „tartalék" is van arra, hogy több tejterméket állítsunk elő: víz. lamiről, a legfontosabbról: a becsületről! Néhány szövetkezetben, különösen Kelet-Szlovákiában egyes helyeken vizezik a tejet. A kissé megsavanyodott tejet még fel tudják dolgozni, de a vizet már nem lehet a tejből kiválasztani. S ki fizet rá néhány telhetetlen szövetkezeti tag eljárására? A fogyasztó, az aki tejet akar inni a pénzért és nem olyan fehér folyadékot, melynek tej a neve, de a fele Becstelen dolog a te] vizezése. S nem minősíthetjük másnak, mint lopásnak. Bár az illetékesek a legteljesebb szigorral igyekeznek megszüntetni az ilyen eseteket, szükséges, hogy az állattenyésztésben dolgozók se tűrjék egy-egy társuk lelketlen eljárását. Ňe engedjék, hogy egy-két „harácsoló" miatt csorba essék a dolgozó parasztok, az etetők becsületén. Mert nem azt mondják a városiak, hogy X.—Y vizezi a tejet, a közvélemény a szövetkezeteseket ítéli el. A tej — természetesen a teljes értékű tej — szinte ugyanolyan fontos, mint a kenyér. A 3,6 százalékos zsiradékot tartalmazó 1 liter tej kalóriaértéke megfelel körülbelül 0,5 kg jó minőségű húsnak, vagy 8—9 tojásnak, vagy 1,5 kg almának, 2 kg hüvelyesnek, 200 gr rizsnek, vagy tésztafélének. A tej zsiradéka ugyancsak 99 százalékban felhasználható, az élelmezés szempontjából a legelőnyösebben felhasználható zsiradékok egyike, s bőséges a vitamintartalma is. Hangsúlyozzuk, nagy zsiradéktartalmú tejről beszélünk, nem pedig az egyesek által vízzel hígítottról. A tej tehát az előbb említett előnyei folytán, felnőttnek, gyermeknek, — a betegnek annál inkább — szükséges ennivaló. Ha kiküszöböljük a szóban levő fogyatékosságokat, megszüntetjük a prémiumokkal való viszszaéléseket még több és jobb jut belőle a lakosságnak. Tiszta tejet hát a pohárba! MÉRV FERENÜ (JJ 18.