Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-01 / 121. szám, péntek

Jegyzetek ifjú kommunistákról VIERA KRÉDÓJA 1 izenegy évvel ezelőtt Vierkának híviák az építőmunkás lányát. Tizenöt éves volt. Szerény, szófogadó és élénkeszű tanonclányka. Ismerkedett a trenííni ruhagyár légkörével, a férílruhák és raglánok varrásával. A falusi életet felcserélte a városival. Ha jókedvű volt, dalolgatott, ha bántotta valami, hallgatott, gondolkodott. Internátusban lakott... Ma is ez az otthona. Négyen laknak egy szobában. A kislányból nagylány lett, Vierkából Viera... Mit is mondtak róla? Kezdeményező munkáslány. Már több éve a legjobbak között emlegetik, s vele együtt a kollektíváját. A mellére tűzték a Minisztérium Legjobb Dolgozója jelvényt. Ifjúsági és szakszervezeti funkcionárius... A szavak mögött az embert keresem. Az Idős üzemi őr a gyár kapujában a szemem közé néz és kérdez: — Viera Strakovát, a brigádvezetőt keresi? Hangiából tiszteletet olvasok ki. Tizenegy évi munkásélet megbecsülését. Bárhogyan ls ecseteljük a környezet, a munkatársak, a barátok hatását, mégis azt kell mondanunk, az ember elsősorban saját maga szabja meg az értékét munkájával, hibáival és erényeivel, akaratával. Az üzem udvarán keresztül haladva magamban találgatom, mi érlelte Vierát megbecsült emberré? Nem a földtől elrugaszkodott elképzelések, ábrándok táplálják az emberérést. A hétköznapok gondjai és örömei éltetik az akaratot, a tettet. Nélkülük sivár lenne az életünk. A jól végzett munka örömöt érlel és mosolyt fakaszt... Erre kellett gondolnom, amikor egy pult mögött megpillantottam Vierát. Sudár, karcsú lány. Haja világosbarna, a szeme világoskék. Munkaruhája szeme színéhez hasonló. A szabászoktól kapott raglánkabát-részeket osztályozza, számozott kis paplrcédulákat ragaszt a szélükre, krétával vo. nalkákat húz ... Előkészíti a varrónők számára a munkát. Balkéz felől indul a gépsor, s mire a megmunkált darab a jobbkéz felőli utolsó géphez ér, akar magamra ls ölthetném a divatos raglánt. Hat ilyen műhely van a teremben... Viena műhelye kiválik a többi közül. Nemcsak a munkában. Egy-két férfi kivételével a lányok, asszonyok világoskék munkaruhában ülnek gépjeik mellett. Virágos rétre emlékeztetnek. A szomszédos műhelyek dolgozóinak tarka-barka öltözete felveti bennem: miért e különbség? A világoskék munkaruha nem uniformis, üdeséget áraszt. Mintha dicsekednének, ők mások. Megkülönböztetik magukat, mert reklamáció nélkül dolgoznak? Jó munkájukért Jutalmat kaptak. A pénzt nem osztották szét, megvarratták az „uniformisukat". Megtehetik a többiek is. Ha több Viera Streková lenne... Így is lehet mondani Mindig jó, ha egy nagyobb kollektívában akad valaki, aki szorgalomban, tudásban kiválik és kötelességének érzi, hogy másokat tettekre ösztönözzön. A vállalat vezetői így vélekednek Viera műhelyéről: „... nemcsak az üzem, hanem az egész vállalat legjobbjai közé tartoznak ... az első' sorokban állnak..A példaadás nem ismer határt, megkötöttséget, akár a szép dal. Egy napon arra ébredünk, hogy a szép dalt énekeljük ... F igyelem Viera gyorsan, ügyesen mozgó kezét. Elpirul. A szemébe nézek, mondani akarok valamit. Hirtelen a pult alá nyúl, s elém rakja a brigád albumát. Megértem, feszélyezi a kíváncsi tekintet. Belelapozok az albumba. Újságcikkek, fényképek, élmények leírása. Ellátogattak több hazai hasonló üzembe, kíváncsiak voltak, hogyan dolgoznak másutt. Voltak Magyarországon is. Szép napokat töltöttek a Balaton partján. De a legszebb: a soproni ruhagyárban tett látogatásuk volt. Tapasztalatcsere és barátkozás. ... Most már nyugodtan beszélgethetünk. Figyelhetem világoskék szemének derűjét, hangjának rezdülését. Mert nemcsak a tekintet árulkodik, a hang ls sokat mond ... Viera, a brigádvezető. Huszonhat éves. Évek óta a legjobbak közé tartozik. Sok lányt hasonló korban a divatkórság, a férjhezmenés, a szórakozás foglalkoztat. Vlera ls modernül öltözködik, frizurája ls divatos. És mégis... az egykori vöröskendős proletárasszonyokat juttatja az eszembe, akik a munkásgyűlést szétverő gumibotos rendőrük szemébe piros paprikát szórtak, mint Losoncon a harmincas években, amikor Steiner Gábor munkát követelt a munkanélkülieknek... Hagyd, ne gondol] a múltra, a trenCíni ruhagyárban vagyl A jelenünk összeforrt a múlttall Az élet hídja a múltból a mába, s a mából a jövőbe ível. Ezt a hidat mi építjük: Viera is építi... Szerényen mondja el, hogyan került az első sorokba. Bocsánat, én mondom, ő csak azt árulja el, hogy évekkel ezelőtt az egyik részleg ifjúsági szervezetének volt az elnöke. Az üzemi CSISZ-titkár hatvanegyben átnyújtott neki egy jelentkezési ívet. Viera, tudod, hol a helyed? A fiatalok helye? Viera emlékezik. — ötvennyolcban a trenčínl dolgozók küldöttségével a Szovjetunióban jártam. Ott láttam, mire képes igazán a kommunista párt. Az Aurórán álltunk. Szinte hallottam az ágyúlövést, a jeladást... Akkor született meg bennem a gondolat, ha egységesek vagyunk, többre vagyunk képesek ... Vierát hatvanegyben felvették a kommunista pártba. Kíváncsi vagyok az alapelvére, egy fiatal kommunista alapelvére. Ezt mondja: — Arra törekszem, hogy a munkahelyemen helytálljak, példát mutasV1ERA STRAKOVA sak, az első legyek, hogy egyszer se mondhassák a szemembe, kommunista létedre így és Így kellene dolgoznod ... Ez az ő krédója. Egyszerű, világos. A

z új ember hit, vallása. A szavak mit sem érnek tettek" nélkül. Viera nem a szavak embere, de ha a munkatársaival kell beszélnie, nem vár bíztatásra. így volt akkor ls, amikor az egyik üzemi szakszervezett konferencián szóvá tették a minőséget. Nem volt a legjobb. Vierát ez bántotta. Valaki szót kért, és beszélt a rozsmitáll mozgalomról. Milyen Jó lenne, ha mindenki kezességet vállalna a maga munkájáért, — gondolta Viera. De hogyan keltsük fel az emberekben az érdeklődést? Beszélt a mesterével, Simko Jánnal, a szakszervezeti részlegbizalmival, Fabinová Annával s néhány brigádtaggal. Előbb meg akart győződni róla, elfogadják-e a tervet. Helyeselték. Megbeszélte a dolgot a műhely dolgozóival s meghívták a versenyfelelőst, segítsen kidolgozni a kritériumokat. Az üzemben elsőkként vállaltak kezességet a munkájukért. Rövid Idő alatt hárommal csökkentették a javítások százalékát. Az ember nem jár mindig sima úton. A brigád se... Az egyik lány, aki az utóbbi időben igen ingerlékeny volt, és feleselt a mesterrel, egy napon nem Jött munkába. Azt mondta, orvosnál volt. Füllentett. Haragudtak rá, mert akadályozta a folyamatos munkát. A varrónők egymásra vannak utalva, a kabátrész az egyik kezéből a másikéba kerül. Ha egyikük ok nélkül hiányzik, vagy félkézzel végzi munkáját, a többiek isszák meg a levét. Beszéltek a lánnyal. Viera a gyermekes anyákra mutatott, látod, nekik inkább kellene a több szabad idő, mégis a legszorgalmasabbak ... A lányka egyszerre panaszkodni kezdett, a szeme, a feje fáj. Viera elment vele az orvoshoz. A lány szemüveget kapott. Mintha kicserélték volna, elmúlt az ingerlékenysége, már nem felesel a mesterrel. Csak ki kell tapogatni a hiba gyökerét.,. Tudni kell azt ls, hogyan kell összekötni a kellemest a hasznossal. Vlera brigádja vállalkozó szellemű. Ogy is mondhatnánk, amilyen a vezető... A ruhagyár a közeli Kubrahegyen pionírüdülőt épített. Viera brigádja tavaly „kirándulásra" ment. Súroltak, ablakot mostak az üdülőben. A gyermekes anyák magukkal vitték lánykáikat, fiacskáikat. A gyerekek játszadoztak, fürödtek a medencében, virágot gyűjtöttek, Az asszonyok munka után bekapcsolták a rádiót, zenét hallgattak, kávét ittak, tréfálkoztak. Hazamenet énekeltek... S az idén? Épp a napokban vállaltak kötelezettséget a felszabadulás 20. évfordulójára. Náluk már nem érdekes a termelési többletvállalás. Amikor a brigádmunkára kerül a sor, Viera közbe szólt, ne tegyenek formális felajánlást. A brigádtagok megértették. Ha formális a kötelezettség, kibújhatnak alóla. Ez nem lenne szép tőlük. Sorra felálltak, és bejelentették: hat, nyolc, tíz órát vállalok. Ezt mindenki ellenőrizheti. Épül az üzemi bölcsőde és napközi otthon. Az ablakokat kell majd tisztítani... A téli hónapokban a könyveket bújták és vitákat rendeztek. Most már szebb az idő, a szabadba kívánkoznak. Jöhet a brigádmunka, a kirándulás, tréfálkozás és dalolás ... Emberek vagyunk, szeretjük a munkát és a tréfát, gondjaink mellett vidámak is lehetünk. Az ember vágyja a napfényt. A derűs napfényben szebb az életünk, mely a holnapba ível. Ezt a hídívet mí építjük. Nagyon szégyellenénk magunkat a jövő nemzedéke előtt, ha rossz munkát végeznénk. Hogy is mondta Viera? „Arra törekszem, hogy a munkahelyemen helytálljak, példát mutassak, az első legyek, hogy egyszer se mondhassák a szemembe, kommunista létedre így és így kellene dolgoznod..." Milyen örömös lenne az életünk, ha mindnyájan így gondolkodnánk és cselekednénk. Viera világoskék szemébe mélyed a tekintetem. Azt akarom kérdezni, jól érezné-e magát, ha a kollektívájában csupán őneki lenne ilyen krédója? Tétovázom, műhelye a legjobb az üzembenl Mégis felteszem a kérdést. Csodálkozik, majd elmosolyodik. Hogy lennék egyedül?! Megtanultam az elvtársaktól, hogy figyelnünk kell az emberek jellemét ls. Már említettem Fabinová elvtársnőt, akivel minden kérdést megbeszélek. Jól kiismertem. Munkájával példát mutat másoknak. Nagy iskolás lánya van. Milyen büszke rá! Jól tanul, a nemzetközi Ifjúsági táborba küldik. Egy Ilyen anyának, munkásasszonynak a pártban a helye. Beszéltem vele... Anna Fabinová pártunk tagja lett... V • lera Straková ... Ifjú kommunista. Nézem, nézem őt, és csak egyre tudok gondolni. Bár ezer és ezer ilyen Vleránk lenne.,, PETRÖCI

BÄLINT A

szocialista állam építésének gyakorlata megmutatta, hogy a dolgozó nép hatalmának gyakorlását elsősorban a választott államszervek rendszere teszi lehetővé. Ez nemcsak a proletárdiktatúra körülményei között, hanem a fejlett szocialista ós kommunista társadalom építésében is érvényes, amikor is a szocialista államban, mint államhatalmi szervek s egyidejűleg mint tömegszervezetek működnek. Már ez a megállapítás is rámutat arra, hogy a választott államszervek rendszerében, az egyes választott államszervekben, azok jelentőségének értelmezésénél és feladatainak kijelölésénél, — a burzsoá államelmélettel ellentétben — a nép hatalmának megnyilvánulását látjuk. Miért állítjuk, hogy a A MAGAS-TÁTRA kMü je A Magas Tátra övezetében Fero Mrázik mindenhol népszerű. Ismerik és kedvelik a Lengyel Tátrában, a Kárpátokban, az Alacsony Tátrában. Amikor pedig nemrégen Innsbruckban a Patscherkofel lejtőjén tűnt fel mamagastermetű alakja, a téli olimpián egybegyűlt sportolók ls rögtön körülvették és barátságosan üdvözölték a csehszlovák „hegyivezért". A mindig jókedvű, derűt sugárzó sportolót a hegymászók és turisták, meg hegyivezetők, a Tanap dolgozói, a Hegyiszolgálat fizetett és önkéntes tagjai egyaránt becsülik, nem ls szólva a hegyek kfizött felcseperedő gyermekekről, akikhez „Fero bácsinak" mindig akad néhány barátságos szava és hasznos tanácsa. Fero Mrázik volt a Hegyiszolgálat első parancsnoka. Most ls ő a vezetője, amellett egyike legtevékenyebb, legtapasztaltabb tagjainak. Társaival, testi-lelki jóbarátaival együtt számtalanszor lépett fel a legmagasabb és legveszélyesebb csúcsokra is, sok veszélybe jutott embernek mentette meg az életét. Már olyan régen szerelmese a hegyeknek és oly sok Időt töltött el birodalmukban, hogy maga sem emlékszik, melyik hegyoldalba vágta először csákányát, melyik gránitsziklába erősítette első faliszegét, melyik völgyben vagy gleccseren mentette meg az első emberéletet. De talán csak szerénysége feszélyeztetl, hogy erről beszéljen ... Az azonban biztos, hogy a bajbajutott ember iránti felelősségérzetet aligha vési bárki mélyebben szívébe mint ő, és senki sem ügyel következetesebben arra, hogy a hegymászás mindig csak kedvtelés és sport maradjon és ha valakiben Idővel szenvedéllyé válik, sohase fejlődjön könynyejmű hazárdjátékká. Hiszen ő maga látja legjobban, mennyi veszélyt rejtegetnek a hegycsúcsok, mennyire gyorsan és váratlanul váltakozik a tátrai égbolt, mennyire könyörtelenek a hegyekből alázuhanó lavinák... ö a megalapítója és első perctől Franfišet Mrázik fogva igazgatója is Szlovákia Nagydíjának, hazánk egyik legjelentősebb nemzetközi síversenyének. Segít a pályakitűzésnél, ügyel a versenytáv szabályosságára. Szerel, javít, irányít, szervez, és meghívásokat intéz a külföldi szövetségekhez, versenyzőkhöz, levelezést folytat, a szervező bizottság élén útbaigazításokat ad. Nem csoda hát, hogy a résztIvevők között oly közkedvelt. Még [Prawda, Vuarnet, IfBozon, Oberaigner, |§ Mark vagy Digruber, a „sívilág | nagyjai" is mindig 'szeretettel üdvözlik őszhajú, mosolygó barátjukat. Aligha akad valaki, aki őnála jobban ismeri a Tátrát. Ismeri a vadregényes hegyek legeldugottabb szépségét is, tudja, mi érdekli a látogatókat, mi vonzza leginkább a külföldi vendégeket. Érzi, hogy most, amikor állandóan több és több külföldi turista látogat el hozzánk az egész világból, sokat kell még helyrehoznunk a Magas Tátrában. Érzi, hogy őrláshegyeink többet adhatnak, jóval többet nyújthatnak, mint most. Legutóbbi külföldi tartózkodása alkalmával tapasztalta, hogy turista központunk sportlétesítményei nincsenek megfelelő állapotban és bizony a szolgáltatások tekintetében ls kullogunk az európai színvonal mögött. Mindezen sokat töpreng Fero Mrázik. Sok tisztsége mellett szerfölött pontosan látja el hivatalbeli kötelességét. Felettesei, munkatársai, valamint a sportolók még eddig nem csalódtak benne. Jk Nemzeti Front is ezért Jelöli a „Tátra szerelmesét" HNB képviselőnek. A jövő választási időszakban nagy szükség lesz évtizedes tapasztalatára, józan eszére és becsületére. Tänzer Iván VALASZTASI GYULESEK Banská Bystrtcán a választási előkészületek során megtartott választási gyűléseken a város 2000 polgára vett részt. A gyűléseken értékelték a város fejlődését. Banská Bystrica lakossága a felszabadulás óta 13 000-el növekedett. 1960-tól 1700 lakást építettek fel. Ez évben további 514 lakást adnak át, ezenkívül megkezdték egy új ipari és egészségügyi iskola építését. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára befejezik a megkezdett építkezéseket, rendbe hozzák a parkokat, az utakat és megkezdik az új múzeum és a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművének építését, j CTK) részt, a társadalmi tömegszervezetre bízott feladatok egy része az állami feladatok jellegét nyerik el. A fejlődésnek ez az iránya indokolja alkotmányunk azon alapelvét, hogy a fejlett szocialista társadalomban az állam az egész társadalom szervezeti formáját képezi, és összes szervezeti formáinak ténykedése az egész nép szuverén akaratát fejezi kl. A szocialista államban a helyi választott szervek elvi jelentősége semmiben sem különbözik a központi lelősséggel tartozik. A Nemzetgyűlés választja a köztársasági elnököt, a legfelsőbb bíróság tagjait, s funkciójukból visszahívhatja őket, minisztériumokat ós egyéb központi hivatalokat alakít, megtárgyalja a legfontosabb bel- és külpolitikai kérdéseket, jóváhagyja a gazdasági terveket, legfelsőbb törvényhozója államunknak, ellenőrzi a kormány ténykedését, az alsóbb szervek működését az állami és gazdasági élet minden szakaszán. E rövid áttekintésből is kitűnik, miér{ A választott államszervek a nép hatalmának gyakorlói választott államszervek képezik a népi hatalom gyakorlásának legfontosabb eszközét? Azért, mert e szervek valóban a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, melyek már a jelenben is egyesítik az állam és a társadalmi szervezet ismérveit, és a további fejlődés folyamán, a dolgozók további tömeges bekapcsolásával, mint a párttagok és pártonkívüliek közös társadalmi szervezetei működnek majd a kommunista társadalom felépítése érdekében. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a társadalmi szervezetek egyre jobban növekvő tekintélyét is. Az államszervek Jogkörének egy része fokozatosan átmegy a társadalmi szervezetek hatáskörébe, és ez a dolgozó tömegeknek az állam és gazdaság közvetlen Irányításában való részvételének másik fő formája. E fejlődés során alakul kl majd az a helyzet, hogy egyrészt a képviseleti hatalmi szervek egyidejűleg tömegszervezetekké válnak, másrészt a társadalmi tömegszervezetek közvetlenül részt vesznek az egyetemes népi állam gazdasági szervezési funkciója Irányításában. Tehát az államszervek és a társadalmi szervezetek, a politikai és gazdasági fejlődésnek megfelelően egyre szorosabban együttműködnek. Ennek folytán az állami feladatok társadalmi feladatokká válnak, másszervek elvi jelentőségétől. A központi és helyi államszervek között a különbség nem minőségi, hanem csak az illetékességre, a területi hatáskörükre vonatkoztatott, azaz, a néphatalmat különböző módszerekkel gyakorolják. A központi államszervek egymás közötti viszonyában a formális hatalommegosztás helyett a munkamegosztás szocialista elve érvényesül, tehát a központi államszervek együttesen képviselik a munkásosztály és az általa vezetett többi dolgozók államhatalmát. A szocialista államban, a burzsoá parlamentarizmussal ellentétben, az alkotmányos tényezők és intézmények között nem lehetnek komolyabb ellentétek, miután a munkásparaszt szövetség politikai kifejezőjében, a Nemzeti Frontban tömörülő dolgozó nép egyre erősbödő erkölcsipolitikai egységében megszűntek az antagonlsta osztályellentétek. Ilyen szempontból mérlegelve a központi államszervek egymás közötti viszonyát, megállapíthatjuk, hogy alkotmányunk szerint a legfontosabb helyet a Nemzetgyűlés foglalja el, miután köztársaságunkban minden hatalom a népé, mely azt a választott képviseleti szervek által gyakorolja. A többi államszerv jogkörét a választott szervektől nyeri, a Nemzetgyűlésnek fetulajdonltunk elsőrangú fontosságot annak a követelménynek, hogy a Nemzetgyűlés tagjait dolgozóink legjobbjai közül válasszuk. Ugyanez érvényes a szlovák nemzeti szervek választását illetően is, mivel a Szlovák Nemzeti Tanács az alkotmány értelmében az államhatalom és igazgatás nemzeti szerve Szlovákiában. A

z elmúlt négy évben láthattuk", hogy a nemzeti bizottságok jelentősége növekszik, ahogyan azt alkotmányunk megköveteli. Elsősorban a helyi és járási nemzeti bizottságok működésében tapasztaljuk, hogy ezeknek, mint az államhatalom helyi szerveinek, minden alkotmányos feltételük megvan ahhoz, hogy a demokratikus centralizmus elvének betartásával az állam- és társadalmi Igazgatás széles hatáskörű helyi szerveiként működjenek. Ne felejtsük el, hpgy a nemzeti bizottságok; forradalmi megalakulásuk óta, az államapparátus szétzúzásának és aszocialista állam felépítésének alapvető eszközei, melyekben helyi viszonylatban a bürokratikus állami hlvatalno* kok helyett a dolgozók közvetlenül érvényesítik és gyakorolják az államhatalmat. E fejlődés eredményeként már az 1954/12. számú törvény leszögezte, hogy a nemzeti bizottságok dolgozóink legnagyobb tömegszervezete. Ez ÜJ SZÖ 6 * 1964. május 1.