Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-01 / 121. szám, péntek

Csak egy gombnyomás Szovjet Kárpát-vidék ... Üttalan utakon, hegyeken, szorosokon keresztül acélpóznák láncolata közeledik Mukacsevo Jelé. A munkácsi erőmű-mellékállomás a Szovjetunió határán fontos láncszemet alkot az európai szocialista országok egyesített energiarendszerében, amelybe Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és a Szovjetunió hálózatát már bekapcsolták. Munkács zöld utcáin bolyongva Petőfi Sándorra, a nagy magyar költőre gondolok, akt megénekelte a hírhedt munkácsi várat, amelyet Mária Terézia 1773-ban politikai börtönné alakíttatott át. Sötét kazamatáiban raboskodtak a magyarországi, Jugoszláviai, olaszországi, £piil a Béke egyesített energiarendszer, amely hét szocialista ország energiarendszerét egyesíti. A képen: Ivan Kovtun szerelő u felerősíti a vezetéket. (M. Szavin felvétele] görögországi, csehszlováklat, lengyelországi nemzeti jelszabadító mozgalom harcosai. A vártól egy kőhajításnyira áll az áramelosztó mellékállomás. Felmászunk az első emeletre. Tágas, napsütéses terem közepén diszpécserasztal. Az ügyeletes grafikonok fölött hajladozik. A "műszerek mutatói enyhén kilengenek. A szovjet Dobrotvoriban fejlesztett áram e berendezésen keresztül Jut Magyarországra. Megszólal a telefon. — Tessék, hallom. Jó reggelt! Dobroje utrol A munkácsi nemzetkőzi áramelosztó mellékállomás ügyeletese magyarul üdvözli kollégáját. A határ tusó oldalán, Sajószegeden pedig a diszpécser — egy kedves kislány — oroszul válaszol kollégájának — a moszkvai Energetikai Intézetben végezte tanulmányait. Magyarország tavaly 400 millió kilowattóra villamos energiát kapott a Szovjetuniótól, jövőre már 1 milliárd kilowattórára nő a szovjet áramszolgáltatás. Tovább megyünk a nagy teremben, melynek egy részét bonyolult berendezések, műszerek foglalják el, a másik része üres. — Megkezdődött a Lundus—Lemešany vezeték építése — magyarázza kísérőm, Jaroszlav Fjodorovics Gridzin, a nemzetközi elektromos vezeték szovjet szakaszának építészeti Igazgatója. Az új vezeték a romániai lundust erőműtől Munkácson keresztül a Csehszlovákiát lemeSanyt mellékállomásig terjed. Románia energiarendszerének kiépítése után más szocialista államok már egyesített energiarendszereivel együtt fog működni. A 400 kilovolt feszültségű Lundus—

Lemešany vezetéken főként Csehszlovákia kap energiát Romániától. Szükség esetén viszont Románia ugyanezen a vonalon kaphat segítséget barátaitól. A Tiszát sokan dicsőítették — kölfők, írók, újságírók, filmesek, hírnevét azonban nem kevésbé öregbítették a föld- és vízkutatók. A Tisza szeszélyeivel mindig sok gondot okoz az építőknek. Az ember mégis legyőzi a makrancos folyót. Vinogradovo közelében Drotyinci falunál kezdték meg a folyó ostromát. A Tisza árterületén 14 méter mély betonaknát fúrnak. Néplesen „kútnak" nevezik. Ez lesz egy 60 méter magas acélpózna alapja. A reá épülő vezeték átugorja a Tiszát, s a Lundus—

Lemešany vezeték eléri a román határt. Az acélpózna nélkül nem tudnák megoldani az építkezést, mert a szeszélyes Tisza gyakran változtatja medrét. A „kút" tetejéről elnézem a folyót. Persze nem a szelíden kanyargó vizet, hanem azt, amelyik a „kútban" bugyog. A kotrógép nyomában óránként másfél ezer tonna víz tör fel. jaroszlav Fjodorovics még útközben elmesélte, hogy az egész alkotmány önsúlya alatt süpped a földbe. Betonfalal beágyazódnak, utána a „kút" belsejét is kibetonozzák. Lelkes, kitartó munkások csoportja éjjel-nappal szivattyúzta a vizet és a kavicsot. Alekszandr Mogyenyak kotrógépkezelő két műszaknál alább nem adta. — Hát nem ts olyan közönséges építkezés — jegyzi meg szerényen Jakov Javorszkij tapasztalt fiatal építő, aki Dobrotvoritól a Tiszáig az egész utat megtette. A javorszkij brigád nyomán hatalmas acélpőznák emelkednek a Kárpátokban. Időközben a román építők Jelentették: elkészültek a maguk szakaszával. Az idén Románia energiarendszere után Bulgária energiarendszerét is bekapcsolják az európai szocialista országok egyesített energiarendszerébe. Így tehát két KGST-állam energiarendszere egyesül. Az energetikai együttműködés nagy gazdasági előnyökkel jár. Erről beszélgettem a lvovi energetikai szakemberekkel. A Lvovenergo ablakai egy kör alakú térre néznek. A tér közepén bronz emlékmű. Még a legkisebb gyerek is tudja, kit ábrázol. Nyikolaj Ivanovics Kuznyecov bátor felderltőnek állították, aki számtalan hőstette között 1944 februárjában a megszállt városban fényes nappal másvilágra külde Galícia fasiszta alkormányzóját. Mire nyár lett, a szovjet hadsereg felszabadította Lvovot. Erre a rendkívül forró nyárra Aleksze] Jejlmovics Kucseruk Igazgató ís Jól emlékszik. Az élvonal csapatai után érkezett a városba, hogy feltámaszszák a romba döntött erőművet. Nyolc nap múlva már meg is Indították az első aggregátot. Fényt kaptak a kórházak, utánuk pedig a lakóházak ís ... AlekszeJ Jefimovlcs tagja annak a tanácsnak, amely a prágai központi diszpécser-szolgálatot irányltja. A KGST-országok azért hozták létre ezt a nemzetközi koordináló szervet, hogy biztosítsák az egyesített energiarendszer összes előnyeinek lehető legjobb felhasználását. A laikus is tisztában van vele, hogy energiaszolgáltatás olyan helyre, ahol kevés van belőle, nagy dolog. Ugyanakkor az energiarendszerek egyesítése lehetővé teszi az energiaátvitelnél szükségszerűen keletkező veszteség maximális csökkentését. Lássuk, hogyan használja fel ezeket az előnyöket az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia. Csehszlovákia mostl bányavidékéről az NDKnak szolgáltat villamos energiát, a német energetikusok viszont a lengyel Alsó-Sziléziát látják el energiával, Lengyelország pedig felső-szilézía vidékéről a csehszlovákiai ostravai acélgyárak vidékére Juttatja vissza a kapott energiát. Beszélgetésünkbe Cimahovszklj fődlszpécser ls bekapcsolódik. Éppen most beszélt Prágával: vízhiányra panaszkodnak. — Ilyen kiesésre mtndtg számítanunk kell. Könnyen segítünk egymáson, mert a hálózat csúcsmegterhelése és a legkisebb áramfogyasztás nem egyldőben következik országainkban, így kisegíthetjük egymást. Nagyon fontos a testvérországok kölcsönös segítsége. Csehszlovákiában kiszámították, hogy egy kilowattóra villamos energia késése 20 korona kárt okoz az Iparban. A magasfeszültségű vezetéken nem egy, hanem több százezer kilowattóra energia áramlik oda, ahol szükség van rá. Prágában elég megnyomni egy gombot, s a fény, a meleg, az energia átlépi a határokat.. A. ZIMIN Kincset ér a tarnobrzegi kén Tiszapalkonyán, a legnagyobb magyar hőerőműbenhárora 50 megawattos csehszlovák óriásturbína termeli a villanyenergiát. (CTK—MTI felvétele) • Feltárják a kincset Tavaly a „Piaseczno" bányában hárommillió köbméter földet távolítottak el, éi ^ezerhétszáz tonna ként -"hányásnak. A Wiszla'ti'Isó partján kombinát építését kezj^ék meg, amelyek első, évi 2Qíí.--ezer tonna kapacitású feldolgozó üzemében már 1960 decemberében 1630 tonna ként állítottak elő. 1961 Júniusában megkezdődött a termelés a kombinát kénsavgyártó üzemének első részlegében, amely évente 100 ezer tonna kénsavat állít elő. 1962 januárjában egy szuperfoszfátot gyártó üzem kezdte meg működését, és tavaly üzembe helyezték a kénsavgyártó üzem második részlegét. 1964 harmadik negyedében megkezdődik a termelés a feldolgozó üzem másik részlegében, és így további 200 ezer tonnával növekszik az évi kéntermelés. Ily módon Lengyelország függetlenítette magát a kénbehozataltól, sőt a kén és a kénsav már kiviteli cikkei közó tartozik. • Csehszlovák gépek a kénbányákban A tarnobrzegi kénlelőhely feltárása a lengyel-csehszlovák nemzetközi gazdasági együttműködés további elményülésére adott alapot. Amikor Lengyelországban ráakadtak a nagy kénlelőhelyre, napirendre került e gazdaság gyors kiaknázásának kérdése. Lengyelország ekkor egyezményt kötött Csehszlovákiával: ként szállít hazánknak a tarnobrzegi kén kiaknázására szolgáló gépi berendezések ellenében. Tarnobrzegben ma nagy teljesítményű, korszerű K-300, K-800, DO800 típusú baggerek és egyéb csehszlovák gépek dolgoznak. Hangsúlyozni kell, hogy a lengyel kénszállítmányok főleg Csehszlovákiában Irányulnak. Ilymódon fizeti ki Lengyelország a csehszlovák kölcsönt. A tornobrzegl kén közös kiaknázása ma a KGST-országok együtműködéséből eredő gazdasági előnyök meggyőző példája. Néhány évvel ezelőtt a kén még deficites nyersanyag volt. Lengyelország, és Csehszlovákia is külföldről, főleg a dollárövezetbe tartozó országokból hozta be a modernvegyipar e fontos nyersanyagát. Ma a tornobrzegl kombinát teljes mértékben fedezi a lengyel vegyipar kénszükségletót. A háború előtt Tarnobrzeg vidékét „Lengyelország B"-nek, „másodrendű Lengyelországnak" nevezték. Rendkívül olcsó volt Itt a munkaerő. A legközelebbi szomHatalmas csehszlovák gépkolosszus a tarnobrzegi kénbányában (Danuta Rago AR-Press felvétele) szédságban nem volt ipar. A vidék nem nyújtott a földműves ifjúság számára csaknem semmilyen érvényesülési lehetőséget. A földesurak nyolcvan garast fizettek a napi munkáért, ami három kilogramm kBnyér árának felelt meg. A vidék grófjai ugyan már 25 évvel ezelőtt tudtak a kénről, de azzal Is tisztában voltak, hogy az Ipar megjelenése e tájon nem előnyös számukra. Tarnobrzeg Járási városban nem volt vízvezeték, sem gáz. Népe nyomorgott. A kén felfedezése hatalmas fejlődést biztosított a város számára. Az utóbbi években lakossága 3 ezerről 10 ezerre nőtt. A Wiszla partján tucatjával épültek a színes épületek. 1980-ban 50 ezer lakosa lesz a városnak. ® Akik az új bányát építik A kombinát alkalmazottjait Javarészt a környékbeli falvak kisparasztjaiból toborozták, akik a kom. blnátba.i először találkoztak a nagyiparral. Jan Ciach 54 éves, de csak az utóbbi években léptették elő a munkahelyén. Jól emlékezik a háború előtti robotra, napi 80 garasért. Egy hektár föld tulajdonosa volt, ebből azonban nem tarthatta el négytagú családját. A földreformkor is csak egy hektár földet kapott, mert több volt itt a földnélküli és a kisparaszt, mint az elosztható föld. 1956-tól a „Piaseczno" bányában dolgozik. Előbb, ahogy mondja, villanyszerelőknek segédkezett. Később megismerkedett az építészmunkával, és brigádos maradt. Ma 11 tagú munkáskollektíva vezetője. Élete a bánya nélkül elképzelhetetlen. Jerzy Bartyzel brigádmester a „Piaseczno" bányában. A bányától 15 kilométerre levő faluban született. Arra sohasem gondolt, hogy egyszer ilyen közel fog dolgozni szülőhelyéhez. Zabrzeben (Sziléziában) bányaipari technikumot végzett, később Warsóban dolgozott, és amikor felfedezték a tarnobrzegi kénlelőhelyet, ide Jöt dolgozni. Jan Kamiňski, a kombinát üzemi iskolájának technikusa nemrégiben hegesztő mesterlevelet szerzett. Nem volna ezen semmi különös, de ezt megelőzőleg 1953-ban történelemből kapott diplomát a krakkói egyetemen, 1960-ban pedig elvégezte a gépipari technikumot. A történelemszak az ipari szak mellett anakronizmussá vált — mondja mosolyogva. Egész éven át, szünet nélkül folyik a kombinát alkalmazottjainak iskolázása és szakmai utánképzése. Tavaly az üzemi Iskolát ezer ember, 'az alkalmazottak negyede látogatta. A tudósok állandóan a termelési módszerek Javításán dolgoznak. Napról-napra változik a tarnobrzegi vidék arculata. A környékbeli falvakban egyre több modern lakás épül, egyre több motorkerékpár és személygépkocsi Jelenik meg. E vidékre ls betört a szebb élet és kiszorította az elmaradottságot és a szegénységet. JANUSZ VASYLKOWSKI T engyelország délkeleti ré-*J szen, a Wiszla és a Sanu folyő között terül el Sandomierz, a történelmi muitú város. Valamivel délebbre húzódik meg egy félreeső városka: Tarnobrzeg, amelyet eddig nem ls tüntettek fel minden térképen. Ma azonban Trnobrzeg városát egész Lengyelországban ismerik. 1956-ban óriási kén-lelőhelyre bukkantak itt, ami nagyban megnövelte Lengyelország ásványkincsgazdagságát. 1957 decemberében Borbála napján ünnepelték Itt először a bányásznapot, ekkor került felszínre az első kén. E vidék lakossága eddig csak könyvekből, filmekből és hallottakból ismerte a bányász-foglalkozást. 1964. máim 1. • ÜJ SZÖ 5