Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-16 / 135. szám, szombat

SZÁZADIK KOTRÓHAJÓ A prágai Cseh Hajógyárban e napokban fejezték be a századik ví-i zi jármű, egy SZB 725 m

3 típusú kotróhajó építését és ellenőrizték teljesítőképességét. A szivattyús kotróhajót már el is adták a szov-i jet szakértőknek. Képünkön az SZB 725 m3 típusú szivattyús kotró-: b

aJ

ó- - (Zd. Havelka — CTK felv.) Gyorsvonat indul Ipolyságra Az új menetrend május 31-én lép életbe A Palócföld nyugati lankáin és a kanyargós Ipoly partján több mint fél évszázad óta még mindig csak a „kávédarálök" döcögnek a síneken. Az apró mozdonyok pöfögő kéménye már szinte hozzá tartozik a táj jellegéhez. Kezemben az új vasúti menetrend végleges tervezetével elbeszélgettem K a m e s c h elvtárssal, a közép-szlovákiai KNB közlekedési szakosztálya előadójával a várható változásokról. Megtudtam, hogy a zvoleni személypályaudvarról május 31-én délelőtt 10 óra 12 perckor indul az első motoros gyorsvonat Ipolyság felé. • Melyik vonalon közlekedik az új gyorsvonat? — Zvolen és Štúrovo között. • Hol áll meg? — Sása-Pliešovce, Krupina, Hontianske Nemce, Dudince, Šachy, Čata állomások válnak gyorsvonati megállókká. Ipolyságon húsz percig áll a szerelvény és 13 óra 19 perckor érkezik majd a párkányi állomásra. 9 A menetidő meghatározásánál milyen szempontot tartottak szem előtt? — A legfontosabb összekötni Közép-Szlovákiát a déli fővonalon közlekedő nemzetközi gyorsvonatokkal. De közrejátszottak egyéb fontos körülmények is. • Milyen lesz a csatlakozás? — Délelőtt 10 óra körül három irányból érkezik gyorsvonat a zvolení állomásra: a prágai gyors Banská Bystrica felől, további gyorsvonat Nová Baňa és Losonc irányából. Az utasok kényelmesen átszállhatnak az Ipolysági motoros gyorsra és Stúrovóban kitűnő csatlakozásuk lesz a Balt-Orient nemzetközi gyorshoz Budapest és Bratislava felé. Természetesen a Magyarországról érkezők is minden késedelem nélkül folytathatják majd útjukat Zvolen felé, ahol este 18 órakor kitűnő csatlakozás várja őket Banská Bystrica, Losonc és Nová Baňa felé. • ISMERETLEN TETTESEK április második felében egy éjjel tönkretették a koppenhágai kikötő partján elhelyezett vízitündér szobrát. A híres szobor fejét letörték és magukkal vitték, nyűgözött, s akik látták a balzsamozott holttestet, 36 év múltán is jól emlékeznek rá, mert olyan felejthetetlen élményben volt részük. A friss levegő hatására a 375 éven át épen maradt hottest gyors bomlásnak indult, s még csak meg sem örökíthették a múmia vonásait. A moszkvaiak több hasonló esetről tudnak. Valaha a Puskin utca közelében állott a XVI. században épült Szent György monostor. Városrendezéskor a monostor kriptájában romlatlanul találták a trónkövetelő Al• A gyors tehát összeköti KözépSzlovákiát Dél-Szlovákiával? — Ogy ls mondhatnám. Egyébként azzal is számítunk, hogy a gyorsvonatot számos munkás veszi majd igénybe az Ipoly mentéről, elsősorban azok, akik távolabbi vidéken dolgoznak. Régi óhajuk teljesül azoknak az üdülőknek is, akik az ország különböző tájairól felkeresik Dudincét, az egyre népszerűbb gyógyfürdőt. Ha már említettük az új járat jelentőségét a nemzetközi utasforgalom szempontjából, akaratlanul ls felvetődik a kérdés: Nem lenne-e célszerű visszaállítani a régi vonatjáratot Drégelypalánkon át Budapest felé? Hisz a két világháború közötti időszakban még az ipolyhidvégi gyerekek ls ezen a vonaton jártak Ipolyságra. Értesülésem szerint az országhatáron túl még húsz évvel ezelőtt felszedték a síneket, s azóta Hont és Ipolyság között nincs vonatközlekedés. Nem tudom, milyen hosszú szakaszon kellene helyreállítani a pályatestet, de a Magyarország és Csehszlovákia közötti utasforgalom szempontjából ez a beruházás minden bizonnyal megérné a fáradságot. Mindez azonban a jövő feladata. BERKES JÖZSEF Szocialista társadalmunk további fejlődésének feltételei A

küszöbönálló választásokkal kapcsolatban sok helyütt vitatkoznak az emberek szocialista rendszerünk további fejlődéséről. Többek között felvetik azt a kérdést, hogyan lehet a szocialista rendszerünk adta lehetőségeket még jobban kihasználni arra, hogy a társadalom közös feladatai iránti személyes felelősségérzet az emberek tudatában mélyebb gyökeret verjen, hogy a fejlett szocia'ista társadalmat építők egyéni-, csoport- és kollektív érdekel harmonikus egységben érvényesüljenek. A válasz szorosan összefügg az egyetemes népi állam és a szocialista demokrácia problematikájával. Ebből kell kiindulnunk.. Az SZKP új programja vetette fel a proletárdiktatúra állama egyetemes népi állammá való fejlődésének kérdését. Pártunk XII. kongresszusa megállapította, hogy szocialista államunk ugyanolyan irányban fejlődik, mint a szovjet társadalom szocialista állama. A proletárdiktatúra államának egyetemes népi állammá fejlődése tehát a szocialista államfejlődés általános érvényű törvényszerűsége. E fontos kérdés megvitatása során olyan nézetek ls felmerültek, mintha a mi államunk már a fejlődés mai szakaszában egyetemes népi állammá fejlődött volna. Ezek a nézetek azonban nem vették figyelembe, hogy e törvényszerűség érvényesítésének feltételei az egyes szocialista államokban nem azonosak. Ugyanis az átalakulás lényeges feltételeit nem lehet csupán a szocialista termelési viszonyokra korlátozni. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az SZKP programja szerint e változás nemcsak egységes szocialista gazdaságot feltételez, hanem a termelést viszonyok szocialista jellegének megszilárdítását, a szocialista termelés anyagi-műszaki alapjának további Teljes iramban folyik a bratislavai vízforrás építése, amelyet szeptem berben helyeznek üzembe. Ezzel két szeresére növekedik a város vízellátása. Képünkön: Štefan Halász a víztárolót építi. (St. Petráš felvétele — CTK) Demeter felesége, a lengyel Marina Mniszek egyik lányának holttestét. A lány a lengyelellenes felkelés Idején pusztult el, de holttestét megkímélte az enyészet. A húszas és harmincas évek elején a Kuznyecki sugárút sarkán, a mai Druzsba kávéház közelében a lebontott Feltámadás templom alatt egy 16—17 éves bojárlány ugyancsak romlatlan holttestére bukkantak. A leletekből arra következtetnek, hogy a XVI. és a XVII. században Oroszországban is Jól ismerték a hatásos balzsamozás titkát, de A „fanclullát" elszállítják a Via Casslá-rél. időközben ez a művészet feledésbe merült s most hiába kutatják, örök talány marad. Csodaszer A dél-ázsiai népek ajkán ősöktől utódokra szálló monda él arról a csodálatos anyagról, melyet ők mumijonak, vagyis múmiának neveznek, s amely a csatatéren összekaszabolt félholt vitézeket is talpra állította és visszahozta a halál torkából. A monda valónak bizonyult és felkeltette a tudósok érdeklődését. Hodzsa Raszulev üzbég tudós kutatásai során a Zeravsan-hegygerinc szakadékai között sötétbarna, gyantaszerű, csepp alakú anyagra bukkant. Ugyanitt vadászás közben Uszman Dzsalilov tanító sziklafalhoz tapadó furcsa anyagot talált, melyet átadott a Tudományos Akadémia kutatóintézetének. Kísérletezni kezdtek. A csodaszer érthetetlen módon 6—10 nap alatt összeforrasztotta a kísérleti nyulak összetört csontjait. A gyógyító balzsam tehát megvan. Most már az öszszetételére kíváncsiak. A vegyelemzés 51 százalék szénelem, 10 százalék hidrogén ezenkívül 20 mikroelem jelenlétét mutatta kl. Éppen ezek a mikroelemek tartalmazzák a csodálatos írt. Titkuk — a részben szerves, részben ásványi csodaszer — megfejtésén tovább fáradoznak a tádzsik és az üzbég tudósok. összeállította: Lőrincz László fejlődését, és a fejlődésnek megfelelő társadalmi, politikai, ideológiai és erkölcsi téren végbemenő lényeges változásokat ls megköveteli. S

zocialista társadalmunk további fejlődésének feltélele tehát a szocialista demokrácia fejlesztése és tökéletesítése, vagyis az egyetemes népi állam fokozatos kiépítése. A szocialista társadalom fejlődése egyszerűen csak úgy lehetséges, ha a dolgozók önként és öntudatosan teljesítik a feladatokat. Az új társadalmi rend, mely az ember egyéniségének szabad fejlődését biztosítja, szocialista demokrácia nélkül nem évülhet fel. Az egyén szabad fejlődéséhez tartozik az is, hogy önkéntes társadalmi munkában tanulja meg az államot és a népgazdaságot saját tapasztalatai alapján irányítani, az egyéni és a közös érdekek egységét helyesen értelmezni, a társadalmi aktivitás keretében a szocialista és kommunista életformát és elveket a gyarkorlatban érvényesíteni. A társadalmi aktivitás és kezdeményezés a dolgozók kommunista nevelésének alapvető Iskoláját képezi. Ezeket az általánosan elismert tételeket azonban a gyakorlatban nem mindenütt értelmezik helyesen. Szocialista rendszerünk feltételezi és lehetővé teszi a dolgozók részvételét államunk és népgazdaságunk irányításában. De a szervezeti lehetőségek nem mindig azonosak a tényleges lehetőségekkel, mert ezek a dolgozók gazdasági és kulturális viszonyaitól is függnek. Alkotmányunk a szervezeti lehetőségek és demokratikus elvek széles skáláját biztosítja. Nyílt kérdés azonban, mennyire használjuk kl e lehetőségeket és elveket, mennyire értékeljük a gyűlések, értekezletek, megbeszélések mennyiségén felül azoknak minőségét is? Vizsgáljuk-e azt is, hogy az emberek mennyiben nyilvánítják nézeteiket a gyűléseken, élnek-e ellenőrzési, kririkai Jogaikkal, van-e elég szabad Idejük a közügyekkel való foglalkozásra? Az államszervek és társadalmi szervezetek működésében való részvétel útján mennyiben nyilvánul meg a dolgozók kezdeményező és alkotókészsége? Nemzeti bizottságaink jogköre és felelőssége például oly széles körű, hogy a dolgozók érdeklődését a gazdasági és kulturális feladatok iránt módjukban áll minden tekintetben felkelteni. Irányításuk rendszerében a közös és egyéni érdekek közötti ellentétek leküzdésének lehetőségei ls adva vannak. A működésükben részt vevő dolgozók tehát a mindennapos feladatok megoldása során tapasztalhatják, ml a reális és elintézhető a társadalom közös érdekeinek megsértése nélkül. Ezzel kapcsolatban a demokratikus centralizmus kérdése is előtérbe kerül. Szocialista társadalmunk építése szilárd központi irányítás nélkül lehetetlen, s minél igényesebbek a feladatok, annál szükségesebb a központi irányítás tökéletesítése. A központi irányítással viszont szorosan összefügg az alsóbb szervek hatáskörének és felelősségének kiszélesítése, éspedig a dolgozóknak e szervek munkájában való aktív részvételével. Ebből a szempontból persze nem könnyű az egyensúlyt fenntartani és a dolgozók aktivitását is helyes mederben tartani, sőt emelni. A

z egyén és állam közötti helyes szocialista viszony és kapcsolat kialakulása szorosan összefügg az állami- és munkajegyelem, valamint a szocialista törvényesség megszilárdításával. A gazdasági és társadalmi életünkben előforduló nehézségeket igen gyakran a szocialista állam és a polgárok közötti kapcsolatok megsértésére vezethetjük vissza. E kapcsolatokat és viszonyokat nagyrészt törvények szabályozzák. A törvénysértések, a Jogszabályokba foglalt kötelességek elmulasztása, a törvénytisztelet hiánya szükségszerűen olyan társadalomellenes Jelenségekhez vezetnek, amelyek a polgárok közötti kölcsönős szocialista kapcsolatot és társadalmi viszonyt is befolyásolják. A jogrend legjobb védelmét a szocialista demokráciában, a dolgozó tömegek társadalmi aktivitásában látjuk, mely a negatív jelenségek keletkezését megelőzheti, kiküszöbölheti. Ha ugyanis az emberek a Jogszabályokat nemcsak betartják, de gondoskodnak arról, hogy azokat mások is betartsák és a jogsértéseket leleplezik, akkor szocialista törvényesség megsértésére aligha kerülhet sor. Az államszervek és a velük együttműködő dolgozók munkamódszerét tehát elsősorban a politikai-szervező és kulturális-nevelő tevékenység képezU De ott, ahol elkerülhetetlenül szükséges, az állami kényszert is alkalmazni kell, mert a törvény szigorát, a bün-i tetőjogi szankciókat, a veszélyes társadalomellenes cselekmények elköi vetőivel szemben szocialista államunk is alkalmazza, miután a büntetés a nevelés egyik formáját képezi. A törvényesség és a munkafegye-i lem megszilárdítása, az ellenőrzés tör kéletesítése, a törvénysértések következetes megtorlása az állammal és a társadalommal szembeni kötelezettségek pontosabb teljesítéséhez vezet. Az ilyen irányú rendszeres szervező és felvilágosító munka a szocialista demokrácia fontos követelményét képezi. E követelmény szemszögéből nézve alaptalan minden olyan nézet, amely azt szeretné kimutatni, hogy nálunk a demokratizálódás folyamata szükségtelenül gyorsan halad előre, hogy az alkotmányunkban biztosított polgárjogok túlhaladják az emberek szocialista öntudatának átlagos színvonalát. Az ilyen és ehhez hasonló nézetek terjesztői alaptalanul mutatnak rá arra, hogy nálunk még vannak olyan emberek, akik visszaél-; nek polgárjogaikkal, a társadalom terhére személyes előnyöket hajszol-, nak, önző magánérdekeiket embertársaik kárára érvényesítik. E negatív Jelenségek csak azt bizonyítják, hogy a rendszeres szervező és felvilágosító munka lett rosszabb, hogy a töri vényesség, a munkafegyelem és az eli lenőrzés gyengült. A polgárjogokkal való visszaélések ott szaporodnak el, ahol a polgári kötelességek teljesíté-. sét nem követelik meg, és nem elt lenőrzik eléggé következetesen. A

z alkotmányos polgárjogok összessége az egyén szocialista fejlődésének politikai és jogi kereteit, a szocializmus építésé-, ben elért színvonalnak megfelelő poli gárl szabadság mérvét szabja meg, E keretek ugyan önmagukban nem biztosítják az ember egyéniségének, tehetségének, képességeinek szocialista fejlődését, de e fejlődés feltén teleit képezik, miután az egyén és a társadalom alapvető viszonyának, a kommunizmus felépítéséig politikai jellege van. Nem kell külön bizonyítanunk', hogy a polgári szabadságjogok biz-: tosítása és védelme milyen jelentőd séggel bír a szocialista demokrácia további fejlesztése szempontjából. Hiszen a dolgozó polgárjogait érvényesíti, amikor részt kér és részt vesz az állam, a gazdaság, a társadalom ügyeinek irányításában. Az állami és a gazdasági szervek, a társadalmi szervezetek alkotmányunk szerint kö-> telesek a dolgozók számára olyan feltételeket biztosítani, hogy azok szabadságjogaikat egyéniségük kifeji lesztésére, és a társadalom érdekéi ben a legnagyobb mértékben érvényesíthessék. Ebből az következik, hogy a szocialista társadalom egye-, nesen megköveteli, hogy az emberek-, kel figyelmesen bánjunk, és az ön-i kéntes társadalmi munkára minél több lehetőséget adjunk. Tehát ott, ahol az állami- és gazdasági szer-, vek működésében még fellelhetők a bürokratizmus Jelenségei, ahol a jo-i gos panaszokat, kritikai megjegyzé-. seket „hatósági" gesztusokkal inté-. zik el, ahol az emberek indítványai-i nak nem szentelnek kellő figyelmet, a dolgozók erélyes fellépésére van szükség, hogy ellenőrző szerveink, és elsősorban pártunk illetékes szervei, rendet teremtsenek. Mert a polgár-. Jogok megsértése, a dolgozók Indíti ványainak nehézkes, rövidlátó elin-. tézése olyan Jelenség, amely a köz-i ügyek iránti érdeklődést elnyomja, a dolgozóknak az államszervek Irán-, ti bizalmát csökkenti, s végeredmény-s ben szocialista társadalmunk fejlődé i sét fékezi. Ezért kell a polgárjogokat a szocialista törvényesség védeli me alá helyeznünk. S

zocialista társadalmunk további fejlődésének alapvető feltétem le tehát a szocialista demoki rácia kifejlesztése, az egyetemes néi pi állam fokozatos felépítése. E próbléma megoldásának pártunk, társadalmunk vezető ereje, a múltban ugyanúgy, mint ma is, nagy figyelmet szentel. Fejlődésünk mai szakaszában a CSKP többek közt arra hívta fel figyelmünket, hogy a dolgozók-: nak az állam, a gazdaság és a társadalom irányításában való részvételét még jobban elősegítsük, és hogy az állami- és munkafegyelem megszilárdításával szocialista társadalmunk további fej$(|ését meggyorsítsuk. '••'T VIETOR MARTON 1984. május 18. * ÜJ SZÖ S