Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-16 / 135. szám, szombat

H ALALT okozó kórok Közzétették a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet harmincnégy államban végzett kutatásainak eredményeit. A statisztikai összesítés kimutatja a lialál leggyakoribb okozóit... A kimutatás két ízben végzett kutatfimunka eredményeit foglalja össze, és a sarki égövet kivéve, földünk minden sűrűn lakott területéről tartalmaz adatokat. Bebizonyosodott, hogy a felnőtt emberek halálát legtöbbször különféle balesetek okozzák. Ez csaknem a világ minden pontján így van, de különösképpen a gazdaságilag fejlett országokban. Ezenkívül veszélyesek a szívbetegségek, a rák, az Influenza és a tüdőgyulladás. Az ázsiai, afrikai és a latin-amerlkai államokban végzett kutatásokból fény derült a nagy gyermekhalandóság okaira is. Leggyakrabban fertőző betegségek okozzák az Ifjabb korosztályba tartozók halálát: főleg az emésztöszervek megbetegedései, a tüdőgyulladás, de a feketehimlő és a tuberkulózis ls sok áldozatot követel még e földrészeken. Elrettentő tény: a nyugati félgömb déli részein és Ázsiában ls a szívbetegségek és a rák már tizenöt éves kortól szedi áldozatait, ugyanakkor gyakori a szülési komplikációkból adódó elhalálo^ zás is. Emellett például Kolumbiában és Mexikóban sokan pusztulnak el gyilkosságok és a gyakori fegyveres felkelések következtében. Japánban a tuberkulózis után mindjárt az öngyilkosságok következnek mint a halál gyakori okai. Hatvanöt éven felül legtöbbször a szívbetegségek és a rák okozza a halált. J> • í A világ egészségügyi dolgozóinak le kell vonniuk e statisztika tanulságait, a kormányoknak pedig megtenlni a szükséges intézkedéseket az elhalálozások csökkentése érdekében. „REPÜLŐ" VONAT A Société Bertln nevű francia cég egysínű vasúti kocsit szerkesztett. A kocsi alján nagy nyomással kitóduló levegő egyrészt csökkenti a súrlódást, másrészt a kocsit menet közben kissé a sín fölé emeli, és így tulajdonképpen a sín felett repül. A vasúti kocsi tolócsavaros meghajtású. Sebessége 100 kilométeres közlekedési távolságban óránkénti 200 kilométer, 500 kilométeres közlekedési távolságban óránkénti 400 kilométer. LENGYEL MŰSZIV A nemrég lebonyolított tavaszi lipcsei vásáron Lengyelország J. Moll professzor által javasolt MPS-1, a vér hűtésére és melegítésére szolgáló berendezéssel ellátott ú] műszívet mutatta be. E berendezés a testen kívüli vérkeringésen alapul, s így szükségtelenné teszi a műtüdő használatát. SZÖVEG NÉLKÜL A Tíineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Kohómű dolgozói, akik a hazánkban termelt acél mennyiségének csaknem egyharmadát állítják elő, ez idén ünneplik az üzem megalapításának 125. évfordulóját. Képünkön: A Kohómű nagyolvasztói. (V. švorčík - CTK-felvétele) Páratlanul érdekes bfinligyi és orvosi szenzációról ad hírt az Izvesztyija vasárnapi mellékleteként megjelenő Negyelja. Egy leütött férfi, akinek tetemét a bűntény elkövetése után 23 nappal, vastag hótakaró alatt találták meg — feltámadt. Az eset részleteit M. G o i u b ev a, a lap munkatársa ismerteti. A megtalált férfi, aki egyébként azóta felépült, a belorusszial Grodno városában az egyik szállítmányozási vállalat Granatkin nevű áruátvevője. A bűntény elkövetésének napján munkahelyéről hazafelé tartva, a város határában egy áruval megrakott, gyanús motoros triciklit vett észre, amelynek vezetőjében Mecsnyik nevű beosztottját Ismerte fel. Mielőtt kérdőre vonhatta volna, az üzemi tolvaj egy téglával fejbe verte főnökét, majd néhány kilométerrel távolabb egy gödörbe dobta Granatkin tetemét, amelyre — az FELTÁMADT AZ ÁLDOZAT Huszonhárom napig feküdt a hóban eset télen történt — sűrű hótakarót kotort. Mecsnyik ezután, mint aki dolgát Jól végezte, visszatért a vállalat telephelyére, „felfedezte" a lopást, riasztotta munkatársait, akik természetesen, keresni kezdték a főnököt. Miután Granatkinnak nyoma veszett, nyilvánvalóan őrá terelődött a tolvajlás gyanúja. Három hete keresték már hláha Granatklnt, s Mecsnyik sem tartott már a leleplezéstől, amikor a város határában dolgozó favágók egy véletlen folytán felfedezték a leütött ember tetemét. A vizsgálat vezetője törvényszéki boncolást rendelt el. Japengyejev doktor azonban türelemre intette: a tetem annyira átfagyott, hogy másnapig mindenképpen várni kellett a boncolással. Addig Is egy külön helyiségben helyezték el. A boncolőorvosnak azonban feltűnt, hogy bár a tetemen nem észlelt semmiféle életjelet, a szeme mégsem volt olyan, mint a hulláké. Ha pedig megnyomta a tetem körmeit, azok rövidesen vöröses színárnyalatot vettek fel. Noha hihetetlennek tűnt, hogy a férfi, aki a téli hidegben étlen-szomjan 23 napot töltött a hótakaró alatt, még mindig életben legyen, az orvos adrenalin-, koffein- és glukózainjekciót adott Granatkinnak, aki végül is „feltámadt". Orvosi vélemény szerint Itt az a na b 16z i s ritka esetével állunk szemben. Az anablőzisról az Oj Magyar Lexikon egyebek között ezeket mondja: Egyes élőlényeken, illetve szerveken előforduló olyan állapot, amelyben az életfolyamatok annyira lelassultak, hogy életmegnyilvánulás egyáltalán nem mutatkozik. Ilyen látszólag teljesen élettelen állapotban hosszú időn keresztül megmaradhatnak, sőt különösen ellenállnak olyan kórosítő hatásoknak ls, melyeket egyébként nem viselnének el (például nagyon alacsony hőmérséklet). A Negyelja tudósítása a következő drámai jelenettel zárul: Éppen Mecsnyik kihallgatása folyik, emberünk azonban a vizsgálóbíró minden kérdésére azt válaszolja: Tessék Granatkint megkérdezni. Nyílik az ajtó, belép a „halott". A vizsgálóbíró most már csak annyit kérdez: „Felismeri? ..." .BARANGOLÁS A HAZÁRDJÁTÉKOK ÚTVESZTŐJÉBEN A mammonimádat, az aranyláz ősidők óta hatalmába kerítette az embert, és sokszor vesztét okozta azoknak, akik nem tudtak szabadulni káros szenvedélyüktől. Már az ókori Athénban és Romában ismerték a hazárdjátékokat, és a játékosok épp olyan szenvedéllyel nyertek vagy vesztettek, mint ma. Persze, akkor is csak gazdagoknak való passzió volt, de a nyereség reményében a szegény ördögök szintén feláldoztak egykét obulust. A civilizáció tetőfokán az európai országok törvényét üldözni kezdték a nyílt szerencsejátékokat, melyek nagyon sok tragédiához vezettek, ám a tilalom nem oldotta meg ezt a szociális kérdéssé fajult erkölcsi problémát, viszont az állam felismerte, hogy a hivatalos keretek között engedélyezett szerencsejáték biztos jövedelmi forrása lehet. Így született meg az 1904 es francia törvény, mely bizonyos feltételek mellett megjelölt helyeken engedélyezte a szerencsejátékok különféle formáit, elsősorban a legelterjedtebb rulettet. Jól jövedelmező „iparág" Franciaországban a hazárdjáték Jól jövedelmező „Iparággá" fejlődött. Az ország területén 156 nagy kaszinót tartanak nyilván. Döntő többségük a francia-svájci határon és a tengerparton, a fürdőhelyeken működik. Ezenkívül legalább 50 ún. zárt klubban hódolnak szenvedélyüknek a hazárd hívei. Vagyonok úsznak el egy éjszaka, gyárak, birtokok cserélnek gazdát, s a múlttal szemben talán csak az a különbség, hogy a lapokban nem Jelenik meg annyi hír az átdőzsölt éjszakák után elkövetett „romantikus" öngyilkosságokról, EGY VALAKI NEM VESZTHET: AZ ALLAM A sárga ördög imádói ® A játékbarlangok trükkjei A törvény azért van, hogy megszegjék — ez a régi mondás érvényesül a Játékbarlangok életében. Itt is a nagy profit a fő cél, mint általában a tőkés vállalkozásban, s az állam szemet huny fölötte, mert... A franciaországi kaszinók 1962-ben 142 millió új frank bevételre tettek szert, ennek fele az államkasszába vándorolt. Divonne, Nizza, Cannes, Engien, Evtan, Chamonix ... Meganynyi dráma színterel. A kormány nem véletlenül engedélyezi a játékbarlangok működését a francia-svájci határon. Svájcból várják ugyanis a gazdag idegeneket, akik szívesen vesztegetik pénzüket a civilizált világnak erre az „egzotikumára". Ami pedig a játékbarlangoknak jó, az az államnak ls Jó... A játékbarlangok fortélyai A említett 1904-es francia törvény több rendelkezést tartalmaz a hivatalos Játékkaszinók berendezését, működését, ellátottságát illetően, ám nincs olyan szabály, amelyet ne lehetne kijátszani. A törvény elrendeli, hogy a játékházak alkalmazottai zseb nélküli egyenruhát kötelesek viselni, a játékbarlangok saját erőműből kapják az áramot, állandó adóhivatali felügyelet alatt kell állniok, nyilvántartási lapokat vezetni a vendégekről, ellenőrizni a belépők személyazonosságát. A krupiét a belügyminisztérium nevezi kl. A rendőrség állandóan felügyeletet gyakorol a játékbarlang tevékenysége fölött, s gyorsan közbelép, ha a nagy Igazoltatás ellenéra „gyanús személy" jeÉLETÜK hajszálon függött A

mikor az emberi élet csalc hajszálon függ, nem sok kell ahhoz, hogy az élet meg-3 szűnjön létezni. A hatéves An-i ka és a tízéves Števko Dolná Streda-1 kisgyermekek élete is másodperceken múlott. S ahogy az óra ketyegése számi lálja a másodperceket, úgy fokozódott a veszély — félő volt, hogy a hajszál elszakad, s a gyermekek arcára a mosoly mindörökre ráfagy. Május 8-án délután, mint máskor elindultak libát őrizni. A szered! Nikkelkohó szennyvize mesterséges tavat alkot s annak közelében tanyáztak. A gondos Ankának eszébe jutott, hogy a libák szomjasak is lehetnek. Egy konzervdobozzal elszaladt a tóra vízért. Merítés közben apró lábacskája megcsúszott és a csöppség a víz alá merült. Amikor ezt Števko meglátta, a tóhoz futott és megpróbálta testvérkéjét kimenteni. A víz mély és ő ls elmerült. A két gyerek elszántan viaskodott és mentette életét. De a víz győzött és a két kis test elmerült. Időnként azonban az apró fejek és kezek újra felbukkantak. A víz alá került gyemekeket a véletlen szerencse folytán Majerníková pillantotta meg, aki kétségbeesetten segítségért kiabált. A vízbe nem merészkedett, mert nem tudott úszni. Ekkor érkezett a tóhoz František Jasek. Ru< hástul vetette magát a vízbe és másodperceken belül kihúzta a kisfiút. Széjjel sem nézett, a kislány meg* mentésére indult, akit a víz már mintegy 30 méternyire elsodort. A víz arccal fölfelé vetette fel s a csodával határos módon a kislány a felszínen maradt. Jasek őt ls kimentette. Az életmentőt ekkor érte utói a fáradság, azonban az éledő gyermekmosoly méltó jutalom volt. Anynyl bizonyos, ha nem olyan önfeláldozó, akkor a csöppségek ma már nincsenek életben. Halálukkal szüleiket ís súlyos csapás érte volna és két tragikus gyermekbalesetet könyvelhettünk volna el, két ember halálát, akik még csak az élet küszöbén álltak. Hogy ez nem így történt, az Jasek elvtársnak köszönhető. Szerencse a szerencsétlenségben, így nevezhetnénk a történetet. Az eset gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt tanulságul szolgál. Különösképpen most, amikor a fürdőidény küszöbén állunk. Főleg azok a víztárolók veszélyesek, ahol tilos a fürdés — ezek követelik minden évben a legtöbb áldozatot. Gyermekek, felnőttek, vigyázat! J. M. lenlk meg a játékteremben. A detektívek számos trükköt ellestek a felső tízezer szórakozó helyein. A legtöbb kaszinóban a rulett és a baccarat dívik, Monacóban a crepsnek is hódolnak. A rulett esetében a játékos a kaszinóval játszik: ha nyer, a kaszinó fizeti kl a nyereséget, ha veszt, a kaszinó zsebeli be a pénzt. A baccarat hazárdjáték esetében a kaszinó csak Irányítja a játszmát, a játékosok egymással játszanak. A rulettnál a leggyakoribb csalás az ún. pousette. Ketten követik el. Lényege az, hogy amikor a pörgő golyó lelassul, és megáll a számlapon, az egyik Játékos magára vonja a körülállók, a játékban résztvevők figyelmét, közben a másik a zsetont ügyesen a nyerő szám felé löki. A rulettal szemben a crepset úgy Jellemzik, hogy ennél a játéknál az emberek lassabban veszítik el a pénzüket. A rulettől eltérően Itt a játékos maga dobja a kockát. Éppen ezt használják kl a csalók, ós tökéletes Imitációkat használnak. Monte Carlóban nemrégen két amerikait csíptek el — polgári ruhás tengerésztiszteket — akik amerikai gyártmányú, bámulatosan tökéletes játékkockákkal próbáltak meggazdagodni. Mint kiderült, egy amerikai vállalat a franciaországi Játékkaszinók kockáinak és kártyáinak hamisítására specializálta magát. Olyan „tökéletesített" kockákat bocsát kl, amelyekkel a játékos könnyen eléri a kívánt eredményt, elég ha a „Kék könyvben" tartalmazott használati utasítást elolvassa. Játékkártyákra láthatatlan 'tintával titkos jeleket írnak, amelyeket a Játékosok különleges szemüveg segítségével játszva leolvasnak. Mit nem kockáztatnának a mammonért.., A kaszinók oroszlánjai Camille Blanetól, a Tengerparti Üdülők Társaságának egykori elnökétől származik az a mondás: „Akár a pirosra, akár a feketére tesznek, mindig a fehér győz". (Szójáték: Blanc franciául fehéret Jelent.) Ez a találó mondás a Jelenre éppen úgy Jellemző, mint a múltra. A hazárdjátékosok szenvedélye csakis a kaszinótulajdonosoknak és rajtuk keresztül az államnak hoz hasznot. Rainier herceg, Monaco államfőjének hatalma a játékkaszinókra épül. A Monte Carló-1 hírhedt játékbarlang részvényeinek 52 százalékát Onassis, a görög származású hírhedt multimilliomos hajógyáros tartja kezében. A tőkés világ más pénzhlénái sem viszolyognak az Ilyen t'sztátalan üzletektől. Amerikában a gengsztervezérek és „szindikátusok" tartanak fenn jól jövedemező klubokat. A korszellemnek megfelelően a rulett és más hazárdjátékok „demokratizált" formál terjedtek Olaszországban és az amerikai államokban. Lényegük az, hogy kisebb téttel többször lehet veszíteni. Kanadában és az Egyesült Államok Las Vegas és Reno városában (Nevada állam), ruletthoz hasonló, kistétű kockajátékokkal tavaly 240 mi'ilió dollár bevételre tettek szert. Sok helyütt az automata Játékgépeket is felszerelték... A hazárdjátékok „demokratizálódásuk" ellenére megmaradnak annak, amik voltak: emberi szenvedélyek bűnös levezetőjének, mert egzisztenciákat tesznek tönkre, a nyereség pedig élősködő társadalmat gazdagít. Feldolgozta: l. í, ŰJ SZÖ 6 * 1984. május 18.