Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-04 / 94. szám, szombat

L

egjobb talán a születésénél kezdeni a Klsmuzslai Állami Gazdaság históriáját. Már csak azért ls, mert a születési hibát vagy hibákat a tudomány jelenlegi fokának Időszakában is gyakran a sírig magával hordhatja a „hibás szülött*. Múltja ugyan van Klsmuzslának, meg a hozzá tartozó tanyáknak (ott majoroknak hívják), de önálló gazdaságként csak a járások területi átszervezése óta tartják nyilván A megnagyobbodott érsekújvári járásban akkor osztották négy részre az állami gazdaságokhoz tartozó földterületeket Nem egyenlósdl alapon, hanem úgy, ahogy a helyzet megkívánja. A korábban csupán részlegként működő Klsmuzsla az egymástól távol eső tanyavilággal mindenképpen a rövidebbet húzta. Mindjárt előre kell bocsátani, hogy nem a nehéz körülmények között dolgozó emberek — akikről akár dicshimnuszokat lehetne Írni — állították nehéz feladat elé az új állami gazdaság vezetőit, hanem a termelési gazdasági feltételek. Szeretnénk átfogó képet nyújtani a fiatal gazdaság négy évi gazdálkodásáról, dolgozóinak életéről, de előre látjuk, hogy ez csak szándék marad. Külön világ a tanya. Valami furcsa képződmény, mely nemcsak természetrajzában, hanem életfelfogásában, szokásaiban ls elüt a megszokott faluközösségek életétől. A tanya valamikor a rossz emlékű cselédsors, a kirekesztettség, az öröklött alázatosság és a kalap lekapó vlgyázzba-meredés fogalmait rokonitotta. Társadalmunk szívós forradalma évszázadok megkövesedett rendjét borította fel Itt ls. A megalázottság helyét az emberség és megbecsülés, annak a felismerése és tudatosítása váltotta fel, hogy a tanyai embernek sem nagy, sem kis dolgokban nem kell többé szolgainak lennie. A feladatokról, a gondokról és problémákról, a tanyavtlág új igényeiről beszélgettünk a Klsmuzslai Állami Gazdaság dolgozóival. Amikor ezeket most leírfuk, nemcsak az eredmények hírvivői akarunk lenni, hanem a mai problémák s gondok megosztól ls. Tanyák, emberek, gondok... N agy távolságok Ismerkedésünket kezdjük talán ott, hogy a 3100 hektáros mezőgazdasági földterületű gazdaság legtávolabbi két csücske észaKról délnek 30 kilométer. A gazdaság járműveinek csaknem másfélszer annyi nyáron, amikor kemény az út. Az utat, illetve annak egy részét gyakran nem kilométerekben, hanem kilométer/órában számítják. ősszel, enyhébb télen és kora tavasszal 1 km = egy óra. Vétriesz [V3S)-kával. De erről majd később. A kilenc major közül Ormok (új nevén, érthetetlenül Ivánhalma) a legnagyobb, több mint 700 hektára van. És a legrosszabb útja, meg fekvése a dombok és völgyek világában. A hét nagyobb tanya közül Csenkepuszta a legkisebb, de a legjobb fekvésű. Országútja van és mellette hömpölyög a Duna. Igaz, hogy a távolságokat tekintve a gazdaságnak közepén fekvő központnak, Kismuzslának ké' oldalról Is van országútja, de nincs Dunája. És nincs elég vize. A legtávolabbi majorban, Hidegvölgyben, (amely nem véletlenül kapta a nevet, mert ott általában 2—3 fokkal mindig hidegebb van, mint a környéken) még kevesebb a viz ök azonban még mindig szerencsésebbek, mint az Ormok lakói, akik néha egymás elől lopják a vizet. Egyelőre. Mindaddig, amig a több mint 200 méter mély kút mellé meg nem épül az új, a nagyobb kapacitású. Rendeskútról (Hidegvölgyhöz tartozik a hat családos major) csak anynyit, hogy oda nagyon nehéz eljutni. Ottjártunkkor semminemű járművel sem tudtuk megközelíteni A többi tanyában sem sokkal jobb a helyzet a gazdálkodási lehetőségek tekintetében. Ezek alapján már könnyen elképzelhetjük, hogy négy évvel ezelőtt milyen termelési-gazdasági lehetőségek közepette Indult útjára az új gazdaság. Persze, ehhez még azt is jó tudni, hogy az anyaiizemek a „házasságkötéskor" nem nagyon erőltették meg magukat, ami a hozományt Illeti. Mlnd|árt kezdetben számláiukat terhelte a takarmány- és vetőmagvásárlás, a gazdasági épületekkel, a felszerelésekkel pedig vitathatatlanul a legrosszabbul álltak. elnököt, Cser Tibor agronómust, Goda mérnököt, de leggyakrabban talán Dorna ökonómust, hogyan válaszolhatnának a termelési költségek csökkentése terén ls kiváló eredményekkel a XII. kongresszus határozatára. Nem véletlenül emlegetjük újra és újra a termelési költségeket. Tavaly például a termeléssel nem volt baj. Búzából ugyan csak 16,6 mázsát értek el hektáronként, mert a téli s kora tavaszi fagyok megdézsmálták a vatést, a többi kalászosból azonban lóval többet termeltek a tervezettnél. Jól bevált a szemes kukorica, a takarmányrépa, a dohány, a gyümölcs, Beszédes Ferenc és Galgóczy József de legjobban talán a zöldség. A csenkel részlegen Ji/hász Sándor kertészeti csoportja fiem jogtalanul viseli a „Szocialista munkabrigád" és „A XII. kongresszus brigádia" címet. A 24 hektáros kertészetben évről évre több mint 45 000 koronás bevételt értek el egy-egy 'hektárról. Pedig még előnevelő melegházuk sincs. Tavaly 347 763 korona értékű termőket termeltek terven felül. TrenCík I,a|os és Kollár Ferenc dohányosok csoportja szintén kitett magáért. A tervezett 12 és fél mázsával szemben 15,9 mázsás hektárhozamot értek el és kilónként nem 13,20, hanem 18,90 koronát kaptak a dohányért. ) G ondot okozó kiadások A karatban nem volt hiány Mégis nekivágtak, merészen, nagy tervekkel Szót sem ejtettek a termelési nehézségekről. — A termelés a mi dolgunkl — szögezték le a gazdaság dolgozói. A pénzügyi mérlegben, az előirányzott termelési költségek reális voltában azonban kételkedtek. Hiszen egy mázsa termény termelési költsége szempontjából nem egészen mindegy, hogy gazdag televényű rónán, vagy pedig szárazságtól, vagy sebes es-5i< mosásától egyaránt veszélyeztetett partokon termelünk. Már négy évet hagyott maga mögött a Klsmuzslai Állami Gazdaság. Sikerben, de főleg sikertelenségben és tanulságokban gazdag éveket. Nem a termeléssel,- hanem elsősorban a termelési költségek alakulásával volt baj. De mit lehetett tenni — a tonnakilométerek és feltételezett hektárok díjazását egységes előírás szabályozza. Ebből persze még aligha érthető, hogy négy éven keresztül miért gazdálkodtak ráfizetéssel. Hosszúra nyúlna a részletezés, kezdjük tehát a legeredményesebb évvel, 1963-mal... Azzal, amely a ráfizetés ellenére ls döntő fordulatot Jelentett a gazdaság életében. 1962-höz viszonyítva nem kevesebb, mint 3 millió 159 ezer koronával csökkent a ráfizetés Maradt belőle még elég. Éppen az a kérdés foglalkoztatta a legtöbbet Strapák PéUr Igazgatót, Beszédes Ferenc pártA növénytermesztésben a termelési tervet általában túlteljesítette a gazdaság. Így a tervezett bevételt is 103 százalékra Csakhogy — és Itt a bökkenő — a tervezett kiadásokat ls. Nem lehet az okot egyetlen tényezőre leszűkíteni. Mert nézzük például a szállítást, a gépjavítást stb. Az üzemanyagot a gazdaság Érsekújvárból (oda-vissza) 80 km távolságról szállítja. A több mint 3000 hektáros gazdaságnak jó néhány 10 000 koronába, sok üzemanyagba és felesleges kocsifutásba kerül ez a „luxus". Már régen kérik az illetékeseket, hogy a Benzlna létesítsen Klsmuzslán üzemanyagtartályt. A jelenlegi provizórikus tartály egyébként sem felel meg a tűzvédelmi követelményeknek. De a Benzlna nem siet, mert akkor már sa|át költségén kellene a helyszínre szállítania a gazdaságnak szükséges üzemanyagot. Maradjunk még a szállításnál Ritka az olyan nap, hogy a közel 1700 szarvasmarhából, a több mint 3000 sertésből baleset vagy betegség miatt vágóhídra ne kerüljön egy két állat. Valamikor csak Párkányig kellett megtenni a haszontalan utat. Most Újvárt kell megjárni a szerencsétlenül járt állatokkal. A gazdaság kárát tehát még a 80 km-es út is megtoldja. A környéken jó néhány takarmánykeverő-üzem működik. Némelyik egyegy major közvetlen közelében, ök azonban az újvári központi takarmánykeverőhöz tartoznak. Testvérek között ls legalább 400 vagon takarmánnyal kell megtenniük a 80 kilométernyi utat egy esztendő alatt. Ezek mellett már eltörpülnek az olyan kicsiségek, hogy a gazdaság — egyáltalán nem saját hibájából — a cukorrépára tervezett kiadásokat több mint 170 000, a gabonafélék termelésének kiadásait pedig 361 000 koronával túllépte. Egyszerűen azért, mert a termelést tartották szem előtt. Sem a talajművelést, sam a növényápolást munkát nem végezhették a megállapított normák szerint, ha ezt akarták, hogy jól teremjen a föld. A meredek partok s a vizenyős völgyek két, sőt háromszor annyi munkát kívántak, mint általában a jó föld, a sik határ. A gépkopás Is összehasonlíthatatlanul nagyobb náluk, mint rendes körülmények között. Például összes tehergépkocsijukra nyolc új gumiabroncsot tervezett a járás, nekik a múlt év folyamán 58-ra volt szükségük. A meredek partok, a járhatatlan utak úgyszólván eszik a gumit. A Javítás ls sok, nagy az alkatrészszükséglet. A csapágyak rendszerint csak egyharmad Ideig bírják, mint a slk vidéken. Mindez csaknem megkétszerezi a kiadásokat. A gazdaság dolgozói a termelés terén ennek ellenére sem akarnak lemaradni. A z állattenyésztés dolgozói kitettek magukért A múlt évben az állattenyésztésre különösen az első negyedévben erősen rányomta bélyegét az 1962-es év gyenge termése. Az év elején nemhogy a hasznosság fokozására, de még az állatok létfenntartására ls alig futotta a szűkös takarmányalapból. Nem állíthatjuk, hogy a gazdaság vezetői és dolgozói semmiféle hibáért nem felelősek. Azt azonban annál Inkább, hogy a terv teljesítéséhez kemény és kitartó munkára volt szükség. Végeredményben nem csupán az első három hónap kritikus lemaradását tudták behozni, hanem a finisben még többre is futotta erejükből. Húsból ugyan 11 mázsával kevesebbet adtak el a tervezett 4590 mázsánál, ám tejből 147 000 literrel, tojásból 83 000 darabbal többet juttattak a piacra. Gyapjúeladásból 184, mézből 450 százalékra teljesítették a tervet. E gy kis összehasonlítás Tavaly a januári és februári állattenyésztési termelést semmiképpen sem mondhatjuk eredményesnek. Az első negyedévi árutermeléssel jelentősen lemaradtak. S az Idén? Március 20-ig nemcsak teljesítették a negyedévi eladást tervet, hanem terven felül 70 000 liter tejet, 100 mázsa húst és 70 000 tojást adtak a közellátásnak. Az elmúlt években az Igazán komoly nehézségek nem vették el a gazdaság dolgozóinak kedvét. Ezt ml sem bizonyítja jobban, mintha összehasonlítjuk 1963 és 1964 első két hónapjának termelési eredményeit. Tavaly január és február hónapban például átlag nyolc dkg-os súlygyarapodást értek el a szarvasmarháknál. Most 59 dkg-os a súlygyarapodás. A sertéseknél a tavalyi 21 dkg-mal szemben az idén 32 dkg-ot szednek magukra a sertések. A tejhozam terén ls az Idei év javára billen a mérleg. A tavalyi 4,7 literrel szemben most 6,9 literes a napi tejhozam. Ez természetesen a termelési költségekben is visszatükröződik. Mindent jóval olcsóbban termelnek a tavalyinál. Olyan eredmények ezek, amelyek vitathatatlanul megérdemlik az elismerést. Munkakörülményeiben, társadalmi feltételeiben, adottságaiban sok minden megváltozott a tanyán. S bár életmódjában ls kétségtelenül modernizálódott a tanyavllág, hovatovább egyre sürgetőbben vetik fel ä külvilággal való kapcsolatkeresés szükségességét. Születőben vannak, s megfogalmazódtak ma már az új Igények. Az a felismerés, hogy régi módon nem lehet élni, egyben harcot jelent az áldatlan lakásviszonyok és a sártenger ellen ls. ősztől tavaszig szinte megközelíthetetlen a tanya. Nagy teljesítményű teherautók s lánctalpas traktorok jelentik az egyedüli közlekedési lehetőséget. Aki itt ól, annak küzdenie kell a sárral, az úttalan utakkal, ahogy csak az ereje bírja. Hogy az áldozatkészség mégis mt-» lyen akadályok leküzdésére teszik képessé az embert, arra elég, ha a Jó részt bejáró állattenyésztőkre, fejőkre gondolunk, akik naponta 8—10 kilométert ls gyalogolnak, hogy a kora reggeli munka ott érje őket. Hidegvölgy, Ivánhalma vagy Pörös tanyavilágát nézve, s összehasonlítva a sokszor felismerhetetlenségig megváltozott falvakkal, kissé úgy érezzük, mintha a múltban járnánk. A traktorok, fejőgépek, korszerű mezőgazdasági eszközök s modern istállók mellett ott sorakoznak a volt cselédlakások. A múlthoz képest talán annyi a változás, hogy a közöskonyhás lakásokat egyszoba-konyhásokká alakították át. Méreteik azonban meglepően kicsinyek, s elvétve találni olyan házat, melyeket a falvak belterületén tömegével építenek. Igaz, a bútorzat már sok esetben modern — a berendezés mosógéppel, rádióval, esetleg televízlóval gazdagodott, — a padló azonban agyag. S ha elképzeljük, hogy ezek a lakások négy-öttagú családnak adnak hajlékot, bizony a teendő sürgőssége aligha lehet kétséges. Csenkét nem számítva Hldegvölgyön találkoztunk az első fecskével. Főjavítás révén, két-háromszobás (fürdőszobás) lakások várnak a befejezésre, hogy hajlékot, igazi otthont nyújtsanak az omladozó házak lakóinak. Nem túlzás, ha azt mondjuk, fájdalmasan elmaradnak az itteni lakások s berendezésük az országos színvonaltól. Vásott, réges-régi lakások ezek, a múlt öröksége, melyek nem az élet kényelmét, hanem kizárólag az evés és a hálás lehetőségeit adják csupán. S a gazdasági feladatok mellett egyre lnfräbb előtérbe nyomul a lakásviszonyok megoldása ís. — Mindenki menekül a sártól — vallja a hidegvölgyi Intéző, Svec Adolf elvtárs. — Kevés a fiatal, s akik itt is maradnának, ha összeházasodnak, nem tudnak lakást biztosítani számukra — mondja Galgóczy József, az ivánhalmi intéző. A megoldás lehetőségei összgazdaságl viszonyban Is — pillanatnyilag — kilátástalanok. A főjavílásokra tervezett évi 300 000 korona — kilenc tanyára — rendkívül kevés. S bár igaz az, hogy a gazdaság közel 700 munkásának mindössze kétötöde él a tanyán, éppen a jobb termelési feltételek biztosítása s a munkaerők megtartása érdekében feltétlen Äz ellátási Illetően a JednotánaK ugyan öt helyütt van büféje, a kenyér, te] ós húsbeszerzés mégis állandó gond. A közlekedési nehézségek miatt a Jednota csupán fenntartója ezeknek az üzleteknek, s a fuvar teljes mértékben az állami gazdaságot terheli. S ahogy ottlétünkkor hallottuk, Csenke és Klsmuzsla kivételével a többi tanya kenyérellátása sok kívánni valót hagy maga után. A kisgyermekes családoknál főleg a tejbeszerzés okoz nagy gondot. Ott, ahol a gazdaság szakosítása folytán nincs tehénállomány, — különösen nyáron — csakí aludtej formájában érkezik a tej, Egyet azonban tényként szögezhetünk le, a gyermekek és a felnőttek jól tápláltak. Ez azt ls bizonyltja, hogy az ételek tápértéke lényegében bőséges, ha a választék egyhangúbb, is az átlagos falusi étrendnél, A tengernyi határ és a bonyodalmas közlekedés láthatatlan korlátai nagyrészt elzárják a tanyalakat a külvilágtól. Mivel orvosi látogatás évente általában egyszer van, sokszor a legsürgősebb és legsúlyasabb esetekben is — szülés, vagy negyven fokos láz — a traktor és a pótkocsi az egyedüli segítség. A művelődési feltételeket' főleg a sajtó, rádió és a televízió biztosltja. Nyolcvanhét újság és folyóirat Jár a tanyákra, ebből 41 napilap (Pravda 4, ÜJ Szó 33, Práca 4). A rádió minden családban megtalálható, de a televízió térhódítása ls jelentős. Magában Csenkén 49 családból húsznak van televízlója. Ez a tény ls azt bizonyítja, a tanyavllág ma már keresi a kapcsolatot a külvilággal. J ľ ľ hogy jó barát legyen a könyv Sokkal rosszabb' a lielyzef a könyvvel. Egy-egy tanya könyvállománya (a központi kivételével) alig 10—15 darab. Szinte a semminél is kevesebb. Vándorkönyvtár nem létezik, pedig a hosszú téli estéken és az ünnepnapok csendjében ez is tágítaná, szélesítené a tanyai ember látókörét. Persze, először az érdeklődést kell felszítani, hogy aztán társsá, JĎ baráttá szegődhessen a könyv. Két helyütt, Klsmuzslán és Hidegvölgyön osztatlan Iskolában készülnek az életre a tanyai gyerekek. A többi tanyáról naponta szállítják a közeli falvakba a tanulókat. A kíváncsiság elvitt bennünket a hidegvölgyi iskolába. Öröm volt Itt lát® a tatrya nevelődő új embereit/ Értelmes, okos arcú gyermekek válaszolgattak tanítójuk, • Sik-oia János két'déseiPö. Nemcsak Jól öltözöttek, s fürge észjárásúak, hanem terveikben is messzebbre merészkednek. Formálódó álmaikban a pilóta, mérnök, autószerelő és a matematikus pályák Incselkednek velük. Mintha Svec intézőnek adnának igazat: menekülni a tanyától. Ú k eresni kell a megoldás lehetőségeit. Nem kisebb probléma az ellátás, egészségügyi gondoskodás és a művelődés kérdése sem. Ha figyelembe vesszük, hogy a csak ezekkel összefüggő szállításokra ez az egyetlen gazdaság 200 000 koronát (nem tervezett kiadás) áldoz évente, megközelítőleg képet alkothatunk, hogy megoldásuk — a hatékonyság szempontjából is — mennyire Indokolt. j történelmét írja a tanya Pedig "a tanya ma már, minden múltbeli kísérő jelensége ellenére is, új történelmét írja. Igaz, hogy az új történelemnek eddig elsősorban a gazdasági jellemzői formálódtak. Ez így is van rendjén. Először a munkafeltételeket kellett megváltoztatni, a röghöz kötöttség, a hájdani cselédsors évszázados nyűgét, a kétkezi munka nehezét kellett felszámolni, hogy a tanya is kiléphessen régi keretéből. A soronlevő következő lépés most a kulturált életmód és a szellemi felemelkedés biztosítása. S ennek elérése nem „huszár-rohamos" megoldásokkal, hanem apró, mindennapos munkával biztosítható. Az üzemi pártbizottság beszámolója az évzáró konferencián Joggal hangsúlyozta, az ideológiai munka fontosságát, a kommunista nevelés előtérbe helyezését. Ebben a munkában ma kommunisták és pártonkívüllek, szocialista munkabrigádok és egyszerű munkások öntudatos segítségére, a szakemberek mindennapos támogatására számíthatnak. A jövő kérdése, hogy a ma elszórt kilenc kisebb-nagyobb tanyavilág gócpontjai hogyan és hol alakulnak ki. Az azonban aligha vitatható, hogy a tanyaközpontok céltudatosabb, s átgondolt szervezése, a jobb életmód feltételeinek biztosítása ma már a termelés növekedésének, a gazdaság szakkáderekkel és fiatalokkal való megerősítésének a követelménye is. Csak így teljesülhet az a vágyuk, — ahogy ők mondják —, hogy a tanyát a falu színvonalára emeljék. Az új gazdasági rend, az alakuló új társadalom így lesz — a tanyán ls — az újjászülető emberek világa. S ha a pillanatfelvételen ma még fények és árnyak kergetik ts egymást, mégis elmondhatjuk, szünőben vannak a kultúra fehér foltját ls. Ha sokszor bizonytalankodva ts, de ráléptünk arra a hosszú útra, mely építést, több tudást, kulturált életmódot, egy szóval: harcot jelent. Harcot az új, kulturált tanyavilágért. S hogy ez a küzdelem sikeres lehessen, ebben nem kis szerepe van a járás és a kerület illetékes szervet hatékony, körültekintő gondoskodásának ts. HARASZTI GYULA, FÖNOD ZOLTÁN Üj emberek tanulnak a hidegvölgyi öreg iskolában 1984. április 4. * ÜJ SZÖ 5