Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-04 / 94. szám, szombat

L egjobb talán a születésénél kezdeni a Klsmuzslai Állami Gazdaság históriáját. Már csak azért ls, mert a születési hi­bát vagy hibákat a tudomány jelen­legi fokának Időszakában is gyakran a sírig magával hordhatja a „hibás szülött*. Múltja ugyan van Klsmuzslának, meg a hozzá tartozó tanyáknak (ott majoroknak hívják), de önálló gaz­daságként csak a járások területi át­szervezése óta tartják nyilván A meg­nagyobbodott érsekújvári járásban ak­kor osztották négy részre az állami gazdaságokhoz tartozó földterülete­ket Nem egyenlósdl alapon, hanem úgy, ahogy a helyzet megkívánja. A korábban csupán részlegként mű­ködő Klsmuzsla az egymástól távol eső tanyavilággal mindenképpen a rövidebbet húzta. Mindjárt előre kell bocsátani, hogy nem a nehéz körül­mények között dolgozó emberek — akikről akár dicshimnuszokat lehetne Írni — állították nehéz feladat elé az új állami gazdaság vezetőit, hanem a termelési gazdasági feltételek. Szeretnénk átfogó képet nyújtani a fiatal gazdaság négy évi gazdálkodá­sáról, dolgozóinak életéről, de előre látjuk, hogy ez csak szándék marad. Külön világ a tanya. Valami furcsa képződmény, mely nemcsak természetrajzában, hanem életfelfogá­sában, szokásaiban ls elüt a megszokott faluközössé­gek életétől. A tanya valamikor a rossz emlékű cse­lédsors, a kirekesztettség, az öröklött alázatosság és a kalap lekapó vlgyázzba-meredés fogalmait rokoni­totta. Társadalmunk szívós forradalma évszázadok meg­kövesedett rendjét borította fel Itt ls. A megalázott­ság helyét az emberség és megbecsülés, annak a fel­ismerése és tudatosítása váltotta fel, hogy a tanyai embernek sem nagy, sem kis dolgokban nem kell többé szolgainak lennie. A feladatokról, a gondokról és problémákról, a tanyavtlág új igényeiről beszélgettünk a Klsmuzs­lai Állami Gazdaság dolgozóival. Amikor ezeket most leírfuk, nemcsak az eredmények hírvivői aka­runk lenni, hanem a mai problémák s gondok meg­osztól ls. Tanyák, emberek, gondok... N agy távolságok Ismerkedésünket kezdjük talán ott, hogy a 3100 hektáros mezőgazdasági földterületű gazdaság legtávolabbi két csücske észaKról délnek 30 kilomé­ter. A gazdaság járműveinek csak­nem másfélszer annyi nyáron, amikor kemény az út. Az utat, illetve annak egy részét gyakran nem kilométerek­ben, hanem kilométer/órában számít­ják. ősszel, enyhébb télen és kora tavasszal 1 km = egy óra. Vétriesz [V3S)-kával. De erről majd később. A kilenc major közül Ormok (új ne­vén, érthetetlenül Ivánhalma) a leg­nagyobb, több mint 700 hektára van. És a legrosszabb útja, meg fekvése a dombok és völgyek világában. A hét nagyobb tanya közül Csenke­puszta a legkisebb, de a legjobb fek­vésű. Országútja van és mellette höm­pölyög a Duna. Igaz, hogy a távolsá­gokat tekintve a gazdaságnak köze­pén fekvő központnak, Kismuzslának ké' oldalról Is van országútja, de nincs Dunája. És nincs elég vize. A legtávolabbi majorban, Hidegvölgy­ben, (amely nem véletlenül kapta a nevet, mert ott általában 2—3 fokkal mindig hidegebb van, mint a környé­ken) még kevesebb a viz ök azonban még mindig szerencsésebbek, mint az Ormok lakói, akik néha egymás elől lopják a vizet. Egyelőre. Mindaddig, amig a több mint 200 méter mély kút mellé meg nem épül az új, a nagyobb kapacitású. Rendeskútról (Hidegvölgyhöz tarto­zik a hat családos major) csak any­nyit, hogy oda nagyon nehéz eljut­ni. Ottjártunkkor semminemű jármű­vel sem tudtuk megközelíteni A töb­bi tanyában sem sokkal jobb a hely­zet a gazdálkodási lehetőségek tekin­tetében. Ezek alapján már könnyen elkép­zelhetjük, hogy négy évvel ezelőtt milyen termelési-gazdasági lehetősé­gek közepette Indult útjára az új gaz­daság. Persze, ehhez még azt is jó tudni, hogy az anyaiizemek a „házas­ságkötéskor" nem nagyon erőltették meg magukat, ami a hozományt Il­leti. Mlnd|árt kezdetben számláiukat terhelte a takarmány- és vetőmagvá­sárlás, a gazdasági épületekkel, a felszerelésekkel pedig vitathatatlanul a legrosszabbul álltak. elnököt, Cser Tibor agronómust, Goda mérnököt, de leggyakrabban talán Dorna ökonómust, hogyan válaszol­hatnának a termelési költségek csök­kentése terén ls kiváló eredmények­kel a XII. kongresszus határozatára. Nem véletlenül emlegetjük újra és újra a termelési költségeket. Tavaly például a termeléssel nem volt baj. Búzából ugyan csak 16,6 mázsát értek el hektáronként, mert a téli s kora tavaszi fagyok megdézsmálták a va­tést, a többi kalászosból azonban ló­val többet termeltek a tervezettnél. Jól bevált a szemes kukorica, a ta­karmányrépa, a dohány, a gyümölcs, Beszédes Ferenc és Galgóczy József de legjobban talán a zöldség. A csen­kel részlegen Ji/hász Sándor kerté­szeti csoportja fiem jogtalanul viseli a „Szocialista munkabrigád" és „A XII. kongresszus brigádia" címet. A 24 hektáros kertészetben évről év­re több mint 45 000 koronás bevételt értek el egy-egy 'hektárról. Pedig még előnevelő melegházuk sincs. Tavaly 347 763 korona értékű termőket ter­meltek terven felül. TrenCík I,a|os és Kollár Ferenc do­hányosok csoportja szintén kitett ma­gáért. A tervezett 12 és fél mázsával szemben 15,9 mázsás hektárhozamot értek el és kilónként nem 13,20, ha­nem 18,90 koronát kaptak a dohá­nyért. ) G ondot okozó kiadások A karatban nem volt hiány Mégis nekivágtak, merészen, nagy tervekkel Szót sem ejtettek a ter­melési nehézségekről. — A termelés a mi dolgunkl — szögezték le a gazdaság dolgozói. A pénzügyi mérlegben, az előirány­zott termelési költségek reális voltá­ban azonban kételkedtek. Hiszen egy mázsa termény termelési költsége szempontjából nem egészen mindegy, hogy gazdag televényű rónán, vagy pedig szárazságtól, vagy sebes es-5i< mosásától egyaránt veszélyeztetett partokon termelünk. Már négy évet hagyott maga mö­gött a Klsmuzslai Állami Gazdaság. Sikerben, de főleg sikertelenségben és tanulságokban gazdag éveket. Nem a termeléssel,- hanem elsősorban a ter­melési költségek alakulásával volt baj. De mit lehetett tenni — a tonna­kilométerek és feltételezett hektárok díjazását egységes előírás szabályoz­za. Ebből persze még aligha érthető, hogy négy éven keresztül miért gaz­dálkodtak ráfizetéssel. Hosszúra nyúl­na a részletezés, kezdjük tehát a legeredményesebb évvel, 1963-mal... Azzal, amely a ráfizetés ellenére ls döntő fordulatot Jelentett a gazdaság életében. 1962-höz viszonyítva nem kevesebb, mint 3 millió 159 ezer ko­ronával csökkent a ráfizetés Maradt belőle még elég. Éppen az a kérdés foglalkoztatta a legtöbbet Strapák Pé­Ur Igazgatót, Beszédes Ferenc párt­A növénytermesztésben a termelési tervet általában túlteljesítette a gaz­daság. Így a tervezett bevételt is 103 százalékra Csakhogy — és Itt a bök­kenő — a tervezett kiadásokat ls. Nem lehet az okot egyetlen ténye­zőre leszűkíteni. Mert nézzük pél­dául a szállítást, a gépjavítást stb. Az üzemanyagot a gazdaság Érsek­újvárból (oda-vissza) 80 km távolság­ról szállítja. A több mint 3000 hek­táros gazdaságnak jó néhány 10 000 koronába, sok üzemanyagba és feles­leges kocsifutásba kerül ez a „luxus". Már régen kérik az illetékeseket, hogy a Benzlna létesítsen Klsmuzslán üzem­anyagtartályt. A jelenlegi provizóri­kus tartály egyébként sem felel meg a tűzvédelmi követelményeknek. De a Benzlna nem siet, mert akkor már sa|át költségén kellene a helyszínre szállítania a gazdaságnak szükséges üzemanyagot. Maradjunk még a szállításnál Rit­ka az olyan nap, hogy a közel 1700 szarvasmarhából, a több mint 3000 sertésből baleset vagy betegség miatt vágóhídra ne kerüljön egy két állat. Valamikor csak Párkányig kellett megtenni a haszontalan utat. Most Új­várt kell megjárni a szerencsétlenül járt állatokkal. A gazdaság kárát te­hát még a 80 km-es út is megtoldja. A környéken jó néhány takarmány­keverő-üzem működik. Némelyik egy­egy major közvetlen közelében, ök azonban az újvári központi takar­mánykeverőhöz tartoznak. Testvérek között ls legalább 400 vagon takar­mánnyal kell megtenniük a 80 kilo­méternyi utat egy esztendő alatt. Ezek mellett már eltörpülnek az olyan kicsiségek, hogy a gazdaság — egyáltalán nem saját hibájából — a cukorrépára tervezett kiadásokat több mint 170 000, a gabonafélék termelé­sének kiadásait pedig 361 000 koroná­val túllépte. Egyszerűen azért, mert a termelést tartották szem előtt. Sem a talajművelést, sam a növényápolá­st munkát nem végezhették a megál­lapított normák szerint, ha ezt akar­ták, hogy jól teremjen a föld. A me­redek partok s a vizenyős völgyek két, sőt háromszor annyi munkát kí­vántak, mint általában a jó föld, a sik határ. A gépkopás Is összehasonlíthatat­lanul nagyobb náluk, mint rendes körülmények között. Például összes tehergépkocsijukra nyolc új gumiab­roncsot tervezett a járás, nekik a múlt év folyamán 58-ra volt szüksé­gük. A meredek partok, a járhatatlan utak úgyszólván eszik a gumit. A Ja­vítás ls sok, nagy az alkatrészszük­séglet. A csapágyak rendszerint csak egyharmad Ideig bírják, mint a slk vidéken. Mindez csaknem megkétsze­rezi a kiadásokat. A gazdaság dol­gozói a termelés terén ennek ellené­re sem akarnak lemaradni. A z állattenyésztés dolgozói kitettek magukért A múlt évben az állattenyésztésre különösen az első negyedévben erő­sen rányomta bélyegét az 1962-es év gyenge termése. Az év elején nem­hogy a hasznosság fokozására, de még az állatok létfenntartására ls alig futotta a szűkös takarmányalap­ból. Nem állíthatjuk, hogy a gazda­ság vezetői és dolgozói semmiféle hi­báért nem felelősek. Azt azonban an­nál Inkább, hogy a terv teljesítéséhez kemény és kitartó munkára volt szükség. Végeredményben nem csu­pán az első három hónap kritikus lemaradását tudták behozni, hanem a finisben még többre is futotta ere­jükből. Húsból ugyan 11 mázsával ke­vesebbet adtak el a tervezett 4590 mázsánál, ám tejből 147 000 literrel, tojásból 83 000 darabbal többet jut­tattak a piacra. Gyapjúeladásból 184, mézből 450 százalékra teljesítették a tervet. E gy kis összehasonlítás Tavaly a januári és februári állat­tenyésztési termelést semmiképpen sem mondhatjuk eredményesnek. Az első negyedévi árutermeléssel jelen­tősen lemaradtak. S az Idén? Március 20-ig nemcsak teljesítették a negyed­évi eladást tervet, hanem terven fe­lül 70 000 liter tejet, 100 mázsa húst és 70 000 tojást adtak a közellátás­nak. Az elmúlt években az Igazán ko­moly nehézségek nem vették el a gazdaság dolgozóinak kedvét. Ezt ml sem bizonyítja jobban, mintha össze­hasonlítjuk 1963 és 1964 első két hó­napjának termelési eredményeit. Ta­valy január és február hónapban pél­dául átlag nyolc dkg-os súlygyarapo­dást értek el a szarvasmarháknál. Most 59 dkg-os a súlygyarapodás. A sertéseknél a tavalyi 21 dkg-mal szemben az idén 32 dkg-ot szednek magukra a sertések. A tejhozam terén ls az Idei év javára billen a mérleg. A tavalyi 4,7 literrel szemben most 6,9 literes a napi tejhozam. Ez termé­szetesen a termelési költségekben is visszatükröződik. Mindent jóval ol­csóbban termelnek a tavalyinál. Olyan eredmények ezek, amelyek vitatha­tatlanul megérdemlik az elismerést. Munkakörülményeiben, társadalmi feltételeiben, adottságaiban sok min­den megváltozott a tanyán. S bár élet­módjában ls kétségtelenül moderni­zálódott a tanyavllág, hovatovább egyre sürgetőbben vetik fel ä külvilággal való kapcsolatkeresés szükségességét. Születőben vannak, s megfogalma­zódtak ma már az új Igények. Az a felismerés, hogy régi módon nem le­het élni, egyben harcot jelent az ál­datlan lakásviszonyok és a sártenger ellen ls. ősztől tavaszig szinte megközelít­hetetlen a tanya. Nagy teljesítményű teherautók s lánctalpas traktorok je­lentik az egyedüli közlekedési lehe­tőséget. Aki itt ól, annak küzdenie kell a sárral, az úttalan utakkal, ahogy csak az ereje bírja. Hogy az áldozatkészség mégis mt-» lyen akadályok leküzdésére teszik képessé az embert, arra elég, ha a Jó részt bejáró állattenyésztőkre, fe­jőkre gondolunk, akik naponta 8—10 kilométert ls gyalogolnak, hogy a ko­ra reggeli munka ott érje őket. Hidegvölgy, Ivánhalma vagy Pörös tanyavilágát nézve, s összehasonlítva a sokszor felismerhetetlenségig meg­változott falvakkal, kissé úgy érez­zük, mintha a múltban járnánk. A traktorok, fejőgépek, korszerű me­zőgazdasági eszközök s modern istál­lók mellett ott sorakoznak a volt cse­lédlakások. A múlthoz képest talán annyi a változás, hogy a közöskony­hás lakásokat egyszoba-konyhásokká alakították át. Méreteik azonban meg­lepően kicsinyek, s elvétve találni olyan házat, melyeket a falvak bel­területén tömegével építenek. Igaz, a bútorzat már sok esetben modern — a berendezés mosógéppel, rádióval, esetleg televízlóval gazdagodott, — a padló azonban agyag. S ha elkép­zeljük, hogy ezek a lakások négy-öt­tagú családnak adnak hajlékot, bi­zony a teendő sürgőssége aligha lehet kétséges. Csenkét nem számítva Hldegvöl­gyön találkoztunk az első fecskével. Főjavítás révén, két-háromszobás (fürdőszobás) lakások várnak a be­fejezésre, hogy hajlékot, igazi otthont nyújtsanak az omladozó házak lakói­nak. Nem túlzás, ha azt mondjuk, fájdalmasan elmaradnak az itteni la­kások s berendezésük az országos színvonaltól. Vásott, réges-régi laká­sok ezek, a múlt öröksége, melyek nem az élet kényelmét, hanem kizáró­lag az evés és a hálás lehetőségeit ad­ják csupán. S a gazdasági feladatok mellett egyre lnfräbb előtérbe nyomul a la­kásviszonyok megoldása ís. — Mindenki menekül a sártól — vallja a hidegvölgyi Intéző, Svec Adolf elvtárs. — Kevés a fiatal, s akik itt is ma­radnának, ha összeházasodnak, nem tudnak lakást biztosítani számukra — mondja Galgóczy József, az iván­halmi intéző. A megoldás lehetőségei összgazda­ságl viszonyban Is — pillanatnyilag — kilátástalanok. A főjavílásokra tervezett évi 300 000 korona — kilenc tanyára — rendkívül kevés. S bár igaz az, hogy a gazdaság közel 700 munkásának mindössze kétötöde él a tanyán, éppen a jobb termelési fel­tételek biztosítása s a munkaerők megtartása érdekében feltétlen Äz ellátási Illetően a JednotánaK ugyan öt helyütt van büféje, a kenyér, te] ós húsbeszerzés mégis állandó gond. A közlekedési nehézségek miatt a Jednota csupán fenntartója ezeknek az üzleteknek, s a fuvar teljes mér­tékben az állami gazdaságot terheli. S ahogy ottlétünkkor hallottuk, Csen­ke és Klsmuzsla kivételével a többi tanya kenyérellátása sok kívánni va­lót hagy maga után. A kisgyermekes családoknál főleg a tejbeszerzés okoz nagy gondot. Ott, ahol a gazdaság szakosítása folytán nincs tehénállo­mány, — különösen nyáron — csakí aludtej formájában érkezik a tej, Egyet azonban tényként szögezhe­tünk le, a gyermekek és a felnőttek jól tápláltak. Ez azt ls bizonyltja, hogy az ételek tápértéke lényegében bőséges, ha a választék egyhangúbb, is az átlagos falusi étrendnél, A tengernyi határ és a bonyodal­mas közlekedés láthatatlan korlátai nagyrészt elzárják a tanyalakat a külvilágtól. Mivel orvosi látogatás évente általában egyszer van, sokszor a legsürgősebb és legsúlyasabb ese­tekben is — szülés, vagy negyven fokos láz — a traktor és a pótkocsi az egyedüli segítség. A művelődési feltételeket' főleg a sajtó, rádió és a televízió biztosltja. Nyolcvanhét újság és folyóirat Jár a tanyákra, ebből 41 napilap (Pravda 4, ÜJ Szó 33, Práca 4). A rádió minden családban megtalálható, de a televí­zió térhódítása ls jelentős. Magában Csenkén 49 családból húsznak van te­levízlója. Ez a tény ls azt bizonyítja, a tanyavllág ma már keresi a kap­csolatot a külvilággal. J ľ ľ hogy jó barát legyen a könyv Sokkal rosszabb' a lielyzef a könyv­vel. Egy-egy tanya könyvállománya (a központi kivételével) alig 10—15 darab. Szinte a semminél is kevesebb. Vándorkönyvtár nem létezik, pedig a hosszú téli estéken és az ünnepnapok csendjében ez is tágítaná, szélesítené a tanyai ember látókörét. Persze, elő­ször az érdeklődést kell felszítani, hogy aztán társsá, JĎ baráttá szegőd­hessen a könyv. Két helyütt, Klsmuzslán és Hideg­völgyön osztatlan Iskolában készülnek az életre a tanyai gyerekek. A többi tanyáról naponta szállítják a közeli falvakba a tanulókat. A kíváncsiság elvitt bennünket a hidegvölgyi iskolába. Öröm volt Itt lát® a tatrya nevelődő új embereit/ Értelmes, okos arcú gyermekek vá­laszolgattak tanítójuk, • Sik-oia János két'déseiPö. Nemcsak Jól öltözöttek, s fürge észjárásúak, hanem terveik­ben is messzebbre merészkednek. Formálódó álmaikban a pilóta, mér­nök, autószerelő és a matematikus pályák Incselkednek velük. Mintha Svec intézőnek adnának igazat: mene­külni a tanyától. Ú k eresni kell a megoldás lehetőségeit. Nem kisebb probléma az ellátás, egészségügyi gondoskodás és a mű­velődés kérdése sem. Ha figyelembe vesszük, hogy a csak ezekkel össze­függő szállításokra ez az egyetlen gazdaság 200 000 koronát (nem ter­vezett kiadás) áldoz évente, megkö­zelítőleg képet alkothatunk, hogy megoldásuk — a hatékonyság szem­pontjából is — mennyire Indokolt. j történelmét írja a tanya Pedig "a tanya ma már, minden múltbeli kísérő jelensége ellenére is, új történelmét írja. Igaz, hogy az új történelemnek eddig elsősorban a gazdasági jellemzői formálódtak. Ez így is van rendjén. Először a munka­feltételeket kellett megváltoztatni, a röghöz kötöttség, a hájdani cseléd­sors évszázados nyűgét, a kétkezi munka nehezét kellett felszámolni, hogy a tanya is kiléphessen régi ke­retéből. A soronlevő következő lépés most a kulturált életmód és a szel­lemi felemelkedés biztosítása. S en­nek elérése nem „huszár-rohamos" megoldásokkal, hanem apró, minden­napos munkával biztosítható. Az üzemi pártbizottság beszámolója az évzáró konferencián Joggal hang­súlyozta, az ideológiai munka fontos­ságát, a kommunista nevelés előtérbe helyezését. Ebben a munkában ma kommunisták és pártonkívüllek, szo­cialista munkabrigádok és egyszerű munkások öntudatos segítségére, a szakemberek mindennapos támogatá­sára számíthatnak. A jövő kérdése, hogy a ma elszórt kilenc kisebb-nagyobb tanyavilág góc­pontjai hogyan és hol alakulnak ki. Az azonban aligha vitatható, hogy a tanyaközpontok céltudatosabb, s át­gondolt szervezése, a jobb életmód feltételeinek biztosítása ma már a termelés növekedésének, a gazdaság szakkáderekkel és fiatalokkal való megerősítésének a követelménye is. Csak így teljesülhet az a vágyuk, — ahogy ők mondják —, hogy a tanyát a falu színvonalára emeljék. Az új gazdasági rend, az alakuló új társadalom így lesz — a tanyán ls — az újjászülető emberek világa. S ha a pillanatfelvételen ma még fények és árnyak kergetik ts egymást, mégis elmondhatjuk, szünőben van­nak a kultúra fehér foltját ls. Ha sokszor bizonytalankodva ts, de rálép­tünk arra a hosszú útra, mely építést, több tudást, kulturált életmódot, egy szóval: harcot jelent. Harcot az új, kulturált tanyavilágért. S hogy ez a küzdelem sikeres lehessen, ebben nem kis szerepe van a járás és a kerület illetékes szervet hatékony, körültekintő gondoskodásának ts. HARASZTI GYULA, FÖNOD ZOLTÁN Üj emberek tanulnak a hidegvölgyi öreg iskolában 1984. április 4. * ÜJ SZÖ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom