Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-30 / 120. szám, csütörtök

I Hogyan tűnt el sok mázsa cukor A lévai járás népi ellenőrző bizottságának munkájáról Aki az év elején az oroszkai Cukorgyárban járt és valahogy átvergö- de Sčsrbák elvtársat hamarosan élődött az udvart teljesen elborító répaszulet tengeren, önkéntelenül is megállapíthatta: valami nincs rendjén az elmúlt répakampány körül. És ezt az első benyomást most alátámasztja az a vaskos aktacsomó, amelyet végigböngésztem a lévai járási ellenőrző bizottság irodájában Mert a bizottság jegyzőkönyve szerint a gyárba szállított és a valóban feldől gozásra kerülő répa között csaknem 78 ezer mázsa a különbség, ami 779 vagonnak felel meg. Ehhez jön még a fiókmérlegek vesztesége: mintegy 38 ezer mázsa. — Pénzértékben kifejezve tebb mint kétmillió egyszázezer korona kár érte népgazdaságunkat. Az okokat elsősorban magának a kampánynak megszervezésében kell keresnünk. A kampány tervét a répaosztály vezetője, — Ján Krasňanský két hónappal az előírt határidő után, október elejére készítette el, amikor a kampány már tulajdonképpen megindult. Jellemző a rossz előkészületre, hogy a í'úpacsztáiy agronómusai 60 beszélgetést terveztek a répatermesztőkkol Ezekből a beszélgetésekből egyetlen egyet sem valósítottak meg, ám a jelentésekben még ,,túl is teljesítették" a tervet: papíron 65 beszélgetés szerepel, melyeken 170 szcietkezeti vezető, 303 traktoros és 521 egyéb dolgozó vett részt! Nem rakták kiilön a silány minőségűt, u hosszabb, téli tárolásra alkalmas és az egyéb, tárolásra nem megfelelő répát. A prizmák sem érték el a szükséges magasságot. A régebbi réparétegekhez újabbakat raklak, nem ellenőrizték a prizmákban a hőmérsékletet, mondván, hogy az üzemnek nincsenek hőmérői. A 2—3 hónapig télen is prizmában fekvő répa természetesen kiszáradt, sokat vesztett értékéből. Annál is inkább, mert sok helyütt — például Nagysallóu — a prizmák oly szélesek voltak (200X45 méter), hogy gondolni sem lehetett a betakarásukra. Hogy némi képet alkothassunk a répaveszteségről, idézzük a šemiceEhhez, úgy hisszük, nem kell további dobrovicei répakutató intézet adatait: kommentárt fűzni — csak éppen a jelentéseket készítők nevét soroljuk fel: a répaosztály vezetőjén, Ján Krasňanskýn kívül: Muzslai István, Kovács László és Franc Vladislav agronómusok. De a „hasból" összeállított jelentések, tervek számottevő károkat is okoztak. Például nem ellenőrizték lelkiismeretesen a vetési terveket; a losonci járásban a kimutatásokban 202 hektár szerepel, az összegező jelentésben csak 145 hektár, a zvoleniben egy hektárt sem tüntettek fel a jelentésekben, az összegezésben pedig egyszerre 80 hektár „bukkant" fel. Hasonló jelenséget tapasztaltak a népi ellenőrző bizottság dolgozói a növényápolásról: a sarabolásró), a trágyalével és ammóniákkal való öntözésről szóló jelentéseknél is. Az agronőmusoknak sokszor fogalmuk sem volt arról, mennyi répa is termett körzetükben. Kovács László például nem tudta, mennyi répát kell felvásárolni a körzetéhez tartozó lévai járásban. Miután a terveket nem beszélték meg a termelőkkel — a cukorgyárhoz tartozó 205 répatermesztő üzem közül csupán 113 készítette el a betakarítási időtervét! Mindezek következtében 31 284 mázsa répával kevesebbet vásároltak fel a tervezetnél. És miután a répaosztály dolgozóinak nem volt pontos képe sem a betakarításról, sem a szállításról — légből kapott jelentések alapján állították össze a szállítóvállalatok számára Is a tervet —, nem is csodálkozhatunk rajta, hogy a CSAD-nek több mint 315 000 korona és a ČSD-nek 49 000 korona fekbért kellett fizetniük. Az üzem vezetőségi ülésén pedig elhatározták, hogy ezt egyszerűen „tehertételként" könyvelik el és semmit sem írnak a személy szerint felelősök számlájára! A rossz szervezés, a helytelen előkészület hatványozott mértékben mutatkozott meg magában a kampányban és lefolyásában. Az egyenetlen felvásárlás miatt nem osztályozták előírás szerint a beérkezett répát. A nagyobb kupacokban szabadon tá rolt répának 0,2—0,4 — a kisebb, 150 mázsás kupacokban 0—1—0,2 százalékos a vesztesége! És végül, amiről már az elején írtunk: a réi)as7elctek csaknem elárasztották az oroszkai Cukorgyárat, akadályozták a munkát — és ami a legnagyobb baj, nem kerültek* el idejében oda, ahol a takarmányéilátást szolgáltak volna: a mezőgazdasági üzemekbe. Igaz, ebben maguk az üzemek is ludasak — nem gondoskodtak a friss répaszelet elszálításáról és ennek éppen most, a takarmányszűkös időszakban látják kárát. Nos, ezt bogoztam ki a lévai járási népi ellenőrző bizottság aktacsomójáből. De mit mond az, aki elsősorban felelős a répakampány fogyatékosságaiért, a répaosztály, a mérlegkezelők felületességéért, vagy például olyan alapvető mulasztásokért, hogy a 26 fiókmérleg közül csupán 13-on végezték el a mosópróbát? Mit szól mindebhez az oroszkai Cukorgyár igazgatója? Muiikaidó után érkeztem a gyárba, keritettéK, hiszen ott lakik a gyár te rületén Éppen a kertben foglalatoskodott. Ján Sőerbák fiatal ember, tavaly februárban került a gyár élére. Teljesei, egyetért az ellenőrző bizntiság jelentésével: a gyár agronóniusszoigálata valóban nem állt a helyzet magaslatán: fiatal, tapasztalatlan emberekből tevődött össze, akik nem tudtak megbirkózni a feladatokkal. Nem tartották be az ütemtervet és hibás volt a szerződéskötések módja is. Kétségtelenül megvoltak az objektív okok is: „Augusztusig jóformán nem volt eső, utána hirtelen megeredtek az ég csatornái, a répa felduzzadt és egészen új vegetációs időszak kezdődött" — mondja Sčerbák elvtárs. „További nehézséget okozott a répatermesztők fegyelmezetlensége: mindenki gyorson túl akart lenni a rŕpiikampányon, csaknem egyidőbeu szállította a répát a gyárba, ami természetesen óriási turlódást okuzotl. A mérlegeken — ahol kevés volt a szakképzett kezelő — nem tudták megfelelő módon átvenni a répát, egyes mérlegek teljesen kl ls estek, mert a megbetegedett mérlegkezelöt nem tudtuk helyettesíteni. Nos, voltak objektív nehézségek: a sok víz. a hosszú raktározási idő kétségtelenül közrejátszott a több mint kétmillió koronát kitevő veszteségben. De mindez nem csökkenti az üzem igazgatójának és a répaosztály vezetőjéüek személyes felelősségét. Mi is a teendő a következő kampány elökészítésúg? Mindenekelőtt biztosítani kell a mugfelelö, szakképzett kádereket (jelenleg is négy vezető funkció nincs betöltve az üzemben!), meg kell teremteni a répatermesztők és az iizem agronómusszolgálata közötti szoros együttműködést, de nemcsak papíron, hanem a valóságban is. Az időtervek pontos betartása megakadályozza a torlódást, a répaszelet felhalmozódását és elértéktelenedését. Reméljük, hogy a népi ellenőrző bizottság alapos elemzése nyomán az oroszkai gyár vezetői levonják a szükséges következtetéseket és a jövőben kiküszöbölik a hibákat, melyek oly súlyos kárt okoztak népgazdaságunknak. dg. Akik otthonra találtak a határvidéken A CSISZ-szervezetek egyik jelentős feladata, hogy megszervezzék az ifjú mezőgazdasági dolgozók munka vállalását a határvidéken. A prievidzai járásban, különösen Diviaky nad Nitricou községben a CSISZ helyi szervezete példásan teljesíti ezt a feladatát ls. A községből elsőnek a múlt év novemberében Václav Novotný Indult el családjával együtt, hogy a messzi Dubyi Állami Gazdaságban kössön ki. Amikor Magdaléna Duchoňová —, anyós, aki tudni akarta, hogyan él leánya az „Isten háta mögött" — hazatért csehországi látogatásáról, csak szépet és jót mondhatott. A fiatalok közül sokan gondolkodóba estek, mert már többször hallották, hogy ott jól lehet keresni. Jozef Kollárik is felpakolta a családját, Jaroslav Prokop és fiatal felesége sem habozott sokáig, csakhamar ők is felkerekedtek. Azóta már mindnyájan űj otthonra találtak a határövezetben. Nemcsak a jó kereset miatt vertek ott gyökeret, hamen azért is, mert megszerették munkájukat. Fiatalos lendülettel még sok sikert akarnak elérni. (J K.J Az udvardi szövetkezetesek üvegházában rövidesen beérik a paradicsom. A képen: Nagy Ilona a szép termésben gyönyörködik. (K. Cich — CTK — felvétele) Kommentárunk Űj elvek a mezőgazdasági beruházási építkezések terén A napokban új intézkedéseket hoztak nyilvánosságra a mezőgazdasági beruházási építkezéseket Illetően. Az új intézkedések főleg az építkezések minőségének megjavítására, továbbá a hosszadalmas előkészületi, jóváhagyási és építési idő lerövidítésére, az épiilettipusck megválasztásában a mezőgazdasági üzemek jogkörének kibővítésére, az építő-, a berendezéseket, illetve épületanyagot szállító üzemek felelősségének fokozására irányulnak. Az új intézkedések értelmében — a termelési szakaszok szerint — megvalósul a legjobb épülettípusok kiválasztása, amelyeket a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátanak, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb típust. A tervezőintézetekben megszűnik a nyereség figyelembevétele. Az összes kisebb munkák — adaptációk, hídmérlegek, silógödrök, fészerek és szociális építmények stb. — esetében az előzetes dokumentáció a következőkre korlátozódik: megrendelés, egyszerű költségvetés és tervrajz. EzL a dokumentációt a mezőgazdasági üzemek építészeti dolgozói is elkészíthetik, ha megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Az építési engedély kiadása egy egyszerű végzés, illetve a helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvének kiadására leredukálódik. Az eddigi elv alapján az egész ország területére szabványosított alaptípusok már nem felelnek meg a követelményeknek. A jövőben szabványosított országos típusként csak egyes épületrészek, elemek műszaki berendezések, előregyártott elemek stb. jöhetnek számításba. A tervrajzok elkészítésével az Állami Szabványosító és Mezőgazdasági Építkezéseket Fejlesztő Intézet kerületi kirendeltségeit fogják megbízni. Az eddigi eljárástól eltérően a mezőgazdasági üzemek szabadon kiválaszthatják a helyi körülményeknek legteljesebb mértékben megfelelő épülettípust. A tervrajzkészítők anyagi érdekeltségét — a múlt hibáiból okulva — nem kőtik az anyagmegtakaritáshoz. Minden attól függ, hogy az új épülettípus tiogyan válik be a termelésben. Az új rendelkezések értelmében az Alig hasad a hajnal, jóformán még négyet sem mutat az óra, de Kozák István feleségével már az ebedi gazdaság seitéslstáilójában munkálkodik. Fülsiketítőén visítanak az éhes kocák. — Na asszony — rendelkezik Íziben a seitésetető — tisztítsd ki a vályúkat, én majd széthordom az eleséget ... Nem szóltak többet egymáshoz Hiszen mindketten pontosan tudják kötelességeiket, és annak rendje módja szerint hozzálátnak a napi munkához. Ahogy megtelnek a vályúk, alább hagy a zaj, s a százhúsz anyasertés sziircsölése tölti be az istállót. Mielőtt a további munkafolyamat következnék, a sertésgondozó házaspár szemlét tart a kutricákban, meggyőződik nem történt az éjjel elhullás. Fürgék, egészségesek a gömbölyű szopós malacok, ök örülnek ennek a legjobban. A díjazásnál ugyanis nemcsak azt veszik alapul, menynyire rúg a kocaállomány, hanem azt is, hány egészséges malacot választanak el. Mire a legfontosabb teendőkkel végeznek, a reggeli napsugarak belopakodnak az ablakon. Eloltják a villanyt és folytatják a munkát a takarmányelőkészftőben. Az asszony tüzet rak a katlanházban, a férj addig felmossa a helyiség betonpadlóját. — Na Pista, történt e valami bal az éllel? — köszönt rájuk váratlanul Vörös László, a gazdaság termetes vezetője. — Semmi baj — válaszolja a sertésgondozó egykedvűen. Egyébként magad is meggyőződhetsz róla, mert Ä jó! elvégzett munka tudatában Előnyös a kettős műszak • Elégedett a gazdaság vezetője, elégedettek a dolgozók is 9 Nincs panasz a keresetre • Pihenésre, szórakozásra is jut idő a gazda szeme csak hizlalja a jószágot ... A sertésetető szívesen vezeti végig a kutricák között a látogatót. Szemlélődés közben elégedetten pihentetik tekintetüket a moslékot szürcsölő, Jóllakottan pihenő állatokon Az istálló végén aztán rövid pihenőt tartanak, barátságos beszélgetésbe kezdenek. — Emiékszel-e Pista — kezdi Vörös László — mennyit kellett vitatkoznunk míg a kocák gondozásában is bevezettük a kétmüszakot? Bezzeg mennyire ragaszkodtál a régi munkaszervezéshez ... Kozák István nem nyilatkozik, mintha csak nyelvére ragadt volna a szó. De aztán leküzdi magában az indulatot és röviden ennyit válaszol: — Tudod, hogy van az ... minden ember taegenkedik az úttól Most már belátom, jól sikerült a munkaszervezés ... Természetes, hogy jól sikerült az elsősorban is a házaspár érdetne. Kezdetben — és ezt nem ls tagadják — nehéz volt megszokni az új munkarendet. A kis gazdaságban még mindenki pihen, amikor ők már a munkába indulnak. Igaz, most csak nyolc órát dolgoznak, és tizenkét órakor =r. hasonlóan, mint az üzemekben — befejezik a munkát, ismét viszszatérnek otthonukba. — Gazdaságilag kimutatható-e, milyen előnyükkel járt a kétműszakos munkaszervezés? Vörös László nem sokat beszél. Ebben az esetben azonban nem mellőzheti az új munkaforma kialakításának előzményeit. — Csak a tavalyi első negyedév eredményeiből indulok ki... Annak idején -négyen dolgoztak a sertésistállóban. Százötven kocát gondoztak. Januárban például húsz koca fialt meg, de csak tizenhárom malacot sikerült elválasztaniok. Ez idén, noha harminccal csökkent az állomány, nyolc anyasertéstől már hatvan malacot választottak el. De nézziik az idei első negyedév eredményeit: tavaly a malacszaporulat — az első három hónapot számítva — száznyolcvan volt. Jelenleg ez a szám száznyolcvankettővel emelkedett. Elégedett a gazdaság vezetője, megtalálták számításukat a gondozók is, akik most sokkal könnyebben, kényelmesebben birkóznak meg a napi nehéz feladatokkal. — De mit csinálnak nyolc óra alatt, htszen az etetés, a kutricák tisztítása, a takarmányelőkészítés nem veszt igénybe egész munkaidejüket£ A sertésgondozó először cigarettát sodor és csak azután válaszol: — Az anyasertések körül nem lehet megkezdeni és befelezni a munkát. Itt minden perc számít. Vigyázni kell a kismalacokra, nehogy agyon nyomja őket az anyjuk. Az ügyetlenebbeket pedig a szopásra is meg kell tanítanunk. Az istállóban persze azért más munka is akad. Az asszony — akárcsak .otthon — Itt is példás rendet ta.'t. Nézzenek körül, egy pókhálót sem találnak a falakon. Az ablakokat sem homályosítja be a por. Kozák István felesége ugyancsak nem tilkolja véleményét. Megemlíti például, hogy amióta váltásra dolgoznak, több ideje jut odahaza ls a háztartási munkákra, több időt szentel"het a gyermekek nevelésére. — És a kereset...? — Erre sem lehet panaszunk. Általában sokkal jobb mint azelőtt. Természetesen a fialás még csak most kezdődik. Es ha sikerül megtartanunk az eddigi eredményeket, busás prémiumra számíthatunk. Dói felé jár az idő. A kocák déli elesége is elkészült. A sertésgondozó házaspár helyre rakja az edényeket, falspprl az előkészítő betonpadlóját és az előremelegített vízben kezet mos. Pont tizenkét óra. Megérkezett a váltás. Szvitek Anna és Jantosík Mária Jókedvűen lépik át a helyiség küszöbén. A házaspár röviden elmondja az első műszak fontosabb észrevételeit, és a jól végzett munka tudatában távozik. SZOMBATH AMBRUS építő- és berendezéseket szállító üzemek 18 hónapig jótállnak az építmény minőségéért és a berendezés hibamentes működéséért. Ismeretes, hogy a gépek és a műtrágya tárolására mezőgazdasági üzemeinknek eddig nem volt elegendő helyisége. Az idén 1200 vasvázas fészert épllünk ennek kiküszöbölésére. Az illetékes szervek 10 000 tonna kohói pari hulladékanyagot irányoztak eló erre az akcióra. A nagyobb mezőgazdasági építkezéseknél rendszeres műszaki ellenőrzést vezetnek be. A kisebb akcióknál a mezőgazdasági üzemek gyakorolják az ellenőrzést. P. L. Kongresszus után Négy napi tángyalás után véget ért az EFSZ-ek VI. országos kongresszusa, ahol mélyrehatóan elemezték mezőgazdaságunk gyorsabb fejlesztésének kérdéseit. Miről is tanácskoztak a küldöttek tulajdonképpen? Köztudomású, hogy a mezőgazdaság! üzemeink a sok igyekezet ellenére sem képesek kielégíteni az ország lakosságának egyre fokozódó Igényelt. Egyébként Jogos -a követelmény, hogy a tavalyi évvel szemben ez idén 6.5 százalékkal fokozzuk a mezőgazdasági bruttó termelés tervét és 5.2 százalékkal több húst, tejet, vajat adjanak el a közellátásnak. A gyakorlat emberei, bármennyire is bírálják mezőgazdaságunk anyagi-műszaki ellátását, egyöntetűen elismerik, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok fejlődésük jelenlegi szakaszában a rendelkezésükre álló termelési eszközök segítségével teljes mértékben érvényre tudják jultatni a párt XII kongresszusának határozatait. A kongresszuson elhangzott vitafelszólalások szintén azt bizonyították, hogy a gépeken, vegyszereken és a műtrágyákon kívül az emberek céltudatos mindennapi tevékenysége is szükséges a célok eléréséhez. Vladimír Balažic levelezőnk ezt a kitételt konkrét példával támasztotta alá. A dunaszerdahelyl járás szövetkezetel nem egész öt nap alatt 3213 hektáron elvetették a cukorrépát és most a kukoricaültetést szorgalmazzák. Az egyetemesen gépesített brigádok mindenütt kitettek magukért, a munkaszervezésnek ez a magasabb formája kitűnően bevált. Természetesen az állattenyésztésben is megvannak a hasznosság fokozásának lehetőséget, noha itt a fejlődést a növénytermelés komoly mértékben befolyásolja. A Jövedelmező állattenyésztése szintén a szervezés kérdése. Kárász Zoltán a minap éppen a nagypakai szövetkezetről irt beszámolójában bizonyította e megállapítás igazát. A szövetkezetben 11 koronáért termelik a marhahúst, 7.10-ért a sertéshús kilogrammját, de már két koronába kerül a tej, és 70 fillér a tojás önköltsége darabonként. Az országos átlaghoz képest alacsonyak a termelési költségek, az elért eredménnyel mégsem elégedettek a szövetkezetben. Az Idei kltavaszosodás sokáig váratott magára. Szövetkezeteseink azonban a legtöbb helyen a legrövidebb idő alatt Igyekeztek elvégezni a soronlevő munkákat. Kell is a szorgalom, hiszen mezőgazdaságunk nem tudna 2,7 millió liter tejet eladni a közellátásnak, ha elhanyagolná a takarmánytermelést, sutba dobná az agrotechnikai Irányelveket. A hús előállítása viszont a gabonáról való fokozottabb gondoskodást igényli. Sok tartalék van a mezőgazdaságban, az árutermelést csak egy kis Igyekezet kell, s a kívánt szintre emelhetjük. A belső tartalékok mozgósításában komoly eredményeket értek el például a klstárkányl szövetkezetben ls. Ján Kunco levelezőnk tájékoztatása szerint csupán a háztáji gazdaságokból közel 20 ezer tojást értékesítettek az első negyedévben. Bár merre járjunk az országban, mindenütt gondosan megmunkált földeken, rohamosan fejlődő vetéseken akad meg az utazó szeme. Az Indulás sikeres volt és sokkal Ígéretesebbek az eredmények, mint az elmúlt években. Ám, hogy az elvetett magból dúskalászú gabona fejlődjék, jobban gömbölyödjenek a hízók, több tejet adjanak a tehenek, mezőgazdaságunk dolgozóinak további szorgalmára, minden tudására szükség van. (th) f}? ° * * «--«»» 30.