Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-16 / 106. szám, csütörtök

Minden kommunista pári kät @!essége f hogy szem előtt tartsa a népek létérdekeit A szövetségi köztársasésok kommunista pHJai elítélik a kínai szaka iJáröikal (Folytatás az 1. oldalról) többi párt minden kísérletét vissza­utasították, és nyílt támadást indítot­tak a kommunista vílágmozgalom fő irányvonala ellen, amelyet a kommu­nista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásain dol­goztak ki. Nyíltan megmondjuk, a kommunis­táknak és az egész szovjet népnek, az ügy sokkal komolyabb, mint egyes elvtársak gondolják, akik azt hiszik, hogy csak elméleti ellentétekről, kü­lönböző nézetek megütközéséről van szó. Ma már kétségtelen, hogy a kínai vezetők a kommunista mozgalom, a szocialista tábor kettészakítására törekedne'k, s a trockisták fegyvertá­rából vett módszereket alkalmazzák. Az ő részükről nem csupán elméleti viszályról, ideológiai vitáról van szó, hanem sokkal messzebb menő szaka­dár irányvonalat követnek: az a cél­juk, hogy saját vezető szerepüket rákényszerítsék a szocialista táborra és a kommunista világmozgalomra. Ezt az egységbontó, szakadár tevé­kenységet azzal álcázzák, hogy hűsé­get esküdnek a marxizmus—leniniz­musnak és ultrabaloldali forradalmi frázisokat pufogtatnak. Ez nem új módszer. Vlagyimir Iljics Lenin a baloldali kommunisták és a trockisták elleni harc idején a következőket mondotta: „Harcolni kell a forradalmi frázis ellen, harcol­ni, okvetlenül harcolni kell, hogy ne mondják el rólunk majd valamikor a keserű igazságot: „a forradalmi há­ború forradalmi frázisa döntötte pusztulásba a forradalmat". A kínai vezetők azért bírálják pár­tunkat és a szocialista országok többi testvérpártját, mert a gazdasági épí­tés kérdéseire, a gazdaság fejleszté­sére és az életszínvonal emelésére összpontosítják figyelmüket. Ezt a forradalmi szellem kiveszésének tart­ják, bennünket pedig burzsoá dege­neráltsággal vádolnak. Nem nehéz megállapítani, milyen helytelen és tarthatatlan ez az álláspont. Elméleti szempontból azért sem helytálló, mert ellentétben van a marxizmus-leni­nizmus nagy tanításával. Aki egy kicsit is járatos a marxiz­musban, tudja, milyen nagy jelentő­séget tulajdonított Marx és Engels a társadalom termelőerői fejlesztésé­Wladyslav Gomulka elvtárs felszó­lalásában kijelentette: a lengyel párt­és kormányküldöttség nagyon elége­dett a moszkvai tárgyalások sikerei­vel. Hangoztatta, hogy a megbeszélé­seket a kölcsönös baráti megértés s az alapvető politikai kérdésekben kifejeződő egyetértés szelleme hatot­ta át. Gomulka elvtárs a nagygyűlésed kijelentette: közös döntéseink megfe­lelnek az új, lengyel—szovjet testvé­ri és szövetségi kapcsolatok szelle­mének. Gomulka megállapította, hogy az 1945-ben megkötött barátsági szerző­dés az élet legsúlyosabb megpróbál­tatásaiban is nagyszerűen megállta a helyét. Ez a szövetség biztosította az Ode­ra—Neisse határvonal biztonságát és sérthetetlenségét, megvédte a fiatal népi államot az imperializmus nyomá­sával szemben. A Szovjetunió szövet­sége a lengyel népgazdaság helyreál­lításának és általános fejlesztésének ösztönző ereje lett. A lengyel nép a barátsági szerződés 19. évfordulójának előestéjén öröm­mel üdvözli a szerződés meghoszab­bításának hírét. A szocialista forradalom alapjában megváltoztatta népünk életét. Len­gyelország erős ipari agrárállam, a szocializmus és a béke egyik bástyája lett. Gomulka elvtárs jellemezte az or­szág gazdasági sikereit és a felszaba­dulás óta megtett nagy fejlődését, majd kiemelte a Szovjetunió nagy segítségét. A Szovjetunió összesen 74 nagyvállalat építéséhez szállított be­rendezést és nyújtott műszaki segít­séget. A Szovjetunió Lengyelország legnagyobb üzlettársa. Kölcsönösen előnyös kereskedelmi árucseréjük a lengyel behozatal és kivitel több mint 30 százalékát teszi ki. Szovjet gépek, berendezések és nyersanyag nélkül elképzelhetetlen lett volna Lengyelország iparosítása, népgazdaságának dinamikus fejlődé­se. Gomulka kijelentette, hogy ezek a tények a legkonkrétebben és leg­ékesszólóbban bizonyítják a szocia­lista államok testvéri együttműködé­sének és kölcsönös segítségének erejét és megcáfolják a szovjetellenes propagandának azt a koholmányát, hogy a Szovjetunió — mint nagyha­talom — az imperialista államokhoz hasonlóan fékezi a KGST többi tagor­szágának ipari fejlődését, s nyers­nek, hogy a lehető legtökéletesebben kielégíthessék a nép anyagi és szel­lemi szükségleteit. A kínai vezetőknek a többi kommu­nista párt és a szocialista népek gaz­dasági erőfeszítéseit elítélő nyilatko­zata politikai szempontból sem helyt­álló, mert egyenesen revízió alá veszi azt a fontos lenini tézist, hogy a ha­talom átvétele után a szocialista országok kommunistái és munkásosz­tálya elsősorban gazdasági politiká­jával, szocialista alkotó sikereivel gya­korol hatást a világforradalom fejlő­désére. Hruscsov elvtárs a továbbiakban Mao Ce-tung 1957-es kijelentését idézi, mely szöges ellentétben van a kínai vezetők mai álláspontjával. Ebből kitűnik, liogy a kínai vezetők hét év­vel ezelőtt országuk gazdasági fej­lesztésének szükségességéről, arról beszéltek, hogy elő kell segíteniük a szocialista rendszer győzelmét a ka­pitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. A testvérpártok megér­tették a kínai vezetők törekvését, hogy véget akarnak vetni országuk gazdasági elmaradottságának, hogy fejlett iparú, korszerű mezőgazdaság­gal rendelkező szocialista nagyhata­lommá fejlesszék. Ám a kínai vezetők 1958-ban, tehát még abban az évben kijelölték az ún. nagy ugrás és a népi kommúnák irányvonalát. Át akarták ugrani a szocialista fejlődési szakaszt, hogy közvetlenül a kommunizmusra tárje­nek át. Ma már mindenki tudja, hová vezettek ezek a kalandor kísérletek. A kínai gazdaság lezüllött, az ország­ban éhség tört ki. Miután a nagy ugrás és a népi kom­munák politikája csődöt mondott, a kínai vezetők a másik szélsőségbe estek: feladták az ország iparosítá­sát, ami szintén téves és hibás nézet. Ez persze belügyük, s mi sohasem avatkoztunk belügyeikbe. A kínai vehetők eltántorodása az iparosítástól és a gazdaság gyors fejlesztésétől, nagy hűhójuk a „for­radalmi háborúról" nem valamilyen elméleti „előrelátás" eredménye, ha­nem annak a megnyilvánulása, hogy nem bíznak a munkásosztály, a nép erejében. Annak a megnyilvánulása, hogy a kínai vezetők kudarcot vallot­tak a nehézségek kiküszöbölésében. anyagszállítőjává akarja tenni ezeket az országokat. Lengyelország 1966—1970. évi, új, ötéves tervének irányszámai szerint az ipari termelés 45—47 százalékkal fog emelkedni. A beruházások ne­gyedrészét a mezőgazdasági termelő­erőik fejlesztésére irányozzák elő. Tovább fokozzák a népjólétet, az egyéni fogyasztási alap mintegy 25 százalékkal bővül, ami egy lakosra számítva 18 százalékos növekedést jelent. Gomulka hangoztatta: „E feladatok teljesítésével népünk és pártunk hoz­zájárul a szocializmus és a kapitaliz­mus gazdasági versenyéhez, hozzájá­rul az emberiség békés jövőjéért ví­vott küzdelem közös művéhez." Gomulka elvtárs a továbbiakban kiemelte, hogy a bókét őrző Szovjet­unió atomereje lefogta a militarista háborús erők kezét. Ha a Szovjetunió­nak nem lenne nukleáris ereje, ma aligha beszélhetnénk arról, hogy a béke és a szocializmus erői fölényben vannak a háború és az agresszió im­perialista erőivel szemben. A továbbiakban Gomulka elvtárs rátért az égetően fontos német kér­désre. A nyugatnémet imperializmus, mely NATO-szövetségesei támogatá­sával újabb agresszióra kapott ked­vet, a bonni kancelláron keresztül nyíltan hirdeti „jogát" az örök idők óta Lengyelországhoz tartozó terüle­tek megszállására és lecsatolására. Erhard ugyanarra a „jogra" hivatko­zik, amelynek alapján Hitler 1939-ben megtámadta Lengyelországot, nem egészen két év múlva pedig a Szov­jetuniót. Gomulka elvtárs hangoztatta, hogy a Varsói Szerződés egyesített erői, a Szovjetunió nukleáris rakétafegyverei őrzik a nemzetközi jogot és országaik biztonságát. Gomulka elítélte a bonni kormány nukleáris politikáját. Két­ségtelen, hogy az NSZK atomfelfegy­verzése következtében fokozódnék a nemzetközi feszültség, erősödnék a hidegháború és a lázas fegyverkezés. Beszéde további részében Gomulka elvtárs kiemelte a kommunista és munkáspártok, a szocialista országok és a szocialista erők összeforrottsá­gának óriási jelentőségét. Elítélte a kínai vezetőket, akik támadják a nem­zetközi kommunista mozgalom irány­vonalát, melyet a moszkvai tanács­kozásokon 1957-ben és 1960-ban ők is jóváhagytak. Gomulka elvtárs elítélte a szakadár törekvéseket és hitet tett a kommunista vílágmozgalom egysé­A nép jobb életet akar, kész har colni a jobb életért. A nép a legigaz­ságosabb társadalom — a szociallz mus és a kommunizmus felépítésére törekszik. Ebben a társadalomban a legtökéletesebben kielégítik majd az emberek anyagi és szellemi szükség­leteit. Minden marxista—leninista pártnak tevékenységében a népek létérdekeit kell szem előtt tartania. A népek nem szavaik, hanem cselekedeteik szerint ítélik meg a vezetőket és a politikai pártokat, aszerint, hogyan szervezik a munkásosztályt és a dolgozókat az élet által felvetett forradalmi fel­adatok megoldására. Pártunk XX. és XXII. kongresszusá­nak határozatai és új programja fel­adatként jelölte Jel a kommunizmus anyagi-technikai bázisának felépíté­sét és a nép életszínvonalának eme­lését. Ezt a feladatot a gyakorlatban a szovjet emberek millióinak munká­ja valósítja meg. Népünk azért haj­totta végre a forradalmat, hogy ha­zánkat boldog és gazdag országgá tegye, hogy a dolgozók szabadon és boldogan éljenek. Kommuoista kötelességünk, inter­nacionalista elkötelezettségünk, hogy erélyesen védelmezzük a marxista­leninista tanítást, kitartóan küzdjünk a kommunista világmozgalom egysé­gének és összeforrottságának megszi­lárdításáért. A kínai pártvezetők sza­kadár tevékenysége elleni küzdelem tanulságai igazolják azt a lenini elvet, hogy harcolni kell a kommunista moz­galom sorainak egységéért, erélyesen védelmezni kell a marxizmus—leni­nizmus fennkölt elveit. Hruscsov elvtárs a továbbiakban megemlítette, mennyire nem tetszik a kínaiaknak a sztálini személyi kultusz felszámolása. Ezzel kapcsolatban ki­emelte a XX. és a XXII. pártkongresz­szus világtörténelmi jelentőségét, majd hangoztatta, hogy a nagy és a kis személyi kultuszok ideje örökre lejárt, s az élet kegyetlenül kigúnyol­ja azokat, akik szeretnék felújítani a kultuszokat. Beszédét a szocialista közösség jövőjébe vetett nag/ biza­lommal, a kommunista világmozgalom egységének hangoztatásával, a szov­jet—lengyel barátság, valamint a szo­cialista országok testvériségének él­tetésével fejezte be, beszéde ge, a marxista—leninista tanok tisz­taságának védelme mellett. Fogadás a lengyel delegáció tiszteletére A Nagy Kreml Palotában az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány szerdán fogadást adott a len­gyel párt- és kormányküldöttség tisz­teletére. A fogadáson részt vett Go­mulka és Cyranklewicz elvtárs, va­lamint a kíséretükben levő többi személy s a lengyel nagykövetség munkatársai. Szovjet részről megje­lent Nyikita Hruscsov, Leonyid Brezs­nyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan, Mihail Szuszlov és más szov­jet-vezetők. A fogadáson Antonín Novotný és Jumzsagijn Cedenbal is részt vett. Folytatódtak a lengyel—szovjet tárgyalások Moszkva (CTK) — A Kremlben szerdán folytatódtak a szovjet—len­gyel megbeszélések. Szovjet részről Nyikita Hruscsov, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan, Nyikolaj Podgor­nij, Jurij Andropov, és további szov­jet vezető személyiségek vettek részt a tárgyaláson. Lengyel részről Wla­dyslaw Gomulka és Józef Cyrankie­vvicz, a lengyel párt- és kormánykül­döttség vezetői, valamint a küldöttség tagjai voltak jelen. Ma kezdődik az FLN kongresszusa Algír (CTK) — Ma kezdődik az FLN kongresszusa. Az 1700 küldött többsége már tegnap Algírban tartóz­kodott. A kongresszuson jelen lesz­nek az FLN politikai és katonai szer­vezeteinek képviselői, valamint a tö­megszervezetek küldöttjei. Az értekez­let 4—5 napig tart majd. Az FLN politikai bizottsága nem hívta meg a testvéri és baráti orszá gok küldöttségeit, mert a kongresz­szus tárgyalásai zárt ajtók mögött folynak. Az UGTA Általános Szakszervezeti Szövetség nyilatkozatot tett közzé a kongresszus előestéjén, melyben üd­vözli a kongresszust és egyetértését fejezi ki a kongresszus téziseivel. Moszkva (CTK) — A szövetség; köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai üléseiben egyön tetűen jóváhagyják az SZKP Kii El nökségének gyakorlati és polltiKa tevékenységét. Örményország Kommu nista Pártja Központi Bizottságénak ülésén A. Selepin, az SZKP KB titkára tartott beszámolót V. Ambarcumjan az Örmény Tudományos Akadémia e! nöke a vitában kijelentette, tingy a kínai vezetők ellenzik a békés együtt élés lenini irányvonalát. Valamennyi becsületes ember elitéli ezt az anti leninista álláspontot. Litvánia Kommunista Párt|a Közpon ti Bizottságának ülésén P. Szatyukov, ^ moszkvai Pravda főszerkesztője, az SZKP KB tagja tartott beszámolót. K. Mackiavicsusz, a vilnlusl városi pártbizottság titkára felszólalásában hangoztatta, hogy a Kínai Kommunis ta Párt vezetői a testvérpártok rágal mazásával a reakció kezére játszanak. Hsaiba !épdt Rio de Janeiro (ČTK) — Tegnap délután Brasiliában hivatalba lépeti Humberto Castello Branco tábornok, az új brazil elnök. Letette a hivata­los esküt. A brazil alkotmány értel­mében 1966. január 31-ig tölti be hi­vatalát, és 1965 őszén általános el nöki választásokat tartanak majd. Az ünnepélyes beiktatáson jelen volt a diplomáciai testület közte a szocialista országok nagykövetel. Humberto Castello Branco táborno kot, az újonnan megválasztott brazil elnököt marsallá nevezték ki. Az er­ről szóló határozatot Ranieri Mazzilli Ideiglenes elnök írta alá. Hírügynökségek jelentése szerint Brazíliában folytatják a „tisztogató hadműveleteket" a baloldali erők el­len. Különösen lázas tevékenységet fejt ki Guanabara állam rendőrsége, ahol Carlos Lacerda, a Goulart-kor­mány elleni katonai puccs egyik kez­deményezője a kormányzó. Ildo Mane­ghetti, Rio Grandé dű Sul állam kor­a SEATO miniszteri tanácsának értekezlete Manila (CTK) — A SEATO tagálla­mainak külügyminiszterei tegnap be­fejezték bizalmas tárgyalásaikat, s közleményt adtak ki az értekezlet eredményeiről. A közlemény megerősíti, hogy az értekezleten elsősorban a dél-vietna­mi probléma kerillt megvitatásra. A résztvevők aggályaikat fejezték ki a dél-vietnami helyzet fejlődése miatt, és megegyeztek abban, hogy a SEATO­nak készen kell állni, hogy szükség esetén konkrét intézkedéseket legyen Maga a közlemény is azt bizonyítja hogy az értekezleten komoly nézet­eltérések támadtak, elsősorban Fran­ciaország álláspontja és Dél Vietnam semlegesítésének francia terve miatt. Belgrád (CTK) — A földrengés nemcsak Slavonski Brod környékén okozott károkat, de az egész északi járásban. A legnagyobb kár azonban — előzetes becslések szerint 5 mil­liárd dinár — Slavonski Brod kör­nyékén keletkezett. A város környékének lakossága az első éjjelt a szabad ég alatt töltötte. A hadsereg ezer sátrat bocsátott a környék lakosságának rendelkezésére. Bukovje, Vranovce és Brodské Vi­nogorje községek borzalmas látványt nyújtanak. A házak többsége megron­I. Bogyul, Moldava Kommunista Pártja 'Központi BizottságánaK első titkára a Központi B:zottság gyűlésen Kijelentette, hogy az SZKP programjá­nak sikeres teljesítése „a világ dol­gozóival szemben internacionalista kötelességeink gyakorlati teljesítését lelentl." Észtország Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának ülésén A. Adzsu­bej, az Izvesztyija főszerkesztője, az SZKP KB tagja tartott beszámolót. I. Kefin, Észtország Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titká­ra felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ország valamennyi pátrszervezete jóváhagyja az SZKP KB februári ülé­sének határozatát. A szövetségi köztársaságok -kommu­nista pártjai központi bizottságainak ülésein részt vettek a városi és falusi pártszervezetek képviselői, a legjobb dolgozók, tudósok és a kulturális élet képviselői. az új ferazí! elnölt. mányzója is rendkívüli intézkedése­ket hozott a baloldal ellen. Az uru­guayi határ mellett fekvő Llvramento várost katonaság szállta meg. Bahia Blanca városban a helyi egyetem 400 diákja összetűzött a rendőrséggel. A Fendőrség könnyfa­kasztó gázt használt a diákok ellen. A diákok az ellen tiltakoztak, hogy az egyetem vezetősége 500 000 dollár­nyi segélyt fogadott el az észak-ame­rikai Ford-alapból. A barikádok mö­gfitt védekező diákok ellen páncélau­tók ís kivonultak. A belga örvösek folytatják sztrájkjukat Brüsszel (CTK) — A belga közvé­leményt nagyon felháborította az or­vossztrájk. A kommunista képviselők parlamenti csoportja nyilatkozatot tett közzé, melyben sajnálatát fejezik ki afelett, hogy a szakszervezetek és orvosok képviselői jnég nem kezdtek tárgyalást a sztrájk befejezéséről. A Szocialista Párt elnöksége is ha­sonló állásponton van Közéleti sze­mélyiségek a parlament rendkívüli ülésének összehívását követeik. Luxemburg tartományban Musson községben egy kétéves gyermek halt meg az orvosok sztrájkja miatt. Meg­kezdték az ügy bírósági kivizsgálását. Azokat a tartalékos tiszti orvosokat, akik nem tettek eleget a kormány felhívásának, 15 nap múlva szökevé­nyeknek minősítik. AMERIKAI nőküldöttség érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen a szovjet—amerikai női értekezleten, melyet az Amerikai—-Szovjet Kapcso­latok Intézete, valamint a békéért és szabadságért harcoló nők nemzetközi ligájának amerikai tagozata rendez. (CTK) gálódott. A házak olyanok, mintha kettészakították volna őket. Legkevés­bé a vályogházak rongálódtak meg. A nemzeti bizottságok mellett kü­lön bizottságok működnek, ezek Irá­nyítják a mentési munkálatokat. Az iskolaépületek többsége megrongáló­dott. A tanítás szünetel. Hasonló károk keletkeztek az észa­ki járás déli községeiben is. A járásban keletkezett kár értékét eddig még nem sikerült megállapíta­ni, de az élet, főként a városokban visszatért már rendes medrébe. Slavonski Brod a katasztiófa után. (CTK—Tanjug feiv.J Wladyslav Gomulka Slavonski Brodban 5 milliárd dinár kártételt a f'drenps 1984, április 18. fc ÜJ SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom