Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-08 / 68. szám, vasárnap

Á mezőgazdasági termelés fejlesztése országos feladat (Folytatás a 3. oldalról) Bégekkel ls találkoztunk. Egyesek gondterhelten azon töprengtek, vajon célszerű-e megművelni a roszszabb minőségű földeket. Ojbóll megművelésük túlságosan költséges, nem hozza a kívánt gazdasági eredményt, s talán Jobb lenne, ha figyel műnket kizárólag azoknak a földeknek szentelnénk, amelyeken azonnal megkezdhetjük a belterjes gazdálkodást. Micsoda álláspont ez elvtársak? Ki ellenzi a belterjes gazdálkodást? Éppen ellenkezőleg, gyakran hangsúlyoztuk, a mezőgazdasági termelés fejlődésének feltétele, hogy rendszeresen fokozzuk a föld termékenységét, és ennek érdekében konkrét Intézkedéseket határoztunk el a talajjavítás, a mütrágyaeílátás fokozása területén stb. Ám kevés a szántóföldünk, a háború előtti állapottal szemben mintegy félmillió hektárt vesztettünk és nem nézhetjük szótlanul, hogy ezer meg ezer hektár parlagon hever, hogy gondatlanul bánnak a földdel. Nálunk egyes emberek a földet és a vizet is olyasminek tekintik; amivel nem kell gazdálkodni. Elutasítjuk ezeknek az embereknek a nézeteit, akik vala hányszor komolyabb erőfeszítést kívánnak tőlünk, egész sor kifogást és aggályt sorakoztatnak fel. Már eléggé ráfizettünk arra, hogy a múltban nem törődtünk a földalap kl használásával és nem harcoltunk elég határozottan minden hektár megműveléséért. Tartsuk szem előtt, nem a parlagon heverő földek öncélú összeírásáról van szó, hanem arról, hogy e földeket a mezőgazdasági termelés növelésére használjuk fel. A pártszervezeteknek, nemzeti bizottságoknak és termelési Igazgatóságoknak ezért szívósan arra kell törekedniük, hogy minden talpalatnyi földnek gazdája legyen, hogy megműveljék és minél Jobban kihasználják a mezőgazdasági termelés céljaira. A föld megművelésének szükségét helyesen értelmezték számos Ipari vállalatban és üzemben. Említsük például a prágai ČKD művekben dolgozó elvtársakat, akik vállalták, hogy hozzájárulnak a határvidéki földek termővé tételéhez. Szerződésben . biztosították, hogy több mint ezer hektár föld megművelését segítik elő, s e területről az Idén 180 hektáron szemes terményeket, 21 hektáron lent aratnak, a többi rét marad. A prágai CKD művek 90—120 dolgozója vesz részt e feladatok biztosításában. Az egész köztársaságban feltétlenül be kell tartani és lehetőleg minél nagyobb mértékben túl kell lépni a szántóföld megművelésének tervét. Felhívjuk a CSKP Járási bizottságalt és pártszervezeteit, a járási és helyi nemzeti bizottságokat, a népi ellenőrző bizottságokat és elsősorban a mezőgazdasági üzemeket, hogy használjanak ki minden bevethető vagy beültethető földet Rendszeresen el lenőrizni kell ezeknek az Intézkedéseknek a végrehajtását. Sok föld jóval nagyobb és biztosabb termést hozhat, ha rendszeresen nö véljük termékenységét, lecsapolással vagy öntözéssel szabályozzuk vízgazdálkodási rendszerét, megszüntetjük savanyúságát és a hiányzó televényt Istállótrágyával, komposzttal, zöldtrágyázással vagy különböző trágyahulladékok felhasználásával pótoljuk. Jelentős szerves anyag és tápanyag tartalékot Jelentenek a különböző ipari üzemek és városok hulladékai. Erről már régen beszélünk, határoza tokát ls hoztunk róla, de végrehaj tásuk még mindig késik. Meg kell követelnünk, hogy minden mezőgazdasági termelési igazgatóságnak tel jes áttekintése legyerí minden hulladékforrásról és gondoskodjék róla, hogy ezeket a hulladékokat a gépállomás segítségével (amelyét fel kell szerelni szükséges gépekkel) hiánytalanul felhasználják a mezőgazdasá gl termelésben. Nálunk évente csak a háztartási hulladékok mennyisége eléri a másfél millió tonnát, Prágá ban -a 250 000 tonnát Fővárosunkbnn a hulladékok felét elégetik, másik fele szemétdombra kerül. A szemet dombokon máig több mint 2 millió tonna hulladékanyag halmozódott fel, amellyel osztályozás és bizonyos feldolgozás után földeket lehetne trágyázni. Ugyanakkor Prága Fővárosi Nemzeti Bizottsága tervbe vette, hogy a jövőben minden városi hul ladékot elégetnek. Ezt a tervét nyit ván újból felül kell vizsgálni, meri általa nagy mennyiségű tápanyag, elsősorban szerves tápanyag menne veszendőbe. Számos más városban hasonló a helyzet. A trágyának fel használható hulladékanyagok kérdé se természetesen nem csupán a me zőgazdaság ügye Az ipari minlszté riumoknak és a hatáskörükbe tartozó vállalatoknak, ahol a trágyaértékü hulladékok létrejönnek, ezeket a hul ladékbkat Ingyen a mezőgazdasági üzemek és Ipari komposztnlók rendel kezésére kellene bocsátantuk. A föld termőképességének növelé sében fontos szerepe van a meszezésnek, mert a mészhiány nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a többi tápanyag kihasználását és ezzel a hektárhozamok nagyságát ls. Az Idén elég mésztartalmú trágya áll rendelkezésünkre. Természetesen a közlekedést, felvásárlási és ellátási válla latoktól és maguktól a mezőgazdasági vállalatoktól függ, hogy a mésztartalmú trágya idejében a rétekre és legelőre kerüljön. A hagyományos fajták, égetett mész és őrölt mészkő mellett fokozzuk a kohókból származó mészsalak szállítását. Nagyobb figyelmet kell szentelni a mésztartalmú anyagok helyi lelőhelyei kihasználásának. Kísérleteket teszünk a villanyművek hamujának felhasználásával ls, egyéb hulladékanyagokkal és trágyaféleségekkel keverve Ha ez a kísérlet beválik — és minden arra mutat, hogy eredménye kedvező lesz — úgy nagy mennyisé gű hulladékanyagot használhatunk fel a földek termőképességének megjavítására. A savanyú talajok rendszeres meszezése a műtrágyák hatékony kihasználásának alapfeltétele. Helytelen volna nagyobb műtrágyamennyiséget szállítani olyan mezőgazdasági üzemeknek, amelyek nem szereznek be kellő mennyiségű meszet és nem fordítanak gondot a helyi mészlelőhelyek kihasználására sem. Az állami gazdaságok már nemegyszer a gyakorlatban győződtek meg róla, hogy értelmetlen pazarlás, ha a műtrágyát savanyú talajba vagy elégtelen televénytartalmú földekbe juttatják. E szempontok alapján minden mezőgazdasági üzemben felül kell vizsgálni a trágyázás! terveket, célszerűen, az egyes terményfajták szerint kell elosztani a trágyákat, és a fokozott műtrágya mennyiségeket ból leghatékonyabb belterjes növényelsősorban a népgazdasági szempontfajták termesztésénél, továbbá kiválasztott takarmánytermő területek és rétek megjavítására kell felhasználni. A hektárhozamok nagyságát közvetlenül befolyásolja a föld termőképességát fokozó többi Intézkedés is, első sorban a lápos rétek lecsapolása és az öntözőberendezések építése. Az idén további 39 500 hektár lápos rétet kell lecsapolni, és 38 000 hektáron kell öntözőberendezéseket létesíteni. Az új öntözőberendezések építése elsősorban a Moldva menti, a dél-morvaországl és a kelet-szlovákiai síkságra, valamint a Csallóköz területére összpontosul, ahol a legkedvezőbbek a feltételek ahhoz, hogy növeljük a termelést és évente 2—3 termést takarítsunk be. Hangsúlyozom, hogy a mezőgazdasági Minisztérium, a Szlovák Nemzeti Tanács földművelésügyi bizottsága és a mezőgazdasági termelési Igazgatóságok teljes mértékben felelősek e költséges beruházások kihasználásáért. Le kell vonnunk a szigorú következményeket azokkal a felelős dolgozókkal szemben, akik eltűrik, hogv az öntözésre szánt nagy állami kiadásokat haszontalanul elfecsé'reljék. A minisztériumnak a legrövidebb időn belül felül kell vizsgálnia, hogyan gazdálkodnak azokon a földeken, ahol nagy területen öntözőberendezéseket létesítettek és hatásosan fel kell lépnie mindenütt, ahol rendetlenség van. A talajjavítások és öntözések során mindig komplex módcn kell megoldani a biológiai és műszaki problémákat, nem szabad figyelmünket kizárólag a műszaki kérdésekre összpontosítani és megfeledkezni a talajtani, növénytani stb. kérdésekről. Egyáltalán hangsúlyozni kívánom, hogy a gondos vízgazdálkodás főleg az idén egyik alap vető feladatunk lesz. A földalap hatékony kihasználása persze nem csupán a föld termékenységét fokozó munkák színvonalától függ, hanem az agrotechnikai Intézkedések összességétől, a termesztett növények fajtáiétól is. Szeretném felhívni a figyelmet főleg annak szükségére, hogy célszerűn és gazdasá gosan használjuk ki a gyomirtó vegyszereket a gabonaneműek, a ku korica, a hüvelyesek, a cukorrépa stb. termesztésénél A gyomirtó vegyszerek célszerű kihasználása megköveteli a munka tökéletes megszervezését és a gépállomás fokozott segítségét, mivel a szükséges munká kat aránylag rövid Idő > alatt kell elvégezni. A gépállomásoknak külön figyelmet kell szentelniök a cukor répa termesztésénél használt gyom irtó vegyszerek alkalmazásának. Fel tételezzük, hogy az idén legalább 50 000 hektáron kezelik Ilyen vegyszerekkel a cukorrépát, ami lehetővé teszi, hogy jelentősen csökkentsük a kétkezi munkát. A Mezőgazdasági és Általános Gépipari Minisztériumnak gondoskodnia kell arról hogy idejében elegendő gépi berendezés álljon rendelkezésre ennek az érté kes gyom:.főszernek folyamatos kihasználására. Tulajdonképpen ezek lesznek az első lépések a növénytermesztés ezen űj módjának széles körű alkalmazása terén, amely megteremti a nagyüzemi technológia általános bevezetésének feltételeit a a cukorrépa termesztésénél. Mezőgazdaságunkban a vegyszerek egyre szélesebb körű kihasználása megköveteli, hogy lényegesen megjavítsuk a gépállomások agrokémiai laboratóriumainak munkáját, és na gyobb gondot fordítsunk a dolgozók agrokémiai kiképzésére. Ez valamenynyl mezőgazdasági Iskolára vonatkozik. Külön tanfolyamokat kell ma|d szervezni a mezőgazdasági dolgozók részére. A kerületi agrokémiai laboratóriumoknak segítséget kellene nyújtaniuk a gépállomások kisebb laboratóriumainak berendezésénél, be kellene vonniuk a munkába a mezőgazdasági szakiskolákat ts, amelyek valamikor maguk készítették el a kisebb talajelemzéseket. Ha több műtrágya és egyéb vegyszer ls áll a rendelkezésünkre, nem szabad velük felületesen bánni, ellenkezőleg, jól és egyre Jobban kell gazdálkodnunk velük, hogy minél több hasznukat vegyük. Sokkal következetesebben kell biztosítanunk a földalap védelmét. A közvélemény Joggal bírálja azt a tényt, hogy miközben minden ér megművelésére törekszünk és jelentős összegeket fordítunk a föld újbóli termővé tételére, ugyanakkor tétlenül tűrjük, hogy a legjobb szántóföldeket építkezések céljaira, kavicsgödrök feltárására stb. foglalják le. Egyes elvtársak szűkkörűn értelmezett szakmai érdekekért szállnak síkra és szem elől tévesztik a társadalom népgazdasági érdekelt. A lltoméPicei járásban például az észak-csehországi kőipari vállalat 800 hektár jó minőségű répatermő földet igényelt ki Cižkovicében cementgyár építésére. Ugyanabban a járásban a Vltava menti kőipari vállalat száz hektár zöldségtermő földet — a járás legtermékenyebb parcelláját, amelyen az idén fejezik be az öntözőberendezések építését — Igényeli kavicsgödör létesítésére, bár ugyanaz a vállalat másutt szintén megfelelő területekre tehet szert. Igaz, ott a kavicsbányászat kissé költségesebb lenne, de a kavics és a homok minősége ugyanaz. Ilyen esetekben engedékenységnek helye nincs. A travčicei és kopistyl egyesített EFSZ-eknek a szóban forgó területen az idén ezer vagon zöldséget kell termeszteniük. A mezőgazdasági termelési igazgatóság ős a Litoméficei Járási Nemzeti Bizottság nem volt hajlandó átengedni a vállalatnak a a szóban forgó területet, ám az Északcsehországi Kerületi Nemzeti Bizott*. ság tanácsa az építésügyi szakosztály javaslatára hozzájárult a kőipari vállalat igényléséhez. A tanács helytelen határozatát csak akkor hatálytalan! tották, amikor az ügyet megtárgyalták a CSKP kerületi bizottságának elnökségében. Hasonló esetek fordultak elő más járásokban ls. Egyszer s mindenkorra véget kell vetni annak, hogy könnyelműen gazdálkodjanak a földdel. Sürgősen meg kell vitatni azokat az eseteket, amikor nem tartják be a földalap vé delméről szóló törvény rendelkezéseit, s elvünkké kell tennünk, hogy az építtetők a Jó termőföldért az évi termés értékének sokszorosát fizessék meg, hisz olyan termelésről van szó, amelynek értéke a feldolgozás során tovább nő. így aztán Jól meg fogják gondolni, igénybe vesyenek-e kavicsbánya vagy kőfejtés céljaira jó minőségű termőföldet. Mindig számba kell venni, mit vesztünk és mit nyerünk Ebben az esetben csakis rosszabb termőképességű földeket használnak majd' -fel építkezések céljaira. Ilyen esetekben a földterület átengedését részletes elemzéssel kell megindokolni. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy egyes mezőgazdasági vállalatok sem használják ki azt a földet, amely gabonát vagy takarmányt teremhetne. A lejtős vagy kevésbé termékeny területek kihasználatlanok maradnak, ám a laposokon, kiváló minőségű szántóföldeken gyümölcsösöket telepítenek stb E kérdésekről már hosszabb ideje folynak a viták, számlálgatják, milyen eredményt hozha' a kiváló minőségű szántóföldön a gyümölcstermesztés. Igaz, hogy egy ilyen gyümölcskertnek nagyon szép a hozajna, a gabonaföldnél nagyobb hasznot hajt. Csakhogy elvtársak, kevés a jó minőségű szántóföldünk, egy hektárról sem mondhatunk le. Ha a költség néhány koronával nagyobb ls lesz, gyümölcs- és szőlőskertek létesítésére a lejtős földeket használjuk fel, amelyek nem használhatók szántónak. A Mezőgazdoságl Minisztérium az Illetékes szervekkel együttműködésben gondoskodjék ennek az Irányelvnek betartásáról, és aki vét ellene, viselje tettének következményeit oly értelemben ls, hogy bead|a az álamnak a szóban forgó területről eső szemes terményt ls. Az állattenyésztés alapvető feladata — növeljük az állatállományt és a tehenek hasznosságát A továbbiakban az állattenyésztési termelés feladataival kívánok foglal kőzni Ebben az évben a tej felvásár lásának több mint 10 százalékkal, a hűs felvásárlásának összesen 5,6 százalékkal kell emelkednie a tavalyi eredményekhez képest A terv teliesi tése érdekében szükséges, hogy min den hektár mezőgazdasági terület után átlag 376,5 liter tejet vásároljunk fel és minden tehén évente átlag 1890 liter tejet adjon. A vágómar ha felvásárlásának, a borjakat is beleértve, egy hektár mezőgazdasági te rületre átszámítva el kell érnie az 56.5 kg-ot, a vágósertések felvásárlása a 88,3 kg-ot, a vágóbaromfié a 6,3 kllogramot, és egy hektár szántóföld utén 312 tojást kell felvásárolni. Rendkívüli feladat a tej termelésének és felvásárlásának biztosítása ezért elsősorban ezzel a kérdéssel kívánok foglalkozni. Mezőgazdaságunk Intenzitásának szempontjából a szar vasmarha-tenyésztés alapvető jelen tőségű. A szarvasmarha a leggazdaságosabban alakítja át a terimés ta karmányokat te|jé, hússá és zsiradékká, ugyanakkor értékes Istállótrágyát ís szolgáltat, amely elősegíti a talaj termőképességének fokozását. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése ugyancsak nagy jelentőségű a közélelmezés megjavításának szempontjából, hisz az a szándékunk, hogy növeljük a könnnyen emészthető fehérjék, főleg a tej, a tejtermékek és a jó ml nőségű marhahús arányát a táplál kozásban. A külföldi példák ls azt bizonyítják hogy azok a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok, amelyek a szarvasmarha-tenyésztés terén magas szinvonalat értek el: például Hol landia, Dánia, Svédország, de a Német Demokratikus Köztársaság is, ahol a marhaállomány és tenyésztése az első helyre került. Mezőgazdaságunkban sajnos minden fogadkozás ellenére a marhatenyésztés és elsősorban a tejtermelés nem foglalja el az őt megillető helyet és fejlődése már régen egy helyben topog. Állattenyésztésünk fejlődését könynyen jellemezhetjük, ha összehasonlítjuk az egyes ágak viszonyát az 1960. évi állandó árakkal. Az állatte nyésztésl termelés 1962-ben 1936-hoz viszonyítva 9,7 százalékkal, az árutermelés 32 százalékkal nőtt. A vágósertéstenyésztésben a termelés 318 000 tonnával emelkedett. A tejtermelés viszont 1 187 000 000 literrel csökkent. Az állattenyésztési termelés szerkezetére hatással van a növénytermesztés 1936-tól 1962-ig a szemes termények termelése összesen 4 százalékkal nőtt, persze 700 000 hektárral kisebb területen, az Ipari növényeké 27,9 százalékkal, az összes hústermelés 65,9 százalékkal, ebből a vágómarháé 12,1 százalékkal, a vágósertéseké 127,9 százalékkal, a tojásterme lés 40,2 százalékkal emelkedett, ám csökkent a takarmányok termelése, összesen 23,8 százalékkal, és a tet termelése 25,8 százalékkal. A felső rolt adatok azt bizonyítják, hogy a növénytermesztés szerkezete és fejlődése nem segítette elő kellőképpen a szarvasmarha-tenyésztést. 1 Az utóbbi két esztendő alatt a tehénállomány az 1961 évi 2 062 000-ről 1962-ben 2 045 000-re, és 1963-ban 1 984 000-re csökkent. A tehenek átlagos tejhozama az 1961. évi 1871 literről 1962-ben 1723 literre, 1963-ban 1704 literre esett vissza. Tavaly a mezőgazdasági üzemek a tervben előirányzott tejmennyiségnek csupán 94.6 százalékát adták be és mindöszsze 19 járás teljesítette egész évi tervét. E problémák ellenére objektív tény. hogy mezőgazdaságunk, számbavéve a lehetőségeket és a fejlesztésére fordított összegeket, általában jó szinvonalat ért el. Ám a szarvasmarhatenyésztésben, a tejtermelésben erősen elmaradunk. Ennek egyik okát már akkor említettem, amikor az állattenyésztés mai színvonalát a háború előttivel hasonlítottam össze. A sertéshústermelés gyors emelkedése, amelyet nem követett a szemes termények termelésének emelkedése, jelentős egyoldalúsághoz vezetett. Minthogy általában nincs elég takar mányunk, elsősorban a teheneket rövidítik meg és ennek megfelelően alakul a tejtermelés is. Az EFSZ-ek vezető tisztségviselői igazolják, hogy a legkevesebb gondot az üszőkre fordítjuk, amelyek a takarmányelosztás során az utolsó helyre szorulnak. Természetes, hogy i e problémák megoldásának útja nem a Sertéshús termelésének korlátozásában, hanem a takarmánytermelés növelésében keresendő. abban, hogy általában na gyobb gondot fordítsunk szarvasmarha-állományunkra és a tehenekre Ám helyes lesz, ha számba vesszük, vajon hol van a ml feltételeink mellett a sertéshús termelésének felső natára. Ez évben a termelés kereken 50 000 tonnával emelkedik Ez nagy feladat. A termelés további növelését már nem biztosithatjuk a sertésállomány gyarapításával, hanem csakis nagyobb bel teljességével, az állomány forgalmának meggyorsításával, a takarmány jobb kihasználásával, megfelelő táp-' anyagok, vitaminok stb adagolásával. A lakosság láplálkozásának összetétele is megköveteli, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a tejnek és a tejtermékeknek. Nálunk egyáltalán nem alacsony a húsfogyasztás. Az egy lakosra jutó táplálék kalóriaértéke a legnagyobbak egyike a világon. Az a tény, hogy a fehérjefogyasztás más országokhoz viszonyítva alacsonyabb, éppen abból következik, hogy kevesebb tejet, sajtot, túrót, és más tejtermékeket fogyasztunk. Az állattenyésztés jelenlegi helyzetét persze még számos más körülmény ls befolyásolja Helytelen volna, ha bármelyiket is túlbecsülnénk vagy lekicsinyelnénk. Természetesen az alapprobléma az, hogy elegendő takarmányunk legyen. Ám még mindig nem fordltunk elég gondot az állattenyésztésért és a tejtermelésért felelős emberek munkájának minőségére. Az állatok gondozásában, a munka megszervezésében, a termelt tej mennyisége szerinti díjazásban olyan tartalékaink vannak, amelyeket a tejfelvásárlás idei tervének teljesítése érdekében ki keli használnunk. Az idén kitűztük a leiszót — minden tehéntől 150 literrel több tejet adjunk be, mint tavaly E feladat teljesítésére kell összpontosítanunk minden erőnket és anyagi eszközünket. A zootechnlkusoknak, fejőnőknek és állatgondozóknak minden istállóban a helyi feltételeknek megfelelően meg kell állapodniuk a követendő eljárásban és a múlhatatlanul szükséges intézkedésekben, naponta ellenőrizniük kell az eredményeket, és fel kell lendíteniük a munkaversenyt. A tehénistállókban a munka megszervezésének szempontjából célszerű, ha bevezetik a kétműszakos üzemet, és ha nagyobb gondot fordítanak a fejőnők és állatgondozók szociális és egészségügyi létesítményeire. Valóban nem érhető el nagyüzemi termelés kezdetleges viszonyok között, elhanyagolt istállókban. Azt ajánljuk, minden járásban alakítsák meg a szakemberek aktíváját, amely állandóan és rendszeresen hozzájárul a tejtermelés növeléséhez, a szarvasmarhaállomány gondozásához. A mezőgazdasági üzemek, termelési Igazgatóságok zootechnlkusal, az állatorvosi és fajtenyésztő szolgálat dolgozói használják kl e téren hiánytalanul Ismereteiket és tapasztalataikat. Főleg arra van szükség, hogy fokozzák az állategészségvédelml dolgozók feladatát, felelősségét, de hatáskörét ls. Az állatorvosokat teljes felelősség terheli az állatok egészségi állapotáért, a megelőző egészségügyi Intézkedések rendszeres végrehajtásáért és a fertőzések leküzdéséért. Ugyanakkor természetesen utasításaik kötelező erejűek a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói számára Ezt egyelőre nem veszik figyelembe s ez nagy károkat okoz. A gazdasági állatok hasznosságának gyors fokozása érdekében a szocialista üzemekben felül kell vizsgálni a fajtenyésztő munka eddigi rendszerét is, főleg a szarvasmarha-tenyésztés területén. Nem kevésbé sürgős feladatunk, hogy alkalmas tanulmányi lehetőségeket teremtsünk a zootechnikusok és fejőnők részére, hogy rövid idő alatt megszerezhessék a kellő szakképzettséget. Ez elsősorban a fiatal dolgozókra érvényes, hisz éppen e munkaszakaszon _ rendkívül nagy szükség van rájuk. Helyes, ha mesteriskolákat vagy istállómester! tanfolyamokat szerveznek, hogy e tanfolyamok hallgatói biztosítsák és Irányítsák a tehenek fejését és gondozását. Megemlékeztem már arról, hogy az utóbbi években csökkent a tehenek száma. Ezt a nem kívánatos fejlődést meg kell állítani, és minél gyorsabban el kell. érnünk a tervben előirányzott állományt, vagyis a 2 022 000 tehenet. Főleg arról van szó, hogy a tehénállományt ott' növeljük, ahol nagyobb takarmánytartalékok vannak és ahol a gazdálkodás egyelőre még jelentős mértékben külterjes. A mezőgazdasági termelési Igazgatóságoknak azonban szigorúan be kell tarianluk a tervben előirányzott állományokat és a tehenek számát a tejtermelés növekvő intenzitásához mérten kell növelniük. Nem volna értelme, hogy túlzottan emeljük a tehenek létszámát anélkül, hogy elegendő takarmányról gondoskodnánk A legközelebbi években elégséges, ha 2 050 000 (Folytatás az 5. oldalon) ÜJ SZÓ 4 * 1964. március 8