Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-28 / 88. szám, szombat

Közelgő kulturális események BEMUTATOK ® VERSENYEK • BEFORDULOK r CSEHSZLOVÁKIA FELSZABADULÁ­SÁNAK 19. és a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 20. évfordulója Jegyében a CSE­MADOK Központi Bizottsága ez Idén minden eddiginél több és nagyobb szabású kulturális bemutatót, ver­senyt és emlékünnepélyt rendez. Július 4-én és 5-én kerül sor — Immár kilencedszer — az országos dal- és táncünnepélyre Gombaszögön. Július 13—14-én Zselízen, július 25— 26-án Kolozsnémán, augusztus 15— :16-án Füleken, október 4-én pedig Kisgéresen lesznek területi dal- ós táncünnepélyek. Ezenkívül a CSEMA­DOK helyi szervezetei járásonként két­két alkalommal rendeznek körzeti és járási CSEMADOK-napokat, Illetve aratási és szüreti ünnepségeket. A ta­lálkozókon a CSEMADOK helyi szer­vezeteinek legjobb színjátszói ének­és tánccsoportjai lépnek fel. A műsor — az utóbbi évek gyakorlatához hí­ven — ez idén is minden alkalommal kétrészes lesz. Előbb színdarabot, vagy valamilyen más kerek egészet képező műsort mutatnak be. Ezt kö­veti a népművészeti számok bemuta­tása. A rendezőség most mindenekelőtt b minőségre helyez Igen nagy súlyt, 'Azt tartják szem előtt, hogy Időben lnkább kevesebbet, minőségileg azon­ban minél jobbat adjanak. Ettől az elvtől vezérelve határozták el, hogy csak olyan műsorszámok kerülhetnek bemutatásra, amelyek nemcsak mon­danivalójuknál fogva jók, hanem akusztikailag is megfelelnek a szabad­téri színpadok követelményeinek. Többnyire vidám operettek, vagy zenés vígjátékok képezik majd a ta­lálkozók első részének műsorát. Szük­ség van erre, hiszen szabadtéren iga­zán Jól, csak az a színpadi szöveg érvényesül, amelyet valamilyen zene ls kísér. De itt vlgyázatl Nem az üres, semmitmondó és (joggal) sokat bírált operetteket „újítják" fel. Olyan víg­játékokat és zenés bohózatokat tűz­nek műsorra, amelyek tartalmilag-és formailag egyaránt megfelelnek a mának, a közönség Ízlésének, és be­leillenek a népünnepélyek hangula­tába. Ez a törekvés azt hisszük már ön­taagában is helyes, üdvözölhető. Ha csupán azért szorgalmaznák az ope­rettek és más zenés darabok bemuta­tását, mert a közönségnek még min­dig „ez kell", és „ez a Jó", vagy azért, mert „ez a divat", „ez biztosit sikert", helytelen lenne. Ezúttal azon­ban arról van szó, hogy szabadtéri színpadra, a népünnepély hangulatá­nak mi felel meg a legjobban. A pár­beszédekre épülő dráma (amelynek számos lényeges mondanivalója sza­badtéri színpadon akaratlanul is el­sikkad), vagy zenés darab (amely élénkségével akkor is szórakoztat és fogva tart, ha az ember nem is kíséri elejétől végig feszült figyelemmel) ... Komoly megfontolások után született döntés — helyesen — az utóbbi mel­lett. Ezúttal tehát nem az igénytelenség kiszolgálása, nem uszálypolitika, nem sikerhajhászás, hanem a körülménye­ket figyelembe vevő — térhez, han­gulathoz illő — műsorösszeállltás ke­rült előtérbe. VITA TÁRGYÁT KÉPEZTE, hogy nem lenne-e jő a bemutatók első nap­ján valamelyik hivatásos belföldi vagy külföldi együttest felléptenl, egyrészt a maradandó élményszerzés, másrészt a szlnvonalmeghatározás miatt. A közönségnek és a műkedve­lőknek ugyanis nagyon hasznos len­ne, ha összevethetnék a művészetet a műkedveléssel, ha látnák, mi az igazi, ml az, amit ha a műkedvelők nem ls érhetik el — például kell, hogy szolgáljon mindenkinek, aki színpadra lép és műsort rendez. Az elképzelés még ma is megfontolás tárgya, és nincs kizárva, hogy ha ez idén már nem is, jövőre a východnál ós a más szabadtéri Játékokhoz ha­sonlóan a CSEMADOK rendezvényein is a műkedvelőket megelőzőleg egy­egy hivatásos együttes lép majd fel. A bemutatók, a közelgő dal- és táncünnepélyek bár igen jelentős, de csak egyik részét képezik a CSEMA­DOK közelgő kulturális rendezvényei­nek. A nyári hónapok eseményei kö­zött a másik igen fontos helyet a Népművelési Intézettel közösen má­jus 21—31 között megrendezésre ke­rülő Komáromi Jókai Napok foglalják; el. A hasonló természetű Dolný Ku­bín-1, Spišská Nová Ves-i, prostgjovl és hronovi cseh és szlovák rendezvé­nyek mintájára a Komáromi Jókai Na­pok keretében kerül sor a csehszlo­vákiai magyar szavalók és prózamon­dók versenyére, valamint a legjobb csehszlovákiai magyar színjátszó együttesek és Irodalmi színpadok szemléjére. KULTURÁLIS ELETÜNK Ismert kép­viselőiből most alakul a Jókai Napok 18-tagú, állandó jellegű előkészítő bizottsága. A szép sző ünnepén, a 10 napos vetélkedőn mintegy 50—60 sza­való és prózamondó, valamint hat színjátszó csoport és hat irodalmi színpad mutatkozik be. Május 22—23—24. a szavalóké és a prózamondóké. Komáromba érkezés után az ünnepségek résztvevői meg­koszorúzzák a Jókai-szobrot, majd négy korosztályban megkezdődik a verseny. A legjobb csehszlovákiai magyar szavalók és előadók vetélke­dése 24-én ünnepi akadémiával, díj­kiosztással és kerekasztal-konferen­ciával végződik. Utána megkezdődik a színjátszó együttesek és az Irodalmi színpadok szemléje. Naponta egy-egy, színházi bemutatót tartanak, szak­előadás, valamint a bemutatóról szóló, vita kíséretében. Mind a szavalőversenynek, mind a színjátszóegyüttesek és Irodalmi szín­padok fesztiváljának az a célja, hogy, képet adjon a hazai magyar előadó­művészet színvonaláról, felmérje az elmúlt évben megtett utat, helyesen befolyásolja a további műsorpolitikát, ápolja és fejlessze a szép szót, a he­lyes beszédet. Más irányúak, de a dal- és tánc­ünnepélyekkel és a Jókai Napokkal szorosan összefüggnek a Szlovák Nemzeti Tanács iskola és kulturális ügyi szakosztályával rendezett Bihari János és Madách Imre emlékünne­pélyek. Az előbbit (születésének 200. évfordulója alkalmából) a nagy ma­gyar muzsikus és dalszerző, a verbun­kos és a reformkor zenekultúrája megteremtőjének szülőhelyén: Nagy­abonyban, valamint Dunaszerdahe­lyen, az utóbbit Alsósztregován és Losoncon rendezik meg. Mind a Bihari-, mind a Madách­ünnepély szintén kétrészes lesz. A Bi­hari évforduló alkalmából kulturális műsorral egybekötve emléktáblát he­lyeznek el Nagyabonyban, majd a né­pi zenekarok részvételével Dunaszer­dahelyen rendeznek nagyszabású emlékműsort. Madách Imre halálá­nak 100. évfordulója alkalmából előbb a költő szülőhelyén: Alsósztregován múzeumot nyitnak, és megkoszorúz­zák Madách síremlékét, utána kultu­rális műsorral egybekötve Losoncon méltatják a halhatatlan költő emlé­két. Az ünnepélyen — budapesti vendégszereplők közreműködésével — részleteket készülnek bemutatni Az ember tragédiájából. IOBBNÁL JOBB ELKÉPZELÉSEK, gazdagnak ígérkező kulturális ese­mények. Majd meglátjuk, mit hoznak, mennyivel lesznek Jobbak, hatásosab­bak, mint a tavalyiak. A bemutatók, versenyek és évfor­dulók tervéhez nincs mit hozzátenni. Ezek Így is sokirányúak, és Igen biz­tatók. Lenne azonban megjegyzésünk, vagy lnkább Javaslatunk a Madách­évfordulóval kapcsolatban. Nem mondunk újat. Ezt a húrtmá. sutt már megpendítettük. Itt azért; hangsúlyozzuk újra, mert úgy véljük, érdemes lenne a gondolatot megszív­lelni és megvalósítani. Köztudomású, hogy az elmúlt hóna­pokban mennyi bírálat érte a műked­velő színjátszást. Bár elhangzottak Jogtalan panaszok ls, egyben minden­kinek igaza volt: javítani kell a mű­sorpolltikán, emelni kell a színvona­lat. Sokan, a klasszikus darabokra hi­vatkoztak, mondván: miért nem pró­bálkoznak színjátszóink ezekkel ls... Hasonlót kérdünk most ml Is: Itt van a Madách-évforduló, és Itt van Az ember tragédiája. Miért nem pró­bálkoznak színjátszóink a Tragédiá­nak, vagy legalább egy-két jeleneté­nek a színrevltelével?... A sokat hangoztatott és hiányolt színvonal emelésére sohse lesz jobb alkalom, mint most. Ha a színjátszó csoportok nem, az irodalmi színpadok mindenképpen próbálkozhatnának. Nagyon szép len­ne, ha a centenárium alkalmából a nagy költőről nemcsak emlékbeszé­dek hangzanának el, hanem színpadon is láthatnánk Az ember tragédiájánál; valamelyik jelenetét. RÉGEN, A MŰKEDVELŐK megbir­kóztak ezzel a feladattal. Nem hisz­szük, hogy most kevésbé lennének erre képesek. Ezért merjük javasolni is: a színjátszók és az irodalmi szín­padok próbálják meg Madách Imrét a saját művének a színrevitelével kö­szönteni és ünnepelni. Ez lenne a legszebb tisztelgés a költő emléke előtt. BALÁZS BÉLA Tátrai vízesés. (Ladislav Sitenský felv.) TASNADI VARGA ÉVA (MNK): Prágai tavasz Tavaszi Prágai Friss, zöldburkos gesztenyék, a Moldva fölött most porcellán-kék az ég, ezüst sirályhad száll, bukik fel, bukik le, s hullámkoszorúk gyűrűznek messzire. A Hradzsin mélyén hűs szarkofágok rendje. Herceg-bölcs-szent — mind-mind az utat kereste, mely teljesebb perchez, tavaszhoz elvezet. Én értem őket — a tudóst, a szenteket. Tavaszt keresték ők, más, szép szavakkal tán, akkor is élt a dús, simogató platán, akkor is önmagának akart időt az ember, akkor is így tobzódott halállal, szerelemmel. Akkor is volt, ki hős volt, nem félt és tiszta volt, konok vértócsák fölött bámészkodott a hold. — Üljünk be most a hárommacskás fogadóbal Kandalló néz sötéten, fölöttünk ódon óra. — Hagymás halat, arany sörtI — ez most a vacsora. Odakint ringatózik a csillagok sora. — Igyunk te szép, igyunk most az új tavaszi fényre, május legyen örökké és boldogságos béke. Korsódnak rőt színéről az én szemembe nézz fel, s kössön össze az este felbontatlan kötéssel. — Igyunk te szép, igyunk most! — az este lágyan árad. Nem érzed? — körülöttünk hullámzik most a század. PETRIK JÓZSEF: Visszatérés Akárhogy hívnak a cslllagsoros pályák, újra visszatérek: Kertünk végében már kalapálni kezdtek a fűzfagyökerek apró szivattyúi, a híd Jégtörőjén embermód mardossák egymást a tutajok, a kósza varjak ls visszakarikáztak az ős-otthon ízű magas jegenyékre, — mert hisz az ember ls csak addig válik meg négyfalú fészkétől, amíg kenyerébe elviselhetetlen keserűség vegyül. Nekiszomorodva, üres tarisznyával vállal bolygó pályát, messzi csillagoktól több meleget remél, mint a földi máglyáktól — de ha kalapálni kezdenek a fűzfák apró szivattyúi, újra hinni kezdi, hogy a visszatérés minden bolygó útnak legszebb koronája. -R? 1984. március 28. * (jj SZÖ 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom