Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-15 / 46. szám, szombat

71<<NEPA'L NARTINIQUE MARTINIQUEI ÉS GUADELOUPEI ROPORT A SMARAGDSZIGETEK KENDŐZETLENÜL A tengeri szélben zizegő kókuszpálmák élő fala mögött az oceán messzi láthatárán kirajzolódnak Marie-Galante és Le-Saint szigetek körvona lai. Néhány kábelhosszal [1 kábelhossz egyenlő 182.5 méterrel) tovább feltűnik előttünk az egykori kalózok, ku landorok hadműveleti szinte re, mely kétszáz év alatt sem mit sem változott. A tengertől a hegyekig mindent zöld takaró borít. Az írók smaragdszigetnek nevez ték el Guadeloupe-ot. A fák és a növényzet csodálatos szí ne miatt rá is szolgál nevére Ez a gazdag föld bőséggel halmozná el a lakosságot, ha nem lennének cukorkirályok Guadeloupe és Martinique gyarmatosítása 1635-ben kez dödött. Richelieu bíboros elképzelései szerint francia katolikusokkal akarták benépesíteni a szigetet. A fehér telepeseket nemsokára Afrikából elhurcolt néger rabszolgák, majd 1848 után Indiaiak ezrei követték. 1794-ben mindkét sziget angol fennhatóság alá került. A francia konvent akkor biztost küldött ki Guadeloupe-ra, hogy űzze el a betolakodókat, akiket a fehér rabszolgatartók lelkendezve fogadtak. A fekete lakosságtól támogatott konventbiztos kegyetlenül leszámolt a fehérekkel, akiket ezrével kaszabolt le a nyaktiló vagy a sortűz. Sokan Martinique-re és a szomszéd szigetekre menekültek. Cakorfafredabm A történészek e véres történelemben látják Martinique és Guadeloupe gazdasági és társadalmi különbségeinek okát. Martinique-on az angolok megőrizték a régi rendszert és a „bekesz"-ek (fehér kreolok) erős kasztja kezében tartja a gazdasági élet gyeplőjét. Guadeloupe-on viszont a fehér kreolok kénytelenek voltak átengedni cukornádültetvényeiket az anyaországi társaságoknak vagy a martiniquei fehér kreoloknak. Guadeloupe cukortermelésének 60 százalékát három francia cég ellenőrzi, a martiniquei cukorgyárosoknak pedig öt további gyáruk van Guadeloupe-on. Csak egy üzem mondható igazán helyi vállalatnak. A morzsákon 17 ezer kisültetvényes osztozkodik. Nyolcezren csak bérlők. Engedélyt kaptak a gyártól cukornádtermesztésre, de ezért a termés jelentős részét le kell adniuk. Még a bérlőknél is rosszabb helyzetben vannak a kunyhólakó munkások, akiknek nincsenek jogaik és kötelesek bármikor az uraság rendelkezésére állni. SSSSK "»• ~ Martiniquei halászok. Guadeloupe — hatalmas cukorgyár, mégis Marseillebőlimportál finomított cukrot. A sziget jövedelmének 80—90 százaléka „kicsúszik" a szigetlakók kezéből. Guadeloppe-nak tengerentúli francia tartománnyá nyilvánítása 1946-ban nem változtatott a helyzeten. Az egyedüli megoldás az autonómia lenne. A szomszéd Martinique helyzetét is csak ez orvosolná. Három darab cukor hitelbe Guadeloupe-tól nyáron nem egészen egy órai járásra fekszik Fort-de-France, Martinique közigazgatási központja. A táj varázsa itt is megigézi az embert, akár csak Guade loupeon. Elég egy napot tölte ni a Saint-Lucy-i halászok körében, s az ember rádöbben, hogy mindenütt egyaránt kilátástalan nyomorral találkozik. Lamantaineban több viskóba betértünk. Fölösleges leírni, milyen kép tárult elénk. Marie-Germain például 26 éves és hét, 10 évnél fiatalabb gyermeke van. Közülük három iskolás. A többiek a nyomortanya körül ténferegnek. Az a benyomásunk, hogy vézna vállaikon máris érzik az élet terhét és láthatáruk a viskót körülvevő nádkerítéssel végződik. ' Anyjuk termésbetakarítás idején, vagyis évente háromnégy hónapon keresztül napi ezer régi frankot keres. Ilyenkor sem dolgozik minden nap: sok a kötelező egyházi ünnep, rossz időjárás akadályozza a munkát, az ültetvényes szünetet rendel el, stb. Általában 80 napot dolgozik egy évben. A többi napon minden reménye a kenyérfa, mely a lakosság táplálékának fő részét alkotja. Ilyenkor minimumra korlátozzák a bevásárlásokat. A minimum szó itt tragikus értelmű. A szokásos mértékegység a liter nyolcad, vagy tizenhatod része. Szokás szerint 1/16 liter növényi olajat, tíz frankért tőkehalat, „szeletke" vajat, 3 darab cukrot, 2 darab süteményt vásárolnak, gyakran ezt is hitelbe. Jekzó: Fidel Castro Sem a terméketlen földeket birtokló kisültetvényesek, sem a halászok, sem a többiek sorsa nem irígyelésreméltó. Fontos körülmény, hogy a lakosság 51 százaléka nem több húsz évesnél, 56 százaléka pedig 25 évesnél. Az 1959-es decemberi események után a hivatalok különösen mostohán bánnak az ifjúsággal. 1959. december 20-án ugyanis nagy csetepaté támadt egy francia és egy martiniquei között, s az incidensbe a köztársasági biztonsági osztagok is beavatkoztak. Előkerültek a gumibotok és a könnyfakasztó gázbombák. Alkonyatig folyt az utcai harc, mely két nap múlva ismét fellángolt. Feldúlták a rendőrállomásokat, az adóhivatalokat, az európai szállodákat. Végül Guadeloupe-ból csendőröket hoztak erősítésül a tömeg ellen ... A véletlenül kitört, kezdetben ösztönszerű népi megmozdulás, mindinkább politikai jelleget ölt. A tömegek jelszava: „Ki a biztonsági osztagokkal és a fajüldözőkkel" és „Fidel Castro" minden kétséget kizáróan érzékelteti a nép hangulatát. A tömegek felháborodottan tiltakoznak a gyarmati uralom erősödése ellen. ANTOIN AQUAVIVA, JEAN-EMIL VIDAL NEPÁLI RIPORT Nepált évszázadokig áthághatatlan falak szigetelték el a nagyvilágtól. „Vad, hegyi ország, ahová ritkán vetődnek el idegenek, akiknek látogatását a király nem szívesen fogadja" — így jellemezte Nepált Marco Polo, a híres utazó. Nepál csak kb. 14 évvel ezelőtt a despota Rana uralkodóház bukása után nyílt meg a világ előtt. Az ország történelme elválaszthatatlan a hegyektől. A legenda szerint az ősi időkben a Himalája hegységben egy tó volt, ahová Karkotak, a kígyók királya menekült az emberek elől. Egyszer valami bátor ember egyetlen kardsuhintással kettéválasztotta a hegyeket, a víz eltűnt, a kígyók királya alattvalóival együtt elpusztult a víztelenségben. Így keletkezett a Katmandu-völgy. KATMANDU Katmandu főváros régi neve Kantipur volt, ami azt jelentette: a „dicsőség városa". Gunakamadeva herceg alapította Időszámításunk szerint 723-ban. A főváros központjában hatalmas zöld gyepszőnyeg terül el. Itt tartják a katonai díszszemléket és a népünnepélyeket. Mellette a Lajka tér áll, a háttérben esernyő alakú pagodák csillognak. Az óvárosban többnyire keskeny középkori utcákkal találkozunk, ahol két ember alig haladhat el egymás mellett. Itt örök sötétség van. A Sajambhunat pagoda a nepáliak zarándokhelye. Kisebb. dombháton fekszik, kupolájáról élénk színnel festett két „mindenlátó" szem tekint az emberekre. A pagodákon kívül itt, Buddha szülőföldjén sok más műemlék látható. Majdnem minden házat, oszlopot, de még közönséges köveket is „szenteknek" tartanak. AMRITANANDA A Katmandu-völgy minden szeglete sajátos múzeum. A Swajambhunath kolostor, „Buddha lakhelye" kétezer évvel ezelőtt épült. Szomszédságában él Amritananda, ismert felvilágosult szerzetes, aki iskolát alapított. Egész életét az a szenvedélyes igyekezet hatotta át, hogy megtanítsa a gyerekeket írni és olvasni. Ez különösen fontos Nepálban, ahol a lakosság 90 százaléka analfabéta. — Tíz évvel ezelőtt alapítottam az iskolát. Nem volt könnyű telket szerezni. Kezdetben csak 7 tanítványom volt, most 140 van. Sokan messziről járnak hozzám. Igyekszem műszaki ismereteket plántálni kis tanítványaimba, megtanítom őket Nepál történelmére és irodalmára. A Rana-uralom idején csak egy kollégium volt az országban, most már megnyílt az első egyetem. Elhatároztam, hogy életem az emberi felvilágosodásnak szentelem. RÉGI ÉS ÚJ PIÓCÁK Nepálban sok millió olyan parasztcsalád van, amelynek vagy nincs földje, vagy birtoka nem haladja meg a fél hektárt. Az Ilyen földdarabkák nem tudják eltartani a családokat. A feudalizmus Ahol 2020-ban kezdődik a XX. század maradványai nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élet más területein is érezhetők. 1951 előtt Nepálnak csak Angliával voltak kapcsolatai. Az angol Imperialisták elsőként vetették meg a lábukat az ország földjén, ám a második világháború után az amerikai imperialisták tették rá kezüket Nepál mesés természeti kincseire. Az amerikai gazdasági misszió „humánus megsegítés" leple alatt stratégiai jelentőségű utakat építtetett a kínai határ felé. VÁLTOZÁSOK Singha Darbara, azaz Oroszlánbarlang a neve az államtitkárság épületének, amely a keleti félteke egyik legnagyobb objektuma. Angol építész irányításával épült 50 évvel ezelőtt a Rana-uralkodóháznak. Hosszú labirintuson jutunk el dr. Tulsi Giri fiatal politikus dolgozószobájába ... 1960 decembere óta nagy változások történtek Nepál politikai életében. A király betiltotta az egymással viszálykodó politikai pártok tevékenységét, s most nemzeti egységfront van kialakulóban. — Fő problémánk a gyors nemzeti felemelkedés. Jóiormán nincs iparunk. Teljesen a külföldi segítségtől függünk — mondja dr. Giri. — Küljnös nehézségeket okoz a földreform. Az autokratikus Rana-ház nem törődött országutak, iskolák és kórházak építésével. Mindennél fontosibb volt saját fényűző életmódja. Nepálban a parlamenti demokrácia helyett bevezették a pancsajátok kormányzási rendszerét, melynek alapját a helyi és városi önkormányzati szervek, a pancsajátok alkotják. Az ő hatáskörükbe tartozik a helyi termelőerők fejlesztése, öntözőrendszerek építése, az országutak karbantartása stb. Nepál életében fontos szerepet játszik a szovjet segítség, mely az összes külföldi segítségnek kétharmadát alkotja. Kantiban kórház, a fővárostól 40 km-re vízi erőmű épül szovjet segítséggel. Nepál délvidékén pedig szovjet pénzügyi, valamint szovjet-csehszlovák műszaki segítséggel két nagy Iparvállalat épül: Birganjban cukorgyár és Janakpurban cigarettagyár. — Nagyon jó, hogy oroszok építenek gyárat. Kérdezzék meg bármelyik parasztot. Boldogok, hogy van mt.'nkájuk és jó mesterektől tanulhatnak. Hisz nehéz az életük, földjük nincs, a földbirtokosok magas bérleti díjat követelnek. — így nyilatkozott lelkendezve Paras Prasad, fiatal nepáli legény, aki a szó szoros értelmében a birganjl építkezésen válik emberré... A nepáli naptár szerint már a 2020. évet írják. A valóságban az ország csak most tér rá a XX. századba vezető útra. V. TÜRKIN, V. MATYAS, A. KUCENKO Kanti kórházában szovjet és nepáli orvosok szoros együttműködést folytatnak. TOROKORSZAGI RIPORT BOSZPORUSZI BESZELGETESEK CSODÁLATOS VÉLETLENI Megérkezésem után egy nappal dolgom volt az egyik legnagyobb bankban. Az Istanbul! bankok épületei mind a Bankalar Cad desln vannak. Valaha fényük teljében pompáztak, de ma már kopottak és szürkék, mint általában az egész város. Mivel a tisztviselő sem franciéul, sem angolul nem tudott, kollégáját hívta segítségül. — Bocsánat, uram, úgy tűnik, mintha már találkoztunk volnál Szabadkoztam, bizonyára félreértés lesz, alig egy napja vagyok lstanbulban és a szállodám személyzetén kívül egy teremtett lelket sem ismerek. — Nem is Istanbulböl Ismerjük egymást, hanem egy évvel ezelőtt találkoztunk egy török hal .i a Földközi-tengeren. Nem emlékszik? Nézze, Itt a címe. Valóban, a elmemet mutatta noteszében. Most már emlékez tem. Egy estét töltöttünk a szép Akdenlz hajó fedélzetén. Éppen vihar volt, s fgy kerültünk ösz sze az elnéptelenedett szalonban ... Nem hittem volna, hogy valaha Is viszontlátom ismerősömet, Ahmed T. urat.. . Megbeszéltük, hogy másnap este találko zunk. Ahmed két kollégája kí séretében keresett fel a szállodában. — Volt már a Boszporusz hátsó részén? — kérdez te. — Nem? Akkor, ha nincs ellene kifogása, ott vacsorázhatnánk egy kellemes kis ven déglőben. Különös ünnepély A Boszporusz az űj országúton is megközelíthető, de ml odamenet a víz melletti régi utat vá lasztottuk. Gyönyörű villák, festői halászöböl, dokképülctek mellett suhantunk el. Délúton Rumell-Hisar vár óriási erődfalai emelkedtek. Még II. Mohamed építtette, ez volt az első európai erőd Bizánc ellen. Nem állhattam meg, hogy ne dicsérjem a jól karbantartott utat. — Az új magasút még jobb — mondja Ahmed —, de nem mondom meg, hány millióit adott érte Menderes kormánya. Ugyanis módszereihez tartozott, hogy országútépítésekSrt horribilis összegeket fizetett a vállalkozóknak, hogy megőrizze politikai támogatásukat. Végre kiszálltunk az egyik halászkikötő előtt. Egy barátságos vendéglő teraszára ültünk a víz fölé. Alkalmam volt megismerkedni az igazi török kony hával. Egy pohár rakija után piláf, afféle török rizseshús következett, majd sls-kebab (nyár snn sült bárányhús), aztán dolma (szőlőlevélbe göngyölt őrölt hús) szerepelt az étren den. Ízlett a boszporuszl sült hal és kagyló, sült máj és fő zött velő, no meg a paradicsom és uborkasaláta. Mindezt kava kliderrel, kitűnő török fehér borral öblítettük le. A három tisztviselő valóságos kis ünne pélyt rendezett tiszteletemre Célzást tettem, hogy bizonyára szépen keresnek. Sejtelmes pillantásokat váltottak egymással és titokzatosan mosolyogtak. — Attól függ, mit nevez szép keresetnek. Omar barátunk havi 600 fontot keres, feleségét és két gyermekét kell belőle eltartania. Jobban fizetnék, ha nem szégyellne Idegen nyelveket beszélni. Nekem csak azért van 1060 fontom, mert európai nyelveket ls beszélek — mondta Ahmed. A bajok okai Kérdezősködtem, mi az oka a valóban alacsony életszínvonalnak. Erre Metin O., Ahmed má sik kollégája sem tudott vála szólni. Száz évvel ezelőtt Törökország és Japán gazdaságilag egy színvonalon állt. Miért tudott )apán annyira előretörni? — Az egyik ok az esztelen háborús költekezés — vágott közbe Ahmed. — Az állami költségvetés felét a hadsereg emészti fel. Harminc millió lakosú szegény országunk kétmillió tetterős fiatalembert tart fegyverben. Anglia nagyhatalom és beéri 80 ezer főnyi katonaság gall Különben ls, mit érne gyalogságunk egy atomháborúban? — Az iskolákra viszont sem mit sem áldoznak — kapcsoló dlk a beszélgetésbe Metlu. — A lakosság 65 százaléka még mindig írástudatlan. Sok falusi gyerek egyáltalán nem jár Iskolába, a meglevő Iskolák pedig túlzsúfoltak. A parasztok ls az Időjárás kénye kedvétől függnek, mert nincsenek öntözőrendszerek, korszerű gazdálkodásról pedig nem is beszélhetünk. Kérdem, miért nem lépnek fel erélyesebben a túlméretezett katonai kiadások ellen? — Ez azl — szól közbe Ismét Ahmed. — A Menderest meg buktató hatalom a hadsereg kezében van, ennek nyomására alakult meg a kormány. A hadsereg nem hagyná megnyirbálni hitelét. — Rajtunk csak a szocializmus segíthet. Ezt a mostani kormány ls tudja, s a néppártiak előtt sem ok, — vélekedik Metin. — A parlament és a kor mány sokat vitázik másodrendű kérdésekről, például Men deres híveinek szabadon bocsá tásáról, viszont a fontos refor mok megfeneklettek. Ha a legközelebbi öt évben nem sikerül behoznunk a késést, nem tudom, hová jutunk. Holdfény ragyogta be a víz tükrét, amikor a barátságra, a szocializmusra ürítettük poha runkat. — Látja, nehéz a sor sunk, mégis szeretjük az életet és nem csüggedünk — mondta Ahmed. STEFAN MILLER 1964 fehruára ŰJ Q^Q £