Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)
1964-02-13 / 44. szám, csütörtök
Néhány tanács a földműveseknek fokozzuk o búzó és rozs hektúrhozamdt A gabonatermesztés a mezőgazdasági termelés egyik legfőbb ága. A szán- re nagymértékben megsérül. Ha többtóföld-területnek csaknem a felét foglalja el s gyakorlatilag a gabonater- ször ismétlődik a száraz fagy, valamesztés terjedelme határozza meg a növénytermesztés egész színvonalát, mint a meleg napok váltakozása, a Amint ismeretes, a múlt évben Szlovákiában nem teljesítettük a növényi téli vetemények teljesen elpusztulhatteljes termelés tervét (85 százalékra). A hektárhozam — a búzánál 16,4 nak Ebben az esetben kívánatos mázsa, a rozsnál 14,7 mázsa, az árpánál 20,3 mázsa — kisebb mint az elő- hogy az agronőmusok naponta figyező évben. A gyenge hozamoknak számos oka van. Tagadhatatlan, hogy a lemmel kísérjék az időjárást, a vetékedvezőtlen időjárás rányomta bélyegét az eredményekre, de az igazi okot sekre gyakorolt hatását, s azonnal az agrotechnikai beavatkozások elmulasztásában kell keresnünk. Ezenfe- megtegyék a szükséges agrotechnikai lül számos mezőgazdasági üzemben rendkívül nagy veszteségek keletkeztek a termés betakarításánál is. JÓSKA IS OTT LESZ intézkedéseket. Az így megrongálódott vetéseket nitrogénnel (vagy Az őszi munkáknál, amikor megve- avatkozásokat, amelyekkel az időjá- mTSv^nľTmih^'rľeuLľek tettük az idei gabonatermés alapjait, rásnak e kedvezőtlen hatása ellen m eg tr asy a zm s mihelyt a teiteteieK parasztságunk éppen a tavalyi év si- harcolni lehet, így enyhíthetjük árkerlelenségéből indult ki. Célul tűz- talmas hatását a termésre. Nézzük teték ki, hogy jól elvégzik a talaj fő hát csak nagy vonásokban, mit tehe- ™,T, u3 J^ľpnpiľ előkészítését, idejében, optimális ag- tünk ebben az iőszakban. magunnoz lerjeneK. rotechnikai határidőkön belül befeje- Az időjárás eddigi főként a téli zik a szántást, a vetést és csávázott, csapadék szempontjából kedvezőtlen: nemes magot vetnek. Dolgozó paraszt- A csapadék igen kevés, főként a kujaink e célkitűzésüket sikerrel telje- korica- ős cukorrépatermő körzeteksltették. ben. Decemberben átlag csak 10—15 engedik, hengerezéssel kell tömíteni a növények gyökereit, hogy nedvességet kapjanak a talajból és gyorsan A jelenlegi időszakban ajánlatos, hogy a búzánál pótolják a hiányzó tápanyagokat: a foszfort és a káliumot, ami ősszel nem állt rendelkezésükre. A trágyázást azonbart nem minTavaly első ízben vetették el az ag- millimétert tett ki, ami az ötvenéves de n feltétel között végezhetjük el. rotechnikai határidőben a rozsot és átlagnak csak a 28 százaléka. Ezen a búzát a jól előkészített talajba. a téren januárban sem javult a helyA vetőmagot kitisztították és ellen- Zet, az őszi gabonát csak igen vékony őrizték csíraképességét. A nagyhoza- hótakaró borította. Számítunk rá, mú búza és rozsfajták hányada a ve- hogy a következő időszakban kiadótésben csaknem 100 százalékos. Búzától túlsúlyban van a Košuty, a Diana, a Pavlovická-fajták, amelyek kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek az őrlés és a pékipar szempontjából Is. Kisebb mértékben alkalpiazták a Fánál, a Kaspická, a Bezosztálya stb. fajtákat. Rozsból túlnyomórészt a legjobb hazai fajtákat, a cseh rozsot vetették. Tekintettel arra, hogy az őszi búzát és a rozsot az agrotechnikai határidőkön belül vetették el, e gabonafélék sabb esőzés lesz, a december! és januári csapadékhiányt azonban már nehezen pótolhatja. Ebből következik a feladat, hogy felkészüljünk a csapadék megőrzésére, Semmi esetre sem szabad a hóréteg fölé szórni a trágyát, hanem meg kell várni, míg elolvad és beszívódik. Nilrogénes tápanyagoknál ésszerűen kell eljárni. A nitritálást — a szakaszos fejtrágyázás — az agrotechnikai intézkedések komplexumával összDél felé jár az idő, amikor a Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaság telepén a tehénis tálló felé tartó két fejőgulyáshoz csatlakozom. Az alacsonyabb termetű Szabó Gyula, a magasabb Varga József. Naponként együtt teszik meg az utat otthonuktól a közeli munkahelyig. Egy istállóban dolgoznak, s mindketten a szocialista munkabrigád tagjai. Varga elvtárs, Boka bácsi egykori kisbojtárja „fejőgulyás-dínasz-. tla" sarja. Apja korán meghalt, özvegy édesanyja öt gyermeket nevelt fel. Jóska fia alig - Felveszem veled a versenyt, Jóska — mondja az alacsony termetű Szabó Gyula társának. (A szerző felvétele)' tanult meg járni, ostorral, bottal terelgette a gulyát, néjű fejőgépek lassan az utolsó teTizenegyéves kora óta pedig kenyeret hén tőgyéről is lekerülnek, s közben keres a jószág körül végzett becsüle- Varga elvtárs fürge újjai, ellenőrzik, tes munkájával. Két gyermek apja., nem maradt-e tej a gép után. hangban s a vegetációs csúcspont Tavaly óta tagja a pártnak. Az iránta Jelenleg, naponta hetven liter tejei biológiai ellenőrzése alapján kell vé- tanúsított megtisztelő bizalom fokozta fej tíz tehéntől. A többi előhasú. Vara fiatal fejőgulyás tettrekészségét, ga elvtársról azt is megtudjuk — a s ma már a gazdaság egyik legjobb telepőröktől — nem egyszer a vacsogezni. Semmi esetben sem ajánlatos nitrogénnel trágyázni anélkül, hogy ismernénk a vetemény állapotát, s a dolgozójaként emlegetik társai és a rát hagyja abba, vagy a meleg ágyból talajban levő tápanyagok arányát A téli (első) nitratálásnak a ke Az átteleltetésnél sok veszélyt je- mgny fagyQ S , dfiben ]iem láfszik me g lent a jégréteg és a vastag hóréteg is, főként ha hosszú ideig takarja a vetést. Ebben az esetben a növény a hatása, mivel a növények csak csekély mértékben fejlődnek. Ha a biovezetők... bújik ki, sőt a mulatságból is az isA gondjaira bízott 15 tehéntől a tállóba siet, ha ők ellést jeleznek. Azt múlt évben közel 6400 liter tejjel töb- is elárulják, hogy Jóska keze alól bet fejt a tervezett mennyiségnél. Az eggyel több borjú került az óyodába, idén a tavalyihoz hasonlítva 4000 11- mint ahányra számítottak. Ugyanis az kihasználhatták az őszi kedvező feltételeket. nyi pŕn Mev^fii-h'ánv következtében I6giai ellenörzés az t mutatja, hogy a terre l nagyobb a terve, mégis terven Ellától két egészséges borjú látott ?. xi g„ é" ' ľ! f,ľ.L "ľ„ÍÍ,?Ir f!-" vetés már túlhaladt a második fej- felül több min t 6000 liter tej kiterme- napvilágot. lődési szakaszon, el lehet végezni a kimerül. Az ilyen vetemények — főként a rozs — könnyen penészedik és előbb kifagy. Hasonló esetekben o^ahoT a földek elárasztásának'v^ A eabnna csaknem mindenütt teliesen bevált módszer megbontani a jég- es fen yeget. Az első téli nitratáA gabona csaknem mindenütt teljesen a hóréteEet i mégpedig közvetlenül a lá s y fökén t y * z olyan enyh e teleken felül több mint 6000 liter tej kiterme- napvilágot. lését vállalta. Merész, mégsem meg- Életéről, problémáiról beszélgetünk, trágyázást, de nem a hőrétegre s nem gondolatlan túlzás a felajánlása. Pa- _ Hogy mi bosszant leginkább? lágyi elvtárs a gazdaság igazgatója Az, ha nem jut annyi jó takarmány ezt mondta róla: az állatoknak, amennyit szeretnék, — Varga Jóska nagyon jól tudja, Főtt krumpli, répaszelet, szecska tafontos, mint például az 1961—62-es ho gy mi t akar és mire képes... Bi- ián lenne is elegendő, de az abrakzonyára teljesíti is, amit vállalt. Erős, takarmányból?... Az alomszalmából egészséges 26 éves fiatalember, s ami is bosszantóan kevés Jut. a legfontosabb, szereti munkáját és tél volt. Tekintettel arra, hogy az Idén (fő... a hóréteget, mégpedig ós egyenletesen kikelt, jol meggyoke- tavgsz b e, köszönte elöt t _ b 0ronázásresedett, elegendő védőanyag képző- sal hengere zéssel, lánctalpas traktodött bennük az áttelelésre. rokkal stb Ezek a be avatkozások leAz őszi gabonafelék tehát kifogás- hetöv é teszik, hogy a hó gyorsabban _ „ , , talan állapotban tértek át a téli ido- éa egye ni etesebben olvadjon s főként ként tavasszal) nem lesz elegendő szakba s a legjobb feltételekkel ren- t h a nö vg nye k idejében levegőt trágya, azt javasoljuk, hogy a nitrodelkeztek ahhoz, hogy gazdag ter- k a' )a n| k gé nt mést adjanak. E feltételeket azonban Hi rt eien olvadáskor a völgyben Iea hideg j-elentősen befolyásolhatja. v- gabonaföld5k et rendszerint elönti a kora tavaszi nitratálásra Nagy veszélyt jelent a szaraz fagy, ^ vjz A vetéseken áll6 víz> föké nt lartalékoliák az összefüggő na g y jégrétegek Inr e- flkkor veszÉlyes> h, a hosszabb felme- lariaieKOijOK. len olvadása, a nappal és az^ éjszaka { edés köv etkezik be, s a víz hő- amely elősegíti a gabonatermés nö- 13-at ad, de Linka, az a közötti nagy hőmérsékleti különbség. Xéklete plusz 5 fok fölé emelke- velését. ,itDV t " ,PPrPS7 h Az agrotechnika ismeri azokat a beA vizet minden esetben le kell vezetni a földekről, mégpedig az ismert módszerekkel kis csatornák, árkok húzásával, szí- vegetá K-? s'idejének biológiai ellenőr A kvakovcei szövetkezet ezelőtt nem- vatt yúzással stb. zés e>i c{mű bro sfl rá t, amel yet a MezőA második negyedévben „járnak" Ami a nitratálást illeti, azt javasoljuk, hog y a mezőgazdasági dolgozók a N yitrai Mezőgazdasági Főiskola útmutatása szerint járjanak el, valamint vegyék fig yelembe „A gabona Igen dicsekedhetett tojástermelési és el- Kora tavasszal a hó elolvadása után adási eredményeivel. Mind tavaly, mind legnagyobb veszélyt a száraz fagy, ez évben javult a helyzet. A szövetkezet , 5 . ... „„ ..„„.„, . tyúkállományának gondozója Jozef Kovai valamint a nappali és az éjszakai hoCSISZ-tag. Naponta átlagosan 500 tojást mérséklet közötti nagy különbség jeVisz a gyűjtőbe. Ennek eredményeként á szövetkezet inár teljesítette tojásból az első negyedév eladási tervét, söt ezen felül már közel 5 ezer tojást értékesített. Jelenleg már a második negyedév feladatait teljesítik. A Győzelmes Február évfordulójának tiszteletére december végéig vállalták 25 ezer' tojás terven felüli eladását. Állományuk fiatal, meleg ólakban tartják, helyesen takarmányozzák. Említést érdemel, hogy ez a szövetkeret az 1963. évben a tojáson kívül a többi termékből is eredményesen teljesítette termelési és eladási tervét. Ennek köszönhető, hogy az évvégi mérleg alapján — a napokban megtartott évzárón — munkaegységenként 11 koronával pótolták a 10 koronás előleget. •lk. lenti. A zsenge vetemény ilyen esetben kiáll a földből s gyökérrendszegazdasági Kiadóvállalat 1963-ban adott ki Bratislavában. V. PÉTER mérnök, az SZNT földművelésügyi osztályának dolgozója És a legnagyobb öröm? a gondjaira bízott teheneket... A sudá r termetű fejőgul yás bogáiv Az istállóban 24 állat fordítja fejét fekete szem e megvillan, de azért szea belépő gondozó felé. rénykedve így folytatja: — Ez a Kati — mutat egy zsem- _ JMagyon örü lak, hogy elismerik lyeszőrű tehénre. — Naponta megad- munkáma t. Társaim bizalmából részt ja a 15 litert... Amodébb a Fakó vehette m Terebesen a szocialista 13-at ad, de Linka, az a legszélső munkabrigádok járási konferenciáján. 24—26 litert ls leereszt. Kellemesen meglepett, hogy küldöttKezdödik a munka. A monoton ze- nek v á] aszt ottak a közelgő országos konferenciára... A katonáskodástól Már O nuálTa kpC7ÍÍlnpk eltekintve Kassán túl még nem járITIdl d lljffllld nCSiUIIICI\ tam... először megyek szép főváro(Január második felében 54 trakto- sunkba... ros részvételével Sobrancén kezdetét — Kiérdemelted Jóska, — szólt'át a vette a gabonakombájn-vezetők kur- szomszédos teheneknél szorgoskodó zusa, amely egy hónapig tart. Az elő- Szabó Gyula, többszörösen kitüntetett adásokat a mezőgazdasági tanoncis- fejőgulyás — de ha visszatérsz Prákola tanítói, mesterei és a michalov- gából, kösd fel a nadrágot, mert én cei GTÄ szakemberei tartják. A tél versenybe szállok veled Jóska! folyamán még további 100 kombájn- A két jóbarát egymásra mosolyog, vezetőt képeznek ki. Megszületett az egyezség ... .Tf. KULIK GELLÉRT A sajógömörl-szövetkezetben nagy gondot fordítanak a gépek javítására, hogy mire megérkezik a tavasz, minden gép üzemképes legyen. Felvételünkön Pajtás József mechanikus, a „Super" traktor javítása közben. (Németh J. felv.) LIG NÉGY SZ AZ lakosával Kismu* zéskor ts arra gondoltak, hogy Há lyad az egyik legkisebb falu a ^ lk • ^W flkl ^^ [ % I M terv, legyen reális, ne csapfák be az környéken. Pedig a volt kékkői járás- B" T^g £f V fi m. J I^fi I J \ J 1% államot, a társadalmat. Nem csapták ban, különösen itt, a magyar határ • ™ • ^ m m ^^ ^^ • ^ ^^ • m be, többet adtak piacra a tervezettközelében a félezernyi vagy még ke- ^ , , , , ^ .. , , .. . ,„,, nél. Eszerint természetes, hogy a vesebb lakosú falvak nem mennek nem fut belőle, ha meg sok helyet ezret a növénytermesztés alapvető munkaeg ég tewezet t értékénél labám ritkaság számba. Az már inkább kell neki keresni. Ügy látszik, vicces munkáit végző dolgozók, főképp a &ef i$ 0f zt h y atna k_ Akik egy évuel e z. kivételnek számít, hogy e falucska ember a szövetkezet elnöke, mert azt növény ápolók kapják, hatezret meg eim eröUetett termelés i tervvel pró„Főterét", mely még nem is olyan mondja feflöres közben: az állattenyésztők. Mmk nagyob b munkaegységeket kU régen szemétdombnak szátnított, most — Nem lenne azzal a pénzzel sem- Igen ám, de hogyan intézzék el az csikarni a papírokból s a tervet nem szobor díszíti. mi baj, ha mondjuk az enyémnek ügyet, ha a járás meg a bank más- teljesítették, azok most fűhöz-fához Igényes emberek, ez jut az észünk- mondhatnám. Ve így, hogy az egész képpen látja a dolgokat? futkároznak valamilyen segélyért Pebe. Tulajdonképpen csak a további falu rendelkezik vele, meg ráadásul T\/TIKÖZBEN ERRŐL TÁRSALGUNK, dig az ilyen EFSZ-ekben az alapokra gondolatot folytatjuk, amikor össze- a járás es a bank is, hát mit lehet ÍFi imos Lászl ó főkönyvelő homlokán ís keve sebb jutott a tervezettnél, hoz bennünket a sors Vámos János itt tenni? Ennyi okos emberrel szem- _ u „ňrtňk az olvasók íriam 1 szövetkezeti elnökkel, Vámos László ben... - TzantodLk a Zcok péX Mondlu k> h° 9y a mu ly adiak mos t Jő- és segédkönyvelővel (ugyanis Ne m tragédia, inkább tréfa bujkál egy cseppet sem Megedzette'már a 9 koronár a kerekíthették volna az év egyedül végzi az ökonómusi és köny- a'hangjában. Mert nem érdekes? néhány éves gyakorlat. Azt ls észre- v é9 l járulékot. Akkor 26 000 korona velői teendőketf, meg aztán a kis• _ m mn a pénz> Q mi pénzünk> vetí e, hogy a paragrafus nemcsak az helyett 32 000 koronára lett volna és a nagybiróval. Igaz, hogy a kisbíró szegény Lac i _ int a könyvelő felé egyik, hanem a másik oldaláról is szükség. A szövetkezetnek módjában valamivel nagyobb, magasabb Budát Jó- . íör /e a f ej ét > hogyan talál kere- görbe. így hát inkább csak mosolyog állt „realizálni" olyan bevételi forrátet a kiosztásra. a dolgon. Mert mit is kíván a bank sokat, melyek busásan kiegyenlítik a Hogy kiosztják, az biztos. Megígér- m eS a járás? Csupán annyit, hogy különbözetet. Am nem az egyenlősdi, ték a tagságnak, prémium lesz. Igaz, J e™ e, ze t' nÍ l nagyobb a be- g korona meUet[ tmek m & , évi termelési és vénzüavi tervben veteU, k> 4 5 szazaiékot adóévi termetest es pénzügyi tervoen nak Q szociáUs aj apb a, Ez az egy sz ä zsefnél, a nemzeti bizottság elnökénél, azért a funkció gyakorlásánál szépen megegyeznek. Különösen azóta, amióta felsőbb rendeletre megszüntették a faluban a fizetett titkári állást, a hivatalos tennivaló pedig az nem 26 000 koronás konkrétumként zalék különbség „mindössze" 12 900 maradt a régiben. Mert a fejlődő fa- került be, de éppen azért prémium, koronát jelent, ugyanis a tervezett luban az adminisztrációs tennivaló hogy egy kis me giepetést is tartogas- 1247 000 korona bevétel a valóságban nem a célszerűbb premizálást választották, gondolván a jövőre, a termelés növelésének lendkerekére, a szociaH— — s— ... „ „„.„^y^.u lista munkaversenyre. SZ M? a* á n .™ zl 6sít s\ "í lo l*°- T-M0 000 koronára növekedett. Szóval, Bonyolult pénzgondok, mondhatná kább több. De mit lehet tenni, ha z°kat, hogy az iden kevesebb baj le- hogy ne szaporítsam a szót, gyakor- az ember. A mulyadiak nem mondják, a titkári fizetésre nincs keret. ' Syen a lelkesedéssel, a munkaerkölcs- latilag az egy százalék azt jelentené, Kiosztják a tervezett prémiumot, mert Pedig a Kismulyadi Helyi Nemzeti csel. Elsősorban a növénytermesztés- hogy a most már betervezett 26 000 \ gazdálkodásuk megteremtette hozzá a Bizottság nem gazdálkodik rosszul a ben. Mert igaz, hogy a jövedelmet na- korona 12 900 koronával kevesebb len- reális feltételeket. A pénz megvan, pénzzel, ha saját eszközeiből sikerült gyobb részben az állattenyésztés ad- ne. A szociális alapon sincs rossz helyen, elkészítenie a helyi hangszórót, a bé- j a > ae próbáljon csak olcsó, illetve _ De miért legyen kevesebb? — A hatékonyság azonban most a prékeszobrot, a_ nemzeti bizpttság épu- elegendő és saját takarmányalap nél- háborodna fel a beavatatlan, s még mium Javára billenti a mérleget. A bemindent Esméais most itt a vénz- ^ ?0 yJ? e' me Zľ' J 1V^^Wi talän azí i s hozzátenné, hogy a mu- vételi források realizálására még min^ond Kevesebb embernek ugyanany- [VkíXXsni'^ szövetkezet tulajdonképpen az f9 van lehetőség. A bank gondja, nyt munka és kevesebb pénz Itt ez ^ dr a Mert .a^erwUtehettoewk alapokra már így is többet adott a ™ es e/f* s ^szegeket a szöa baj. A szövetkezetesek házatáján amúgy is nagy szava va n_ Am a J go n. tervezettnél, mégpedig a nagyobb be- rfíttuĹľsTa másikra m,eg az, hoqy a tervezettnél több ga- do s növényápolási munkára, amelyen "étel arányában. uiuezesse a masiKra. ras gyűlt össze a kasszában. Most az á Uattenyésztés sikere nyugszik - A főkönyvelőt még akkor sem f A LEGBONYOLULTABB PROBmit lehet vele kezdeni? oda már el kell egtJ kis iibiztatá s». emészti a gond, amikor ezek a dol- LBMA i s egyszerűvé váŕRDEKES, A PÉNZ KÖRÜL mindig Azért találkozott a tagság egyetérté- gok is szóba kerülnek, mert, mint ll k' ha keU Ö higgadtsággal, de minMJ baj van. Baj, ha kevés, az is sével a vezetőségnek az a javaslata, mondja, ők egyenesen intézték el a den ekelőtt kellő hozzáértéssel intézik, baj, ha sok. Mert ha kevés, valamire hogy abból a 26 000 koronából húsz- pénzosztás problémáit. Már a terve- HARASZTI GYULA ÜJ SZÓ 4 * 1984. február 13, v
