Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-01 / 32. szám, szombat

t / Juli Sk a n n a K e s Karolinák Éjfél volt, amtkoT a hálókocsinkat I n ' • • • ~ t n h- ennyi munkával a gépek sem bírnának Warnemündében a komphajóra rak- \LJ dTilCLl j t gy Z 11 K rí — idő Is kell hozzá. Naponta 12—14 ták. A menetrend szerint négy óra múlva kellene partot érnünk Getser dánlat kikötőben. A menetrend így mondja, csakhogy a tengert nem lehet megregulázni, a több mint négy méteres hullámok bizony alaposan megtáncoltatták a hajót és kétszeresére nyújtották a négyórás utat. Ráadásul az a jóféle kisüsti, amelytől úgy kóvályogna az ember feje, mint a táncrakerekedett sós tengervíztől. |ű| iután partra rakták a vagonokat, egyenest Dánia fővárosába, Koppenhágába folytattuk utunkat. Ott mái nemigen volt rá időnk, hogy a tengeren végigszenvedett viharos éjszakára emlékezzünk. Napközben gyárakat és gazdaságokat látogattunk meg, éjszaka néhány órát aludtunk — a szó szoros értelmében futtában, hálókocsikban. De egy pillanatig se sajnáltuk a hajszát, a fáradságot. DÁNIA ARANYALAPJA Karel Capek, a nagy cseh író több mint harminc esztendeje azt írta észapen sok kétkezi munkára van szükség a burgonyatermesztésnél, cukorrépánál, szénaszárításnál. Sok szó esik arról, hogy mezőgazdaságunk munkaerő hiánnyal küzd. Már beszéltünk az imént Egeimond Olsenról. összesen hatvan hektár szántóföldje van. Ebből 15 hektár legelő, az év nyolc hónapjában kereken 100 szarvasmarha legel rajta, ebből 44 tehén. Tíz hektáron cukorrépát, húsz hektáron gabonát, a fennmaradó földeken takarmányt (lucernát, silókukoricát, borsót) termeszt. Ezenfelül évente ezer sertést hizlal. Valóban nehéz elképzelni, hogy készülne el ezA dán földművesek munkáját könnyíti meg a képen látható vetőgép. Ezzel vetnek tulajdonképpen a legfinomabb fűmagtól a lóbabig mindent. A sokféle vetési módot az áttétel egyszerű szabályozásával teszik lehetővé. ki utazásáról szóló útileveleiben, hogy Dánia kis ország, amelyet vastagon megkentek vajjal. Azóta a dán vajas kenyér karéja semmivel sem nőtt meg, ám a vaj még vastagabb ^étt rajta. Erről tanúskodik az a tény, hogy Dánia ma életszínvonalát tekintve Európában a második helyen áll. Az ember el sem hinné, hogy a dán jólét útját tehenek taposták ki. A tehén magában véve nagyon kevéssé költői fogalom, talán azért is adtak nekik versbe illő neveket, elnevezvén a derék riskákat Juliannának és Karolinának. A Julianna a dán pirostarka, Karolina pedig a fekete-fehér foltos tehén. Az első nagyon Jól tejelő, évente négy ezer liternél több tejet ad, a másikat tejre és húsra egyaránt tenyésztik, tejhozama évi 3500 — 4000 liter. Számunkra elképesztő számok, annál is inkább, mert országos átlagról van, szó. Ami a legmeglepőbb: a Juliannák és a Karolinák csak a téli hónapokban ismerik az istállót. Kora tavasztól késő éjjel-nappal kint tanyáznak a legelőn. Bármerre jártunk, a pirostarka és feketetarki „szépségeket" majdnem mindig villanypásztoros kerítések mögöt láttuk. Nem egyszer csodálkoztunk is rajtuk, mint például Olsen úr farmján. Estefelé érkeztünk meg e farmra. Egész nap szitált az eső — időjárását tekintve pityergős ország Dánia, az év kétszáz napján esik az eső —, a hőmérő öt fokot mutatott a fagypont fölött. A tehenek békésen heverész. tek a legelőn és elégedetten kérődztek. Megkérdeztük, ki masszírozza, kl gőzöli a tőgyüket? Mosolyogva válaszoltak: a jó legelő, télen meg a jóféle silótakarmány, amely a napi adag hetven százalékát teszi. Ám ne képzeljék, hogy Dánia bővelkedik legelőkben. Ellenkezőleg — nagyon kevés a legelő, mind belterjesen megművelt szántóföldön van. A tehenek — bocsánat, Juliannák és Karolinák jelentik Dánia aranyalapját. Az emberek tudják ezt — bizony^s'ág rá az a sok emlékmű, amelyet országszerte emelnek jótevőiknek, akiknek érdeméből vastagszik egyre a vaj a dán vajas kenyéren. GÉFESÍTÉS, GÉPESÍTÉS Mint tudvalevő, Dániában a tőkés termelési viszonyok éreztetik hatásukat Nem kicsi a konkurrencia-harc. Aki meg akarja állni helyét a versenyben, kénytelen nemcsak sokat, hanem olcsón is termelni. Ma olcsóbban, mint tegnap, és Jiolnap olcsóbban, mint ma. Ezt pedig a gépek teszik lehetővé. Nálunk nem egy szövetkezetben ko* moly problémákat okoz, hogy a ku korica termesztésénél csökkentsük a kétkezi munka arányát, hasonlőképzel a sok munkával négy ember, ha nem használnák ki kellőképpen, okosan a gépeket. Talán mondanom sem kell, hogy nagyszerű gépeik vannak. Például egy univerzális vetőgép a cukorrépa pontos vetésére; a répa termesztésénél egyébként teljesen kiküszöbölték a kétkezi munkát. A termést kétmenetesen takarítják be. Előbb a répa zöldjét takarítják be, aztán a répafejeket szántják ki kétsoros kombájnnal. Egyszóval mindenre megvan a megfelelő gép. Akt nem használta ki őket, máris búcsúzhat a gazdaságától — nem állhatja meg a helyét a nagy mezőgazdasági tőkés vállalatokkal szemben, melyek főleg az utóbbi években fenik a fogukat minden hektár földre. HALLATLAN MUNKATEMPÓ A természet semmit sem ad ingyen. Az embernek mindent el kell hódítania tőle, te ehhez nem elég pusztán a munka, arra is szükség van, hogy a munkát bizonyos ütemben, előre kidolgozott terv szerint végezze el. Dániában a munka tempója a mi szemünkkel nézve enyhén szólva szokatlan. Ogy hiszem, mezőgazdáinknak A föld mélyébe, vagy toronyla? Erről vitáznak a szakemberek. Az egész világon toronyban silóznak. Dániában is, A felvételen egy jellegzetes dán silótorony, amely egyetlen istálló mellől sem hiányzik, igaz, a siló kirakását nem gépesítették. de a dánok azt állítják, hogy könnyebb ledobálni a silót, mint a gödörből kiszedni. órát dolgoznak. Az iparban kissé más a helyzet. A napnak csak 24 órája van, megtol dani nem lehet, tehát fokozni kell a munka Iramát. Vagy egy tucat gyá rat látogattunk meg. Mindenütt auto matizálással, futószalag-gyárfással ta lálkoztunk. Csodálatos futószalagok Az ember nem győzi követni a mozgásukat, csupán a nézésbe is belefárad. Mit szóljon a munkás, aki a futószalag mellett dolgozik? Természetesen jó bért kap a munkájáért. Hogy nyolc óra hosszat teljes erővel dolgozhassék, egyes gyárakban két óránként, főleg pedig az élelmiszeripari művekben óránként tíz perc szünetet tartanak. Pihenés nélkül az ember nem bírná kí a pokoli iramot. Nem vagyok ipari szakember, ám jól megnéztem, milyen környezetben dolgoznak a munkások. Mindenütt kínos tisztaság, a munkások nem hideg betonon, hanem ácsolt padlón állnak. Különösen nagy hatással volt ránk az üzemi étkező, amely berendezését, tisztaságát, környezetét tekintve túltesz nem egy elsőosztályú vendéglőnkön. Tudják, uraim — mondta az egyik legnagyobb dán cég, a Danfos titkára —, ha azt akarjuk, hogy a munkás jól és sokat dolgozzék, arról is gondoskodnunk kell, hogy legalább ugyanolyan kiadósan pihenhessen ts. Erre igazán nagy gondot fordítunk. A munkás minden reggel, ha megérkezik a gyárba, a portán lead egy cédulát, amelyre felírja, milyen élelmiszereket rendel. A munkából elmenet átveszi a portékát, ellenőrzi, aláírja a számlát, és az árat kifizetett béréből vonják le. Nem kell sorakoznia, nyugodtan pihenhet... A tőkés vállalkozónak az Ilyesmi kétszeresen kifizetődik. ESPERSAN ÚR Csehszlovákiából Jöttek, Pozsonyból, Isten hozta magukat. Tudom, van ott egy halfeldolgozó gyáruk, a mi hirsthalsei üzemünk oda szállítja termékeinek nyolcvan százalékát. Büszke vagyok rá, hogy a gyárunkból éppen magukhoz kerülnek a halak. Higgyék el, jó minőségű árut szállítunk, hisz közösek az éredekeink. Kedves ember, Csehszlovákia nagy barátja. De egy kissé megdöbbentett, hogy gyáros létére közös érdekeinkről beszél. Megtekintettük a gyárat és a kikötőt, beszélgettünk a tulajdonossal és a munkások képviselőivel, s közben megtudtunk valamit a bevezetőben említett közös érdekekről. — Igen, fő feladatunk termelni és eladni. Minél többet termelünk, minél többet vásárolnak tőlünk maguk, annál jobban fog élni a kollektívánk. (Ezt mindig hangsúlyozta, állandóan a kollektíváról beszélt.) Ahhoz azonban, hogy termelhessünk és eladhassunk, nemcsak kezek és gépek kellenek, hanem legfőképpen béke. HÁBORÚNAK NEM SZABAD LENNIE Soudeborgba menet az autóbusz hírtelen megállt. „Semmi baj, uraim — mondta a sofőr —, csak egy leiképet akarok önöknek megmutatni a békeharc jelképét. Tudják, amikor még fiatalabb voltam, gyakran szállítottam árut magukhoz, s tudom, hogy önök nemcsak szavakkal harcolnak a békéért." Egy szélmalomnál álltunk meg. Államilag védett vűemlék. elég ha elmondunk egyet-mást Olsen úr farmjáról, amely jellegzetes dániai mezőgazdasági üzemnek tekinthető. Négy ember művel meg 60 hektár szántóföldepés gondozza az állatokat. Jól dolgoznak, erről az a tény tanúskodik, hogy hektáronként 45 mázsa búza, 600 mázsa kukorica, gyönge évben 400 mázsa cukorrépa terem — Figyeljék meg — mondta a sofőr —, a malom szélrózsája a nyugatnémet határ felé fordul. Már hárepnszor érkezett az országunkba abból az irányból a pusztító háború, a halál. Háromszor diadalmaskodtunk fölötte, két ízben magukkal együtt. Most együtt arra kell törekednünk, hogy a tömegsírok fölött többé ne jöjjön át a halál, ne foglalják el termőföldjeinket úfabb tömegsírok. Inkább épüljenek rajta új gyárak. Együtt kell meg, a juliannák tefhozama nem harcolnunk a fasizmus ellen, bará csökken évi 4000 liter alá, zsírtartal- taink. ma átlag 4,3 százalék. Természetesen ARNOST BAK Élettársat keresnek I Látogatás a prágai házasságközvetítőben Tavaly a Csehszlovák Rádió és a Vlasta folyóirat „Senki slnc* egyedül" címmel ankétot rendezett a magános élő nők és férfiak problémái rôl Az ankét iránt a vártnál nagyobb érdeklődés nyilvánult meg A rádióhallgatók közül — elsősorban éppen a magános férfiak és nők — több százan levélben fordultak a rádió szerkesztőségéhez. Leveleikben őszintén feltárták magánéletük állandó kísérőjét, a társtalanságot. Humános elvektől áthatva, az üzlet és az erkölcstelen szenzáció-hajhászás teljes kizárásával akar segíteni a magánosan élő, családi élet után vágyódó társtalan embereken. Prágában, a Lőpor-tornyot és a Vencel teret összekötő Príkopy egyik forgalmas pontján, a „Černá ruže" átjáró egyik emeleti helyiségben házasságközvetítő iroda kezdte el működését. Az tntézmény célja: segíteni azokat a magánosan élő férfiakat és nőket, akik különböző okok miatt még nem találták meg élettársukat, vagy nem éreznek magukban elég kezdeményezést ismeretség felvételére a másik nem soraiból. Felkerestem a házasságközvetítő iroda titkárságának vezetőjét, dr. Václav Rychlaflkot, hogy megtudjak egyet-mást az iroda gyakorlati tevékenységéről. • Hányan jelentkeztek az iroda megnyitása óta? — A házasságközvetítő irodánk iránti érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megalakítása utáni első két napon 45 személy folyamodott hozzánk házasságközvetítés ügyében, noha Intézményünk megalakulását csak röviden közöltük a sajtóban. Az érdeklődők a legkülönbözőbb foglalkozásokat és korosztályokat képviselik. Csak néhány példát mondok: volt közöttük villanyszerelő, fényképész, diszpécser, 25 éves rendőr, művésznő, zeneszerző, asztalos, tanítónő, mezőgazdasági dolgozó, nyugdíjasok, stb., stb. Érdekes, hogy a Jelentkezők nembeli megoszlása szinte döntetlen. A nők száma majdnem azonos a férfiak számával. A legfiatalabb érdeklődő egy 22 éves nő volt, a legidősebb pedig egy 74 éves férfi. • Hogyan történik a megismerkedés a két ismeretlen fél között? — A jelentkezők kérésüket személyazonossági Igazolványuk felmutatásával terjesztik elő. Kitöltenek' egy kérdőivet, amelyen legfontosabb személyi adataikat tüntetik fel (életkor, foglalkozás, családi és egészségi állapot, személyleírás, anyagi helyzet, lakás és pársoros életrajz). A kérdőíven természetesen féltüntetik azt ls, milyennek képzelik el azt a személyt, akivel meg szeretnének ismerkedni. (Életkora, foglalkozása, iskolai végzettsége, személyi tulajdonságai stb.) Minden érdeklődő egyúttal egy fényképet is ad a házasságközvetítő irodának. A benyújtott kérelmeket szakemberekből álló kollektíva (pszichofógus, orvos, jogász) elemzi, majd a követelmények mérlegelése, egyeztetése után javaslatot tesznek. A házasságközvetítő értesíti az Illetékes feleket és egyúttal előkészíti a találkozást, amelyre az első alkalommal a házasságközvetítő értesíti az Illetékes felekei ét egyúttal előkészíti a taiálkozást, amelyre az^első alkalommal a házasságközvetltő irodában kerül sor. A közeljövőben számolunk azzal, hogy a találkozásokat az irodán kívül, kávéházban, színházi előadáson vagy hangversenyen szervezzük meg. Ez teljesen a felek igényétől függ. • Mi történik, ha a két fél közül valamelyiknek nem felel meg a másik? — Ha az iroda által Javasolt személy nem felel meg valamelyik fél ízlésének, igényének, akkor ezt közli velünk, mi pedig további javaslatot terjesztünk elő. Az egyes jelentkezők kérelmét fél évig tartjuk nyilván. Ez alatt a fél év alatt több ajánlatot is kaphatnak a kérelmezők Egy ilyen félévi nyilvántartás díja 70 korona. • Tud-e az iroda valamilyen biztosítékot adni egy-egy ügy szerencsés kimenetelére? — Irodánk csak a feleknek egymással való megismerkedéséről, találkozásáról gondoskodik. Nem kezeskedhet pozitív eredményről. Az, hogy a kérelmezőre a bemutatott fél milyen hatást gyakorol, teljesen az illetékes személytől függ. Mi, természetesen, mindent megteszünk a javaslat mérlegelésekor annak érdekében, hogy a két fél a lehetőség szerint minden tekintetben megfeleljen egymás követelményének. • Hogyan biztosítják a kérelmek diszkrét intézését? A feleknek személyesen, Igazolványuk felmutatásával kell benyújtaniuk kérelmüket. Ajánlatainkról a megadott címre, cégjelzés nélküli, saját kezébe címzett levélben értesítjük feleinket. Neveket senkinek sem adunk ki. Ezenkívül minden kérelmező aláír egy nyilatkozatot, amelyben kötelezi magái arra, hogy a bemutatott személyek adatait, kilétét titokban tartja. • Milyen problémák megoldását segítheti elő a házasságközvetítés? — Intézményünk, a különböző ágazatokban dolgozó magános emberek élettárs-keresési gondját magára vállalja, segítséget nyújt új családok alapításához, amivel hazánk népszaporulata Is emelkedhet. Befolyással lehetünk a felnőtt nőtlenek és hajadonok viszonylag magas számának csökkenésére, sőt bizonyos fokig még a lakáskérdés javulásához is hozzájárulhatunk. Azt sep hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a megözvegyültek gyermekei sok esetben újra kereső, gondoskodó apákat és anyákat kapnak — fejezi be tájékoztatóját dr. Rychtaŕík. SOMOGYI MÁTYÁS Qandatataü a pvta& fényben A Z ORSZÁGÚTTÓL balra a fenyőfák havas ágai a föld felé hajolnak, jobbra álomba merült földek mélyében várja az ébresztőt az elvetett remény. Nagyon hideg a téli este, a csillagok fénye is hideg, de ezt az autóbusz vezetője nem lát fa. Ul a • kormánykerék mögött és az utat figyeli. Előtte különböző óraszerkezetek mutatót mozognak. Az egyik pirós fényt sugároz. A kocsiban sötét van, az utasok szinte betakaródznak a sötét, meleg csenddel. A vezető az utat figyeli. Ismeri, öt év óta jár ezen a vonalon, de azért figyelni kell. Ilyenkor, a kétnapos szolgálat Idején, nem alszik otthon. Este nyolckor érkezik a falusi végállomásra és reggel öt óra tíz perckor indul ismét a város felé. A píros fény nem zavarja, megszokta. Szereti a munkáját. Kabátján ott hordja az 500 000-es jelvényt. Ötszázezer kilométer baleset nélkül. De most nehéz a szíve. Az otthonára gondol, ahol lázasan fekszik a felesége. Tudja, hogy nem veszélyes, de azért mégis... Citromos teát főzne neki és jól betakargatná. Inkább nem aludna ... Nem jó, ha beteg az asszony. Az ember úgy megszokta, hogy „van". Becsomagolja a táskát, amikor szolgálatba megy, felágoskodtk és átkarolja a nyakát... ez mind olyan nagy, belső nyugalmat jelent. Az ember érzi, hogy minden rendben van. A megálló előtt bekapcsolja a világítást. Felszáll egy rendőr. Letépi a jegyet és négy helyen átlyukasztja. Mert ő adja a jegyeket is. A rendőr fizet és megkérdi: — Mi újság? A vezető komoran válaszol: — Beteg az asszony. A rendőr ís elkomolyodik, ő is tudja, milyen baj az, ha az aszszony beteg. Különösen a hosszúszolgálatos embernek, aki nem mehet haza naponta nyolc óra munka után. A kocsiban ismét sötét van, csak a piros fény szinezí a vezető arcát. Főzött egy fazék teát, az éjjeli szekrényre tette. Dc ha kihűl, nem használ semmit. Lázas az asszony. 38,2 fok a láza. A szomszédok benéznek hozzá ... de.. Csak nem tüdőgyulladás? Ah, a- nem lehet, az orvos csak tudja. Nem, semmi az egész, egyszerű meghűlés. Először arra gondolt, hogy nem megy szolgálatba. De az egyik vezető beteg, a másik szabadságon van. Kavarodás lett volna. Ezen a vonalon nem lehet zavar. Hatszáz hetijegyes utazik naponta a városba dolgozni és munka után haza. Kétszázötven gyerek jár ezen az úton iskolába .. JVJcjd holnapután ... ly

l Ilyenkor már otthon lesz. Addigra biztosan csökken a láz. „Beteg az asszony" — sóhajtja hangtalanul, miközben a kocsi zúgó motorral fut a havas országúton. •p-gyNMmmcB tJí szq i