Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-05 / 36. szám, szerda

Leegyszerűsítjük a vámelőírásokat Baráti összejövetel Napirenden : fl „MlKleálÍSeSeiUTŐ" (CTK) — Csehszlovákia és a Ma­gyar Népköztársaság között az utas­forgalom megkönnyítése, valamint ál­talában hazánk lakosai külföldi uta zási lehetőségeinek bővülése magá val hozza a vámelőírások leegyszerű sítését is. Turistáink kiviteli engedély és ille­tékek nélkül bármilyen ajándékot vi­hetnek 300 korona értékig. Ezen az értéken felül — ha a kérdéses árubői elegendő van a belföldön — kiviteli engedélyt kell beszerezniük a kerü­leti vámhivataltól. Utazási szükségle­teket, beleértve apró ékszereket, fény­Fogadás a külügy minisztemé 1 (ČTK) — Václav Dávid külügy mi nlszter tegnap fogadta Aluysio Regis Bittencourt nagykövetet, a brazil gaz­dasági kormányküldöttség vezetőjét és helyettesét, Celsa Dinis miniszteri tanácsost. Kíséretében volt Jayme de Barros Goraes, a Brazil Egyesült ' Államok csehszlovákiai rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. A baráti beszélgetés folyamán vé­leménycserét folytattak a csehszlo­vák—brazil kapcsolatok továbbfejlesz­tését érintő kérdésekről és néhány nemzetközi jellegű problémáról. Magyar ifjúsági küldöttség Prágában (CTK) — Tegnap Prágába érkezett a magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség (KISZ) küldöttsége, Nagy Ri­chárdnak, a KISZ KB elnökségi tag­jának, a KISZ budapesti városi bizott­sága első titkárának vezetésével. A küldöttséget a CSISZ KB képvise­lői, valamint Hanko János, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének tit­kára üdvözölték hazánk fővárosában A küldöttség a CSISZ Központi Bi­zottságának meghívására látogatott hozzánk. Tíznapos itt-tartózkodása fo­lyamán Prágában és a kelet-csehor­szági kerületben megismerkedik az iparvállalatokban dolgozó fiatalok munkájával, és munkaidő utáni tevé­kenységével. képezőgépet, fiimezőkészüléket, sát­rat stb. magukkal vihetnek külföld­re, azzal a feltétellel, hogy vissza is hozzák őket. Az utazási szükségletek­nek arányban kell lenniük az út tar­tamával és céljával. Turistáink Magyarországról vám mentesen behozhatnak például 2 li­ter bort, 1 liter szeszfélét, 200 db ci­garettát, 1 kg szalámit, és apró em­léktárgyakat, amelyeknek értéke nem haladhatja meg a 300 koronát. Ha a behozott saját szükségletre szánt áru értéke meghaladja ezt az összeget, megfelelő vámot kell utána fizetni. Például Sz ajándék-szőrmebundáknál a vám a belföldi kiskereskedelmi ár 50 százalékát teszi ki. A be nem jelentett, vám alá vagy kiviteli en­gedélyhez kötött árut a határon a vámőrségen tartják. A bemutatott számlák szerint a Tuzexben vásárolt tárgyakat kiviteli engedély és illeték nélkül külföldre lehet vinni. Külföldiek csehszlovákiai rokonaik egyšzeri látogatása alkalmával vám­mentesen 1500 korona értékig terjedő ajándékot hozhatnak be. Az SZSZT elnökségének ülése (ČTK) — A Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöksége keddi ülésén az újí­tók alapjairól szóló beszámolóról, valamint az újítási javaslatok és ta­lálmányok késedelmes megvalósításá­nak okairól tárgyalt. Szlovákiában csaknem 160 konzul­tációs központ létesült, amelyek se­gítséget nyújtanak az ésszerűsítő ja­vaslatok kipróbálásánál és bevezeté­sénél. De egyes ágazatokban így is, — íőként a gépiparban, a vegyipar­ban, a közszükségleti és az élelmi­szeriparban, valamint az építészetben — csökkent a benyújtott, elintézett és megvalósított javaslatok száma. Az SZSZT elnöksége a szlovákiai szak­szervezeti szervek feladatává tette, hogy a Csehszlovák Tudományos Mű­szaki Társasággal karöltve segítséget nyújtsanak az ésszerűsítő mozgalom fejlesztési terveinek kidolgozásában, az ésszerűsítő javaslatok gyakorlati bevezetésében, mégpedig nyilvános ellenőrzés segítségével ís. Az SZSZT elnöksége továbbá jóvá­hagyta a Technické noviny színvona­láról és a szerkesztőség munkájáról szóló beszámolót. A CSEHSZLOVÁK gyógyfürdőket ta­valy több mint 294 000 fürdővendég kereste fel. Ez a szám körülbelül 3800-zal haladja meg az előző évi fürdővendégek számát. Karlovy Vary­ban, Marianské Láznšban, Piešťany­ban és más fürdőhelyeken több mint tízezer külföldi, tehát 1677-tel több keresett gyógyulást, mint 1962-ben. GDYNIÁT a lengyel tengeri halá­szat központi kikötőjévé fejlesztik. Az ezzel kapcsolatos műszaki átala­kítások ez év második felében kez­dődnek A városban helyezik el a lengyel tengeri halászat hűtőházait, konzerv- és más feldolgozó üzemeit. JAPÄNBAN tovább terjed az influen­za-járvány. 'Naponta tízezer fővel emelkedik a betegek száma. A gyer­mekek tömeges megbetegedése miatt 88 iskolát bezártak. A PREŠOVI kerületi műemlék- és természetvédelmi központ felülvizs­gálta a kelet-szlovákiai természeti kü­lönlegességeket. A központ dolgozói több mint 25 hársfát, bükkfát, tölgy­fát, fenyőfát és topolyafát javasoltak védett fává nyilvánítani. MEXíCO városban Mateos mexikói elnök hétfőn megnyitotta a rák elle­ni harc nemzetközi szövetségének kongresszusát, amelyen különféle or­szágokból 500 rákkutató vesz részt. ELEKTRONIKUS sakk-automata ké­szült az NDK-ban. A gép 800 lépés közül választja ki a legjobbat. BÁNYAGYÖNGY található a príbra­mi bányafolyosókban. A bányagyöngy sima fehér gömböcske, amely oldott aragonitot tartalmazó bányavíz-csöp­pek hatására keletkezett. AZ ENTEM Nacionale Idrocarburi olasz társaság Argentínában 372 mil­lió dollár költséggel 1700 km hosszú gázvezetéket épít, mely Santa Cruz ból Buenos Airesbe vezet. 600 km-t már a múlt évben befejeztek, s az egész művet az idén szeptemberben adják át rendeltetésének. SÜLYOS vasúti szerencsétlenség tör­tént Argentínában. Egy hétvégi kü lönvonat Altamiránál összeütközött egy teherszerelvénnyel. A vasúti sze rencsétlenségnek nem hivatalos becs lések szerint 60—70 halálos áldozata van. A LENINGRÁDI Kirov Színház mű sorára tűzi Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját. (ČTK) — }. R. Szamanarayake, a ceyloni nagykövetség első titkára a prágai International Szálló helyiségei­ben tegnap baráti összejövetelt ren­dezett a ceyloni óllamiinnep alkalmá­ból. Az ünnepségen jelen volt Václav Oavid külügyminiszter, a kormány további tagjai, a Nemzetgyűlés és köz­életünk képviselői, valamint a prágai diplomáciai testület tagjai is. Szeminárium az idei népgazdasági tervről (mé) — Február 3-án és 4-én az SZNT tanácstermében Szlovákia veze­tő közéleti gazdasági 'dolgozói részle­tesen ismertették a sajtó képviselői­vel az 1964. évi gazdaságfejlesztési tervet és a terv teljesítésével össze­függő problémákat. Az első napon dr. Ján Orolín, a Szlovák Tervblzo'ttság tervezési szak­osztályának vezetője főleg az Ipari termelés tervfeladatainak biztosításá­val foglalkozott. Ján Marko mérnök, a Szlovák Beruházási Bizottság elnö­ke, l. Kompiš, az SZNT építőipari megbízottja és J. Pulkovník, a Szlo­vák Tervbizottság beruházási szak­osztályának vezetője az idei beruhá­zási' tevékenység fő problémáival fog­lalkoztak. Tegnap, a szeminárium második napján dr. K. Bod'a, az SZNT mező­gazdasági megbízottja, a mezőgazda­sági termelés tervfeladatait, J. Gaj­došík, az SZNT pénzügyi megbízottja az idei költségvetést, J. Gregor, az SZNT alelnöke a belkereskedelmi for­galom idei alakulását tették elemzés tárgyává. Az előadók feleltek az újságírók feltett kérdéseire és annak a meg­győződésüknek adtak kifejezést, hogy az idei népgazdasági terv teljesítésé­vel fordulat fog beállni gazdasági ne­hézségeinek leküzdésében. (Folytatás az 1. oldalról) követelik. Nem lenne helyénvaló, ha a nyugati kormányok álláspontjának pontos megfogalmazását követelnénk? Egyetértenek, vagy nem, a javaslat­tal? Ha igen, akkor megkezdhetjük részletes megtárgyalását De amíg nem egyezünk meg elvileg, addig nem folytathatjuk a vitát." Az elmúlt napokban Genfbe érke­zeti Georg Stibi, az NDK külügymi­niszter-helyettese, aki látogatást tett a szocialista országok és számos sem­leges ország képviselőinél. Stibi át­adta az NDK kormányának üzenetét a 18-hatalmi leszerelési bizottságnak és annak a szerződésnek javaslatát, ' mely szerint az NDK és NSZK lemon­dana a nukleáris fegyverekről. Az Egyesült Államok küldöttségének til­takozása ellenére a Szovjetunió kül­döttének kérésére az NDK javaslatát, mint a 18-hatalmi leszerelési bizott­ság hivatalos dokumentumát könyvel­ték el. f • f á Az államtitkár beszél, a tények bizonyítanak Bonn (CTK) — Az NSZK-nak küldött szovjet jegyzékkel kapcsolatban Carstens bonni külügyminiszteri államtitkár sie­tett kijelenteni, hogy „az NSZK terüle­tén semmilyen katonai küldetésű raké­tákat nem gyártanak." Ez a kijelentés szöges ellentétben áll a tényekkel, amelyek bizonyítják, hogy rakétagyártás nemcsak létezik az NSZK­ban, hanem szorosan össze is függ a Bundeswehr felfegyverzésével. A bonni kormány egyre inkább nyugatnémet vál­lalatoktól rendeli meg a hadsereg szá­mára a fegyvereket. E célból megalakí­tották a hadipari cégek új konszernjét, a „Waffen und Luftruestung A. G."-t, ART BUCHWALD: melynek feladata a rakétagyártás. E kon­szern egyik vezetője — Stengler — nyíl­tan kijelentette, hogy a rakéták, ame­lyek ebben a konszernben készülnek, ka­tonai célokat szolgálnak. Egy ilyen ra­kétát már decemberben kipróbáltak. Ra­kétagyártást terveznek további két nyu­gat-németországi repülőkonszernben is. Az egyik konszernhez tartoznak a má­sodik világháborúban közismert Messer­schmitt, Heinkel és Siebel vállalatok. A másik egyesíti Focke-Wulf és a VFW vállalatokat, amelyek együttműködnek a rakétatervezésben. Mindezek a cégek kö­zösen tervezik az ún. „európai rakétát". Csatornák, zászlók, bombák A surusege (CTK) — Köztársaságunk három járásában: a Český Krumlov-i, a ta­chovi és a prachaticei járásban a legkisebb a lakosság sűrűsége. E já­rásokban egy négyzetkilométerre csak 30—35 lakos esik. (Az országos átlag 107 lakos egy négyzetkilomé­terre.) A lakosság legsűrűbb (több mint 200 lakos egy négyzetkilométer­re) a legfejlettebb ipari járásokban, mégpedig a karvinái, továbbá., a tep­licei, az Ústí nad Labem-i, mosti, Prága keleti, Prága nyugati, kladnói és a Jablonec nad Nisou-i járásokban. Rendkívül nagy a lakosság sűrűsé­ge legnagyobb városainkban: Prágá­ban 1 négyzetkilométerre 5427, Brnö­ban 1736 lakos jut. Ide tartozik to­vábbá Ostrava, Bratislava és Plzeň is. 63 járásban kisebb a lakosság sű­rűsége az országos átlagnál, 46-ban pedig nagyobb. A 2000 lakoson felüli községekben hazánk lakosságának 57,5 százaléka él. A 10 000 és több lakosú 119 vá­rosban él köztársaságunk lakosságá­nak csaknem egyharmada. -k Dr. Josef Plojhar egészségügy-mi­niszter tegnap fogadta dr. Rais Hadi professzort, Tunézia egészségügyének ne­ves képviselőjét. Plojhar miniszter a tu­néziai vendéggel az egészségügy terén folytatott kölcsönös együttműködés to­vábbi elmélyítésének lehetőségeiről tár­gyalt. S ok embernek rettenetes gondot okoz a Panama-csatorna kér­dése. Mivel a panamaiak együtt akar­ják látni lobogni az ő zászlajukat az amerikai zászlóval a csatorna-övezet­ben, és mivel a csatornaövezetben élő amerikai középiskolás gyerekek csak egymagában akarják látni lengeni az amerikai lobogót, azt javasoljuk: épít­sünk egy új csatornát. A legméltatlankodóbb amerikai pol­gárok közül sokan még tovább men­nek: javasolják, ha egyszer elhagy­juk a Panama-csatornát, tömjük be homokkal, nehogy a panamaiak hasz­nálhassák. Tehát sok minden szól amellett, hogy a panamaiak bosszantására egy új csatornát építsünk. Utóvégre, ha nekünk nem lett volna ott csator­nánk, nekik nem lett volna mi fölött lobogtatni zászlójukat, és nekünk nem kellett volna oda jutnunk, hogy ottani középiskolásaink csinálják kül­volitikánkat. •k ­A kérdés most már az, hol építsük fel az új csatornát? javasolták, épít­sük Nicaraguában. Mint ismeretes, Nicaragua nagyon bé­kés ország és megállapítást nyert: a nicaraguaiak semmi esetre sem fogják követelni, hogy a náluk épített csa­torna fölött a panamai zászló lobog­jon. Ók megelégszenek a nicaraguai zászlóval. Ezzel meg is oldódott a zászló kérdése. A további kérdés, hogyan ássuk meg a csatornát? Javasolták, építsük atom-robbantások segítségével. A do­log nem olyan egyszerű, mert aláír­tuk az atomcsendegyezményt, ez pe­dig megtiltja, hogy ilyen atomrobban­tásokat végezzünk. De szerencsére van kiút — meakér­jük a franciákat, mélyítsék ki nekünk ők a csatornát, hiszen ők elutasítot­ták az atomcsendegyezmény aláírá­sát. A franciáknak úgyis egy sereg nehézségük van az afrikai országok­kal a szaharai kísérletek miatt, úgy­hogy nekik is jól jön, ha kísérleteiket a nyugati féltekén végezhetik. Persze ők is azt akarják majd, hogy az épít­kezés ideje alatt francia zászló leng­jen a csatorna felett. De mi igyek­szünk majd meggyőzni az amerikai diákokat, hogy ez a zászlófelvonás csak ideiglenes. Szóval ez rendben lenne. Mi fizet­jük, Nicaraguában építik, a franciák ássák ki. Ha a csatorna azután elké­szül, mindkét oldalán amerikai csa­tornaövezetet létesítünk és elnevez­zünk Nicaraguai Övezetnek. Ezt az övezetet fenntartjuk az amerikaiak­nak és csak ők, meg a családjaik szolgálatában álló személyzet teheti be oda a lábát. Az övezetben dolgozó nicaraguaiak­nak majd olyan béreket fizetünk, ame­lyek megfelelnek a nicaraguai élet­színvonalnak. Az amerikaiakat meg persze aszerint fizetjük, ahogy az Egyesült Államokban fizetnénk őket. Ez úton elérjük, hogy semmi néven nevezendő ellentét nem keletkezhet közöttük. * Az amerikaiaknak meg lennének saját iskoláik, saját mozijaik, saját golfpályáik, mindezek saját árbóccal ellátva. írásban is leszögeznénk, hogy ezeken az árbócokon csak ame­rikai zászló lenghet, s ezzel végleg eleget tennénk az övezet iskolaköte­les ifjainak. Persze, fennáll annak a lehetősége, hogy a nicaraguai diákokat „Castro­bérencek" ráveszik, kezdjenek az öve­zetben elégedetlenkedni. Ha ez bekö­vetkezik, csak egy lehetőségünk ma­rad: a Nicaraguai Csatornát bezárjuk, s élkezdünk építeni egy újat. Mexi­kóban. (Megjelent a New York Herald Tribuneban] Szűkszavú ember Znojmo alatt csaknem 80 hektár terü­leten mintegy 25 km hosszú folyosó-labi­rintus terUl el. E labirintus folyosók­ból, alagutakból, oszlopcsarnokokból áll. Eddig egy nagy terembe torkolló mint­egy 500 méter hosszú folyosót és alag­utat tettek hozzáférhetővé. A föld alatti labirintus valószínűleg a XIV. vagy XV. századból származik. Képünkön az egyik föld alatti gyűlésterem faragott kandal­lója látható. (CTK — E. Bican-felvétele) A CSEHSZLOVÁK filatelisták a „Phi­latec Paris 1964" nagy nemzetközi ki­állításon — amelyet ez év júliusában rendeznek meg Franciaországban — mintegy 120 bélyeggyűjteménnyel sze­repelnek. A BRNÓI Druteva újfajta női és gyermek-sportruhákat szállít piacra. A kezes-lábasok poliamid anyagból készülnek, főként a motorkerékpáro­soknak tesznek nagy szolgálatot. Ezenkívül meleg bélésű rövid sport kabátokat is készítenek a síelők ré­szére. HETFÖN február 3-án hosszú súlyos betegség után, 71 éves korában el­húnyt Ion Marin Sadoveanu román író. SVÁJC férfi választói a múlt héten népszavazás keretében leszavazták azt a törvényjavaslatot, amely hivatalos amnesztiát biztosítana az adócsalók­nak. Losoncon a mezőgazdasági termelé­si igazgatóságon mosolyogtak az öt­letemen. Ugyanis szűkre szabott időm­re hivatkozva arra kértem tanácsot, hogyan beszélhetek a lehető legrövi­debb időn belül egyik dolgozójukkal, Molnár Jánossal. Aztán, látván, hogy a mosolyból nem sokat értek, így ma­gyarázták a dolgot. Először is: körzetének bármelyik falujában megtalálható, csak éppen egyazon időben nem. Valamelyik EFSZ-ben kint van, az biztos. De van úgy, hogy egy szövetkezetben két na­pot is eltölt, ha komoly probléma akad, máskor viszont 4—5 faluban is megfordul egy nap alatt. Ilyen az ő munkaköre. Másodszor: körzete elég távol esik Losonctól, meg ilyen­kor télidőben a falvak megközelítése sem egyszerű. Es harmadszor: ha ke­vés az idő, Jánossal nem lehet sokra menni, szűkszavú ember, különösen ha önmagáról kell beszélnie. Ogy látszik észrevették, hogy ma­gyarázatuk lehangolt, mert korábbi ötletemet azzal igyekeztek gyakorlati értékűvé tenni, hogy: — Ha mindenáron találkozni akar vele, utazzék el Galábocsra. Általá­ban este a 7 órai autóbusszal érkezik haza a falufába. A tervemet ugyan megbontó, de el jogadható javaslatra felcsillant ben­nem a remény. Gondoltam, munkájá ról már úgyis tudok egyet-mást. Tud tam, hogy szívügye a szakmája, hogy a termelési igazgatóság egyik legfia­talabb és legrendszeresebb munkát ki­fejtő dolgozója, a bussai és a mulyadi szövetkezetesek szakmai tanácsainak és segítőkészségének dicséretével sem fukarkodtak. Az időveszteség ellenére is nyert ügyem van — bizakodtam —, mert családi körben mint magánem­berrel ismerkedhettem meg vele. Valóban a hetes busszal érkezett haza, mi néhány perccel később. Anya és fia, ketten is fogadtak a gangos ház lépcsőjén. Szívélyesen? A ven­dégszerető falusi, ember egyszerűsé­gével, de a csípős levegőről annál nagyobb igyekezettel invitáltak be a legény, mármint János barátságosra fűtött belső szobájába. Miközben átfázott tagjaink lassan felmelegedtek, a beszélgetés is elkez­dődött. — Szép lakásuk van — mondtuk. — Sokáig épült — válaszol. — Keveset élvezi, ha Jóformán csak aludni jár haza. — Az embernek a munkáját el kell végeznie. Közben szalonna, kolbász, meg egyéb disznóból való kerül az asztal­ra. És természeteset?az elmaradhatat lan elő- és utó toroköblögető. — Nem ls olyan szűkszavú — ál­lapítottuk meg kínálgatás közben. Már ott tartottunk, hogy azt is tud tuk róla, titkár volt a faluban. Aztán a járás, majd a mezőgazdasági iskola most a termelési igazgatóság a mun­kahelye. Ezt természetesen már nehe zebben szedjük ki belőle. Eközben is izgett-mozgott a széken. Talán mégis igaz, hogy nem szívesen beszél ön­magáról? Azért megkérdeztük. — Mivel tölti szabád idejét, estéit? Kívülről a Bundás hangos ugatás­sal adott jelt, hogy nem családbeliek léptek be az udvarba. János bocsánat­kérően nézett ránk. — Ertem Jöttek. Hét órára beszél­tük meg a cjyűlést. Molnár bácsi közben betessékelte a két vendéget. — A barátaim, — így mutatta be őket János barátunk. — Bocsánat a zavarásért — ma­gyarázkodott a magasabbik, — Já­nos nélkül nem kezdhetjük meg a gyűlést. János (bizonyára a mi kedvünkért] még marasztalta őket, — legalább egy pohár borra. Megitták, s elmentek. — De várjatok meg — szólt visz­sza János. Vártunk. Közben Molnár bácsi biz­tatására néhányszor a poharat is meg­emeltük. A ház vendégszeretetéről már-már alakult bennünk a kép. A há­zigazda azt is elárulta, hogy: — Ennek a fiúnak minden este van valami kötelessége. Itthon csak al­szik, vagy néha a szakkönyveket la­pozgatja. Csupán ennyit tudhattunk meg Mol­nár Jánosról, mert szerénysége és társadalmi elfoglaltsága miatt ő sem mondhatott el többet. Ugyanis csak a szüleitől búcsúzhattunk el — mie­lőtt megérkezett volna a gyűlésről, indult az utolsó autóbuszunk. ­PI­flj SZÓ 2 * 1961. íebruár fc

Next

/
Oldalképek
Tartalom