Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-05 / 36. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. február 5. szerda • 30 fillér • XVII. évf. 36. szám. A termelés növelése — korparancs A huszadik század második fe­lének egyik jellemző jelensége, — a koncentrált nagyipari termelés. Nyugat-Európa szinte valamennyi jelentős országa két gazdasági tömbben — a Közös Piacban és a Szabad Kereskedelmi Övezetben — tömörült. A szocialista orszá­gok is egyre jobban elmélyítik együttműködésüket a KGST kere­tén belül. Megszületett már pél­dául a közös energiarendszer, a KGST bankja is működni kezdett, és a kö2ös vasúti teherkocsipark megteremtése is fontos lépés volt a nemzetközi szocialista együtt­működés történetében. A szocialista országok az anya­gi termelés legfontosabb más te­rületein is egyre szorosabb együtt­működést teremtettek. Jó példa er­re az éppen kidolgozási stádium­ban levő csehszlovák—lengyel traktortípus, vagy a tehergépko­csi-gyártás szakosítására kötött több oldali szerződések. Mivel függenek össze ezek a gazdasági törekvések a szocialis­ta országok köpött? Miért beszél­nek ma annyit világszerte az ipar koncentrációjának szükségességé­ről? Ezekre a kérdésekre részben a külkereskedelem — közelebbről a nemzetközi piacon urakodó kíná­lat-keresleti viszonyok — alapos vizsgálatával kapjuk meg a vá­laszt. Röviden: a csehszlovák gé­pek, a csehszlovák textil, a cseh­szlovák cipő a világpiacon csak akkor lesz továbbra is versenyké­pes, ha termelőeszközeinket és a legfontosabb termelőerőt — a dol­gozó embert, annak műszaki tu-3 dását — egyre közelebb emeljük a világszínvonalhoz. Ez a tényező ma igen szorosan összefügg az ipari termelés koncentrálásával, végső soron az ország ipari ter­mékeinek világpiaci versenyképes­ségével. Figyeljük meg néhány példán, mennyire szüksége van ma az or­szágnak a termelési színvonal emelésére, az ipar koncentrálásá­ra, valamint a szakosításra. A piešťanyi műszergyárban pél­dául az üzem közgazdászai a kö­zelmúltban gazdasági elemzést ké­szítettek arról, hogyan változik a nyersanyag színvonala, különböző sorozatszintnél. A világpiacon is nagy sikernek örvendő műtőaszta­lokat, ha futószalagon kezdenék gyártani, és ha ily módon a so­rozatszámot az eddigi három­száz—háromszázötvenről legalább 3000-re emelnék, az egy darabra eső hasznosság csaknem négysze­resére emelkednék. A korszerű piešťanyi gyárépületben azonban a szó szoros értelmében manufak­turális munkaszervezéssel és mun­kamódszerekkel gyártják a műsze­reket. A gyár képtelen a külföldi megrendeléseknek is eleget tenni, mert a termelés növelése a régi­módi berendezésekkel csak csiga­lassúsággal megy. A piešťanyi gyár — ha az orvosi műszerek termelését nagy sorozatban végez­nék — az ország egyik legna­gyobb haszonnal dolgozó üzemévé válhatna. A gyár műszakijai, akik megértették az idők szavát, s akik tudják, hogy az eddig elért ered­ményeknél sokkal többre is képe­sek lennének, ezért szorgalmaz­zák oly nagyon a korszerű terme­lési kapacitások munkába állítá­sát. Ha a KGST szelleme az orvo si műszergyártásban is jobban ér vényesülne, nagy dolgokra lenne képes a piešťanyi üzem. Némely elavult élelmiszeripari üzemben is hasonló a helyzet Itt ugyan nem a külföldi kereslet ki­elégítése, hanem a belső piac el látása a döntő feladat, mégis ér­demes nagyítóüveg alá venni a nagysorozatú gyártás bevezetésé­nek problémáját. Hasonlítsuk például össze a du­naszerdahelyi konzervgyárat az ország egyik legmagasabb színvo­nalú, hasonló termelési profilú üzemével — az épülő rimaszomba­ti élelmiszeripari kombináttal. Ri­maszombatban a gyár üzembehe­lyezése után egy dolgozó átlagban ötször annyi terméket gyárt majd, mint a dunaszerdahelyi üzemben, amelyet ma már csak a legna­gyobb jóakarattal nevezhetünk gyárnak. A munkatermelékenység emelésén kívül azonban más elő­nyei vannak a korszerűsítésnek és a nagysorozatú gyártás meg­kezdésének. Az ország ellátása szempontjából oly szükséges élel­miszeripari alapanyagokat a kor­szerű futószalagokon veszteség nélkül lehet feldolgozni. Ha csak ezt a szempontot is vesszük figye­lembe, a szerdahelyi gyár — és a hozzá hasonló gazdaságtalan üzemek — korszerűsítése mellett kell letenni a garast, hiszen Csal­lóköz legproduktívabb mezőgazda­sági vidékén az elégtelen terme­lési kapacitás és főleg az elavult élelmiszeripari berendezések miatt tavaly több millió koronás károk keletkeztek. Éppen az ilyen ese­tek elkerülésére gondolt a párt Központi Bizottságának egyik leg­utóbbi határozata, amely nyíltan kimondja: a gazdaságtalan üze­meket — még ha az egyes lokál­patriota érdekekkel ellentétben van is — meg kell szüntetni, kü­lönösen pedig, ha a gyártmányaik értékesítésénél nehézségek van­nak. Abban az esetben azonban, — szögezi le a párthatározat egy további pontja — ha népgazdasá­gilag rendkívül szükséges termé­ket gyártó üzemekről van szó, a gazdaságtalan üzemrészlegeket korszerűsíteni kell. A dunaszerda­helyi konzervgyár esetében is majd minden bizonnyal így oldják meg a termelés növelésének prob­lémáit. Mert az üzem tavalyi gaz­dasági eredményei lényegesen jobbak lehettek volna, ha korsze­rű berendezésekkel veszteség nél­kül — és ami talán még ennél is fontosabb — jobb minőségű élel­miszert gyárt. Könnyebb lenne így az értékesítés, hamarább visszaté­rülne a termelésbe fektetett ösz­szeg. Hazánk ipara tipikusan feldol­gozó ipar. A nyersanyagokért évente jelentős összegeket fize­tünk külföldre. Éppen ez a körül­mény határozza meg, hogy nálunk csak olyan árut érdemes termel­ni, amit aránylag nagy haszonnal tudunk a bel- vagy külföldi piacon értékesíteni. A CSKP Központi Bizottságának az ipar fejlesztésével kapcsolatos határozata minden eddigi határo­zatnál világosabban rámutat, ma már nemcsak az, a fontos, hogy egy gyár mennyit termel, hanem főleg azt kell figyelembe ven­nünk, mit, mennyiért s milyen termelési módszerekkel termel. Mindent összevetve egyet kell ér­teni azzal a tétellel, hogy a ter­melés színvonalának emelése ma korparancs. A mezőgazdasági termelés fellendítese az EFSZ-ek VI. kongresszusa előkészületeinek alapvető tartalma (CTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya elhatározta, hogy az EFSZ-ek VI. országos kong­resszusát 1964. április 23 és 26 között hívja össze Prá­gába. A kongresszus értékelni fogja a szövetkezeti mező­gazdasági termelés fejlesztésében elért eredményeket, megtárgyalja a további feladatokat és a hatékony gaz­dasági politikai szervező intézkedéseket a CSKP XII. kongresszusának határozataiból adódó feladatok biztosí­tására. A kongresszus előtti időszakban a szövetkezeti tagok és a mezőgazdasági dolgozók körében nyilvános vitára bocsátják a „Mezőgazdasági termelés és az EFSZ-ek belső ökonómiájának fejlesztése" kongresszusi anyag­tervezetet. Már a vita, folyamán arra kell törekedni, hogy haté­kony műszaki-szervezési intézkedéseket javasoljanak és fokozatosan a helyi feltételek szerint valóra váltsanak, hogy az intézkedések eredménye mielőbb megnyilvánul­jon. A kongresszus továbbá megtárgyalja az EFSZ-ek min­ta-alapszabályzatának kiegészítésére és változtatására irányuló javaslatot. A kormány elvárja, hogy az EFSZ-ek VI. országos kongresszusa előkészítésének időszakában valamennyi szövetkezetes és mezőgazdasági dolgozó a többi dolgozó hatékony segítségével rendkívüli erőfeszítést és kezoe­ményezést tanúsít a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése érdekében. Arra kell törekedniük, hogy biztosítsák az 1964-re tervezett feladatok maradéktalan teljesítését, s megteremtsék a feltételeket a fő feladat teljesítéséhez — a mezőgazdaságnak 1970-ig az ipar színvonalára való emeléséhez. Az állami gazdaságok és az EFSZ-ek a mezőgazdasági földnek mintegy 90 százalékán, a szántóföldnek több mint 92 százalékán gazdálkodnak, úgyhogy a nagyüzemi termelési technikát és technológiát a szocialista viszo­nyokban teljes mértékben felhasználhatják. Munkaverseny hazánk felszabadulása 20- évfordulójának tiszteletére A HRADEC KRALOVÉ-I IFJÚMUNKÁSOK ÉS TECHNIKUSOK KEZDEMÉNYEZÉSÉ (CTK) — A Hradec Králové-i .Győ­zelmes Február Üzem szocialista munkabrigádjai és kollektíváinak tagjai — nagyrészt ifjúmunkások és technikusok — javaslatot terjesztet­tek a CSKP Központi Bizottsága elé, hogy a kollektívák, műhelyek és üze­mek között szocialista munkaversenyt szerveznek Csehszlovákiának a szov­jet hadsereg által történt felszabadí­tása 20. évfordulójának brigádja, kol­lektívájá, műhelye és üzeme megtisz­telő cím elnyeréséért. A munkatermelékenység fokozására törekedve főként az új technika fel­használására, a munkaszervezés tö­kéletesítésére, a termelés gondos elő­készítésére, a munkaidő maradékta­lan kihasználására, s a munkaráfor­dítás csökkentésére összpontosítják figyelmüket. Egyúttal arra töreksze­nek, hogy több szakmát sajátítsanak el. Minden egyes egyénnel és kollek­tívával szemben támasztott igényes­ség szüntelen növelésével — írják a párt Központi Bizottságához inté­zett levelükben — akarjuk elérni a termelés minőségének megjavítását. Selejtmentesen akarunk dolgozni és ezért szavatossági lapokat állítunk ki „Kezeskedem a gyártott termék minőségéért" felirattal. A Győzelmes Február Üzem ifjú dolgozói azonban rámutattak a szo­cialista munkaverseny fogyatékossá­gaira'is. Az egyik fő hibának a kö­telezettségvállalások teljesítésének elégtelen ellenőrzését tekintik. Hogy ezt megelőzzük — írják leve­lükben — javasoljuk, hogy a kollek­tívákban végzett rendszeres értéke^ lésen kívül 1964 első félévének végén — a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére, továbbá a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 47. évfordulója napjának alkal­mából, — valamint az év végén a felszabadulás 20. évfordulója alkal­mából nyilvánosan értékeljük a 20. évforduló cím elnyeréséért folyó ver­seny eredményeit. A CSISZ üzemi bizottsága elhatá­rozta, hogy megalakítják Csehszlová­kia felszabadítása 20. évfordulójának tiszteletére az „üdvözletek könyvét". E könyvbe 1965 májusáig bejegyzik az összes teljesített kötelettségválla­lást, s az ifjúságnak az üzemben el­ért munkasikereit. Napirenden ; ft „RUkleÓllS eSeiKVÔ" Carapkin szovjet küldött az elvi megegyezést szorgalmazza ^ Jelentős szovjet lépés az álláspontok közeledésére Genf (ČTK) — A 18-hatalmi lesze­relési bizottság keddi ülésén Carap­kin, a Szovjetunió képviselője előter­jesztette az általános és teljes lesze* relésről kötött egyezmény eredeti szovjet javaslatának módosítását. A módosítás, amint Ismeretes az ún. nukleáris esernyő, vagyis a bizonyos számú rakéta megőrzését illeti a le­szerelési folyamat befejezéséig. Carapkin e szovjet kezdeményezést" indokolva többek között ezt mondta: „A nyugati képviselők voltak azok, akik féltek a nukleáris fegyverhor­dozók teljes felszámolásától. A szov­jet javaslat most biztonságot nyújt a Nyugatnak. Hogy a rakétákat ne használhassák fel agresszióra, ez az „esernyő" csak kis létszámú rakétát tartalmazhat. Ha ebből indulunk ki, könnyen megegyezünk a rakéták szá­máról. De amíg nem fogadjuk el ezt az alapelvet, értelmetlen lenne vitát folytatni a rakéták számáról, vagy típusáról. Carapkin hangsúlyozta, hogy az „esernyő" fokozná a kölcsönös bi­zalmat. Nehezen elképzelhető egy olyan agresszor, aki ilyen körülmé­nyek között kezdene háborút, vagy a szerződés megsértésére gondolna. Ami az időrendi beosztást illeti, az „esernyő" a leszerelési folyamat má­sodik szakaszától lenne érvényes ki­zárólag a Szovjetunió és Egyesült Ál­lamok területén. Ami az ellenőrzést illeti, ezt a má­sodik szakasz elejétől valósítanák meg a kilövő-támaszpontokon. A Szovjetunió javaslata így kikü­szöböli a nyugati hatalmak ellenveté­seit a nukleáris fegyverhordozók fel­számolásának követelése ellen. Egyes nyugati képviselők a szov­jet javaslat részletesebb ismertetését (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a Győzelmes Február Üzem kollektíváinak kötelezettségvállalá­sait,' s megvan győződve róla, hogy az ipar, a közlekedés és a mezőgaz­daság dolgozói, a tudományos és gaz­dasági dolgozók szintén kötelezettség­vállalásokkal és klkotó tettekkel csat­lakoznak e felhíváshoz. Bizonyára elsősorban a CSKP XII. kongresszusának címét elnyert szo­cialista munkabrigádok és kollektívák ­állnak majd a hazánk dicső évfordu­lóival kapcsolatos szocialista munka­verseny élére. A Hradec Králové-i Győzelmes Feb­ruár Üzem dolgozóinak kezdeménye­zése alapján a CSKP KözponM Bizott­sága egyet ért azzal a javaslatukkal, hogy országos szocialista iriunkaver­senyt szervezzenek a „Felszabadulás 20. évfordulója" kollektívája, műhe­lye, üzeme, vagy vállalata megtisz­telő cím, elnyeréséért. A szénipar januári tervteljesítése (ČTK) — A csehszlovákiai szénbá­nyák dolgozói ez év januárjában ter­ven felül 256 524 tonna szenet fejtet­tek. Valamennyi szénkörzetben meg­birkóztak a tervfeladatokkal. A jö­vesztett mennyiség összesen 8 millió 583 593 tonna s a tervteljesítés esze­rint 103,1 százalékos. A kimagasló siker elsősorban az ostrava-karvinai, a sokolovi szénkör­zet, a dél-morvaországi lignitbányák és a szlovákiai szénbányák dolgozói­nak érdeme. A sokolovi barnaszénkörzet bányá­szai rendkívüli munkasikerrel dicse­kedhetnek, mert az első negyedévi akcióprogramba foglalt feladatokat is teljesítették. Terven felül 79146 ton­na szenet fejtettek. Törekvéseikben jelentősen támogatták őket a vasuta­sok és a gépkocsifuvarozási dolgo­zók is, akik operatívan gondoskodtak a terven felül fejlett szén zavarmen­tes elszállításáról. A jövesztési terv százalékarány sze­rinti teljesítésében januárban a szlo­vákiai szénbányászok vitték el a pál­mát, akik 108,8 százalékra tettek ele­get feladataiknak. Ezenkívül terven felül 33 091 tonna szenet fejtettek, — összesen 35 000 tonnával többet, mint a múlt év januárjában. A blanskói Metra vállalatban számos új mérőműszer gyártá sát kezdik meg. A legtöbbe közülük üzemeinkben a terme lési folyamatok automatizáló sánál és gépesítésénél, vala­mint export célokra használ ják fel. A műszerek többsége futószalagon készül, amelyei felvételünkön láthatunk. (ČTK — E. Bican felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom