Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-05 / 36. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. február 5. szerda • 30 fillér • XVII. évf. 36. szám. A termelés növelése — korparancs A huszadik század második felének egyik jellemző jelensége, — a koncentrált nagyipari termelés. Nyugat-Európa szinte valamennyi jelentős országa két gazdasági tömbben — a Közös Piacban és a Szabad Kereskedelmi Övezetben — tömörült. A szocialista országok is egyre jobban elmélyítik együttműködésüket a KGST keretén belül. Megszületett már például a közös energiarendszer, a KGST bankja is működni kezdett, és a kö2ös vasúti teherkocsipark megteremtése is fontos lépés volt a nemzetközi szocialista együttműködés történetében. A szocialista országok az anyagi termelés legfontosabb más területein is egyre szorosabb együttműködést teremtettek. Jó példa erre az éppen kidolgozási stádiumban levő csehszlovák—lengyel traktortípus, vagy a tehergépkocsi-gyártás szakosítására kötött több oldali szerződések. Mivel függenek össze ezek a gazdasági törekvések a szocialista országok köpött? Miért beszélnek ma annyit világszerte az ipar koncentrációjának szükségességéről? Ezekre a kérdésekre részben a külkereskedelem — közelebbről a nemzetközi piacon urakodó kínálat-keresleti viszonyok — alapos vizsgálatával kapjuk meg a választ. Röviden: a csehszlovák gépek, a csehszlovák textil, a csehszlovák cipő a világpiacon csak akkor lesz továbbra is versenyképes, ha termelőeszközeinket és a legfontosabb termelőerőt — a dolgozó embert, annak műszaki tu-3 dását — egyre közelebb emeljük a világszínvonalhoz. Ez a tényező ma igen szorosan összefügg az ipari termelés koncentrálásával, végső soron az ország ipari termékeinek világpiaci versenyképességével. Figyeljük meg néhány példán, mennyire szüksége van ma az országnak a termelési színvonal emelésére, az ipar koncentrálására, valamint a szakosításra. A piešťanyi műszergyárban például az üzem közgazdászai a közelmúltban gazdasági elemzést készítettek arról, hogyan változik a nyersanyag színvonala, különböző sorozatszintnél. A világpiacon is nagy sikernek örvendő műtőasztalokat, ha futószalagon kezdenék gyártani, és ha ily módon a sorozatszámot az eddigi háromszáz—háromszázötvenről legalább 3000-re emelnék, az egy darabra eső hasznosság csaknem négyszeresére emelkednék. A korszerű piešťanyi gyárépületben azonban a szó szoros értelmében manufakturális munkaszervezéssel és munkamódszerekkel gyártják a műszereket. A gyár képtelen a külföldi megrendeléseknek is eleget tenni, mert a termelés növelése a régimódi berendezésekkel csak csigalassúsággal megy. A piešťanyi gyár — ha az orvosi műszerek termelését nagy sorozatban végeznék — az ország egyik legnagyobb haszonnal dolgozó üzemévé válhatna. A gyár műszakijai, akik megértették az idők szavát, s akik tudják, hogy az eddig elért eredményeknél sokkal többre is képesek lennének, ezért szorgalmazzák oly nagyon a korszerű termelési kapacitások munkába állítását. Ha a KGST szelleme az orvo si műszergyártásban is jobban ér vényesülne, nagy dolgokra lenne képes a piešťanyi üzem. Némely elavult élelmiszeripari üzemben is hasonló a helyzet Itt ugyan nem a külföldi kereslet kielégítése, hanem a belső piac el látása a döntő feladat, mégis érdemes nagyítóüveg alá venni a nagysorozatú gyártás bevezetésének problémáját. Hasonlítsuk például össze a dunaszerdahelyi konzervgyárat az ország egyik legmagasabb színvonalú, hasonló termelési profilú üzemével — az épülő rimaszombati élelmiszeripari kombináttal. Rimaszombatban a gyár üzembehelyezése után egy dolgozó átlagban ötször annyi terméket gyárt majd, mint a dunaszerdahelyi üzemben, amelyet ma már csak a legnagyobb jóakarattal nevezhetünk gyárnak. A munkatermelékenység emelésén kívül azonban más előnyei vannak a korszerűsítésnek és a nagysorozatú gyártás megkezdésének. Az ország ellátása szempontjából oly szükséges élelmiszeripari alapanyagokat a korszerű futószalagokon veszteség nélkül lehet feldolgozni. Ha csak ezt a szempontot is vesszük figyelembe, a szerdahelyi gyár — és a hozzá hasonló gazdaságtalan üzemek — korszerűsítése mellett kell letenni a garast, hiszen Csallóköz legproduktívabb mezőgazdasági vidékén az elégtelen termelési kapacitás és főleg az elavult élelmiszeripari berendezések miatt tavaly több millió koronás károk keletkeztek. Éppen az ilyen esetek elkerülésére gondolt a párt Központi Bizottságának egyik legutóbbi határozata, amely nyíltan kimondja: a gazdaságtalan üzemeket — még ha az egyes lokálpatriota érdekekkel ellentétben van is — meg kell szüntetni, különösen pedig, ha a gyártmányaik értékesítésénél nehézségek vannak. Abban az esetben azonban, — szögezi le a párthatározat egy további pontja — ha népgazdaságilag rendkívül szükséges terméket gyártó üzemekről van szó, a gazdaságtalan üzemrészlegeket korszerűsíteni kell. A dunaszerdahelyi konzervgyár esetében is majd minden bizonnyal így oldják meg a termelés növelésének problémáit. Mert az üzem tavalyi gazdasági eredményei lényegesen jobbak lehettek volna, ha korszerű berendezésekkel veszteség nélkül — és ami talán még ennél is fontosabb — jobb minőségű élelmiszert gyárt. Könnyebb lenne így az értékesítés, hamarább visszatérülne a termelésbe fektetett öszszeg. Hazánk ipara tipikusan feldolgozó ipar. A nyersanyagokért évente jelentős összegeket fizetünk külföldre. Éppen ez a körülmény határozza meg, hogy nálunk csak olyan árut érdemes termelni, amit aránylag nagy haszonnal tudunk a bel- vagy külföldi piacon értékesíteni. A CSKP Központi Bizottságának az ipar fejlesztésével kapcsolatos határozata minden eddigi határozatnál világosabban rámutat, ma már nemcsak az, a fontos, hogy egy gyár mennyit termel, hanem főleg azt kell figyelembe vennünk, mit, mennyiért s milyen termelési módszerekkel termel. Mindent összevetve egyet kell érteni azzal a tétellel, hogy a termelés színvonalának emelése ma korparancs. A mezőgazdasági termelés fellendítese az EFSZ-ek VI. kongresszusa előkészületeinek alapvető tartalma (CTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elhatározta, hogy az EFSZ-ek VI. országos kongresszusát 1964. április 23 és 26 között hívja össze Prágába. A kongresszus értékelni fogja a szövetkezeti mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért eredményeket, megtárgyalja a további feladatokat és a hatékony gazdasági politikai szervező intézkedéseket a CSKP XII. kongresszusának határozataiból adódó feladatok biztosítására. A kongresszus előtti időszakban a szövetkezeti tagok és a mezőgazdasági dolgozók körében nyilvános vitára bocsátják a „Mezőgazdasági termelés és az EFSZ-ek belső ökonómiájának fejlesztése" kongresszusi anyagtervezetet. Már a vita, folyamán arra kell törekedni, hogy hatékony műszaki-szervezési intézkedéseket javasoljanak és fokozatosan a helyi feltételek szerint valóra váltsanak, hogy az intézkedések eredménye mielőbb megnyilvánuljon. A kongresszus továbbá megtárgyalja az EFSZ-ek minta-alapszabályzatának kiegészítésére és változtatására irányuló javaslatot. A kormány elvárja, hogy az EFSZ-ek VI. országos kongresszusa előkészítésének időszakában valamennyi szövetkezetes és mezőgazdasági dolgozó a többi dolgozó hatékony segítségével rendkívüli erőfeszítést és kezoeményezést tanúsít a mezőgazdasági termelés lényeges fellendítése érdekében. Arra kell törekedniük, hogy biztosítsák az 1964-re tervezett feladatok maradéktalan teljesítését, s megteremtsék a feltételeket a fő feladat teljesítéséhez — a mezőgazdaságnak 1970-ig az ipar színvonalára való emeléséhez. Az állami gazdaságok és az EFSZ-ek a mezőgazdasági földnek mintegy 90 százalékán, a szántóföldnek több mint 92 százalékán gazdálkodnak, úgyhogy a nagyüzemi termelési technikát és technológiát a szocialista viszonyokban teljes mértékben felhasználhatják. Munkaverseny hazánk felszabadulása 20- évfordulójának tiszteletére A HRADEC KRALOVÉ-I IFJÚMUNKÁSOK ÉS TECHNIKUSOK KEZDEMÉNYEZÉSÉ (CTK) — A Hradec Králové-i .Győzelmes Február Üzem szocialista munkabrigádjai és kollektíváinak tagjai — nagyrészt ifjúmunkások és technikusok — javaslatot terjesztettek a CSKP Központi Bizottsága elé, hogy a kollektívák, műhelyek és üzemek között szocialista munkaversenyt szerveznek Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 20. évfordulójának brigádja, kollektívájá, műhelye és üzeme megtisztelő cím elnyeréséért. A munkatermelékenység fokozására törekedve főként az új technika felhasználására, a munkaszervezés tökéletesítésére, a termelés gondos előkészítésére, a munkaidő maradéktalan kihasználására, s a munkaráfordítás csökkentésére összpontosítják figyelmüket. Egyúttal arra törekszenek, hogy több szakmát sajátítsanak el. Minden egyes egyénnel és kollektívával szemben támasztott igényesség szüntelen növelésével — írják a párt Központi Bizottságához intézett levelükben — akarjuk elérni a termelés minőségének megjavítását. Selejtmentesen akarunk dolgozni és ezért szavatossági lapokat állítunk ki „Kezeskedem a gyártott termék minőségéért" felirattal. A Győzelmes Február Üzem ifjú dolgozói azonban rámutattak a szocialista munkaverseny fogyatékosságaira'is. Az egyik fő hibának a kötelezettségvállalások teljesítésének elégtelen ellenőrzését tekintik. Hogy ezt megelőzzük — írják levelükben — javasoljuk, hogy a kollektívákban végzett rendszeres értéke^ lésen kívül 1964 első félévének végén — a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére, továbbá a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója napjának alkalmából, — valamint az év végén a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából nyilvánosan értékeljük a 20. évforduló cím elnyeréséért folyó verseny eredményeit. A CSISZ üzemi bizottsága elhatározta, hogy megalakítják Csehszlovákia felszabadítása 20. évfordulójának tiszteletére az „üdvözletek könyvét". E könyvbe 1965 májusáig bejegyzik az összes teljesített kötelettségvállalást, s az ifjúságnak az üzemben elért munkasikereit. Napirenden

; ft „RUkleÓllS eSeiKVÔ" Carapkin szovjet küldött az elvi megegyezést szorgalmazza ^ Jelentős szovjet lépés az álláspontok közeledésére Genf (ČTK) — A 18-hatalmi leszerelési bizottság keddi ülésén Carapkin, a Szovjetunió képviselője előterjesztette az általános és teljes lesze* relésről kötött egyezmény eredeti szovjet javaslatának módosítását. A módosítás, amint Ismeretes az ún. nukleáris esernyő, vagyis a bizonyos számú rakéta megőrzését illeti a leszerelési folyamat befejezéséig. Carapkin e szovjet kezdeményezést" indokolva többek között ezt mondta: „A nyugati képviselők voltak azok, akik féltek a nukleáris fegyverhordozók teljes felszámolásától. A szovjet javaslat most biztonságot nyújt a Nyugatnak. Hogy a rakétákat ne használhassák fel agresszióra, ez az „esernyő" csak kis létszámú rakétát tartalmazhat. Ha ebből indulunk ki, könnyen megegyezünk a rakéták számáról. De amíg nem fogadjuk el ezt az alapelvet, értelmetlen lenne vitát folytatni a rakéták számáról, vagy típusáról. Carapkin hangsúlyozta, hogy az „esernyő" fokozná a kölcsönös bizalmat. Nehezen elképzelhető egy olyan agresszor, aki ilyen körülmények között kezdene háborút, vagy a szerződés megsértésére gondolna. Ami az időrendi beosztást illeti, az „esernyő" a leszerelési folyamat második szakaszától lenne érvényes kizárólag a Szovjetunió és Egyesült Államok területén. Ami az ellenőrzést illeti, ezt a második szakasz elejétől valósítanák meg a kilövő-támaszpontokon. A Szovjetunió javaslata így kiküszöböli a nyugati hatalmak ellenvetéseit a nukleáris fegyverhordozók felszámolásának követelése ellen. Egyes nyugati képviselők a szovjet javaslat részletesebb ismertetését (Folytatás a 2. oldalon) A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a Győzelmes Február Üzem kollektíváinak kötelezettségvállalásait,' s megvan győződve róla, hogy az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság dolgozói, a tudományos és gazdasági dolgozók szintén kötelezettségvállalásokkal és klkotó tettekkel csatlakoznak e felhíváshoz. Bizonyára elsősorban a CSKP XII. kongresszusának címét elnyert szocialista munkabrigádok és kollektívák állnak majd a hazánk dicső évfordulóival kapcsolatos szocialista munkaverseny élére. A Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzem dolgozóinak kezdeményezése alapján a CSKP KözponM Bizottsága egyet ért azzal a javaslatukkal, hogy országos szocialista iriunkaversenyt szervezzenek a „Felszabadulás 20. évfordulója" kollektívája, műhelye, üzeme, vagy vállalata megtisztelő cím, elnyeréséért. A szénipar januári tervteljesítése (ČTK) — A csehszlovákiai szénbányák dolgozói ez év januárjában terven felül 256 524 tonna szenet fejtettek. Valamennyi szénkörzetben megbirkóztak a tervfeladatokkal. A jövesztett mennyiség összesen 8 millió 583 593 tonna s a tervteljesítés eszerint 103,1 százalékos. A kimagasló siker elsősorban az ostrava-karvinai, a sokolovi szénkörzet, a dél-morvaországi lignitbányák és a szlovákiai szénbányák dolgozóinak érdeme. A sokolovi barnaszénkörzet bányászai rendkívüli munkasikerrel dicsekedhetnek, mert az első negyedévi akcióprogramba foglalt feladatokat is teljesítették. Terven felül 79146 tonna szenet fejtettek. Törekvéseikben jelentősen támogatták őket a vasutasok és a gépkocsifuvarozási dolgozók is, akik operatívan gondoskodtak a terven felül fejlett szén zavarmentes elszállításáról. A jövesztési terv százalékarány szerinti teljesítésében januárban a szlovákiai szénbányászok vitték el a pálmát, akik 108,8 százalékra tettek eleget feladataiknak. Ezenkívül terven felül 33 091 tonna szenet fejtettek, — összesen 35 000 tonnával többet, mint a múlt év januárjában. A blanskói Metra vállalatban számos új mérőműszer gyártá sát kezdik meg. A legtöbbe közülük üzemeinkben a terme lési folyamatok automatizáló sánál és gépesítésénél, valamint export célokra használ ják fel. A műszerek többsége futószalagon készül, amelyei felvételünkön láthatunk. (ČTK — E. Bican felvétele)