Új Szó, 1964. február (17. évfolyam, 32-60.szám)

1964-02-04 / 35. szám, kedd

íz érseki! jvári járás fmmmunísíáinaR msÉája ü salát tskormőnyolap megteremtésééit A fő súlyt a kukoricára helyezik • Helyes agrotechnika, célszerű termelési technológia ® Bevált tájfajta vetőmagot a földbe • A tudományos dolgozók segítsége ® Az anyagi érdekeltség a termelés növelését szolgálja A takarmánygond az érsekújvári járásban ls gyakran foglalkoztatta a járási pártbizottságot s a mezőgazdasági üzemek kommunistáit, már azért ls, mert maradéktalanul teljesíteni akarták azt a társadalmi kötelességüket, hogy a járás szövetkezetei és állami gazdaságai az állati termékekből az őket megillető részben járuljanak hozzá a dolgozók ellátásához. Ehhez pedig elegendő és jó takarmány kell. Am már 1961-ben a felvásárlási feladatok teljesítésének elemzésénél kiderült, hogy a járásban az állatállomány takarmányszükséglete zabegységben számítva csak 69, fehérjeegységben pedig mindössze 49,8 százalékra van fedezve. Természetes, hogy ez a nem kívánatos helyzet az állattenyésztés árutermelésében kedvezőtlenül éreztette hatását, ELŐTÉRBEN A TAKARMÁNYOK KIRÁLYA Szakemberek és élenjáró dolgozók foglalkoztak a probléma megoldásával. A járás termelési sajátosságait figyelembe véve előtérbe kellett helyezni a legnagyobb tömeget és egyúttal tápértéket adó takarmányokat. Természetes, hogy a kukoricára eselt a választás. Hiszen csak papírra kellett vetní a szemes, illetve a tejesviaszos érésű silókukorica hektárho zamát és tápértékét, azt összehasonlítani a többi takarmány mennyiségével és tápértékével és már kezükben volt a probléma megoldásának kulcsa. Ám a papírforma könnyűnek hitt gyakorlati megvalósítása nem is olyan egyszerű. Ki ne tudná, hogy a parasztembert az élet tanította meg a kukorica tisz teletére. Ha kukorica van, minden van — mondogatták azzal az életbölcses séggel, hogy a kukorica számukra az életet Jelenti, mert ha van belőle ele gendő, sem állat, sem ember nem pusztulhat éhen. Igen ám! Csakhogy a kukorica nemcsak munka-, hanem talajerőigényes növény is. Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságainkban pedig mind a munkaerőkérdés megoldása, mind a helyes talajerögazdálkodás egyaránt eléggé gyenge pontok. Éppen ezért a kukorica néhány évi átlagos hektárhozama nem volt valami nagy mozgósító erő. MOZGÓSÍTOTT APPARÁTUSSAL A járási pártbizottság az alulról jövő kezdeményezés realizálására megszervezte „a lehető legtöbb tápérté ket egy hektárról" mozgalmat. A siker érdekében bevonták a mozgalom, Illetve a kukoricatermesztés népszerűsítésébe a trnavai kísérleti intézet dolgozóit, tavaly pedig a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola szakembereit is. A jó eredmények elérése nemcsak megkívánta, hanem meg is követelte, hogy a nagyüzemi kukoricatermesztés helyes technológiáját és a takarmányok betakarításának legcélszerűbb módszereit a dolgozók legszélesebb rétegei is megismerjék. A gyűlések, a beszélgetések százai persze még csak a kezdetet jelentették. A járási pártbizottság —a falust emberek szükségleteiből kiindulva — az anyagi érdekeltség fokozására is javaslatot tett. Hatékony természetbeni premizálást javasolt. A köztesekről, — bab, répa, tök — is sok szó esett. Ezeknek 50 százaléka illette a dolgozókat, persze olyan feltétellel, hogy egy hektáron 36 000— 40 000 egyedet hagynak meg a kukoricából. Ajánlotta a pártbizottság azt ls, hogy a szemes kukoricánál 70-ről 60 cm-re szűkítsék a sortávolságot ezzel megfelelő talajerő esetén leg kevesebb 5 mázsával növelhetik a hek tárhozamokat. KEDVEZŐ VISSZHANG A dolgozókkal való beszélgetéseken általában kedvező volt a kezdeménye zés visszhangja. Az érdekesség ked véért talán azt sem árt megjegyezni, hogy amikor a szűkített sor, illetve tőtávolságról [60X40 cm) volt szó, akkor a dolgozók otthon nemcsak papírt és ceruzát, hanem a kukorica csöveket is lemérték, hogy kiszámíthassák a hektárhozam növelésének lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a mozgalom gyorsan elterjedt. Ennek ellenére a sok értékes kezdeményezés és javas lat 1962-ben nem hozott olyan sikert, amilyenre megvoltak az objektív feltételek. Mégpedig azért nem, mert a mozgalom kampányszerűen indult s a vezető szervek később nem fordítottak rá kellő gondot. Ezért a Járási párttitkár és a mezőgazdasági terme lési igazgatóság vezetőjének irányításával szaktanácsadót létesítettek a Járás szakembereiből, akik egy-egy szövetkezetben már a vetőmag kiválasztásától egészen a betakarításig segítették a kukorica termesztés munkálatainak megszervezését, szakszerű elvégzését. Törődtek azzal, hogy a kiválasztott vetőmag idejében a jól előkészített talajba kerüljön. Vigyáztak arra, hogy ne ismétlődjék a korábbi helytelen gyakorlat. Ugyanis többször a rossz talajerejű, gyakran őszi mélyszántás nélküli földbe került a mag és sokszor megtörtént, hogy sem a gyomirtó vegyszerekkel, sem a műtrágyával nem gazdálkodtak szaksze rüen s a növényápolást elhanyagolták. A mozgalom sikeréért hozott intézkedések közé tartozott az is, hogy minden parcella szélére egy táblát helyeztek el, amelyen feltüntették a szö vetkezet, az elnök, az agronómus, a csoportvezető és a járási pártbizottság szaktanácaadója nevét. Ily módon a mozgalom a járás dolgozóinak széles körű ellenőrzése alá került s ez fokozta a termelők igyekezetét. Az eredmény nem is maradt el. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az 1960 1963-as években milyen hektárhozamot hány mezőgazdasági üzem ért el. Mezőgazdasági Hektárhozam üzemek száma mázsában 19B0 1961 1982 1963 20 q-ig 7 18 10 —• 20-tól 25-ig 12 15 22 — 25-től 30-ig 20 23 22 3 30-től 35-ig 17 7 7 23 35-től 40-ig 8 4 5 31 40 q-án felül 6 2 — 8 átlagos ha hozam q-ban 29,7 24,5 28,7 36,75 1963 kedvezőtlen esztendő volt a kukoricatermesztésre. És mégis az eredmény nagyon is figyelemreméltó. Különösen akkor, ha azt is tudjuk, hogy minden igyekezet ellenére mindössze 64 százalékra tudták biztosítani a bevált tájfajták vetőmagját. Ezekben a napokban nagy feladat áll a járási pártbizottság, a termelési igazgatóság és a járás mezőgazdasági dolgozói előtt. A múlt évi tapasztalatokat felhasználva az idén még jobb eredmények elérését kell biztosítaniuk. MICHAL SUCHA, a járási pártbizottság vezető titkára A petržalkai gyermekotthonban jól érzik magukat a kicsinyek. [Erdősi felvétele) A tudományos munkaszervezés Ä

munkatermelékenység és a termelés gazdaságosságának fokozása, a termékek minőségének megjavítása valamint az egész séges, kellemes munkakörnyezet megteremtése, és a munkafolyamatnak a dolgozó ember szükségleteihez való idomítása növekvő követelményeket támaszt a munkaszervezés tökéletesítésével szemben. A tudományos alapon általánosított gyakorlati tapasztalatok és a kutatási eredmények szé les körű érvényesítése a munkaszer vezésben egyre indokoltabb, mert csak így valósítható meg a tudományos munkaszervezés, a munkatermelékenység növelésének egyik fontos tényezője. A tudományos munkaszervezés azt jelenti, hogy a technika tökéletesítésével és a termelési folyamatok lrá nyitásának megjavításával egytdőben tökéletesítsük a munkaszervezést, a termelési folyamat fontos alkotóelemét. Maga a munkaszervezés pedig olyan problémák megoldásával van kapcsolatban, mint a munkafegyelem, az emberek kiválasztása, megnyerése és beosztása a termelési folyamatba, szakképzettségük emelése, a gépek, berendezések, munkaeszközök legmegfelelőbb elhelyezése, a nyersanyag és a késztermékek helyes adagolása, illetve elszállítása stb., tehát mindaz, ami közvetlenül érinti az embert a termelési folyamatban. Ezeket a problémákat úgy kell megoldani, hogy a munkatermelékenység, a gazdaságosság és a minőség kérdései mellett, amelyekre a tudományos munkaszervezés nagy befolyással lehet, mindig előtérben álljanak a dolgozó ember szükségletei, lehetőségei és érdekei Ez nem egyszerű feladat, mert itt különböző műszaki, közgazdasági, fiziológiai, lélektani, szociológiai, higiéniai, esztétikai szempontokat kell figyelembe venni és a helyi feltételeknek megfelelően alkalmazni. Munkaszervezés helyzete A tudományos munkaszervezés terén a kutatásban nálunk már negyven évvel ezelőtt figyelemreméltó eredményeket értek el. Sajnálatos, hogy ez a kutatás és a szerzett tapasztalatok hasznosítása az utóbbi húsz évben nem folytatódott, mert a tudományos munkaszervezésben indo kolatlanul csak a tőkés kizsákmányo Iás eszközét látták és nem Ismerték te) jelentőségét a szocialista gazda ságban. Ezért ezen a téren ma jelen tősen lemaradunk s a munkaszervezés hazánkban távolról sem kielégítő Az utóbbi időben — a XII. párt kongresszus óta — némi javulás állt be. Fokozódik a kutató, fejlesztő és kísérleti tevékenység. Munkaintézet létrehozása van kialakulóban s egyre több a munkaszervezés problémáját tárgyaló szakkönyv, szakcikk. A jövőt tekintve sokat ígérő a KGST-országok között megkötött szerződés a munkaszervezés területén a kölcsönös együttműködésről, tapasztalatcseréről. A munkaszervezés tökéletesítését illetően üzemeinkben is megtört a jég. A plzeríi Lenin Művekben „A tudományos munkaszervezés féléve" címmel akciót indítottak. Nagyon jó eredményekei értek el a munkaszer vezésben a trenčínl Ruhagyárban, a prágai CKD-ban, a Kysucké Nové Mesto-i Finommechanikai Üzemekben. A gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy itt is sok a tartalék. Hi szen a Kysucké Nové Mesto-i Finommechanikai Üzemben és a prágai CKD-üzemben bizonyos részletintézkedések eredményeként, amelyek minimális befektetéseket igényeltek, a fárasztó munkák lényeges enyhítése és a munka kellemesebbé tétele mellett, a munkatermelékenység 50 százalékkal emelkedett. Üzemeink többségében sajnos nem beszélhetünk a tudományos munkaszervezés céltudatos, tervszerű érvényesítéséről. Hiszen a legelemibb dolgokban, — mint például az ülés, a helyes megvilágítás stb., — valamennyi üzemben súlyos hibákat találunk. Ezért annak ellenére, hogy egyes területeken, mint például a munka normázásában, a káros és mérgező anyagok eltávolításában, a munkabiztonság fokozásában stb. jó eredményeket érnek el, a tudományos munkaszervezés egészében véve mégis nagyon elégtelen. Ezek különböző obleluív és szubjektív okokra vezethetők vissza. Az alapvető okok közé tartozik, hogy a vezető műszaki-gazdasági és a többi dolgozók nem ismerik fel a helyes munkaszervezés óriási jelentőségét, Iskoláinkban — az alapfokú iskoláktól a főiskolákig — úgyszólván semmilyen, vagy csak nagyon kevős figyelmet szentelnek a munkaszervezés problémájának, nem rendelkezünk elegendő szakirodalommal, sem műszaki-szervezési segédeszközökkel és kevés lehetőség nyílik a szakmai megbeszélésekre. A jövő feladatok A munkaszervezés helyzetének e rövid felvázolása bizonyítja, hogy üzemeinkben még keveset tettek a tudományos munkaszervezés bevezetése érdekében, amit a XII. pártkongresszus is célul tűzött ki, s amellyel a Központi Bizottság januári ülése is foglalkozott. Pedig e feladatok teljesítését nem lehet tovább halogatni. Gyors ütemben hozzá kell látni a szakirodalom tanulmányozásához. A szakemberek feladata, hogy előadások, iskolázások keretében ismertessék meg a dolgozókat a munkaszervezés alapjaival. Üzemeinkben negyven pszichológus dolgozik, akiket a közegészség- és járványügyi állomások dolgozóival, az üzemi orvosokkal és más szakemberekkel egyetemben fel kell használni arra, hogy a dolgozók bevonásával felülvizsgálják és elemezzék a munkaszervezés helyzetét, ennek alapján dolgozzák ki a tudományos munkaszervezés bevezetésének elveit és tegyenek intézkedéseket ezek gyors érvényesítésére. Ezt a munkát elsősorban a szocialista munkabrigádoknak kell elvégezniük, mert a valóban szocialista munka csak tudományos alapon történő szervezéssel érhető el. DEMKO PETER Újítók a hajógyárban Az újítómozgalom terén évről évre jobb eredményeket érnek el a komáromi hajóépítők. Az 1963-as év folyamán a dolgozók 1194 újítási javaslatot nyújtottak be, melyből 475 újítást elfogadtak és 446-at már be is vezettek. Az újítások által feltételezett megtakarítás a gyárban 3 506132 korona volt, viszont a tényleges megtakarítás — az újítási javaslatok egyéves felhasználása után — 3 672 442 koronát tett ki. Az újítók is szép jutalmazásban részesültek. A vállalat összesen 468 871 koronát fizetett ki nekik. Az újítások bevezetésében közreműködő dolgozók 80 840 koronát kaptak. Az elmúlt évi feladatok megoldására 170 újítási javaslatot nyújtottak be a hajóépítők, munkások és technikusok. Ezeket a szép eredményeket az újítási osztály szorgos munkája előzte meg, ami előbb a különböző tömegakciókban nyilvánult meg. Megrendezték az újítók hónapját és több ízben az újítási javaslatok példás alkalmazásának és ügyintézésének hónapját. Ismertető előadássorozatot tartottak, hogy a feladatokról ezeken keresztül tájékoztassák a dolgozókat. A múlt évi eredményeket értékelve nem szabad elfelednünk, hogy éppen az újítók voltak azok, akik a Steiner Gábor Hajógyár sikeres tervteljesítéséhez a legnagyobb mértékben hozzájárultak. Szénássy János A prágai Botanikus Kertben egész évben nyár van. Egész télen virulnak a legszebb trópusi virágok. Rövidesen beérik a banán és az ananász is. (CTK — J. Bárta felv.j Addig jár a korsó a kútra... Nemrég egyik törvényszéki jegyzetünkben a bírósági tárgyalást egy színjáték fináléjához hasonlítottuk, mely pontot tesz a bűncselekmény végére. Maga a cselekmény néha csak egy rövid jelenetben játszódik le, gyakran azonban sok-sok felvonást tesz ki. Ilyenkor az ügy aktája, mely a fekete taláros bíró előtt fekszik, terjedelmével több kötetes művel vetekszik. A legtöbb ilyen esetben a szocialista tulajdon elleni vétségről van szó. Magából a bűncselekmény természetéből fakad, hogy a tettesek huzamosabb ideig folytatják tevékenységüket, rendszeresen, de aránylag „kisebb" lételekkel károsítják meg a szocialista tulajdont (az egyszeri nagy tétel könnyen szemet szúrna), mindezt burkoltan, rendszerint igen körmönfontan teszik, úgyhogy leleplezésükig gyakran elég sok idő telik el. A napokban hozott rIső fokon ítéletet Bratislava-vidék járásbírósága Buček Rudolf és Horváth Károly felett a szocialista tulajdonban levő vagyon szétlopkodása miatt. Mellettük még öt bűntársuk ült a vádlottak padján, ezek azonban csak jelentéktelen mellékszereplői voltak az ügynek. A bűnper részletes leírását nem engedhetjük meg magunknak, erre lapunk ter jedelme mellett egy hét sem lenne elég. Csak a lényegre szorítkozba tunk: Buček Rudolf, a Jednota népi fogyasztási szövetkezet műszaki felügyelője 1961 végén megegyezett Horváth Károllyal, a járási építővállalat 03-as (malackai) építkezési részlegének vezetőjével, hogy a szövetkezeti beruházási építkezésnél és tatarozásnál olyan munkákat ls számlázni fog, melyeket valójában nem végeztek el. A Horváth által így kiállított számlák jogosságát Buček aláírta és az Állami Bank a Járási építővállalatnak kifizette. A számlázott, de el nem végzett munkáért járó béreket Horváth nem létező (az üzemben nem dolgozó munkások) nevén tüntette fel a bérlistán, azokat saját maga vette fel és Bučekkel megosztotta (a pontosság kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a nagyobbik részt Buček kapta). Ezenkívül a nem létező munkáknál felhasználtnak számlázott építőanyagot Horváth Bučeknek juttatta, aki azt saját házának építésénél használta fel, vagy más személyeknek adta el. Tevékenységüket 1963 elejéig folytatták és ezalatt a Jednota népi fogyasztási szövetkezetet 373 333 koronával károsították meg, ők maguk pedig több mint 30 ezer koronát vágtak zsebre. (A bérek a száralázott összegnek csak kb. 10%-át képezték és a két elítélt csak ezt tulajdoníthatta el az építőanyag egy részével együtt. Azt az összeget, mely a járási építővállalaté lett, a Jednota egyeztető eljárás útján mái azóta természetesen visszakapta.) Érdekes felfigyelni egy jellemző, hasonló bűnpereknél gyakori tünet re, mely az „evés közben jön meg az étvágy" közmondást igazolja: a ha mlsan számlázott összegek egyre nagyobbak és gyakoribbak lettek. Kezdetben alig pár ezret, 1962 nyarán már több mint tízezeres öszszegeket értek el havonta a hamis tételek, ősszel pedig már volt köztük 40—50 ezres számla is. így az ivánkai vendéglő „tatarozása" címén először 53 834.—, másodszor 46 <320.— koronát számláztak. A Jednota vištuki áruházán „végzett munkákért" fokozatosan 12 819.—, 23 136.—, 30 521.— és 36.501.— koronás tételeket mutattak ki. Hasonló „építkezési munkákat" végeztek vöröskőn, Záh. Bystricán, Kamenný Mlynon és Catajban is. A két fiatalember (Bucek 36, Horváth 26 éves) szemtelen bátorsággal végezte bűntevékenységét. Az olvasó meglepve teheti fel a kérdést: miként lehetséges, hogy az ellenőrök nem jöttek rá a dologra, hiszen elég lett volna leutazni az említett helyek bármelyikére, azonnal kiderült volna a csalás. Ök azonban csak a könyvelést vizsgálták, ott nem találtak semmi hibát, a számlázott munkák ellenőrzéséért Buček volt felelős, ha ő aláírta a számlákat, bizonyára minden rendben van, gondolták. A járási építővállalat igazgatóságán sem tűnt fel senkinek semmi. Sőt, Horváth az általa vezetett 03-as részleg jó tervteljesítéséért még prémiumokat is kapott! így történhetett meg, hogy Buček és Horváth hosszabb Ideig folytathatták bűnös tevékenységüket, másokat is bevonhattak és komoly anyagi károkat okozhattak. A járásbíróság tekintettel a bűncselekmény társadalmi veszélyességének magas fokára a BTK 132. § a értelmében szocialista tulajdonban levő vagyon szétlopkodása miatt Bučeket négy és fél, Horváthot négy évi szabadságvesztésre ítélte. -Kgy-i & 19R4 fpftruiSr 4. -1 A i **